Karl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]

Hasonló dokumentumok
Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ő ő í í ő




Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

Ó ú ú

ő ő Ó

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ű ű ű ű ú Í

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

ä ä

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

Kollektív reprezentációk

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó


Ö Ö ú

Ü

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

í í ü ő ű í í íí ü ü Á ü ő í ő ő ő ú ő í ü ü í í ú Á ü ú ú í É í ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó ó ű ű ó í ó í ó ó ű í í ű Á

ö Ö ö ü ü ü ö ö ö Í ü ü Í ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ö ö ö ú ü ű ü ö ü ö í í ö ö ü ö í ö í Ő í ö ú ü í ü ü ü í ü ö ű í í í í ü Ő ö ö ö ö í ö í í ü ö ü ú ö Á ű í ö ö ö ü í ö ü í ü ö ö ö ü ö

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ö ö í ó í Á ó ó ö ő ö ö ö ő ö ü ö í ö ó ö ó ő ő ő í ö ő ő ö ö ó ő ü ó ó ü ű ö ó ö ű ó í ő ó ő ö ő í ó ü ö ó í ő í ő ö ő ö ó í ü ó í í ő

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ő ó í í ő ő í í ú ó í ő ü ö ö ő í ő ó í ó ó í ö ő í ó ú ó í í í í ö ő ő ő ő ö Ö ü ó ö ü ö ö ö ő í ő ö ő í ö í í ü ö í ú ü ő ö ö ó ö ő í ő ö ő ö ö ő

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Átírás:

Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a* szemlélet formájában fogja fel; nem pedig mint érzéki-emberi** tevékenységet, gyakorlatot nem szubjektívan. Ezért a tevékeny oldalt elvontan a materializmussal ellentétben az idealizmus amely természetesen nem ismeri a valóságos, érzéki tevékenységet mint olyant fejtette ki.*** Feuerbach érzéki a gondolati objektumoktól valóban megkülönböztetett objektumokat akar: de magát az emberi tevékenységet nem fogja fel tárgyi tevékenységnek. Ennélfogva a Wesen des Christentums"- ban csak az elméleti viszonyulást tekinti az igazán emberinek, míg a gyakorlatot csak piszkos-zsidó megjelenési formájában fogja fel és rögzíti. Ennélfogva nem érti meg a forradalmi", a gyakorlati-kritikai" tevékenység jelentó'ségét. 2 Az a kérdés, hogy az emberi gondolkodást tárgyi igazság illeti-e meg nem az elmélet kérdése, hanem gyakorlati J kérdés. A gyakorlatban kell az embernek gondolkodása igazságát, vagyis valóságát és hatalmát, evilágiságát bebizonyítania. Az olyan gondolkodás valóságáról vagy nem-valóságáról folytatott vita, amely el van szigetelve 00 skolasztikus 000 kérdés. a gyakorlattól tisztára * [Engelsnél:] vagy a ** [Engelsnél:] emberi érzéki *** [Engelsnél:] Ezért történt, hogy a tevékeny oldalt, a materializmussal ellentétben, az idealizmus fejtette ki de csak elvontan, mivel az idealizmus természetesen nem ismeri a valóságos, érzéki tevékenységet mint olyant. [Engelsnél:] gyakorlati 0 0 [Engelsnél:] elszigeteli magát 0 0 0 [Engelsnél:] skolasztikus

A körülmények megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg és a neveló't magát is nevelni kell. Ennélfogva a társadalmat el kell különítenie két részre melyek egyike fölötte áll.* A körülmények változtatásának és az emberi tevékenységnek vagy** önmegváltoztatásnak** egybeesését csak mint forradalmi*** gyakorlatot lehet felfogni és racionálisan megérteni. 4 Feuerbach a vallási önelidegenülésnek, a világ egy vallási és egy világi világra 0 való megkettó'zó'désének tényébó'l indul ki. Munkája abban áll, hogy a vallási világot feloldja világi alapzatában. 00 De hogy 000 a világi alapzat elválik önmagától és magának a fellegekben önálló birodalmat rögzít meg +, az csak ++ abból magyarázható, hogy ez a világi alapzat meghasonlott önmagával és ellentmond önmagának. Ezt a világi alapzatot kell teháí magamagában mind ellentmondásában megérteni, mind pedig gyakorlatilag forradalmasítani. +++ Tehát miután pl.* felfedeztük, hogy a földi család a szent család titka, mármost az előbbit magát kell elméletileg és gyakorlatilag megsemmisítenünk**. * [Engelsnél:] Az a materialista tanítás, hogy az emberek a körülményeknek és a nevelésnek termékei, megváltozott emberek tehát más körülményeknek és változott nevelésnek termékei, megfeledkezik arról, hogy a körülményeket éppen az emberek változtatják meg, és hogy a nevelőt magát is nevelni kell. Ennélfogva szükségszerűen oda jut, hogy a társadalmat elkülöníti két részre, melyek egyike fölötte áll a társadalomnak (pl. Robert Owennál). ** [Engelsnél kimaradt.] *** [Engelsnél:] forradalmasító [umwälzend] 0 [Engelsnél:] egy vallási, elképzelt és egy valóságos világra 0 0 [Engelsnél betoldva:] Szem elől téveszti, hogy ennek a munkának az elvégzése után a fődolog még hátra van. [Engelsnél:] Ama tény ugyanis, hogy + [Engelsnél:] magát a fellegekben, önálló birodalomként, rögzíti meg T r [Engelsnél:] éppenséggel csak [Engelsnél:] Ezt a világi alapzatot kell tehát először ellentmondásában megérteni ésazután az ellentmondás kiküszöbölésével gyakorlatilag forradalmasítani. * [Engelsnél:] pl., miután * x [Engelsnél:] elméletileg bírálnunk és gyakorlatilag forradalmasítanunk

Feuerbach, nem érve be az elvont gondolkodással, a szemléletet akarja*; de az érzékiséget nem mint gyakorlati** emberi-érzéki tevékenységet fogja fel. 6 Feuerbach a vallási lényeget feloldja az emberi lényegben. De az emberi lényeg nem valami az egyes egyénben benne lakozó elvontság. Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége. Feuerbach, aki ennek a valóságos lényegnek a kritikájába nem bocsátkozik, ennélfogva kénytelen: 1. elvonatkoztatni a történelmi lefolyástól, a vallásos lelkületet magáértvalóan megrögzíteni és egy elvont elszigetelt emberi egyént eló'feltételezni ; 2. a lényeg ezért*** csak mint emberi nem", mint belsó', néma, a sok egyént természetileg összekapcsoló általánosság fogható fel. 7 Feuerbach ezért nem látja, hogy a vallásos lelkület" maga is társadalmi termék 00, és hogy az elvont egyén, melyet elemez, egy 00 * meghatározott társadalmi formához tartozik. 8 Minden* 1 " társadalmi élet lényegileg gyakorlati. Mindazok a misztériumok, amelyek az elméletet miszticizmusra indítják 4 " 4 *, az emberi gyakorlatban és e gyakorlat megértésében találják racionális megoldásukat. * [Engehnél:] az érzéki szemléletre apellál "* [Engelsnél:] gyakorlati ** [Engelsnél:] ezért az emberi lényeg nála [Engelsnél:] pusztán természetileg [Engelsnél:] társadalmi termék 0 0 [Engelsnél:] a valóságban egy + [Engelsnél:] A + [Engelsnél:] csábítják

A legtöbb, amihez a szemlélődő materializmus eljut,* vagyis az a materializmus, amely az érzékiséget ntm gyakorlati tevékenységnek érti meg, az egyes egyének és a polgári társadalom szemlélete.** 10 A régi materializmus álláspontja a polgári*** társadalom; az újnak az álláspontja az emberi 0 társadalom vagy a társadalmi 00 emberiség. 11 A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a 00 az, hogy megváltoztassuk. feladat (Thesen über Feuerbach] A megírás ideje: 1845 tavasza Az első megjelenés helye: Marx-Engels-Archiv", I. köt., Frankfurt [1926] (Az Engels-féle változat: Engels Ludwig Feuerbach "-jának 1888-as kiadásához mellékelve) Eredeti nyelve: német * [Engelsnél:] amire a szemlélődő materializmus viszi ** [Engelsnél:] szemlélete a polgári társadalomban" *** [Engelsnél:] polgári" [Engelsnél:] emberi 0 0 [Engelsnél:] társadalmasult 0 0 0 [Engelsnél:] de a

A Tézisek FeuerbachróT Marx kézírása " Í\A ' fi) * /\ i A^: ^rv

t rr V e - - V Y-*' *

Á 4>./i NyU_ L^A"' - * 1 - y J ^ \ - r ^ f y * r*t*~' -y ^ ^~vr ira* ~V

"~ ~-V".-^^-S-í CU>L~^ WJ -vir- 4 5-V ÍJ ' * "V"

9