sportfejlesztési irányai és területei

A Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési irányai és területei 2012

A Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési irányai és területei Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A MOB szakmai tagozatainak fejlesztési elképzelései 12 2.1. Az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat 13 2.2. A nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat 20 2.3. A diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat 24 2.4. A fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat 32 2.5. A szabadidő sportért felelős szakmai tagozat 36 3. Az utánpótlás-nevelési programok fejlesztési irányai 42 3.1. A Sport XXI. utánpótlás-nevelési program 43 3.2. A Héraklész programok 46 3.3. A Sportiskolai program 52 4. A látvány-csapatsportágak támogatásának lehetséges fejlesztési irányai (TAO) 58 4.1. Javaslat a látvány-csapatsportágak 2011-2012. szezonban fel nem használt támogatási összegeire 59 4.2. A látványcsapatsport-támogatás felhasználási lehetőségei a MOB-ra vonatkozóan 64 4.3. A TAO-törvény rendszerének közép- és hosszú távú átgondolása 66 5. További fontos sportszakmai fejlesztési területek 70 5.1. Sportinfrastruktúra 72 5.2. Sportegészségügy 76 5.3. Sportszakemberképzés és -továbbképzés 79 5.4. A MOB sporttudományos kapcsolatrendszere 82 5.5. Iskolai testnevelés és sport 84 5.6. Az olimpizmus eszmeisége, Fair play, antidopping 90 5.7. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) 94 5.8. A MOB kommunikációja és marketingtevékenysége 96 5.9. A MOB nemzetközi tevékenysége 98

1. Bevezetés A MOB tulajdonképpen a magyar sport parlamentje lesz, hiszen a szervezetben a hazai sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap. Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök A 2011 decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. A módosítás változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is, kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. További változás a hazai sportéletben, hogy az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. Megszűnt az eddigiekben köztestületként működő Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. A megszűnő köztestületek feladatait úgy vette át a MOB, hogy ezen területek a MOB szakmai tagozataiként működnek tovább, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lettek. A MOB kompetenciája lett a továbbiakban az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A MOB strukturális átalakításáról hazánk sportvezetői a következőket mondták: Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke szerint az átalakulás olyan fontos pont a MOB életében, mint amilyen az 1989-es önállóvá válás volt. Czene Attila, az Emberi Erőforrások Minisztérium sportpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a sporttörvény előírása alapján a MOB kibővült, s a szervezet egyedüli köztestületként most már a magyar sport egészéért felel, s nemcsak sportszakmai, hanem forráselosztási feladatokat is el kell látnia. A kormány ezzel úgymond letisztázta az állami és a civil feladatokat. Visszaadta a sportszakmai döntések meghozatalának jogosítványait oda, ahová az való, a sportszakma kezébe, s a kormányzati szintérre, az állami sportirányítás kezébe a valós és elidegeníthetetlen állami feladatokat koncentrálta. Borkai Zsolt, a MOB elnöke úgy fogalmazott, hogy ezentúl a szervezet tulajdonképpen a sport parlamentje lesz, hiszen a sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap. A feladatokból fakadóan most már nem csak az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél tulajdonképpen az, hogy a hétköznapi emberek felé szimpatikus, a sportpolitika felé kiszámíthatóbb, a Magyar Kormány célkitűzéseivel azonosuló, a sportvilág számára pedig eredményes sportirányítással álljon elő a MOB. A Magyar Kormány részéről történt felhatalmazás a MOB részére egyúttal óriási felelősséggel is jár. A MOB jelenlegi működését a sportról szóló többször módosított 2004. évi I. törvény szabályozza, továbbá működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia és a MOB alapszabálya. 4 5

A nemzeti sportstratégia A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti egyetértéssel. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához. A kormányváltást követően hangsúlyossá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás irányába történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal-változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A módosított sporttörvény Kiss és kásás tamás A Sportstratégia strukturált formában vázolja fel a magyar sport fejlesztési irányait és területeit 2007-2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Főbb pontjai a következők: Sport és életminőség paradigmaváltás Helyzetértékelés Jövőkép és célrendszer A megvalósítás koncepciója, a fejlesztés irányai A sport és a környezetvédelem kapcsolata Sajnos a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítására szinte alig került sor. Ennek legfőbb oka valószínűsíthetően a forráshiány volt. A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása volt. A Magyar Olimpiai Bizottság új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen a MOB, mint a magyar sport parlamentje helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét. A hatályos sporttörvény előszava szerint: Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A jövőben a működési alaptámogatást egy a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott pontértéktáblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan sportszövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeiknek. Bekerült a törvénybe az is, hogy meghatározott állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelői joga az önkormányzatok, illetve az olimpiai bizottság számára átruházható. A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet, továbbá az olyan magatartástól való tartózkodást, amely előidézi a nézők sportrendezvények biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedését. A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálják. A MOB szerepéről a következőképpen fogalmaz a törvény: A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő e törvényben meghatározott országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. 6 7

A MOB helye és szerepe az új sportstruktúrában A MOB most már nem csak a magyar olimpiai mozgalom, hanem az egész magyar sport irányításáért felelős, ezért annak minden területére oda kell figyelnie Schmitt Pál olimpiai bajnok, MOB tiszteletbeli elnök A MOB kibővített cél- és feladatrendszere a szervezet Alapszabályában részletesen kifejtésre került. Az alábbiakban annak igazolására, hogy a MOB csakugyan a hazai sport parlamentjeként működik általánosan és tagozatonként kiemeltünk néhány célmegfogalmazást. A Magyar Olimpiai Bizottság célja: az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban; az olimpiai eszme ápolása és népszerűsítése, az Olimpiai Mozgalom erősítése, különösen a fiatalok körében; a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a becsületes játék szellemében; ösztönözni a versenysport, a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportjának, a diáksport fejlesztését; elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel és országos sportági szövetségekkel (a továbbiakban együtt: sportszövetség), sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételt. A MOB feladatai az Olimpiai Mozgalom területén: végrehajtja az Olimpiai Chartában és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzataiban és határozataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított irányelveket, célkitűzéseket és feladatokat; biztosítja az Olimpiai Charta, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzatainak, határozatainak, illetve a WADA Doppingellenes Szabályzatának betartását és érvényesülését Magyarországon; az állami sportirányítással és az olimpiai sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők Olimpiai Játékokra, Ifjúsági Olimpiai Játékokra és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra való felkészülését, illetve részvételét. A MOB feladatai a nem olimpiai sportágak területén: szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (SportAccord) Világjátékain (a továbbiakban együtt: Világjátékok) való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait; részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében; fejleszti a nem olimpiai sportágakat a SportAccord célkitűzéseit szem előtt tartva. 8 9

a MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén: elkészíti a magyar sport utánpótlásnevelési koncepcióját; irányítja, felügyeli és működteti a tehetséggondozó, élutánpótlásnevelő programokat és a sportiskolai programot, együttműködik a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel; az utánpótlás-nevelési források hatékony felhasználása érdekében szakmai fejlesztési és támogatási rendszert működtet. a MOB feladatai a diák-hallgatói sport területén: a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve biztosítja a sportszövetségek és a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását; támogatja a sportolói kettős karrier (életút) program működését a Magyar Olimpiai Bizottság Életút programján keresztül. a MOB feladatai a fogyatékosok sportja területén a Magyar Paralimpiai Bizottsággal (MPB) együttm ű kö dv e : a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő MPB útján végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság Alapszabályában és szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat; a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét; a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét; végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága Alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat, az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét; a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diákés szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát. a MOB feladatai a szabadidősport területén: a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez. 10 11

2. a MOB szakmai tagozatainak fejlesztési elképzelései A MOB-nak meg kell majd jelölnie akár ebben az évben, az olimpia után, azokat a sportágakat, amiket hasonló rendszerben kellene majd működtetni. Mert nyilván nem lehet minden sportágat finanszírozni és támogatni. Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök 2.1. Az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat Rendkívül magas megközelíti a 90 százalékot azok aránya, akik büszkék a magyar sportolók sikereire (Népszabadság, 2005. március 11.) Az olimpiai versenysport általános megítélése hazánkban pozitív. A társadalmat büszkeséggel tölti el az élsport eredményessége. A versenysportban elért eredményességünk fontos az ország számára, pozitív hatással van a nemzeti identitásra. Az eredményes versenysport elsősorban a nemzeti öntudat erősítése és a példamutatás szempontjából fontos, továbbá a látványsportágak esetében a szórakoztató és üzleti funkciója miatt. A sportban a legjelentősebb világesemény az Olimpia, melyen rendszeresen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. Ezt alátámasztja a világszerte megnyilvánuló óriási médiaérdeklődés is. Az Olimpia programja és annak változása pedig szoros összefüggésben van az egyes sportágak fejlődésével. Hazánk versenysportját a XIX. század végétől, a NOB megalakulásától alapvetően meghatározza az olimpiai mozgalom. Magyarország az olimpiai sportágakat tekintve egyre kevésbé tudott megfelelni az elmúlt évtizedben az eredményességi elvárásoknak. Jelentősen csökkenő tendenciát mutat az eredményességünk az olimpiákon és világbajnokságokon is. Az Európa-bajnokságok eredményessége egyre kevésbé meghatározó az olimpiai, világbajnoki eredmények, illetve az olimpiai kvalifikáció vonatkozásában, ezért ezek eredményeit nem veszi figyelembe a lenti statisztika. Olimpiákon és világbajnokságokon 2000-2011. között a 42 olimpiai sportági szövetség közül csak 18-nak sikerült 1-6. helyezést szerezni. OLIMPIAI ÉS VB PONTOK 2000 2011. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 12 13

OLIMPIAI ÉS VILÁGBAJNOKI PONTSZERZÉSEK 2000-2011. ÉV KÖZÖTT ssz SPORTÁG OLIMPIA 2000. VB 2001. VB 2002. VB 2003. OLIMPIA 2004. VB 2005. VB 2006. VB 2007. OLIMPIA 2008. VB 2009. VB 2010. VB 2011. OLIMPIA 2012. ÖSSZES PONT % 2001-2004. PONT 2005-2008. PONT 2009-2012. PONT 1. Kajak-kenu 48 52 37 32 39 40 55 45 35 35 40 23 481 31,21 160 175 98 2. Vívás 16 17 18 18 28 12 27 25 14 17 10 5 207 13,43 81 78 32 3. Úszás 14 17-23 21 16-9 19 35-24 178 11,55 61 44 59 4. Birkózás 5 14 10 9 7 29 4 4 7 9 12 9 119 7,72 40 44 30 5. Öttusa 5 12 12 8 7 5 6 11 0 10 0 10 88 5,71 39 22 22 6. Vízilabda 7 7-9 8 12-8 10 2-3 66 4,28 24 30 5 7. Súlyemelés 8 17 14 9 11 0 0 0 0 0 0 0 59 3,83 51 0 0 8. Judo 0 5-0 0 11-16 0 13 5 8 58 3,76 5 27 26 9. Torna 8 5 7 3 1 7 0 5 0 5 7 10 58 3,76 16 12 22 10. Sportlövészet 6 5 11 4 7 0 4 0 1 0 17 0 55 3,57 27 5 17 11. Atlétika 0 7-11 8 4-4 3 4-5 46 2,99 26 11 9 12. Ökölvívás 4 2-4 0 7-4 2 4 6 4 37 2,40 6 13 14 13. Evezés 2 7 7 1 2 7 0 0 0 0 0 0 26 1,69 17 7 0 14 Kézilabda 5 1-6 5 4-0 3 1-0 25 1,62 12 7 1 15. Kerékpár 2 3 4 0 0 0 0 5 0 0 0 0 14 0,91 7 5 0 16. Korcsolya 0 0 0 0 1 0 5 0 0 1 2 0 10 0,65 1 5 4 17. Taekwondo 2 2 0 0 0 0 0 4 0 4 0 0 10 0,65 0 4 4 18. Asztalitenisz 3 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 4 0,26 0 1 0 135 171 120 137 145 154 102 140 94 140 99 103 1541 100 573 490 343 14 15

I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport 1. Atlétika 1. Asztalitenisz 1. Curling 1. Jégkorong 2. Birkózás 2. Evezés 2. BMX 2. Kézilabda 3. Judo 3. Hosszútávúszás 3. Golf 3. Kosárlabda 4. Kajak-kenu 4. Kerékpár 4. Gyeplabda 4. Labdarúgás 5. Ökölvívás 5. Mountain bike 5. Íjászat 5. Vízilabda 6. Öttusa 6. Műugrás 6. Lovaglás 7. Sportlövészet 7. Ritmikus gimnasztika 7. Rögbi 8. Torna 8. Sí-biatlon 8. Röplabda 9. Úszás 9. Súlyemelés 9. Snowboard 10. Vívás 10. Szinkronúszás 10. Szánkó 11. Korcsolya 11. Szörf 11. Tollaslabda 12. Taekwondo 13. Tenisz 14. Triatlon 15. Vitorlázás A táblázatból kitűnik, hogy négy sportág a kerékpár, a korcsolya, a taekwondo és az asztalitenisz 1% alatt járult hozzá az eredményekhez, a korábban eredményes evezés pedig a 2008-as olimpiai játékokon és azt követő három év világbajnokságain eredménytelenül zárt. Gyakorlatilag 11 egyéni- és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) határozta meg a magyar sport eredményességét az elmúlt évtizedben. Az eredményes sportágakat azon 15 sportág követi, melyek kvalifikációt szereztek az utolsó négy olimpián. Róluk elmondható, hogy sportágukban a világ élmezőnyének második vonalába tartoznak. 11 sportágnak nem volt jelentős nemzetközi eredménye 2000 óta. A sportágak csoportosításánál nagyon sok más szempontot is figyelembe lehetne venni, melyre több sikertelen kísérlet is volt az elmúlt két évtizedben. A sportban azonban az eredmény számít. Az eredményeket mindenki elfogadja. Ebből következően nem lenne szerencsés és komoly feszültségeket okozna, ha más szempontok alapján történne az eredményességi alapon nyugvó csoportosítás. Ezeknek a sportágaknak a fejlesztése nem öncélúan kizárólag az olimpia versenysportot érintené. Országszerte több tízezer fiatal rendszeresen űzi ezt a 11 sportágat, akik többségéből ugyan nem lesz élsportoló, de egészséges életmódot folytató, fizikailag edzett állampolgárok lesznek, aminek felbecsülhetetlen a haszna. Az olimpiai sportágak 42 szövetsége az elmúlt 11 év felnőtt eredményessége alapján négy csoportba sorolható: I. sportágcsoport: Azok az egyéni sportágak sorolhatók ebbe a csoportba, melyek meghatározták a magyar versenysport eredményességét az elmúlt 12 év olimpiáin és világbajnokságain. II. sportágcsoport: Azok az egyéni sportágak alkotják, akik 2000-2012. év között részt vettek az olimpiai játékokon, és egy-egy alkalmon kívül nem tudtak eredményesen szerepelni. III. sportágcsoport: Azok a sportágak találhatók itt, akik 2000. év óta nem tudtak kvalifikálni versenyzőt, csapatot az olimpiai játékokra, és a világbajnokságokon sem értek el eredményt. IV. sportágcsoport: Ebben a csoportban az állam által TAO kedvezménnyel támogatott csapatsportágak vannak. Ezek közül a kézilabda és a vízilabda szerepelt eredményesen az olimpiai játékokon és a világbajnokságokon a vizsgált Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a magyar sport nem igazán tudott megfelelni a globalizált nemzetközi versenysport XXI. századi kihívásainak. Természetesen ennek az okai összetettek, társadalmi, gazdasági és szakmai összetevői vannak. A rendszerváltozás óta jelentős társadalmi és gazdasági változások történtek Magyarországon, melyek természetesen jelentős hatást gyakoroltak a sportra és ezen belül az olimpiai versenysportra. A leghátrányosabb helyzetbe az egyesületek kerültek. Kevés kivételtől eltekintve megszűnt a bázisintézményeik támogatása, melynek megoldására a mai napig nem sikerült megfelelő választ adni. Források hiányoznak, a működés kapcsán is vannak gondok, de nem mondom, hogy ez egyedüli Honvéd-probléma. A magyar klubok nagyon nehéz helyzetben vannak, különösen a több szakosztályt fenntartó klubok. Az elmúlt években nem kapták meg azt a támogatást, amire szükségük lett volna Molnár Zoltán. Az olimpia versenysport globalizálódott, melynek következtében a legtöbb sportágban valamennyi földrészen rendezett sorozatversenyeken kell kiharcolni az olimpiai részvételt. Ez jelentősen megnövelte a sportágak költségvetésigényét, aminek egyre nehezebb megfelelni. A sportszakmai munka színvonala több sportágban is elmarad a világszinttől elsősorban a feltételrendszerek hiányosságai miatt. A létesítmények kevés kivételtől eltekintve lepusztultak. Megszűntek elsősorban egyéni sportágakban az egyesületi főfoglalkozású edzői státuszok. Megszűnt az edzők szakmai munkáját ellenőrző módszertani munka az egyesületekben, ahol kevés kivételtől eltekintve nem tudják biztosítani a nemzetközi szintű felkészüléshez az edzőpartnereket sem. A szövetségek nem tudják finanszírozni a szakmailag indokolt edzőtáboroztatások és versenyek nagy részét. A MOB feladata, hogy az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatásokat sportszakmailag a legcélirányosabban használja fel az eredményesség érdekében, és azok felhasználását szigorúan ellenőrizze. Az olimpiai sportágak finanszírozásának mértéke jelentősen nem változott a korábbi években. Gyakorlatilag még az infláció mértékével sem tartott lépést. Elkerülhetetlenné vált a sportágak eddiginél sokkal differenciáltabb és ellenőrzöttebb támogatása a rendelkezésre álló forrásokból. E sportágak megkülönböztetett kezelése az utánpótlás-nevelési programok és a létesítmények terén is megfigyelhető. Új támogatási rendszert kell kialakítani az egyesületi műhelyeknek. Ehhez döntéseket kell meghozni, hogy az eddig elért pozíciók megtarthatók legyenek, illetve hogy az eredményes sportágakban további előrelépés valósuljon meg. Első lépésként a hazai szövetségi struktúrát a nemzetközihez kell igazítani. Lehetetlen helyzet, hogy egy helyett a nemzetközi szövetséghez tartozó sportágak, szakágak hazai szinten önálló szövetségként működnek, többségükben eladósodva. Például kerékpár sportágban a BMX, Kerékpáros és a Mountain Bike Szövetség; síben a Snowboard Szövetség; tornában a Ritmikus Gimnasztika Szövetség; úszásban a Hosszútávúszó- a Műugró, a Szinkronúszó és a Vízilabda Szövetség; vitorlázásban a Szörf Szövetség. A külön-külön történő működés jelentős plusz költségekkel jár, mint például az önálló irodák, könyvelők, stb. feltételeinek biztosítása. A szövetségi összevonás alól egyedül a vízilabda jelenthet kivételt a tradíciói és az eredményessége alapján. A sportszövetségek számára az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatások az elmúlt öt évben időszakban. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Olimpiai 1 340 000 e Ft 1 710 000 e Ft 1 810 000 e Ft 1 068 000 e Ft 1 157 000 e Ft 2 107 100 e Ft sportágak + 700 000 e Ft 16 17

I. sportágcsoport Sportági edzésközpontok létrehozása E sportágak szövetségeinek működését, az eddigi eredményeik alapján, sportági szinten kiemelten kell támogatni. Létesítmények vonatkozásában ennek a 11 sportág válogatottjainak első lépésként önálló felkészülési lehetőséget kell biztosítani valamelyik központi létesítményben, a kor követelményeinek megfelelően. Jelenleg a judónak, az ökölvívásnak, az öttusának és a sportlövészetnek nincsen központi létesítménye, ahol a válogatottak megfelelő körülmények között tudnának felkészülni. A többi sportágnak a kajak-kenu szegedi létesítményét kivéve lepusztult, korszerűtlen, sok esetben egészségtelen körülmények között kell világszínvonalon edzenie (pl.: a Sportcsarnok birkózó- és vívóterme, a Tornacsarnok stb.). Ezeknek a sportágaknak a központi létesítményeinek biztosításához egyszeri kiemelt támogatásra lenne szükség. Korszerű körülmények (létesítmények és a hozzájuk tartozó sporteszközök) nélkül nem lehet versenybe szállni a világgal. Állami edzők rendszere A sportszakmai támogatások területén mind felnőtt, mind utánpótlásszinten az utánpótlás-programok közül különösen a Héraklész programokkal összehangolva, kiemelten kell kezelni az I. csoportba tartozó sportági kört. Ez a 11 sportág még rendelkezik azzal az edzői állománnyal, akik nemzetközi szinten versenyképessé tudják tenni a sportágat. Az edzők támogatása jelenleg a Gerevich Aladár sportösztöndíj keretében történik. Ez az edzők számára pillanatnyi megoldást jelent, mert az ösztöndíj adómentes, és nem fizetnek utánuk nyugdíjjárulékot. Egyesületükben viszont nagy többségüket minimálbér körüli összegért alkalmazzák. eredményesség alapján. Ezeket az edzőket szövetségekhez, egyesületekhez lehetne vezényelni munkavégzésre. Ez a státusz jelentősen könnyítene az egyesületek helyzetén, és egy edzői életpályamodell alapját is képezhetné. Nagymértékben segítené a válogatott keretek programjának végrehajtását is, mert a MOB központi állományában lévő edzőket szerződésük kötelezné a sportág egységes elvei alapján végzett tevékenységre, a szövetségi programok végrehajtására. Bérezésük alapját az edzői sportösztöndíjak, valamint a Héraklész program edzőinek bérei képeznék. A központilag bérezett edzők teljesítményét rendszeresen értékelnék az általuk felkészített versenyzők teljesítményének függvényében. A Gerevich Aladár ösztöndíjrendszer gyakorlatát az elmúlt évek tapasztalatai alapján át kell gondolni, és ahol szükséges, változtatásokat is célszerű eszközölni. Sajnos a szövetségek ösztöndíj előterjesztéseiben egyre több személyes indíttatású javaslat kerül. Ezért mindenképpen szükséges egzakt módon meghatározni az ösztöndíjra jogosult versenyzők és edzők körét. Kiemelten kell kezelni sportáganként a fiatal tehetségek menedzselését. Az edzőket arra kell ösztönözni, hogy élversenyzőik mellett fiatal tehetségekkel is foglalkozzanak. A II. csoportba sorolt sportágak résztvevői voltak az olimpiai játékoknak, de sem olimpián, sem világbajnokságon nem értek el eredményt az elmúlt években. Sportszakmailag a világ élmezőnyének második vonalába tartoznak. Továbbra sem lehet lemondani az olimpiai és világbajnoki szereplésükről. Számukra körülbelül az eddigi támogatás mértékét célszerű megtartani. A III. csoport sportágai nem tudtak, csak elvétve részt venni az olimpiai játékokon. Számukra alaptámogatást célszerű biztosítani körülbelül az eddigi mértékben. Az élvonalban profi bajnokságokat működtetnek, melyek révén jelentős szponzori bevételekhez is hozzájuthatnak. A négy sportágcsoport támogatása (sportszakmai, ösztöndíj, Héraklész, ORV, Sport XXI., működési, kiemelt esemény, TAO) 2012. évben a következőképpen alakult: I. csoport 3 190 153 000 Ft II. csoport 624 187 000 Ft III. csoport 69 088 000 Ft IV. csoport 42 628 826 000 Ft A világ élsportja az egyéni sportágakban különösen évről évre fejlődik. Amennyiben Magyarország lépést akar tartani a világgal, jelentősen meg kell növelni a támogatást, és meg kell teremteni az ehhez tartozó korszerű feltételrendszereket. Ezt egyszerre, valamennyi sportágban nem lehet megvalósítani. Az állam megtette az első lépést a csapatsportágak vonatkozásában a 2011. évben, a számukra biztosított TAOkedvezménnyel. Az elkövetkező időszakban a magyar sport eredményességét meghatározó 11 egyéni sportág helyzetét kell megoldani. A II. és III. sportági csoportnak a működéséhez és szakmai munkájához az eddigi mértékben érdemes biztosítani a támogatást, ami körülbelül évi 650-700 millió forintból megoldható. Jelenleg úgy tűnik, hogy a látvány-csapatsportágak a szigorú szabályozások mellett nem tudják teljes mértékben felhasználni a számukra jóváhagyott összegeket. Támogató hiányában vagy le sem tudták hívni, vagy különböző okok miatt, nem tudták elkölteni a támogatásukat. Ezek a maradványok az állam által egyébként is sportra szánt pénzeszközök lehetnének az I. csoportba tartozó sportágak támogatási forrásai. Sajnos megállapítható, az európai országokkal ellentétben, hogy hazánkban a sport méltánytalanul mellőzve van a sportfogadások bevételeinek elosztásakor. Forrást képezhetne az egyéni sportágak számára a sportfogadásokból szabályozott módon történő részesedés, amely fedezetül szolgálna a fejlesztésekhez. Ez a sporttámogatási forma az európai országokban már bevált és teljesen elfogadott. Ennél a sportági körnél nem lehet az egyesületekre hagyni a nemzetközi eredményességi szinten dolgozó felnőtt- és utánpótlás-edzőik megfelelő szintű bérezését. Számukra a MOB A IV. csoportba a csapatsportágak (jégkorong, kézilabda, szervezeti keretei között központi edzői státuszt kellene kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) utánpótlás- és létesítményhelyzetét rendezte az állam a TAO-s kedvezménnyel. A média biztosítani felnőtt és utánpótlás kategóriában, kizárólag az szempontjából ők vannak a legkedvezőbb helyzetben. 18 19

2.2. A nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat Sportnemzet-rangunkhoz a nem olimpiai sportágak értékei is hozzájárulnak. A nem olimpiai sportágak ismertségének emelése: a tömegbázis szélesítése Sportoló nemzet; Magyarország hírnevének öregbítése, országimázs erősítése; a sport eszközrendszerével megvalósított integráció nevelési funkció. A nem olimpiai sportágak központi/állami finanszírozása 2000. év után dinamikusan emelkedett, de 2004-2005. év óta stagnál. Nem olimpiai sportágak 2000. 86 127 e Ft 2001. 77 700 e Ft 2002. 131 484 e Ft 2003. 192 371 e Ft 2004. 225 634 e Ft 2005. 158 621 e Ft 2006. 182 647 e Ft 2007. 174 722 e Ft 2008. 179 837 e Ft 2009. 175 871 e Ft 2010. 176 634 e Ft 2011. 185 666 e Ft 2012. 187 715 e Ft Eredményességben három sportág rendkívül kiemelkedik Magyar Búvár Szakszövetség, Magyar Kick-box Szakszövetség, Magyar Karate Szakszövetség, de a második csoportba tartozó sportágak eredményessége is jelentős. Az eredményesség vizsgálatánál elmondható, hogy a nem olimpiai sportágak kiválóan szerepelnek a nemzetközi összevetésekben, öregbítik hazánk hírnevét, növelik országunk imázsát. 2010-ben 24 EB-aranyhoz és 12 VB-aranyhoz képest 2011-ben 35 EB-aranyat és 32 VB-aranyat szereztek versenyzőink A létesítményellátottság jellemzői, fejlesztési elképzelések A nem olimpiai sportágak többségének döntően nincs eltérő sportinfrastruktúra-igénye (néhány sportág kivételével, de ott külön szabályzás vonatkozik a létesítményekre, pályákra). A sportterek megosztása sokkal problémásabb kérdés, hiszen a lokális szokásoktól, eredményességtől döntően függ a nem olimpiai sportágak támogatása. A sportágak számára nagyon nagy jelentősége van az ingyenes, vagy kedvezményes sportolásra alkalmas sporttérhez jutásnak. Az is nagy vívmány lenne, ha a sportterekhez való hozzájutásban javulnának az esélyek. Közös erőfeszítéssel el lehetne érni, hogy a nem olimpiai sportágak is kapjanak egy felismerhető térrészt a nagyobb sportkomplexumokban. A válogatottak az olimpiai sportágakhoz képest csak elenyésző mértékben használhatják az állami kezelésben lévő központi intézményeket (néhány kivétel például a karate). Jelentős előrelépést lehetne tenni a sportlétesítmények kihasználtságának növelésére úgy, hogy a sportágak kedvezményes létesítményhasználatának lehetőségeit jobban kihasználnák. Az üzleti szempontok figyelembevételével szükséges lenne bekapcsolni a bevételt termelő sportágakat a sport nehezen eltartható nagy központjainak életébe. Ennek az összekapcsolásnak kölcsönös előnyei lehetnek. A dinamikusan fejlődő sportágakat, amiknek nagy az önfenntartó képessége, nem szabad hagyni, eltávolodni a A nem olimpiai sportágaknak nincs egy központi sportlétesítménye sem, amiben a sportági versenyek mellett fesztiválokat, népszerűsítő és bevételt termelő programokat is tarthatnának. Korábban, a sportkormányzat által kidolgozott Varázskapu projekt kísérleti megvalósítása egy fenntartható/ önfenntartó modell kialakítását célozta meg. A modell kísérleti megvalósítása nagy lendületet adhatna a nem olimpiai sportágak fejlődésének. A tagozat képviseleti struktúrája A tagozat tagja valamennyi Országos Sportági Szakszövetség, illetve szakszövetségi feladatokat ellátó Országos Sportszövetség, amely a MOB-ba történő felvételét kezdeményezi, a Tagozaton keresztül válik a MOB tagjává, és tagsági jogait a Tagozat útján gyakorolja. A Tagozat MOB Közgyűlésébe delegált tagjai beleértve a MOB alelnökét is jogosultak a MOB Közgyűlésébe 10 fő MOB tag delegálására, akik a MOB Közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek. A Tagozat delegált tagjainak megbízatása visszavonásig szól. Regisztrált taglétszám a nem olimpiai sportágakban 40 243 fő, a tagszervezetek száma 2 403. A 38 szövetség közül 8 országos feladatokat ellátó sportszövetség, a többi szakszövetségként működik. A szakember ellátottság helyzete, a képzés és továbbképzés fejlesztési elképzelései Alapvető hiány mutatkozik az edzőképzés minden szintjén, hiszen a létszámban kisebb sportágak edzőinek gazdaságossági okok miatt a sportszakember képzéssel foglalkozó intézmények nem tartják érdemesnek képzés indítását, pedig a munkavégzéshez elismert képzésekre van szükség. A nem olimpiai sportágaknak alig van esélyük a legmagasabb képzettség megszerzésére, így összehasonlításoknál hátrányba kerülnek a képzett szakemberek számában. Az igények kielégítése érdekében egy kiváló lehetőségen 20 sport világától. 21

dolgoznak a MOB és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) munkatársai. A Felnőttképzési csoporttal szorosan együttműködve egy óraszámban megegyező, de intenzívebb OKJ-s képzés keretében, olyan sportágak szakembereit is képzésben lehetne részesíteni a sportágak szakszövetségeivel szoros együttműködésben, akik eddig létszámuk miatt nem kaphattak képzést. Az elméleti tantárgyakat közösen tudják hallgatni az egyetem oktatóitól, és a sportspecifikus képzést pedig a sportágak legjobbjainak irányításával sajátíthatják el a hallgatók. A költséghatékonyság érdekében a legmodernebb módszereket is alkalmazni kívánja ez a modell (pl. e-learning). A terület sportegészségügyi és sporttudományos ellátottsága A sportegészségügyi lehetőségek erősen korlátozottak. Az általános helyzetből következően sportorvoshoz történő bekerülés hosszabb időt igényel, speciális felmérésekre a nem olimpiai sportágak esetében elenyésző mértékben került sor. A világjátékos felkészülések során, a Világjátékokon szereplő sportolókat mérték sportegészségügyi szempontból, de plusz lehetőség ezen a területen nem volt. A dopping szabályozás követelményrendszerének a nem olimpiai sportágak is meg kívánnak felelni, de forráshiány miatt a vizsgálatokra korlátozott lehetőségeik vannak. Ezen a területen a felvilágosító munka mellett a rendszeres és visszatérő vizsgálatok jelentik az egyetlen biztosítékot. A sportorvosi rendszerben is vannak tökéletesítésre megérett elemek. Példa egy javaslatra: Első vizsgálatra kapja meg a kezdő az alkalmas engedélyt, 6 hónap eltelte után viszont kérjük, hogy a sportoló kaphassa meg a versenyezhet pecsétet, s ez vonatkozzon a 18 évnél idősebbekre is. Sporttudományi kapcsolatrendszere a nem olimpiai sportágaknak gyenge, nem rendszerszintű. A világ sportjában a sporthoz szervesen hozzákapcsolódnak a sporttudományos felmérő teamek. Fel kellene állítani sporttudományos csoportokat, és standardméréseket bevezetni a sportágak teljesítményének növekedése érdekében. Világjátékok A SportAccordon kívül a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) a Világjátékok jogtulajdonosa. Az IWGA-nak 33 nemzetközi sportági tagszervezete van. Az olimpiai játékok programján nem szereplő sportágak közül a legmagasabb színvonalú, népszerű és látványos sportágakban megrendezett versenyek szerepelnek a Világjátékok programján. A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 6 arany-, 11 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Legeredményesebben az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen 4 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérem lett a magyar indulóké. A SportAccord Világjátékai 105 taggal rendelkező nemzetközi szervezet (90 nemzetközi sportági szövetség és 15 társult tagviszonyban lévő nemzetközi szervezet-szövetség). Ennek tagja az IWGA. A SportAccord 4 különböző típusú Világjátékot működtet: - Küzdősportok Világjátéka - Szellemi sportok Világjátéka - Strandsportágak Világjátéka - Művészi sportágak Világjátéka A nem olimpiai sportágak világjátékain 1981-től folyamatosan növekszik mind a sportágak, mind pedig a résztvevők száma. 22 23

2.3. A diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat Diáksport (Magyar Diáksport Szövetség) A MEFS-nek a jövőben hatékonyan kell képviselnie a felsőoktatás sportját, ezért meg kell teremteni az elmozdulás lehetőségét is a normatív jellegű felsőoktatási sportfinanszírozás irányába, a programfinanszírozás lehetőségeinek egyidejű kihasználása mellett. Czene Attila olimpiai bajnok, sportpolitikáért felelős államtitkár Stratégiai irányok A Magyar Diáksport Szövetség tevékenységi körét és feladatait 2012-től az alábbi három stratégiai tématerület (a diáksport dimenziói) mentén határozza meg: diák-szabadidősport, iskolai testnevelés, diákolimpia. A három tématerület a szervezet hosszú távú stratégiája mentén került kialakításra. Az MDSZ elsődleges stratégiai célként fogalmazta meg, hogy a diákolimpiai versenyrendszer működtetésén túl, hangsúlyos módon felvállalja és koordinálja az egészségfejlesztő testmozgás és a korszerű testnevelés hazai terjesztését és erősítését a köznevelési alrendszerekben. A fentieken túlmenően hosszú távon az MDSZ-stratégia meghatározó szakmapolitikai fókuszát az európai szakpolitikák, az aktuális módszertani megközelítések felé való nyitás határozza meg. A testnevelés, a fizikai aktivitás és sport európai dimenzióit a módosított alapszabály nevesítve is tartalmazza, az e szerepkörökhöz kapcsolódó együttműködés biztosítása markáns célkitűzése a szervezetnek. Az elkészült részstratégiákat, stratégiát és az éves programokat az elnökség hagyja jóvá. A munkaszervezet feladata, hogy a programok megvalósításához szükséges finanszírozási források körét bővítse, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával pedig a minőségileg és szerkezetében is megújított programokat végrehajtsa, végrehajtassa. A működési és feladatfinanszírozási struktúra annak mentén kerül megreformálásra, hogy a helyi, így különösen a megyei önkormányzatok feladatvállalásai a diáksport dimenziói területén 2012-re gyakorlatilag megszűntek. Jelenleg az MDSZ egységei, közreműködő szervezetei és szakemberei hálózata lehet(nek) az egyetlen alternatíva arra, hogy a területi iskolai és diáksport tudatosan legyen megszervezve. 24 25

Diák-szabadidősport Program: Az MDSZ tevékenységének legfőbb prioritása, hogy az egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek, tanulók viselkedésébe épüljön, életviteli kompetenciáik a fizikai aktivitás révén fejlődjenek. Ennek érdekében olyan, hangsúlyosan az aktivitási szint fokozását célzó diák-szabadidősport protokollrendszert szükséges kialakítani, amelynek célja, hogy minden gyermek és tanuló minden nap részt vegyen szabadidős jellegű, tanórai kereteken kívüli testmozgásos programokban; a testmozgásprogramok, foglalkozások teljes időtartamának legalább felét közepes és nagy intenzitású fizikai aktivitástípusok tegyék ki; a testmozgásprogramokban rendszeresen és tervezetten lehetőleg valamilyen formában minden alkalommal jelenjen meg a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és a légzőtorna; a testmozgásprogramokban elvárásként jelenjen meg a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fizikai állapotfelmérések és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; a testmozgásprogramokat, foglalkozásokat testileg és érzelmileg biztonságos tanulási környezet jellemezze; személyiségfejlesztő hatások érvényesüljenek a testmozgásprogramokban, melyek elősegítik a résztvevők mozgással szembeni kedvező attitűdjeinek formálódását, kialakulását; a gyermekek és tanulók mérhető kognitív tudást szerezzenek a rendszeres testmozgás egészségben betöltött szerepéről; a testmozgásprogramok életmódot és életminőséget fejlesztő sporttevékenységeket és mozgásformákat is tartalmazzanak; válaszokat adjon a testmozgással kapcsolatos egyenlő esélyű hozzáférésre, az adaptált fizikai aktivitás kihívásaira; képessé tegye a gyermekeket, tanulókat az önálló mozgásprogram-tervezésre, a szabadidő hasznos eltöltésének érdekében. Az MDSZ célja, hogy olyan komplex intézményi és intézményi kereteken átívelő mozgásprogramokat dolgozzon ki, támogasson és valósítson meg, amely elősegíti az aktív, testmozgásban gazdag közlekedési formák fejlődését és fejlesztését a köznevelési intézmények látogatása során; a tanítási napokon órarendileg meghatározott pihenőidő (tanórai szünet), valamint a kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidő, szabadidő testmozgásban gazdag eltöltését; a délutáni tanítási, illetve foglalkoztatási időszakon túl a szabadidős jellegű sport- és mozgásprogramok, sportrendezvények szervezését és megvalósítását; közösségi sport- és mozgásprogramok, különösen tanulmányi kirándulások, táborok szervezését és megvalósítását a köznevelési intézmények bevonásával a tanítás, illetve foglalkoztatás nélküli pihenőnapokon, tanítási, illetve foglalkoztatási szünetekben. Finanszírozási kérdések: Az MDSZ e területtel kapcsolatos feladatai a fenti stratégiai irányok mentén jelentősen bővültek. Az új feladatok és kihívások teljesítéséhez elengedhetetlen a kiszámítható biztos finanszírozási háttér megteremtése. Tekintettel arra, hogy a diáksport e dimenziója az EU vagy más nemzetközi alapokból is finanszírozható, elsősorban e források kerülnek felhasználásra az egyes programok, rendezvények finanszírozására. Iskolai testnevelés Program: Cél egy olyan testneveléstanítási stratégia és program kialakítása, amely a gyermekek és tanulók aktivitási szintjének fokozására fókuszáltan: válaszokat ad a 2012-2013. tanévtől bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés korszerű szakmai tartalmára; kidolgozza azt az oktatási, képzési és képesítési keret- és követelményrendszert, amely a nem iskolai kereteken belül működő szervezetek és sportszakemberek tanórai kereten belüli, illetve azon túli részvételének lehetőségeit meghatározza; olyan a sport európai dimenzióihoz is illeszkedő kérdésekre is válaszokat ad, mint az egészségfejlesztés a sport által, a társadalmi és egyéni felzárkóztatás, így különösen alternatívát kínál az adaptált testnevelés bevezetésének és a kudarcok, a lemorzsolódás kezelésének korszerű szakmai tartalmára. Az MDSZ stratégiai célja ezen túlmenően e dimenzió tekintetében, hogy kidolgozza és koordinálja a gyermekek, tanulók fizikai állapotának mérését és értékelését, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében a testnevelés műveltségterületen dolgozó pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzését és értékelését szolgáló minőségileg új tesztrendszereket. Az MDSZ küldetésének tekinti, hogy összefogva az érintett intézményekkel, szakszövetségekkel, állami és civil szereplőkkel ezen a területen hatékony megoldási javaslatokat dolgozzon ki és vigyen véghez. Finanszírozási kérdések: Az Iskolai testnevelés tématerület teljesen új dimenziót jelent az MDSZ működésében, így az eddigiekben nem kapott hozzá támogatást. Ugyanakkor az oktatási kormányzat írásban hatalmazta fel a fenti feladatok ellátására. Ahhoz, hogy az államigazgatás által megrendelt munkát megfelelő minőségben és határidőben (a 2013-14. tanévkezdésre) teljesíthesse a szervezet, az igénybe kívánt venni szakértők közreműködésének finanszírozását meg kell oldani. 26 27

Diákolimpia Program: Cél egy olyan országos diákolimpiai rendszer kialakítása, amely profilját a versenyrendszerbe integrált sporttevékenységek körét tekintve tiszta, átlátható, a program összetétele a sportági fejlesztési programok tartalmán alapul; lebonyolítási rendszere strukturált, egyszerű és költséghatékony; szolgálja a tehetséggondozást, a sportági igényeket, illeszkedik a sportági szövetségi versenyrendszerekhez; szolgálja a társadalmi felzárkóztatást, a szociális integrációt, illeszkedik az ezt szolgáló köznevelési intézkedésekhez; támogatja a sportolói karrierutak fejlesztését, az utánpótlás-bázis bővítését; támogatja a civil karrierutak fejlesztését, így különösen az iskolarendszerű vagy azon kívüli tanulmányok folytatását és a szakmaszerzést; egyenlő esélyt biztosít a fogyatékossággal élők sportja tekintetében; alkalmas a forprofit szektorból érkező alternatív források bevonására, így például a szponzoráció fokozására; hosszú távon fenntartható. A cél eléréséhez szükséges rövid távú, operatív teendők: 1. Teljes pénzügyi és versenyszervezési típusú átvilágítás a szükséges forrásmennyiség tervezése érdekében. 2. A sportági szövetségek felhívása a diáksport diákolimpia dimenzióját érintő stratégiai elképzelések bemutatására, a beérkezett javaslatok értékelése. 3. A sportági profil stratégiai tervezése, a versenyrendszer szerkezetének rövid távú véglegesítése. 4. Ajánlásrendszer kidolgozása a sportági szövetségek számára a diáksport diákolimpiai dimenzióját érintő szövetségi stratégiák tartalmára és a sportszakember képesítési követelményrendszerre vonatkozóan. 5. A lebonyolítási rendszer reformja a sportági igények és a piaci források függvényében. 6. A lebonyolítást végző munkaszervezet átalakítása. 7. A lebonyolítás finanszírozási struktúrájának átalakítása. Középtávú teendők: 1. A diáksport diákolimpia dimenzióját érintő sportági szövetségi stratégiák időszakos felülvizsgálata. 2. Döntés a sportági profil módosításáról. 3. Döntés a lebonyolítási rendszer módosításáról. 4. Döntés a finanszírozási struktúra módosításáról. Finanszírozási kérdések: A diákolimpiai versenyrendszer eddigi működésének költségszintje eléri az évi 130 millió forintot. Hosszú távon a forprofit források bevonásával a rendszer önfenntartóvá tétele a cél, azonban a következő évek fejlesztési fázisaiban a forrásigény fokozódása prognosztizálható. Szervezeti kérdések Lényeges körülmény, hogy az MDSZ 2012-ben átvett szervezeti struktúrája alkalmatlan a források hatékony felhasználására. Tekintettel arra, hogy az EU alapjai működést, szervezetfejlesztést önmagában nem finanszíroznak, 2012-től elengedhetetlen az új stratégiai célokhoz illeszkedő átállás érdekében a kapacitások fejlesztését a központi költségvetési források segítségével végrehajtani. A diáksport irányításának, koordinációjának átalakítása, valamint a finanszírozási kérdések rendezése, a források bővítése, kulcsfeltétele egy újfajta, professzionális menedzsment alapokon nyugvó, fenntartható diáksport rendszer kialakításának. A területi sportigazgatási feladatok ellátatlanul maradása azt eredményezte, hogy mára a megyei diáksport-szövetségek és sporttanácsok is csak egy szervezetet jelentenek a potenciális megyei szolgáltatók közül. Jelenleg Magyarországon minden megyében létezik megyei diáksport szövetségként vagy megyei diáksport tanácsként nyilvántartásba vett civil szervezet. A cél az, hogy a potenciális szolgáltatókkal stratégiai együttműködések jöjjenek létre, hogy minél több tanulóhoz jussanak el az MDSZ programcsomagjai. Az MDSZ minden közreműködő szervezettel szolgáltatási színvonalalapú szerződést köt a feladatok ellátására. A finanszírozás előre tervezett átlátható időszaki munkatervek mentén valósul meg. 28 29

Egy egészséges és sportos értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai egészségesebbek és sikeresebbek. (MEFS) Hallgatói sport (Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség) Fejlesztési programterv Az új Nemzeti felsőoktatási törvény és a módosított Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a MOB-ra és az egyetemekre bízta. A koordinációt a megújult Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség látja el. A programterv célja, hogy a legtehetségesebb, a világ legjobbjai közé tartó sportolók stabil egyetemi-főiskolai háttérrel rendelkezzenek. Ezzel egy időben a hallgatók tömegei számára elérhetővé és kívánatossá kell tenni a rendszeres sportolást. Ennek érdekében a látványcsapat-sportágak vezetésével az egyetemi bajnokságok rendszerének megreformálása, valamint a szadadidősport tömegesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése a kiemelt feladat. Az Olimpia előcsarnokának tekintett Universiade megpályázása és megrendezése pedig nem csak a felsőoktatási sportnak, de az egész magyar sportéletnek felbecsülhetetlen lökést adhat. kihívások: Jelenleg nem csak társadalmi szinten, hanem a magyar felsőoktatásban is nagyon alacsony a rendszeresen sportolók aránya. Középiskolából kikerülve a fiatalok kiszakadnak megszokott környezetükből. Így rendszeres sportolásukról nagyrészt önmaguknak kellene gondoskodniuk, de legtöbbször éppen az egészséges életmód szorul háttérbe az egyetemi évek alatt. E mellett a felsőoktatási intézmények megfelelő forrás és infrastrukturális háttér hiányában jelenleg csak korlátozottan tudják biztosítani a tömeges sportolás alapvető feltételeit. A nagy múltú egyetemi-főiskolai sportegyesületek többsége kedvezőtlen anyagi körülmények között kénytelenek tevékenykedni, így az egyetemi élsport újjáélesztéséhez és a hallgatók megmozgatásához az egyetemi sportélet minden szereplőjének összefogására van szükség. Az egyetemi sport jövőképe: A 105 évvel ezelőtt a világon másodikként megalapított, és idén újjászervezett MEFS jövőképe egy olyan Magyarország, ahol a felsőoktatásban részt vevő hallgatók mindegyike találkozik a sporttal, 50%-uk rendszeresen mozog hobbiszinten, és sokan közülük amatőr versenyzők is. E széles tömegbázis megteremti az egyetemi sport presztízsét az intézményeken belül. Forrásokat vonz be a rendszerbe, és lehetővé teszi, hogy a jóval kisebb létszámú egyetemi élsport anyagi és szakmai háttérbázisát is megteremtse. Az egyetemi tömegsport és élsport a nyugat-európai és amerikai trendhez hasonlóan PR-értékké és presztízskérdéssé válik majd az egyetemek számára. Az ismert egyetemi élsportolók példaképekként népszerűsítik a sportot felsőoktatási körökben. Az egyetemekről kikerülő fiatal értelmiségiek véleményformálókként, vezetőkként, döntéshozókként támogathatják tovább az egészséges és sportos életmód népszerűsítését, így az egyetemi sport fejlődésének pozitív hatása össztársadalmi szinten is megjelenik. Fejlesztések: A 2012-2013-as tanévtől a MEFS a szabadidősport (tömegsport) és az egyetemi versenysport területen egyaránt jelentős fejlesztéseket kíván elindítani. A programok megvalósításához a meglévő szűkös források átstrukturálásán kívül bevonja a piaci szereplők támogatását a TAO kedvezményen és szponzoráción keresztül. Az egyetemeken népszerű látvány-csapatsportágak esetében kezdeményezi az egészséges életmódhoz köthető intézményi szintű szabadidős sportolás és infrastruktúra-fejlesztés pályázati támogatását. Szabadidősport és sportinfrastruktúra: Kiemelt feladat a jelenleg még nem sportoló hallgatói tömegek elérése és megmozgatása. Ennek érdekében a MEFS kiemelten támogatja a testnevelés kritériumtárgyként történő bevezetését a felsőoktatási intézményekben. Így biztosítható, hogy minden hallgató találkozzon a sporttal, a sportos és egészséges életmód előnyeivel, továbbá lehetősége legyen legalább a rekreáció szintű testmozgásra. A hallgatói sport hátterének biztosítása érdekében egyeztetéseket kezdeményeznek az önálló hallgatói sport normatíva bevezetéséről, valamint az egyetemi-főiskolai sporthoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésről. Ez utóbbi területen első sikerként elkönyvelhető el, hogy az újbudai sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es megnyitásáról már kormányhatározat született. Távlati cél, hogy az egyetemi sportrendszer TAO-projekthez illeszthető része önállóan is részt vegyen a támogatási lehetőségek kihasználásában. A tervek szerint szükséges a közreműködés az egyetemeket, főiskolákat, sportegyesületüket összekötő, valamint a felsőoktatási sportot összefogó és koordináló sportiroda-hálózat kialakításában. Pályázati rendszer kerül kialakításra és működtetésre a fenntartható módon megtervezett, nagy tömegeket megmozgató, presztízsértékkel is bíró szabadidős programok beindítására és fejlesztésére. Jelentős figyelmet kell fordítani a felsőoktatási sportoláson belül a fogyatékkal élő hallgatók bekapcsolódásához szükséges fejlesztések támogatására. Fontos azon sportágak kiemelt kezelése, melyek népszerűek és nagy tömegek megmozgatására alkalmasak (pl.: kispályás labdarúgás, aerobic, kocogás, kerékpározás, úszás). Hazai és nemzetközi versenysport: A sportági szakszövetségekkel együttműködésben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) színvonalának és a résztvevők számának emelésével elérhető, hogy az intézmények számára a MEFOB-nak legyen tétje, presztízse, érdekelje az egyetemi vezetőket. Az a cél, hogy hogy a MEFOB a magyar élsport kiemelkedő része legyen. A legsikeresebb és legnépszerűbb 10-15 sportág kiemelésével, a támogatások koncentrálásával a versenyrendszer színvonala és hatékonysága egyaránt növelhető. A kettős életpályamodell kidolgozásával és bevezetésének támogatásával mely magába foglalja a sportösztöndíjat, a felvételi többletpontrendszert, valamint az egyéni és mentorált tanmenetek kidolgozását a versenysportolók egyetemi környezetbe történő beilleszkedését elő lehet segíteni. A cél az, hogy ne kelljen választaniuk a magas szintű sportolás és a tanulás között, és sportkarrierjük befejezése után elkezdhessék civil hivatásukat. A magyar egyetemi sport hagyományosan legsikeresebb területe a világversenyeken való részvétel. Mára az Universiade a világ egyik legnagyobb sporteseményévé vált. Az egyetemi sport példamutató erejét célozza, hogy az elkövetkező években újabb világversenyek lesznek Magyarországon (Egyetemi Karate EB, Egyetemi Birkózó VB). Ezáltal úgy növelhető a magyar felsőoktatási sport presztízse, hogy a múlt hagyományaiból táplálkozva alapos előkésztő munkát követően felvethető egy 2019-es Nyári Universiade megpályázása. Egy méreteit és szakmai súlyát tekintve jelentős sportvilágesemény felbecsülhetetlenül nagy lökést adna a hazai sportéletnek. 30 31

2.4. A fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat A paralimpián szurkolni kell és nem szánakozni! Nemzetközi versenyek Hazai versenyrendszerek Stratégiai célok A fogyatékossággal élők sportterülete egy speciális szakterület, amit több évtizedes gyakorlattal rendelkező sportvezetők is csak felszínesen ismernek. A területet érintő döntések többnyire szociális alapon vagy kötelezettség jelleggel születtek. A világ egyik legnagyobb sporteseménye a paralimpia. Paralimpiai Játékok Gömöri Zsolt, MPB elnök A Magyar Paralimpiai Bizottság legfőbb feladata a mindenkori Nyári- és Téli Paralimpiai Játékokra történő felkészülés és részvétel szervezése és biztosítása. A sportági programtervek elfogadása, a válogatott kerettagok, szövetségi kapitányok kijelölése az alapja a nemzetközi versenyeken történő részvételnek. Ehhez kapcsolódik a válogatott részére a sportfelszerelések beszerzése, központi edzőtáborok biztosítása, sportági műhelyek támogatása. Elsődleges cél a paralimpiai kvalifikációs versenyeken történő részvétel, illetve a nemzetközi ranglistákon való minél jobb helyezés megszerzése. 2010-ben állami támogatások, illetve egyesületi, egyéni befizetések terhére összesen 15 sportágban, a 49 eseményből 27 nemzetközi versenyen vettek részt sportolóink. Az év fő versenyein, melyek világbajnokságok voltak, összesen 1 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek versenyzőink, az egyéb fontosabb versenyeken, világkupákon pedig 4 aranyat, 9 ezüstöt és 8 bronzot. 2011-ben állami támogatások, illetve egyesületi, egyéni befizetések terhére összesen 12 sportágban, 42 nemzetközi versenyen vettek részt sportolóink. A világbajnokságokon és az Eb-n összesen 13 arany-, 12 ezüst- és 19 bronzérmet, és egyéb fontosabb nemzetközi ranglistás versenyeken további 65 érmet szereztek. Összesen 109 érem. Több mint 70 sportoló utazása volt biztosított. Hazai rendezésű nemzetközi események Mind rövid-, mind középtávon az a cél, hogy minél több nemzetközi esemény kerüljön megrendezésre Magyarországon. Eddig asztalitenisz, cselgáncs, csörgőlabda, vívás, erőemelés sportágakban sikerült sikerült VB-t, EB-t, VK-t rendeznie hazánknak. Sportágak: asztalitenisz, atlétika, boccia, csörgőlabda, erőemelés, evezés, íjászat, judo, lovaglás, lövészet, sí, tenisz, úszás, ülőröplabda, vitorlázás, vívás, triatlon és teke. Elsődleges cél a paralimpiához szükséges hazai versenyrendszerek működtetése. Stratégiai fontosságú e területen is a fogyatékosok országos sportszövetségeivel, a Fogyatékkal Élők Sportszervezeteinek Magyarországi Szövetségével, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségével és a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségével, továbbá a sportági szakszövetségekkel, valamint a már említett két érdekvédelmi szervezettel (MEOSZ, MVGYOSZ) történő szorosabb együttműködés. Integrációs törekvés A 2007-ben megkezdett integrációs tevékenység folytatásaként, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) által meghatározott irányvonalakat követi a szervezet. E téren kettős a cél, egyfelől a paralimpián szereplő sportágakban működő vagy azokat befogadó sportági szakszövetségeket kell minél nagyobb számban bevonni, továbbá nagy hangsúlyt szükséges fektetni a fogyatékkal élők sérülésspecifikus sportszervezeteinek integrációjára. Annak ellenére, hogy az MPB paralimpiai részvétel elnevezésű tétel évenkénti növekedést mutat, ez nem jelenti az előző év bázisösszegének növekedését. 2010-től már két új (MLMS, MPSZ), majd 2011-től még egy újabb szövetség (MHSSZ) teljes tevékenységét koordinálta az MPB, ami addig a FONESZ feladata és költségviselése volt. Ezzel együtt a 2010. évi állami támogatás mértéke a szükséges összeg felét sem érte el. 2011. évtől az MPB sportszakmai feladatokra kapott támogatásából a paralimpiai sportágak mellett részesültek a nem paralimpiai sportágak is. E források felhasználása a hazai és nemzetközi versenyeket, központi felkészüléseket szolgálta. A táblázatban nem szerepel a parasportolók ösztöndíjainak mértéke, mely a nyolc évvel ezelőtti 21,5 millió forint bázisösszegen áll. Ahhoz, hogy a paralimpiai felkészülés folyamatos lehessen, legalább évi 70 millió forint ösztöndíj támogatási összegre lenne szükség. Utánpótlás-gondozás Az MPB célja, hogy kapcsolódhasson a Héraklész-, a Sport XXI. és a Sportiskolai programokhoz. Szakmai szempontok alapján az utánpótlás támogatása érdekében folytatták a saját bevételi forrásból fedezett Paralimpiai Reménységek pályázatot. A továbbiakban kiemelt fontosságú lehet a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetséggel történő szorosabb együttműködés. Ugyanitt kell megemlíteni azokat az együttműködési szerződéseket, melyeket a két legnagyobb fogyatékosokat tömörítő országos érdekvédelmi szervezettel szabadidő sportprogramjaik érdekében (MEOSZ, MVGYOSZ) kötöttek. A terület finanszírozási fő összegeit a következő táblázat mutatja (e Ft-ban) Feladat 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. MPB paralimpiai felkészülés 52 60 58 77,3 70 66 MPB paralimpiai részvétel 3 70 12 0 0 74 MPB tagszervezetei (MMS, MLS, MPSZ, MHSSZ) 67,86 51,12 63,44 54,97 90,3 100 MPB működési támogatása 16 16 16 15,4 18 45 Tény összesen: 138,86 187,12 149,44 147,67 178,3 285 MAGYAR PARALIMPIAI BIZOTTSÁG MAGYAR PARALIMPIAI BIZOTTSÁG HUNGARIAN PARALYMPIC COMMITTEE 32 33

A szakember ellátottság helyzete, a képzés és továbbképzés irányai A terület sportegészségügyi és sporttudományos ellátottsága A létesítmény ellátottság jellemzői, fejlesztési elképzelések Jelenleg kifejezetten akadálymentes sportolási lehetőségeket tartalmazó létesítménylista nem áll rendelkezésre. A sportolói és az egyesületi visszajelzések alapján, e téren sok a lemaradás. A Magyar Paralimpiai Bizottságnak e tevékenységre nincs saját forrás betervezve. Elsődleges cél az, hogy bármely új építésű és felújítandó létesítményre vonatkozóan betartsák az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény előírásait, továbbá a létesítmény fejlesztési pályázatokban követelményként szerepeljen az akadálymentesítés megvalósítása. A MOB tagozat képviseleti struktúrája, szervezet és irányítása A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat 2012. március 9-i ülésén megválasztásra került a Tagozat (10 fő), melyet a MOB Elnöksége, majd a Közgyűlése is név szerint elfogadott. Ugyanezen az ülésen elfogadásra került a Tagozat ügyrendje is. A terület szervezeti és irányítási rendszere és sportszervezetei A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés: MPB tagszervezetei a paralimpiai sportágakat működtető országos szövetségek: FMSZ, MHSSZ, továbbá az adaptált sportágak esetében az épek sportági szakszövetségei (13 sportági szakszövetség) FMSZ tagszervezeti egyesületek 105 db, MHSSZ tagszervezeti egyesületek 37 db, MSOSZ tagszervezeti egyesületek és intézmények 134 db, MSZSZ tagszervezeti egyesületek 24 db, FODISZ tagszervezeti megyei sportszövetségek, országos hatáskörű egyesületek 22 db, további a megyei alrendszer egyesületei és intézményei 420 db. A foglalkoztatási és versenyrendszerekben megjelenő sportolók száma A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés: MPB nincs közvetlen sportolói tagság, ernyőszervezetként működik, FMSZ 2600 fő sportoló, MHSSZ 400 fő sportoló, MSOSZ 3300 fő sportoló, MSZSZ 200 fő sportoló, FODISZ nincs közvetlen sportolói tagság, a megyei alrendszerben található sportolók száma 13 450 fő. A Sporttörvény módosítása során kialakult helyzetben a MOB-FST vizsgálja annak lehetőségét, hogy a sportolói létszám bővítésében a fogyatékosok sportjában elsődleges szerepet kaphasson a FODISZ. Ehhez azonban szükséges a FODISZ korábbi feladatrendszerének kibővítése, hiszen annak legnagyobb részét csak a tanulásban akadályozott tanulók felmenő diáksport versenyei adták. Jelenleg nem jellemző, hogy a felsőoktatás többciklusú, lineáris képzési rendszerében a sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra képzés ág alapszakjaiban (BSc és MSc), valamint a sportági képzések során megfelelő óraszámban jelenne meg a fogyatékos tanulók iskolai testnevelésére és sportoktatására, valamint a felnőtt fogyatékos emberek sportjának vezetésére, végzésére való felkészítés. A sportági szakképzettségek alap- és továbbképzési rendszerében sincs felkészítés a fogyatékos gyermekek, tanulók, fiatalok és felnőttek fogadására a saját kompetencia területen és tevékenységformákon belül. Sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra képzési ág alapszakjainak képzési tartalmában megjelenő szaktudás nem ad egyértelmű felkészítést a fogyatékos emberek fogadására és szakszerű foglalkoztatására, nem integrálódnak a fogyatékosság okozta specifikus ismeretek. Az egyes felsőfokú testkulturális képző intézményekben részlegesen alacsony óraszámban, tájékoztatás szintjén történik a fogyatékos emberek sportjának bemutatása, a rekreációszervezés szakirány nevesíti (testkultúra alapképzési szak) a fogyatékkal élők rekreációja ismeretet. Az MSc gyógytestnevelő tanári képzettség sem integrálja kellő óraszámban a fogyatékos iskolai tanulók adaptált testnevelés-tanítását és sportági felkészítésének elméleti és gyakorlati ismereteit. A képzés kitér gyógypedagógiai ismeretekre és gyógyító sportági ismeretek oktatására. Ezek az ismeretek nem adnak elegendő felkészítést a fogyatékos gyermekek és tanulók gyógypedagógiai intézményeiben, valamint a fogyatékos gyermekek és tanulók integrált nevelésében a testnevelés oktatására, vagy a szabadidő és versenysportra történő felkészítésre. Továbbképzés formájában létezik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar Továbbképző Intézetében 3 féléves akkreditált szakirányú továbbképzési szak a testkulturális képzésben részt vett diplomások, valamint a gyógytornászok, gyógypedagógusok részére, továbbá a SE Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) is megtette az első lépéseket ezen az úton. A sportolóink egészségét és felkészülésük doppingmentességét biztosító, szerződéses jogviszonyban lévő sportorvos felügyelete, sajnos forráshiány miatt 2010-ben megszűnt. A nehézségek ellenére a szűrővizsgálatot sikerült megszervezni a Semmelweis Egyetem TSK-n (TF), és folyamatosan biztosítva van a lehetőség a sportolók orvosi ellenőrzésére is. Az a cél, hogy a sportorvosi ellátás az ország egész területén elérhető legyen a parasportolók számára. Az MPB a TF-n vérképelemző berendezést helyezett ki, amely két-három perc alatt pontos képet tud adni a levett vérminta alapján a sportolók egészségügyi és edzettségi állapotáról. 34 35

Középtávú célok 2.5. A szabadidő sportért felelős szakmai tagozat Szükség van a viszonylag olcsó szabadidősport lehetőségekre is, és a sportos közösségekre. Hiszen a sport mindenkié! Monspart Sarolta világbajnok, MOB alelnök Stratégiai célok és megvalósításuk Stratégiai cél A lakosság mind szélesebb körében kialakuljon a testmozgásban gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Ezért növelni szükséges az egész népesség körében azok számát, akik élettani szempontból kellő gyakorisággal, időtartamban és intenzitással sportolnak. Fontos azon emberek számának is a növelése, akiknek a testedzése a kellő élettani hatást ugyan nem éri el, de mégis testmozgásban gazdagabb az életmódjuk. Ezen kívül elengedhetetlen az önkormányzatok fokozatos bevonása a helyi szabadidősport alakításába.a sportra fordított források jelentős növelése esetén, középtávú cél lehet, hogy a mindenki sportja és az élsport fele-fele arányban részesüljön az önkormányzati támogatásokból. Hosszú távú cél, hogy ez az arány 70-30% legyen a mindenki sportja javára. A területtel foglalkozó szakemberképzés sportvezető, edző, sportorvos, média stb. mennyiségi/minőségi növelése. Az integrált sportmodell kialakítása. A szabadidősport kommunikációjának megreformálása. A szabadidőben történő sportolás feltételrendszerének szélesítése, népszerűsítése. Részvétel a nemzetközi szabadidősport életben Sport for All. 2015-ben a TAFISA Világkongresszus rendezése Magyarországon. A szabadidősportra fordítható források bővítése. A szabadidősport bármely korosztály és valamennyi társadalmi réteg számára legyen elérhető az országosan megfelelő számú és minőségű sportlétesítményekben. Rövid távú célok Magas szintű tárcaközi együttműködés megvalósítása az egészség és a szabadidősport témakörben. A szabadidősport-szakterület ismertségének és elismertségének növelése. A szabadidősport-rendezvények színvonalának fejlesztése. A saját érdekérvényesítő tevékenység javítása. Az esélyegyenlőség megfelelő biztosítása a szabadidősport-eseményeken, versenyeken. A rendelkezésre álló források hatékonyságának növelése. 36 37