JELENTÉS. a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről. 0650 2006.

JELENTÉS a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről 0650 2006. december

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1003-5/34/16/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0275 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Hirka Mihály főtanácsadó Laki Dóra számvevő tanácsos Vida László számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében Jelentés a helyi önkormányzatoknak bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása a kötött felhasználású támogatások 2004. évi felhasználásának vizsgálata Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről sorszáma 0319 0321 0349 0540 0614 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 17 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége 17 1.2. A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége 22 1.3. A pénzügyi- számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága 30 1.4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 31 1.5. A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága 33 1.6. A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 41 1.7. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 45 1.8. A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 47 1.9. A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 49 2. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 50 2.1. A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 50 2.2. A költségvetés egyensúlyának helyzete 53 2.3. A feladatok finanszírozása 59 3. A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése 63 3.1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 63 3.2. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 66 3.3. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 66 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2005. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Az egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Vantara Gyula úr, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Hat. tv. Htv. Kbt. Költségvetési tv. Ksztv. Nek. tv. Ötv. Számv. tv. Szoc. tv. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Rendeletek: Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet Vhr. vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Szórövidítések: ÁSZ BM BVC Kft. DARFT Ellenőrzési csoport ESZI FEUVE a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az Önkormányzat 3/1999. (II. 25.) számú rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az Önkormányzat 12/2005. (V. 19.) számú rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Békéscsaba Vállalkozási Centrum Kft. Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodájának Ellenőrzési Csoportja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Egyesített Szociális Intézménye folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 3

GESZ GKM Gondnokság GyISM jegyző IHM KÉK bizottság KIS bizottság kistérségi társulás Költségvetési csoport Közgyűlés OB Önkormányzat Pénzügyi bizottság Pénzügyi iroda polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Ellátó Szervezete Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gondnoksága Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője Informatikai és Hírközlési Minisztérium Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottsága Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodájának Költségvetési Csoportja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi, Költségvetési Bizottsága Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi és Gazdasági Irodája Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (2004. április 30-tól hatályos) SzMSz Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2003. (IV. 24.) számú rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szociális bizottság Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága TFC Területfejlesztési célelőirányzat VAK Zrt. Vagyonkezelő Zrt. 4

JELENTÉS a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: 2005. év és 2006. I. félév, az 1.5., 2.1-2.3. és 3.3 ellenőrzési programpontok esetében a 2003-2004. évek is. A település állandó lakosainak száma 2006. január 1-jén 64 327 fő volt. A 28 képviselőből és a polgármesterből álló Közgyűlés munkáját kilenc állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmények száma a 2005. évben 45 (ebből 16 részben önállóan gazdálkodó) volt. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben foglalkoztatott köz- 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

BEVEZETÉS alkalmazottak száma 3 590 fő volt, az Önkormányzat hivatalban 234 fő köztisztviselő dolgozott. A polgármester személye a vizsgált időszakban nem, a 2006. évi önkormányzati képviselő és polgármesteri választást követően változott. A vizsgált időszakban a jegyző személye változott, a jelenlegi jegyző 2006. szeptember 1-től látja el a jegyzői feladatokat. Az Önkormányzat a 2005. évben 21 298,1 millió Ft költségvetési bevételt és 20 037,5 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a 2005. év végén a könyvviteli mérleg szerint 53 877,3 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A Közgyűlés az Önkormányzat 2006. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét 20 039,9 millió Ft-tal hagyta jóvá. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó 2005. évi adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei részletezik. Az Önkormányzatnál a 2002. évi önkormányzati választásokat követően négy kisebbségi önkormányzat (cigány, lengyel, román és szlovák) működött. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester úr arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 6

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat rendelkezett a Közgyűlés által elfogadott, stratégiai célokat és feladatokat meghatározó gazdasági programmal. A 2005-2006. évi költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek számbavételével, valamint a gazdasági program figyelembevételével állították össze. A polgármester a 2005. és a 2006. évi költségvetési koncepciókat a Pénzügyi bizottság véleményének csatolásával az Áht. előírásait megsértve az előírt határidőn túl nyújtotta be a Közgyűlés részére. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr-ben előírtak ellenére nem tájékoztatták a költségvetési koncepciók helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről. A Közgyűlés az Áht. előírásait megsértve nem határozta meg rendeletben az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A polgármester az Áht. előírásait megsértve a 2005. évi és a 2006. évi költségvetési rendelettervezetet az előírt határidőn túl nyújtotta be a Közgyűlés részére, amelyhez csatolta a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményét. A költségvetési rendelettervezetek az Áht-ban és az Ámr-ben meghatározott tartalommal készültek. A költségvetési rendelettervezetekben a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetésének a beépítése az Áht. előírásait megsértve nem a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozata alapján történt. Az Áht. előírásait megsértve a bevételek-kiadások különbségeként a hiányt nem mutatták be a költségvetési rendeletekben, továbbá a 2005. és 2006. évi költségvetési bevételek-kiadások összegében finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit-kiadásait is szerepeltették. A költségvetési rendeletekben meghatározták a költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat. A költségvetések előterjesztésekor a Közgyűlés részére az Áht. előírása ellenére nem mutatták be a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indokolással, valamint a többéves kihatással járó döntések szöveges indokolását. A Közgyűlés által a költségvetési rendeletekben meghatározott alap elnevezés nem felelt meg az Áht-ban előírt feltételeknek, ezért a kifejezés félreérthető. A Közgyűlés a 2005. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok főösszegét 18,3%-kal módosította. Az előirányzat-változásokat hitelt érdemlően dokumentálták. A polgármester az Ámr-ben előírt követelményeket figyelmen kívül hagyva a 2005. évben és a 2006. I. félévben negyedéven belül nem kezdeményezte a kapott pótelőirányzatokkal a költségvetési rendelet módosítását. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében meghatározták annak szervezeti felépítését, működésének rendszerét, a szervezeti egységeinek megnevezését, feladatait. A polgármester és a jegyző az Ámr-ben foglaltak figyelembevételével határozta meg a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket. A felhatalmazásokkal kapcsolatos utólagos beszámoltatási kötelezettség előírása és a beszámoltatás elmaradt. 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A jegyző a Htv. előírásai ellenére nem alakította ki az intézmények egységes számviteli rendjét. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat. A leltározási szabályzat a Vhr. előírásai ellenére nem tartalmazta az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátos feladatait. Az Önkormányzat a Vhr. felhatalmazása alapján rendeletben döntött a kétévenkénti leltározásról, azonban ennek kezdő évét nem határozták meg. Az eszközök és források értékelési szabályzata a Vhr. előírásainak megfelelően eszközcsoportonkénti részletezésben írta elő az értékelés szabályait, az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának rendjét. Meghatározták az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait. A pénzkezelési szabályzat indokoltsága ellenére nem tartalmazta az OTP ügyfélterminál használatának részletes szabályait, az azonosító kód alkalmazására kijelölt személyek jogosultságának feltételeit. A Polgármesteri hivatal számlarendje tartalmazta a főkönyvi számlák tartalmára, értékváltozására vonatkozó előírásokat. Meghatározták az analitikus nyilvántartások tartalmát, formáját, a Vhr-ben foglaltak ellenére nem határozták meg a nyilvántartások egyeztetésének módját és dokumentálási formáját, az egyeztetést nem végezték el. A különböző szabályzatok előírásai a gazdasági szervezet ügyrendjével és egymással összhangban voltak. A pénzügyiszámviteli feladatokat ellátó dolgozók rendelkeztek munkaköri leírásokkal, azok tartalmazták a dolgozók feladat- és hatáskörét. Az Ámr. előírásai alapján a jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát, valamint kialakította a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét és a kockázatkezelés rendjét. Az 50 ezer Ft-ot el nem érő előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét és nyilvántartási formáját, indokoltsága ellenére nem alakították ki. A Polgármesteri hivatalban a könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt műveletekről, eseményekről a Számv. tv-ben előírt számviteli bizonylatokat kiállították. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a bizonylatokon a szakmai teljesítés igazolását jegyzői kijelölés hiányában végezték, és nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartási sorszámát. A kiadási bizonylatok 28%-ánál az Ámr-ben előírtak ellenére nem történt meg előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során a kötelezettségvállalást az arra jogosultak végezték, azonban az Ámr-ben előírtak ellenére az utalványozás a nem termékértékesítéshez és szolgáltatás-nyújtáshoz kapcsolódó bizonylatok 28%-a esetében nem történt meg, 4%-ánál az utalványozás ellenjegyzése elmaradt. A munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatuknak a kötelezettségvállalás ellenjegyzői az Ámr-ben előírt kötelezettségük ellenére a bizonylatok 28%-ánál, valamint a kiadások 1,5%-ánál az előirányzat túllépések esetében nem tettek eleget. Nem teljesítették az Ámr-ben előírt feladatukat az érvényesítők és az utalványozás ellenjegyzői, mert nem kifogásolták, hogy a szakmai teljesítés igazolását kijelölés hiányában végezték, nem észrevételezték, hogy az utalványokon nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát. Az Ámr. előírásai ellenére a Polgármesteri hivatalban a 2005. évben és a 2006. év I. félévben nem, hanem 2006. július 1-től vezettek a kötelezettségvállalásokról nyilvántartást. Önkormányzati szinten a kiemelt előirányzatokat betartották. A Polgármesteri hivatalban az Áht. előírását megsértve 16 feladat esetében túllépték a Közgyűlés által jóváhagyott előirányzato- 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kat, az intézmények közül négy intézmény lépte túl egy-egy kiemelt előirányzatát. Az előirányzat túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonást nem kezdeményeztek. A Polgármesteri hivatalban a főkönyvi könyvelés és a beszámoló készítés informatikai támogatottsága biztosított volt, az analitikus nyilvántartások is számítógépen készültek. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók számítógéppel való ellátottsága teljes, így a fejlesztések az elavult gépek cseréjét biztosították. A Polgármesteri hivatal informatikai stratégiáját elkészítették, azt a Közgyűlés jóváhagyta. Katasztrófa elhárítási tervet, valamint az üzemeltetéssel, adatvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat nem készítette. A számítógépes hálózat beléptetési rendszerében meghatározták, hogy milyen adatokhoz ki férhet hozzá. A gazdálkodási és számviteli feladatok ellátásához használt szoftverek esetében rendelkeztek üzemeltetési dokumentációval és felhasználói leírással. A felhasználók alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkeztek, azonban a pénzügyi-számviteli területen dolgozók 57%-ának a munkaköri leírása nem tartalmazta az informatikai rendszer használatát, az általuk elvégzendő feladatok leírását. A Polgármesteri hivatalban gondoskodtak a törzsvagyon, azon belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint a törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon elkülönített analitikus nyilvántartásáról, melyek adatai a főkönyvi könyvelés értékadataival 2005. december 31-én egyezőek voltak. Az ingatlanok, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, a részesedések, értékpapírok, rövid és hosszúlejáratú követelések, kötelezettségek, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolások 2005. évi leltározását elvégezték, annak végrehajtása megfelelt a Vhr-ben foglaltaknak. Az Önkormányzatnak a 2003-2005. években 18 gazdasági társaságban lévő részesedéseinek összege 1260,6 millió Ft volt, amelyről a Vhr-nek megfelelő analitikus nyilvántartásokat vezettek, s azok év végi értékelési feladatait elvégezték. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletében, valamint a közterületek használatáról szóló rendeletben szabályozta az önkormányzati vagyon hasznosításával, a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat, hatásköröket. Nem szabályozta az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módját, az értékpapírok vételének, eladásának és a pénzügyi befektetéseknek a rendjét. Az Áht. előírását megsértve a 2003-2004. években nem határozták meg rendeletben azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, vagyon feletti rendelkezési, hasznosítási, használati jogot átengedni csak versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az Áht. előírását megsértve lehetőséget biztosítottak a versenyeztetés nélküli értékesítésre. A vagyongazdálkodási rendelet 2 -ben meghatározták az ingyenes vagyonátadás módját és eseteit, valamint a követelésről történő lemondás módját. A vagyongazdálkodási rendelet 2 -ben 10 millió Ft feletti értékű ingatlanok esetében előírták a versenyeztetési kötelezettséget. A vagyongazdálkodási döntések során betartották a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben rögzített hatásköri szabályokat. Az ingatlanok értékesítése során egy esetben a pályáztatás mellőzésével megsértették az Áht. előírását. A pályáztatás nélküli értékesítés nem segítette a vagyongazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben indokoltsága 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ellenére nem határozták meg az értékbecslések időbeli hatályát. A jegyző nem rendelkezett a támogatási és vagyont érintő szerződések közzétételének szabályairól. Az Áht. előírását megsértve 2004-től az Önkormányzat által nyújtott nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét nem tették közzé. Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására, kezelésére, a VAK Zrt. részére adott megbízást az Önkormányzat. A megbízási szerződésben biztosított nettó elszámolási lehetőség a Számv. tv. előírásával ellentétes, valamint az eljárás nem biztosítja a Lak. tv. és az Ötv. előírása ellenére az Önkormányzat, mint bérbeadó részére a bérleti díj-bevétel saját bevételként történő elszámolásának lehetőségét. Az Önkormányzat kedvezményes bérleti díj és térítésmentes helységhasználat biztosításával az Ötv. előírása ellenére nem közfeladat ellátásához nyújtott támogatást három párt részére, valamint nem biztosította az alkotmányos jogegyenlőséget a bérlők között. Az Önkormányzat a 2003-2006. I. félév között indokoltsága ellenére pályázat nélkül vásárolt és adott el rövid lejáratú értékpapírokat befektetési szolgáltatónak. Az értékpapírok vásárlására, eladására az Ámr. előírása ellenére arra jogosultsággal nem rendelkezők vállaltak kötelezettséget. Az államkötvények adásvétele során elért hozamok átlagosan 0,6 százalékponttal alatta maradtak az állampapír referenciahozamok szintjének, míg a diszkont kincstárjegyekkel való kereskedés a referenciahozamoknál átlagosan 0,06 százalékponttal magasabb hozamot biztosítottak. A 2001. szeptembere óta az Önkormányzat tulajdonában lévő, gázközmű vagyon alapján kapott hosszú lejáratú értékpapírokat célszerű volt megtartani, mivel hozamuk a vizsgált időszakban folyamatosan a rövid lejáratú értékpapírok hozama fölött alakult. Az értékpapírok vétele-eladása összességében jelentős 252,6 millió Ft bevételhez juttatta az Önkormányzatot. Az Önkormányzat a befektetési kockázat csökkentését elősegítő lehetőséggel nem élt, a befektetési szolgáltatónál nem kezdeményezte a befektetések biztonságának növelése és a kockázat csökkentése érdekében az értékpapír forgalomnak a KELER Rt-nél megnyitott, az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámla vezetését. Az Önkormányzat a 2005. évben céljelleggel nem szociális ellátásként 492,5 millió Ft támogatást nyújtott különböző szervezeteknek, magánszemélyeknek összesen 692 alkalommal működési és felhalmozási célra. A támogatásokra vonatkozó döntéshozatalnál megsértették az Ötv. előírásait, mert az alapítványok támogatásáról 33 esetben nem a Közgyűlés, hanem a bizottságok döntöttek, továbbá céljellegű támogatások nyújtásáról annak ellenére, hogy hatáskörrel nem rendelkeztek, a képviselők is döntöttek. Három intézmény megsértve az Áht-ban foglaltakat a Közgyűlés engedélye nélkül nyújtott támogatást társadalmi szervezeteknek. A Polgármesteri hivatalban nem határozták meg a céljellegű támogatások esetében a számadási kötelezettség teljesítésének, a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének szabályait, felelőseit. Nem alakították ki a céljellegű támogatások nyilvántartásának olyan egységes rendszerét, amelyből megállapítható, hogy mikor, kinek a döntése alapján, milyen célra, milyen forrásból, mennyi támogatást nyújtottak, a támogatottak eleget tettek-e számadási kötelezettségüknek, továbbá ki és mikor ellenőrizte a számadást, és az összeg jogszerű felhasználását. Megsértve az Áht-ban foglaltakat a képviselői alap terhére nyújtott támogatások esetben nem írtak elő számadá- 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK si kötelezettséget. Nem tettek eleget a Ksztv-ben foglaltaknak, amikor 12 esetben közhasznú szervezetek részére írásbeli szerződésben nem írták elő a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A támogatott szervezetek 11%-a nem számolt el a kapott támogatással, ennek ellenére az Áht. előírását megsértve 15%-uk részére 2006-ban is nyújtottak támogatást. Céltól eltérő felhasználást állapítottak meg a támogatottak 1,3%-ánál, a számadás tartalmi és formai felülvizsgálatát a támogatottak 20%-ánál végezték el. A támogatás felhasználásáról számadást nem készítők esetében a támogatás visszafizettetésének, a további támogatás felfüggesztésének, valamint a támogatások 80%- ánál az ellenőrzések elmulasztásával megsértették az Áht-ban előírtakat. Az Önkormányzat a 2005-2006. évekre vonatkozó éves közbeszerzési terveket határidőben elkészítette. A közbeszerzési szabályzat a Kbt. előírásai ellenére nem tartalmazta a közbeszerzési eljárás belső ellenőrzésének felelősségi rendjét. A 2005. évben 30 közbeszerzésre került sor a Polgármesteri hivatalban. A beszerzések becsült értékének megállapításakor a Kbt. előírásai szerint jártak el, az egybeszámításra vonatkozó szabályt betartották, a közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzéseknél a közbeszerzési eljárásokat lefolytatták. A közbeszerzési eljárás szabályszerűségét a járda felújítási munkálatok megrendelése esetében vizsgáltuk részletesen, azt a Kbt. előírásainak megfelelően folytatták le. A 2005. évi közbeszerzésekről szóló éves összegzést határidőben megküldték a Közbeszerzési Tanácsnak. A belső ellenőr 2006. augusztusában ellenőrzött két, a Polgármesteri hivatal által lefolytatott közbeszerzési eljárást, az intézmények közbeszerzési eljárásait a felügyeleti ellenőrzés keretében ellenőrizték. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Polgármesteri hivatal közbeszerzéseivel kapcsolatban 2005-2006. I. félévben elmarasztaló határozatot nem hozott, bírságot nem szabott ki, egyéb szankciókra nem került sor. A polgármester az Áht-ban meghatározott határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé a 2005. évi zárszámadási rendelettervezetet, amelyet a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készítettek el. A zárszámadási rendelettervezet az Áht-ban és az Ámr-ben meghatározott tartalommal készült. A zárszámadás előterjesztésekor az Áht-ban előírtak ellenére a többéves kihatással járó döntésekre, és a közvetett támogatások kimutatásaihoz nem készítettek szöveges indokolást, illetve a vagyonkimutatás a Vhr-ben foglaltak ellenére nem tartalmazta a már leírt, de használatban lévő és az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. Az Önkormányzati zárszámadási rendelettervezetébe az Áht. előírásai ellenére három kisebbségi önkormányzat esetében a zárszámadás beépítése nem a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei zárszámadást elfogadó határozata alapján történt. A Polgármesteri hivatalnál a pénzmaradvány megállapítását, elszámolását és felhasználását a Vhr-ben és az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően állapították meg, a zárszámadásban jóváhagyott pénzmaradvány összege megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az intézmények vezetőit írásban értesítették az éves beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról, valamint a megállapított, módosított pénzmaradvány összegéről. A településen négy kisebbségi önkormányzat működött, melynek mindegyikével kötött az Önkormányzat együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodások az Áht-nak megfelelően szabályozták a Polgármes- 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK teri hivatal felkérését a kisebbségi önkormányzat gazdálkodási tevékenységének végrehajtására, a jegyző felkérését a költségvetési, előirányzat-módosítási és zárszámadási határozattervezetek elkészítésére, rendelkeztek a költségvetések elkészítésének és az előirányzat módosításoknak a rendjéről, a zárszámadási határozatok benyújtásának határidejéről. Az SzMSz-ben meghatározták, hogy az Önkormányzat milyen módon segíti a kisebbségi önkormányzatok munkáját. A Polgármesteri hivatal a kisebbségi önkormányzatok működésének feltételeit az együttműködési megállapodásoknak megfelelően biztosította, ellátta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az Önkormányzat az Ötv. előírása ellenére nem határozta meg, hogy a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az Önkormányzatnál a feladatok ellátását alapvetően költségvetési intézmények útján biztosították. A szociális, az egészségügyi alapellátási és a közszolgáltatási területeken közhasznú társaság, egyéni vállalkozások, valamint önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások vettek részt a kötelező és önként vállalt feladatok elvégzésében. A feladatellátás szervezeti kereteiben történő változtatások a feladatok megoldásának saját intézményi területét érintették elsősorban, 14 költségvetési intézményt vontak össze a közoktatási ágazatban a vizsgált időszakban, a neveltek, oktatottak létszámának csökkenése miatt. Az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére 2005-ben egy oktatási-nevelési intézményt adott át részére az Önkormányzat. A 2003-2005. évben végrehajtott szervezeti változások végrehajtásának eredményeit a Közgyűlés nem értékelte. Az Önkormányzat 2003-2005 közötti költségvetéseiben a költségvetési bevételek eredeti előirányzatai nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, hiány minden évben a tervezett felhalmozási célú kiadásoknál volt. A tényleges költségvetési bevételek a tervezettel ellentétben minden évben meghaladták a költségvetési kiadásokat, így tényleges hiány nem keletkezett. Működési célú költségvetési kiadásoknál hiány sem tervszinten, sem pedig tényszinten nem volt. A felhalmozási célú teljesített költségvetési bevétel a 2003. és a 2005. évben magasabb volt a felhalmozási célú költségvetési kiadásoknál, azonban a 2004. évben a felhalmozási célú költségvetési bevétel nem nyújtott fedezetet a felhalmozási célú kiadásokra. A hiányt a működési célú bevételekből történt átcsoportosítással pótolták. A jegyző az Ámr-ben meghatározott likviditási tervet elkészítette, amelyet évközben folyamatosan aktualizált. A pénzügyi egyensúly biztosítása és fenntartása érdekében az Önkormányzat a 2003-2006. évek mindegyikében likvid hiteleket (folyószámlahitel, munkabérhitel) vett fel. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások során az Ötv-ben foglaltaknak megfelelően azok felső határát vizsgálták, betartották. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat fizetőképességét, működőképességét. A Közgyűlés az 1991. évtől kezdődően az építményadó, a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött. A megállapított adók mértéke 2003-2006 között nem változott. Az Önkormányzat az adóalanyok részére az építményadó, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében nyújtott a Hat. tv-ben rögzítetteken túlmenően mentességeket, kedvezményeket. Az Önkormányzat a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében megteremtette a pályázatok figyeléséhez, benyújtásához szükséges 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK személyi, szakmai és szervezeti feltételeket. A pályázatokon 2003-2005 között mintegy 3600 millió Ft pályázati forráshoz jutott az Önkormányzat. A naturális mutatókkal mérhető feladatok a bölcsődei ellátás, az óvodai nevelés, az általános- és középiskolai ellátás, nappali szociális és bentlakásos szociális intézményi ellátás egy főre jutó kiadásai a 2003. évről a 2005. évre 6-29%-kal emelkedtek. A legalacsonyabb emelkedés a bölcsődéknél, a legmagasabb a bentlakásos szociális intézménynél volt. A kapacitás kihasználtság bölcsődéknél és az oktatási intézményeknél nőtt, az óvodáknál és a szociális intézményeknél kismértékben csökkent. A kiadások finanszírozásában a 2005. évben az Önkormányzat részesedése 11-50% között szóródott, legalacsonyabb a középiskolai ellátásban, legmagasabb az óvodai nevelésben volt. Az állami hozzájárulás és támogatás részaránya 50-78% közötti értékeket mutatott, az általános iskolai oktatáshoz 64, a középiskolai oktatáshoz 78%-ot biztosított, 50%-ban járult hozzá a bölcsődei, az óvodai nevelés és a bentlakásos szociális ellátás kiadásainak forrásaihoz, míg a nappali szociális ellátást 63%- ban finanszírozta. Az intézményi saját bevétel aránya csak a nappali és a bentlakásos szociális intézményi ellátásban jelentett a 2005. évben 10% feletti arányt (13, illetve 23%-ot). Az önként vállalt feladatok finanszírozására a költségvetési kiadások 3,3-3,1-2,9%-át fordították a 2003-2005. években. Az önként vállalt feladatok főleg a sport, a kulturális és az oktatási intézményeknél jelentkeztek, illetve céljellegű támogatásokat tartalmaztak. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat működőképességét nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a 2004-2005 között két felmérést készített a tulajdonában lévő középületek akadálymentesítésének biztosításáról és annak költségigényéről. A 2005. december 31-i állapotot tükröző felmérés szerint a középületek akadálymentessé tétele további 2615 millió Ft kiadást jelent. Az akadálymentesítéssel kapcsolatos feladatok kiadási előirányzatai megjelentek 2004-2005. évi költségvetésekben. A feladatok megvalósításához pályázatok útján a 2005. évben 20,6 millió Ft-ot, a 2006. I. félévben 2,5 millió Ft-ot kapott az Önkormányzat. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben foglaltakat figyelmen kívül hagyva, a 2005. január 1-jei határidőre a feladatok elvégzését a 126 középületből 106-nál nem biztosította. Az Önkormányzat kialakította a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. A feladatot a Polgármesteri hivatal két szervezeti egysége látta el, az intézmények ellenőrzését a Pénzügyi osztályhoz tartozó Ellenőrzési csoportban négy fő, a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzését a jegyzőhöz közvetlenül tartozó egy fő belső ellenőr. A jegyző az Áht-ban foglaltak ellenére nem biztosította az Ellenőrzési csoport funkcionális függetlenségét. A Közgyűlés döntése alapján a 2006. évtől az Ellenőrzési csoport a kistérségi társulás településein is ellátja az ellenőrzési feladatokat. A két szervezeti egység számára két belső ellenőri kézikönyv készült. A Ber-ben foglaltak ellenére az Ellenőrzési csoportra vonatkozó stratégiai terv nem készült. A Polgármesteri hivatal és az intézmények 2005. évi ellenőrzési tevét elkészítették, azokat a jegyző jóváhagyta. A Polgármesteri hivatal és az intézmények 2006. évi ellenőrzési tervét a Közgyűlés fogadta el. Az elkészült éves ellenőrzési tervek nem feleltek 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK meg a Ber. előírásainak, mert a belső ellenőr munkatervében nem biztosítottak időt a soron kívüli ellenőrzési feladatokra, az Ellenőrzési csoport munkaterve pedig nem tartalmazta az ellenőrzendő időszakot, a szükséges ellenőri kapacitást, és az ellenőrzés módszereit. Az ellenőrzésekhez ellenőrzési programokat készítettek. Az intézmények ellenőrzését a munkaterv ütemezésének megfelelően hajtották végre, a Polgármesteri hivatal belső ellenőre soron kívüli ellenőrzések miatt a tervezett ellenőrzéseknek a felét végezte el. A Ber-ben foglaltaktól eltérően a Polgármesteri hivatalban készült ellenőri jelentések nem tartalmaztak az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló értékelést. Az Ellenőrzési csoport 2006. évi jelentéseinek tartalma megfelelt a Ber-ben foglaltaknak. A vizsgált intézmények intézkedési terveket készítettek, melyek végrehajtásáról jelentésben számoltak be. A jegyző elkészítette a 2005. évi ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót, de az Áht. előírásai ellenére nem számolt be a FEUVE működtetéséről. A Közgyűlés a Htv-ben foglaltak alapján áttekintette a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló kiválasztásánál és megbízásánál a szakmai követelményekre és az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat betartották. A könyvvizsgáló a Polgármesteri hivatal és az intézmények összevont adatait tartalmazó éves beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az ÁSZ a 2002-2005. években hat alkalommal folytatott vizsgálatot az Önkormányzatnál. Az ellenőrzési jelentések 16 szabályszerűségi és öt célszerűségi javaslatot tartalmaztak, amelyeket egy kivétellel megvalósítottak. Az ÁSZ a 2002. évben végezte el a gazdálkodás átfogó ellenőrzését. A jelentés 10 szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok alapján gondoskodtak a gazdasági program elkészítéséről, a költségvetési és zárszámadási rendeletek kiegészítéséről, a vagyonkimutatás Közgyűlés elé terjesztéséről, a számviteli nyilvántartásokban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének megállapításáról, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások aktualizálásáról, az érvényesítést végzők megfelelő képesítésének biztosításáról, a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének elkészítéséről, a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályzatokban történő megjelenítéséről, a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatokról szóló beszámoló Közgyűlés elé terjesztéséről, valamint az 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték feletti szoftverek aktiválásáról. Javaslatunk ellenére nem történt meg a bútorok leltári számmal történő ellátása. A bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzése a 2003. évben történt, a jelentés egy szabályszerűségi javaslatot fogalmazott meg. A javaslatnak megfelelően helyesbítették a lakásalap számla egyenlegét, a tévesen terhére kifizetett bérlői rezsiköltség tartozások, és azok megtérülésének összegeivel. A szakképzési struktúra szerepe a munkaerő piaci igények kielégítésében tárgyú 2003. évi és a középiskolai kollégiumok fenntartása és fejlesztése tárgyú 2005. évi jelentés nem tartalmazott javaslatot. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kötött felhasználású támogatások 2004. évi felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2005. évi jelentés három szabályszerűségi és egy célszerűségi, míg a 2004. évi normatív állami hozzájárulások igényléséről és elszámolásáról szóló 2005. évi jelentés két szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot fogalmazott meg. A javaslatok alapján gondoskodtak a közműfejlesztési hozzájárulások, valamint a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatásának megfelelő elszámolásáról, az intézmények figyelmének felhívásával a támogatásokkal kapcsolatos költségek teljes körű kigyűjtéséről és nyilvántartásáról. Biztosították továbbá, hogy az Egyesített Szociális Intézménynél a működési engedélyekben feltüntetett férőhelyek számát telephelyenként se haladja meg az ellátottak száma, intézkedtek az intézményi étkeztetést nyilvántartó szoftver kijavításáról, az oktatási és a pénzügyi iroda közötti koordinációt megvalósították, a pontos intézményi adatszolgáltatás érdekében szerveztek továbbképzést, valamint a normatív állami hozzájárulások igénylésére és elszámolására vonatkozó ellenőrzéseket elvégezték. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a jegyző által elkészített előterjesztés alapján az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelet 2 -nek a módosítását és kiegészítését annak érdekében, hogy nyilvános versenyeztetési kötelezettség alóli kivételeket csak az Áht. 108. (1) bekezdésében szereplő esetekben biztosítson az Önkormányzat, valamint gondoskodjon a vagyon értékesítése az Áht. 108. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történjen; 2. kezdeményezze a VAK Zrt-vel kötött megbízási szerződés módosítását annak érdekében, hogy az abban foglalt pénzügyi elszámolási kötelezettség megfeleljen az Ötv. 82. (1) bekezdésében, valamint a Számv. tv. 15. (9) bekezdésében előírtaknak; 3. intézkedjen a céljellegű támogatások célszerinti felhasználásról előírt számadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, valamint a támogatás rendeltetési céltól eltérő felhasználása esetében az Áht. 13/A. (2) bekezdésében előírtak alapján a támogatás visszafizettetésére, és a további támogatás felfüggesztésére; 4. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el az Önkormányzat; 5. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében foglalt 2005. január 1-i határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében 6. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7. kezdeményezze az értékpapír befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlási szerződéseknél a pénzügyi befektetések biztonságának növelése és a kockázat csökkentése érdekében az értékpapír forgalomnak a KELER Rt-nél megnyitott, az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámlán történő vezetését; 8. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés tárgyalja meg a feladatellátás területén végrehajtott szervezeti változások eredményeit; a jegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a számlarendben előírtak alapján az analitikus nyilvántartások kapcsolódó főkönyvi nyilvántartással történő egyeztetések elvégzéséről; 2. készítse el a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor az Áht. 118. -a alapján az az Áht. 116. 10. pontja szerinti közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás szöveges indokolását; 3. a belső ellenőrzéssel kapcsolatban a) kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy az Áht. 121/A. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az intézmények belső ellenőrzését végző ellenőrök a jegyzőnek közvetlenül alárendelt szervezetben végezzék tevékenységüket; b) készíttesse el és hagyja jóvá a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzését és az intézmények ellenőrzését végző csoport összevont stratégiai tervét a Ber. 19. - ában foglaltak alapján; c) gondoskodjon, hogy a Ber. 27. (6) bekezdésnek megfelelően a Polgármesteri hivatal ellenőrzéséről készített jelentések tartalmazzák az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló étékelést. 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A Közgyűlés a 150/2004. (III. 25.) számú határozatával Európa tervet hagyott jóvá, amely tartalmát tekintve megfelelt az Önkormányzat gazdasági programjának, ezzel eleget tett az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt gazdasági program meghatározási kötelezettségének. Az Európa terv a város adottságainak figyelembevételével bemutatta és értékelte a humánpolitika, az infrastruktúra és termelő beruházás, a lakásprogram, valamint a közép és hosszú távú foglalkoztatási stratégia vonatkozásában a kialakult helyzetet, az elérendő stratégiai célokat és feladatokat. A 2005. és a 2006. évi költségvetési koncepciót az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint az Európa terv figyelembevételével állították össze. A kiadások meghatározásánál számításba vették a jogszabályok és a központi előírások változásából eredő, valamint az Önkormányzat által vállalt kötelezettségeket. A polgármester a 2005. és 2006. évi költségvetési koncepciót az Áht. 70. -ában foglaltakat megsértve, az előírt határidőn 3 túl 2004. december 10-én és 2005. december 9-én nyújtotta be a Közgyűlés részére. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. 28. (6) bekezdésében előírtak ellenére nem tájékoztatták a költségvetési koncepciók helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részeiről 4. A költségvetési koncepciókhoz az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a polgármester csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét. 3 Az Áht. 70. előírása szerint a költségvetési koncepciót november 30-ig, a Képviselőtestület tagjai általános választásának évében december 15-ig kell benyújtani a Közgyűlésnek. 4 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint: Intézkedtem, hogy a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor az Ámr. 28.. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei tájékoztatást kapjanak a költségvetési koncepció helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről. Mindez már 2006. december 14-ei a költségvetési koncepciót tárgyaló közgyűlés előterjesztésekor meg fog történni. 17

A Közgyűlés a 2005. évi költségvetési koncepcióról a 690/2004. (XII. 16.), a 2006. évi koncepcióról a 672/2005. (XII. 15.) számú határozatával döntött. Ezen határozatokban az Ámr. 28. (4) bekezdésének előírása alapján a Közgyűlés rendelkezett a költségvetés készítés további munkálatairól, meghatározta a kiadások tervezésének fő szempontjait. A Közgyűlés az Áht. 118. -ának előírását megsértve nem határozta meg rendeletben az Önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó az Áht. 116. 6., 9., 10. pontja szerinti mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit 5. A jegyző a 2005. és 2006. évi költségvetési rendelettervezetet egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, és arról az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak szerint írásos dokumentum készült. A polgármester az Áht. 71. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve, az előírt határidőn 6 túl 2005. február 18-án és 2006. február 17-én nyújtotta be a költségvetési rendelettervezeteket a Közgyűlésnek 7. Az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtaknak megfelelően a polgármester csatolta a költségvetési rendelettervezetekhez a Pénzügyi bizottság, és a könyvvizsgáló véleményét. A Polgármesteri hivatal kiadási és bevételi előirányzatainak a meghatározása az előző évi tényadatokból kiindulva, az Ámr. 26. (2) és (6) bekezdéseinek megfelelően a várható változások hatásainak számszerű kimunkálásával történt. A polgármester a költségvetési rendelettervezetekkel együtt, illetve azt megelőzően az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Közgyűlés elé terjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a tervezett előirányzatokat 5 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint: Intézkedtem annak érdekében, hogy az önkormányzat költségvetésének, illetve zárszámadásának előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményei az Áht. 116.. 6., 9. és 10. pontjai szerinti előírások alapján rendeletben szabályozásra és bemutatásra kerüljenek. 6 A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a polgármester február 15-ig nyújtja be a Közgyűlésnek. 7 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint intézkedett annak érdekében, hogy az Áht. 70. -ában meghatározott határidőig a költségvetési koncepció, valamint az Áht. 71.. (1) bekezdésében előírt határidőig a költségvetési rendelet-tervezet beterjesztésre kerüljön a közgyűlés elé. Mindez már érinti a 2007. évi költségvetési koncepció tárgyalását, melyre a munkaterv szerint a 2006. december 14-ei közgyűlésen fog sor kerülni. 18