Országos Fémipari Ipartestület XVI. sz. hírlevele Sajtószemle Nagyon nem mennek a vállalati hitelek 2015. 6. 3.Világgazdaság Online Bár tavaly 2008 után először nettó hitelfelvevővé váltak a vállalatok, az idén csúnyán megtört ez a tendencia. A jegybank adatai szerint az első négy hónapban a cégek ismét nettótörlesztők voltak, 230 milliárd forinttal haladta meg a visszafizetett hitelek volumene az újonnan felvettekét. A tavalyi év is rosszul indult, de nem ennyire, akkor az első négy hónapban csak 93 milliárd forint volt a nettótörlesztés. A hitelezés durva visszaesése miatt a vállalati hitelállomány idén április végére a kilenc éves mélypontnak megfelelő 6354 milliárd forintra süllyedt. A vállalati hiteleket idén egyértelműen nem a kicsi, hanem a nagyobb cégek vették fel eddig. Erre lehet következtetni abból, hogy az egymillió eurósnál nagyobb hitelszerződések aránya a forinthiteleknél is 70-75 százalék körül alakul, az euró hiteleknél pedig 90 százalék körül van. Euróhitelt korábban is általában a nagyobb, exportra dolgozó cégek vettek fel, a forinthiteleken belül viszont a mostaninál sokkal jellemzőbbek voltak a kisebb hitelösszegek. A kis- és középvállalati hitelezés visszaesését mutatja az is, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) is veszített a népszerűségéből az idén. A második szakaszban tavaly év végéig 584 milliárd forintnyi szerződést kötöttek és 472,3 milliárd forint hitelt folyósítottak a programban részt vevő hitelintézetek, tavaly a második félévben havonta már átlagosan 60 milliárd forint körül volt a szerződések összege, a folyósítás pedig megközelítette az 50 milliárdot. Az idén viszont havonta mindössze 39 milliárd forintnyi kedvezményes hitelről kötnek szerződést, a folyósítás pedig a felére esett vissza, nem érte el havonta a 25 milliárd forintot. Igaz, az utolsó hónap már valamivel jobban sikerült, májusban 33,5 milliárd forintnyi új NHP-s hitelt helyeztek ki a bankok és a takarékszövetkezetek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy elindult az NHP+, amelynek keretén belül a magasabb kockázatú kkv-kat is hajlandóak finanszírozni a hitelintézetek.
Nem meglepő, hogy azokban a nemzetgazdasági ágazatokban is visszaesett a hitelállomány, amelyekben hagyományosan sok NHP-t helyeztek ki az elmúlt időszakban. A mezőgazdasági cégek vitték el a kedvezményes kölcsönök negyedét, ennek is köszönhető, hogy a szektor hitelállománya történelmi csúcson volt tavaly, az idei első negyedévben viszont 8 százalékkal visszaesett. Igaz, ennek szezonális okai is lehetnek. A második legnagyobb mértékben a kereskedelem részesült az NHP-ból, tavaly ennek voltak jelei, csaknem 9 százalékkal nőtt a hitelállományuk, az idei első negyedévben viszont már enyhe visszaesés látszik. A gépipart és a vegyipart leszámítva az ipar szinte minden területén is csökkent a hitelállomány. Az év első három hónapjában az élelmiszeriparban körülbelül 5 százalékos volt a zsugorodás, hasonló mértékben esett vissza az ingatlanügyek és az építőipar hitelezése is. Szerző: H. B. Lenullázhatja a számlánkat a bank, ha tartozásunk van 2015.06.04. FN24,Tamásné Szabó Zsuzsanna Végrehajtással a fizetésünk egy részét letiltathatják, a számlánkat inkasszálhatják, de ilyenkor a fő szabály szerint azért nem hagynak minket pénz nélkül. Viszont ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, illetve ha banki beszámításról van szó, akkor megjárhatjuk. Olvasói panasz nyomán jártunk utána, vajon tényleg előfordulhat-e, hogy a fizetésünkből egy forint se maradjon, vagy a bankszámlánkat lenullázzák, ha tartozást halmoztunk fel. Kiderült, hogy erre többféle módon is sor kerülhet. Például akkor, ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, vagy ha a hitellel kapcsolatos banki beszedésről (beszámításról) van szó. Végrehajtáskor azonban a magánszemély számláját nem lehet teljesen leüríteni, csak akkor, ha az illető egyéni vállalkozó. Nem hiszik el, hogy nem marad a fizetéséből semmi Olvasónknak elmaradása van a hitele törlesztésénél. Azt írta, hogy decemberben munkanélküli lett, majd január végén sikerült elhelyezkednie, viszont azóta nem látott a fizetéséből semmit. Ahogy ő fogalmazott: a bank azonnal lenullázza a teljes összeget". Amit nem ért, mivel (tudomása szerint) a bírósági letiltás nem lehet 50 százaléknál több. Nem érti, hogyan emelheti le a bank a teljes fizetését. Állítása szerint hónapok óta nem tud fizetni sehova, és a tetejébe még senki nem is hiszi el neki, hogy nem marad a keresetéből semmi. Segítséget kért tőlünk, mit tehet ilyen helyzetben. Utánanéztünk.
Letiltás A Munka Törvénykönyve szerint a fizetésből letiltani összeget csak jogszabály (pl. adó és járulék) vagy végrehajtói határozat alapján lehet. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből ( munkavállalói munkabérből") legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. 50 százalékot akkor érhet el a levonás, ha a tartozás: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás szintén a munkavállalói munkabér legfeljebb feléig terjedhet. A munkavállalói munkabérhez tartozik pl. a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetett, a betegszabadság idejére járó összeg, a végkielégítés, a jutalom, stb. foglalta össze a lényeget az Intrum Justitia követeléskezelő cég ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter a megkeresésünkre. A levonásnál azonban arra ügyelni kell, hogy a fizetésből az öregségi minimál nyugdíjnak megfelelő összeg (azaz 28 500 forint) mentes a letiltás alól ( kivétel ha gyermektartásdíjról vagy a szüléssel járó költségről van szó). Az a jövedelem viszont, amely meghaladja a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét (havi nettó 142 500 forintot), korlátozás nélkül letiltható. Felfalusi arra is felhívta a figyelmünket, hogy bank, vagy szolgáltató csak abban az esetben tilthat le pénzt az ügyfél fizetéséből, számlájáról, ha ehhez az adós ehhez előzetesen hozzájárult. Ez a felhatalmazás általában a (hitel) szerződés része. Inkasszó is lehet Előfordulhat, hogy nem (csak) letiltás volt a fizetéséből, hanem inkasszó is került a bankszámlára, vagy akár mindkettő egyszerre megtörtént. Inkasszó megindítására csak a végrehajtó jogosult, és végrehajtani elsősorban az adós béréből illetve bankszámlájáról lehet, bírósági végzés alapján. Ez azt jelenti, hogy miután a munkáltató átutalta a bankszámlára (az esetleges letiltással csökkentett) fizetést, a bírósági végzés alapján a bank a végrehajtónak át kell, hogy utalja a benyújtott inkasszó alapján a számlán lévő, és oda érkező pénzeket. A törvény szerint azonban a mindenkori öregségi nyugdíjnak megfelelő összeget nem lehet inkasszózni, és a 28 500 forint és annak négyszerese (114 ezer forint) közötti részből is csak legfeljebb 50 százalékot (43 ezer forintot) kaphat meg a végrehajtó. A 114 ezer forint feletti rész azonban teljes egészében végrehajtás alá vonható. De a legkisebb öregségi nyugdíj 2 és félszeresének megfelelő összegnek (71 250 forint) így is maradnia kell a számlán.
Kivétel van: ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, akkor a 28 500 forint fele is végrehajtás alá vonható. Ebben az esetben legalább 57 ezer forintnak kell maradnia. Tehát magánszemély számlája végrehajtással sem nullázható le teljesen. Igen ám, de olvasónk azt írta, a teljes fizetését leemelte a bank a számlájáról. Vagyis nem 33, nem is 50 százalékot, hanem 100 százalékot. Kiderítettük, hogyan, és mit lehet tenni ilyenkor. Ha vállalkozóról van szó Tudni kell, hogy a vállalkozók és cégek számlája korlátlanul inkasszálható. Speciális eset, ha a magánszemély egyéni vállalkozó is egyben. Ilyenkor a vállalkozói és a magánszemélyi vagyon nem különül el, külön számla sincs. Ha ez a helyzet, akkor a magánszemély végrehajtható tartozásával megterhelhető a számla. S mivel vállalkozói számláról van szó, korlátlanul inkasszálható. Ilyenkor az a legfontosabb teendő, hogy amint az adós észleli, hogy teljesen leürítették a számláját, vegye fel a végrehajtóval a kapcsolatot, és jelezze neki, hogy kenyérre valóra sem maradt pénze, és oldják fel a bankszámlára tett inkasszót. A korábban már leemelt pénzt így sem kapja vissza, de legalább a következő hónapban már nem marad pénz nélkül. Amikor a bankszámla egyben hiteltörlesztő számla is A K&H a lenullázással kapcsolatban azt írta, ez úgy is előfordulhat, ha az ügyfél folyószámlája egyben hiteltörlesztő számla is. Ilyenkor a számlára érkező jóváírás öszszegét a számlavezető rendszer automatikusan hiteltörlesztésre fordítja, ha az adós nem tett eleget szerződésben vállalt és előírt törlesztési kötelezettségének, vagy a hitelszámláján már olyan lejárt, késett hiteltartozás van, amelynek esedékessége indokolja ezt. Például akkor, ha korábban a hiteltörlesztő számlán egyáltalán nem volt, vagy nem volt elég nagy összeg a hiteltörlesztéshez. Ekkor is van azonban megoldás: az adós kérheti a banknál a lejárt tartozása átütemezését, fizetéskönnyítést biztosító megoldások igénybe vételét. Így a rendszer a továbbiakban a törlesztő számláról csak az ütemezés szerinti mértékben fordít hiteltörlesztésre összeget. Mindenképpen az lenne tanácsos szerintük, ha az adós felkeresné számlavezető fiókját és egyeztetne számlájáról tették hozzá. Banki beszedés (beszámítás) Az OTP és a CIB válaszában arra hívta fel a figyelmünket, hogy a banki beszámításhoz (beszedéshez) nem szükséges előzetes ügyfél-hozzájárulás, mivel nem fizetési megbízásról van szó. Ezt a kérdést a bank pénzforgalmi üzletszabályzata rendezi, és ilyenkor nincs mentes összeg sem, mint a végrehajtásnál.
OTP-s személyi hitelnél például ha az esedékesség napján a törlesztőrészlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági bankszámlán rendelkezésre, a bank a lejárt követelés forintösszegét későbbi időpontban is jogosult az adós(ok) banknál vezetett bármelyik számlájáról beszedni fejtették ki, miről is van szó. A CIB szerint minden egyes pénzforgalmi szolgáltató kiköti a keretszerződésében a beszámítási jogát, tehát ha az ügyfélnek van a bank felé fennálló tartozása, akkor a bank jogosult a számlára érkező összegekből rendezni azt, illetve a tartozás rendezéséig visszautasíthatja az ügyfél megbízásainak a teljesítését is (ez akár pénztári kifizetést is takarhat). Ilyenkor a számlára érkező összeg nem fizetés, családi pótlék vagy nyugdíj", hanem bankszámla-követelés", tehát erre nem vonatkoznak a végrehajtási törvény letiltásra vonatkozó szabályai. Ők is elismerték: a beszámítási jog gyakorlásakor előfordulhat, hogy a bank a számlára érkező teljes összeget elvezeti a tartozása rendezése érdekében. Ám méltányosságból az ügyfél kérésére a bank eltekinthet a számlára érkezett összeg egy részének beszámításától. Hiszen a banknak sem érdeke az ügyfél megélhetésének veszélyeztetése. De ehhez az ügyfélnek kell lépnie. A kormány 12 ezer exportképes céget szeretne 2015.06.04. ECO.hu Szijjártó Péter szerint növelni kell a magyar hozzáadott-értéket a kivitelben, ezért a kormány szeretné ha jelentősen növekedne a magyar exportképes cégek száma. Szijjártó Péter a Magyar Export-Import Bank székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar export 85 százalékát nagy nemzetközi cégek bonyolítják le, 15 százalék a magyar cégek aránya. A kormány ezért 2018-ig szeretné 12 ezerre növelni az exportképes, magyar tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások számát a jelenlegi 3 ezerről. A magyar kkv-k döntő többsége ugyanakkor nem rendelkezik a külpiaci versenyhez szükséges pénzügyi erőforrással, szakértelemmel és rugalmassággal tette hozzá. Ezért az Eximbank 20,6 milliárd eurós több mint 6000 milliárd forintos hitelkeretet nyitott, amellyel a világ 94 országába segítené a kivitelt jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Ha sikerül növelni a magyar kkv-exportot, azzal bővülhet a magyarországi munkahelyek száma is, jelenleg minden ötödik munkavállaló jövedelme közvetlenül vagy közvetve az exportból származik. Szijjártó Péter kifejtette: a magyar export volumene
megfelelő, az idei első negyedév végén éves összevetésben 8 százalékkal nőtt, és elérte a 22,3 milliárd eurót. A magyar gazdaság nagyon nyitott, ezért az export erősen meghatározza az egész magyar gazdaság teljesítményét. Urbán Zoltán, a Magyar Export-import Bank vezérigazgatója elmondta, hogy az Eximbank által kihelyezett teljes hitelállomány 559 milliárd forint volt idén március végén. A kihelyezett új hitelek volumene 2013-ban 187 milliárd forint volt, 2014-ben már elérte a 327 milliárd forintot, és csaknem 100 milliárd forinttal növelte az adóbevételeket. Idén az első negyedévben megközelítette a 70 milliárd forintot a kihelyezett új hitelek összege. A vezérigazgató elmondta, hogy a hitelfelvevők között a mikro, kis- és közepes vállalkozások aránya nem egészen 77 százalék, az idén év végére szeretnék elérni a 80 százalékos arányt. A vállalkozások az Eximbankkal szerződésben álló 21 magyarországi pénzintézetnél vagy az Eximbank nemrégiben megnyílt 9 vidéki fiókjánál érdeklődhetnek a feltételekről mondta Urbán Zoltán. A vezérigazgató megjegyezte, a hitelnyújtás egyik feltétele, hogy megfelelő magyar hányaddal kell rendelkeznie az exportálni kívánt terméknek vagy szolgáltatásnak. 2015. június 03. piacesprofit.hu Még a stagnálásnak is örülnek a cégek Pályázatból vagy önerőből fejlesztenek ma a cégek? Egyáltalán fejlesztenek az ipari vállalatok vagy inkább a túlélésre játszanak? Milyen statisztikákból hoznak meg több milliós döntéseket? Ezekre a kérdésekre keresett választ egy friss kutatás. A magyar ipari cégek körében végzett felmérést a fejlesztési tervekről a Cégmenedzser Kft. a Mach-Tech kiállításon. Az eredmények szerint a cégvezetők 19%-a mondta azt, hogy a saját iparágában visszaesés tapasztalható, 43%-a stagnálást figyelt meg (igaz, ezt pozitívnak értékelték megkérdezettek), míg 38%-uk szerint, ha nem is drasztikus, de valamiféle fejlődés érezhető. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 30%-a tervezi, hogy önerőből is fejleszt. Közülük minden második cég szeretne pályázati pénzeket is felhasználni fejlesztéseihez. 17,5%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy a fejlesztéseit mindenképp pályázati forrásokból szeretné megoldani. A megkérdezettek 15%-a mondta azt, hogy a következő 2 évre semmiféle fejlesztést nem terveznek.
A megkérdezettek 30%-a telephelybővítést tervez, 45%-a munkaerő bővítésben látja a fejlődés egyik kulcsát, 40%-a pedig vállalatirányítási szoftverrel tenné gyorsabbá, automatább vállalkozását. A felmérés során arra is keresték a választ, hogy a cégek mennyire vonják be döntéseikbe a különböző statisztikákat. A válaszok itt elég sokrétűek voltak, azonban az világosan kiderült, hogy a fejlett vállalatirányítási és ügyviteli rendszereknek köszönhetően a cégek ma már nem csak a bevételi és kiadási mutatókat figyelik, hanem versenytáraikhoz viszonyított piaci helyzetüket, valamint cashflow-jukat is. Dorog, 2015. június 5. Üdvözlettel: Szűcs György