Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója 2009. 2. füzet Jósvafı, 2009. május
VII. évfolyam 2. szám 2009. Felelıs szerkesztı: Szablyár Péter Felelıs kiadó: Hadobás Pál igazgató HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Mővelıdési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u. 49.) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttmőködve. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Szerkesztıség: 3758 Jósvafı, Dózsa Gy. utca 3. Nyomdai munkák: K-B Aktív Kft. Gyorsnyomda és másolószolgálat, Miskolc. Felelıs vezetı: Kása Béla A címlapon: Tájház látogatás Dunaegyházán a szlovák tájházvezetık országos találkozója alkalmából A kiadványban szereplı aláírás nélküli - képeket Szablyár Péter készítette. Igény esetén a képek elektronikus formában díjtalanul igényelhetık a postmaster@tajhaz-josvafo.t-online.hu e-mail címen!
Tisztelt Olvasó, Kedves Barátaim! A Szövetség elnöksége a 2009-es évre is komolyan készült. Az elsı elnökségi ülésen véglegesítettük éves Munkatervünket, a Közgyőlés elé terjesztett költségterv már ennek megfelelıen készült. De a Közgyőlés egy kicsit megingatott bennünket! A megjelentek létszáma minden eddigi aktivitást alulmúlt. 110 egyéni tagnak és 81 jogi tagnak volt mandátuma a Közgyőlésre, ebbıl 15 egyéni tag (13,6 %) és 10 jogi tag (12,3 %) élt ezzel. Az alacsony részvétel nem látható, de mégis legfájdalmasabb árnyéka az elıkészítésre fordított idı, energia és pénz, a színvonalas helyszín és a kitőnı ellátás (büfé) volt. Az utóbbiakat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vezetése biztosította számunkra. Hogy miért szomorú mindez?! A Közgyőlés egyesületünk születésnapja, lehetıség a családtagok találkozására, baráti beszélgetésekre, szakmai konzultációra. Ismét többen felvetették a nehéz megközelíthetıség kérdését, ez azonban nem tekinthetı érdemi indoknak, hiszen a HÉV-tıl mindenkit befuvaroztunk (volna). Van aki a Közgyőlés Országos Találkozóval történı összevonását javasolta, de erre az alapszabály szerint nincs lehetıség és értelme sem lenne az év végén. És végül sajnáltam Balogh Imréné Erzsikét, az Év tájházvezetıje elsı kitüntetettjét, megérdemelt volna egy nagyobb létszámú tapsot, nyilvánosságot, közös örömet! A további rendezvények (É- és Kelet-magyarországi Regionális Találkozó, Szlovák Tájházvezetık Országos találkozója, Dél-Dunántúli Regionális Találkozó) kedvezıbb látogatottsága egy kicsit feledtette a Közgyőlésünkön tapasztaltakat. Reméljük így folytatódik ez a további rendezvényeinken is! Legnagyobb örömünkre a tavasz meghozta a Vendégváró tájházak pályázati kiírását is. Ha a tavalyinál kisebb támogatási összeggel is, de folytatódhat a tájházak megújulása. A pályázók több mint egyharmada most pályázik elıször, a rutinos pályázók pedig korábban megkezdett fejlesztéseiket igyekeznek befejezni, tovább fejleszteni. Nehéz feladat vár a Bíráló Bizottságra! Reméljük, hogy VII. Országos Találkozónkra minden eddiginél többen jönnek el. Kiváló helyszín, vendégszeretı házigazdák várnak bennünket a Sóstói Múzeumfaluban! Ne habozzanak, töltsék ki a mellékelt jelentkezési lapot! Mindenkit szeretettel várunk és elvárunk!!! Jósvafı, 2009. május 2. Szablyár Péter
KÖZGYŐLÉSI BESZÁMOLÓ 2009 Jegyzıkönyv a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2009. évi rendes KÖZGYŐLÉSÉRİL amelyet 2009. március 21-dikén 11 órakor tartottak a SZNM Konferencia termében Dr. Bereczki Ibolya elnök köszönti a megjelenteket (jelenléti ív mellékelve). A jegyzıkönyv vezetésére: Hegedüsné Majnár Mártát, a jegyzıkönyv hitelesítésére: F. Tóth Máriát és Balogh Imrénét kérem fel. A szavazással járó napirendi pontokhoz a szavazatok összeszámlálásához felkérem Schill Tamást és Gottschall Pétert. Megállapítom, hogy 10 jogi és 15 egyéni tag jelent meg. Alapszabályunk VI. fejezete 1.6 pontja alapján a Közgyőlés határozatképes. (110 egyéni, 80 jogi tagnak van mandátuma) 1. Tisztelettel kérem a megjelenteket, hogy kézfeltartással szavazzanak arról, hogy az elızetesen kiküldött napirendet elfogadják e? Javasolom, hogy a 2., 3., 4. és 5. napirendi pontok szerinti elıterjesztésekrıl tételenként szavazzunk. Megállapítom, hogy 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek az elızetesen kiküldött napirendet a tételenkénti szavazással - elfogadták. 2. Felkérem Szablyár Péter ügyvezetı elnököt, hogy a 2008. évben végzett munkáról és a költségvetési terv teljesülésérıl szóló elnökségi beszámolót, ill. a Tájházi Hírlevélben írásban kiküldött anyagok kiegészítését tegye meg. Szablyár Péter vetített képekkel illusztrált elıadás bemutatta a 2008-as év eseményeit. Köszönöm a beszámolót. Kérdezem, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban észrevétel, kiegészítés, hozzászólás van-e? Hozzászólásra senki sem jelentkezik.
Amennyiben nincs több hozzászólás, kérem szavazzanak a beszámolóról, amelyet a Határozatok Könyvébe 1/2009. sorszámon fogjuk bevezetni. Megállapítom, hogy 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a 2008. évben végzett munkáról szóló elnökségi beszámolót elfogadták, ezt a Határozatok Könyvébe 1/2009. sorszámon fogjuk bevezetni. 3. Miután Dr. Vígh Annamária a Felügyelı Bizottság elnöke elfoglaltsága miatt távolmaradását jelezte, felkérem Dr. Páll Istvánt a Felügyelı Bizottság tagját, hogy a Felügyelı Bizottság 2008. évre vonatkozó jelentését ismertesse a Közgyőléssel! A Felügyelı Bizottság beszámolója a Tájházi Hírlevél 2009/2. füzetében lesz olvasható! Kérem, szavazzanak a Felügyelı Bizottság jelentésérıl. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 2/2009 sorszámon fogjuk bevezetni. Megállapítom, hogy 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a Felügyelı Bizottság 2008. évre vonatkozó jelentését elfogadták. 4. Kérem, szavazzanak a Szövetség közhasznúsági jelentésérıl, amelyet a közgyőlési meghívóval együtt mindenki megkapott. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 3/2009. sorszámon fogjuk bevezetni. Megállapítom, hogy 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a Szövetség 2008. évre vonatkozó Közhasznúsági jelentését elfogadták. Tájékoztatom Önöket, hogy a Közhasznúsági jelentést a www.skanzen.hu, ill. a www.tajhaz.lap.hu honlapokon nyilvánosságra hozzuk. 5. A Szövetség 2009. évi munkatervét és költségtervét a Tájházi Hírlevél 2009/1 füzetében minden jelenlévı megkapta. Mindezt annyival kívánom kiegészíteni, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium részérıl idıközben megjelent Vendégváró tájházak pályázati felhívás, s az ezzel kapcsolatos szakmai feladatokat javaslom felvenni a munkatervbe. Kérem, hogy ezzel kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket tegyék fel! Hozzászólással, észrevétellel nem élnek a résztvevık.
Kérem, szavazzanak a Szövetség 2009. évi munkatervérıl és költségtervérıl. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 4/2009. sorszámon fogjuk bevezetni. Megállapítom, hogy 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a Szövetség 2009. évre vonatkozó munkatervét és költségtervét elfogadták. 6. 15 perc kávészünetet rendelek el! 7. Folytassuk a munkát! Engedjék meg, hogy rövid értékelést adjak a Tájházak a közösségért pályázat tapasztalatairól, hogy azt követıen átadhassam a szót az Értékelı Bizottság tagjainak, hogy a megvalósulás eredményeirıl beszámolhassanak. Mindenekelıtt megkérem Szablyár Péter ügyvezetı elnököt, hogy a témához kapcsolódva a Múzeumok Majálisán történı megjelenésünk lehetıségeirıl rövid tájékoztatást nyújtson. - Szablyár Péter: a Magyar Nemzeti Múzeum Közmővelıdési Fıosztályán 2009. március 13-án tartottunk egyeztetést, melyen jelen voltak: a Magyar Nemzeti Múzeum részérıl Kesik Gabriella és Unger Erika, a Tájház Szövetség részérıl Dr. Bereczki Ibolya és jómagam. A MNM képviselıi Tájékoztattak arról, hogy az ez évi egyik fı motívum a Kulturális turizmus, másik a magángyőjtemények szerepe a hazai közgyőjteményekben lesz. Mindkettıhöz jól kapcsolódik a Tájház Szövetség markánsabb bemutatkozása. Megállapodtunk abban, hogy a rendezéssel kapcsolatos alapkérdések (lesz-e nagy színpad, lehetséges földrajzi elhelyezkedés a Múzeumkerten belül, stb.) eldöntése után azonnal tájékoztatnak bennünket, és akkor a szervezés már ennek megfelelıen folytatódhat. Kérem a jelenlévıket, hogy lehetıség szerint járuljanak hozzá a színvonalas megjelenésünkhöz. 8. Felkérem a Szövetség elnökségi tagjait, hogy A Tájházak a közösségért pályázat négy támogatási céljának megvalósulásáról a régiókban számoljanak be. A beszámolók a Tájházi Hírlevél 2009/2. füzetében fognak megjelenni. Beszámolót tartott: Horváth Attila (Nyugat Magyarország), Andó György (szlovák nemzetiségi tájházak), Kapitány Orsolya (Dél-Dunántúl), Majnár Márta (Észak-Magyarország), Nagyné Bısze Katalin (Kelet-Magyarország), Kovács Edina (Közép Magyarország.,
9. Felkérem Csiszér Dórát - az OKM tanácsosát -, hogy közgyőlésünket tájékoztassa a hét számunkra legszívet-melengetıbb hírérıl, a Vendégváró tájházak pályázat kiírásáról! Csiszér Dóra tanácsos asszony (OKM) értékelte a tavalyi pályázati tevékenységet és a most kiírt pályázatot. 10. És még egy örömhír: a Szövetség elnöksége elhatározta, hogy új díjat alapít az Év tájházvezetıje címmel, amelyet évente egy alkalommal, Közgyőlésünkön adunk át. Az Elnökség egyöntető döntése alapján a díjat elsı alkalommal Balogh Imréné Erzsikének, a bátai tájház vezetıjének ítélte oda. Kérem, vegye át a díjat, ill. az azt jelképezı kerámiát! További munkájához jó egészséget, kitartást kívánunk és sok-sok látogatót! 11. Immár hagyományainkhoz híven felkérem a VII. Országos Találkozónk házigazdáját, Dr. Páll Istvánt, hogy korteskedjenek egy kicsit a 30 éves szabadtéri néprajzi győjtemény, a Sóstói Falumúzeum Vendégváró tájházai kapcsán! Dr. Páll István tájékoztatja a jelenlévıket a VII. Országos Találkozó elıkészületeirıl. 12. Az idı elırehaladtával kérem, hogy az Egyebek napirendi pont keretében az idıvel gazdálkodva rövid, tömör hozzászólásokkal éljenek: Hartai János (Budapest) hozzászólásában elmondta, hogy a néprajzi tárgyak győjtése és bemutatása mellett fontosnak érzi a hangdokumentációk készítését, ezek feldolgozását, lehetıség szerint felhasználásukat a tájházi munkában. Bodó László (Monorierdı) megkérdezte, hogy a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága tud-e anyagi támogatást biztosítani tájház céljaira mőemlék épület vásárlásához. Második kérdésként arra volt kíváncsi, hogy várható-e olyan kiadvány megjelentetése, amelyben Magyarország minden tájháza megtalálható. Bereczki Ibolya elnök válasza: a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága részérıl nincs senki jelen, de feltételezi, hogy ilyen célra nincs keretük. Hozzáfőzte, sokkal fontosabb a helyi aktivitás (önkormányzat, civil szervezetek, magánszemélyek ), mellyel a feltételeket meg lehet teremteni és a fenntarthatóság is biztosított. A kiadványt már évekkel korábban is szerették volna megjelentetni, de nem sikerült hozzá forrást találni. Javasolja az interneten történı tájékozódást, hisz ma már szinte minden
településnek van honlapja, ahol a tájházakról is lehet információkat találni. 13. Elnöki zárszó: Bereczki Ibolya elnök elmondja, hogy szerinte kulcskérdés, hogy ebben a nehéz helyzetben megırizzük hitünket, összetartásunkat. Meg kell, hogy erısítsen bennünket az elmúlt évek minden eredménye és bíznunk kell az idén várható pályázatokban rejlı lehetıségekben. Fontos a szakmaközi összefogás is, ahogyan Csiszér Dóra is említette tájékoztatójában, miszerint pld. muzeológusok és kulturális menedzserek közösen vállalnak feladatot. A hálózatépítés bevált, s ha a jövıbe tekintünk, az OKM pályázati címét idézve, az új kihívások középpontjában a vendég kell, hogy legyen. Köszönet illet mindenkit, aki az elızı évben feladatot vállalt, külön megköszöni Szablyár Péter ügyvezetı elnök, Füzes Endre tiszteletbeli elnök munkáját, az elnökségi tagok és a külsı szakértık aktivitását. Kiemeli, hogy mindannyian hálával tartozunk az OKM Közgyőjteményei Fıosztálya munkatársainak, különösen dr. Vígh Annamáriának és Csiszér Dórának, s különösképpen Schneider Márta szakállamtitkár asszonynak. A jegyzıkönyvet készítette: Hegedősné Majnár Márta Szentendre, 2008. március 21. A jegyzıkönyvet hitelesítette: F. Tóth Mária egyéni tag sk. Balogh Imréné egyéni tag sk. Az Év tájházvezetıje díj átadása Balogh Imréné átveszi a kitüntetést.és maga a díj
A Magyarországi Tájházak Szövetsége Felügyelı Bizottságának beszámolója a Szövetség 2008. évi tevékenységérıl (készült a 2009. március 21-i Közgyőlésre) A FB beszámolóját a Szövetség alapszabálya VI. fejezet 6.3 pontjának megfelelıen állította össze. A FB feladat- és hatásköre alapján a Szövetség alapszabályszerő mőködését, gazdálkodását és céljainak megvalósulását vizsgálta. Az Elnökség a FB tagjait üléseire rendszeresen meghívta, felmerülı problémák esetén konzultált a FB tagjaival. A Szövetség a 2008. évben a 2008. évi Tisztújító közgyőlésén elfogadott munkaterve alapján folytatta tevékenységét. Ebben központi helyet foglalt el a Reneszánsz év keretében az OKM által meghirdetett Tájházak a közösségért pályázatra történı felkészítés, a lebonyolításban való közremőködés és a pályázatok megnyugtató lezárása feltételeinek biztosítása. E mellett fontos feladat volt az UMVP vidékfejlesztési pályázataira történı felkészítés, ill. a megfelelı elıkészítés az ezeken történı sikeres részvételre. Mindezt a regionális mőködés keretei között. Ezek a Regionális találkozók és konzultációk a szakmai tájékoztatás mellett alkalmat biztosítottak a személyes kapcsolatok kialakítására, a régiókban mőködı múzeumi szervezetekkel, szakfelügyeletekkel, fıhatóságokkal fennálló kapcsolatok elmélyítéséhez. Tovább erısödtek a kapcsolatok a határokon túli magyar nyelvterület tájházaival (Szlovákia, Partium, Vajdaság). Örvendetes elırelépés volt ezen a területen, hogy a Szülıföld Alap támogatásával 20 határainkon túli magyar nyelvterületi tájházvezetı vehetett részt VI. Országos Találkozónkon Szennán. A SZNM által támogatott Tájházi Mőhely ez évi szakmai napjait (Szentendre, Dunaharaszti) a Tájházak a közösségért pályázat egyik sikerágának, az e- tájház programhoz történı csatlakozás gyakorlati kérdéseire összpontosították. Az így létrejövı, évrıl-évre bıvülı adatbázis az egész hazai tájház mozgalmat egy minıségileg új állapotba hozza. Az UTAZÁS 2008 kiállításon forrás és partner hiányában ez évben nem vett részt a Szövetség. E sajnálatos tényt kompenzálta a Múzeumok majálisán való sikeres részvétel. Örvendetes volt, hogy két tájházat is díjazott a Pulszky Társaság bíráló bizottsága (Báta, Jósvafı). A Szövetség VI. Országos találkozója a 30 éves fennállását ünneplı Szennai Szabadtéri Néprajzi Győjteményben méltó volt az ünnephez, mind szakmai programjával, mind a személyes kapcsolatok építésében. Az elnökségi ülések megfelelıen elıkészítettek voltak, a napirendi pontok írásos elızetes elıterjesztése hatékony tárgyalást és döntést tett lehetıvé.
A Tájházi Hírlevél rendszeresen és idıben megjelent, jól szolgálta a tagság és a Szövetség partnereinek tájékoztatását. A kiadáshoz szükséges pályázati támogatást 2008-ban is az NKA biztosította a Borsodi Tájház jelentıs támogatásával. Az Év tájháza címre 2008-ban egyetlen tájház sem nyújtott be pályázatot. Ez elgondolkodtató tény, amely mind a tájházak, mind a szakfelügyelet részérıl az ön-megítélés és egy egyöntető szakmai mérce hiányára irányítja a figyelmet. Ezen a minıségbiztosítási rendszer bevezetése érdemben változtathatna. Örvendetes tény volt 2008-ban is a Szövetség részvétele a Tájházak a közösségért pályázat kiírásának elıkészítésében és végrehajtásának monitorozásban. Nagyban növelte a Szövetség elfogadottságát a pályázat benyújtásához szükséges szakmai ajánlás akkreditálása. Örvendetes a Szövetség Könyv- és Dokumentumgyőjteményének gyarapodása Jósvafın, amely mára már több mint 500 győjteményi egységgel rendelkezik. Korábban megfogalmazott törekvés megvalósításának tekintjük a második regionális tájház prospektus kiadását, amelyet a Dél-Dunántúli régió tájházait mutatja be magyar és idegen nyelven. Kiemelendı, hogy a Szövetség gazdálkodása stabilizálódott, sajnálatos, hogy a mőködési költségek átmeneti finanszírozása (megelılegezése) 2008-ban is személyes kölcsönökkel volt csak biztosítható. A tagdíj-fegyelem változatlanul közepesen jónak mondható, a jogi tagoknál a tagrevízió ellenére jelentıs tagdíjhátralék tapasztalható, az egyéni tagoknál ez nem jellemzı. A tagdíjhátralékokból adódó tartós behajthatatlan követelések egy részének (2006, 2007. évi) leírása a tisztább kép kialakítása érdekében szükséges lépés volt. Összességében: megállapítható, hogy a Szövetség 2008. évben eredményes évet zárt, társadalmi elismertsége nıtt (erre utal az SZJA 1%-ból származó juttatás 25 %-os növekedése. A FB 2009-ben is igyekszik minden tıle telhetı segítséget megadni a tervezett továbblépésekhez, mind szakmai, mind szervezeti kérdésekben: Szentendre, 2009. február 20. Sisa Béla sk. dr. Páll István sk. Dr. Vígh Annamária sk a FB tagja a FB tagja a FB elnöke
Elnökségi tagok beszámolói A szlovákiai magyar régió tevékenysége 2008-ban Szlovákia magyarlakta régióiban mőködı tájházak, helytörténeti, néprajzi győjtemények és a bennük elhelyezett tárgykollekciók és magángyőjtemények fenntartói és vezetıi számára 2008. július 17-én Zsigárdon a helyi Községi Hivatal, Zsigárdi Kulturális-Közösségi és Tájékoztató Központ, a Galántai Honismereti Múzeum, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyarországi Tájházak Szövetsége szervezésében Hagyományok és értékek VI. címmel szemináriumot rendeztünk. Az egynapos rendezvény programjának elsı felében elıadások hangzottak el. A sort Dr. Bereczki Ibolya A Tájház mint közösségi színtér címő elıadása nyitotta meg. Utána Hugyecsek Balázs, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátora Mőtárgyvédelem és restaurálás a tájházakban címmel szakmai bemutatót tartott. Ehhez a témához kapcsolódott a Galántai Honismereti Múzeumnak az a kiadványai, amely a mőtárgyak konzerválásáról szóló alapvetı tudnivalókat tartalmazza. Szablyár Péter elıadásában a tájházak változó szerepérıl beszélt a Tájházak a közösségért pályázat tükrében. A délelıtti program utolsó pontjaként Mészáros Ilona, a Zsigárdi Tájház vezetıje tartott elıadást a helyi tájház és benne a Kaszás Attila emléksarok keletkezésének körülményeirıl, a helyi népszokásokról. Utána a résztvevık megtekintették a tájházat, ahol a Pro Traditione Zsigárd Polgári Társulás által szervezett Kistérségi kézmőves tábor résztvevıi kézmőves-foglalkozáson vettek részt. Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere ebéddel vendégelte meg a résztvevıket. A délutáni program keretén belül Sipos Anna, a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója elıadásában részletesen bemutatta az Izsai Falumúzeum létrehozásának terveit és feltételeit. Ezt követıen Danter Izabella a Csallóközben található tájházakat sorakozatta fel bemutatójában. A rendezvény utolsó részében a résztvevık bemutatkozására került sor. Mindegyikük röviden bemutatta azt a tájházat, győjteményt, amelyet fenntart és gondoz, elıadták tapasztalataikat, problémáikat. Lehetıségük nyílt kiadványaik terjesztésére, kicserélésére is. A 2003 óta éves rendszerességgel megrendezésre kerülı rendezvény terveink szerint 2009-ben VII. alkalommal Szalkán valósul meg. A Magyarországi Tájházak Szövetsége VI. országos találkozóján Szennán 2008. október 2-5. között tíz szlovákiai magyar résztvevı vett részt a Szülıföld
Alap anyagi támogatásával. İk a búcsi, a nagyszarvai, a garamszentgyörgyi, az oroszkai és a görömmihályfalai mőgyőjteményeknek a kezelıi, a Magyarországi Tájházak Szövetségének tagjai. A találkozón bemutatkozott a garamszentgyörgyi Duba Tájház, Danter Izabella pedig elıadást tartott a szlovákiai magyarlakta régiók tájházairól, népi építészeti emlékeirıl. A résztvevık mindegyike hálás szívvel gondol az élményekben gazdag Szennán és a környéken töltött napokra és köszöni a lehetıséget. Danter Izabella Zsigárdi pillanatok
Szakmai beszámoló a közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztésekrıl, a Reneszánsz év 2008 Tájházak a közösségért pályázat eredményeirıl A 2008. év a közép-magyarországi tájházak életében a pályázatok adta lehetıségeknek köszönhetıen a sokszor fáradságos, mégis örömteli munka és a megújulás jegyében telt. A pályázatok figyelemmel kísérése során megerısödött a régióban mőködı tájházak fenntartóival és vezetıivel való kapcsolattartásom. Személyes találkozások és a szakmai segítségnyújtás révén lehetıségem nyílt a tájházakat érintı egyéni problémák feltárására. A Tájházszövetség hathatós, elıremutató szakmai tevékenységének bemutatása, megismertetése kiemelkedıen fontos a számunkra. A Múzeumok Majálisán való megjelenésünk, valamint a Szövetség sikeres pályázatokon való szereplésében (NCA, valamint a Norvég pályázatban) vállalt feladataimmal ezt kívántam, kívánom erısíteni. Két fontos esemény szervezıjeként személyesen is találkozhattam a régió tájházainak vezetıivel, képviselıivel. Az év elején Gyömrın a Tájházak a közösségért pályázat sikeres lebonyolításának elıkészítésére szervezett tájékoztató napon, valamint október 18-án Jászkiséren a Csete Balázs Honismereti Egyesülettel közösen szervezett, és 34 fı részvételével megrendezett regionális fórum alkalmával. A Tájházszövetséget kevésbé ismerı jászsági tájházak vezetıi örömmel hallgatták a győjteményeiket érintı elıadásokat: az épület és a mőtárgyak védelmét szolgáló eljárásokról, pályázati lehetıségekrıl, a tájház-fenntartók feladatairól a 21. század kihívásainak tükrében. A találkozó helyszínének kiválasztása bár a régió határmezsgyéjén fekszik kiválónak bizonyult. Bizton állíthatom, hogy az itt található aktív közösségeknek köszönhetıen, a megfelelı pályázati források kiválasztásával messzemenı és hatékony szakmai fejlıdés érhetı el. Ebben segítjük munkájukat. A Reneszánsz év 2008. Tájházak a közösségért pályázat keretében a középmagyarországi régióban 10 településen valósultak meg építészeti fejlesztések, kiállítás megújítások, valamint hagyományırzı rendezvények, múzeumpedagógiai programok. A Mi Házunk esetében Dunaharaszti Német nemzetiségi tájház és az Albertirsai tájház tetıszerkezetének javítása valamint a mőemléki környezetben lévı ócsai Tájház kerítése újult meg. A Mi Kiállításunk keretében megújult győjtemények nyíltak meg a látogatók elıtt Dunapatajon, Pillisszántón és Hajóson. Dunapataj és Pilisszántó az e-tájház
hálózathoz való csatlakozással a digitális nyilvántartás elıtt nyitotta meg az utat a régióban. Pilisszántón új tematikában, a falu hagyományos mesterségének, a mészégetésnek bemutatására nyílt kiállítás. Mindhárom esetben restaurálási munkálatokat is végeztek a néprajzi tárgyakon. A III. programpontban a tájházak közösségi programjait segítı fejlesztések, rendezvények zajlottak. Kétségtelen, hogy ezekre nagy szükség van a települések hagyományainak feltárásában és bemutatásában, valamint ezen rendezvények közösség-összatartó szerepének erısítésében. Így Ócsa, Dunaharaszti, Pilisszántó, Kóka, Budaörs és Kiskırös valósított meg nagyszerő programokat. Az Élı Tájház keretében Ócsán létrejött a Kaláka szombat, Ki minek a mestere és a Főben fában gyógynövény túra. Dunaharaszti Heimatmuseumban a múlt év novemberében nagy sikerrel zajlott a hagyományos sváb disznóvágás. Kókán a reneszánsz év egyik legkülönlegesebb kulturális seregszemléjére került sor a tájház udvarán megelevenedı Mátyás király udvarában. A nyári Mesterségek táborában a fazekasság és kovácsmesterség csínjával-bínjával ismerkedhettek meg a résztvevı gyerekek. Pilisszántón, Budaörsön, Kiskırösön kézmőves oktatások és foglalkozások, a jeles napok, ünnepi szokásokhoz kötıdı játszóházi programok zajlottak. A sok ezer embert megmozgató rendezvények hatással vannak az egyes települések identitástudatának, kulturális hagyományainak megırzésére és továbbadására. Összességében elmondható, hogy a Tájházak a közösségért pályázat révén olyan fejlesztések és megújulások zajlottak az elmúlt évben a régióban, amelynek köszönhetıen új jövıbeli tervek, elképzelések születtek az egyes településeken. A tájházak közösségi funkciójának megerısítését, az épületek, a látogatótér megújulását célzó fejlesztések hiszem, hogy nem hiábavalóak. 1861- ben Ipolyi Arnold fogalmazta meg a következıket, a népi értékek megmentésének kapcsán: İrizzük emlékeinket, győjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövı! A pályázat egyik résztvevıjének személyes vallomása bizonyítja, Ipolyi Arnold hagyatéka ma is él. Idézem: Szeretnénk még sokáig bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét. A pályázaton nyert összeg segítségével nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy az utódok ugyanolyan lelkiismeretességgel ırizzék a tájházban összegyőlt értékeket, mint ahogy azt mi továbbadjuk. Kovács Edina
Tájházak a közösségért c. pályázat megvalósítása a Kelet-Magyarországi régióban A régióban 19 pályázatot fogadtak el a 4 különbözı témára. A legnépszerőbb a 2., a mi kiállításunk, amelyre 8, majd a mi programunk 5, a mi diákjaink 4 és végül a mi házunk, amelyre 2 pályamunka érkezett. A mi kiállításunk Mint várható volt, ezt a témát célozták meg sokan, kihasználva a lehetıséget, hogy elavult, megkopott kiállításaikat felújítsák, új formába öntsék.(hajdúszoboszló, Hosszúpályi, Balmazújváros). A másik vonzó oka a pályázatnak, hogy lehetıvé vált a meglévı tárgyak digitalizálása, ill. az ehhez szükséges forrás biztosítása.(hajdúszoboszló, Hosszúpályi, Cigánd, Füzér, Balmazújváros). Több tájház látta szükségét annak, hogy az épületeik és az abban fellelhetı értékek védelmét biztosítsák. Így a beszerezhetı informatikai, rendezvénytechnikai eszközök mellett többen kiépítették a riasztórendszert is. (Hajdúszoboszló, Csökmı, Füzér, Hosszúpályi). A megújult tájházak és kiállításaik bemutatására többen új kiállításvezetıt készítettek vagy nyomtatott, vagy digitális formában. (Balmazújváros, Hosszúpályi, Hajdúnánás, Kerekegyházi Rendek Ökocentrum, Hajdúszoboszló) A mi házunk A tájház lakóépületének és gazdasági épületeinek felújításához két pályázó mert hozzákezdeni. Egyek 1895-ben épült gazdagparaszti lakóépülete és a vele egy fedél alatt levı gazdasági épülete szinte teljes felújítást kapott (tetı nádazása, oromzat magasítása, utcai szoba padlózása, kemence beépítése, hogy csak a nagyobb munkálatokat soroljam). A falu példás összefogásával a berendezést is sikerült az átadás napjára, december 13-ra, megvalósítani. Hajdúszoboszló Gazdaháza is teljes belsı megújuláson ment keresztül (belsı vakolatcsere, nyílászárók cseréje). Mivel a z elızı témában is pályáztak, így a két pályázat megvalósítása párhuzamosan zajlott. Gyakran az egyik hozta felszínre a másik még feltáratlan hibáját. Így újabb megoldásra váró feladat merült fel. A mi programunk Mind az 5 pályázat a helyi hagyományok továbbélését igyekezett biztosítani.
Csökmın egy Nemzetközi népmővészeti tábort valósítottak meg, és a sikeren felbuzdulva szeretnének belıle hagyományt teremteni. Füzéren a Hegyközi tájház soroló elnevezéső programon belül a különbözı jeles napi programok más-más településen valósultak meg. Ez a jó szomszédi viszony elmélyítésére is szép példa. Cigánd Körömpe fesztiváljának sajnos nem kedvezett az idı. A mősort a mővelıdési házban mutatták be, az ételeket otthon fızték meg, de a lekvár a tájházban fıtt. Mezıkövesd két rendezvényébıl a Múzeumok Éjszakájára tervezett program maradéktalanul és igen nagyszámú érdeklıdı elıtt megvalósul. A Kulturális Örökség Napjaira tervezett programból az esı miatt sokat el kellett halasztani. Nagykörői Goral Kft is két programot valósított meg. A 24 órás non-stop vetélkedı a három szomszédos település versenyzıinek nemcsak a tudását, ügyességét, de állóképességét is igénybe vette. Az alkotó kézmőves mőhelyben a csipkeverés és a csuhéfeldolgozás, illetve a fazekasság alapjait sajátíthatták el az érdeklıdık. A mi diákjaink Igen örömteli, hogy 4 pályázó is úgy döntött, hogy a nála zajló munka bemutatásával bekapcsolódik az oktató-nevelı munkába. Hosszúpályi foglalkoztató füzetei, a Rendek Ökocentrum elektronikus tudástára ezt a munkát segíti majd. Az Öko- Tanya memorybankja a felsıkunsági tanyavilág tárgyi- és szellemi értékeit mutatja be rendszerbe foglalva. A kertkultúra (112 féle magyar fajtát), az ıshonos magyar állatfajták, a kenyérsütés és eszközei kerültek bemutatásra film és fotók segítségével. Balmazújvárosban a Veres Péter Emlékház a megújult kiállításához új irodalmi oktatócsomagot készített, bár a puding próbája még várat magára. A Goral Kft által szervezett Falusi hosszú téli esték amely a helyi, ill. tradicionális gasztronómiai hagyományokra épülı programsorozat. Négy különbözı témában sajátították el a résztvevık interaktív képzés keretén belül a hagyományos ételkészítés mőhelytitkait. A sikereken felbuzdulva tervezik a folytatást is. Nagyné Bısze Katalin
A Reneszánsz év 2008. Tájházak a közösségéért pályázat eredményei a dél-alföldi régió tájházaiban A dél-alföldi régió tájházainál a pályázat olyan fejlıdést indított el, mely - ha a továbbiakban folytatódik - néhány év alatt a régió tájházainak teljes megújulását, szakmai munkájuk magas színvonalát, az oktatásban jelentıs szerepvállalását eredményezi. Komoly problémát jelent tájházainknál a kiállítások megújítása, a kiállított tárgyak állagvédelme, a biztonságtechnikai eszközök és a szakszerő nyilvántartás hiánya. A tájházakat mőködtetı önkormányzatok, alapítványok, honismereti körök anyagi ereje kevés önmagában ahhoz, hogy ezek a győjtemények lépést tudjanak tartani a modern muzeológiával. Sokszor a megnyitás állapotában maradtak ezek a győjtemények, mert mind az anyagi mind a szakmai segítség nem jutott el hozzájuk. Ezért nagy öröm számomra, hogy a tájházak fejlesztését elısegítı pályázati programok kiemelt figyelmet fordítottak ezen problémák orvosolására. A pályázat programpontjai a kiállítás-megújítást, a szakszerőség megteremtését és a modern XXI. századi elvárásoknak megfelelı virtuális fejlesztéseket támogatta. Nagyon fontos célként került megfogalmazásra a tájházak, mint közösségi színterek értelmezése, mely kapcsán fejlesztések indultak el a múzeumpedagógia foglalkozások, oktatási modulok és a néphagyomány tiszta forrásából táplálkozó hagyományırzı rendezvények kialakításában. A dél-alföldi régió tájházai közül tizennégy tájház adott be pályázatot, melybıl tizenkét tájház pályázatát fogadták el és nyert támogatást fejlesztéseikhez. Az I. programpontban a békéscsabai szlovák tájház és a vésztımágori emlékhelyen lévı kiállítás építészeti és installációs fejlesztése, a kiskundorozsmai szélmalom vitorlajavítása és a kiskırösi szlovák tájház udvari foglalkoztató színje és kemencéje valósult meg. A II. programpont a kiállítások megújítását, szakmai színvonaluk emelését, a tájékoztató táblák, kiadványok megszületésével a közönség bıvebb tájékoztatását, és a virtuális megjelenés megvalósítását tőzte ki célul. A fejlesztéseknek köszönhetıen a békési, a gyomaendrıdi, a dunaszentbenedeki, a hartai, a csanádpalotai tájház mőtárgyállományának digitális nyilvántartási munkálatai kezdıdtek el, melyek az e-skanzen program segítségével a világhálón hozzáférhetıvé váltak. A programba belépett tájházak szakmai munkáját nagyban elısegíti a központosított leltározó program, illetve
betekintést nyújt a tagoknak egymás győjteményi egységeibe; és talán a legnagyobb nyertese ennek a néprajzi szakfelügyelet, mert egy kattintással ellenırizni tudja a rendszerben lévı győjtemények mőtárgy nyilvántartási és kezelési állapotát. A békési tájház szerkesztésében megvalósult olyan kistérségi kiadvány, mely a térség tájházait mutatja be, s melybe bekerültek a jelentısebb néprajzi kiállítóhelyeken kívül kisebb néprajzi győjtemények is. A kiadvány nemcsak közös megjelenésében erısíti a kistérség tájházainak együttmőködését, hanem közös turisztikai projektek kidolgozására serkenti a prospektusban szereplı győjteményeket. A kiállítások korszerősítése a pályázati forrás felhasználásával a dunaszentbenedeki, a hartai, a gyomaendrıdi, a csanádpalotai és a szegvári tájházban valósult meg. A III. programpont a tájházak sajátos közösségi programjainak megvalósításához nyújtott segítséget. Ennek köszönhetıen a tótkomlósi, a nagykörüi, a dunaszentbenedeki, a kiskırösi és a hartai tájház valósított meg színvonalas rendezvényeket, melyek a település hagyományainak feltárásában és bemutatásában fontos szerepet tölt be és elindította ezen rendezvények évenként ismétlıdı sorozatát. A IV. programpont az oktatást segítı programcsomagok kidolgozását és rendszeressé váló oktató-nevelı programok elindítását tőzte zászlajára. A tájházak, már korábban is sajátos helyet foglaltak el a gyermekek és a felnıtt korosztály oktatásában, ugyanis sajátos programjaikon, gyakorlati bemutatóikon megismertették a látogatókat a népi kultúra megannyi, a mai ember számára is hasznosítható ismerettel. Ebben a programpontban a nagykörüi, a gyomaendrıdi és a csanádpalotai tájház nyert fejlesztéseihez anyagi segítséget. Összegezve: A Reneszánsz 2008. Tájházak a közösségért pályázat a délalföldi régióban a tájházak szakszerő mőködéséhez, arculatuk kialakításához és a XXI. századi elvárásoknak való megfeleléséhez nagyban hozzájárult. Olyan folyamat indult el, mely ha a továbbiakban támogatva lesz e régió tájházainak visszafordíthatatlan irányú fejlıdését eredményezi. Köszönöm mindenkinek, akik a pályázati célok kidolgozása során a valós problémákat felismerve alkották meg a pályázat tematikáját és biztosították szakszerő lebonyolítását. Szonda István
Megújuló szerepben a balmazújvárosi Veres Péter Emlékház "Mert ha valaha valaki, kritikus vagy irodalomtörténész, azt keresi majd, ki vagyok, mi vagyok, a forrást itt keresse a Hortobágyszélen". (Veres Péter - Szülıhazám, Hortobágy mellyéke Bp. 1968.) A tájházak-emlékházak hagyományos kereteiket egyre jobban szétfeszítve a helytörténet, a szülıföld szeretete, a lokálpatriotizmus, a helyi közösségformálás gyújtó-pontjaivá, esetenként vendégforgalmi attrakciókká válhatnak-válnak. Emellett a tájházak-emlékházak keretein belül a folyamatosan megújuló muzeológia, az újszerő múzeumpedagógiai megoldások, valamint a múzeumok és a közoktatási intézmények közötti együttmőködések kialakítása révén egyre nagyobb szerepet kap és vállal a kompetencia-fejlesztı közoktatás érdekében. Az elmúlt év kulturális pályázatai a kulturális vidékfejlesztés prioritásaival összhangban lehetıséget kívántak teremteni a vidéki örökség értékeinek megújítására, és széleskörő hozzáférhetıvé tételére. Ennek keretében a tájházak - emlékházak komplex fejlesztési és hasznosítási programjának támogatásával, a kulturális infrastruktúra átfogó fejlesztése során olyan új szolgáltató színterek kialakítása volt a cél, amely korszerő kínálatbıvítéssel párosulva biztosítja, jelentısen javítja az intézmények fenntarthatóságát és képessé teszi ıket az adott közösség összetartására, az önszervezıdés és a társadalmi kohézió erısítésére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Év - 2008 keretében egy éven át, pályázatok révén, az évad középpontjába állította a magyar közmővelıdést csakúgy, mint a tudományt, az irodalmat, a mővészeteket, valamint hozzájárult ahhoz, hogy az ország különbözı részein élı diákok felfedezhessék Magyarország reneszánsz értékeit. Ehhez szükséges volt egyrészt az emlékházak - tájházak infrastruktúrájának fejlesztése, múzeumpedagógiai foglalkoztató terek kialakítása, új, illetve megújított, interaktív kiállítások létrehozása, másrészt múzeumpedagógiai módszertan kidolgozása és ezen foglalkozásokat végzı szakemberek felkészítése és folyamatos továbbképzése. A Tájházak Szövetségéhez és az Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületéhez kapcsolódó Veres Péter Emlékház egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a fentebb vázolt funkcióváltási folyamatban aktív szerepet vállaljon a színvonalas értékmegırzés, a valós alapokon nyugvó hagyományápolás szellemi és tárgyi feltételeinek következetes biztosítása, a szakszerőség követelményeinek érvényesítése révén is. E szerepvállalás jegyében nyújtottuk be kulturális pályázatainkat a 2008-as esztendıben. Ezeken belül leglényegesebb volt a Tájházak a közösségért címő kiírásra benyújtott két programunk. Elsı körben a kiírás 1. pontjában megfogalmazott célokra adtuk be pályázatunkat, mely tartalmazta az állandó kiállítás teljes megújítását, abban egy
új szemlélet érvényesülését a régi kiállítással szemben. A régi kiállítás már nem szolgálta azokat az elképzeléseket, illetve igényeket, melyekre a megnyitáskor hivatott volt, hogy egyfajta személyi kultuszt teremtsen meg a településen Veres Péterrıl. Ez magyarázható több dologgal: a múzeumlátogatók megváltozott igényeivel, illetve, hogy a régi kiállítás elgondolását, mondanivalóját a mai kor fiatalsága, középsı korosztálya a történelem folyamatairól, illetve személyeirıl való felületes, hiányos tudása miatt - nem tudta értelmezni. Ezt az idézte elı, hogy az elmúlt évek során illetéktelen kezek a kiállítást megváltoztatták, megrongálták, ezzel, az teljesen elveszítette funkcióját. Mivel a kiállítás egy hagyományos kultuszkiállítás volt eredetileg is, nem is volt alkalmas már arra, hogy becsalogassa a látogatókat. E munka során felvettük a kapcsolatot a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével, ahonnan két három hallgató vett részt a munkálatok egy-egy fázisában. A szakmai fórumokkal egyeztetve, a Veres Péter Emlékház a GEO-KART Kkt. tıl megvásárolta az e- Tájház program használati jogát, így az emlékház győjteménye egy elsısorban a kutatók, muzeológusok számára létrehozott szakmai hálózat részévé vált, bekerülvén a tudományos vérkeringésbe. A fenti munkálatokkal párhuzamosan elkezdıdött a mőtárgyak tisztítása, - védelme is. A kiállítás kivitelezésében, koncepciójának a kialakításában, nagy segítség volt Veres Péter írói munkássága. Azon belül is azok a teljes valóságot bemutató leírásai, melyek egy-egy regényében megjelentek. Hasonlóan Illyés Gyulához, Veres Pétert is a saját környezete ihlette írásra. Lényegesek ebben a tekintetben azok a szociográfiái, melyekben az alföldi parasztság sorsát tárják az olvasó elé. Ezek a sőrő leírások egyébként is hatalmas forrásértékkel rendelkeznek az etnográfus-kutatók számára. 1 Így, ezt szem elıtt tartva a lehetı legjobb helyzetbe kerültünk a kiállítás tervezése és kivitelezése kapcsán, hiszen Veres Péter egykori lakóházát a saját írásainak a tükrében tudtuk berendezni. A házban elhelyezett tárgyak majd kilencven százalékban ráadásul magának az írónak a tárgyai, így, az ereklyék által a kultusz is fenntartható annak ellenére, hogy maga a kiállítás egy másfajta szemléletet képvisel. A pályázat keretében lehetıségünk nyílott az emlékházhoz kapcsolódó kiadvány készítésére: ennek kapcsán újabb fotókat készítettünk a kiadványhoz. Az esztétikus kivitelő 12 oldalas magyar német - angol lengyel nyelvő kiadvány alapvetıen az író politikus életének, munkásságának fıbb csomópontjait mutatja be mőveibıl vett idézetekkel, családi, közéleti fényképekkel illusztrálva. A kiadványhoz az érdeklıdık az Emlékházban juthatnak hozzá. A következı pályázatunkkal A mi diákjaink alprogramon belül, a fentebb megfogalmazott céljainkkal párhuzamosan elkezdtük megteremteni az örökség (szellemi és konkrét) birtokbavétel kereteit is. A pályázat lehetıséget teremtett egy irodalmi oktatócsomag kidolgozására. A helyi Veres Péter 1 Lásd. Szilágyi Miklós: A Puszták népe társadalomnéprajzi nézıpontból In.: Új Dunatáj III. Szekszárd, 1998.
Gimnázium és Szakképzı egyik magyar nyelv és irodalom tanára, három korosztályra-, témákra bontva dolgozta ki az oktatócsomagot, különbözı feladatlapokkal, ismertetıanyaggal, diasorozatokkal. Ehhez a célhoz kapcsolódott a Veres Péter születésének 112. évfordulója alkalmából megrendezett Megyei Vers- és Prózamondó Verseny, valamint a március 13-án megrendezett térségi vetélkedı is. A birtokbavételnek a helyszínen is meg kellett teremteni a feltételeit. Ehhez a célunkhoz igazodva a kiállítás stílusához illeszkedı oktatási foglalkoztató - közösségi helyszínt kezdtük megteremteni. E folyamat elsı lépcsıjeként könnyen mozdítható, mégis a környezetbe harmonikusan illeszkedı padokat és asztalokat rendeltünk. A csoportok fogadása folyamatos, eddig közel kettıszáz diák vett részt a programban. A muzeológia megújulására egyre nagyobb igény van. Ha együttmőködünk muzeológusok, pedagógusok, intézmények és nem utolsó sorban szülık, nagyszülık, mindenki, akkor gyermekeink és mi magunk is megértıi és aktív megélıi lehetünk kulturális örökségünknek. A fentiekbıl is látszik, hogy a reneszánsz év a Veres Péter Emlékház megújulásának kezdete. Az együttmőködés és a pályázati támogatások új lehetıségeket teremtettek számunkra, úgy gondolom azonban, hogy ez a megújulás csak akkor ér valamit, ha élünk vele, és ha lehetıség van rá, tovább is gondoljuk. Tóth János Az emlékház homlokzata
A Hartai-felvidéki szoba és a Gallé Tibor emlékszoba megnyitó ünnepsége 2009. március 13-án Hartán A bensıséges hangulatú, jelentıs létszámban megjelent hartai közönség részvételével lezajlott rendezvényt Gottschall Péter köszöntıje és a Mővészeti Alapiskola zenei mősora vezette be. Ezt követıen Kothencz Kelemen néprajzkutató Felvidékiek Hartán címő tartalmas, de közérthetı elıadása a most elkészült felvidéki szoba történelminéprajzi hátterét vázolta fel, az emberi sorsok mélységéig bemutatva azt. Gallé Tibor festımővész emberi és szakmai életútját Zsákovics Ferenc mővészettörténész elıadása ismertette. Az ünnepségen megjelent a festımővész több családtagja is. Ezt követıen az egybegyőltek felkeresték a két új kiállítást, amelyek mintaszerően helyreállított épületben a Baum-házban - nyertek elhelyezést. Az új kiállításokat Gottschall Péter és Kustár Rozália muzeológus mutatta be. A megnyitót kötetlen beszélgetés zárta, ahol valódi felvidéki sütemények gazdag és finom választéka várta a közönséget. A Tájházak a közösségért pályázat támogatásával megvalósított új kiállításokról színvonalas prospektusok (magyar és német nyelven), valamint Gallé Tibor akvarelljeit ábrázoló képeslapok jelentek meg. A megvalósított új kiállítások és az ünnepélyes megnyitó méltó volt a támogatást biztosító pályázat célkitőzéseihez. Minden elismerésünk a szervezıknek és megvalósítóknak. Kustár Rozália és Gottschall Felvidéki szoba Találkozás Péter a megnyitón adományozókkal
Az Észak- és Kelet-Magyarországi Regionális Tájház Találkozó 2009. március 27-én Mezıkövesden, a Mővelıdési Házban A rendezvényre a Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesülettel közös szervezésben került sor közel 50 fı részvételével. A Szövetséget Dr Bereczki Ibolya elnök, Dr Páll István FB tag Nagyné Bısze Katalin és Hegedüsné Majnár Márta elnökségi tagok képviselték. Hné Majnár Márti köszöntötte a megjelenteket, aki a találkozó moderátora is volt egyben, majd Szablyár Péter megnyitójában a Vendégváró tájházak most kiírt OKM-es pályázatot ismertette és a Múzeumok Majálisán történı részvétel körülményeit ismertette. Dr Páll István igazgató (Sóstói Múzeumfalu) a Szövetség VII. Országos Találkozójának tervezett programját, helyszínét és szálláslehetıségeit ismertette, szíves szóval invitálva a megjelenteket. Tóth Arnold muzeológus (HOM Miskolc) Hogyan tovább címmel a tájházak néprajzi-muzeológiai kapcsolatának sokszínőségét mutatta be, jelezve, hogy a múzeumok zöme megszabadult a korábban hozzájuk tartozó tájházaktól. Barna György igazgató (Miskolci Lézerpont Látványtár) a magángyőjteményébıl létrehozott idegenforgalmi attrakciót, annak létrejöttét, mőködtetését ismertette. A személyes hangvételő elıadás sajátos, idınként vitára is alapot adó megállapításokat is tartalmazott, különös tekintettel a múzeumok és a magángyőjtemények kapcsolatára. Az elıadást követıen Dr. Bereczki Ibolya reagált néhány megállapításra, de idı hiányában teljeskörü vita nem alakulhatott ki. Nagy-Veres Enikı és Kosztrub Tibor regionális koordinátorok (É- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.) a tájházakat is érintı turisztikai fejlesztési forrásokat ismertette, majd válaszoltak néhány felmerült hallgatói kérdésre. Nyitrai Ákos építész (Falufejlesztési Társaság) sajátos hangvételő és tartalmú elıadásában a nép épületek fenntartásának lehetıségeit tárgyalta a helyi közösségek segítségének szem elıtt tartásával. Dobó Ágota építész, igazgató-helyettes (Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága) a helyreállított népi mőemlékek megmaradásának lehetıségeit választotta elıadása témájául. Disszonáns volt, hogy az általa elmondottak és a
személyében képviselt intézmény gyakorlata nehezen volt fedésbe hozható, de ennek megvitatására idı hiányában sajnos nem kerülhetett sor. A közös ebéd elfogyasztása után a résztvevık Tardra utaztak, ahol a tájházakban Szikszai Imre és viseletbe öltözött önkéntesei várták a társaságot. A vendéglátást öltöztetési bemutató követte, amelynek során Nagyné Bısze Katalint tetıtıl talpig tardi menyecskévé varázsolták. A résztvevı ezután tovább utaztak Cserépváraljára, ahol elıször a barlanglakás-tájházat, majd azt követıen a közeli barlanglakásból kialakított turista-szálláshelyet néztük meg. A Regionális találkozó jól szervezett, tartalmas programot biztosító rendezvény volt, a továbbiakban egy kicsit nagyobb teret kell hagyni az elıadottak megvitatására. Köszönet a szervezıknek! Mozaikok a találkozóról Majnár Márti köszöntıje Dr. Páll István tájékoztatója Tóth Arnold elıadása A résztvevık
Hogyan tovább? Néprajzi muzeológiai szempontok a tájházak kapcsán - Tóth Arnold - A néprajzi muzeológia régi tapasztalata, hogy a tájházak egy része egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben képes múzeumi intézményként mőködni. Általában jellemzı, hogy a tájházak hosszú távú fenntartása, mőködtetése nehézségekbe ütközik. Számos esetben a személyi vagy anyagi feltételek hiánya az intézmények bezárásához, állapotuk leromlásához is vezet. Éppen ezért az egyik legfontosabb kérdés egy alakuló, vagy újrainduló tájház esetében a hogyan tovább? Magyarországon 300 350 tájházról van jelenleg tudomásunk, melyek közül 180 rendelkezik a muzeális intézményekre kötelezı, hivatalos (minisztériumi) mőködési engedéllyel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiemelkedı ebbıl a szempontból, hiszen jelenleg 47 létezı és további 4 tervezett tájházról tud a megyei múzeumi igazgatóság. Ez az egész megyét átfogó épületállomány, és a benne ırzött tárgyi anyag sajátos értéket képvisel térségünk kulturális örökségében. Az 1970-es években a megyei múzeumi szervezet tevékenyen közremőködött a tájház-hálózat létrehozásában és fenntartásában. 1990-ben megszakadni látszott a kapcsolat, miután a mőködtetés feladatait az újonnan alakult települési önkormányzatok vették át. Továbbra is él azonban a szakmai együttmőködés, az utóbbi 8 10 évben közel tucatnyi tájház berendezésében, leltározásában, engedélyezésében mőködtek közre a Herman Ottó Múzeum munkatársai. A muzeológiában használatos definíció szerint a tájház a népi építészet szempontjából jelentıs, esetleg népi mőemléknek minısített épületekben berendezett, lakásbelsıket (ritkábban mőhelyeket, kezdetlegesebb ipari létesítményeket) bemutató muzeális intézmény. 2 E meghatározás legfıbb tanulsága, hogy a tájház esetében az épület és a benne lévı kiállítás egyszerre jelent értéket, vagyis mőemlék és múzeum egyszerre. A fenntartóknak tehát mindkét körülménnyel egyformán, azonos súllyal kell foglalkozniuk. A múzeumi törvény (1997. évi CXL. törvény) besorolása szerint nincs külön tájház kategória. Ez azt jelenti, hogy rájuk nézve nincsen egységes jogszabályi környezet, hiszen a közérdekő muzeális győjtemények és kiállítóhelyek sorában négyféle besorolásba kerülhetnek: múzeumi kiállítóhely helytörténeti győjtemény szakgyőjtemény emlékmúzeum Mindegyik kategóriához más-más győjteménykezelési, nyilvántartási és személyi feltételrendszer tartozik, így a tájházak esetében egyfajta intézményi 2 Balassa M. Iván 1981. 1 9.
sokszínőséggel is kell számolnunk. A mőködtetés és fenntartás során pedig kialakul egyfajta kapcsolatháló, amelynek irányai nagyban befolyásolják a tájházak életét, és a hogyan tovább kérdéséhez újabb és újabb szempontokat vetnek fel. A tájházak jellemzıen mőemléki védettségő (a régi terminológia szerint népi mőemlék, vagy sokszor mőemlék jellegő, illetve településképi jelentıségő) épületekben mőködnek. Ebben az esetben a muzeológus szempontjából jó a helyzet, mert minden építészeti beavatkozáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni. Így biztosított az, hogy az épület jellegének megfelelı módon történjenek a felújítások, átalakítások. Másik eset, amikor nincs mőemléki védelem alatt az épület, és a tulajdonos/fenntartó a saját hatáskörében rendelkezik az építészeti beavatkozásokról. Ilyen épületeknél szerencsés volna, ha az engedélyezési tervet készítı építész és a néprajzos muzeológus bevonásával, közös konzultációk alapján kerülne sor a változtatásokra. Köztes állapotot jelent, és sok épületet megmenthet a pusztulástól az önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi védelem biztosítása. Az épület után a tájház másik jellegzetessége a benne lévı berendezés, kiállítás. Ennek célja szinte minden esetben a falu népi kultúrájának bemutatása. A célközönség pedig kettıs. Az egyik a falu népe, a település saját lakóközössége. Identitásképzı tényezı tud lenni egy tájház, a helyi tradíciókhoz való kötıdés fontos szimbóluma a helyiek számára. Kiemelkedik e célcsoportból a gyerektársadalom: a mindenkori helyi óvodások és iskolások nevelésének egyik eleme a tájház meglátogatása, illetve régebben jellemzı volt a tájház számára a tárgyak győjtése. Ebben a kontextusban a lokális identitás kialakítása, megerısítése, a hon- és népismeret tanításának elısegítése is lehet a kiállítás célja. A másik célcsoportot az idegenek és a turisták alkotják. A falu látnivalói, nevezetességei sorában a tájház mindig szerepel, és a helyi közösség nemcsak magának, de a külvilágnak is reprezentálja a saját kultúráját általa. A tájházak kiállításainak mottója akár ez is lehetne: Ezek vagyunk mi. A kiállított anyag az esetek döntı többségében heterogén. Mind idıbeli, mind társadalmi szempontból vegyes, úgy is mondhatnánk, hogy szinkretikus jellegő kollekciók ezek. Ennek egyik olvasata, hogy a falusi társadalom mindennapi élete, benne a lakáskultúra is szinkretikus jelenség: egyszerre van jelen a 19. és a 21. század tárgyakban, technikákban, díszítésekben, bútortípusokban. Másrészt minden tájház győjteménye hő tükre a falu saját múltjához való viszonyának. Híven megmutatja, hogy az elızı és a jelenleg élı nemzedékek milyen attitődökkel fordultak eleik tárgyi örökségéhez, és hogy mit jelent ma számukra a tájház győjteménye a lokális identitás kifejezésében. A tájházak döntı többségében paraszti szobabelsıket, lakásbelsıket, életszerő enteriıröket találunk. Kevés helyen gondolkoznak installációs kiállításban: világítás, vitrinek, paravánok, tablók, bábuk, és ezekhez kapcsolódóan fotók, feliratok is szerepelhetnek egy tájházban, különösen, ha nincs elegendı és megfelelı bútoranyag, ágynemő, lakástextil a berendezéshez. Megfontolandó