KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET JELLEMZŐI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET JELLEMZŐI Debrecen, 2008. május

Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN: 978-963-235-008-0 (on-line) Felelős szerkesztő: Sándor István igazgató További információ: Malakucziné Póka Mária szerkesztő Maria.Malakuczine@ksh.hu Tel: 06 (52) 529 810 Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu 06 (1) 345 6789 (telefon), 06 (1) 345 6788 (fax)

TARTALOM MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT...4 BEVEZETŐ...5 ÖSSZEFOGLALÁS...6 A TÉRSÉG TERMÉSZETI, TELEPÜLÉS-SZERKEZETI JELLEMZŐI...7 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM...10 A GAZDASÁG ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE...12 A vállalkozások elterjedtsége, ágazati szerkezete...12 Beruházások...14 A lakosság foglalkoztatása, jövedelme...15 AZ INFRASTUKTÚRA FŐBB ELEMEI...18 Lakáshelyzet, üdülőépítés...18 Közműellátottság...21 Közlekedés...23 Távközlés, kiskereskedelem, egészségügyi alapellátás...24 A TELEPÜLÉSEK FEJLETTSÉGE...26 A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, VÉDELME...27 AZ IDEGENFORGALOM TÉNYEZŐI, MÉRETE...28 Idegenforgalmi adottságok, szabadidős programok...28 A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma...30 JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI FELADATOK...36 TÁBLÁZATOK...39 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK...59 3

MEGJEGYZÉSEK Az adatokat a 2006. január 1-jei közigazgatási beosztásnak megfelelően közöljük. Az állapotadatok, ha külön megjegyzés nincs, december 31-ére vonatkoznak. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. JELMAGYARÁZAT A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... Az adat nem ismeretes. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 4

BEVEZETŐ A Tisza-tó (korábban Kiskörei víztározó) a hetvenes évek második felében a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. A Kiskörei Vízlépcső megépítésével és a folyó felduzzasztásával létrejött számtalan szigettel, holtággal, öböllel tarkított, változó vízmélységű tó eleinte elsősorban vízgazdálkodási célokat szolgált. A négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász- Nagykun-Szolnok) határán elhelyezkedő 127 km 2 kiterjedésű vízfelület az ország második legnagyobb tava, amely turisztikai és természetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé vált. A nyolcvanas évek közepétől egyre inkább felértékelődött a különleges ökológiával rendelkező Tisza-tó, és 1993-ban a kormány határozatot hozott hasznosításának átértékeléséről és a fejlesztés javasolt fő irányairól, amelyben a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom kapott prioritást. A 35/1998. (III.20.) OGY határozat a Tiszató térségét kiemelt üdülőkörzetként jelölte meg. Jelenleg a hatályban lévő az Országgyűlés 97/2005. (XII.25.) OGY határozatával elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban a Tisza-térsége országos jelentőségű, integrált fejlesztési területnek minősül. A kiemelt üdülőkörzet gyakorlatilag a tározót és a partján fekvő településeket foglalja magába. Napjainkban is 23 település tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor a tó turisztikai, gazdasági hatása ennél jóval kiterjedtebb vonzáskörzetet jelent, amit jól mutat, hogy a turizmusfejlesztés és a területfejlesztés térségi szintű és hatáskörű szervezetei fejlesztési stratégiai koncepcióiban, programjaiban a Tisza-tó környékének 68, illetve 73 települését jelölik meg. Tisza-tavi elemzésünk aktualitását jelzi, hogy a tó idén lett harminc éves. Kiadványunkban az üdülőkörzet adottságait, szerepét és jelenlegi helyzetét mutatjuk be, részben a településkörre vonatkozó statisztikai adatok, részben a szakemberek által nyújtott információk alapján, amit ezúton is köszönünk. 5

ÖSSZEFOGLALÁS Az üdülőkörzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyék belső perifériáján található, ami nagyban befolyásolja demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzőit. Települései túlnyomórészt kis lélekszámúak. Legnagyobb a 12 ezer fős kisváros, Tiszafüred. Lakónépessége 2000 2006 között 5%-kal mérséklődött, 2006 végén 53 ezer főt tett ki. A népsűrűség alacsony, egy km 2 -re 2006 végén csupán 36 fő jutott. A terület gazdasági potenciálja az érintett megyékre jellemzőnél kedvezőtlenebb, amit a közelében (Füzesabony, Mezőkövesd, Polgár) létrejött autópálya kapcsolatok csak részben enyhítenek. A regisztrált vállalkozások száma 2006 végén 3200 volt, 17%-kal több, mint 2000 végén. Ezer lakosra relatíve így is kevés vállalkozás jut. Az idegenforgalom átlagosnál nagyobb szerepét mutatja viszont, hogy 5 vállalkozásból 3 főtevékenysége alapján a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba tartozott. Ezzel egyidejűleg a térségben viszonylag jelentős maradt a mezőgazdasági tevékenység is. A foglalkoztatás az érintett megyéknél kedvezőtlenebb, a nyilvántartott álláskeresők 2006 decemberében a munkavállalási korú népesség 15%-át adták. Az üdülőkörzetben 2000 2006 között a lakásépítések intenzitása összességében alacsony szintű volt, amihez magas megszűnési arány társult, így lakásállománya mérséklődött. A lakások minőségi jellemzői viszont a térségben zajló jelentős infrastrukturális fejlesztések hatására számottevően javultak, és jelentős volumenű üdülőépítések történtek. A Tisza-tó legfőbb vonzereje a máig érintetlen természet, a tó tagoltságából adódóan a fürdőzés, a vízi sportok és a horgászat egymás melletti lehetősége. Emellett szervezett szabadidős programok, turisztikai látványosságok is segítik az idegenforgalmat. A térség kereskedelmi és magánszálláshelyeinek együttes kapacitása 2000 óta emelkedett, 2006. július 31-én meghaladta a 10 ezret. A férőhelyek hattizedét a kereskedelmi szálláshelyek adták, melyek száma mérséklődött ugyan, a magánszálláshelyeké viszont jelentősen bővült. A kereskedelmi és magánszálláshelyeket együttesen tekintve 2000 2006 között a vendégek száma 1,3-szeresére, a vendégéjszakáké pedig 1,1-szeresére emelkedett. A vendégforgalom élénkülése azonban kizárólag a magánszálláshelyekre koncentrálódott, melyeken 2006-ban közel ugyanannyi vendégéjszakát regisztráltak, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. A növekedés forrását a térségbe irányuló belföldi turizmus jelentette. A vendégéjszakák száma alapján a vendégforgalom túlnyomó hányadát, nyolctizedét, a belföldi vendégek adták. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján a külföldiek legnagyobb része Németországból érkezett. A térség leglátogatottabb üdülőhelyei Abádszalók, Tiszafüred és Poroszló. Az idegenforgalom jellemzőinek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a külföldiek viszonylag nagyszámú házvásárlása befolyásolja a szálláshelyek igénybevételét. Másrészt a tó közvetlen közelében az üdülők szívességi használat alapján történő vendégforgalma sem elhanyagolható, akárcsak az egy-egy napra (programra, rendezvényre, strandolásra) érkező és szálláshelyet igénybe nem vevők jelenléte. Ilyenkor a tóparton és a településeken a vendégek száma elérheti a több tízezret is. A Tisza-tó a hazai kiemelt üdülőkörzetek sorában a legkisebbek közé tartozik. Kereskedelmi és magánszálláshelyeinek együttes befogadóképessége a Balaton üdülőkörzetnek 4%-a, vendégéjszakái pedig az említettnek csupán 2%-át teszik ki. A térség összes férőhely-kapacitása hasonló, mint a Velencei-tó Vértes üdülőkörzeté, vendégforgalma azonban e térségtől is elmarad. 6

A TÉRSÉG TERMÉSZETI, TELEPÜLÉS-SZERKEZETI JELLEMZŐI A Tisza-tó az Alföld északi részén terül el. Északról a Hevesi Síkság és a Borsodi Mezőség, keleti irányból a Hortobágyi Nemzeti Park, délről a Nagykunság, nyugatról pedig a Jászság fogja közre. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás (öntözés, lakossági és ipari vízellátás), az energia-termelés, a hajózás feltételeinek javítása volt. Idegenforgalmi hasznosítása feltöltésekor sokadlagos szempontnak számított. A tó a Tisza folyó Kisköre és Tiszabábolna közötti hullámterének elárasztásával jött létre. Ez az árvízvédelmi gátak közötti terület valójában egy olyan 40 km-es folyószakasz, ahol a duzzasztást követő vízszintemelkedés lehetővé tette, hogy az egykori mederrészletek, morotvák, árvízjárta laposok és rétek egymással összefüggő vízrajzi-hálózati rendszere alakuljon ki. Természetéből adódóan nem egy földrajzilag pontosan lehatárolható, a hagyományos tavakra (Balaton, Velencei-tó stb.) jellemző víztér, hanem egy vízgazdálkodási létesítmény, síkvidéki átfolyásos tározó. A mesterséges vízi rendszert különböző biztonsági, technológiai és vízminőségszabályozási szempontok szerint üzemeltetik. Tavasszal az időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztják, amit késő ősszel fokozatosan téli szintre állítanak vissza. A nyári vízszint csökkentésével télen a meder jelentős része szárazra kerül. Tavasszal lehetőség szerint a vízhasználati igényeknek leginkább megfelelő összetételű Tisza-vízből történik a feltöltés. Hatására eltérő vízterek alakulnak ki, így megkülönböztetnek tározón belüli folyómeder-szakaszokat, valamint medencéket. Mozaikosságára jellemző a mocsaraslápos, sekélyvizű, nagy mélységű, hirtelen mélyülő régi holtágak, szárazulatok, nedves rétek, ligetek váltakozása. A tó egyharmada szárazulatokkal, cserjésekkel, erdőkkel tarkított, természeti értékekben gazdag táj. A Tisza-tó teljes területéből több mint 7 ezer hektár természetvédelmi terület, amely egymástól jól elkülöníthető északi és déli részre tagolható. Mindkettő a nemzetközi Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, amely nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről gondoskodik. Célja a vizes élőhelyek megőrzése, az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Az északi védett terület a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely 3,4 ezer hektár kiterjedésű. Védett értékeit az ártéri erdők, morotvák füzeseinek élővilága jelenti. A területen a téli vízszintnél sok szárazulat marad, amely kiváló pihenő és éjszakázó helyet biztosít a vonuló madárfajoknak. Mindkét terület a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, amely a világörökség része. A tározó összefüggő víztere öt medencére tagolható: ezek a Tisza bal parti hullámterében az Abádszalóki-öböl és a Tiszafüredi-medence, a jobb parti hullámtéren a Sarudi-, a Poroszlói- és a Tiszavalki-medence. A tó északról dél felé haladva mélyül: a Valki-medence a legsekélyebb, és az Abádszalóki-medence átlagos mélysége a legnagyobb. A Tisza-tó feltöltött állapotban megközelítőleg 127 km 2, közepes vízmélysége 1,3 méter. A tó méretére jellemző, hogy területének egésze a Balatonénak csupán egyötöde, a Velencei-tónak viszont ötszöröse. 7

A Tisza-tó részei 1. térkép Borsodivánka Négyes Besenyőtelek Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk 33 Valki medence Poroszló Poroszlói medence Újlőrincfalva Egyek Kömlő TISZA - TÓ Sarud Sarudi medence 33 TISZAFÜRED Tiszanána Tiszaigar aszentmiklós Kisköre Abádszalóki öböl Tiszaderzs Abádszalók Tiszaszentimre Tiszaörs Nagyivá Fő tápláló vízfolyása a Tisza, amellyel tíz öblítő csatorna biztosítja a kapcsolatot. Feladatuk a tó jó vízminőségének biztosítása. Ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy a tó vizének jellemzőit alapvetően a Tisza folyó állapota határozza meg. A Tisza-tó kialakítását követő időszak jelentős változásokat hozott a terület élővilágában, annak állat- és növényfajok szerinti összetételében. Ezekben az években a természet egyensúlyra való törekvése volt megfigyelhető. A korábbi környezet megváltoztatása azonban nem járt természeti katasztrófával, sőt bizonyos vonatkozásban javultak az Alföld ökológiai viszonyai is. Feltöltése előtt a hullámtér 40%-át mocsári és vízi vegetáció, 28%-át természetes ligetek, erdők alkották, 23%-a mezőgazdasági művelés alatt állt, 9%-a cserjés, bozótos terület volt. A feltöltés után a tó vízi- és mocsári növényzete gazdagodott, és területileg is bővült. A növényfajok száma közel százra emelkedett, és új, ritka fajokat is megfigyeltek. Az egyre nagyobb kiterjedésű vízi növényzet pedig már bizonyos mértékig akadályozza a vízfelület hasznosíthatóságát. A tó és környékének állatvilága gazdag és változatos. A víz alatti mederfelszín egyenetlen mélysége, a vízjárások különbözősége több mint 50 halfajnak biztosít életteret, amelyből 11 faj védett. A vizes élőhelyeket kedvelő madárfajok sokszínű társulásai is otthonra leltek a tározó területén, amely rendkívül jó táplálkozó- és fészkelő helye a vízi madaraknak, a vonulási időszakban pedig fontos pihenőhelyként szolgál a vándormadarak ezreinek. 8

A Tisza-tó és környékének éghajlata száraz kontinentális, így száraz, meleg nyár, hideg tél, nagy évi hőingadozás jellemzi. Az évi középhőmérséklet 10 ºC körüli és magas, 2000 feletti a napsütéses órák száma. Évente átlagosan 500 600 mm közötti csapadék hullik, igen egyenetlen eloszlásban. Legjellemzőbb az északkeleti szél, de gyakori a nyugati, délnyugati irányú is. A Tisza-tó térsége 23 településéből 9 Jász-Nagykun-Szolnok, 6 6 Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves, további 2 Hajdú-Bihar megyében található. A települések együttes területe közel 1500 km 2, melynek legnagyobb része, 43%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik. Heves 29, Hajdú-Bihar 16, Borsod-Abaúj-Zemplén 12%-kal részesedik területéből. 2. térkép A Tisza-tavi üdülőkörzet elhelyezkedése Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Heves megye Budapest Pest megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar megye Bács-Kiskun megye Csongrád megye Békés megye A települések népességnagyság-kategória szerinti összetételét tekintve az alacsonyabb lélekszám jellemző. Az 500 fő alatti falvak jelenléte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei részre koncentrálódik. Legjellemzőbb, egyharmad-egyharmad arányú az 1000 1999 fős és a 2000 4999 fős méret. 4999 főnél többen pedig csupán két településen, a 12 ezer lelkes Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüreden és az 5400 főt számláló Hajdú-Bihar megyei Egyeken éltek 2006 végén. Legnagyobb települése, Tiszafüred mellett további három városi rangú: a 3 ezer fős Kisköre, valamint a 4 5 ezer fős Abádszalók és Tiszacsege. 9

3. térkép A települések lakónépessége, 2006. év végén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsodivánka Poroszló Négyes Tiszabábolna Tiszavalk Ároktő Tiszadorogma Tiszacsege Tiszanána Kisköre Újlőrincfalva Sarud Tiszaderzs Tiszafüred Tiszaszőlős Egyek Hajdú-Bihar Pély Tiszasüly Abádszalók Tiszabura Tiszaroff Tiszagyenda Tiszabő Jász-Nagykun-Szolnok Lakónépesség száma 0-500 500-1000 1000-2000 2000-5000 5000-10000 10000-15000 A Tisza-tó környezetét alacsony népsűrűség jellemzi, egy km 2 -re 36 lakos jut. Ennél magasabb népsűrűség a Hajdú-Bihar és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei részeken alakult ki (átlagosan 42 és 45 fő/km 2 ), ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb a mutató Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves ide tartozó településein (átlagosan 20 és 26 fő/km 2 ). A tó környékének legritkábban lakott települései a Heves megyei Újlőrincfalva (6 fő/km 2 ) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogma (9 fő/km 2 ). Legsűrűbben Tiszaburát (61 fő/km 2 ) és Tiszafüredet (71 fő/km 2 ) lakják. A terület településeinek kapcsolatrendszerében a Tisza-tó, mint térségszervező elem viszonylag rövid múltra tekint vissza. Legjelentősebb települése, Tiszafüred kistérségi központ, melynek funkcióját befolyásolja a tó tágabb környezetében a fejlett és sokoldalú vonzásközpontokkal rendelkező városok, mindenekelőtt a megyeszékhelyek jelenléte. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Az üdülőkörzet lakónépessége 2006 végén meghaladta az 53 ezer főt, ami az érintett megyék lakosságának közel 3%-a. A körzet lakónépessége 2000 2006 között 5%-kal csökkent. A jász-nagykun-szolnoki Tiszabura kivételével valamennyi település népességszáma visszaesett. Legkisebb ütemű mérséklődés (3%-os) a hevesi részen volt, ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó kis lélekszámú településeken 10

összességében 10%-ot meghaladó csökkenés történt. A városok közül legnagyobb népességveszteség a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tiszafüredet jellemezte. A népesség számát a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándormozgalom egyaránt mérsékelte. A 2000 és 2006 közötti időszakban összességében a természetes fogyás 1800 fővel, a belföldi vándormozgalom 2200 fővel csökkentette a lakónépességet a térségben. (A települések szintjén a vándormozgalmon belül a belföldi vándorlásokra áll rendelkezésre adat.) A borsod-abaúj-zempléni települések esetében kiemelkedően magas természetes fogyás alakult ki, melyhez egyedülálló módon pozitív belföldi vándorlási különbözet társult. Mindezt az igen idős korstruktúra, a vándorlásra képes népesség alacsony jelenléte magyarázza. A belföldi vándorlások legintenzívebben a Jász-Nagykun- Szolnok megyei rész népességét csökkentették, ahol 2000 2006 között ezer lakosra évente átlagosan 8 fős vándorlási veszteség adódott. 1. tábla Terület, népsűrűség, lakónépesség, népmozgalom Megnevezés Település Terület, km 2 Népsűrűség, fő/ km 2 2006. év végén fő Lakónépesség, 2006 végén a 2000. I. 1-jei %-ában Tisza-tavi települések Természetes fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet 2000 2006 között évente ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén 6 170,5 19,9 3 392 89,6 16,0 3,7 Hajdú-Bihar 2 241,2 42,2 10 178 96,0 4,4 3,0 Heves 6 435,6 26,4 11 482 96,6 4,5 4,9 Jász-Nagykun-Szolnok 9 630,8 44,8 28 250 94,5 3,6 8,0 ÖSSZESEN 23 1 478,1 36,1 53 302 94,9 4,7 5,7 Az érintett megyék ÖSSZESEN 636 22 678 87,6 1 987 674 96,6 3,3 2,5 Településenként tekintve 2000 2006 között a jász-nagykun-szolnoki Tiszabő és Tiszabura kivételével valamennyi településen elmaradt az élveszületések száma a halálozásokétól. A vándorlási egyenleg pedig csupán három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, illetve Tiszagyendán mutatott nyereséget. A 2006. évi adatok alapján a Tisza-tó vonzáskörzetébe tartozó községek és városok esetében egyaránt nagyobb arányú természetes fogyás jelentkezett a négy megyére jellemző átlagos értéknél. A belföldi vándorlások pedig a Tisza-tó térségéhez tartozó falvakban a megyék átlagánál lényegesen magasabb, a városok esetében pedig kisebb intenzitású veszteséget okoztak. A térség állandó népességének kor szerinti összetételét nézve a 2006. december végi adatok szerint a népesség 18%-a 15 évesnél fiatalabb és 16%-a 65 éves és idősebb volt. Száz gyermekkorúra így 90 időskorú jutott. Az állandó népesség öregedési indexe az érintett megyék átlagánál (93) valamivel kisebb. Ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei részen igen magas (156), legkisebb (83) pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszavalkon, Tiszabábolnán és Borsodivánkán mintegy 3 4-szerese az időskorúak száma a gyermekkorúakénak. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei Tiszaburán és Tiszabőn viszont éppen fordítva, a gyermekkorúak száma 3 11

9-szerese az időskorúakénak. A térségben tehát szélsőségesen magas és alacsony öregedési indexű települések egyaránt előfordulnak. A lakosság iskolázottsági szintjét a 2001. évi népszámlálás adatai alapján van mód vizsgálni. Eszerint a 18 évesek és idősebb korúak 19%-a rendelkezett érettségivel, a 25 évesek és idősebbeknek pedig mintegy 5%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevelet. Tiszafüred lakosságának iskolai végzettség szerinti összetétele lényegesen kedvezőbb a térség egészére jellemzőnél, ahol a legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb korcsoportban 29%, a diplomásoknak a megfelelő korú népességen belüli aránya pedig 8%. A népesség iskolázottsági szintje folyamatosan javul. A felsőfokú oktatás méretei a 2000-es években jelentősen bővültek. Mindez arra enged következtetni, hogy jelenleg a 2001. évi népszámlálási adatoknál jóval kedvezőbb iskolázottsági paraméterek jellemzik a térség népességét is. A GAZDASÁG ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE Az üdülőkörzet települései a megyék közigazgatási határain, ún. belső perifériáin helyezkednek el, ami nagyban befolyásolja gazdasági helyzetüket. A terület gazdasági potenciálja az országosnál és az érintett megyékre jellemzőknél kedvezőtlenebb, amit a közelben (Füzesabony, Mezőkövesd, Polgár) létrejött autópálya-kapcsolatok csak részben tudnak enyhíteni. A vállalkozások elterjedtsége, ágazati szerkezete A regisztrált vállalkozások száma 2006 végén 3200 volt, 17%-kal több, mint tíz évvel korábban. A növekedés mértéke meghaladta az országost. Az övezetben a vállalkozási aktivitás, azaz az ezer lakosra jutó vállalkozások száma így is alacsony (61), az országos átlagnak (118) a fele volt 2006-ban. Az érintett megyerészek mutatói jóval megyéik vállalkozási aktivitása alatt maradnak, a különbség főleg a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar megyei területeken szembetűnő. A Tisza-tavi települések közül csak a két Jász- Nagykun-Szolnok megyei város, Abádszalók (104) és Tiszafüred (90) mutatója haladta meg megyéje átlagát, valamint a hevesi Poroszlóé (88) közelítette meg azt. Ugyanakkor 18 település esetében ezer lakosra csak 50, vagy annál kevesebb regisztrált vállalkozás jutott, közülük Tiszaszőlősön ez az érték mindössze 15. A térségi székhelyű vállalkozások túlnyomórészt 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, a legalább 50 főt alkalmazó cégek száma mindössze 11 (ebből 5 tiszafüredi székhelyű) volt 2006-ban. A gazdálkodási forma megválasztása szorosan összefügg a vállalkozás tevékenységének jellegével és tőkeerejével. A vállalkozások igen magas részét, közel háromnegyedét egyéni vállalkozások alkotják. A társas vállalkozásokon belül az utóbbi években a kft-k részarányának növekedése figyelhető meg, ami 2006 végén 86% volt. 12

Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2006. év végén 1. ábra Ezer lakosra jutó vállalkozás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Borsod-Abaúj- Zemplén Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Szolnok Tisza-tavi települések Érintett megye A vállalkozások között a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágak súlya a legjelentősebb. A körzetben 5 vállalkozásból 3 főtevékenysége a felsoroltak valamelyike, ami az idegenforgalom kiemelkedő térségi szerepét jelzi. Regisztrált vállalkozások gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint a Tisza-tavi településeken, 2006. év végén 2. ábra Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Építőipar Ipar Szállítás, raktározás, posta, távközlés 0 100 200 300 400 500 600 700 Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Mindegyik gazdasági ágban az egyéni vállalkozások többsége figyelhető meg a társas formával szemben, különösen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágon belül kimagasló 13

(88%) az egyéniek aránya. A térség rurális jellegét mutatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások részaránya relatíve magas. A külföldi tőke jelenléte mérsékelt az övezetben, csupán 30 vállalkozás tőkeösszetételében jelenik meg külföldi tulajdonrész, melynek nagysága is csekélynek értékelhető. Tevékenységük alapján a külföldi befektetők jellemzően kereskedelemmel, szálláshely-szolgáltatással és az idegenforgalommal kapcsolatos ingatlanügyletekkel foglalkoznak, és 2006 végén négytizedük tiszafüredi székhelyű vállalkozásokban volt jelen. Beruházások A beruházások alakulásáról a településeken bejegyzett gazdasági szervezetek teljesítményértéke alapján rendelkezünk információkkal. Ezek az adatok nem azonosak a településeken megvalósult invesztíciókkal, hiszen a térségben regisztrált vállalkozások és költségvetési szervezetek (főleg az önkormányzatok) fejlesztéseit mutatják. Az adatok a tendenciák bemutatására és az arányok érzékeltetésére alkalmasak. Beruházási adatokat teljes körűen a 19 főnél (az építőiparban a 9 főnél) többet foglalkoztató vállalkozások és (létszámkorláttól függetlenül) a költségvetési szervek szolgáltatnak. E szerint számba véve folyó áron 2003 és 2006 között a Tisza-tavi településeken a gazdálkodók beruházásainak teljesítményértéke megduplázódott, és négy év alatt összesen közel 11 milliárd forintot ért el. Az összeg a környező négy megyének a térségével azonos paraméterekkel leírható szervezeti köréhez viszonyítva azonban egyik évben sem érte el az egy százalékot, ami egyértelműen jelzi, hogy a befektetésre szánt tőke a korábbiakhoz hasonlóan csak igen kismértékben van jelen. Ez tükröződik az egy lakosra jutó beruházási értékben is: az üdülőkörzetre számítva 2003-ban 32 ezer forint jutott átlagosan egy lakosra, és 2006-ban a már említett növekedés ellenére is csak 64 65 ezer forint, míg a környező megyék ugyanezen mutatói nagyságrendekkel magasabbak, és három év alatt 217 ezerről 282 ezerre emelkedtek. Az üdülőkörzet fajlagos beruházási értéke az érintett négy megye átlagának mintegy negyede volt. A befektetések gazdasági ág szerinti megoszlása alapján a tó környékén az invesztíciók legnagyobb része, több mint fele a költségvetési szféra lényegében a települési önkormányzatok által fenntartott létesítményekben valósult meg 2006-ban. A ráfordítások zöme az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások ágazatba irányult olyan infrastrukturális problémák megoldására, mint például a szennyvíz- és hulladékkezelés. Az önkormányzati beruházások magas aránya a magántőke mérsékelt színvonalú térségi jelenlétét jelzi. Az ipari, építőipari beruházások súlya alacsony (18%), ennél még szerényebb az idegenforgalom szempontjából fontos kereskedelem (3%) és szálláshely-szolgáltatás (0,1%) ágazatokban megvalósult fejlesztések hányada. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a megfigyelés nem terjedt ki a lakossági befektetésekre, melyek szerepe a magánszállásadás révén az idegenforgalomban nem elhanyagolható. A környező megyék beruházásaiban ugyanakkor legnagyobb súllyal az ipari fejlesztések jelennek meg, és relatíve jelentős az útépítéseket is tartalmazó szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatba invesztált tőke volumene is. 14

A beruházási teljesítményérték megoszlása a Tisza-tavi településeken gazdasági ágak szerint, 2006 3. ábra Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat; 8,4% Ipar, építőipar; 18,3% Közszolgáltatás ok ; 52,6%* Egyéb; 6,0% Szállítás, raktározás, posta, távközlés; 14,7% *Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; oktatás; egészségügyi, szociális ellátás; egyéb közösségi, személyi szolgáltatás együttesen. A beruházások anyagi-műszaki összetétele alapján 2006-ban a Tisza-tavi településeken az invesztíciók közel hattizede épület, egyéb építmény létesítésére irányult, 37%-a gép, berendezés és jármű beszerzését célozta, míg 5%-át ültetvény, erdő, tenyészállat vásárlására fordították. A lakosság foglalkoztatása, jövedelme A településeken élők foglalkoztatási, aktivitási jellemzőinek átfogó vizsgálatát a népszámlálási adatok teszik lehetővé. A legutóbbi, 2001. évi népszámlálás óta eltelt idő ugyan jelentős, azonban a változások intenzitása alapján a 2001. évi adatok a térségek jelenlegi egymáshoz viszonyított pozíciójának szemléltetésére viszonylag jól használhatók. A Tisza-tavat övező települések 2001. évi 55 400 fős népességéből a gazdaságilag aktívak közel 18 ezren voltak, amelyből a foglalkoztatott létszám 13 ezret, a munkanélkülieké pedig közel 5 ezret tett ki. A foglalkoztatottak népességen belüli 23%-os aránya a megyéik átlagánál 8 százalékponttal, az országosan jellemzőnél pedig 13 százalékponttal volt alacsonyabb. Ezzel egyidejűleg a munkanélkülieknek a lakosság egészéhez viszonyított 15

9%-os részaránya a négy megye átlagának másfélszeresét, az országosan jellemzőnek pedig több mint kétszeresét tette ki. Emellett a gazdaságilag nem aktívak (inaktív keresők, eltartottak) magasabb hányada (68%) is jellemzi a térséget. Főként az inaktív keresők aránya (39%) múlta jelentősen felül a településeket adó megyék átlagát (34%). Az egyes gazdasági ágak szerepe a foglalkoztatásban igen különböző. A tó körzetében fekvő településeken a foglalkoztatottak ágazati összetétele érzékelhetően eltér a négy megyére számított átlagtól. A térség gazdasága meglehetősen szorosan kapcsolódik az egyre határozottabb idegenforgalmi jelentőséggel bíró Tisza-tóhoz, ugyanakkor az agrárágazat szerepe is viszonylag jelentős maradt. 2001-ben a foglalkoztatottak 15%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ami 8 százalékponttal magasabb az érintett megyék átlagánál, az országos átlagnak pedig több mint kétszerese. A foglalkoztatottak 32%-a az iparban és építőiparban, 54%-a pedig a szolgáltatási jellegű ágazatokban talált munkát, főként az idegenforgalommal összefüggő tevékenységek kapcsán. A Tisza-tavi térség lakosságának megközelítőleg hattizede falvakban él, és jó része közvetlenül, vagy közvetve kötődik a mezőgazdasághoz. Az évtized elején ekkor volt utoljára teljes körű felvétel 8200-an minősültek egyéni gazdálkodónak, és 73 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdálkodók háztartásaihoz csaknem 23 ezer fő tartozott. Közülük a besegítő, vagy rendszeres munkát végző családtagok száma megközelítette a 9 ezret. A települések foglalkoztatási helyzetét tekintve jelentősek a napi ingázásra vonatkozó adatok. 2001-ben a térségben élő 13 ezer foglalkoztatottnak 74%-a talált munkát a lakóhelyén, 26%-a 3300 fő pedig más településre kényszerült naponta eljárni dolgozni, ugyanakkor a térségen kívülről ide 1400 fő járt be. A Tisza-tó térsége jelentős ipari potenciállal nem rendelkezik. A településkörön belül Tiszafüreden van a legtöbb ipartelep. A leggyakoribb a könnyű- és élelmiszeripari tevékenység, elsősorban a környéken megtermelt mezőgazdasági alapanyagok és termékek feldolgozása. Településenként a gazdasági aktivitáshoz kapcsolódó területek közül a munkanélküliség mérete vizsgálható folyamatosan, évről évre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyilvántartásaira alapozva. Az utóbbi években az állami munkaközvetítő irodákban nyilvántartott álláskeresők száma a Tisza-tó környéki településeken összességében növekvő tendenciát mutat, 2006 decemberében a 2000. decemberinél 7%-kal volt több, szám szerint 5400. A part menti településeken élők elhelyezkedési nehézségeit érzékelteti, hogy a 2006 decemberében nyilvántartott álláskeresők 53%-a 180 napon túl volt munka nélkül, azaz minden második álláskereső több mint fél éve nem tudott elhelyezkedni. A nyári hónapokban a mezőgazdasághoz és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szezonális foglalkoztatással összefüggésben ennél valamivel jobb a helyzet. A 2006 decemberében a nyilvántartott álláskeresők a térségben a munkavállalási korú népesség 15%-át adták, ami az országos átlag közel háromszorosa. Legkisebb (14%-os) munkanélküliségi arány a Jász-Nagykun- Szolnok megyei, a legmagasabb (18%) pedig a hevesi részt jellemzi. A térségen belüli munkanélküliség arányait tekintve jelentős különbségek tapasztalhatók a települések nagyságkategóriái között. A körzetben levő négy város átlagában a településforma adta bővebb foglalkoztatási lehetőségek következtében a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség 12 13%-át tették ki. Ez az arány ugyan a Tisza-tó környékén a legalacsonyabbak közé tartozik, azonban ez is több mint kétszerese az országosnak. 16

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, 2006. december 4. ábra Százalék 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 15,2 Tisza-tavi települések összesen 11,7 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 9,1 Országos átlag: 5,5 Hajdú-Bihar megye 7,2 7,3 Heves megye Jász-Nagykun- Szolnok megye A lakosság jövedelmének nagysága szoros összefüggést mutat többek között az adott terület gazdasági teljesítményével, a foglalkoztatási színvonallal, a demográfiai és háztartási jellemzőivel is. A térségben élők jövedelmi helyzetére utal a személyi jövedelemadó-alap nagysága, amely 2006-ban egy állandó lakosra számítva átlagosan 374 ezer forintot tett ki. Ez az érték az érintett megyék átlagánál lényegesen alacsonyabb, annak kétharmada, az országosnak pedig a fele. 5. ábra Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem a Tisza-tavi településeken, 2006 Ezer Ft 800 700 Országos átlag: 684 ezer Ft 600 500 400 300 200 100 0 Ároktő Négyes Tiszabábolna Borsodivánka Tiszadorogma Tiszavalk Egyek Tiszacsege Sarud Tiszanána Újlőrincfalva Pély Poroszló Kisköre Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaroff Tiszaszőlős Abádszalók Tiszasüly Tiszafüred Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye 17

Az egy lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem a tó környékén településenként erőteljesen differenciált volt 2006-ban, 87 ezer és 560 ezer forint között szóródott. Az előbbi Tiszabőt, az utóbbi Tiszafüredet jellemezte, mindketten Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések. AZ INFRASTRUKTÚRA FŐBB ELEMEI Az infrastruktúra kiépítettsége a lakosság életkörülményeit nagymértékben befolyásolja, ugyanakkor a gazdasággal is szoros kapcsolatot mutat, ami az idegenforgalmi ágazatot tekintve különösen erőteljes. Lakáshelyzet, üdülőépítés A lakások és az időszakos tartózkodást, pihenést segítő üdülők, mint épített környezeti elemek, önmagukban is hatnak az idegenforgalomra, ugyanakkor bizonyos mértékig az idegenforgalmi kapacitás bővítését is lehetővé teszik, hiszen a térség adottságaira építve elsősorban a magánszállásadás férőhelyeit bővíthetik. Ilyen irányú hasznosíthatóságukat azonban nagymértékben befolyásolja állapotuk, közművekkel való ellátottságuk. Lakásállomány, száz lakásra jutó lakos 2. tábla Száz lakásra jutó lakos, Lakásállomány 2006. év végén Megye a Tisza-tavi az érintett a Tisza-tavi településeken megyékben az érintett településeken 2000. 2006. 2006. év végi a 2000. megyékben év eleje év vége év eleji %-ában Borsod-Abaúj-Zemplén 1 805 1 686 93,4 100,5 188 253 Hajdú-Bihar 4 608 4 490 97,4 104,7 221 247 Heves 5 483 4 960 90,5 100,6 209 240 Jász-Nagykun-Szolnok 12 257 12 331 100,6 101,5 230 236 ÖSSZESEN 24 153 23 467 97,2 101,9 227 246 A térség üdülőállománya 2000 2006 között jelentősen bővült ugyan, lakásállományának számszerű alakulásában azonban az előbbi törekvések nem mutatkoztak, azt sokkal inkább a vizsgált időszakban általánosságban, azon belül pedig leginkább a községekben jellemző alacsony szintű építések alakították. A kis lélekszámú települések nagy száma miatt ez a hatás erőteljes volt. Ezzel egyidejűleg a körzetben az építéseknek az átlagosnál jóval szerényebb hányada szolgálta a lakásállomány gyarapodását. Az építésekhez mérten ugyanis igen magas volt a lakásmegszűnések 18

száma, részben az említett települési szerkezet, részben az esetenkénti tiszai árvizek miatt. Az előbbiekben említett tényezők együttesen a lakásállomány mérséklődését okozták. A Tisza-tavi települések lakásállománya 2000 2006 között átlagosan 3%-kal csökkent, mindössze hat településen mutatkozott stagnálás vagy növekedés. Ugyanakkor a térségen belül a Jász-Nagykun-Szolnokhoz tartozó települések lakásállománya összességében bővült valamelyest. Legnagyobb visszaesés a főként törpefalvak alkotta Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, valamint az előbbinél jóval nagyobb településmérettel jellemezhető Heves megyei részeken volt. A térség lakásállományát 2006. év végén összesen közel 23 500 lakás alkotta. A lakások fele a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területekre koncentrálódott, legkisebb arányt (7%) pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szegmens képviselt. A lakásellátottság mennyiségi mutatójaként leggyakrabban a száz lakásra jutó lakónépesség számát használják, amely a térségben is javult. Ezt azonban kizárólag a népességcsökkenés okozta, amely nagyobb mértékű volt, mint a lakásállomány mérséklődése. A laksűrűség az üdülőkörzet valamennyi részén kisebb az érintett megyék átlagánál. A Tisza-tavi településeken száz lakásra átlagosan 227 lakos jutott. Évenként vizsgálva, a Tisza-tavi települések lakásépítése 2000 2006 között leginkább stagnálást vagy visszaesést mutatott, jelentősebb élénkülés csupán 2004-ben történt, amit azonban 2005-ben és 2006-ban már igen alacsony szintű építések követtek. A körzetben 2000 2006 között összesen 862 lakás épült, évente átlagosan 123. Épített lakás 2000=100 6. ábra Százalék 200 175 150 125 100 75 50 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Tisza-tavi települések Az érintett megyék 2000 2006 között tízezer lakosra a térségben 22, az érintett megyék átlagában pedig 24 építés jutott. 2000-ben a Tisza-tó térségében az építések intenzitása még jelentősen meghaladta az érintett megyék átlagát. (Ez egyúttal azt is mutatja, hogy az üdülőkörzetben a mérséklődés relatíve magasabb szintű építések után következett be.) A legélénkebb lakásépítés Jász-Nagykun-Szolnok megye Tisza-tavi településein volt a vizsgált időszakban, ami a 2000 2004 közötti évek átlagában az érintett megyék átlagát is meghaladta, ezt követően azonban ezen a részen is elmaradt az említett átlagtól, illetve ahhoz hasonló volt. 19

Tízezer lakosra jutó lakásépítés Térség, megye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 3. tábla 2000 2006. évek átlaga Tisza-tavi települések Borsod-Abaúj-Zemplén 13,6 19,4 5,6 8,5 11,4 2,9 5,9 9,7 Hajdú-Bihar 10,3 12,2 14,2 11,5 19,2 15,5 5,9 12,7 Heves 31,3 16,6 29,9 24,2 18,5 9,3 19,0 21,3 Jász-Nagykun-Szolnok 34,5 22,8 19,7 28,4 41,4 23,8 23,3 27,7 ÖSSZESEN 27,9 19,2 20,0 23,0 30,3 17,7 17,9 21,6 Az érintett megyék ÖSSZESEN 16,7 20,8 20,1 26,6 31,3 28,6 23,3 23,9 Az övezetet alkotó településeken Tiszafüred kivételével a használatba vett lakásoknak szinte kizárólag természetes személy volt az építtetője, és a családi házas forma dominált. Az épített lakások alapterülete növekedést mutatott, és 2006-ban a megyékre jellemző átlagot meghaladó, 98 m 2 volt. A közüzemi szennyvízhálózatra a 2006-ban épített lakásoknak már 84%-át rákapcsolták. Hasonló arányban, 83%-ban vehették igénybe az új építésű otthonokban a vezetékesgáz-ellátás nyújtotta előnyöket. A 2000 2006 közötti időszakban a körzetben összesen 532 lakás szűnt meg, évente átlagosan 76. Így száz lakásból 62 megszűnt lakást pótolt, vagyis nem az állomány gyarapodását segítette. Ugyanakkor a magas pótlási arány hozzájárult a lakásállomány komfortosságának javulásához, hiszen az új lakások ellátottsága a jelentős közmű fejlesztések hatására lényegesen kedvezőbb, mint a megszűnteké. Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás Térség, megye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 4. tábla 2000 2006. évek átlaga Tisza-tavi települések Borsod-Abaúj-Zemplén 300 150 25 Hajdú-Bihar 318 154 47 167 95 88 250 140 Heves 66 85 33 79 73 82 86 68 Jász-Nagykun-Szolnok 41 160 66 39 17 29 20 49 ÖSSZESEN 65 135 51 59 33 48 52 62 Az érintett megyék ÖSSZESEN 58 44 35 30 24 22 27 32 A térség üdülőállománya számottevő, amit jól mutat, hogy a 2001. évi népszámlálás során 2800 pihenési célra, vagyis időszakonként használt üdülőt írtak össze. (A körzetben a 20

tényleges üdülőépület az előbbinél 1 2%-kal több, azokat azonban folyamatosan lakják, így lakásnak minősülnek.) Az üdülőállomány a lakásállomány jelentős részét, több mint tizedét adja. Az üdülők koncentráltan vannak jelen, legkiterjedtebbek a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsegén, a Heves megyei Sarudon, Poroszlón, Tiszanánán, Kiskörén, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Abádszalókon és Tiszafüreden. Az üdülőépítés a térségben igen intenzív volt. 2000 2006 közötti években összesen 405 üdülőt vettek használatba, évente átlagosan 58-at. Más aspektusból ez azt jelenti, hogy az üdülőépítések volumene elérte a lakásépítések felének megfelelő szintet. Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék üdülőépítésének 37%-a a térségre koncentrálódott. A vizsgált időszakban legtöbb üdülővel, 119-cel 2001. évben gyarapodott az övezet üdülőállománya, amikor a Heves megyei Sarudon 48, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókon 37 új üdülőt vettek használatba. Üdülőépítés 7. ábra Épített üdülő 140 120 100 80 60 40 20 Százalék 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Épített üdülő Az érintett megyék épített üdülőinek %-ában 0 2000 2006 között a legtöbb üdülő Abádszalók (92), Sarud (66), Tiszacsege (63), Kisköre (62) és Tiszafüred (60) településeken épült. Közülük a legintenzívebb üdülőépítés Sarud települést jellemezte, itt volt a legmagasabb a tízezer lakosra jutó építésszám. Az infrastruktúra további elemeit tekintve azokra fókuszálunk, melyek idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő fontosságúak. Ilyen többek között a közművekkel való ellátottság. Közműellátottság A villamos energiával való ellátottság a térségben is teljes körű, a háztartási fogyasztás tendenciájában növekvő, amit a háztartásstatisztikai adatok alapján a felszereltség javulása is okoz. Hasonlóan kedvező a helyzet a közüzemi vízellátásban. A bekapcsolt lakások száma 2006 végén az üdülőkörzetben csaknem teljes, 96%-os, a négy megye és az ország 21

átlagát 2 4 százalékponttal meghaladó volt. A vízvezeték-hálózat 2001 2006 között 27 kilométerrel, 6%-kal bővült, és a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége is emelkedett 7%-kal. Ebben az időszakban a közüzemi ivóvíz-vezeték lefektetések elsősorban a Heves megyei Kisköre, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalók területét érintették. Az ellátottak körének emelése különösen azokon a településeken fontos, melyekben a bekötöttségi arány jelenleg még kisebb, így Ároktőn (77%), Tiszaburán (81%), Tiszagyendán (82%), Pélyen (86%) és Egyeken (89%). Az ivóvíz minőségével azonban minden megyei részterületen vannak problémák. Az ammónium-, vas-, mangán- és arzéntartalom esetenként ezek kombinációja több településen meghaladja az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló jogszabályban közzétett határértékeket. A gázvezeték-hálózat kiépítése az üdülőkörzetben az 1990-es évek közepén kezdődött, s az utóbbi éveket is dinamikus fejlődés jellemezte, melynek eredményeképpen a vezetékes gázellátás 2006 végén már csak egy településen, Tiszabőn hiányzott. A gázcsőhálózat hossza 2000 óta 10 11%-kal, mintegy 733 km-re nőtt, a vezetékes gázt fogyasztók száma pedig harmadával bővült. A vezetékes gázt használó háztartások aránya (69%) még nem érte el a négy érintett megye átlagát (74%) és az országosan jellemzőt (76%). 2000-hez képest jelentősebb növekedés ezen a téren a Jász-Nagykun-Szolnok megyei részen, elsősorban Tiszagyendán (ahol mintegy megháromszorozódott a gázvezeték-hálózat), valamint Tiszaroffon, Tiszaburán és Tiszasülyön következett be. Legdinamikusabb fejlődés a közcsatornázottság terén történt, melynek révén a közműolló valamelyest zárult. A közmű-ellátottságban azonban még napjainkban is ez a legszűkebb keresztmetszet. Százalék A közüzemi vízvezeték és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2006. év végén 8. ábra 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ároktő Tiszadorogma Négyes Borsodivánka Tiszavalk Tiszabábolna Tiszacsege Egyek Pély Újlőrincfalva Poroszló Tiszanána Kisköre Sarud Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaroff Tiszasüly Abádszalók Tiszaszőlős Tiszafüred Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Közüzemi vízvezeték-hálózatba Szennyvízcsatorna-hálózatba 22

A 2000 2006 közötti években a szennyvízcsatorna-hálózat két és félszeresére bővült, a hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig háromszorosára nőtt. Ezzel a lakások ellátottsága a korábbi 16%-ról 52%-ra emelkedett, de a négy megye és az ország átlagát 56, illetve 67% még nem érte el. Ebben az időszakban kapcsolódott be a közcsatornahálózatba 5 borsod-abaúj-zempléni, 4 Heves megyei és 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyei község. 2006 végén nem rendelkezett még közüzemi csatornával a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területen Ároktő, Hevesben Pély, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda és Tiszaroff. A fejlesztések mértéke kiemelkedő volt Tiszafüreden, ahol megháromszorozódott a csőhálózat hossza, de másfélszeres növekedés jelentkezett a hajdú-bihari Egyeken és a Heves megyei Kiskörén is. Az egy kilométer ivóvízhálózatra jutó közcsatorna-hálózat hossza az üdülőkörzet átlagát tekintve a 2000. évi 333 méterről 2006 végére 802 méterre javult. A fokozottan érzékeny vízbázisok területén lévő településeknél különösen fontos a szennyvízkezelés fejlesztése. Ezen a téren legfontosabb feladat a szennyvízcsatornahálózat további kiépítése mellett a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés fejlesztése, valamint a szennyvíztisztítás hiányzó elemeinek (II. és III. fokozatú tisztítás) pótlása és egyéb kezelési problémák megoldása. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet szerint 2015 végéig a 2000 lakos egyenérték feletti terheléssel rendelkező települések területén a szennyvizek közműves elvezetését és megfelelő tisztítását, illetve szakszerű, egyedi ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A pénzügyi forrás megteremtése érdekében 2005-től a területfejlesztési tanácsok pályázati lehetőséget biztosítanak. A kis- és aprófalvakban amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvízlevezető közművel egyedi szennyvízkezelést (közműpótlókat) kell kialakítani. Közlekedés A közlekedési hálózatok és létesítmények kiépítettsége és rendszere a Tisza-tó térségében jelenleg még elmarad attól, ami funkciója és szerepköre alapján kívánatos lenne. Településeinek a belső periférián (a megyehatárok mentén) történő elhelyezkedése a közlekedési kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. A vízparti helységek megközelíthetőségét a Tisza és a Tisza-tó fizikai elválasztó hatása is befolyásolja. A Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetet elsősorban a belföldi turisták keresik fel, azon belül nagyobb arányban a keleti térségben élők. A vendégek többnyire személygépkocsival érkeznek. A közúton való elérés fő útvonalai az M3 autópálya, a 3. és a 4. számú főút, illetve az ezekhez kapcsolódó másodrendű főutak, melyek közül keleti irányból a Hortobágyon áthaladó 33. számú főútnak és az ehhez délről kapcsolódó 34-es számú főútnak a legnagyobb a forgalma. Budapestről az M3-as autópályán Füzesabonyig, majd a 33-as számú úton Debrecen irányába kell haladni. Debrecenből a 33-as számú főúton juthat el a vendég a mintegy 70 km-re lévő Tiszafüredre, Szolnok felől Kenderesig a 4-es főközlekedési úton, majd a 34-es számú főúton haladva közelíthetők meg a tó települései. A főutak minősége általában megfelelő, a mellékutaké viszont jellemzően nem kielégítő. Az üdülőkörzet tömegközlekedésében a vasút kisebb, az autóbusz-közlekedés nagyobb jelentőségű. A Tisza-tó fővárosaként emlegetett Tiszafüred a nagyobb városokkal közvetlen autóbusz összeköttetésben van. Naponta több járat érkezik Budapestről, Debrecenből, Egerből, Miskolcról, Salgótarjánból, valamint Szolnokról, illetve közlekedik visszafelé. A 140 km-re lévő Budapestről 3 óra 40 perc, Salgótarjánból 2 óra 50 perc, Szolnokról bő 2 óra, Miskolcról másfél óra, Debrecenből és Egerből 1 és egy negyedóra az 23

utazási idő. A térség településeinek többsége azonban autóbuszon sokszor csak többszöri átszállással érhető el. Budapest irányából a 80-as vonalon füzesabonyi átszállással, onnan pedig a 108-as vonalon haladva a debreceni szárnyvonalon közelíthető meg. Szolnok irányából a Budapest Szolnok Cegléd Karcag vasútvonal, Karcagtól pedig a Tiszafüred és a Kisköre vonal vezet a Tisza-tóhoz. Vasútállomás a térség 23 települése közül héthez tartozik: a hajdú-bihari Egyekhez és Tiszacsegéhez, a hevesi Kisköréhez és Poroszlóhoz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Abádszalókhoz, Tiszafüredhez és Tiszaszőlőshöz. A vasúti közlekedés többségében elmaradott, nem villamosított vonalakon folyik, a vasúti létesítmények és szerelvények állapota elavult. A tömegközlekedés javítása a gépkocsi nélkül érkező turisták és a helyi lakosság számára egyaránt fontos. A távolsági és helyközi autóbuszjáratok útvonalának módosításával és új, közvetlen járatok indításával, az úthálózat kiegészítésével, a meglévők minőségi paramétereinek javításával lehet a Tisza-tó közlekedési kapcsolatain javítani. A tó keleti és nyugati részén fekvő települések közötti közlekedés az átkelési pontokon keresztül bonyolódik. A tó északi részén Poroszló Tiszafüred, déli részén pedig a Kisköre Abádszalók között Tisza-híd segíti a közlekedést. Közülük a kiskörei közforgalmú hídon az egymást váltó vasúti és közúti közlekedés rontja a híd áteresztőképességét. (Új közúti híd építése a területfejlesztők céljai között szerepel.) Emellett Ároktő és Tiszacsege, Tiszadorogma és Egyek, Tiszaroff és Tiszasüly között kompjáratok kötik össze a két partot, ami azonban csak tavasztól őszig (normál vízállásnál) jelent megbízható átkelési lehetőséget. A Tisza üdülőkörzetbe eső szakaszát a Kiskörei Duzzasztómű két szakaszra osztja. Kiskörétől Tiszaújvárosig, a felső vízi szakasz jól, az alsó viszont a vízállástól függően hajózható. A személyforgalom számára Tiszabábolnán, Tiszafüreden és Kiskörén állnak rendelkezésre kikötők, azonban még csak turisztikai célú hajózás folyik. A hajózás fejlesztési lehetőségeivel a 2005-ben készült Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Program foglalkozik. A Tisza vonalát követő árvízvédelmi töltések, a falvakat összekötő, a nyári hétvégék kivételével többnyire kis forgalmú utak, a két part között ingázó kompok a térség kerékpáron való megismerésére is kedvező lehetőséget teremtenek. A kerékpár-turizmus fellendülőben van, a kerékpárutak fejlesztése a közelmúltban ROP források felhasználásával megkezdődött. A Tisza-tó, illetve a Tisza gátját Poroszlótól Tiszafüredig alkalmasnak találták a Tisza-tó körüli kerékpáros nyomvonal kialakítására, amely magában foglalja az EuroVelo 11. sz. útvonalának (Zemplén Bodrog Tisza menti kerékpárút) egy részét is. Jelenleg már a kerékpáron túrázók segítségére Tisza-tavi Túraközpont Hálózat áll, mely mintegy negyven tagjának kikötőknek, szálláshelyeknek, éttermeknek a komplett szolgáltatásait lehet igénybe venni. A belső közlekedési kapcsolatokban a közúti közlekedés döntő szerepet játszik, így nem lényegtelen az itt élők személygépkocsival való ellátottsága. A 23 település lakossága 2006-ban összesen mintegy 10 500 személygépkocsival rendelkezett, másfélszer annyival, mint hat évvel azelőtt. Ezer lakosra 197, az országosnál (293) és a négy megye átlagánál (242) jóval kevesebb jutott. A térségben 2006 végén 10 településen (Egyeken, Tiszacsegén, Kiskörén, Pélyen, Poroszlón, Tiszanánán, Abádszalókon, Tiszabőn, Tiszaburán, Tiszafüreden) összesen 14 gépjárműüzemanyag-töltő állomás üzemelt. Távközlés, kiskereskedelem, egészségügyi alapellátás A korábban igen gyér vonalas telefonhálózat a dinamikus fejlesztések hatására teljes körűen kiépült. 2006-ban a Tisza-tó helységeiben ISDN vonallal együtt összesen közel 13 ezer távbeszélő fővonal volt, melyek 85%-a egyéni előfizetőkhöz tartozott és 93 nyilvános 24