Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete MANGALICA TÖRZSKÖNYV DEBRECEN 2013.

Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete MANGALICA TÖRZSKÖNYV DEBRECEN 2013. 1

Készítette: Dr. Szabó Péter Papp Csaba Tóth Péter Vásárhelyi Béláné A Mangalica törzskönyv a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a MOE sertés adatbázisának felhasználásával készült A kiadvány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzésecímű támogatásbólkészült Szerkesztette: Dr. Szabó Péter titkár Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete Kiadja: a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete Debrecen ISBN 978-963-08-6536-4

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5 I. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete alapszabálya 7 II. A mangalica sertésfajták tenyésztési programja 17 III. A mangalica története, tenyésztési és termelési eredményei 43 1. A mangalica sertés kialakulása és múltja 44 Küllemi leírás 44 Értékmérő tulajdonságok 46 2. A mangalicatenyésztés jelene 48 A mangalica génmegőrzése fajták és vonalak szerint 55 Család- és/vagy vonaltenyésztés 57 3. Mangalica tenyészetek minősítése 61 A nukleusz és a fajtafenntartó tenyészetek besorolási szempontjai 62 A mangalicafajták 2003-2012. közötti tenyésztési eredményei 64 4. A mangalicafajták értékelése 2013. évi adatok alapján 68 Szőke mangalica 68 Vörös mangalica 69 Fecskehasúmangalica 71 Tenyészkansüldő nevelés és kan kihelyezés 72 5. A génmegőrzés kihívásai a mangalicatenyésztésben 74 A mangalica kanelőállítás folyamata 2011-2014. között 74 A kannevelő telep bemutatása 76 A MOE 2013. évi mangalica tenyészkansüldő előállítási terve 78 A MOE 2014. évi mangalica tenyészkansüldő előállítási terve 83 A mangalica sertés tenyésztésének kilátásai 88 Mangalica tenyészkan előállítási és kihelyezési szerződés 89

Szőke mangalica kocákvonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 93 Szőke mangalica kanok vonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 97 Fecskehasú mangalica kocák vonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 101 Fecskehasú mangalica kanok vonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 103 Vörös mangalica kocák vonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 105 Vörös mangalica kocák vonalak és tenyésztők szerinti megoszlása 108 IV. Gyorslisták a törzskönyvezett mangalica sertésekről 113 1. Szőke mangalica kanok 114 2. Szőke mangalica kocák 130 3. Fecskehasú mangalica kanok 246 4. Fecskehasú mangalica kocák 253 5. Vörös mangalica kanok 286 6. Vörös mangalica kocák 297 Felhasznált és ajánlott irodalom 352

BEVEZETÉS A mangalica a magyar állattenyésztés történetének egyetlen világhírű sertésfajtája. Kialakulása a XVIII. század második és a XIX. század első felére tehető. Földrajzi elterjedése a Kárpátmedence területével azonos. Megjelenése, külleme a magyar szürke szarvasmarhához és a racka juhfajtához hasonlóan annyira egyedi, hogy ha tenyésztése, tartása nem képezne gazdasági értéket, akkor is megmentése a jelen és az utókor ára minden magyar ember érdeke. Mivel fénykorában, adott gazdasági környezetben, speciális termelésben utánozhatatlan világelső fajta volt, így a mangalica és az azt létrehozó elődeink teljesítménye előtt csak tiszteleghetünk. A mangalica a zsírt a leghatékonyabban építette be a szervezetébe és szolgált másfél évszázadon át több tízmillió ember táplálékául, miközben az emberek millióinak munkát, megélhetést, az országnak pedig valutát biztosított. Különleges minőségű termelésével méltán vívta ki csaknem egész Európa elismerését. A mangalica név hallatán a magyar emberek többsége ma is, még ha soha nem is látta, vagy termékeiből nem fogyasztott, mégis tud róla néhány fontos információt. Az elmúlt két évtizedben, és úgy tűnik az elkövetkezőben is Európa os vezető állatgenetikusa a (skót, svéd, német) és táplálkozási szakembere is kutatómunkájában nagy érdeklődéssel fordul a mangalicafajta felé. Megbecsülik és gondozzák a fajtát osztrák, német és a svájci tenyésztők is. Tenyésztik nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az azt körülvevő közelebbi és távolabbi országokban. Ma már Európa csaknem minden országában megtalálható. Míg a XX. század első harmadában a magyar sertésállomány 5-6 millió egyedből álló meghatározó részét (70-80 %) a mangalica képezte, az 1970-es évek elejére csaknem kiveszett, mert az ellenőrzött, ismert származású egyedek a 50 alá csökkent. A mangalica egy fél évszázad alatt saját hazájában a világhírtől a szégyellni való, megvetett, kiközösített, eltüntetésre ítélt kategóriába került. Tenyésztése nem illett az iparszerű nagyüzemekbe, mert a régi rendet képviselte. A feldolgozóipar is el tudta feledni, hogy a Pick szalámi, a csabai- és a gyulai kolbász világhírét a mangalicának is köszönheti. A fogyasztók táplálkozási szokásai természetesen változtak az idők során, de a 180 fokos fordulat a torz tömegtájékoztatásnak, a közízlés manipulálásának köszönhető. Hála a sorsnak a mangalica sertés minden erőszakot túlélt. Elismerés annak a néhány nagyüzemnek Pusztaegres, Egyek, Tornyospálca, Kisvárda, Hajdúböszörmény és név nélkül azoknak a túlnyomóan kistermelőknek, akik ösztönösen kitartottak és megmentették a mangalicát. A magyar állattenyésztők legkiválóbbjai már a 60-as évek végén felismerték, hogy az óriási erőkkel végzett modernizálás nyomait is eltüntetheti értékes régi állatfajtáinknak. Kitartó érvelésük hatására1967-től a Magyar Állam jogszabályban védi az őshonos állatfajtákat, köztük a mangalicát. Ettől az időszaktól kezdve az állam támogatja az őshonos állatfajták fenntartását. Sokat tett a fajta újbóli elterjesztéséért az a 150 tenyészet tulajdonosa, akik révén az elmúlt 10 év alatt több mint húszszorosára növekedett a mangalica törzsállomány (4000 db). Elismerés illeti a feldolgozásban és termékfejlesztésben úttörő szerepet vállaló Gyulai Húskombinát, és a Pick Szeged Zrt. valamint az export elindítása révén az egész folyamatot generáló spanyol-magyar vegyes vállalatot az Olmos és Tóth Kft-t.

Másodszori megalakulása óta, immár 20 éve a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete az előbb említettekkel összefogva azon dolgozik, hogy a mangalica sertés állattenyésztésünk hierarchiájában, táplálkozási szokásainkban és kultúránkban ismét a megillető helyet foglalja el, egyben ráirányítva a figyelmet és felkeltve az érdeklődést a többi őshonos állatfaj kitűnő hazai képviselőire is. A mangalica eredetének igazolásában és megőrzésében kiemelkedő jelentőségű az Országgyűlés 32/2004. (IV.19.) OGY határozata, amely a védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták között a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánítja. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen az utóbbi 10 év törzskönyvezői munkája alapján ismételten összeállította és közreadja a 7327 nőivarú és 258 hímivarú mangalica törzsállomány adatát, megerősítve a három mangalica sertésfajta 2004-ben kiadott "eredő" törzskönyvét, és azt a továbbiakban a gyakorlati tenyésztés szempontjából zárt törzskönyvnektekinti. 2004. óta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete továbbiakban MOE csak azokat a sertéseket tekinti fajtatiszta mangalica sertésnek, amelyeknek szülei illetve felmenői az akkori, és most közzétett mangalica törzskönyvben szerepelnek. Az Egyesület hiteles származási igazolás kiállítását csak abban az esetben vállalja és teljesíti, ha az illető egyed a törzskönyvben szereplő egyedek leszármazottja, és tulajdonosa (vásárlója) elismeri, elfogadja és betartja a mangalica törzskönyv előírásait. A Mangalicatenyéstők Országos Egyesülete együtt kíván működni a külföldi mangalicatenyésztő egyesületekkel és tenyésztőkkel a mangalicafajta fenntartásában.az általuk törzskönyvezett mangalicákat csak abban az esetben fogadja be a magyar mangalica törzskönyvbe, ha származásuk igazolt, és DNS vizsgálat alapján az egyed valamelyik mangalica fajtához tartozónak tekinthető. A mangalica fajtákat ezen az úton lehet nemzetközi fajtává tenni és reményeink szerint sikeres útján elindítani. Debrecen, 2013. május Dr. Szabó Péter titkár Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete

I. Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete A L A P S Z A B Á L Y A (A 2007. szeptember hó 18. napján megtartott közgyűlésen elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P S Z A B Á L Y A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 1994. november hó 02. napján alakult meg, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk. 60.215/94. alatt a társadalmi szervezetek közé nyilvántartásba vette. Az Egyesület 2007. szeptember hó 18. napján megtartott közgyűlésén az alapszabály módosításra került, melyre tekintettel szükségessé vált az alapszabály egységes szerkezetbe foglalása az alábbiak szerint akként, hogy a módosított részek dőlt betűvel kerültek megjelölésre: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 1. Az Egyesület neve: MANGALICATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE 2. Az Egyesület székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. sz. 3. Az Egyesület országos jellegű, jogi személyként működő társadalmi szervezet. 2.. Az Egyesület célja: A mangalica törzskönyvezési tevékenység végzése. Célja továbbá az Egyesületnek a mangalica sertés fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének mindenkor érvényes szabályai szerint. Az Egyesület törekszik továbbá arra, hogy a tagok által tenyésztett mangalica sertések értékesítését elősegítse. A fajtát nemzeti értéknek tekinti az Egyesület, amelynek fenntartása a jövő érdeke. A mangalica fajtát mint magyar őshonos állatot a Magyar Köztársaság Országgyűlése nemzeti kinccsé nyilvánította a 32/2004. (IV.19.) határozatában. II. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGEI Az I. fejezet 2. -ában megfogalmazott cél érdekében: 1. Gondoskodik a mangalica fajták (szőke, vörös és fecskehasú) fenntartásáról, és a tenyésztési program végrehajtásáról. 2. A tenyésztési adatokat a tagok gyűjtik és folyamatosan karbantartják. 3. Felelősséget vállal a közhitelű törzskönyvezés szakszerű megvalósításáért. Rendszeresen jelentést ad ki. 4. Szervezi a minőségileg megfelelő tenyészutánpótlás előállítását és felhasználását. 5. A fajta védelme és létának növelése érdekében propagandát fejt ki, kiadványokat jelentet meg, kiállításokat szervez, stb.

6. A fajta biztonságos fennmaradása érdekében védi és képviseli a tenyésztők érdekeit. Minden megtesz azért, hogy a fajtába tartozó tenyész- és vágóállatok a fajta értékéhez méltó áron kerüljenek értékesítésre. 7. Együttműködik a többi őshonos állatfajokat és sertésfajtákat tenyésztő Egyesületekkel. 8. Az Egyesület feladatának tekinti a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását. 9. Gondoskodik a szakmai és egyéb külső és belső információk áramoltatásáról, szaktanácsadásról. 10. Jogszabályi felhatalmazás alapján a jogszabályban meghatározott igazolások kiadása Az Egyesület TEÁOR 03 szerinti tevékenységi köre 01.23 03 Sertéstenyésztés 01.42 03 Állattenyésztési szolgáltatás 73.10 03 Műszaki kutatás, fejlesztés 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás 74.30 03 Műszaki vizsgálat, elemzés 74.87 03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan jogi és természetes magyar vagy külföldi személy, aki külön írásbeli nyilatkozattal elfogadja és magára nézve kötelezőnek elismeri az Egyesület alapszabályát, az abban foglalt feltételeknek megfelel, annak szellemében tevékenykedik és fizeti a tagdíjat. Tagok: a) Alapító tag: az természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az Egyesület tagságáról vezetett nyilvántartásban alapító tagként van nyilvántartva. b) Rendes tag: az természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek a tulajdonában legalább 20 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertés van,és a közgyűlés jóváhagyta a felvételét. A tagok jogaira, kötelezettségeire és a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések a jelen alapszabály eltérő rendelkezése hiányában mind az alapító tagokra, mind a rendes tagokra irányadóak. 2. A tagsági viszony keletkezése: Az Egyesületbe tagsági felvételt kérő személy felvételére irányuló kérelemről az elnökség kétharmados szavazattöbbséggel meghozott javaslata alapján a közgyűlés jogosult dönteni. A közgyűlés megtagadhatja a felvételt, amennyiben a felvételt kérő, illetve annak tevékenysége, működése az alapszabályban különösen jelen fejezet 1. pontjában meghatározott feltételek-

nek, az alapszabály szellemének, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek nem felel meg, személye vagy tevékenysége az egyesület céljával, tevékenységeivel nem egyeztethető össze. Rendes tagsági viszony a kitöltött és aláírt írásbeli belépési nyilatkozattal és az első éves tagdíj befizetésével a közgyűlésnek a tagfelvételt jóváhagyó döntése esetén jön létre. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek tagsági jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. 3. A tagok jogai: a) Az Egyesület rendezvényeit díjtalanul látogathatják. b) A közgyűléseken észrevételezési, indítványozási és javaslattételi, valamint szavazati joguk van, az f) pontban meghatározottak szerint. c) Felvetéseikre érdemi választ kell kapniuk az egyesületi ügyekben, az Egyesület hatáskörrel rendelkező szervétől, tisztségviselőjétől. d) A jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén bármelyik tisztségre megválaszthatóak, bármely feladattal megbízhatóak, illetve a tisztségviselők megválasztásában részt vehetnek. e) Az Egyesület éves jelentését meg kell kapniuk. f) Az Egyesület közgyűlésén valamennyi tagot 1 szavazat illet meg. 4. A tagok kötelezettségei: az egyesületi munkában való részvétel, az Egyesület szervei által meghozott határozatok szerint, az alapszabály betartása, az Egyesület szervei által meghozott határozatokban foglaltak teljesítése, végrehajtása, a közgyűlés által megállapított tagdíj határidőben történő befizetése, adatszolgáltatás teljesítése, az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők által előírtak, illetőleg jogszabályban meghatározottak szerint, a tag tulajdonában álló legalább 20 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertés folyamatos fenntartása, ide nem értve az alapító tagokat. 5.A tagsági viszony megszűnése: 5.1. A tagsági viszony megszűnik a tag kizárásával, kilépésével (e szándékot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell az elnökségnek írásban bejelenteni), természetes személy esetén elhalálozásával, nem természetes személy esetén jogutód nélküli megszűnésével.

5.2. A tag kizárása: a) A tagot az elnökség vagy bármely tag javaslatára a közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlévők által képviselt szavazatokszerint ított kétharmados többséggel meghozott határozattal kizárhatja, amennyiben a tag: az alapszabályt, az Egyesület egyéb szabályzatait, az Egyesület szerveinek határozatait vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan vagy több alkalommal megsérti, illetve azok rendelkezéseit nem teljesíti; az Egyesület célját, tevékenységeit, jelentős érdekeit, jó hírnevét megsérti, illetve veszélyezteti. b) A tagot kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozattal az elnökség is kizárhatja a lentebb meghatározott, súlyos kötelezettségszegések esetén. Az elnökség által is kizárható a tag, amennyiben: legalább egy éven keresztül nem áll a tulajdonában legalább 20 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertés, az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők írásbeli figyelmeztetése ellenére, nem szolgáltat adatot az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők írásbeli felhívásában foglaltak, illetőleg jogszabályban meghatározottak szerint, nem fizeti meg a közgyűlés által megállapított tagdíjat, az Egyesület szervei, tisztségviselői írásbeli felszólításának kézhezvételétől ított 60 napon belül. 6. Az Egyesület megszűnik, amennyiben: a) a feloszlását a közgyűlés kimondja, b) más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja, c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja, d) ha a taglét 10 alá csökken. 1. Közgyűlés: IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS KÉPVISELETE Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely évente legalább egyszer ülésezik. A közgyűlést az elnökség hívja össze, évente legalább egy alkalommal. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a tagok legalább kétharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja, az elnökség határozata alapján, a bíróság által történő elrendelésekor.

A tagok legalább kétharmada által aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat tartalmazó, az elnökségnek megküldött írásbeli kérelemre az elnökség a kérelem kézhezvételétől ított 60 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést. A közgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja, a jogszabályban meghatározott estekben. A közgyűlés napirendi pontjait a tagok kérelmére összehívott és a bíróság által elrendelt közgyűlés kivételével az elnökség határozza meg, amelyre vonatkozóan bármely tag javaslatot tehet. A közgyűlésre a tagokat, az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait, a titkárt a napirend közlésével, a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően kell meghívni. Határozatképes a közgyűlés akkor, ha azon a tagság többsége jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés: Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők ától függetlenül határozatképes, melyre az eredeti közgyűlés meghívójában utalni kell. Az eredeti közgyűlés meghívójában meg kell jelölni a határozatképtelenség miatt megismételni szükséges közgyűlés időpontját is. A megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlés időpontjához képest 8 napon belüli időpontra kell kitűzni. A közgyűlés kizárólagos feladat- és hatásköre: Az alapszabály elfogadása és módosítása. Tenyésztési program elfogadása és javaslattétel annak esetleges módosítására. AzEgyesület elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása. Az elnökség beolóinak elfogadása. Az Egyesület titkárának egy elnökségi ciklusra történő megválasztása, illetőleg a titkár visszahívása. Működési feltételek meghatározása, jóváhagyása. Az Egyesület költségvetésének és munkatervének megállapítása, jóváhagyása (az éves tagdíj mértékének meghatározása, eredmény-felhasználás). A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása ésvisszahívása, beolóinak megtárgyalása, jóváhagyása. Az Egyesület feloszlásának kimondása. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a közgyűlésen jelenlévők által képviselt szavazatokszerint ított egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha jelen alapszabály vagy jogszabály ettől eltérő többséget ír elő valamely kérdésben.

A közgyűlés által választott tisztségviselők (elnök, elnökség tagjai, Felügyelő Bizottság tagjai, titkár) megbízatási határidejük lejártát megelőző visszahívásához a teljes tagság által leadható összes szavazat szerint ítottegyszerű többség szükséges. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 2. Elnökség: Az Egyesület operatív, ügyintéző, irányító szerve, amely öt tagból áll: az Egyesület elnökéből és további négy elnökségi tagból. A közgyűlés az Egyesület elnökét és az elnökség tagjait egy azonos elnökségi ciklusra választja az Egyesület tagjai közül. Egy elnökségi ciklus időtartama öt év. Az elnökség feladat- és hatásköre: Gondoskodik a közgyűlés határozatainak előkészítéséről, végrehajtásáról. Javaslatokat és előterjesztéseket tesz a közgyűlés részére (különösen a tenyésztési, tartási, takarmányozási, értékesítési, személyi, szervezeti, működési kérdésekben, tiszteletdíjjal stb. kapcsolatosan). Biztosítja az Egyesület törvényes és az alapszabálynak megfelelő működését. Szakbizottságokat hozhat létre meghatározott cél elérése érdekében. A közgyűlésnek évente legalább egy alkalommal köteles beolni az Egyesület, valamint az elnökség tevékenységéről, működéséről. Összehívja a közgyűlést az alapszabályban meghatározott esetekben, de évente legalább egy alkalommal. A titkár feladatait, hatáskörét határozatában vagy szabályzatban megállapítja. Kötelezően tenyésztésvezetőt választ határozott vagy határozatlan időtartamra, aki az Egyesületnél munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja el feladatát. Működésének részletes szabályait az elnökségre vonatkozó ügyrendben állapítja meg. Az Egyesület működésére, ügyvitelére, ügykezelésére, pénzkezelésére, iratkezelésére stb. vonatkozóan egyéb szabályzatot (pl. pénzkezelési szabályzat) állapíthat meg. 3. Titkár A közgyűlés az Egyesületnél egy elnökségi ciklusra titkárt választ, aki lehet az Egyesületben tag vagy nem tag személy is. A titkár újraválasztható. A közgyűlés jogosult a titkárt az elnökségi ciklus lejáratát megelőzően visszahívni. A titkár hatáskörét, feladatait az elnökség által elfogadott határozat vagy szabályzat állapítja meg. A titkár és a tenyésztésvezető nem lehet az Egyesület elnöke, valamint a Felügyelő Bizottság tagja.

4. Felügyelő Bizottság: Háromtagú, tagjait 5 évre meghatározott időre a közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai közül megválasztja a Felügyelő Bizottság elnökét. Ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását és gazdálkodását. Tagjai az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A közgyűlésnek tartozik évente legalább egy alkalommal beolni az Egyesület és szervei működésének ellenőrzéséről, valamint saját tevékenységéről, működéséről. A jogszabályban meghatározott estekben összehívhatja a közgyűlést. Működésének részletes szabályait a Felügyelő Bizottságra vonatkozó ügyrendben állapítja meg. 5. Az Egyesület képviselete: Az Egyesület elnöke az Egyesületet és az elnökséget a hatóságok, bíróságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli, az Egyesület nevében önálló aláírási jogosultsága van. A Egyesület elnöke az elnökség egy másik tagjával együttesen rendelkezik az Egyesület banklája fölött. Az Egyesület tisztségviselői, alkalmazottai, az egyesülettel egyéb jogviszonyban álló személyek az Egyesület elnöke által adott eseti meghatalmazás alapján képviselhetik az Egyesületet. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és abban pontosan meg kell határozni, hogy a meghatalmazott képviselete mely kérdésekre és milyen időtartamra terjed ki. 6. Az iratok kézbesítése a tagok részére Az egyesület szervei és tisztségviselői által az Egyesület nevében a tagok részére írásban, ajánlott, tértivevényes postai küldeményként megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Az egyesület szervei által meghozott határozat kézbesítése esetében az Egyesület a fenti kézbesítési vélelem beállásáról a címzettet nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a határozatot, amelyre vonatkozóan az Egyesület a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. 7. A munkáltatói jogok gyakorlása Az Egyesület alkalmazottai felett az Egyesület elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Egyesület alkalmazottaival írásban kell munkaszerződést kötni.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az elnökség pénzkezelési szabályzatot fogad el, melynek tartalmaznia kell különösen: a pénzügyi és viteli nyilvántartás, bizonylati rend szabályozását, a pénzügyi adatszolgáltatás rendjét, a pénzkezelés, fogyóeszköz igénylés, beszerzés, leltározás, selejtezés szabályozását, az utalványozási rendet (az utalványozási jogkört az Egyesület elnöke gyakorolja). Az Egyesület gazdálkodása: Az Egyesület nyereséget nem képez, bevételeit a fajta fenntartására és támogatására használja fel (non profit organisation) a közgyűlés határozata alapján, a költségvetés szerint. Bevételi források, vagyon: tagdíjak, adományok, állami támogatás, egyéb, működésből fakadó bevételek. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem (a tagdíj megfizetésén túlmenően kivéve) nem felelnek. Az Egyesület megszűnésekor az Egyesületi vagyont a tagok között egyenlő arányban kell felosztani. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesületekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Jelen, a dőlt betűkkel megjelölt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a 2007. szeptember hó 18. napján megtartott közgyűlés fogadta el. Lakitelek, 2007. szeptember 18. Vásárhelyi Béláné a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője Tóth Péter elnök Rózsa Péter tag, Balmazújváros a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítője Domanyek András tag, Mezőfalva a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítője

MANGALICATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE 4032. DEBRECEN, BÖSZÖRMÉNYI ÚT 138. II. A MANGALICA SERTÉSFAJTÁK TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA DEBRECEN 2008.

I. A MANGALICA SERTÉSFAJTÁK TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA A) Ellátási terület A Magyar Köztársaság egész területén található az állattenyésztésről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben foglaltaknak megfelelő génmegőrző tenyészetek, amelyek tagjai a mangalica fajták elismert tenyésztő szervezetének. B) A fajták ismertetése A tenyésztett fajták: szőke mangalica fecskehasú mangalica vörös mangalica A mangalica sertés a XIX. században, a Kárpát medencében kialakult tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A szőke mangalica sertés kialakításában a göndörszőrű sumadia sertés vett részt az 1830-as években. A fecskehasú mangalica később alakult ki a mangalica sertések és a szerémségi sertés keresztezéséből. A legkésőbbi változat a vörös mangalica, mely a szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakult ki a XX. század elején. A magyar mangalica sertés közepes testméretű.kifejlett korban az alábbi testméretek jellemzik: Ivar Kor (év) Marmagasság (cm) Testsúly (kg) 1 64-67 90-100 Koca 2 72-73 120-140 3 74-77 140-160 1 65-70 100-120 Kan 2 75-80 130-150 3 80-85 150-170 A szőke mangalica szőrzete a szürkétől a sárgáig, illetve a sárgásvörösig minden változatban előfordul, a sárgás-vöröses színeződést a tartási és talajviszonyok okozzák(1. és 2. kép). A vörös mangalica szőrzete sötétebb, vagy világosabb árnyalatú barnásvörös(3. és 4. kép). A fecskehasú mangalica szőrzete az oldalakon és a háton fekete, a test alsó fele, a has és a toka a szájszegletig húzódóan fehér, vagy ezüstszürke. A farok szintén fehér, a farokbojt fekete (5. és 6. kép). A mangalica sertések bőre pigmentált szürkés-fekete, a természetes testnyílások és a túrókarima feketék, a csecsek és a körmök ugyancsak feketék. A fültő alsó szélén egy világos (3-5 cm átmérőjű) folt található fokozatos átmenettel a pigmentált bőrön, az úgynevezett Wellmann folt ami a mangalica fajtajellegéhez tartozik. A szőrzet dús, hosszú, télen gyaluforgácsszerűen göndörödő, vastag, tömött, nyáron finomabb, rövidebb, sima lefutású. A gyaluforgácsszerűen göndörödő szőr a fajtajelleghez tartozik.nem kívánatos a gyűrűs, erősen göndör szőr, valamint a durva egyenes sörték a hátvonalon, vagy az oldalakon. Ugyancsak nem kívánatos a túl finom gyapjas szőr. A durva szőr, a szőke mangalicán a fekete szőrvégek, valamint a fület szegélyező fekete szőrök az egyed őseiben idegen fajta előfordulására utalnak.

1. kép: Szőke mangalica kan 2. kép: Szőke mangalica koca 3. kép: Vörös mangalica kan 4. kép: Vörös mangalica koca 5. kép: Fecskehasú mangalica kan 6. kép: Fecskehasú mangalica koca (Fotó: Szabó P.)

A fej középhosszú az orrhát enyhén megtört, a fülek közép nagyok előre hajlóak. A szemek barnák a szemöldök és a szempillák feketék. A faroktő jellegzetesen vastag, a farokbojt mindig fekete. A minimális csecs5-5 szabályos jól fejlett csecs mindkét oldalon. A hátvonal enyhén ívelt, az ágyék rövid, vagy középhosszú. A csontozat finom, de nagyon szilárd. Nem kívánatos fajtajelleg hibák: világos, vagy rózsaszín bőr a hastájékon, nem pigmentált testnyílások, sötétbarna, fekete szőrvégek, barna vagy fekete szőrszálakkal tűzött fülek, túl finom, vagy túl durva szőrzet, túl kicsi felálló, vagy túl nagy lelógó fülek, a puha csüd. Nem megengedett fajtajelleg hibák: körülírt fehér foltok a bőrön, fekete, vagy barna foltok a szőrzeten, sárga, vagy csíkozottan sárga köröm, rózsaszín csecsbimbók, teljesen fehér farokbojt, fehér szemöldök, vagy szempilla. A tenyészcél A mangalica sertés genetikai és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartása. Ennek követelménye, hogy mindhárom fajtában megőrizzük a fajtákra jellemző külső és belső tulajdonságokat oly módon, hogy az állomány megtartsa formagazdagságát a legkisebb génveszteséggel, a beltenyésztés elkerülése mellett. A kilencszázas évek elején kialakult zsírsertés típus fenntartása, a természetes tartási körülményekhez való jó alkalmazkodó-képesség, és az ellenálló-képesség megőrzése. A fajtára jellemző határokon belüljó növekedési erély és reprodukciós teljesítmény. A hagyományos csoportos tartásban nélkülözhetetlen természetes szociális viselkedés és kedvező vérmérséklet. További fontos célkitűzés, hogy a kocalét fajtánként elérje a nemzetközileg elfogadott minimális 1000 egyedet arányos vonalmegoszlás mellett, és ezzel lépjen kia veszélyeztetett kategóriából. Ennek érdekében olyan hasznosítási programok kidolgozása, melyek a mangalica eredeti tenyészcéljának megfelelnek és speciális igényeket kielégítő piacképes terméket eredményeznek.

C) A tenyészetek besorolása 1. A fajtatiszta tenyészetek fenntartása Nukleusz állományok (a tkv. Rendszerben 1.-es besorolás, vagy A kategóriájú tenyészet). A génmegőrzésben a vonalak fenntartására és az apaállat előállításra kijelölt tenyészetek, amelyekben fajtatiszta a törzskönyv fő részébe sorolt mangalica sertéseket tartanak, in situ tartási körülmények között. Szigorú célpárosítás alapján gondoskodnak a kijelölt vonalak utánpótlásáról mindkét ivarban. A tenyészet hiteles törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, az adatok nyilvántartása a ítógépes törzskönyvi rendszerben kötelező. Mivel a fajta legfontosabb genetikai értéke a nukleusz tenyészetekben koncentrálódik, ezért a fajta génkészleti értékeinek felderítését és eljárásait, valamint azok hasznosítását a zárt törzskönyvben, az egyetemek és kutató intézetek közreműködésével K+F keretében kell megvalósítani. Szaporító telepek (3.-as besorolás, vagy B kategóriájú tenyészet). A génmegőrzésben háttértenyészetként szolgálnak, alapvető feladatuk a tenyészkoca előállítás. A tenyészetben a törzskönyv fő részébe sorolt fajtatiszta tenyészállatok tenyésztése történik in situ körülmények között. A párosítási tervek betartása és az utánpótlás szakszerű beállítása biztosított. A tenyészet hiteles törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, az adatok nyilvántartása a ítógépes törzskönyvi rendszerben kötelező. Árutermelő telep (4.-es besorolás, vagy C kategóriájú tenyészet). Az állomány hiteles törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, de a génmegőrzésben közvetlenül nem vesz részt, az innen kikerülő állatok nem kapnak származásigazolást. A telepen fajtatisztán, vagy az egyesület tenyésztési programjának megfelelően keresztezésekkel történik az árusertés előállítás. Saját célra a tenyésztésvezető által írásban megadott elvek szerint kocautánpótlás megengedett. Az egyesület külön szabályozás szerint igazolja az előállított hízósertések mangalica fajtához való tartozását, illetve keresztezés esetén a vérhányadot. Az árutermelő állományok kötelezettek az előírt nyilvántartások vezetésére. A termékenyítési, szaporasági és származási adatokat a ítógépes törzskönyvi rendszerben kötelező nyilvántartani.a tartás és a takarmányozás a MOE által meghatározott módon eltérhet az in situ tartás feltételeitől. Az árutermelés a tenyészállat felvásárlással bevételi lehetőséget biztosít a nukleusz és a szaporító tenyészeteknek. Az 1-es és 3-as besorolást a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) javaslatára az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) hagyja jóvá.a 4-es kategóriába a MOE sorolja be a tenyészeteket. Az árutermelő tenyészet felvételénél írásban kell rögzíteni, hogy milyen feltételekkel, melyik generációra adja ki a MOE a végtermék hízókra a mangalica eredetre vonatkozó igazolást. Minimális feltétel például a származásigazolással rendelkező apaállat használata. A 4.-es besorolású tenyészet nem léphet előre 3.-as, vagy 1.-es kategóriába. A génkészlet felderítése és hasznosítása Hazai szórvány állományból, vagy árutermelő állományból,nem történik tenyészállat beemelés a törzskönyvbe.

Az esetleges import állományból külföldi mangalica fő törzskönyvbe sorolt mangalica sertés esetén származó hím-és nőivarú egyedek tenyésztésbe vonhatók, új vonal létrehozása céljából, vagy más, a génmegőrzés szempontjából kívánatos tulajdonság alapján, a tenyésztőszervezet javaslatára, az MGSZH jóváhagyásával az alábbiak szerint: küllemi bírálat (min. 3-as átlagpont), utódok küllemi bírálatautódok küllemi bírálata során fajtajelleg hiba nem jelenik meg, tartós megjelölés (fülcsipke, krotália). 2. Az árutermelő keresztezések Az áru-előállító keresztezések minden esetben úgy történnek, hogy a mangalica kocákat duroc kannal termékenyítve, 50-50 % vérhányadú F1malacok születnek, amelyek kizárólag vágósertés előállításra használhatóak. Egy tenyészeten belül nem megengedett a különböző mangalica fajták és keresztezési konstrukciók tervszerűtlen egyidejű használata. A tenyészettel történő egyeztetés alapján a tenyésztésvezető írásban rögzíti és fogadja el az adott üzem tartási-, takarmányozási- és értékesítési elképzeléseinek megfelelő konstrukciót, amelyet a tenyészet a továbbiakban köteles betartani. Az elfogadott programtól való eltérés esetén a MOE megtagadja a vágósertéseknél a mangalica eredetre vonatkozó igazolás kiadását. A keresztezett végtermék hízók előállítása a mangalica génmegőrzését nem veszélyeztetheti. D) A tenyésztés módszere tiszta tenyésztés a genetikai és fenotípusos variancia fenntartásával, amelynek érdekében a MOE párosítási tervet dolgoz ki, figyelembe véve az egyes tenyészetek állományméretét, az alkalmazott pároztatási módszereket és a rendelkezésre álló vonalak át. A tenyésztés a heterozigozitás növelésére irányul oly módon, hogy a fajtastandardnak megfelelő tenyészállatok utódainak tenyésztésbe állítása biztosítva legyen.törekedni kell arra, hogy a törzskocáktól és a törzskanoktól is legalább egy-egy utód beállításra kerüljön. A beltenyésztés megelőzése, és valamennyi genetikai variáns megőrzése céljából kerülendő az egyes tenyészetek, vagy állatok túlzott favorizálása az utánpótlás kijelölésnél. A párosítási terv: Tenyészetenként folyamatosan készül a tenyészet minden olyan egyedére, melyek származása ismert és állategészségügyi státusza rendezett. A párosítási terv tartalmazza: a párosítandó kocák és süldők egyedát és fülát, a beosztandó kanok egyedát, azonosítóját és vonalát, a pároztatás módszerét.

Ismeretlen származású vagy a tenyésztésből egyéb okok miatt kizárt kocák ill. süldők más fajtájú kanokkal történő keresztezése áru-előállítás céljából az árutermelőtelepeken MOE engedély alapján történhet. Az egyes elfogadott pároztatási módok alkalmazását a helyi adottságok ismeretében a MOE, mint fajtafenntartó hagyja jóvá. Kézből fedeztetés: A kocákat és a beosztott kant külön tartjuk, és egyedileg búgatjuk. Háremszerű pároztatás: A legáltalánosabb alkalmazott módszer, amelynek során a kanokhoz osztjuk be a kocákat, és csoportosan tartjuk őket. Mindkét módszer esetén általános követelmény, hogy minden kan mellé egy vagy két tartalék kant is kell tartani a párosításra kijelölt kanok vonalából (ha van), továbbá biztosítani kell a tenyésztési alapadatok feljegyezhetőségét (búgatási időpont, fialási-, választási várható időpontok rögzítése). Mesterséges termékenyítés: Kivételesen alkalmazott módszer és MOE engedélyhez kötött. A kocáknál szinkronizáló szer használata csak kivételes esetekben megengedett (kísérlet, kutatás). 1. A vonalfenntartás módszerei A fajták fenntartása apai származásukat illetően elkülöníthető vonalakkal történik. A geneológiai vonalak indokolt esetben történő összevonásáról, vagy szétválasztásáról, új vonalak kialakításáról az MGSZH a tenyésztőszervezet (MOE) bevonásával dönt. A vonalak megnevezése a ítógépes törzskönyvi rendszer kódjegyzékében kerül rögzítésre, a vonalhoz való tartozást a rendszer nyilvántartja. A vonalfenntartás a mangalicatenyésztésben meghatározó tényező, mivel az elveszett vonalakat nem lehet pótolni. 2008-ban a három mangalica fajtában az alábbi vonal- és a hozzátartozó kanlétokat tartották nyilván: Vonalak a Kanok a Szőke mangalica 9 210 Fecskehasú mangalica 11 57 Vörös mangalica 7 75 A fajtákon belül a vonalak adatait az 1. melléklet tartalmazza. A fajta fenntartásának alapját a nukleusz és a szaporító tenyészetek/állományok képezik. Az in situ tenyészeteken belül a nukleusz állományokat a Tenyésztési Bizottság javaslatára a MOE vezetősége határozza meg. A vonalfenntartó és kanelőállító (nukleusz) tenyészetekben, az előállítandó kansüldők áról és tenyésztésbe állításuk engedélyezéséről a MOE a Tenyésztési Bizottság javaslatára dönt a beltenyésztés elkerülésének és a genetikai variancia megőrzésének figyelembe vételével.

A kansüldők értékesítése csak a Tenyésztési Bizottság által elvégzett egyedi bírálat alapján kerülhet sorra. Kocasüldők értékesítése a nukleusz és a szaporító besorolású tenyészetekből lehetséges, megfelelő állategészségügyi státusz esetén. Mangalica tenyészsüldők exportja és importja csak a MOE és az MGSZH engedélye alapján történhet. A fajták fennmaradása és stabilitása nagymértékben függ a fajtán belüli vonalak ától, valamint a vonalakon belüli koca- és kanléttól. A MOE feladata a génmegőrzéssel egy időben fajták eredeti tulajdonságainak megőrzése a vonalak megfelelő variabilitásának és genetikai egyensúlyának biztosítása. Az előzőeknek megfelelően a jelenlegi fajtaösszetételt figyelembe véve a szőke mangalicán belül a Pécs, a Bácska, a Vasvár és a Halmaj a fecskehasú mangalicában a Csatár, a Veszprém, a Bicskás és a Jász, míg a vörös mangalicában a Bihar és a Déva vonalakból kell az eddiginél több kant beállítani a genetikai egyensúly biztosítása érdekében. A tenyészvonalak megőrzése különösen fontos része a génmegőrzésnek, mert a korábban létező vonalak több mint 50 %-a megszűnt, kihalt. A vonalak megőrzése, egyensúlyának megtartása mind a három mangalica fajta esetén azért is különösen fontos, mert a rokontenyésztés az apai vonalak rotációjával kerülhető el, amelyet a párosítási terv összeállításánál is figyelembe kell venni. A szelekciós- és a kombinációs tenyésztés elvei és előnyei is megfontolandóak a párosítási terv készítése során. A szelekció során elsősorban a reprodukciós teljesítményt, a kifogástalan fajtajelleget, valamint a korrekt küllemet kell figyelembe venni. A vonalbővítés lehetősége folyamatos, az országon kívülre is áthúzódó hagyományos tenyész-körzetekből származó állatok importjával. A kocacsaládok megfelelő létú kialakítása a törzskönyvezett állomány növelésének függvényében történhet. A tenyészetek felolása Tenyészetek felolásakor, ha az nem állategészségügyi okok miatt következett be a nukleusz besorolású tenyészetek esetén a legértékesebb tenyészállatokat a MOE kimenti, és kezdeményezi más nukleusz besorolású tenyészetekbe való áthelyezését. 2. A szaporítás szabályai A kocasüldők búgatására min.9 hónapos korban kerülhet sor, ha a 90 kg-ot elérték. A kanok tenyésztésbe vételi ideje egy éves kor és min. 100 kg élősúly. A tenyészutánpótlás biztosítása Minden, származását illetően minimum 2 ősi sorral rendelkező koca után, ha minden küllemi tulajdonságban meghaladja a 3 pontértéket és a párosítási tervben előírt kannal búgatták, célszerű kocamalacot tenyészutánpótlásként megtartani. A törzskanok után (1-es tenyésztési besorolás) évente minimum két célpárosításból származó utánpótlás kansüldő felnevelése ajánlott.

Kivételes értékű és küllemű kan szaporító tenyészetben történő feltűnése esetén az a Tenyésztési Bizottság javaslatára nukleusz tenyészetbe kimenthető. A fajtafenntartásba vont egyedek egyéb fajtájú kannal történő párosítása nem megengedett addig, amíg a szülők utánpótlása nincs biztosítva. A génbankban megőrzendő szaporítóanyag A génbankban megőrzendő szaporítóanyag és genetikai minta elhelyezése a sertés faji adottságai miatt jelenleg nem megoldott. Amennyiben a sertés szaporítóanyag in vitro megőrzése kidolgozásra kerül, úgy az a sertés nukleusz tenyészetekbe tartozó egyedeitől a kidolgozásra kerülő megőrzési tervnek megfelelően a MOE jelöli ki a donor állatok körét. E) A teljesítményvizsgálat rendje Szaporasági és felnevelési teljesítményvizsgálat (SZFTV) Ennek keretében a következő adatokat kell rögzíteni: a koca azonosítója, a búgatás a és a búgó kan azonosítója, a fialás (vetélés) a, a született élő malacok a ivaronként, a holt malacok a, az egy napos alom minősége 1-5-ig pontozva, a malackori azonosítók, a 21 napos malacok a ivaronként, a 21 napos alom minősége 1-5-ig pontozva, esetleges genetikai rendellenességek. Az adatok felvételezésének módja, valamint a teljesítmények kifejezése a kódex előírásai szerint történik. Küllemi bírálat A küllemi bírálat elvégzése a tenyésztésbe állítás előtt kötelező, ilyenkor azonban csak összbenyomás pontot kell adni. A tenyészkanok részletes küllemi bírálatát egy éves korig, a kocákét legkésőbb a második fialás előtt el kell végezni a 2.melléklet szerint. A bírálati eredményeket a törzskönyvben rögzíteni kell. Szempontok: fej törzs ráma, fejlettség lábszerkezet pigment szőrszín szőrminőség összbenyomás

Az egyes tulajdonságokra 1-5-ig adható pont, a változat kifejezésére egy tizedes értékhatárral. 1 = selejt 2 = gyenge 3 = közepes 4 = jó 5 = kiváló A küllemi bírálatot a tenyésztőszervezet szakemberei végezhetik. A nem kívánatos, de megengedett és a tenyésztésből kizáró fajtajelleg hibákat a fajtaleírás tartalmazza. A küllemi bírálat során kell értékelni a fejlettségre, csontszerkezetre, ivarjellegre utaló jegyeket. A nem megfelelő fejlettség, erős kötéshibák, lábhibák, fűzöttség, fejletlen vagy szabálytalan eloszlású csecsbimbók, másodlagos nemi jelleg hiánya stb. a génmegőrzésből való kizárást vonja maga után. F) A nyilvántartás rendje A tenyésztő a törzskönyvi adatok felvételezését az egységes bizonylatok felhasználásával végzi. Az ellenőrzés alatt álló üzemben vezetett alapbizonylatok a következők: Megnevezés Adatfelvételi határidő Nyomtatvány búgatási napló azonnal 3. melléklet szaporulati napló 7 napon belül 4. melléklet kutricalap (vagy istállókönyv) azonnal 5. melléklet vásárlási és eladási jegyzék (kijelölő ív) azonnal 6. melléklet hízóalapanyag kijelölő ív azonnal 7. melléklet selejtezési jegyzék (kan, koca) havonta 8. melléklet A ítógépes nyilvántartási rendszer elterjedése óta az adatszolgáltatás folyamatos. A ítógépes adatrögzítés és továbbítása az MGSZH adatbankba történhet a tenyészet helyén, vagy a területi törzskönyvezők által. A tenyésztési- és termelési adatok értékelésre a központi adatbankból az egyesület központjába kerülnek. A kiértékelt adatokat a MOE minden évben megküldi az MGSZH-nak és az egyesület tagjainak. A tenyésztési- és termelési adatok pontosságát a területi felügyelők, a MOE vezető szakemberei és az MGSZH felügyelői ellenőrzik. A kisebb tenyészetekben (20-50 koca) évente legalább négy alkalommal, a nagyobb tenyészetekben (100-300 koca) szükség szerint 1-2 havonta tartanak szemlét a MOE területi felügyelői. A kanelőállító tenyészetek szemléje/felügyelete kiemelten fontos a párosítási terv betartása, a kansüldő nevelés, a kan kijelölés és a kan bírálat miatt, szinte havi rendszerességgel. A törzskönyvi lap (egyedi lap) tartalmazza a tenyészállat származási és teljesítményadatait, valamint az ősök teljesítményét és osztályba sorolásukat.a törzskönyvi lapok a tenyészállat-

okról az üzemben rendelkezésre kell, hogy álljanak, a naprakészség kézi rávezetéssel is biztosítható. A törzskönyvek vezetéséért a MOE, mint elismert tenyésztőszervezet a felelős. Minden hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe vont tenyészetről kötelezően vezeti, vagy vezetteti a törzskönyvet (koca és kan egyedi lap). Az elismert tenyésztő szervezetnél a ítógépes törzskönyvi rendszer adatokkal feltöltve rendelkezésre kell, hogy álljon. A törzskönyvi alapbizonylatokat meg kell őrizni, nem selejtezhetők. A negyedéves zárási adatokat és statisztikai jelentést el kell juttatni a MGSZH központjába. 1. A tenyésztési igazolások kiállítása A tenyésztő szervezet az értékesített tenyészállatokról, amennyiben a tenyésztési és hitelességi feltételeknek megfelelnek, térítés ellenében származási igazolást állít ki. A hiteles ellenőrzésbe vont tenyészetekbe értékesített tenyészállatokról valamennyi szükséges tenyésztési információt (egyedi lap, adatküldő lemez) meg kell adni. A kiadott származási lapokról a tenyésztő szervezet szigorú nyilvántartást kell, hogy vezessen az ismételt kiadás elkerülése érdekében. Az elveszett származási igazolás pótlására a tenyésztő szervezet másodlatot ad ki. Az elismert tenyésztő szervezet csak hiteles származási igazolással rendelkező állatokat fogadhat el a fajtához tartozónak. A saját tenyésztésbe állított törzs kanok és kocák származási igazolását ki kell állítani.a hiteles származási igazolás csak határidőre, előírás szerint jelölt, jól azonosítható állatokról adható ki. A fajtaazonosságot az egyed származása alapján kell igazolni. Az elmúlt évtized törzskönyvezési eredménye alapján 3-4 ősi sorig ismert származásúnak kell lennie az egyednek. 2. Vágóállat igazolások kiadásának rendje A 86/2007. (VIII. 17.) FVM EüM SZMM az élelmiszerek jelöléséről szóló együttes rendelet értelmében Amennyiben a Magyarországon előállított és forgalomba hozott élelmiszer megnevezése külön jogszabályban szereplő őshonos állatfajta neve vagy arra utaló megnevezés, akkor az élelmiszer előállítójának, illetve forgalomba hozójának rendelkeznie kell az adott fajta Magyarországon elismert tenyésztő szervezete által kiadott, az adott egyedre vonatkozó fajtaazonossági igazolással. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott egyed azonosító át, a származó tenyészet át, a keresztezett állat esetében a fajtaösszetételt is. Az igazolás kiadásának menete: A mangalicatenyésztő vágósertései értékesítése előtt köteles a sertéseit egyedenként azonosítani és a szállításhoz megjelölni. A leolvasott egyedi azonosítókat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton továbbítja a MOE központjába. Amennyiben az ellenőrzés során az adatokat rendben találják, kiállításra kerül az igazolás (9. melléklet), amelyet a tenyésztőnek postán megküld a MOE központ. A tenyésztő a sertéseket a vágóhídra már igazolással együtt adja le. A MOE képviselője jogosult mind a tenyésztőnél, mind a vágóhídnál a vágásra küldendő, illetve beérkeztetett sertések helyszíni fülcsipke kontrolljára. Amennyiben a MOE képviselőinek tudomására jut MOE igazolással nem rendelkező sertések mangalica névvel történő forgalmazása, akkor az ügyletben érintett feleket felszólítja az

önkéntes jogkövetésre. Ha ez a felszólítás eredménytelen és ajogsértő magatartás ismétlődik, akkor hivatalosan értesíti az illetékes hatóságokat, és eljárás megindítását kéri a tenyésztőszervezet. G) Az állatok azonosításának és jelölésének módja Az azonosítás alapja a törzskönyvben a tenyészet a fajtakód és az egyedi azonosító. Tenyészetotaz a tenyészet kaphat, amely fajtatiszta mangalica tenyészettel rendelkezik, teljes állományát törzskönyvezteti, az előírt tenyésztési programot betartja és az elismert tenyésztő szervezet tagja. A tenyészetot az MGSZH adja ki, a tenyésztőszervezet javaslata alapján. A megjelölést a tenyésztőnek kell végeznie.valamennyi megszületett malac jelölése kötelező.a megjelölésnek tartósnak és láthatónak kell lennie, ami fülcsipkézéssel vagykrotáliával a sertés teljesítményvizsgálati kódex előírásainak megfelelően történjen. Kiegészítő jelölésként az elektronikus állatazonosítóval is megjelölhető a tenyészsertés (fülkrotáliába) és a vágósertés (lábvégbe). A jelölés végrehajtásának ellenőrzése a tenyésztőszervezet kötelessége. Malackori jelölés A malacok jelölése fülcsipkével, vagy krotáliával történhet. Kiegészítő jelölésként mikrochip alkalmazható. Az F1 hízóknál a mikrochip használata esetén a virtuális csipke kiadása megengedett. A jelölés a tulajdonos kötelessége, a tenyésztő szervezet felel a jelölés szakszerűségének és a határidő betartásának ellenőrzéséért. A fülcsipke értékeit a 10. melléklet szemlélteti. Sorcsipke A jelölés sorcsipkézéssel történik minden év január 1-vel indítva, folyamatosan. A ítógépes nyilvántartásban a sorcsipke mellett, per formájában szerepel a születés évének utolsó két jegye. Ellenőrzési Az ellenőrzési ot tenyészetenként folyamatosan kell kiadni a kocáknak legkésőbb az első fialás alkalmával, a kanoknak az első búgatást megelőzően. A megjelölést szükség esetén fel kell újítani. A jelölés és a jelölés felújítása a tulajdonos kötelessége. A tenyésztőszervezet felelős a szakszerű, határidőre történő elvégzés ellenőrzéséért. H) A származás ellenőrzésének módja A származásellenőrzés a G) fejezetben leírtak szerinti jelölés és azonosíthatóság, valamint ezen adatok az előírt törzskönyvezési nyomtatványokon való rögzítése esetén ellenőrizhető. Az adatok nem megfelelő vezetése, vagy jelölési problémák esetén a származást, az utólag elvégzett vércsoportvizsgálat (vagy a későbbiekben DNS vizsgálat) eredménye alapján kell ellenőrizni. A genetikai sérülések, terheltségek nyilvántartása vagy közvetlenül, vagy származásellenőrzés kapcsán lehetséges. A genetikai sérülések nyilvántartását segítik a 11. mellékletben feltüntetett kódok.

II. TARTÁSTECHNOLÓGIAI ELVÁRÁSOK IN SITU MANGALICA TENYÉSZETEK SZÁMÁRA A hagyományos és a modern állattartás művelői nem hagyhatják figyelmen kívül a genotípus-környezet interakciót, a környezet termelésre, küllemre és végső soron genotípusra gyakorolt hatását. Akár a modern fajták teljesítmények növelése, vagy a múlt képviseletének a megőrzése a cél, az előzőeket tudomásul kell venni. Az őshonos állatfajok és fajták fenntartása és génmegőrzése ezért in situ környezetben a legsikeresebb. A 100-200 évvel ezelőtt kialakult mangalicát ezért eredeti formájában és állapotában in situ környezetben a legkönynyebb fenntartani, ami viszont csak gazdasági áldozattal lehetséges. Amennyiben az őshonos fajtát árutermelésre használjuk és vele szemben gazdasági elvárásokat támasztunk, úgy engedményre kényszerülünk, mind a fajta genetikai összetétele, mind a környezeti feltételek biztosítása terén, azaz ex situ környezetben nyereségesebben lehet tartani. Fentiek miatt az in situ tartástól eltérni a nukleusz és a szaporító telepeken nem, az árutermelő telepeken a MOE által kontrollált mértékben lehetséges. 1. Tenyészkanok tartása: A tenyészkanok részére ajánlott az egyedi elhelyezés, ennek esetén legalább 3 x 2 = 6 m 2 fedett pihenő és ugyanannyi szabad kifutóteret kell biztosítani. A kutrica világos, szilárd, száraz padozatú legyen és a pihenőtéren szalma alom álljon rendelkezésre. A háremszerű tartás esetén a kan a kocacsoportokban a kocaszálláson, nagyméretű kifutóban, vagy átmenetileg a legelőn tartható. Egy kanhoz 15-20 kocát javasolt beosztani. A takarmányt adagolt formában kell biztosítani a kor, a kondíció, az igénybevétel és az időjárás figyelembe vételével, napi 2-3 kg abrakadaggal. Állandó ivóvíz ellátást kell biztosítani, ivóvíz minőségű vízből. 2. Tenyészkocák tartása: a) Kocasüldő nevelés: 35 kg testsúly fölött nagy csoportos (20-25 db) tartásban szilárd, száraz padozatú, szalmás almos pihenőterű kutricákban egyedenként 2 m 2 pihenőteret és minimum 4 m 2 kifutó területet kell biztosítani egyedenként. A kifutó lehet szilárd padozatú, de ideális a minél nagyobb földes/homokos karám. A takarmányt adagolt formában kell biztosítani, szintén a kor és a testsúly és a kondíció figyelembe vételével. Állandó ivóvízellátást célszerű önitató megoldással biztosítani. Amennyiben az állatok földes kifutóban vagy legelőn vannak elhelyezve, a belső és a külső parazitamentesítést fokozott gonddal kell elvégezni, 3-6 havonta. b) Vemhesítés: A pároztatás kézből, vagy háremszerűen történhet. Mangalica kocasüldők első termékenyítése 9-12 hónapos korban és 100-120 kg közötti súlyban, tenyészkondícióban javasolt. Egyedi engedéllyel lehetséges a mesterséges termékenyítés alkalmazása, majd azt követően 28-35 napig egyedi elhelyezés és ultrahangos vemhességvizsgálat is. c) Vemheskoca: A termékenyítés után maximum 40 napos vemhességig egyedi elhelyezés, szilárd padozatú szalmás almos állásokban lehetséges.bár ez ex situ tartásnak minősül, az embrióelhalás mérséklése, az eredményesebb beágyazódás, és ennek következtében a népesebb alommal gazdasági előnyt biztosít. Ezt követően a csoportos kocatartás köte-