Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló, Wolf Ernő, Molnár Szabolcs, Hanthy Rita, Simán Katalin, Péterdi Benedek, Gherdán Teodóra, Káposztás Gyöngyi, Palkovics Bence Tóth Zoltán Henrik és Tóth Lajos bejelentése és terepi információi alapján 2009. május 5.-én Péterdi Bálinttal őrlőkő- és malomkő készítő műhelyt azonosítottunk Domoszló határában. A bejárásról, gyűjtésről és kapcsolódó vizsgálatokról 2011-ben előzetes közleményt jelentettünk meg (Biró-Péterdi 2011). A műhelyterület kiterjedésének tisztázására 2012-ben egy hetes terepi megfigyelést és felmérést végeztünk. Munkamódszer: 3-5 fős csapatokban bejárásokat végeztünk a Domoszló feletti hegyoldalban, ahol a malomkőnek, őrlőkőnek és ütőkőnek meghatározható tárgyakat GPS-sel bemértük, meghatároztuk és dokumentáltuk (fotó, vázlat, méretadatok). Az alkalmazott módszer (progresszív nemzetközi analógiákon alapulva, Fanning et al. 2009) a kulturális örökség tárgykörébe tartozó objektumokat és területet nem elpusztítva kívánja megismerni. Ennek ellenére kisebb szondázó ásatásra lehet, hogy érdemes sort keríteni a műhelytevékenység centrumában (pl. Vadetető környéke). Összesen 319 gyűjtési ponton 524 darab őrlő- és malomkő töredéket találtunk. Az eredményeket térinformatikai adatbázisban (AutoCAD 3D) rögzítettük. Az őrlő- és malomkövek adatai a Mellékletben levő táblázatban találhatók, a további adatolt darabokkal együtt (Holló S. p.c. 1, Biró-Péterdi i.m.) Az őrlő- és malomkövek 3 koncentrációt mutattak: a Pipis-hegy DNy oldalában, atarjánka patak feletti oldalban (EOV körzet 277800/278560, 726990/727380, tehát ÉÉNy- DDK irányban min. 750 méter hosszan és közel 400 m szélességben): erről a területről származnak a korábban begyűjtött darabok is (Biró-Péterdi 2011, i.m.). Domoszló északi határából indulva (Petőfi utca végétől ÉNy irányban) szintén jelentős koncentrációt találtunk a vadetető környékén a Hegyes-hegy K oldalában és a Hegyes-hegy ÉNY oldalán, a Süket-völgy irányában (EOV körzet 278150/279563 illetve727380/729490 között). Kisnána határában egy lineáris vonal mentén jártunk be egy sávot, ahol szintén megfigyeltünk malomköveket. A terepbejárás nem tekinthető teljesnek és/vagy reprezentatívnak, annál is inkább, mert helyi lakosoktól szerzett információ szerint a malomkövek egészen Abasártól megfigyelhetők a hegyoldalban. A bejárásokat nyilván tovább kellene folytatni, hogy az ipartörténeti jelentőségű terület behatárolható legyen. A másik sarkalatos kérdés az őrlő- és malomkövek készítési időpontja, kormeghatározás. Erre közvetlen adatunk nincsen, formai alapon az őrlőkövek az őskor bármilyen szakaszába 1 Holló Sándor adatai: A malomko_kicsi. zip képeken látható a 277942, 728385 koordinátájú pont környezetében található. A képen látható sziklától kb. 100 m-re északra lelte Baráz Csaba kolléga. A leletet a szikla mellett hagytuk. A malomko_kicsi. zip képeken láthatót a 278118, 728146 koordinátájú ponton találtam, a helyszínen hagytam. H. S.
beilleszthetők, míg a kerek malomkövek (elsősorban az átfúrt példányok) a koraközépkortól ismeretesek. A következő típusokat figyelhettük meg (I-III. tábla): Malomkövek: - malomkő, átfúrt kerek lyuk, egy irányból teljesen átfúrt kerek lyuk, két irányból teljesen átfúrt egyik oldalról kerek, másik oldalról szegletes furat kerek lyuk kezdemény - malomkő forma (kerek), fúratlan Jellegzetes töredékek: - félbetört - húr alakú töredék - szelet - körcikk Őrlőkövek: - cipó alakú őrlőkő, kerek - cipó alakú őrlőkő, ovális - cipó alakú őrlőkő, egyéb - ütőkő v. dörzsölőkő, felső rész A megfigyelt őrlő- és malomkövek viszonylag szűk mérethatárok között fordultak elő. Az eddig ismert analógiák avarkori felhasználást valószínűsítenek (Biró 1999), de ezt a kérdést is szisztematikusan vizsgálni kell. A Domoszló határában és környékén megfigyelt műhely és kitermelőhely ipartörténeti jelentőségű, annak további kutatását és a terület védelmét (régészeti védettség a tájvédelmi körzeten belül) javasoljuk. I-III. fototábla Jellegzetes őrlőkő, malomkő és ütőkő típusok Melléklet 1. táblázat: Az őrlő- és malomkövek fontosabb adatai Térkép és részlettérképek a gyűjtési pontokkal (szerk. Holl Balázs és Takács Katalin segítségével) Fotodokumentáció Irodalom Biró 1999: T. Biró K., A kőanyag értékelése / Lithic material. In: Vaday et al., Kompolt- Kistér. Agria, 255 278. Biró-Péterdi 2011: T. Biró Katalin Péterdi Bálint, Domoszló-Pipis: Őrlőkő és malomkő készítő műhely a Mátrában. In: Tóth--Vida szerk., Corolla museologica Tibor Kovács dedicata Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 523-534. Fanning et al. 2009: Patricia C. Fanning-Simon J. Holdaway-Ed J. Rhodes-Tessa G. Bryant, The Surface Archaeological Record in Arid Australia: Geomorphic Controls on Preservation, Exposure, and Visibility. Geoarchaeology 24/2, pp. 121-146 Tóth Zoltán Henrik 2011: Malomkövek a Kelet-Mátrában. Zöld Horizont 6/3 p. 6. http://bnpi.hu/doc/2011/egyeb/zh20/zh_20_screen.pdf
I. tábla (fotók: Palkovics Bence) I/1-2. kép: 133-134. kő között, Domoszló Pipis I/3-4. kép: 105. nagy cipó alakú őrlőkő 42 x 23 x 23 cm I/5-6. kép: 108. cipó alakú őrlőkő, teljes 34 x 18 cm
II. tábla (fotók: Palkovics Bence) II/1-2. kép: 110. kerek fél malomkő 40 x 19 x 15 cm II/3-4. kép: 112. furatos 3/4 malomkő, 2 irányból fúrt 34 x 34 x 10,5 cm, sugár 17 cm II/5-6. kép: 243. átfúrt kerek malomkő 37 x 28 x 11 cm, lyuk átmérő 5 cm, mélység 4,5 cm
III. tábla (fotók: Palkovics Bence) III/1-2. kép: 247. malomkő húr töredék 30 x 15,5 x 8 III/3-4. kép: 220. ütőkő (andezit) 12 x 10,5 x 8 cm III/5-6. kép: 344. befűrészelt töredék 26 x 26 x 12 cm, fűrésznyom 9,5 cm