Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető
Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr zése, védelme és meghatározott célú felhas ználása. szélesebb körű értelmezés: Holi szti kus elv: termés zeti rends zerek, hozzájuk kapcsolódó védőövezetek, életközösségek, társulások s tb. védelme. jogi értelmezés: A természetvédelmi tevékenységet jogszabályi alapon kijelölt állami szerv végzi (1996. évi LIII-as tv.).
A környezet- és természetvéd elem kapcsolata: Környezetvédelem: Az a tevékenység, magatartásforma, amellyel természetes és ember által alakított és/vagy létrehozott környezetünket (kizárólag) az ember által okozott káros hatásoktól megvédjük (lito-, hidro, bio, urbanoszféra). Környezeti ártalmak: Hulladék, zaj, rezgés, sugárzás, bű z, hő, fény, erózió stb. A környezetvédelem eszközei: Jogszabályok, szervezetek, gazdasági szabályozók (környezetterhelési díj, termékdíj), kutatás, fejlesztés, szankcionálás, megfigyelőrendszer, tudatformálás. A környezetvédelem részterületei: környezeti alkotóelemek felől (víz-, élővilág-, tájvédelem stb.) ártalmak felől (zaj-, rezgésvéde lem, hulladékgazdálkodás) ÉPÜLETVÉDELEM-MŰEMLÉKVÉDELELEM KÖRNYEZ ETVÉDELEM-TERMÉSZ ETVÉDELEM
A természetvédelem feladatai: hatósági, gazdálkodási, szolgáltatási nem ismétlődő állandóan ismétlődő tételesen: védelemre érde mes természeti értékek körének megállapítása, számbavétele védetté nyilvánítás természetvéde lmi értékek birtokbavétele természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása fenntartási, fejlesztési és kezelési tervek elkészítése természetvéde lmi értékek védelme, helyreállítása természeti értékek bemutatása természetvéde lmi vagyonkezelés
A természetvédelem alapelvei: indikátor-elv génbank-elv élő múzeum-elv környezetvédelmi elv ~ 1,5 millió ismert ~ 3,0 millió ismeretlen faj A természetvédelem fő formái: passzív (megörző) természetvédelem aktív (cselekvő) természetvédelem
Természeti értékek: földtani érték víztani érték növénytani érték állattani érték tájképi érték kultúrtörténeti érték A természeti értékeket veszélyeztető tényezők: abiotikus (élettelen) károkozók biotikus károkozók káros emberi (antropogén) hatások
A természet védelmének formái: terület nélküli védelem (növény- és állatfajok, gombák, ásványok, barlangok) területi védelem: nem zetközi jelentőségű (Ramsari egyezmény, MAB, Világörökség) országos jel entőségű (minisztérium) nemzeti park tájvédelmi körzet természetvéde lmi terület természeti emlék helyi jelentőségű (önkormányzat) Sajátos kategóriák: a törvény erejénél fogva védett ( ex lege ) fokozottan védett
NATURA 2000 Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) Magyarországon 78 Európában ritkán előforduló madárfaj él, 13 védendő faj pedi g nagy tömegben átvonul hazánkon. Különleges Természetmegőrzési Területek (PsCI) 105 ri tka állat-, 36 növényfaj és 46 élőhelytí pus található Magyarors zágon, melyet az Irányelv ek alapján védenünk kell.
A természetvédelem szervezete: kormányzati szerv: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai irányítás: Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság másodfok : Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség területi szervek: Környezetvédelmi, Természetv édelmi és Ví zügyi Felügyelőségek Nem zeti Park Igazgatóságok Települési önkormányzat (jegyző)
Természetvédelmi Őrszolgálat a DDNPI területén
Fontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezmények: 1971, Ramsar 1971, MAB 1972, Világörökség 1973, Wasingtoni Egyezmény 1979, Bonn 1992, Biológiai sokféleség Nemzetközi természetvédelmi szervezetek: Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Madárvédők Világszervezete (BirdLife International) Nemzetközi Vizivadkutató Iroda (IWRB)