2 0 1 4 A U G U S Z T U S 9. 1 0 8 5 B U D A P E S T, J Ó Z S E F K R T. 6 9. 9. P K. 6 1. 1 9 4 / 2 0 0 6 / 5. 1 2. 3 3 6

Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület alapszabálya egységes szerkezet 2 0 1 4 A U G U S Z T U S 9. 1 0 8 5 B U D A P E S T, J Ó Z S E F K R T. 6 9. 9. P K. 6 1. 1 9 4 / 2 0 0 6 / 5. 1 2. 3 3 6

A L A P S Z A B Á L Y a Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület határozatlan időre történő létrehozásáról, amelyet a tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény harmadik könyv második rész VII. cím 3:63. -3:87., valamint az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról és a civil szervezetek működéséről szóló 2011.évi CLXXV. tv. Ect rendelkezése szerint a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése rendszeres, nyilvántartott tagsága van és az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezet megalapítása érdekében a tagok hoznak létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az egyesület elnevezése Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület angolul: Association of the Society of Hungarian Yoga Teachers németül: Verein des Bundes Ungarischer Yogalehrer 2. Az egyesület székhelye 1085 Budapest, József körút 69. 3. Az egyesület alapító tagjai Az egyesület alapító tagjainak nevét és adatait az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza. 4. A tagsági jogviszony Az Egyesület tagja lehet minden olyan jógaoktató magyar és külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Az egyesület tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható az egyesület szerveibe; köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, valamint tagdíjfizetési kötelezettségének. az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét, a tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak, a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve,ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. Taggá válásnak elsődleges feltétele, hogy a jelölt tevékenysége, illetőleg ezen belül esetleges oktatási tevékenysége megfeleljen a jelen alapító okiratban foglalt feltételeknek: 2

Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület alábbi meghatározásait elfogadja és vállalja az alábbi követelményeknek történő megfelelést és azok betartását és teljesítését: Jelen fogalmak és követelmények pontosításának az a célja, hogy összefoglalja a Magyar Jógaoktatók Szövetsége tagjainak álláspontját a jógaoktatás témakörében. E szabályzat betartása azt biztosítja, hogy a jóga iránt érdeklődők, szakmailag felkészült, a gyakorláshoz ideális feltételeket megteremtő, a jóga szellemiségét hordozó jógaoktató által részesüljenek elméleti és gyakorlati oktatásban. 1. A jóga meghatározása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége egységesen a jóga fogalmát Indiából származó ősi, a gyakorlaton alapuló egyetemes bölcseleti rendszerként határozza meg, amely az ember testi, lelki, szellemi, szociális és spirituális kiteljesedését szolgálja. Végső célja a megvilágosodás, az elme feletti tökéletes uralom elnyerése. Az egyéni lélek felismeri, hogy Ő egy a Felsőbb Énnel. A jóga a test, elme és a lélek tudománya. Segít minden idők emberének visszatalálni a harmónia, az egészség és a boldogság útjára sok ezer éves gyakorlatai és filozófiája segítségével. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége Patandzsali Jóga szútráinak és a Bhagavad Gítá verseinek szellemében értelmezi a jógát és annak gyakorlását. 2. A jógaoktató fogalmi meghatározása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége álláspontja szerint jógaoktató az a jógát gyakorló és annak 1. pont szerinti szellemiségét követő személy, aki valamelyik jógaoktató képző intézményben jelen szabályzat 5. pontja szerinti jógaoktatói tanfolyamot végzett és annak anyagából tett sikeres elméleti és gyakorlati vizsga alapján jógaoktatói oklevelet szerzett. Különleges érdemek esetén megfelelő ajánlás birtokában az Oktatási Bizottságtól egyedi elbírálást lehet kérni. Ez alapján egyedileg indokolt esetekben az Oktatási Bizottság a jógaoktatói címet megadhatja. 2/a. Jógaszervezet meghatározása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége jógaszervezet alatt olyan szervezetet ért, melynek vezetője legalább a 2. pontban meghatározott feltételek szerinti jógaoktatói oklevéllel rendelkezik, felelősséget vállal a szervezetben zajló oktatás jó minőségéért és a szervezet az 1. pontban meghatározott szellemiséget követi. 3. Vezető jógaoktató meghatározása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége vezető jógaoktató megnevezés alatt azokat a jógaoktatókat érti, akik jógaoktatók képzésére jogosultak. E cím elnyeréséhez minimum öt éves jógaoktatói tapasztalat és a jógaszervezet vezetőjének felügyelete szükséges. Kivételt képez az orvosi anatómia és fiziológia tantárgy, amelyet orvosi diplomával vagy egészségügyi felsőfokú oklevéllel rendelkező, öt évnél kevesebb jógaoktatói tapasztalattal rendelkező jógaoktató is oktathat. Egyéni jógaoktató esetén a felügyeletet a Szövetség Oktatási Bizottsága látja el. 4. Nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint meghatározása Mivel a hazai jógaoktatói társadalom igen széles képzettségi skálán helyezkedik el, ezért nélkülözhetetlen egy nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint megállapítása. Mivel ennek hazai szintű megállapítása végtelen hosszúságú vitához vezetne, ezért, a Magyar Jógaoktatók Szövetsége változtatás nélkül átveszi a nemzetközi jógaoktatói minimum előírást. A Szövetség elismeri, hogy az egyéni jógaoktatók egy része, jógaiskolák, ásramok, akik jógaoktató-képzéssel foglalkoznak, meghaladják ezeket a követelményeket. 3

5. A 200 órás Nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint tartalma Megjegyzés: A fentiekből látható, hogy egy jógaoktatói tanfolyam akkor felel meg a minimális követelményeknek, ha legalább 200 óra időtartamú, amelyből 160 órát a tanuló fizikailag együtt van az oktatóval, valamint a tanfolyam az elsajátítandó témákat oktatja. Ajánlás: ajánlott az oktatás módszertant a Tanterv, tanmenet, óravázlat, óra felépítése, óravezetés, oktató beszéde témakörökkel, az anatómiát, fiziológiát általános pszichológiával és a filozófiai ismereteket a jóga szellemisége és bölcseletével kiegészíteni. 6. Külföldön szerzett jógaoktatói oklevél elismerése Magyarországon Minden esetben a Szövetség Oktatási és Módszertani Bizottsága vizsgálja meg, hogy az oklevél mögötti képzés és vizsgáztatás kielégíti-e a hazai előírt minimumot. E bizottság ajánlása alapján a Szövetség elnöksége dönt az oklevél elfogadásáról, kiegészítő képzés előírásáról vagy elutasításáról. 7. Jógaoktató képzés és vizsgáztatás Jógaoktató képzést és vizsgáztatást végezhet minden olyan egyéni jógaoktató vagy jógaszervezet, amely teljesíti az ehhez szükséges alábbi feltételeket: A Magyar Jógaoktatók Szövetsége által jóváhagyott, és hitelesített jógaoktató képzési és vizsgáztatási tematika megléte, amely kielégíti a nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint előírását. Tekintettel a 4

jógairányzatoknak a képzésben egymástól eltérő módszereire és hangsúlyaira a minimum előírást mindenki a sajátosságainak megfelelően bővítheti, de nem csökkentheti. A Szövetségnek nincs joga visszautasítani a jóváhagyásra benyújtott különféle jógairányzatok saját jógaoktató képzési és vizsgáztatási tematikáját, ha az kielégíti az előírt minimumot, és nem sérti a magyar törvényeket beleértve a Magyar Köztársaság alkotmányát Jógaoktató képzésre kiképzett és feljogosított jógaoktató vagy jógaoktatói gárda biztosítása. Elnevezése: vezető jógaoktató. Meghatározása e szabályzat 3. pontjában található. A jógaoktató képzésre megfelelő, tiszta, rendezett, kiszellőztetett, a jóga miliőjét biztosító helyiség, vagy megfelelő időjárási körülmények között az előbbi feltételekkel rendelkező szabad tér biztosítása. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége a jógaoktató képzés minőségének biztosítása érdekében fenntartja a jogot, hogy a minősített jógaoktatói vizsgákon megfigyelőként részt vesz. Ezért minden jógaoktató képzést végzőnek 30 nappal a vizsga tervezett időpontja előtt írásban be kell jelentenie, annak pontos időpontját és helyét. A szövetség képviselője megbízólevél birtokában vehet részt a vizsgán. A jógaoktatói oklevél minőségét, értékét, megbecsültségét a szakszerű, korrekt és objektív jógaoktatói vizsgáztatás garantálja. A vizsgáztatás folyamatának pontos leírását a fentiekben leírt az MJSZ Oktatási és Módszertani Bizottságnak benyújtandó tematika tartalmazza, melynek biztosítania kell az alábbiakat: _ Három hónappal a jógaoktatói vizsga előtt értesíteni a jelölteket a vizsga időpontjáról, helyéről és a vizsgázás módjáról. A vizsga idejére minimum háromfős vizsgabizottságot kell jógaoktatóképzésre jogosult jógaoktatókból létrehozni. A lehetséges bizottsági tagokról a Szövetség nyilvántartást vezet. A bizottság mandátuma a jógaoktató vizsga eredményének kihirdetéséig, illetve fellebbezés esetén annak lezárultáig tart. _ A vizsgáztatás írásbeli és szóbeli módjának olyannak kell lennie, amely egyértelmű normák szerint értékelhetővé teszi a jógaoktató jelölt rátermettségét, átfogó elméleti és gyakorlati felkészültségét. A szóbeli vizsga tükrözze a jelölt oktatói-előadói alkalmasságát. A gyakorlati vizsgán a jelöltnek képesnek kell lennie a kihúzott tételen szereplő gyakorlatok élőben való oktatására. Az írásbeli vizsgaanyagok és a vizsgáról készült jegyzőkönyv öt évig megőrzendők. A vizsgajegyzőkönyv és a kiadott jógaoktatói oklevelek sorszámai és tulajdonosainak neve a Szövetségnek egküldendők. _ Minden jógaoktató képzést végző egyéni jógaoktató vagy szervezet köteles nyilvántartást végezni az általuk kiadott jógaoktatói oklevél sorszámáról, a tulajdonos nevéről és a kiadás időpontjáról. 8. Minőségi Védjegy alapítása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége minőségi védjegyet alapít. E védjeggyel ellátott oklevelet ad ki minden jógaoktató, jógaszervezet és jógaoktató képzést és továbbképzést végző tagjának, aki a fenti követelményeket teljesíti. Az oklevél tulajdonosa jogosult a minőségi védjegyre hivatkozni illetve feltüntetni. 5

9. A Magyar Jógaoktatók Szövetségének minőségi védjegyéhez és a Szövetség okleveléhez való hozzájutás módja A Magyar Jógaoktatók Szövetségének minden tagja jogosult kérelmet benyújtani az Oktatási és Módszertani Munkacsoporthoz a Minősített Vezető Jógaoktató Minősített Jógaoktató, Minősített Jógaoktató Szervezet vagy Minősített Jógaoktató-képző és továbbképző cím megszerzéséért. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége vezető jógaoktató megnevezés alatt azokat a jógaoktatókat érti, akik jógaoktatók képzésére jogosultak. E cím elnyeréséhez minimum öt éves jógaoktatói tapasztalat és a jógaszervezet vezetőjének felügyelete szükséges. Kivételt képez az orvosi anatómia és fiziológia tantárgy, amelyet orvosi diplomával vagy egészségügyi felsőfokú oklevéllel rendelkező, öt évnél kevesebb jógaoktatói tapasztalattal rendelkező jógaoktató is oktathat. Egyéni jógaoktató esetén a felügyeletet a Szövetség Oktatási Bizottsága látja el. a. Minősített Vezető Jógaoktató cím kérésének módja Ezt a címet jógaszervezetek illetve egyéni jógaoktatók kérelmezhetik, ha az adott jógaoktató a jelen szabályzat 3. pontját elégíti ki és minősített jógaoktató címmel rendelkezik. Jógaszervezet esetén: a szervezet vezetője kéri írásban, olyan jógaoktatója részére, aki szakmai és emberi szempontok alapján is kiváló oktatói munkát végez és fel van készítve jógaoktatók képzésére. A szakmai felügyeletet a jógaszervezet vezetője látja el. Egyéni jógaoktató esetén: Kérelem benyújtása, mely tartalmazza a kérelmező eddigi jógázó és jógaoktatói pályafutását és egy a jelen szabályzat 5. pontját kielégítő Jógaoktató képzési és vizsgáztatási tematikát. Az Oktatási Bizottság a kérelmet és a mellékleteit megvizsgálja és ezt követően egy meghallgatásra kéri fel a kérelmezőt. A meghallgatáson a benyújtott tematika alapján bizonyítani kell elméleti és gyakorlati felkészültségét a jógaoktató képzésre. Jelen szabályzat 3. pontja szerint az Egyéni Vezető Jógaoktató esetén a szakmai felügyeletet Oktatási Bizottság az látja el. Az Oktatási bizottság a vizsgálat eredményét mind jógaszervezet esetén mind egyéni jógaoktató esetén megküldi az elnökségnek, aki dönt az oklevél kiállításáról és Védjegy viseléséről. b. Minősített Jógaoktató cím kérésének módja Az írásban benyújtott kérelemnek és a mellé csatolt jógaoktatói oklevél másolattal igazolnia kell, hogy jógaoktatói végzettsége kielégíti a nemzeti jógaoktatóképzettségi minimum szint követelményeit. Az Oktatási bizottság a vizsgálat eredményét megküldi az elnökségnek, aki dönt az oklevél kiállításáról és Védjegy viseléséről. c. Minősített Jógaszervezet cím kérésének módja A kérelmező jógaszervezet vezetőjének írásban benyújtott kérelme mellett nyilatkoznia kell arról, hogy szervezetében csak olyan jógaoktató oktat, aki megfelel a minősített jógaoktató követelményeinek, azaz, az MJSZE által elfogadott Minősített Jógaoktató képző szervezetnél vagy oktatónál, vagy jelen szabályzat 10. pontja szerinti módon szerzett jógaoktatói oklevelet. A kérelmező listán mellékeli a szervezetnél oktató oktatók nevét, az oklevél kiadóját és sorszámát. Az MJSZE helyszíni ellenőrzéssel jogosult a nyilatkozat és a lista tényszerűségéről meggyőződni. Alkalmilag meghívott vendégelőadókról nem kell nyilatkozni. Az Oktatási bizottság a vizsgálat eredményét megküldi az elnökségnek, aki dönt az oklevél kiállításáról és Védjegy viseléséről. d. Minősített Jógaoktató-képző és továbbképző cím kérésének módja A Minősített Jógaoktatóképző és továbbképző címet kérelmező jógaszervezet vagy oktató nevét és elérhetőségét is tartalmazó kérelme mellé az alábbi mellékleteket szükséges benyújtania. 6

1 példány Jógaoktató képzési és vizsgáztatási tematika. A tematika térjen ki arra, hogy milyen módszerrel, hogyan oktatják elméletben és gyakorlatban a jelölteket tananyag alapján a vizsga szint elérésére, illetve milyen módszerrel vizsgáztatnak és ez, hogyan biztosítja az objektív értékelést. 1 példány Kiegészítő nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy a következő pontban szereplő jógaoktatói tananyag, hol tartalmazza az MJSZE Oktatási Szabályzat 5. pontjában szereplő a 200 órás Nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint táblázatának elemeit és milyen óraszámban. 1 példány jógaoktatói tananyag, amelyet a tanfolyamhallgatók kapnak. (Erre a fenti feltételek áttekintése miatt van szükség. ) Azért, hogy az MJSZE Oktatási bizottsága és elnöksége pozíciója miatt ne kerüljön kivételes helyzetbe, és érezhető legyen a Szövetségnek az a szándéka, hogy a magyar jógaélet fejlesztéséért működik, az alábbi eljárás szerint férhetőek hozzá a benyújtott tananyagok: Minden képzés vezetője akinek elfogadták a benyújtott Minősített Jógaoktatóképző és továbbképző címet kérelmező anyagát, bármely benyújtott anyaghoz hozzáférhet, azt átolvashatja, és áttanulmányozhatja. Ezzel a lépéssel szeretnénk elkerülni azt, hogy a bizalmatlanság miatt csak részleges, vázlatos anyagok kerüljenek benyújtásra, ami alapján az Oktatási Munkacsoport nem tud megalapozott döntést hozni. A jógaoktató képzésben részt vevő vezető jógaoktatók nevei, valamint milyen szervezetben és mikor szereztek oklevelet. (Erre azért van szükség, mert az okt. szab 3. pont szerint A Magyar Jógaoktatók Szövetsége vezető jógaoktató megnevezés alatt azokat a jógaoktatókat érti, akik jógaoktatók képzésére jogosultak. E cím elnyeréséhez minimum öt éves jógaoktatói tapasztalat és a jógaszervezet vezetőjének felügyelete szükséges. Kivételt képez az orvosi anatómia és fiziológia tantárgy, amelyet orvosi diplomával vagy felsőfokú egészségügyi oklevéllel rendelkező, öt évnél kevesebb jógaoktatói tapasztalattal rendelkező jógaoktató is oktathat. Hol és mikor tartják a jógaoktatói tanfolyamot. Nyilatkozat, melyben az oktató vagy a jógaszervezet vállalja, hogy a Minőségi Védjegy elnyerése esetén az MJSZE Oktatási Szabályzat pontjait betartja. Az Oktatási bizottság a vizsgálat eredményét megküldi az elnökségnek, aki dönt az oklevél kiállításáról és Védjegy viseléséről. 10. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége megalakulása előtt kiadott jógaoktatói oklevelek elismerése A Magyar Jógaoktatók Szövetsége az alábbi, a megalakulása előtt kiadott jógaoktatói okleveleket ismeri el, mint a nemzeti jógaoktató-képzettségi minimum szint követelményeit kielégítő dokumentumokat és ezekről Minőségi Védjeggyel ellátott oklevelet ad ki: A Nemzetközi Jógaszövetség által elfogadott iskolák oktatói oklevelei a Magyarországon elfogadott hivatalos jógaoktató képzések oklevelei: Budapesti Ifjúsági Sporthivatal, Országos Testnevelési és Sporthivatal, Testnevelési Főiskola/Testnevelési Egyetem, Egészségügyi Továbbképző Intézet, Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Magyar Jóga Társaság, Szlovák Jóga Szövetség Magyarországi Oktatóképző Tanfolyama, Kőrösi Csoma Jóga Egyesület (MISA) által kifejezetten jógaoktatásra kiadott oklevelei. A fenti szervezetek által az MJSZE megalakulása előtt kiadott okleveleket a Szövetség 2007. december 31-ig elfogadja. Ezt követően pedig az Oktatási Szabályzat 11. pontjában leírt eljárás követendő. A fenti oklevelekkel nem rendelkező jógaoktató tagjainak a Szövetség azt ajánlja, hogy három éven belül szerezzenek a minimum szintet kielégítő oktatói oklevelet. 7

Kivétel: a.) Az elődökre való tisztelettel a Magyar Jógaoktatók Szövetsége Minőségi Védjeggyel ellátott oklevelet adományoz minden olyan tagjának, aki legalább 10 éve jógát oktat, betöltötte 60. életévét vagy betöltötte az 50 életévét és legalább 15 éve oktat jógát és jógaoktatását e szabályzat szellemében végzi. A kivétel 2007. december 31-ig érvényesíthető. b.) Az, aki legalább 5 éve végez jógaoktatást minősített jógaoktatói címet szerezhet, amennyiben az Oktatási Bizottság által összeállított vizsgatematikából sikeres gyakorlati és elméleti vizsgát tesz a bizottság által kijelölt legalább három főből álló vizsgabizottság előtt. A vizsgára jelentkezés határideje 2007. december 31. A fenti kivételek a határidő lejárta után nem hosszabbíthatók meg. 11. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége megalakulása után kiadott jógaoktatói oklevelek elismerése A Magyar Jógaoktatók Szövetsége a megalakulása után kiadott jógaoktatói oklevelek közül már csak azt ismeri el, amely jelen szabályzat 7. pont feltételeinek megfelel. A külföldön szerzett jógaoktatói oklevelek elfogadását a 6. pont szabályozza. Minősített Jógaoktató cím kérésének módját jelen szabályzat 9./a pont tartalmazza. 12. A Magyar Jógaoktatók Szövetségének Minőségi Védjegyével ellátott oklevéllel rendelkező jógaoktatók és szervezetek támogatása A Minőségi Védjeggyel ellátott oklevéllel rendelkezők jógaoktatási szolgáltatásait a Szövetség honlapján és kiadványaiban, mint garantált minőségű oktatást ajánlja a lakosságnak, illetve a tulajdonos saját hirdetéseiben és nyilvánosság előtt jogosult hivatkozni a Szövetség Minőségi Védjegyére. 13. A jógaoktatók továbbképzése A Szövetség fontosnak tartja a jógaoktatók folyamatos fejlődését és továbbképzését. A jóga jellegéből fakadóan a fejlődést a tanulással egybekapcsolt egyéni gyakorláson lehet lemérni. Ezért a Szövetség minél több egyéni gyakorlást és továbbképzést ajánl tagjainak, de azt szövetségi szinten nem rögzíti. A kiegészítő és továbbképző tanfolyamokon való részvételről a szövetségi honlapon lehet a személyes adatoknál tájékoztatni az érdeklődőket. 14. A jógaoktatás illetve a Szövetség szabályainak megsértése és a Szövetség Minőségi Védjegyének visszavonása A Magyar Jógaoktatók Szövetsége elkötelezett a minőségi jógaoktatás mellett. Ezért a szabályainak megsértőivel szemben eljár. Az adott eseteket a Szövetség kivizsgálja és a Fegyelmi és Etikai Bizottság az eset súlyának megfelelő döntést hoz, mely a figyelmeztetéstől a Védjegy időleges visszavonásán keresztül akár a teljes visszavonásig illetve a szervezetből való kizárásig terjedhet. Az egyesület tagja a tagdíjat évente előre a tárgyi év elején, számla ellenében köteles megfizetni. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület céljaival egyetért, valamint az alább meghatározott közreműködő tevékenységével, és eseti adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban teljes jogú tagként nem kíván részt venni. 8

Az egyesület pártoló tagja a) tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, nem rendelkezik azonban szavazati, illetve választási és választhatósági joggal, b) részt vállalhat az egyesület működéséhez szükséges önkéntes munkában, c) köteles az alapszabályban foglalt rá vonatkozó rendelkezések betartására, és az általa esetileg. vállalt támogatás nyújtására. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magyar és külföldi természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, életmódja vagy munkássága példamutató az egyesület tagjai előtt. Tiszteletbeli tagi címre a tagságból bárki jogosult jelölni azzal, hogy a jelölés alapján a közgyűlés jogosult a jelöltet tiszteletbeli tagnak megválasztani. Az Egyesület jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban Szervezet) tagjai, pártoló tagjai, tiszteletbeli tagjai (továbbiakban Tagszervezet) képviselőik útján vesznek részt az egyesület tevékenységében. Új tag vagy pártoló tag felvételére az egyesület elnöksége jogosult nyílt szavazáson szótöbbség alapján. Az egyesület a jelen alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység nem folytat. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítói, tagjai - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület jelen alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdaságivállalkozási tevékenységet is végez, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az egyesület tagja által a jógaoktatói tevékenység során harmadik személynek okozott kárért az egyesület nem vállal felelősséget. 5. A tagsági jogviszony megszűnése Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, kizárásával vagy törlésével, illetőleg jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével. A tagsági jogviszony megszűnik továbbá: - a tag kilépésével, - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, - a tag kizárásával, - a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 9

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony felmondása: - ha az alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszony harmincnapos határidővel írásban felmondhatja, - a felmondásról az egyesület közgyűlése többségi nyílt szavazással dönt a kérdésben. Tag kizárása: - a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés- bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére- a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza. - a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. - a kizáró határozatot a taggal közölni kell, - a tag kizárását kimondó határozat ellen jogorvoslatot az egyesület nem biztosít. A tagoknak lehetősége van a tagsági jogviszony szüneteltetésére élethelyzetük elnehezülése esetén (pl. anyagi nehézség, hosszabb idejű külföldi tartózkodás, egészségügyi probléma stb.). A tagsági jogviszony szünetelését az érintett tag írásban kérheti az Elnökségtől, amelynek maximális időtartama 12 hónap lehet. A kérelem tárgyában az elnökség többségi szavazással dönt. Az Egyesület Elnöksége a tagjegyzékből törli a tagot, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének az Elnökség kétszeri fizetési felszólítása ellenére nem tesz eleget. A tagság megszűnésével a védjegy használata is jogtalanná válik, továbbá 1,5 évig nem kérhető a tagság soraiba történő újbóli felvétel. Az a kizárt vagy törölt tag, aki jogosulatlanul használja az egyesület védjegyét,köteles a 2013. évi V. törvény 2:52.,2:53. alapján sérelemdíjat megfizetni az egyesület részére. 6. Az egyesület célja Az MJSZE átfogó célja a hazai jógaoktatók összefogása és együttes fellépése a minőségi jógaoktatás érdekében. Ennek eléréséhez az Egyesület a következő társadalmi célokat kívánja megvalósítani. I. A hazai jógaoktatók széles körében elismert minősített jógaoktatói védjegy létrehozása, formalizálása és népszerűsítése. II. Az Egyesület tagjainak szakmai tudására épülő szakmai önképző, önfejlesztő hálózat kiépítése. III. Támogatás nyújtása az Egyesület tagjainak a jógaoktatói hivatás, mint szakma művelésében. IV. Karitatív tevékenységek ösztönzése a karma jóga szellemisége, és az ehhez 10

kapcsolódó gyakorlati ismeretek átadásával Mindehhez az Egyesület a következő konkrét feladatok megvalósítását tűzi ki célul. Külső partnerségeket épít a tradíciókkal, jógastúdiókkal, valamint a hazai jógaélet közszereplőivel Transzparens, mindenki által átlátható, rendszerszerűen felépített belső működést valósít meg, melyben a mindenki számára egyértelműen megfogalmazásra kerülnek a közös célok, s melyek megvalósítása a munkacsoport vezetők elképzeléseinek és faladatainak összehangolására épül. Az Egyesület a jógaoktatói minősítés standardjainak létrehozásával egy jól dokumentált, objektív eljárási folyamatot hoz létre, a jógaoktatói minősítési kérelmeket elbírálja, s minősített oktatói nyilvántartás vezet. Minimális, a jógára jellemző etikai követelményeket tartalmazó kódexet dolgoz ki. A jógaoktatók és szervezetek területi nyilvántartásával, annak minél szélesebb körben történő publikálásával elősegíti, hogy minden érdeklődő megtalálja a hozzá legközelebb eső garantált minőségű jógaoktatást. Marketing tevékenységet végez az Egyesület Minősített Oktatói Védjegy ismertségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében. Tradícióközi szakmai programokat szervez, ezzel megteremti egy tradíciókat összekötő szakmai hálózat alapjait. A kezdő jógaoktató generáció számára szakmai támogatást nyújt. Olyan programokat, előadásokat, műhelyeket szervez, melyek a jógaoktatói hivatás, mint szakma megvalósításában segítik a hazai jógaoktatókat. Az oktatókat szakmailag támogatja a karma jóga szellemisége, és az ehhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek átadásával. Karitatív programokat szervez azok számára, akik jógázni szeretnének, de anyagilag ez nehézséget okoz nekik. Rendszeres igényfelmérést, információgyűjtést végez a tagok körében az Egyesület munkájára vonatkozóan, s ez alapján saját tevékenységeinek körét és azok szerveződését folyamatosan továbbfejleszti. Az egyesület a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései szerint az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja: - a lakosság egészségi állapotának javítása,a jobb életminőség elősegítése,az egészségkárosító környezeti,társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 144. (1)-(2) bek. - az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; 2004. évi I. törvény a sportról 49. c/e/ - fővárosi szintű sport és szabadidősport 2011. évi CLXXXIX. törvény - kerületi sport és szabadidősport támogatása 2011. évi CLXXXIX. törvény - sport és ifjúsági ügyek 2011. évi CLXXXIX. törvény Az adománygyűjtés szabályai Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. 11

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az elnökség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai Az egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. A beszámolási szabályok Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámoló formáját az egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. Az egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. 12

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Az egyesület köteles az elnökség által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A fentebb részletezett kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Az egyesület saját honlapjának címe: www.jogaoktatok.hu. A honlapon kell közzétenni a beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Az egyesület az egyesületi célok megvalósítása érdekében TEÁOR 08 besorolás szerint az alábbi tevékenységeket végzi: 58.11 Könyvkiadás 58.13 Napilapkiadás 58.14 Folyóirat,időszaki kiadvány kiadása 59.20 Hangfelvétel-kiadás 58.19 Egyéb kiadói tevékenység 18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység 18.20 Egyéb sokszorosítás 47.61 Könyv-, -kiskereskedelem 47.62 Újság-,papíráru-kiskereskedelem 73.12 Médiareklám 74.20 Fényképészet 82.30 Konferencia,kereskedelmi bemutató szervezése 85.51 Sport,szabadidős képzés 59.11 Film-, -video-, televízió-,gyártás 70.22 Üzletviteli,egyéb vezetési tanácsadás 93.19 Egyéb sporttevékenység 93.13 Testedzési szolgáltatás 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait saját honlapján közzéteszi, amelyet bárki az ott meghatározottak szerint igénybe vehet, illetőleg azokon részt vehet. 13

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; - gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület köteles olyan nyilvántartást vezetni: - amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, - a döntéseknek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozatalról a titkár gondoskodik. - a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést a titkár gondoskodik előre egyeztetett időpontban, - a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról a titkár gondoskodik. 7. Az egyesület vagyona, és annak felhasználása Az Egyesület induló vagyona 100.000.- Ft, azaz egyszázezer forint, amelyet az alapító tagok az Alakuló Közgyűlés által meghatározott arány szerint az egyesület jogerős bejegyzését követő 15 napon belül fizettek be az Egyesület bankszámlájára. Az elkülönített induló vagyon befizetéséről szóló igazolást az Egyesület nyilvántartásba vételének elintézésével megbízott jogi képviselő az eljárás során az eljáró bíróságnak bemutatta. Az Egyesület nyilvántartásba vételéről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedését követően az induló vagyon az egyesület céljaira felhasználható. Az Egyesület induló vagyonát elsősorban a tagok által fizetett tagdíjak, valamint az adományozók pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásai, az egyesületi tőke vagyonának kamatai, illetőleg az egyesület csak másodlagos jelleggel folytatható vállalkozási tevékenységének bevételei gyarapíthatják. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásban csak az Elnökség döntése alapján vehet részt, ahol is kötelezettséget csak mindenkori vagyonának 50 %-a erejéig vállalhat. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen alapszabályban meghatározott céljainak elérésére fordítja, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület vagyona az Elnökség eseti döntése alapján, kizárólag az egyesület céljainak finanszírozására használható fel. 8. Az egyesület szervei 14

8.1. A Közgyűlés Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívót elektronikus formában küldi ki az Elnökség. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt az ok és a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve azon eseteket, amikor az Elnök adat-, illetve személyiségvédelmet veszélyeztető esetekben zárt ülést rendel el. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a körülményre az elmaradt közgyűlés meghívójában felhívták a tagok figyelmét. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés időpontját követő 1 órán belül össze kell hívni. A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. Az elnökség munkájában, határozatainak meghatározathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a közgyúlés, illetve az ügyintéző és az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Az egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, 15

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik - a tisztségviselők megválasztása és visszahívása, - az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, - az Alapszabály módosítása és elfogadása, - a Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint a Fegyelmi és Etikai Kódex módosítása és elfogadása, - az évi költségvetés megállapítása, valamint - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. 8.2. Az Elnökség Az egyesület ügydöntő szerve a Közgyűlés által választott, 5 főből álló Elnökség. Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által megválasztott Elnök, Alelnök, Titkár és 2 fő Elnökségi tag. A Közgyűlés az Elnökség tagjait 5 évre választja. A Közgyűlés által megválasztott Elnökség tagjai: 16

1./Elnök: Keserű Aranka (: születési név: Keserű Aranka, an.: Papp Klára,sz.: Budapest,1968. február 28. :) 1195 Budapest, Petőfi u. 8. szám alatti lakos, 2./Elnökhelyettes: Márk Tamás (születési név: Márk Tamás, an.: Bíró Éva Julianna,sz.: Budapest,1973. május 6. :) 1214 Budapest, Szent László u. 6. szám alatti lakos, 3./Tag: Selmeci József Csongor (: születési név: Selmeci József Csongor, an.: Nagy Melinda,sz.: Miskolc,1970. december 9. :) 8200 Veszprém, Ady Endre u. 77/D. szám alatti lakos, 4./Tag: Hegedűs Edina (: születési név: Buzsik Edina, an.: Lantos Katalin,sz.: Budapest,1977. augusztus 27. :) 2315 Szigethalom, Fiumei u. 163. szám alatti lakos, 5./Titkár: Dr. Szabó Anikó (: születési név: Szabó Anikó, an.: Szujkó Etelka,sz.: Szabadszállás,1968. május 31. :) 1062 Budapest, Bajza u. 66. 1/8. szám alatti lakos. Az Elnökség tagjai feladatukat díjazás nélkül, de szükséges és igazolt költségeik megtérítése mellett látják el. Az Elnökségi tagság megszűnik a tag halálával, lemondásával, visszahívásával. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a tag személyes meghallgatását követően meghozott határozatával visszahívhatja, ha - az Elnökség tagja két egymást követő elnökségi ülésen nem vesz részt, és távolmaradását előzetesen nem menti ki, - az Elnökség tagja az egyesület céljaival össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, vagy ilyen magatartást tanúsít, - az Elnökség tagja a tisztségre érdemtelenné válik az Etikai Bizottság vizsgálata alapján. Az Elnökség tagjai külön nyilatkozatukban megerősítik, hogy velük szemben összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, illetve amennyiben ezen körülményben változás következne be, azt a Közgyűlésnek haladéktalanul bejelentik a szükséges intézkedések megtétele céljából. Az Elnökség hatáskörébe tartozik az Oktatási Szabályzat módosításának elfogadása az Oktatási és Szakmai Munkacsoport javaslatával és a Közgyűlés előzetes tájékoztatásával. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek, illetve az egyesületet megillető jogok vállalásáról dönteni. Az Elnökség szükség szerint, illetőleg bármely tagjának az Elnökhöz eljuttatott írásbeli kezdeményezésére, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az Elnökséget a napirendnek az Elnökség tagjaival történő közlése mellett az Elnök hívja össze. Az Elnökség összehívása akkor szabályszerű, ha arról az ülés összehívását megelőző 3 munkanapon belül az Egyesület tagjai írásbeli / elektronikus értesítést kaptak. 17

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjaiból 3 fő jelen van. Az Elnökség munkájában az elnökségi tag a 2013. évi CCXIII. törvény 8. (2) bekezdése, valamint a Ctv. 4. (6) és (7) bek-ben foglaltak szerint az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor ha jelen alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozás mentes kommunikáció biztosított legyen. Erre tekintettel az alapszabály akként rendelkezik, hogy az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. Erre tekintettel az egyesület akként dönt, hogy az elnökség ülésén bármely számítástechnikai eszköz igénybevételével (pl. skype-n) is részt lehet venni, érvényesen ezen a módon is, illetve e-mail formájában is leadhatja szavazatát. Az ily módon meghozott határozat a következő elnökségi ülés időpontjában kerül bejegyzésre a Határozatok Könyvébe. Ebben az esetben a titkár gondoskodik a megfelelő módon történő rögzítésről és szükség esetén jegyzőkönyv elkészítéséről. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol az alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Az Elnökségnek nem lehet tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az Elnökség, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a Közgyűlést írásban tájékoztatja az addig végzett munkájáról, így különösen az egyesület vagyonának kezeléséről és felhasználásáról. Az elnökség feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 8. 2. 1. Az Elnök jogai és kötelességei, amelyet az elnök önállóan gyakorol - a Közgyűlés összehívása, - a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelésének, illetve felhasználásának ellenőrzése, - az egyesület önálló képviselete. 18

- szükség esetén minden olyan halaszthatatlan intézkedés megtétele, amely az Egyesület jogszabályoknak megfelelő működéséhez szükséges és nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. - vezeti az Oktatási és Szakmai Munkacsoportot. 8. 2. 2. Az Alelnök jogai és kötelességei, amelyet az alelnök önállóan gyakorol - az Elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlés összehívása, - az Elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviselete, - az Egyesület Elnökével együttes rendelkezési jog az egyesület bankszámlája felett. - az Elnök akadályoztatása esetén minden intézkedés megtétele, amely az Egyesület jogszabályoknak megfelelő működtetéséhez szükséges és nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök kizárólagos hatáskörébe. 8. 2. 3. A Titkár jogai és kötelességei, amelyet a titkár önállóan gyakorol - az egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének előkészítése, - az egyesület közhasznú jogállásával kapcsolatos minden intézkedés megtétele - az egyesület tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs munka elvégzése koordinálása. - a döntéseknek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozatalról a titkár gondoskodik. - az egyesület honlapjának kezelése - az Egyesület Elnökével együttes rendelkezési jog az egyesület bankszámlája felett. 8. 2. 4. Az Elnökség mint testület jogai és kötelezettségei - az egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének Közgyűlés elé történő beterjesztése, - új tag felvétele, - az egyesület SzMSz-ében meghatározott munkacsoportok tagjainak megbízása - döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, illetőleg az egyesület alapszabálya, SzMSz-e, vagy egyéb szabályzata az Elnökség kizárólagos hatáskörébe utal. 8. 3. A Felügyelő Bizottság A Közgyűlés az egyesület működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ az egyesület tagjai közül. A Közgyűlés választja meg a Felügyelő Bizottság elnökét is. Az elnök és a tagok megbízatása 5 évre szól. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik a tag halálával, lemondásával, visszahívásával. 19

A Felügyelő Bizottság tagját a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a tag személyes meghallgatását követően meghozott határozatával visszahívhatja, ha - a Felügyelő Bizottság tagja két egymást követő felügyelő bizottsági ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását előzőleg nem menti ki, - a Felügyelő Bizottság tagja az Etikai Bizottság vizsgálata szerint az egyesület céljaival össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, vagy ilyen magatartást tanúsít, - a Felügyelő Bizottság tagja a tisztségre érdemtelenné válik az Etikai Bizottság vizsgálata szerint A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja az egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A Felügyelő Bizottság tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A Felügyelő Bizottság tagjainak nevét és adatait az alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza. A Felügyelő Bizottság tagjai külön nyilatkozatukban megerősítik, hogy a 2011. évi CLXXV. számú az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő összeférhetetlenségi okok velük szemben fenn nem állnak, illetve amennyiben ezen körülményben változás következne be, azt a Felügyelő Bizottságnak haladéktalanul bejelentik a szükséges intézkedések megtétele céljából. 20