Workshop jegyzőkönyv Nyitott munkaerő-piac első tapasztalatok A szeminárium célja: szakmai tapasztalatcsere az osztrák munkaerőpiac 2011. május 1-i megnyitásával összefüggő tapasztalatokról és kérdésekről. Az osztrák és magyar határtérséget érintő beszámolók mellett olyan európai példák is bemutatásra kerülnek, ahol a határmenti ingázás már mindennapi gyakorlattá vált. IDŐPONT HELYSZÍN MODERÁTOR 2011. június 15., 10:00 17:00 óra 2011. június 16., 09:00 13.00 óra Hotel Sonnenhof 7361 Lutzmannsburg, Thermenstraße 29. Barbara Willsberger, L&R Sozialforschung NYELV é t ; szinkrontolmácsolás
2 RÉSZTVEVŐK Név Szervezet e-mail Bencsics Peter, Mag. Dalos Berthold Ernst Rupert Fleck Ernst, Mag. Fullár Judit Hartmann József Hegyi László Herist Manfred AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle - Abteilungsleiter Controlling und Statistik AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség - Controlling és Statisztikai Osztály vezetője IGR - Zukunft im Grenzraum Projektmitarbeiter IGR Projekt projektasszisztens AMS Salzburg Landesgeschäftsstelle Leiter Salzburgi Munkaerőpiaci Szolgálat AMS vezető Burgenländische Gebietskrankenkasse BGKK Leiter der Abteilung Meldungen und Beiträge Burgenlandi Területi Egészségbiztosítási Pénztár, BGKK a Bejelentési és Járulékügyi Osztály vezetője im Komitat Zala Fachreferentin Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja - szakreferens Techniker / technikus Dienststelle und Servicezentrum Zalaegerszeg des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas Leiter Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Zalaegerszeg KSZK vezető AMS Burgenland - Leiter AMS Stegersbach Burgenlandi Munkaerőpiaci Szolgálat AMS vezető Stegersbachi kirendeltség Peter.bencsics@ams.at Berthold.dalos@oegb.at Rupert.ernst@ams.at Ernst.fleck@bgkk.at Fullarj@LAB.HU HegyiL@LAB.HU Manfred.herist@ams.at Huller Tünde Dolmetscherin / tolmács t.huller@mail.datanet.hu Guckler Gernot Kaindl Thomas, Mag L&R Sozialforschung L&R Társadalomkutató Intézet Arbeiterkammer Niederösterreich, Bezirkstelle Wiener Neustadt- Leiter Munkáskamara Alsó-Ausztria, Bécsújhelyi Kirendeltség - vezető Thomas.kaindl@aknoe.at Kelemen Attila Dolmetscher / tolmács attila.kelemen@gmail.com Kovács Géza Maca Barbara, Mag. a Major Andrea, Mag. a Mészáros Mónika Beschäftigungsamt Budapest - Hauptabteilungsleiter Foglalkoztatási Hivatal Budapest főosztályvezető Regionaler Entwicklungsverband Industrieviertel, Projektmanagement Regionális Fejlesztési Ügynökség Industrieviertel, projektmenedzser L&R Sozialforschung Projektmitarbeiterin L&R Társadalomkutató Intézet - projektasszisztens im Komitat Vas - Stellv. Abteilungsleiterin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja osztályvezető-helyettes KovacsG@LAB.HU b.maca@industrieviertel.at major@lrsocialresearch.at cmonika@lab.hu
3 Mészárosné Németh Lívia Mizda Krisztina Murai Adrien Németh Tamás Pálfy József Pölöskei János Radnótiné Sándor Ildikó Rimányiné Somogyi Szilvia Ruskó Krisztián Serman Lajosné Tóth Eszter, Mag. a Török Zoltán Willsberger Barbara, Mag. a Wölffling Peter Georg, Dipl.oec. im Komitat Vas - Stellv. Direktorin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató-helyettes im Komitat Vas, Abteilung für Organisation Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Szervezési Osztály Dienststelle und Servicezentrum Szombathely des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas Referentin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szombathely KSZK - ügyintéző Dienststelle und Servicezentrum Győr des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas Leiter Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Győr KSZK vezető im Komitat Vas Projektkoordinator Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja projektkoordinátor Dienststelle und Servicezentrum Nagykanizsa des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas Leiter Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nagykanizsa KSZK vezető Dienststelle und Servicezentrum Zalaegerszeg des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas EURES Beraterin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Zalaegerszeg KSZK - EURES tanácsadó im Komitat Vas Direktorin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle - EURES Berater Burgenlandi Munkaerőpiaci Szolgálat AMS - EURES Tanácsadó im Komitat Vas Fachberaterin Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szakmai tanácsadó IGR - Zukunft im Grenzraum Projektleiterin IGR Projekt - projektvezető im Komitat Győr-Moson-Sopron Direktor Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja - igazgató L&R Sozialforschung, Projektleiterin L&R Társadalom Kutató, projektvezető IHK-Projektgesellschaft mbh Ostbrandenburg - Geschäftsführer IHK (Ipari és Kereskedelmi Kamara) Projekttársaság Kft. Kelet-Brandenburg, ügyvezető igazgató MESZAROSNELIVI@LAB.HU MizdaK@LAB.HU MuraiA@LAB.HU NemethT@lab.hu PalfyJ@LAB.HU PoloskeiJ@LAB.HU Radnotinei@LAB.HU RIMANYINE@LAB.HU Krisztian.rusko@ams.at SermanL@LAB.HU eszter.toth@oegb.at TorokZ@LAB.HU willsberger@lrsocialresearch. at woelffling@ihk-projekt.de
4 Köszöntés Barbara Willsberger (L&R Társadalomkutató Intézet) és Rimányiné Somogyi Szilvia (Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója) köszöntötték a résztvevőket. Előadások Munkaerő-piaci nyitás: Első tapasztalatok Ausztriából Peter Bencsics, AMS Burgenland Tartományi Ügyvezetőség A munkaerő-piac alakulása Burgenlandban A foglalkoztatás alakulása 2011. első felében továbbra is pozitív tendenciát mutatott az előző évhez képest. Januártól áprilisig átlagban mintegy 1.850 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 2,1%- os növekedésnek felel meg. A 2011. május hónapból származó adatok azt bizonyítják, hogy az előző évhez képest 2000 fővel többen dolgoznak Burgenlandban. Ezen tény mindenek előtt külföldi munkavállalókra vezethető vissza, hiszen a 2000 főből 1500 külföldi munkavállaló, közülük pedig a legtöbben (1300) magyar állampolgárok. 2011. áprilishoz képest 2011. májusában mintegy 520 fővel nőtt a Burgenlandban foglalkoztatott magyar állampolgárok száma. Egyik lehetséges magyarázat a növekedésre az lehet, hogy időközben legalizálták az addigi illegális munkaviszonyokat. Pozitív eredményként említendő meg ezzel összefüggésben az, hogy nem nőtt, hanem továbbra is csökkent a munkanélküliek száma (-6,3% a 2011. január és május közötti időszakban az előző évhez képest). Minden esetre az AMS-nél bejelentett üres állások száma mintegy 530 álláshellyel csökkent. A tanácsadók tapasztalatai Az EURES részéről arról számoltak be, hogy 2011. májusában nagymértékben nőtt a tájékoztatás és a tanácsadás iránti igény. Csak májusban mintegy 150 megkeresés érkezett, ezek közül 70-75% napi ingázók, 10-15% szegénységben élő tartós munkanélküliek részéről. Azon hipotézis fogalmazódott meg, hogy inkább alacsony szintű szakképesítéssel és gyengébb német nyelvtudással rendelkezők fordulnak az AMS-hez tanácsadásért, a jobb szakképesítés birtokában lévők közvetlenül veszik fel a cégekkel a kapcsolatot, ill. nyújtanak be pályázatot. Ezen kívül migrációs mozgás figyelhető meg Kelet-Magyarországról Nyugat-Magyarország irányába, egyrészt a jobb munkaerő-piaci lehetőségek, másrészt ausztriai munkahely találásának reménye okán. Az április végén, Budapesten megrendezett European Jobday for the youth people keretében két EURES tanácsadó képviselte Ausztriát. Ők arról számoltak be, hogy úgy a fiatalok, mint az álláskereső felnőttek részéről is nagyfokú érdeklődés mutatkozott az osztrák munkaerő-piac iránti. Viszont itt is kiderült, hogy csak egy részük rendelkezik megfelelő német nyelvtudással és a tanácsadók becslése szerint csak mintegy 50%-a közvetíthető ki. Az osztrák kirendeltségek tanácsadói is arról számolnak be, hogy a kirendeltségek tájékoztatási zónájában erős növekedés tapasztalható a kért időpontok számát illetően, különösen a magyar ügyfelek részéről. Még akkor is, ha regionális szinten eltérések figyelhetők meg: Dél-Burgenlandban lényegesen alacsonyabb az érdeklődés, mint Észak- Burgenlandban. Megfigyelhető, hogy nagyon hamar elkapkodják a kirendeltségeken kifüggesztett, betöltetlen álláshelyeket tartalmazó listákat, valamint az, hogy egyre több olyan munkavállaló kér időpontot, aki eddig Nyugat-Ausztriában dolgozott (szezonális munkavállalóként). Közülük is nagyon sokan rendelkeznek alacsony szintű nyelvismerettel. Lényegesen nőtt az internetes számítógépet (IPC) és az önkiszolgáló rendszert (kioszkot) használók száma. Mindenek előtt az eisenstadti, a mattersburgi és a Neusiedl/See-ben működő kirendeltségen mutatkozik átlagot meghaladó igény. A vállalatok toborzással kapcsolatos magatartásában sem tapasztalható jelenleg lényeges változás. Változások érezhetőek viszont a vállalatok által bejelentett üres állások területén. A csökkenés mértéke 9% volt, ami mintegy 500-al kevesebb betöltetlen állást jelent az előző évhez képest. A vállalatok arról számolnak be, hogy a külföldi álláskeresők körében nő a vakon pályázók aránya és az ezáltal keletkező nagyobb ráfordítás az oka annak, hogy a Munkaerő-piaci Szolgálatnál (AMS) csökken az üres álláshelyek száma. Alsó-Ausztriában voltak olyan vállalatok is, amelyek közvetlenül az AMS-nél érdeklődtek Magyarországon megrendezendő állásbörzék iránt. Ezt a kívánságukat viszont az AMS nem teljesíti. Következtetések Csökkentett formában folytatódik a foglalkoztatás növekedése és tovább nő a külföldi, mindenek előtt a magyar munkavállalók aránya Nem következik be a burgenlandi munkaerő-piac elárasztása, a szakképzett munkavállalók már részben ott vannak és a német nyelv alacsony szintű ismerete továbbra is akadályt fog jelenteni a közvetítésben
5 Esetleges cserefolyamatok: a már ott foglalkoztatott, jó szakképesítéssel rendelkező munkavállalók jobb minőségű és magasabb fizetést biztosító munkahelyeket keresnek maguknak Mérséklődni fog a munkanélküliség csökkenése; a nyár végétől kezdődően a munkanélküliek száma már nem csökken az előző év szintje alá; mindenek előtt az alacsony szintű képesítéssel rendelkező személyek érintettek Erősödik a bérnyomás és nő az elbocsátás veszélye különösen azokban az ágazatokban, amelyek szabályozása nagymértékben az árakon keresztül történik. Éppen a változás által fémjelzett időszakokban van szükség az érintett intézmények, szervezetek és hatóságok közötti fokozott együttműködésre és információcserére. 1-2 évig tartó közös monitoringra lenne szükség a Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS), a Területi Egészségbiztosítási Pénztár (GKK), valamint a szociális partnerek között. A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos magyarországi tapasztalatok, különös tekintettel a német és osztrák munkaerő-piac 2011. május 1-i megnyitására Kovács Géza, Foglalkoztatási Hivatal Budapest A rendszerváltás előtt folytonosság jellemezte a magyar munkaerő-piacot és mondhatni elhanyagolható volt a munkaerőnek az országból történő ki-, ill. beáramlása. A több ezer magyar munkavállaló kiáramlását illetően fontos célországnak számított a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), néhány arab állam (Irak, Algéria, Líbia), valamint a Szovjetunió (Tengiz, Orenburg). Magyarországra mindenek előtt Szlovákiából és a környező baráti államokból érkeztek munkavállalók. A rendszerváltástól az Európai Unió 2004. évi bővítéséig tartó időszakban dinamikusabbá vált a magyar munkaerő-piac és (vendégmunkásokra, gyakornokokra, szezonális munkavállalókra vonatkozó) államközi megállapodások köttettek az NSZK-val, Svájccal, Luxemburggal, Ausztriával, Franciaországgal, Szlovákiával, Csehországgal és Romániával. Az országba mindenek előtt Romániából (építőipar, feldolgozó ipar, mezőgazdaság), Szlovákiából (multik Magyarországra történő letelepedése miatt), valamint Ukrajnából és Szerbiából érkeztek munkavállalók, míg a magyarok mindenek előtt az NSZK-ban, Ausztriában és Svájcban vállaltak munkát. Az egyes országokra vonatkozó éves szintű kontingens meghatározásánál az előző év tapasztalatait vették alapul. Csúcsidőben mintegy 40.000-42.000 erdélyi magyart vett fel a magyar munkaerő-piac. Más országok esetében nyelvi akadályok merültek fel, ami miatt nem lehetett kihasználni az adott országra vonatkozó kontingenst. A külföldi munkavállalók megoszlása a magyar munkaerő-piacon állampolgárság szerint a rendszerváltást követő időszakban: románok: 35.000-40.000+ szlovákok: 3.000-5.000 ukránok: 8.000-10.000 szerbek: 1.000-2.000 Az átmeneti korlátozások bevezetése miatt az éves kontingenst mintegy 80.000-85.000 főben határozták meg. 2004-2007. közötti időszakban Magyarország csatlakozott az EURES-hez. A jelentkező ajánlatok és a bürokráciamentes ügyintézés miatt nőtt az érdeklődés a nagy-britanniai és írországi munkavállalás iránt. Ezen kívül az NSZK és Ausztria mindenekelőtt a földrajzi közelség, valamint a meglévő szociális hálózatok miatt továbbra is kedvelt országok voltak. A nyári szezonban sokan ingáztak mediterrán államokba is. Ezen időszakban változások mentek végbe a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók körében is: Romániában, Erdélyben csökkent a magyar munkaerő-piac vonzereje. Az új bel- és külföldi foglalkoztatási lehetőségek miatt 40.000 személy helyett már csak 25.000 fő vállalt munkát Magyarországon. A szlovák munkavállalók száma ebben az időszakban majdnem megháromszorozódott; mintegy 15 ezer munkavállaló kapott foglalkoztatási lehetőséget Nyugat- Magyarországon működő multiknál. Az ukrán és a szerb munkavállalók száma változatlan maradt. A 2007 és 2011. május 1. közötti időszakban alig történt változás a külföldre ingázók szerkezetében. Csak a gazdasági válság által került sor csökkenésre. Újként Hollandia csatlakozott. A Magyarországra ingázók körében erősen csökkent a román, szlovák, valamint a ukrán polgárok száma. Ebben az időszakban nőtt a külföldre ingázók száma, míg az országba tartó ingázóké jelentősen csökkent. Május 1. után elmaradt az osztrák és a német munkaerőpiac magyar polgárok által történő elárasztása. A tapasztalatok újból és újból azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok nem rendelkeznek mobilitással; az újonnan csatlakozott tagállamok rangsorában Szlovéniával közösen a 7-8. helyet foglalják el Ciprus és Máltát megelőzve. Ezen kívül a külföldi munkavállalás bizonyos költségek (lakás, odautazás, álláskeresés) előre történő megtérítésével jár együtt. A munkaügyi szervezeteknél túlnyomórészt olyan személyek jelentkeznek, akik nem rendelkeznek az adott államban szükséges megfelelő szakképesítéssel,
6 valamint újból és újból az tapasztalható, hogy azok, akik külföldön akartak dolgozni, már amúgy is azt teszik. Kitekintés A munkaerő-piaci nyitás az előrejelzéseknek megfelelően nem fog nagy változásokat hozni és az is megfigyelhető, hogy már csökken a kezdeti lelkesedés. Így például a Magyarország területén tevékenykedő 30 EURES-tanácsadó májusban háromszor annyi érdeklődőt látott el információkkal, mint egyébként, júniusban viszont már csökkenő tendencia tapasztalható. Ausztria esetében a határtérség, Bécs, Tirol, Vorarlberg, valamint a következő ágazatok érdekesek: vendéglátás, építőipar, IT, betegápolás, fémfeldolgozás, gépgyártás, mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás. A munkavállalási engedélyek megszüntetése miatt nőnek az alacsony szintű végzettséggel rendelkező és az idősebb munkavállalók esélyei, minden esetre csak elméletileg. Ezen kívül gondot jelent, hogy a magyar munkaerő-piac még nem tért magához. Így a munkaerő-piaci nyitás miatt fennáll a szakképesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlásának veszélye, ami súlyos szakemberhiányhoz vezet, például az egészségügy, a vendéglátás, az IT, valamint a fémipar területén. A munkaerő-piaci szervezetek számára kihívást jelent, hogy a jövőben mennyire jól tudnak gazdálkodni a határ mindkét oldalán rendelkezésre álló munkaerővel, ill. összességében véve milyen gyorsan reagálnak majd a határtérségben megjelenő munkaerő-piaci igényekre. Határon átnyúló együttműködés Ausztria és Németország példáján Rupert Ernst, Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) Salzburg A régióra vonatkozó részletek A bajor-osztrák határtérséget turisztikai szempontból a világ legvonzóbb célterületei között tartják számon. Az összes foglalkoztatott mintegy 70%-a a szolgáltató szektorban (a kereskedelem, egészségügy, ill. turizmus területén) dolgozik. a munkanélküliségi ráta úgy a német, mint az osztrák oldalon jóval az országos értékek alatt helyezkedik el. Időközben az emberek fejében is megszűntek a határok. Számos osztrák polgár lakik a szomszédos Bajorországban, mivel itt lényegesen kedvezőbbek a lakás- és a telekárak. Már 1994-ben (az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt) mintegy 10.600 osztrák munkavállaló dolgozott Bajorországban, ami az összes foglalkoztatott 1,6%-át tette ki. Ezzel szemben csupán mintegy 2.400 bajor vállalt munkát Ausztriában. Az egyoldalú mérleg oka a Bajorországban tapasztalható jobb kereseti lehetőségek voltak. Az utolsó évtizedben megfordult az ingázók áramlásának iránya és kiegyenlítődtek a bérek. Jelenleg mintegy 14.300 bajor határmenti ingázó dolgozik Ausztriában és 10.300 osztrák állampolgár Bajorországban. Ezáltal az Ausztriában kereső tevékenységet végző bajor munkavállalók száma az elmúlt nyolc évben közel megnégyszereződött, míg a Bajorországba ingázóké mintegy 10 %-kal csökkent. A kereskedelem és vendéglátás terén időközben jobbak a kereseti lehetőségek Salzburgban, mint Bajorországban. Határon átnyúló szakképzés A Gazdasági Kamara tájékoztatása szerint jelenleg 379 német vesz részt duális rendszer szerinti szakképzésben Salzburg tartományban. A 2009/2010-es tanévben a bajorországi Traunstein und Berchtesgadener Land járásokból 187 tanuló tanult felsőszintű kereskedelmi és műszaki szakiskolákban Salzburg tartományban; 124 fiatal járt egyéb szakképző iskolába 2009-ben összesen 30 osztrák tanuló vett részt Berchtesgadener Land, ill. Traunstein-ban szervezett képzésekben. A Traunstein Salzburg határtérség állami munkaerő-piaci szervezeteinek együttműködése hosszú múltra tekint vissza. 1980 óta időközönként tapasztalatcserére került sor a két intézmény között. Ausztria Európai Unióhoz történő csatlakozását, valamint az EURES Interalp (EURES-T) társulás létrehozását követően intenzívebbé váltak a kapcsolatok és bevonták a szociális partnereket (a munkaadók és a munkavállalók képviselőit) is. Mintegy 10 éve legalább évente kétszer kerül sor a munkaerő-piaci adatok egyeztetésére, összevetésére, valamint közös projektek kezdeményezésére. Évente egyszer egy nagyobb rendezvényt szerveznek, amelyre meghívást kapnak a munkaadók és munkavállalók képviselői is. Alkalomszerűen képzéseket szerveznek közösen és határon átnyúló módon bizonyos célcsoportok (pl. GYES után újból munkába állók) számára. Nagyobb létszámot igénylő új vállalatok telepítése esetében is sor kerül határon átnyúló együttműködésre (pl. Designer Outletcenter Salzburg, Globus Freilassing). Rendszeresen kicserélik a munkaerő-piaci adatokat és megvizsgálják az ilyen módon adódó közvetítési lehetőségeket a másik országban.
7 Ezen kívül Salzburgban határon átnyúló módon szervezik meg a fiatalok részére rendezett szakmai tájékoztató vásárt; mindkét országban működő vállalatok élnek a vásár által nyújtott lehetőségekkel. Csak különös esetekben pl. ha a munkaerő-igény nem elégíthető ki vonják be a szomszédos szervezet munkatársait. Érdekes még, hogy az adott határtérségben számítógépes rendszeren keresztül lekérdezhetők a szomszédos ország munkaügyi szervezeteinél nyilvántartott üres álláshelyek. Határmenti ingázás, egy példa a német-lengyel határtérségből Peter Georg Wölffling, IHK (Ipari és Kereskedelmi Kamara) Projekttársaság Kft. Kelet-Brandenburg Az IHK Projekttársaság különös hangsúlyt fektet az alábbi területeken megvalósuló projektekre: versenyképesség növelése szakképzett munkaerő fejlesztése és biztosítása innováció / transzfer szakképzés Kelet-Brandenburg határmenti térségeiben három 1993 és 1995-ben alapított Eurorégió található, melyek lakossága összesen több, mint 5,5 millió fő. A három Eurorégió feladatait a Brandenburgi Tartományi Kormány és a lengyel vajdaságok marsall hivatalai közösen egyeztetik; a feladatok mindenek előtt az alább területeket érintik: jószomszédi kapcsolatok elmélyítése közös rendezvények, nyelvi képzés stb. által, infrastruktúra javítása különösen a határhoz közeli területen gazdasági kapcsolatok mélyítése és bővítése például vásárok, kiállítások rendezése, ill. vegyesvállalatok alapítása révén, környezeti helyzet javítása kapcsolatok elmélyítése és bővítése a kultúra, valamint a sport területén A finanszírozás a tartományi kormány, a vajdaságok és az Európai Unió (az Interreg Közösségi Kezdeményezés) támogatásával valósul meg. A munkaerő-piaci nyitással összefüggésben készült egy modellszámítás a 8 új tagállam munkavállalóinak Berlinbe és Brandenburgba történő vándorlásáról a 2015-ig tartó időszakra vonatkozóan. A számítás alapját a 2004 és 2008 közötti változás képezte, melynek eredmény azt mutatja, hogy 2014-ig meg fog négyszereződni a munkavállalók száma. A modellszámítás továbbá arra enged következtetni, hogy nagyon mérsékelt ütemű az újonnan érkező külföldi munkavállalók számának növekedése a Németországban már foglalkoztatásban lévő személyekhez viszonyítva. A munkaerő szabad áramlásával összefüggésben a Berlin-Brandenburgi vállalatokra gyakorolt várt hatások is túlnyomórészt semlegesek vagy pozitívak. Az építőipar területén tevékenykedő vállalatok csak mintegy 38%-a véli úgy, hogy negatív hatása lenne a munkaerő szabad áramlásának. Ez az arány a kereskedelem területén 15%, a közlekedésben 13%, a szolgáltatás területén pedig mintegy 7%-ot tesz ki. Az európai régiókon belüli többéves partnerségek révén kedvező feltételeket biztosítottak a térség összenövése számára még a munkavállalók szabad áramlása életbelépése előtt. Ezáltal a német-lengyel határtérség nem csupán annak fekvése alapján tekinthető az európai integrációs folyamat központjának: itt már tartós sikereket mutat fel a Kelet és a Nyugat összenövése. Intenzív együttműködés tapasztalható az alábbi területeken: az önkormányzati és városi szinten (már több éve) az infrastrukturális terveket tartományokat átívelő módon készítik el és valósítják meg új európai szellem jön létre; egykori válaszvonalak mentén az integráció erős kapcsolatai valósulnak meg a határmenti térségeket fémjelző sokszínűség jön létre. A határ mindkét oldalán jelentkező sokféle gazdasági és demográfiai problémák ellenére pozitívnak látja jövőjét ezen gyenge struktúrával rendelkező németlengyel határmenti térség. Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása által hosszú távú azonos szintre történő fejlődés, ill. felzárkózás válik lehetővé. Már kialakult egy határon átnyúló bizalmi viszony. A határ mindkét oldalán felismerték, hogy nem egymással vannak problémáik, hanem olyan közös problémáik vannak, mint pl. a munkanélküliség leküzdése, új munkahelyek teremtése, a vállalkozói szellem támogatása, valamint a fiatalok pályaválasztásának és képzésének támogatása. A közelmúltban kinyilatkoztatott közös együttműködés akaratának egyik eredményét a Frankfurti Nyilatkozat jelképezi, melyet 2011. január 17-én a határ mindkét oldaláról összesen hat partner látta el kézjegyével. A partnerek egy közös európai gazdasági régió fenntartható fejlesztése érdekében szállnak síkra.
8 Aktuális autóipari fejlesztések Nyugat- Magyarországon Rimányiné Somogyi Szilvia, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatottak száma 184.000 fő (53,0%), Vas megyében 106.100 fő (52,9%), valamint Zala megyében 112.500 fő (50,2%). Ezek alapján az egyes megyékre vonatkozó számok jóval meghaladják a 48,6%-os országos átlagot. Magyarországon gondot jelent az inaktív személyek magas aránya: Győr-Moson-Sopron 149.600 fő (43,0%) inaktív, Vas megyében 84.500 fő (42,1%) Zala megyében pedig 99.800 fő (44,5%), viszont ezek a arányok sem haladják meg a magyarországi átlagot. Ugyanúgy lényegesen alacsonyabb az álláskeresőként regisztrált személyek aránya a három megyében (5,5% Győr- Moson-Sopron megyében, 7,2% Vas megyében és 11,3% Zala megyében) a teljes Magyarországra vonatkozó (12,9 %-os) átlaghoz képest. Jelenleg különösen nehéz a pályakezdők helyzete. Az ő esetükben látszik, hogy nagyon nehéz elhelyezkedniük a munkaerő-piacon főleg azoknak, akik csak általános iskolai végzettséggel, viszont azok számára is, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A három nyugat-magyarországi megye hiányszakmáit tartalmazó lista azt igazolta, hogy azok a határ mindkét oldalán közel azonosak. Nyugat-Magyarországon mindenek előtt a fém- és az építőipar területén, az egészségügyben, valamint a vendéglátásban ölt nagy méretet a szakképzet munkaerő hiánya, például a következő szakmákban: forgácsoló, hegesztő, lakatos, szakács, pincér, kőműves. A munkaerő-piaci nyitás miatt a jól képzett munkaerő elvándorlásától tartanak, ugyanakkor esély van arra, hogy csökken a munkanélküliek száma és nő a fogyasztás az aktív lakosság számának növekedésével. Az autóipar Nyugat-Dunántúl egyik fontos gazdasági tényezője és így nem is meglepő, hogy az Audi Nyugat-Dunántúl 100 legnagyobb gazdasági társaságait magában foglaló ranglistájának első helyét foglalja el és további cégek is mint pl. Szombathelyen az LUK, vagy Szentgotthárdon a General Motors képviseltetik magukat a listán. 2010. évben 1700 milliárd forint termelési értéket ért el ezen ágazat, mely 19.000 fő részére biztosított foglalkoztatást, akiknek (278.000 forintot elérő) átlagkeresete meghaladja a más ágazatokban elért átlagot. A nyugat-magyarországi autóipar két mintaüzeme a győri Audi valamint a Szentgotthárdi General Motors. Az AUDI Hungária Motor Kft-t 1993-ban alapították 100 millió törzstőkével. Tevékenységi köréhez tartózik motorok és motorkomponensek, illetve gépjárművek gyártása a kapcsolódó szerszámgyártással. A beruházás volumene Győrben meghaladta a 3,3 milliárd -t és a német autóipari vállalat Magyarország egyik legnagyobb külföldi befektetője. Az Audi jelenleg egy 900 millió eurós beruházást hajt végre, melynek során egy új gyár építésével 1.800 új munkahely jön létre. Továbbá újdonság, hogy a jövőben Győrben valósul meg a teljes termelési folyamat beleértve a karosszériagyártást, fényezést és az összeszerelést. 2013-tól kezdődően Győrben 125.000 személygépkocsi gördül majd le a gyártósorokról. Az Audi a gyár bővítését követően az Audi Hungáriánál foglalkoztatott munkavállalókon túl több, mint 15.000 fő részére fog munkát biztosítani a szolgáltatás, valamint a beszállítás területén. Az állami támogatás mértéke 11,2 milliárd forint, egy munkahely létrehozásához 6 millió forint támogatásban részesül a vállalat. Már 2015-ben megtérül ezen beruházás. A munkaügyi központ kirendeltségeinek feladatai közé tartozik az operatív és a stratégiai együttműködés, továbbá az új munkatársak toborzása, kiválasztása és beállítása. Az OPEL General Motors Powertrain Magyarország Kft. egy motor és hengerfej gyártásával foglalkozó cég, amely 1992. óta üzemel. Jelenleg egy 500 millió volumenű beruházás keretében, mintegy 800 új munkahelyet hoznak létre. Az új motorgyár részben a korábbi gyár felújítandó csarnokában, részben egy megépítendő teljesen új üzemcsarnokban kap helyet. A beruházás befejezését 2012. végére tervezik, mely időponttól mintegy 500.000 motor készül az üzemben. Az állami támogatás mértéke 5,5 milliárd forint, azaz 6,8 millió forint / munkahely. A beruházás öt éven belül történő megtérülésével számolnak. Közvetlenül és közvetett módon mintegy 2500 munkahely jön létre a GM új beruházásával. A bér- és szociális dömping leküzdéséről szóló törvény megvalósítása Ausztriában: az első tapasztalatok Ernst Fleck, Burgenlandi Területi Egészségbiztosítási Pénztár (BGKK) A bér- és szociális dömping leküzdéséről szóló törvény (a továbbiakban: LSDB-G) az azonos munkaerő-piaci és bérezési feltételek mellett fair gazdasági versenyt, valamint a járulékok befizetését is hivatott biztosítani.
9 Az LSDB-G rendelkezései értelmében az LSDB Kompetencia Központ az egészségbiztosítók fenntartói az építőipari szabadság- és végkielégítési pénztár feladata annak megvizsgálása, hogy a munkaadó a nála foglalkoztatott munkavállalók részére (a törvény azokra is vonatkozik, akiket kiküldetés, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatnak Ausztriában) az egyes besorolási kategória figyelembevételével legalább a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint őket megillető alapbért fizette vagy fizeti ki. A törvények betartásának helyszíni ellenőrzését az adórendőrség (a korábbi KIAB) végzi, mely szerv belépési, betekintési és kérdezési joggal rendelkezik. A vizsgálat eredményeit a Bécsi Területi Egészségbiztosítónál létrehozott LSDB Kompetencia Központnak továbbítják. Ez a szervezet vizsgálja meg, hogy legalább a törvényben, rendeletben vagy kollektív szerződésben rögzített alapbért fizették-e ki az egyes besorolási kritérium figyelembevétele mellett. Amennyiben nem így történt, a hozzájárulások utólagos kiszámításán túl feljelentést is tesznek az illetékes járási közigazgatási hatóságnál. A jogszabályban rögzített bérnél alacsonyabb fizetés, az ellenőrzés meghiúsulása, vagy a dokumentumok német nyelven nem rendelkezésre állása esetén büntetés róható ki; a büntetés mértéke béren aluli fizetés és legfeljebb három munkavállaló esetében: 1.000 10.000 euró 2.000 20.000 euró ismétlődés esetén több, mint három munkavállaló esetében: 2.000 20.000 euró 4.000 50.000 euró ismétlődés esetén. Béren aluli fizetés esetén a munkáltatót felszólítják a munkavállalót megillető és a részére ténylegesen kifizetett bér közötti különbözet kifizetésére. Eltekinthetnek a feljelentéstől, ill. a büntetéstől amennyiben a kifizetett összeg csak kis mértékben tér el az alapbértől, vagy ha a munkáltató által elkövetett szabálysértés csekély mértékű. Erre viszont csak abban az esetben van lehetőség, ha a vétség első ízben fordult elő, továbbá ha megtörténik a különbözet utólagos megfizetése. Ismételt béren aluli fizetés esetében legalább a bírság minimális összege kerül kivetésre. Azokat a külföldi munkaadókat, akiket több esetben bírságolnak meg béren aluli fizetés miatt, az Ausztria területén történő szolgáltatás nyújtásának megtiltása fenyegeti. A munkaadók kötelesek, kiküldetés és határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés esetén minden olyan szükséges iratot, dokumentumot német nyelven a munkavégzés helyén tartani, megőrizni, amelyek a munkavállalót osztrák jogszabályok szerint megillető minimális bérezés kiderítéséhez szükségesek. Ezek közé tartózik például a munkaszerződés, a bérkimutatás, stb. Amennyiben hiányoznak ezek a dokumentumok, úgy 500 5.000 (ismétlődés esetén 1.000 10.000 ) közötti közigazgatási bírság fenyeget. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a munkaadók megtagadják az ellenőrzést végző szerveknek a munkavégzés helyszínére, azok helyiségeibe történő belépést és ha nem adnak tájékoztatást, továbbá ha nem biztosítanak betekintést a dokumentumokba, ill. ha nem adják át azokat. Az LSDB Kompetencia Központnak nyilvántartást kell vezetnie a jogerős határozatokról. Ennek segítségével könnyebben nyomon lehet követni a büntetés mértékéről, annak meghatározásáról vagy a szolgáltatás nyújtásának megtiltásáról, stb. hozott döntést. A büntető eljárás adatait öt évig őrzik meg a közigazgatási bírságok jegyzékében. Határmenti ingázás és munkavállalás a szomszédos országban Az IGR ETE-projekt tapasztalatai Tóth Eszter, IGR IGR Jövő a határtérségben egy (ERFA támogatásban részesülő) ETE-projekt, melynek célja a Burgenland és Nyugat-Magyarország közötti határon átnyúló szakszervezeti együttműködés elősegítése. A projekt intézkedéseinek súlypontját 2010/2011-ben a tájékoztatásra, hálózatépítésre, képzésre és szakképesítésre, valamint tematikus súlypontként a munkavállalók védelmére és az ifjúságra helyezték. 2004-ben indult el a magyar munkavállalók részére nyújtott magyar nyelvű jogi tanácsadás, mely iránt folyamatosan nőtt az igény. 2008-ban 3.546 tanácsadásra került sor, 2010-ben 6.457 és 2011. májusáig 3.410 volt azok száma. Eddig összesen 30.341 tanácsadásra került sor; a hangsúlyt a munka-, a szociális és az adójogi, valamint a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos jogi kérdésekre helyezik a tanácsadások során. Öt helyszínen hetente nyolc alkalommal folyik személyes tanácsadás; ezen kívül telefonon keresztül és írásban, de ugyanúgy a helyszínen, tehát a vállalatoknál is végeznek tanácsadást. Az érintett ágazatok a következők: vendéglátás, mezőgazdaság, építő- és faipar, közlekedés, fémipar, valamint kereskedelem. Az osztrák jogi helyzet nem ismerete és az alacsony szintű nyelvtudás növeli a magyar munkavállalók függőségét. A szakképesítéshez képest alacsonyabb szintű munka végzése (az úgy nevezett dekvalifikació) egy olyan állandóan visszatérő probléma, amely értékes tudást enged elveszni és elégedetlenséget vált ki az
10 érintettekben. Ezen kívül könnyen előfordul a bérdömping jelensége. Már a munkaerő-piaci nyitást megelőzően, 2010. őszén nőt a tanácsadás iránti igény és pedig nem csak a határmenti térségben, hanem Kelet- és Dél- Magyarországon élő munkavállalók részéről is. A feltett kérdések alapján egyértelmű, hogy keringő álhírek (mint például kötelező nyelvvizsga, vagy családi juttatások) és félelmek állnak összefüggésben a munkavállalási migráció témájával. A munkaerő-piaci nyitás óta tovább nőtt a tanácsadás iránti kereslet és pedig úgy a munkavállalók, mint a vállalkozók részéről. Az IGR tapasztalata szerint nő a részmunkaidőre történő bejelentések, valamint a csekély mértékű foglalkoztatásra bejelentettek száma. Új jelenség, hogy a vállalatok jogellenes három hónapos próbaidőben állapodnak meg és azt követően ezen szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat részmunkaidőben foglalkoztatják. Ezen kívül továbbra is zajlanak dekvalifikációs folyamatok a szakképzet munkaerő vonatkozásában (a munkavállalót szakképesítéséhez képest alacsonyabb szintű munkakörben alkalmazzák). Pozitív tényként kiemelendő, hogy számos megkeresés már a munkaviszony létesítést megelőzően érkezik, így lehetőség van arra, hogy lényeges pontokra idejében felhívják a munkavállalók figyelmét. A munkaerő-piaci nyitás során jelentkező esetleges veszélyek: Magyarországon belüli vándorlás, ill. felmondás anélkül, hogy a munkavállaló előtte lebiztosította volna magának a következő munkahelyét a dekvalifikáció hosszú távú hatásai: amennyiben a munkavállaló hosszabb ideig nem gyakorolja az elsajátított szakmáját, akkor ez sok esetben végleges dekvalifikációhoz vezet. A dekvalifikációval egybekötött elvándorlással mindkét ország örökre elveszíti az adott szakembert. kiszorítással járó verseny és bérdömping az alacsony bérű ágazatokban ( cserefolyamat ) szakképzet munkaerő hiánya Magyarországon intézkedéseket foganatosítani, a munkaviszony megszűnését követően pedig 40-60% között van ez az arány. Az LSDB-G lényeges előnye az, hogy az érintetteknek már nem kell egyénileg eljárniuk. Névtelen feljelentés alapján az adórendőrség vizsgálatot folytathat le a munkaadónál és felszólíthatja a jogszabályok betartására. Az új LSDB-G miatt új tanácsadási igény jelenhet meg, ezért az IGR speciális tanácsadások megrendezését tervezi kiküldetésben dolgozó személyek, hivatásos gépkocsivezetők és vállalkozók részére. Plenáris vita A munkaügyi szervezetek jövőbeni együttműködésének esélyei és kihívásai Moderátorok: Barbara Willsberger, L&R Társadalomkutató Intézet Bécs és Mészáros Mónika, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A szeminárium előkészítése során a határ két oldalán tevékenykedő munkaügyi szervezetek arra kaptak felkérést, hogy gyűjtsék össze azokat a kérdéseket, amelyek a munkaerő-piaci nyitással kapcsolatban felmerültek annak érdekében, hogy azokat a szeminárium során megvitathassák. Az összegyűjtött kérdéseket a szociális partnerek és a munkaügyi szervezetek bevonásával megválaszolták és összefoglalták a kérdések és válaszok gyűjteményében. A gyűjteményt annak kiegészítését és ellenőrzését követően a jelen jegyzőkönyv mellékleteként rendelkezésre bocsátják a határ mindkét oldalán működő munkaügyi szervezetek munkatársainak. Az előadások során bemutatott prezentációk, valamint a workshop jegyzőkönyve német, ill. magyar nyelven letölthetők a www.expak-at.hu honlapról. Az IGR a munkaerő-piaci nyitás során különböző rendezvényeket szervezett, pl. információs rendezvényeket, sajtótájékoztatót, valamint kiadott egy különszámot az On Your Side nevű ifjúsági folyóiratból Bér- és szociális dömping leküzdéséről szóló törvény A jogi tanácsadás során szerzett tapasztalatok alátámasztják azt, hogy az érintettek kevesebb, mint 10 %-a hajlandó érvényes munkaviszony mellett