EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság IDEIGLENES 2004/0209(COD) 2005.4.4. VÉLEMÉNYTERVEZET Készítette az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Bizottság az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, a 2003/88/EK irányelvet módosító irányelvre irányuló javaslatáról (COM(2004)0607 C6-0122/2004 2004/0209(COD)) Fogalmazó: Nils Lundgren PA\561363.doc Külső fordítás
PA_Leg Külső fordítás 2/35 PA\561363.doc
MÓDOSÍTÁSOK Az Ipari, Kutatási és Energetikai Bizottság kéri a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságát, mint felelős bizottságot, hogy jelentésébe illessze be az alábbi módosításokat: Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1. sz. módosítás (1a) bek (új) 1a. Felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy alapos és független ügyviteli hatástanulmányt készítsenek minden egyes Tagállamban az irányelv elfogadása előtt. Or. en Irányelvre irányuló javaslat A Bizottság által javasolt szöveg 1 A Parlament módosításai 2. sz. módosítás 2 A IDÉZET (új) Tekintettel a Tanács Lisszabonban tartott ülésének záró következtetéseire. A fontos lisszaboni következtetésekhez az eredeti irányelv megfogalmazását követően fértünk hozzá, így azokat ebben a módosításban kell figyelembe venni. 3. sz. módosítás 1 HL C... /Még nem tették közzé a HL-ban. PA\561363.doc 3/35 Külső fordítás
ISMERTETÉS (4) (4) A munka-szervezésről szóló eredeti irányelv, a 93/104/EK tanácsi irányelv elfogadása óta eltelt több mint tíz évvel szükségesnek mutatkozik a munkaidőről szóló közösségi szabályozás modernizálása mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók új realitásainak és igényeinek való jobb megfelelés érdekében. (4) A munka-szervezésről szóló eredeti irányelv, a 93/104/EK tanácsi irányelv elfogadása óta eltelt több mint tíz évvel szükségesnek mutatkozik annak fontolóra vétele, hogy a munkaidőről szóló közösségi szabályozás indokolt-e, és összhangban van-e a szubszidiaritás és az arányosság alapelveivel, vagy, hogy ezeket a kérdéseket nemzeti szinten kell-e eldönteni. Az EU Tagállamoknak demokratikusnak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, és valóra kell váltaniuk a Koppenhágai kritériumokat. Különösen fontos ebben a környezetben, hogy a munkavállalóknak szabadon kell létrehozni tudni szakszervezeteket. Ezért szükségtelennek tűnhetnek, hogy a munkaidőre vonatkozóan közös EU szabályok legyenek. A szubszidiaritás és arányosság alapelveinek alkalmazásával a nemzeti parlamentekre és a szociális partnerekre kell bízni a munkaidő feltételeire vonatkozó törvény és kollektív szerződések megalkotását, mivel az EU-n belül a szociális dömpingtől való félelmeket alaptalannak kell minősíteni. 4. sz. módosítás ISMERTETÉS (5) (5) A szakmai és magánélet összehangolása lényeges szerepet játszik az Unió által a lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzések elérésében. Nem csak kielégítőbb munkakörnyezet teremtésére alkalmas, hanem lehetővé teszi a munkavállalók, és különösen a családos munkavállalók szükségleteihez való jobb alkalmazkodást is. A 2003/88/EK irányelv és mindenekelőtt a 22. cikk módosításai lehetővé teszik a szakmai és magánélet jobb összehangolását. (5) A szakmai és magánélet összehangolása lényeges szerepet játszik az Unió által a lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzések elérésében. Nem csak kielégítőbb munkakörnyezet teremtésére alkalmas, hanem lehetővé teszi a munkavállalók, és különösen a családos munkavállalók szükségleteihez való jobb alkalmazkodást is, ugyanakkor megőrzi a túlórázásnak és a túlórázás egyénenkénti vállalásának jogát is. A 2003/88/EK irányelv és mindenekelőtt a 22. cikk módosításai lehetővé teszik a szakmai és magánélet jobb összehangolását. Külső fordítás 4/35 PA\561363.doc
Azt a jogot, hogy valaki az által megválasztott munkarendben dolgozzon, feltéve, hogy ezt a választást tényleg szabadon, visszaélésmentesen, és a nemzeti törvényekkel és kollektív szerződésekkel összhangban gyakorolhatja, nem szabad EU-szinten szabályozni. 5. sz. módosítás ISMERTETÉS (7) (7) Új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, másrészről pedig a vállalatoknál a munkaidő-szervezésben való nagyobb rugalmasságra törekvés igénye között, mindenekelőtt a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időt és különösen a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött részét illetően. (7) Meg kell erősíteni a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét a munkaidő megszervezése új formáinak kihívásaival szemben. Az irányelv mindenek feletti elsőbbséget élvező célkitűzésének a munkavállalók egészsége és biztonsága védelmének kell lennie. 6. sz. módosítás ISMERTETÉS 7 (7) Új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, másrészről pedig a vállalatoknál a munkaidő-szervezésben való nagyobb rugalmasságra törekvés igénye között, mindenekelőtt a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időt és különösen a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött részét illetően. (7) Új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, másrészről pedig a vállalatoknál a munkaidő-szervezésben való nagyobb rugalmasságra törekvés igénye között, mindenekelőtt a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időt és különösen a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött részét illetően. Az irányelv nem ellenzi a készenléti idő inaktívan töltött részének átalány módjára történő kiszámítását a nemzeti szokások PA\561363.doc 5/35 Külső fordítás
szerint. Ennek a megfontolásnak az alapján kell világossá tenni, hogy a Tagállamok szabadon mérlegelhetik azt, hogyan és milyen mértékben szabályozzák nemzeti jogukban a készenléti/ügyeleti idő aktívan és inaktívan töltött részét. 7. sz. módosítás ISMERTETÉS (7) (7) Új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, másrészről pedig a vállalatoknál a munkaidő-szervezésben való nagyobb rugalmasságra törekvés igénye között, mindenekelőtt a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időt és különösen a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött részét illetően. (7) Új egyensúlyt kell teremteni egyrészről a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, másrészről pedig a vállalatoknál és az egyéneknél a munkaidőszervezésben való nagyobb rugalmasságra törekvés igénye között, mindenekelőtt a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időt és különösen a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött részét illetően. 8. sz. módosítás ISMERTETÉS (9) (9) A 22. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az irányelv 6. cikke alkalmazásától való eltekintést magában foglaló pusztán személyes végső döntés problémákat okozhat mind a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, mind pedig a munkavállaló választási szabadsága tekintetében. (9) A 22. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az irányelv 6. cikke alkalmazásától való eltekintést magában foglaló pusztán személyes végső döntés problémákat okozhat mind a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, mind pedig a munkavállaló választási szabadsága tekintetében. Mindazonáltal, azt a tényt, hogy a 22. cikk (1) bekezdésének alkalmazását az Európai Tanács 1993-ban, a dán elnökség idején, szükségesnek és megfelelőnek találta arra, hogy az egyes Tagállamokban különböző gyakorlatot és Külső fordítás 6/35 PA\561363.doc
hagyományokat szentesítsen, és, hogy azóta EU-szerte munkavállalók milliói választották önkéntesen az egyéni opt-outot, figyelembe kell venni. 9. sz. módosítás ISMERTETÉS (9A) (új) (9a) Amennyiben az egyéni opt-out megszűnne, az arra kényszerítené a munkavállalókat, hogy a jövőben a fekete gazdaságban vállaljanak munkát a jelenlegi jövedelmi szintjük megtartása érdekében, elvesztve ezzel a törvény értelmében valamennyi, a munkaviszonnyal kapcsolatosan szerzett jogukat. Ennek jeleként, az Egyesült Királyságban, ahol az opt-out széles körben elterjedt, a be nem jelentett munka szintje az egyik legalacsonyabb az EU-ban (a GDP 2%-a, az Európai Bizottság nemrég kiadott tanulmánya szerint, összehasonlításul: Görögországban 20% felett, 16-17% Olaszországban, 6% Németországban, és a 6,5% is eléri Franciaországban. 10. sz. módosítás ISMERTETÉS (9B) (új) (9b) Azt a kockázatot is szükséges megfontolás tárgyává tenni, hogy az alkalmazottak átsoroltatják magukat önfoglalkoztatóvá, még a törvényes munkaviszonnyal szerzett jogaik elvesztése árán is, annak érdekében, hogy a további munkavégzéshez szabadon választhassák meg munkaidejüket. PA\561363.doc 7/35 Külső fordítás
Jelenleg az Egyesült Királyságban a dolgozók 11,6%-a önfoglalkoztató, összehasonlításul az EU-15-ök átlaga 13,7%, az EU-25-öké 14,2%. Nem vitás, hogy ez összefüggésben van az optout széleskörű elterjedtségével. 11. sz. módosítás ISMERTETÉS (9C) (új) (9c) A gyakorlatban, más Tagállamokban, ahol a 22. cikk (1) bekezdését nem alkalmazzák nincs széles körben, az autonóm munkavállalók nagylelkű megjelölést használják arra, hogy kivételeket tegyenek velük a munkaidőre vonatkozó hatályos rendelkezések számos szempontja alól. Hollandiában például, autonóm dolgozó az, aki a nemzeti minimálbér háromszorosát keresi ide tartozik a munkaerő kb. 10-14%-a vagy olyan valaki, aki a minimálbér kétszeresét keresi, és vállalatvezetői pozícióban dolgozik. 12. sz. módosítás ISMERTETÉS (13) (13) Figyelemmel arra, hogy a tervezett intézkedés céljait, vagyis a munkaidőszervezésre vonatkozó közösségi szabályok modernizálását a Tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. A fent említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges (13) Csak akkor, ha a tervezett intézkedés céljait, vagyis a munkaidő-szervezésre vonatkozó közösségi szabályok modernizálását a Tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, hozhat a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban álló intézkedéseket. Külső fordítás 8/35 PA\561363.doc
mértéket. Az EU Tagállamoknak demokratikusnak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, és valóra kell váltaniuk a Koppenhágai kritériumokat. Különösen fontos ebben a környezetben, hogy a munkavállalóknak szabadon kell létrehozni tudni szakszervezeteket. Ezért szükségtelennek tűnhetnek, hogy a munkaidőre vonatkozóan közös EU szabályok legyenek. A szubszidiaritás és arányosság alapelveinek alkalmazásával a nemzeti parlamentekre és a szociális partnerekre kell bízni a munkaidő feltételeire vonatkozó törvény és kollektív szerződések megalkotását, mivel az EU-n belül a szociális dömpingtől való félelmeket alaptalannak kell minősíteni. 13. sz. módosítás ISMERTETÉS (15) (15) A Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével és arányosság elvével összhangban a fent említett tervezett intézkedés céljait a Tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel egy hatályban lévő közösségi jogi aktus módosításáról van szó. törölve Magáért beszél: ezt meg tudják valósítani a Tagállamok. 14. sz. módosítás 1. CIKK, (1) PONT 2. cikk, (1a) bek (2003/88/EK irányelv) "1a. rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő : az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkahelyén köteles rendelkezésre állni annak érdekében, hogy munkáltatói felszólításra a tevékenységét vagy feladatát végezni tudja. "1a. rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő : az az időtartam, amely alatt a munkavállaló köteles rendelkezésre állni annak érdekében, hogy munkáltatói felszólításra a tevékenységét vagy feladatát végezni tudja. PA\561363.doc 9/35 Külső fordítás
A Bizottság által javasolt fogalommeghatározás (COM(2004)0607) túl szűk, mert kizárólag a munkahelyen történő rendelkezésre állásra vonatkozik. Ügyelet nemcsak a kórházakban fordul elő, és a munkahelyen kívüli helyeken is lehet készenlétben állni. Ezen felül, az ilyen meghatározás korlátozza azt a módot, ahogyan a készenlétet, ügyeletet az egyes országokban meghatározzák. A meghatározást összhangba kell hozni a tágabb értelmű nemzeti fogalmi meghatározásokkal, és ezért ki kell terjeszteni abban az értelemben, hogy magában foglalja azokat az ügyeleteket is, amikor a dolgozó nem tartózkodik bent a munkahelyén. 15. sz. módosítás 1. CIKK, (1) PONT 2. cikk, 1 a, 1 b és 1c pontok (új) (2003/88/EK irányelv) 1. A 2. cikkhez az alábbi 1a és 1b pontokat kell hozzáadni "1a. rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő : az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkahelyén köteles rendelkezésre állni annak érdekében, hogy munkáltatói felszólításra a tevékenységét vagy feladatát végezni tudja. 1b a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött része: az az időszak, amely alatt a munkavállaló az 1a. cikk értelmében rendelkezésre áll, azonban a munkáltatója nem szólította fel a tevékenységének vagy feladatának végzésére." A 2. cikkhez az alábbi 1a, 1b és 1c pontokat kell hozzáadni: "1a. rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő : az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkahelyén köteles rendelkezésre állni annak érdekében, hogy munkáltatói felszólításra a tevékenységét vagy feladatát végezni tudja. 1b a rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) idő nem aktívan töltött része: az az időszak, amely alatt a munkavállaló az 1a. cikk értelmében rendelkezésre áll, azonban a munkáltatója nem szólította fel a tevékenységének vagy feladatának végzésére. 1c. nem lehet rendelkezésre állási (készenléti, ügyeleti) időnek tekinteni azt az időszakot, amely alatt a munkavállalót a munkáltatója nem szólította fel a tevékenységének vagy feladatának végzésére, és annak főoka, hogy a dolgozó a munkahelyen vagy annak közelében tartózkodik, a munkahely nagy távolsága, és/vagy a munkahelyre történő napi be- és onnan hazautazás gyakorlati megoldhatatlansága. Külső fordítás 10/35 PA\561363.doc
Ez a módosítás azt célozza, hogy kifejezetten figyelembe vegyék a nyílt tengeri olaj- és gázipar távoli jellegét és az ezzel kapcsolatos egészségügyi és biztonságtechnikai, valamint gyakorlati logisztikai kérdéseket. 16. sz. módosítás 1. CIKK, 2. PONT 2a. cikk (2003/88/EK irányelv) Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden esetben munkaidőnek minősül." "A készenléti, ügyeleti, rendelkezésre állási idő teljes időtartama, beleértve annak inaktívan töltött részét is, munkaidőnek minősül. Mindazonáltal, a Tagállamok szabadon választhatnak, feltéve, hogy betartják a dolgozókra vonatkozó általános egészség- és munkavédelmi alapelveket, hogy a kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban megengedik, hogy a készenléti idő nem aktívan töltött részét specifikus módon veszik számításba a heti átlagos munkában töltött időnek a 6. cikkben elrendelt kiszámításánál, feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára megfelelő kompenzációs pihenőidőt biztosítanak." A készenléti, ügyeleti, rendelkezésre állási idő teljes időtartamát munkaidőnek kell tekinteni az Európai Bíróság ítélete alapján. Ettől eltérni csak kollektív szerződésbe foglalt, megfelelő kompenzációt garantáló megállapodással lehet. 17. sz. módosítás 1. CIKK, 2. PONT 2a. cikk (2003/88/EK irányelv) Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal A készenléti, ügyeleti, rendelkezésre állási idő teljes időtartama, beleértve annak PA\561363.doc 11/35 Külső fordítás
összhangban kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden esetben munkaidőnek minősül." inaktívan töltött részét is, munkaidőnek minősül. Mindazonáltal, a Tagállamok szabadon választhatnak, - feltéve, hogy betartják a dolgozókra vonatkozó általános egészség- és munkavédelmi alapelveket, - továbbá, feltéve, hogy konzultáltak az érintett szociális partnerekkel, Arról, hogy törvényben, rendeletben, kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban megengedik, hogy a készenléti idő nem aktívan töltött részét specifikus módon veszik számításba a heti átlagos munkában töltött időnek a 6. cikkben elrendelt kiszámításánál, feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára megfelelő kompenzációs pihenőidőt biztosítanak, és feltéve, hogy várandós és kisgyermekes anyák (a gyermek 1 éves koráig) kérelmükre mentesülnek az ilyen rendelkezések hatálya alól, vagy megfelelő védelemben részesülnek. 18. sz. módosítás 1. CIKK, 2. PONT 2a. cikk (2003/88/EK irányelv) Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden A készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Egyéb, a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban meghatározandó esetek, amikor a dolgozó a munkáltató Külső fordítás 12/35 PA\561363.doc
esetben munkaidőnek minősül." rendelkezésére áll, de nem végez munkát, sem minősülnek munkaidőnek. Az irányelvnek világos jelzést kell adnia EU-szinten a tekintetben, hogy a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősülhet munkaidőnek. Ezen felül, mivel csak minimális követelményeket fektet le, nincs szükség annak külön megkötésére, hogy a nemzeti jogszabályok, kollektív szerződések vagy a gyakorlat ettől eltérően rendelkezhetnek. 19. sz. módosítás 1. CIKK, 2. PONT 2a. cikk (2003/88/EK irányelv) Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden esetben munkaidőnek minősül." Amennyiben a nemzeti jogszabály vagy a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás másként nem rendelkezik, a készenléti idő nem aktívan töltött része nem minősül munkaidőnek. Egyéb, a nemzeti jogszabállyal és/vagy gyakorlattal összhangban meghatározandó esetek, amikor a dolgozó a munkáltató rendelkezésére áll, de nem végez munkát, sem minősülnek munkaidőnek. Az az időszak, amely alatt a munkavállaló a rendelkezésre állási időben ténylegesen a tevékenységét vagy feladatát végzi, minden esetben munkaidőnek minősül." A Tagállamok döntési szabadságát fenn kell tartani arra vonatkozóan, hogy egyéb esetek, mint pl. mentőszolgálat, utazási idő, stb. munkaidőnek tekintendők-e vagy sem. 20. sz. módosítás 1. CIKK, 2A. PONT (új) PA\561363.doc 13/35 Külső fordítás
5. cikk (2003/88/EK irányelv) 2a. Az 5. cikk az alábbiak szerint módosul: A Tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy egy tizennégy napos referencia-időszakon belül számított minden egyes hétnapos időszakon belül, minden dolgozó részére biztosítsanak egy, minimálisan 24 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt, továbbá módjuk legyen a 3. cikkben elrendelt napi 11 órás pihenőidőre is. Amennyiben objektív, technikai vagy munkaszervezési körülmények indokolják, 24 órás minimális pihenőidőt lehet alkalmazni. (Ugyanaz a megszövegezés, mint a 2003/88/EK irányelvben, hozzátéve a "tizennégy napos referencia-időszakon belül számított" szavakat és megváltoztatva a "hétnapos időszakonként"- ot "minden egyes hétnapos időszakon belül"-re). A rövid ciklusú munkarendben történő munkavégzést (például két napot reggeli, két napot délutáni, két napot éjszakai műszakban) azért vezették be, hogy jobban védjék az érintett dolgozók egészségét és biztonságát. Az irányelv csak akkor engedi meg az ilyen munkarendeket, ha a Tagállam kihasználta a 16. cikkben biztosított lehetőséget, azaz a heti pihenőnap vonatkoztatási időszakát kiterjesztette 7-ről 14 napra. Az általános szabály a heti pihenőnap vonatkoztatási időszakára nézve ezért a 14 nap. 21. sz. módosítás 1. CIKK, 2A. PONT (új) 13. cikk, (1a) bek (új) (2003/88/EK irányelv) 2a) A 13. cikkbe az alábbi (1a) bek szúrandó be: 1a. A Tagállamoknak megfelelő intézkedésekkel kell biztosítaniuk, hogy a munkáltatók legalább 4 héttel előre közöljék a munkarendet, vagy annak megváltozását a dolgozókkal, a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás ettől eltérő Külső fordítás 14/35 PA\561363.doc
rendelkezéseinek sérelme nélkül. A dolgozóknak joguk van időben tudomást szerezni munkarendjük mindennemű megváltozásáról. 22. sz. módosítás 1. CIKK, 3. PONT 16. cikk, b. pont, (1) albekezdés (2003/88/EK irányelv) (b) a 6. cikk alkalmazásában (maximális heti munkaidő) a referencia-időszak nem haladhatja meg a négy hónapot. (b) a 6. cikk alkalmazásában (maximális heti munkaidő) a referencia-időszak nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A négy hónapos időszak tizenkét hónaposra cseréje megnöveli a Tagállamok lehetőségeit a tekintetben, hogy mérlegelhessék a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatok különböző igényeit. Ez potenciálisan támogatja a foglalkoztatást az ingadozó munkaerőkereslet időszakában, mert lehetővé teszi, hogy a dolgozók hosszabb ideig végezzenek munkát, amikor nagyobb az igény, és rövidebb ideig, ha a munkaerő iránti kereslet alacsonyabb, és megkönnyíti, hogy a vállalatok dolgozóikkal egyéni munkaidőmegállapodásokat kössenek, például, hogy ezzel a munkát és a családi életüket összhangba lehessen hozni. 23. sz. módosítás 1. CIKK, 3. PONT 16. cikk, b. pont, (1) bekezdés (2003/88/EK irányelv) b) a 6. cikk alkalmazásában (maximális heti munkaidő) a referencia-időszak nem haladhatja meg a négy hónapot. b) a 6. cikk alkalmazásában (maximális heti munkaidő) a referencia-időszak nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. PA\561363.doc 15/35 Külső fordítás
A 12 hónapos referencia-időszak fontos a vállalatok versenyképessége szempontjából. Ezáltal lehet számításba venni az a vállalati szükségszerűséget, hogy rugalmasan tudjon reagálni a változó gazdasági helyzetekre. Ezzel a vállalatok aránytalan terhek vállalása nélkül kiegyenlíthetik a kereslet ingadozásait, ami különösen fontos a KKV-k számára. 24. sz. módosítás 1. CIKK, 3. PONT 16. cikk, b. pont, (2) bekezdés (2003/88/EK irányelv) A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, és az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultáció, valamint a szociális párbeszéd valamennyi lehetséges formájának ideértve az egyeztetést is, amennyiben a felek kívánják ösztönzésére irányuló erőfeszítések sérelme nélkül, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt törvényhozás vagy rendeletalkotás útján ezt a referencia-időszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék. Törölve A 6. cikk alkalmazásában a referencia-időszaknak négyről tizenkét hónapra történő kiterjesztése révén (lásd a 16. cikk, b. pont, (b) bekezdés (1) albekezdéshez benyújtott módosítási indítványt) ez a bekezdés okafogyott lett. 25. sz. módosítás 1. CIKK, 3. PONT 16. cikk, b. pont, (2) albekezdés (2003/88/EK irányelv) A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános Külső fordítás 16/35 PA\561363.doc
elvek betartása mellett, és az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultáció, valamint a szociális párbeszéd valamennyi lehetséges formájának ideértve az egyeztetést is, amennyiben a felek kívánják ösztönzésére irányuló erőfeszítések sérelme nélkül, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt törvényhozás vagy rendeletalkotás útján ezt a referenciaidőszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék. elvek betartása mellett, és az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultáció, valamint a szociális párbeszéd valamennyi lehetséges formájának ideértve az egyeztetést is, amennyiben a felek kívánják ösztönzésére irányuló erőfeszítések sérelme nélkül, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt törvényhozás, rendeletalkotás vagy közigazgatási rendelkezések útján ezt a referencia-időszakot legfeljebb 12 hónapban rögzítsék. Ezt a megfogalmazást ajánlották a jogász szakemberek, mint világosabbat. 26. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, A) ALPONT 17. cikk, (1) bekezdés (2003/88/EK irányelv) a) Az (1) bekezdésben a 3 6., 8. és 16. cikktől szöveg helyébe a 3 6., 8. és 16. cikk a) és c) pontjától szöveg lép. törölve A 16. cikk (b) bek törlése oda vezethet, hogy a 17. cikk (1) bek hatálya alá tartozó személyek csoportja, azaz a vezető beosztású alkalmazottak, segítő családtagok, valamint a liturgikus szolgálatban alkalmazott munkavállalók számára referencia-időszakot kell megállapítani a heti maximális munkaidő mértékének meghatározására, bár ezek a kategóriák nem tartoznak különben a 6. cikkben foglalt heti maximális munkaidő hatálya alá. Ennek a rendelkezésnek a törlése ennek ellenére a jogbiztonságot szolgálja, mert a Munkaidő-irányelv jelenleg hatályos szövege, amely a javasolt törlés által hatályában marad, a teljes 16. cikkre utal. 27. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, A) ALPONT 17. cikk, (1) bekezdés (2003/88/EK irányelv) a) Az (1) bekezdésben a 3 6., 8. és 16. a) Az (1) bekezdésben a 3 6., 8. és 16. PA\561363.doc 17/35 Külső fordítás
cikktől szöveg helyébe a 3 6., 8. és 16. cikk a) és c) pontjától szöveg lép". cikktől szöveg helyébe a 3 6., 8. és 16. cikk a) és c) pontjától szöveg lép. A "különösen" kifejezés törlendő és az (a) pont helyébe a következő szöveg lép: "(a) Az ügyvezető igazgatók vagy velük egyenértékű felső vezetők, továbbá a nekik közvetlenül alárendelt, önálló döntési jogkörrel rendelkező ügyvezetőségi beosztottak;". A jelenlegi fogalommeghatározás túl tág értelmű, és számos visszaélésre nyújt lehetőséget. A cél az autonóm munkavállalók védelme. 28. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, B. ALPONT 17. cikk, (2) bek (2003/88/EK irányelv) b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg szöveg lép. b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a két hetet nem haladhatja meg szöveg lép. Míg ez a módosítás kiküszöböli azokat az aggodalmakat, melyek az eredeti javaslatban az észszerű határidőn belül fogalommeghatározását hiányolják, nagymértékében érezhető, hogy a hetvenkét óra túl korlátozó jellegű, pl. a mezőgazdasági dolgozók részére aratás idején. A napi vagy heti pihenőidő csökkentése rendszerint előfordul igen nagy munkacsúcsok idején, vagy hétvégeken, amikor a személyzet csökkent mértékben áll rendelkezésre. Annak az időszaknak a három napról két hétre kiterjesztése, amely alatt észszerű időn belül biztosítani kell a kompenzálást szolgáló pihenőidőt, azt jelenti, hogy a pihenőidőt észszerű időn belül ki kell adni ahhoz, hogy a rugalmasságot meg lehessen tartani és a dolgozók egészségének és balesetbiztonságának a védelmét meg lehessen őrizni. Külső fordítás 18/35 PA\561363.doc
29. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, B. ALPONT 17. cikk, (2) bek (2003/88/EK irányelv) b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg szöveg lép". b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak közvetlenül az érintett munkavégzés befejezését követő időben, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás ettől eltérően rendelkezik. " A szöveg túl határozatlan a tekintetben, hogyan kell a dolgozók részére a kompenzáló pihenőidőt biztosítani. Világossá kell tenni, hogy attól eltérni, hogy a kompenzáló pihenőidőt ne az érintett munkavégzési időszakot közvetlenül követően adják ki, csak kollektív szerződés vagy a szociális partnerek által kötött megállapodás ettől eltérő rendelkezése alapján lehet. 30. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, B. ALPONT 17. cikk, (2) bek (2003/88/EK irányelv) b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg szöveg lép b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amelyet törvényben, rendeletben vagy közigazgatási rendelkezések útján, vagy kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban rögzítenek, vagy, kivételes esetekben, amelyekben ilyen egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítása objektív okokból nem lehetséges, a dolgozók számára megfelelő védelmet biztosítanak". PA\561363.doc 19/35 Külső fordítás
(A 2003/88/EK irányelv (német verziója) eredeti bekezdésének szórendjét megfordították, az "egyenértékű kompenzáló pihenőidőben részesülnek" félmondatot, hozzátéve az ők alanyt, a bekezdés végére tették, és a "törvényben, rendeletben vagy közigazgatási rendelkezések útján, vagy kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban rögzítenek" mondatot a szöveg elejére helyezték át). A megfelelő határidő megállapításáért való felelősségnek nemzeti szinten kell maradnia, hogy a meglevő és igen különböző szabályozásokat ne kelljen indokolatlanul korlátozni. Az a mondat, hogy "vagy kivételes esetekben, amelyekben ilyen egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítása objektív okokból nem lehetséges, a dolgozók számára megfelelő védelmet biztosítanak", szerepel a jelenleg hatályos munkaidő-irányelvben, és nem lehet szűkíteni egy módosítás útján. 31. sz. módosítás 1. CIKK, 4. PONT, B. ALPONT 17. cikk, (2) bek (2003/88/EK irányelv) b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg szöveg lép ". b) A (2) bekezdésben a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára törvényben, rendeletben vagy közigazgatási rendelkezések útján, vagy kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban rögzített egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak, vagy, kivételes esetekben, amelyekben ilyen egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítása objektív okokból nem lehetséges, a dolgozók számára megfelelő védelmet biztosítanak. Ezzel a javaslatával, a Bizottság célja az Európai Bíróság által a Jaeger ügyben hozott ítélet tisztázása, amely szerint a kompenzáló pihenőidőt azonnal kell biztosítani. Az irányelvnek nemzeti szintre kell utalnia annak meghatározásáért a felelősséget, hogy mi az észszerű időszak a kompenzáló pihenőidő kiadása számára. Külső fordítás 20/35 PA\561363.doc
32. sz. módosítás 1. CIKK, 5. PONT 18. cikk, (3) bek (2003/88/EK irányelv) A 18. cikk harmadik bekezdésében a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe az alábbi szöveg lép: feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg A 18. cikk harmadik bekezdésében a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe az alábbi szöveg lép: feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát vagy más, a kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban rögzített észszerű határidőt nem haladhatja meg. Ezzel a módosítással jobban számításba lehet venni egyrészt az Európai Bíróság ítéletét, másrészt az üzemi valóságot, amely számára nem felel meg, hogy 72 órán belül ki kelljen adni a kompenzáló pihenőidőt. 33. sz. módosítás 1. CIKK, 5. PONT 18. cikk, (3) bek (2003/88/EK irányelv) A 18. cikk harmadik bekezdésében a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe az alábbi szöveg lép: feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak olyan ésszerű határidőn belül, amely a 72 órát nem haladhatja meg A 18. cikk harmadik bekezdésében a feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak szöveg helyébe az alábbi szöveg lép: feltéve, hogy az érintett munkavállalók számára ésszerű határidőn belül, törvényben, vagy közigazgatási rendelkezések útján, vagy kollektív szerződésben vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásban rögzített egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak, vagy, kivételes esetekben, amelyekben ilyen egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítása objektív okokból nem lehetséges, a dolgozók számára megfelelő védelmet biztosítanak. PA\561363.doc 21/35 Külső fordítás
A megfelelő határidő megállapításáért való felelősségnek nemzeti szinten kell maradnia, hogy a meglevő és igen különböző szabályozásokat ne kelljen indokolatlanul korlátozni. 34. sz. módosítás 1. CIKK, 6. PONT 19. cikk (2003/88/EK irányelv) A 19. cikk helyébe az alábbi szöveg lép: A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb referencia-időszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-időszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot. törölve A 6. cikk alkalmazásában a referencia-időszaknak négyről tizenkét hónapra történő kiterjesztése révén (lásd a 16. cikk, b. pont, (b) bekezdés (1) albekezdéshez benyújtott módosítási indítványt) ez a bekezdés okafogyott lett. 35. sz. módosítás 1. CIKK, 6. PONT 19. cikk (2003/88/EK irányelv) 1. A Tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt törvényhozás, vagy Külső fordítás 22/35 PA\561363.doc
rendeletalkotás útján a 16. cikkben meghatározott referencia-időszakot 12 hónapra terjesszék ki, - feltéve, hogy betartják a dolgozókra vonatkozó általános egészség- és munkavédelmi alapelveket, - továbbá, feltéve, hogy konzultáltak az érintett szociális partnerekkel, 2. Ebben az esetben, a Tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, ha négy hónapnál hosszabb referencia-időszakot alkalmaznak: - a munkáltatónak a dolgozókat és/vagy képviselőiket tájékoztatni, és velük egyeztetni kell; - a munkáltatónak írásos kockázatértékelést kell készíteni, amelyben kimutatja a javasolt munkarenddel összefüggésben levő potenciális kockázatokat, kimutatja ezek megelőzésének módjait, biztosítva, hogy dolgozóinak egészségét és biztonságát ne ássa alá. A munkarend bevezetését követően, évente naprakészre kell frissíteni a kockázatértékelést, és kérelemre azt a közigazgatási hatóságok és a dolgozók, és képviselőik rendelkezésére kell bocsátani; - a munkáltatók 4 héttel előre közöljék a műszakbeosztás feltételeinek megváltozását az érintett dolgozókkal, a 91/533/EK irányelv 2. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül; - a munkáltató köteles írásos nyilvántartást vezetni minden egyes dolgozó munkarendjéről, és minden dolgozó évente köteles ingyenes orvosi vizsgálaton megjelenni; - várandós és kisgyermekes anyák a gyermek 1 éves koráig kérelmükre mentesülnek e rendelkezések hatálya alól; - a munkarend nem lehet akadálya annak, hogy a dolgozók össze tudják egyeztetni PA\561363.doc 23/35 Külső fordítás
A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb referenciaidőszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-időszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot. munkájukat és családi életüket. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb referenciaidőszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-időszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot. 3 fontos érv szól amellett, hogy szigorúbb feltételeket állapítsanak meg, ha nincs kollektív szerződés: 1) védeni kell a kollektív szerződések megkötésének szabadságát; 2) lehetővé teszi az érett, a helyzethez alkalmazkodó vitát, amelyben feltételeket lehet szabni a rugalmasság formájának és mértékének ellenében; 3) megvan az az előnye, hogy elősegíti a kialkudott megoldások létrejöttét a diktált megoldásokkal szemben. Fontos annak elismerése, hogy valamennyi kisgyermekes szülő számára szükséges munkájának és családi életének összeegyeztetése. 36. sz. módosítás 1. CIKK, 6. PONT 19. cikk (2003/88/EK irányelv) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb referenciaidőszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-időszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb, a 12 hónapot meghaladó referencia-időszakokat állapítsanak meg. Külső fordítás 24/35 PA\561363.doc
A munkaidő-irányelv hatályba lépése előtt lehetőség volt olyan kollektív szerződések megkötésére, amelyek 12 hónapnál hosszabb referencia-időszakot állapítottak meg. Ezt a lehetőséget továbbra is fenntartották a szociális partnerek részére, például a munkaerőigények nagyarányú fluktuációja esetére, a munkahelyek megőrzése céljából. A módosított irányelvnek ezért újra be kell iktatnia a Tagállamok azon jogát, hogy saját szabályaikat szabadon határozhassák meg, számításba véve az egyes különleges ágazatok és vállalatok igényeit. 37. sz. módosítás 1. CIKK, 6. PONT 19. cikk (2003/88/EK irányelv) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb referencia-időszakokat állapítsanak meg, ezek a referencia-időszakok azonban semmiképpen sem haladhatják meg a 12 hónapot. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett, objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok miatt lehetővé tegyék, hogy a munkáltató és az érintett munkavállalók vagy képviselőik között lefolytatott egyeztetések, vagy a társadalmi párbeszéd minden lehetséges formájának ha az érintett felek így kívánják, tárgyalások - igénybevételével a maximális heti munkaidő tekintetében hosszabb, legfeljebb 12 hónapos referenciaidőszakokat állapítsanak meg. Ez fenntartja mind a 2003/88/EK irányelv jelenlegi (és a 2004/34/EK korábbi) szövegét, mind azt a rugalmasságot, hogy azokat a dolgozókat is számításba vegyék, akik esetében nincsenek kollektív vagy ipari ágazati megállapodások. A legfontosabb az, hogy egyetlen rendszer szabályozza a nyílt tengeri munkahelyeket, ahogyan az jelenleg is történik, különben igen nehéz lesz, ha nem lehetetlen, a nyílt tengeri munkahelyek megfelelő kezelése, mivel mindegyikük esetében sok munkáltató dolgozója tartózkodik rajtuk, az üzemeltető cég általános felügyelete mellett. PA\561363.doc 25/35 Külső fordítás
38. sz. módosítás 1. CIKK, 8. PONT 22. cikk, (1) és (1 a) bek (2003/88/EK irányelv) A 22. cikk az alábbiak szerint módosul: a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett a 6. cikk alkalmazásától eltekinthetnek. E lehetőség igénybevételéről azonban a kollektív szerződésnek vagy a szociális partnerek között nemzeti vagy regionális szinten megkötött megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell, vagy arról a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződések vagy a szociális partnerek között megfelelő szinten megkötött megállapodások útján kell rendelkezni. E lehetőség a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodással akkor is igénybe vehető, ha nincs hatályban kollektív szerződés, és az érintett vállalkozásban vagy üzemben nincs olyan munkavállalói képviselet, amely a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat értelmében jogosult lenne ezen a területen kollektív szerződést vagy szociális partnerek közötti megállapodást kötni." b) A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a). Az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel élő tagállamoknak azonban mindenképpen meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása érdekében: a) a munkáltató nem írhatja elő a munkavállaló számára, hogy egy hétnapos időszak alatt 48 óránál többet dolgozzon, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra A 22. cikk az alábbiak szerint módosul: a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett a 6. cikk alkalmazásától eltekinthetnek, a nemzeti jogszabályok vagy kollektív szerződésekben foglalt rendelkezések útján." b) A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: "1a. Az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel élő tagállamoknak azonban mindenképpen meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása érdekében: a) a munkáltató nem írhatja elő a munkavállaló számára, hogy egy hétnapos időszak alatt 48 óránál többet dolgozzon, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra Külső fordítás 26/35 PA\561363.doc
tekintettel, kivéve, ha a munkavállaló írásban beleegyezett az ilyen munkavégzésbe. Egy ilyen hozzájárulás legfeljebb egy évig érvényes és megújítható. Az egyéni munkaszerződés aláírásakor vagy a próbaidő alatt adott hozzájárulás semmis és nem írott. b) a munkavállalót nem érheti semmilyen hátrány azért, mert nem egyezik bele az ilyen munkavégzésbe; c) a munkavállaló egyik héten sem dolgozhat 65 óránál többet, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik; d) a munkáltató naprakész nyilvántartásokat vezet az ilyen munkát végző valamennyi munkavállalóról és a ténylegesen ledolgozott órák számáról; e) a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amelyek a munkavállalók biztonságával és/vagy egészségével kapcsolatos okok miatt megtilthatják vagy korlátozhatják a maximális heti munkaidő túllépését; f) a munkáltató kérésre tájékoztatja az illetékes hatóságokat azokról az esetekről, amikor a munkavállalók beleegyeztek abba, hogy hétnapos időtartam alatt 48 órát meghaladó munkát végezzenek, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra nézve, valamint tájékoztatják őket az e munkavállalók által ténylegesen ledolgozott órákról." tekintettel, kivéve, ha a munkavállaló írásban beleegyezett az ilyen munkavégzésbe. Egy ilyen hozzájárulás legfeljebb egy évig érvényes és megújítható. Az egyéni munkaszerződés aláírásakor adott hozzájárulás semmis és nem írott. b) a munkavállalót nem érheti semmilyen hátrány azért, mert nem egyezik bele az ilyen munkavégzésbe; c) bármelyik dolgozó jogosult az ilyen munkavégzéshez adott hozzájárulását minden, ránézve hátrányos következmény nélkül visszavonni. Foglalkoztatásának első három hónapja alatt, azonnali hatállyal vonhatja vissza ezt a hozzájárulását, munkavállalójának szóbeli vagy írásbeli tájékoztatása útján. Ezt követően a munkáltató megkövetelheti a dolgozótól, hogy ezt írásban tegye meg, legfeljebb 3 havi felmondási idővel; d) a munkáltató naprakész nyilvántartásokat vezet az ilyen munkát végző valamennyi munkavállalóról; e) a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amelyek a munkavállalók biztonságával és/vagy egészségével kapcsolatos okok miatt megtilthatják vagy korlátozhatják a maximális heti munkaidő túllépését; f) a munkáltató kérésre tájékoztatja az illetékes hatóságokat azokról az esetekről, amikor a munkavállalók beleegyeztek abba, hogy hétnapos időtartam alatt 48 órát meghaladó munkát végezzenek, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra nézve". PA\561363.doc 27/35 Külső fordítás
A javaslat tartalmazza a Tagállamok részéről a visszaélések különböző nemzeti sajátosságokra alapozott, testre szabott megelőzését. 39. sz. módosítás 1. CIKK, 8. PONT 22. cikk, (1) és (1 a) bek (2003/88/EK irányelv) a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "1. A tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett a 6. cikk alkalmazásától eltekinthetnek. E lehetőség igénybevételéről azonban a kollektív szerződésnek vagy a szociális partnerek között nemzeti vagy regionális szinten megkötött megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell, vagy arról a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződések vagy a szociális partnerek között megfelelő szinten megkötött megállapodások útján kell rendelkezni. E lehetőség a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodással akkor is igénybe vehető, ha nincs hatályban kollektív szerződés, és az érintett vállalkozásban vagy üzemben nincs olyan munkavállalói képviselet, amely a nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat értelmében jogosult lenne ezen a területen kollektív szerződést vagy szociális partnerek közötti megállapodást kötni." b) A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a). Az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel élő tagállamoknak azonban mindenképpen meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "1. A tagállamok a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett a 6. cikk alkalmazásától eltekinthetnek, az egyik alábbi eset fennforgása esetén: a) ha e lehetőség igénybevételéről azonban a kollektív szerződésnek vagy a szociális partnerek között nemzeti vagy regionális szinten megkötött megállapodás, vagy a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban kollektív szerződések vagy a szociális partnerek között megfelelő szinten megkötött megállapodások kifejezetten rendelkeznek. b) Amennyiben erről a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak". b) A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: "(1a). Az (1b) bekezdésben foglalt lehetőséggel élő tagállamoknak azonban mindenképpen meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a következők biztosítása Külső fordítás 28/35 PA\561363.doc
érdekében: a) a munkáltató nem írhatja elő a munkavállaló számára, hogy egy hétnapos időszak alatt 48 óránál többet dolgozzon, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra tekintettel, kivéve, ha a munkavállaló írásban beleegyezett az ilyen munkavégzésbe. Egy ilyen hozzájárulás legfeljebb egy évig érvényes és megújítható. Az egyéni munkaszerződés aláírásakor vagy a próbaidő alatt adott hozzájárulás semmis és nem írott; b) a munkavállalót nem érheti semmilyen hátrány azért, mert nem egyezik bele az ilyen munkavégzésbe; c) a munkavállaló egyik héten sem dolgozhat 65 óránál többet, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik; d) a munkáltató naprakész nyilvántartásokat vezet az ilyen munkát végző valamennyi munkavállalóról és a ténylegesen ledolgozott órák számáról; e) a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amelyek a munkavállalók biztonságával és/vagy egészségével kapcsolatos okok miatt megtilthatják vagy korlátozhatják a maximális heti munkaidő túllépését; f) a munkáltató kérésre tájékoztatja az illetékes hatóságokat azokról az esetekről, amikor a munkavállalók beleegyeztek abba, hogy hétnapos időtartam alatt 48 órát meghaladó munkát végezzenek, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra nézve, valamint tájékoztatják őket az e munkavállalók által ténylegesen ledolgozott órákról." érdekében: a) a munkáltató nem írhatja elő a munkavállaló számára, hogy egy hétnapos időszak alatt 48 óránál többet dolgozzon, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra tekintettel, kivéve, ha a munkavállaló írásban beleegyezett az ilyen munkavégzésbe. Az egyéni munkaszerződés aláírásakor adott hozzájárulás semmis és nem írott, kivéve, ha a munkaviszony időtartama két hétnél kevesebb; b) a munkavállalót nem érheti semmilyen hátrány azért, mert nem egyezik bele az ilyen munkavégzésbe; c) a munkavállaló egyik héten sem dolgozhat 65 óránál többet, kivéve, ha kollektív szerződés vagy a szociális partnerek közötti megállapodás másként rendelkezik; d) a munkáltató naprakész nyilvántartásokat vezet az ilyen munkát végző valamennyi munkavállalóról; e) a nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amelyek a munkavállalók biztonságával és/vagy egészségével kapcsolatos okok miatt megtilthatják vagy korlátozhatják a maximális heti munkaidő túllépését; f) a munkáltató kérésre tájékoztatja az illetékes hatóságokat azokról az esetekről, amikor a munkavállalók beleegyeztek abba, hogy hétnapos időtartam alatt 48 órát meghaladó munkát végezzenek, amelyet átlagként számítanak ki a 16. cikk b) pontjában említett referencia-időszakra nézve". PA\561363.doc 29/35 Külső fordítás