152/2004. (X. 18.) FVM rendelet

152/2004. (X. 18.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: Támogatási célok 1. (1) A méhészeti termékek előállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekről szóló, 2004. április 26-i 797/2004/EK tanácsi rendeletének (a továbbiakban: R.) megfelelően Magyarország által benyújtott, méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló program jóváhagyásáról szóló EU Bizottsága C(2004)3166 számú határozatával elfogadott és e rendelet mellékletében szereplő Magyar Méhészeti Nemzeti Program (a továbbiakban: Méhészeti Program) alapján az alábbi célok megvalósítására vehető igénybe támogatás: a) információ-szaktanácsadás [R. 2. cikkely a) pont]; b) Varroa atka elleni védekezés [R. 2. cikkely b) pont]; c) vándoroltatás korszerűsítése [R. 2. cikkely c) pont]; d) mézminőség-elemzés [R. 2. cikkely d) pont]; e) méhcsaládok számának szinten tartása [R. 2. cikkely e) pont]. (2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti támogatási célok megvalósításához nyújtott támogatás igénybevételére az e rendeletben foglaltakat az egyes támogatási célokhoz kapcsolódó külön rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. Méhészeti Program Értékelő Bizottság 2. (1) A Méhészeti Program keretében elfogadott stratégiai célok megvalósulásának átfogó értékelését, a végrehajtás felügyeletét, a program továbbfejlesztésére javaslat előkészítését a Méhészeti Program Értékelő Bizottság (a továbbiakban: Értékelő Bizottság) végzi. Az Értékelő Bizottság legalább öt-, legfeljebb kilenctagú. (2) Az Értékelő Bizottság tagjai az illetékes kormányzati szervek, így a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a társadalmi partnerek, így a Méhészeti Terméktanács, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület képviselői, illetve szakértők, akiket az e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kér fel a tagsági feladatok ellátására. (3) Az Értékelő Bizottság működéséhez szükséges támogatási kérelemben szereplő adatokat az MVH biztosítja, az egyéb adatokat pedig a méhészeti szakmai szervezetek. (4) Az Értékelő Bizottság működési rendjét saját maga állapítja meg. (5) Az Értékelő Bizottság javaslata alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogosult a támogatási intézkedések közötti legfeljebb 20%-os forrásátcsoportosításról dönteni, a Tanács 797/2004/EK rendelet szerint a méhészet területére hozott intézkedések részletes végrehajtási szabályairól szóló, 2004. április 29-i 917/2004/EK bizottsági rendelete (a továbbiakban: VR.) 6. cikkelyének figyelembevételével. 3. (1) A támogatás forrása: A támogatás forrása

a) a 2005. gazdasági évre a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében a Méhészeti Nemzeti Program jogcímen az 1. -ban meghatározottak szerinti célok támogatására előirányzott összeg, valamint b) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) terhére az EU Bizottsága C(2004)3166 számú határozata szerint a Méhészeti Programban meghatározott célok megvalósításának támogatására meghatározott pénzösszeg. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzat terhére a Méhészeti Program társfinanszírozása részeként éven túli kötelezettségvállalás nem vállalható. A kötelezettségvállalás időtartama megegyezik az egyes támogatási célok megvalósításához az Európai Unió által biztosított, a VR. 2. cikkelyének 2. bekezdése szerinti támogatás időtartamával. Támogatásra jogosult 4. Az 1. a)-e) pontjaiban foglalt jogcímek esetén támogatás igénybevételére az jogosult: a) akit (amelyet) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Regisztrációs rendelet) alapján nyilvántartásba vettek, vagy azt igazoltan kérelmezte, továbbá b) megfelel az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló FVM rendeletekben előírt feltételeknek. Támogatási feltételek meghatározása 5. (1) Az 1. (1) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti célok megvalósításához kapcsolódó egyes támogatások igénybevételének részletes feltételeit, valamint a támogatás meghatározott támogatási egységhez kötött mértékét külön jogszabály állapítja meg. (2) A támogatás igénybevételére vonatkozó formanyomtatványokat az MVH teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a www.mvh.gov.hu honlapon. (3) Az 1. (1) bekezdése szerinti Méhészeti Program alapján a végrehajtás társadalmi koordinátora az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. (4) A Nemzeti Program végrehajtása, a VR. 2. cikkely 3. bekezdésének alapján, 2004. szeptember 1-jétől 2005. augusztus 31-ig tart (a továbbiakban: végrehajtási időszak). Az egyes támogatásokhoz közvetlenül kapcsolódó végrehajtási és elszámolási időszakot a külön jogszabály szerinti részletes szabályok tartalmazzák. A kérelem benyújtása 6. (1) A támogatási kérelmet az MVH által meghatározott formanyomtatványon, az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani. (2) Benyújtás időpontjának a postára adás, személyesen történő benyújtás esetén pedig a kérelem MVH Központi Hivatalához történő érkezése napját kell tekinteni. (3) A támogatási kérelmen fel kell tüntetni a Regisztrációs rendelet szerinti regisztrációs számot. (4) Amennyiben a kérelemhez egyidejűleg más szerv által kiállított okiratot, illetve bizonylatot is mellékelni kell, úgy arról - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - másolat nyújtható be, amelynek eredetiségét a kérelmező aláírásával igazolja. A részletes szabályok előírhatják az okiratok, bizonylatok, illetve azok másolatának hatóság általi ellenjegyzését. Hiánypótlás 7. Hiánypótlás egy alkalommal, az erre vonatkozó felhívásban meghatározott határidőn belül teljesíthető. A kérelem módosítása 8. (1) A kérelmet kizárólag az MVH által meghatározott formanyomtatványon a benyújtásra nyitva álló határidőn belül lehet módosítani.

(2) A kérelem módosítása esetén a benyújtás időpontjának a legutolsó módosítás benyújtásának időpontját kell tekinteni. 9. A rendelkezésre álló forrás figyelembevételével az MVH dönt a támogatási igény forráshiány miatti elutasításáról, illetve a támogatás arányos csökkentéséről. A támogatás folyósítása 10. (1) A támogatás elfogadását követően az egyes támogatási intézkedések igénybevételének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban megjelöltek szerinti esedékes támogatás kifizetése - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a támogatási összeg MVH általi folyósításával történik. (2) Az ban meghatározott támogatás forintban kerül kifizetésre. Az -forint átváltásra - amennyiben külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - az val kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2808/1998/EK bizottsági rendelet 4. cikk (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A támogatásra jogosult személy, illetve az általa vállalt kötelezettségekben bekövetkező változás 11. (1) Amennyiben a kérelem benyújtását követően a támogatási időszak alatt kötelezettségvállalásra vonatkozó bármely változás következik be, arról azt a változás bekövetkeztét követő tizenöt napon belül az MVH részére be kell jelenteni. (2) A kérelemhez kapcsolódó kötelezettségvállalást érintő intézkedéshez az MVH előzetes jóváhagyása szükséges. (3) A bejelentést kizárólag az MVH által meghatározott formanyomtatványon lehet megtenni. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez - amennyiben a kötelezettségvállalást érintő intézkedés a támogatásra jogosult személyének megváltozását jelenti - egyidejűleg csatolni kell a támogatás új jogosultjának azt a nyilatkozatát is, amelyben vállalja az eredeti jogosult által vállalt kötelezettségeknek a támogatási időszak hátralevő időtartamára történő teljesítését. A támogatás ellenőrzése 12. A kérelemben foglaltak ellenőrzésére az MVH tv.-ben foglaltak szerint kerül sor. A támogatás ellenőrzése adminisztratív és helyszíni ellenőrzésből áll. Helyszíni ellenőrzésre kockázatelemzés alapján kiválasztott kérelmek esetén kerül sor. Jogkövetkezmények 13. (1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén az MVH az MVH tv.-ben foglaltak szerint jár el. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése esetén a kamatot a támogatás átutalásának időpontjától kell felszámítani addig az időpontig, amíg az összeg visszafizetésre vagy levonásra nem kerül. (3) Az egyes támogatási intézkedésekre vonatkozó arányos jogkövetkezmények alkalmazási körét az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló FVM rendelet tartalmazza. 14. A vis maior, illetőleg más kivételes körülmények alapján a kérelmet az MVH Központi Hivatalához lehet benyújtani. Záró rendelkezések 15. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Az Európai Unió jogának való megfelelés 16. Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) Tanács 797/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a méhészeti termékek előállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekről,

b) Bizottság 917/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a Tanács 797/2004/EK rendelet szerint a méhészet területére hozott intézkedések részletes végrehajtási szabályairól, c) Tanács 1258/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, d) Bizottság 817/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Melléklet a 152/2004. (X. 18.) FVM rendelethez Bevezetés A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM A Tanács 797/2004. rendelete - tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira - intézkedéseket, támogatásokat tartalmaz a méhészeti ágazat fejlesztésére. Támogatásokhoz való jutás egyik feltétele, hogy a tagállam összeállítson egy olyan Nemzeti Programot (NP), amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása. Magyarország elkészítette és csatoltan bemutatja a Tanács 797/2004. rendelete 3. cikkelyében előírt Jelentést a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről, és ugyanezen rendelet 1. cikkelyében megfogalmazott Méhészeti Nemzeti Programot. [Az elkészítés során figyelembe lettek véve a Mezőgazdasági Külön Bizottság (Special Committee on Agriculture - SCA - A. 8.) 2004. március 15-i ülésén elhangzottak is.] A támogatáshoz való jutás másik feltételét, a Méhészeti Nemzeti Program nemzeti forrását a Magyar Köztársaság biztosítja a 2004. május 3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vezetői Értekezlete döntése alapján. Méhészeti nemzeti és strukturális támogatások Több éve csökkenő mértékben a magyar kormányzat támogatja a méhészeti ágazatot. Nemzeti támogatási jogcímek: - méhcsalád-támogatás, - tenyésztett méhanyavásárlás támogatása. A nemzeti támogatás jogi alapját az agrárágazat nemzeti támogatásairól szóló 2000/C 28/02 közösségi iránymutatás képezi. A méhészeti ágazat a strukturális támogatások között az e programban meghirdetett jogcímen támogatást nem kap. I. Jelentés a magyar méhészeti ágazatról A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 15 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában. Az átlagos méhcsaládsűrűség Magyarországon 9,0 méhcsalád/km2. Főbb adatok (lásd a későbbi táblázatokban) Hosszú évek átlagában a méhészetek száma: 15-17 000 volt, ebből a professzionális (minimum 150 méhcsaláddal rendelkező) méhészetek száma: 900-1000. Méhcsaládok száma: 600-900 000 család, ebből a professzionális méhészek által birtokolt méhcsaládok száma: 150-200 000 család. Méhészetek szerkezete (2002): 300 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 98, 400 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 21, 500 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 7. A legnagyobb magyarországi méhészet 962 méhcsaláddal rendelkezik. A méztermelés az elmúlt 10 évben 10 000-22 000 tonna között változott, így átlagos években 15 000 tonna körüli értéket mutat.

A méhészkedés feltételei Magyarországon Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészet számára. Viszonylag hosszú (jó években áprilistól szeptember végéig tart) a virágzási időszak, amely alatt a méhek nektárhoz jutnak. Magyarország nagy kiterjedésű akácosokkal rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb bázisa. A hárserdők jó méhlegelőt adnak. A fűzek, a gyümölcs, a juharok a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A selyemkóró a déli országrészekben csapadékos időjárás esetén jó eredményt adhat. A szelídgesztenyének csak néhány tájegységen van méhészeti értéke. A termesztett növények közül jelentős a napraforgó és a repce vetésterülete. Egyes tájegységekre korlátozódik a facélia, mustár, olajretek, levendula, pohánka és egyes gyógy- és takarmánynövények. A hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méhvel rendelkezünk. Tenyésztése évek óta állami felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik. Az emberi tényezőt a magyar méhészet kedvező adottságai közé soroljuk. A mai magyar méhészkedés színvonalára jótékonyan hatnak az évszázados hagyományok, a méhészek szakmaszeretete, a méhésztársadalom szervezettsége és szolidaritása. A magyar méhészetben kialakult szervezeti-érdekvédelmi rendszer alkalmas a méhészek problémáinak hiteles érzékelésére, a megoldási javaslatok kidolgozására és képviseletére. Az emberi tényező kedvező formálásában döntő szerepe van a szakképzésnek és az oktatásnak. Magas színvonalon működő méhegészségügyi rendszer, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja, szaktanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. Magyarország a nagy méhcsaládsűrűség és az intenzív vándorlás miatt fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A legnagyobb veszélyt - csakúgy, mint a világon mindenhol - a varroa atka jelenti. A hosszú tél után beköszöntő tavasz (májusi vész, nozéma), a hordástalan, hosszú nyár (nyúlós kötésrothadás) mind kedvez a betegségek megjelenésének. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés a Nemzeti Program kiemelt feladata. Mézfajták A magyar méztermelésben meghatározó az akácméz. Az akácméz mellett kisebb mértékben az alábbi mézfajták termelése számottevő: gyümölcsök, repce, selyemfű, napraforgó, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. A korábbi években még több-kevesebb gazdasági jelentőséggel bíró propolisz, virágpor, méhméreg stb. termelése napjainkra elvesztette szerepét a termelésben és az értékesítésben. A méz minősége A magyar mézek minősége a nemzetközi piacokon is versenyképes. A mézek minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási és minőségtanúsítási rendszere garantálja azt, hogy mind exportra, mind belföldi fogyasztásra csak kifogástalan minőségű méz kerül. A minőség-ellenőrzési rendszer főszereplői az Állat-egészségügyi Szolgálat megyei szervezetei, amelyek monitoringvizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A méz exportőrök átvétel előtt tételenkénti laboratóriumi ellenőrzést végeznek. Kiszállítás előtt az egész tétel ismételt ellenőrzése történik meg. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok vannak. Minőségi viták esetén a brémai laboratóriumhoz (APICA Institut für Honig Analitik Qualitat) fordulhatnak a méhészek. A méztermelés technológiai színvonalára jellemző adatok - Az országban három kerettípus és két fő kaptártípus van használatban. A kaptárak 64%-a a század elején meghonosított NagyBoczonádi (NB) fekvőkaptár, 36%-ot tesz ki a modern rakodó kaptárak aránya; - a méhészek többsége vándoroltatja méhészetét. A kaptárak szállítóeszközre történő fel- és lerakása az esetek többségében kézi erővel történik. A méhészetek mintegy 1-2%-a rendelkezik saját szállítóeszközzel, amelyek átlagéletkora meghaladja a 15 évet; - a méhészeti eszközöknek és berendezéseknek évekig nem volt hazai gyártó háttere, napjainkban kezdenek kisebb gyártók ezzel foglalkozni. Mézkereskedelem

A megtermelt méz 83%-a nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek (hordósan), 1%-a kiszerelve kiskereskedők felé (üzleteknek), 1%-a ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítőipar), 15%-a közvetlenül a fogyasztók felé (háztól és piacon) értékesíti megtermelt mézét. A kereskedők, felvásárlók (valójában begyűjtők) közvetítésével kerülnek kapcsolatba a termelőkkel. A begyűjtő a kereskedelmi céggel szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó. Feladata a termelő felkeresése, az elsődleges minőségvizsgálat elvégzése, a megállapodás megkötése és a méz elszállítása. Az országban 6 olyan mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi 1000 tonnát. Közülük 3 kapacitása 4000 és 6000 tonna között van. Ezeken az üzemeken túlmenően mintegy 40 kis mézüzem van az országban, amelyek egy-egy méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének feldolgozására alakultak. Az üzemek higiéniai és minőségtanúsítási besorolása jónak tekinthető. Három üzemnek van ISO 9002 minőségtanúsítási rendszere, az üzemek többsége HACCP rendszerben működik. Az üzemekben működnek laborok, amelyek az alapvizsgálatok elvégzésére alkalmasak. Export Magyarország történelmileg is a nagyobb méztermelő országok közé tartozott. A megtermelt méz jelentős része, mintegy 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljesen, a nyugat-pai országokba kerül. A fő exporttermék az akácméz és a vegyes virágméz, amelyek aránya évjárattól függően változik. Kisebb mennyiségben egyéb fajta- és lépesmézet, méhviaszt és propoliszt exportálnak a magyar kereskedelmi cégek. Az exportra kerülő akácméz 95%-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra. A lédigben történő értékesítés nagy volumenek kiszállítását teszi lehetővé, azonban jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését. Árai is elmaradnak attól, amit a minőség alapján elvárhatnánk. A hazai mézfogyasztás A különböző háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazolják, hogy a hazai mézfogyasztás éves volumene mintegy 4000 tonna körüli. Ennek alapján az egy főre jutó éves fogyasztás 0,4 kg-ra tehető. A hazai mézfogyasztás mintegy 90%-a lakossági fogyasztás. A méz 10%-át az ipar (sütödék, konzervgyárak, gyógyszergyárak, kozmetikai laboratóriumok stb.) használja fel. A méhészeti termékek fogyasztása napjainkban szinte csak a mézre korlátozódik. A néhány éve még jelentős volumenben és értékben árusított propolisz, virágpor értékesítése jelentősen csökkent, a méhméregé gyakorlatilag megszűnt. Fellendülőben van ezzel szemben a korábban ugyancsak visszaszorult viaszértékesítés. 1. Méhcsaládok és méhészek A magyar méhészet szerkezete számokban A magyar méhészet főbb adatai A méhészetek száma Méhcsaládok száma Év ebből: ebből: összesen 150 méhcsalád feletti összesen 150 méhcsalád feletti db % db % 1991-1994 18 376 - - 690 761 - - 1995 16 887 - - 669 438 - - 1996 15 372 - - 604 797 - - 1997 15 677 - - 642 078 - - 1998 16 672 - - 690 345 - - 1999 17 087 683 4,0 806 539 129 046 15,99 2000 16 579 847 5,1 840 235 168 759 20,08 2001 16 235 1050 6,4 896 563 214 429 23,92 2002 15 576 1057 6,8 881 610 216 623 24,57 2003 15 302 872 650

2. Forgalmazási szerkezet A különböző mézfajták termelésének arányai Év 1999 2000 2001 2002 2003 Termelés (t) 18 500 15 200 15 300 18 000 21 900 Mézfajták aránya % % % % % Repce 4 6 19 18 9 Akác 61 67 55 34 52 Napraforgó 15 7 7 21 20 Vegyes virág 14 17 13 13 10 Fajta, selyemkóró, hárs, facélia 6 3 6 14 9 A belföldi (hazai termelésű méz) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési csatornák között Értékesítési csatorna % Közvetlenül a fogyasztók felé ( háztól és piacon) 15 Kiszerelve kiskereskedők felé (üzleteknek) 1 Nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek ( hordósan ) 83 Ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesipar) 1 3. Termelés, export, import Év Méztermelés (tonna) Export (tonna) Import (tonna) 1991-1994 13 340 11 020 580 1995 16 050 13 028 764 1996 15 810 13 159 710 1997 12 200 7 675 406 1998 13 740 9 262 548 1999 18 500 9 889 441 2000 15 200 12 806 857 2001 15 300 12 725 690 2002 18 000 15 023 958 2003 21 900 15 773 1 275 Magyarország 2003. évi mézexportjának országonkénti megoszlása Ország Mennyiség (t) Megoszlás % Összes ország (24) 15 773 100 EU országok összesen 14 422 91,43 EU-n kívüliek 1 351 8,57 4. Árak A nagybani felvásárlás (nettó) Ft/kg Mézfajta 1999 2000 2001 2002 2003 Akácméz 407 308 393 636 767 Virágméz 222 221 271 410 544 Fajtamézek 321 250 313 493 631

A közvetlen eladás, Ft/kg Mézfajta 1999 2000 2001 2002 2003 Akácméz 780 700 830 1080 1180 Virágméz 490 460 550 730 780 Fajtamézek 730 680 730 980 1080 A méhészet költségei és ráfordításai Az állandó és változó költségek alakulása minimum a 150 méhcsaládos méhészet adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a méhcsaládonkénti költség 66,14 EUR (250 Ft = 1 EUR). Ez alapján a hazai méhészetek az uniós költségkategória (First Report 16.02.2001.) középső szintjének felső részébe tartoznak. Ezt a következő számítások támasztják alá: Állandó költségek: Méhcsaládonként átlagosan 9846 Ft állandó költség keletkezik (39,38 EUR/család) Összetevői: Amortizáció: 4666 Ft/család (18,66 EUR/család) Biztosítás: 350 Ft/család (1,40 EUR/család) Munkabér: 4830 Ft/család (vándorlással együtt) (19,32 EUR/család) Változó költségek: Méhcsaládonként átlagosan 6691 Ft (26,76 EUR/család) változó költség keletkezik. Összetevői: - varroa atka elleni védekezés, gyógykezelés, gyógyszer: 1547 Ft/család (6,19 EUR/család) - téli takarmányozás: felhasznált cukor méhcsaládonként 1700 Ft/család (6,80 EUR/család) - vándoroltatás (saját gépkocsi és fuvarozó által biztosított tehergépkocsival) 2600 Ft/méhcsalád (10,40 EUR/család) - egyéb költségek: 844 Ft/méhcsalád (3,37 EUR/család) - kiszerelés (felvásárlás, bankköltség, szállítás, feldolgozás, tárolás, vám): 100 Ft/kg (0,40 EUR/kg). 5. Mézminőség Magyarországon a 2082/92/EGK, valamint a 2081/92/EGK rendeletek szerinti tanúsítvány/jelölés/árujelzés jelenleg nincs, de elkezdődött ezek kidolgozása. II. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program A Nemzeti Program fő célja E program elősegíti, hogy az ágazat kihasználja az ország kedvező adottságait, ezen keresztül növeli az ágazat versenyképességét, fejlődését. Ez egyrészt gazdasági haszonnal jár, másrészt fontos az ökológiai egyensúly és a sokszínűség fenntartásában. Fontos a magyar méhészet társadalmi szerepének erősítése, valamint e szerep erkölcsi és anyagi formában történő elismertetése. A társadalmi szerep a vidék népességmegtartó képessége erősítésében, a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában, valamint a méhek általi beporzás más módon meg nem oldható feladatának biztonságos elvégzésében nyilvánul meg. A magyar méhészet őrizze meg versenyképességét az EU csatlakozást követően is. Erősödjön a méhész társadalom összefogása, a méhészek fogékonysága az új módszerek, eljárások és eszközök, valamint a vállalkozásszerű gazdálkodás iránt. A fenti célok elérésének köszönhetően a méhészkedésből származó haszon biztosítson megélhetést és fejlesztési forrást a szakágazatban átlagosnak tekinthető hatékonysággal tevékenykedő méhészek számára. A ráfordításain felüli bevétel elérését tegye lehetővé azon méhészek számára, akik egyéb tevékenységeik mellett méhészkednek.

A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 797/2004/EK rendelet alapján - részletes bemutatás 1. Technikai segítségnyújtás a méhészeti egyesületeknek és a méhészkörök tagjai részére a méztermelés és a mézpergetés feltételeinek javítás a érdekében 1.1. Méhészeti képzés országos koordinálása E feladatot, azaz a koordinálási, szervezési, operátori munkákat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) központi irodája hajtja végre. A koordinációs munka sokrétű, magában foglalja az oktatási helyszínek, szemináriumok, konzultációk helyszíneinek, bemutatóhelyek biztosítását, az előadókkal való időpont, téma, helyszínegyeztetéseket, az előadók részéről felmerülő kérések (technikai eszközök, tananyag stb.) teljesítését. A koordinálás fontos eleme még a feladatok teljesítésének igazolása, kifizetése. A - Támogatásra való jogosultság feltétele: Az OMME 1 fő alkalmazottat erre a feladatra alkalmaz. B - Támogatásban részesülő beruházások természete. Informatikai eszközök beszerzése. C - Támogatás összege: 60 000 /év. 1.2. A méhészeti oktatók képzése Képzés tartalma: Méhbiológia Méhegészségügy Méhészeti technológiák Termékismeret Szaporítás A - A támogatás kedvezményezettje: oktatási program végrehajtója, aki/amely a teljesítésről kiadott igazolással történő B - Támogatás összege: 20 000 /év. 1.3. A méhegészségügyi oktatók szakmai képzése A rendszer lehetővé teszi a magyar méhész folyamatos tájékoztatását és felügyeletét a méhegészségügy területén. A méhegészségügyi oktatás részei: 1. Méhegészségügyi szakértők információ gyűjtése és átadása. 2. A méhegészségügyi oktatók szakmai képzéséért felelős bizottság működtetése. Évente minimum egyszer a bizottság előadások keretében ismerteti a feladatokat, mondja el az új eredményeket, módszereket a 19-25 tagú oktatói társaságnak. Ez minden ősszel egy 2-3 napos kurzus keretében történne meg. 3. Megyénként legalább egy méhegészségügyi oktató képzése (19-25 fő). B - Támogatás összege: 20 000 /év. 1.4. Elméleti képzés A szakmai képzés három része: a) A méhészek szakmai ismereteinek bővítése, fejlesztése, illetve szinten tartása. b) A méhészek szakmai képzésének másik formája az, amikor méhész szakképesítést nyújtó szakmai tanfolyam elvégzésével a méhész az Országos Képzési Jegyzék szerint 22 2 6139 06 2 0 02 számú méhész szakképesítéshez juthat. A szakképesítéssel ellátható tevékenység FEOR száma 6139, megnevezése egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozás. E szakképesítéssel ellátható további tevékenység FEOR száma 5119, amely megnevezése egyéb kereskedelmi foglalkozás (méhtermék forgalmazás-eladás). A jelenlegi törvények értelmében csak az válhat méhész vállalkozóvá, aki e végzettséggel bír. Az évente javasolt létszám 120 fő. c) A méhészek szakmai képzésének harmadik formája a méhészmester cím elérését célzó tanfolyam. A megyei agrárkamarákkal együttműködve évente 120 méhész válhat a szakma mesterévé. A - A támogatás kedvezményezettje: az oktatási program végrehajtója, aki/amely a teljesítésről kiadott igazolással történő B - Támogatás összege: 220 000 /év. 1.5. A gyakorlati képzés Az elméleti képzések mellett ugyanolyan hangsúlyt kell kapnia a gyakorlati képzésnek is. E program keretében méhészeti technológiák ismertetésére, bemutatására kerül sor. A projectben részt vevő méhészet a legkorszerűbb

technológiával kell hogy rendelkezzen, amely háttér meglétét erre a célra létrehozott Bizottság fog eldönteni. A technológia dokumentálása írott (tanulmány) vagy audió-videó (film) formátumú. B - Támogatás összege: 70 000 /év. 1.6. Bemutató méhesek Azonos típusú kaptárakhoz kapcsolódó technológiák bemutatása: Célja: egy-egy kaptártípus technológiájának fejlesztése és gyakorlati bemutatókon keresztüli oktatása. Méhészet nagysága: legalább 50 db azonos típusú kaptár egy vagy több telephelyen. A rendszerek két típusba sorolhatók: - állóméhészetben használt kaptártípus és ennek technológiája; - vándorlásra használt kaptártípusok és az alkalmazás technológiája. B - Támogatás összege: 100 000 /év. Külföldön elterjedt és bevált kaptártípusok magyarországi adaptálása, ismertetése Célja: a világ uralkodó kaptártípusa a Langstroth, illetve a Dadant-Blatt kaptár használatának bemutatása. Ez természetesen mintegy 3 éves program lesz. Az országban 8 helyen, lehetőleg különböző tájegységeken, kell kiépíteni a kísérleti telepeket. E program része, különböző kaptártípusok összehasonlítására teszttelepek létrehozása. Célja: tudományos kutatóhelyi igényességgel működjenek olyan telepek, ahol a Magyarországon használt leggyakoribb kaptárfajtákkal és a nemzetközileg elterjedt, de jelenleg Magyarországon alig használt kaptártípusokkal összehasonlító vizsgálatokat lehet végezni. B - Támogatás összege: 80 000 /év. 1.7. Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok, kongresszusok Régiós rendezvény, mely szakmai előadásokon - Magyarország legkiválóbb méhészein, kutatóin és oktatóin, valamint nemzetközi szervezetektől érkező előadókon - túl, eszközbemutatókat is biztosít: Hagyományos rendezvények: - Székesfehérvár, - Baja, - Jászberény, - Debrecen, - Szekszárd, - Kaposvár, - Balassagyarmat. Az APIMONDIÁ-nak a világtalálkozója jelentős információ cserére ad lehetőséget minden alkalommal. Így Magyarország kiállítás keretében mutatja be a hazai méhészkedési gyakorlatot. Szemináriumok, kongresszusok: - páratlan évben a Magyar Méhészek Világtalálkozóját rendezi meg az OMME Gödöllőn, - páros évben a hazai ágazat fejlesztés és ágazati kérdésekkel foglalkozó kongresszust tart Gödöllőn. B - Támogatásban részesülhető beruházások természete: Kiállítási eszközök, bemutató tárgyak, pavilonok költségei és az előadók költségeinek finanszírozása. C - Támogatás összege: 200 000 /év. 1.8. Szaktanácsadás Országos szaktanácsadói hálózat [Országos Méhészeti Szaktanácsadó Szolgálat (OMSZSZ)] kiépítése, amely megyénként egy fő szaktanácsadó alkalmazását jelenti. Ezek a szaktanácsadók egész évben a megye méhészei szolgálatában állnak. Havonta esedékes fizetésüket, költségeiket e projekt keretén belüli finanszírozásból kell megvalósítani. Tudjanak segíteni kezdő, illetve haladó méhésznek. Az egész, Nemzeti Programmal összefüggő projektek koordinálásában, végrehajtásában, ellenőrzésében is aktív szerephez jutnak az OMSZSZ tagjai.

Az OMSZSZ felépítése: 1 fő központi szaktanácsadó (munkáját az OMME központi irodájában végzi) 19 fő megyei, illetve + 1 fő fővárosi szaktanácsadó (munkájukat a lakásukon végzik). B - Támogatás összege: 450 000 /év. 2. A varroatózis elleni védekezés, a kaptárkezelés feltételeinek javítása 2.1. Varroa destructor elleni gyógyszeres védekezés Az ország valamennyi méhcsaládját hatékony, engedélyezett szerrel optimális időpontban szakszerűen kezelni kell, amelynek felügyeletét is biztosítani szükséges a jelenleg meglévő méhegészségügyi felelősi hálózattal. A - támogatás kedvezményezettje: program végrehajtója, aki/amely a teljesítésről kiadott igazolással történő B - Támogatás természete: atka-irtószer. C - Támogatás összege: 1 800 000 /év. 2.2. A védekezés alternatív módjai A Varroa desructor nevű parazita okozza a legnagyobb problémát a méhészeti ágazatban. Az atka elleni védekezés jövőbeli útja az alternatív módszerek. Minden olyan módszert, amely a megszokottól, hagyományostól eltér, alternatív módszernek nevezünk. Higiénikus aljdeszka: az alternatív védekezéssel kapcsolatos legelső tennivaló, a higiénikus aljdeszka propagálása hazánkban. E projekt keretében évente minimum 5000 darab higiénikus aljdeszkát kell beállítani. A pályázatot elnyert méhész térítésmentesen kapja az aljdeszkákat. A támogatás feltételeként a méhész, a méhészeti szezonban (március 1. - október 31.) kéthetente jelentést adjon az atkák számáról, az alkalmazott kezelésekről stb. E program lehetővé teszi az atka fertőzöttség hazai monitoringvizsgálatát. A programot a szaktanácsadó hálózat bonyolítja le. B - Támogatásban részesülhető beruházások természete: méhészeti eszköz. C - Támogatás összege: 100 000 /év. 3. Vándor méhészet ésszerűsítése, évszakok szerinti méhlegelő kihasználás 3.1. Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Méhegészségügyi nyomonkövethetőség és vagyonvédelmi szempont indokolt a méhészetek, illetve az értékesebb méhészeti felszerelések azonosítása és nyilvántartása. B - Támogatás összege: 160 000 /év. 3.2. Beruházás új eszközökbe Hazánkban eredményesen méhészkedni, a biztos megélhetést biztosítani, csak vándorlással lehetséges. Egy évben akár 8-10 alkalommal kell mozgatni a méhészetet. Ez gyorsan, hatékonyan, balesetmentesen csak az átlagos méhészetektől nagyobb beruházással történhet. E projekt célja rakodó és szállító eszközök csoportos beszerzése. B - Támogatásban részesülhető beruházások természete: gépi eszközök. C - Támogatás összege: 350 000 /év. 4. A méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése Elemzések költségeinek átvállalása Az OMME folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelmi forgalomban kapható mézek minőségét, összetételét. B - Támogatás összege: 22 000 /év. 5. A méhcsaládok számának szinten tartása

Hazánk őshonos méhfajtája a krajnai méh. Szakmai körökben elfogadott tény, hogy indokolatlan ettől eltérő, idegen méhfajta tartása és tenyésztése az országban. Ezért kontroll alatt a Magyar Mezőgazdasági Minősítő Intézet koordinálásában történik szigorú keretek között a hazai méhtenyésztés és szaporítás. Csak államilag ellenőrzött, regisztrált méhtenyésztő, anyanevelő hozhat forgalomba méhanyákat. Anyanevelő telepről származó párzott, petéző anyákkal történő, illetve e telepekről származó egyéb állománypótlás támogatható. A - Támogatásra való jogosultság feltételei: a program megvalósítására elnyert pályázat, a nyertes pályázóval szerződés készül a megvalósításról. B - Támogatásban részesülő: program végrehajtója, aki a teljesítésről kiadott igazolással történő pénzügyi elszámolással jut a támogatáshoz. C - Támogatás összege: 150 000. Országos becsült költségek és finanszírozási terv A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország Program: 2004/2005 Fellépések leírása Összesen Előirányzott kiadások 50% EU közös finanszírozás Szaktanácsadás 1 220 000 610 000 610 000 Méhészeti képzés országos koordinálása Méhészeti oktatók képzése Méhegészségügyi oktatók szakmai képzése Elméleti képzés Gyakorlati képzés Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok Szaktanácsadás Varroa atka elleni védekezés 1 900 000 950 000 950 000 Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok 510 000 255 000 255 000 szerinti méhlegelő kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése 22 000 11 000 11 000 Elemzések költségeinek átvállalása A méhcsaládok számának szinten tartása 150 000 75 000 75 000 Program összesen 3 802 000 1 901 000 1 901 000 A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország Program: 2005/2006 Előirányzott kiadások Fellépések leírása Összesen 50% EU közös finanszírozás Szaktanácsadás 1 220 000 610 000 610 000

Méhészeti képzés országos koordinálása Méhészeti oktatók képzése Méhegészségügyi oktatók szakmai képzése Elméleti képzés Gyakorlati képzés Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok Szaktanácsadás Varroa atka elleni védekezés 1 900 000 950 000 950 000 Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok 510 000 255 000 255 000 szerinti méhlegelő kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése 22 000 11 000 11 000 Elemzések költségeinek átvállalása A méhcsaládok számának szinten tartása 150 000 75 000 75 000 Program összesen 3 802 000 1 901 000 1 901 000 A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország Program: 2006/2007 Fellépések leírása Összesen Előirányzott kiadások 50% EU közös finanszírozás Szaktanácsadás 1 220 000 610 000 610 000 Méhészeti képzés országos koordinálása Méhészeti oktatók képzése Méhegészségügyi oktatók szakmai képzése Elméleti képzés Gyakorlati képzés Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok Szaktanácsadás Varroa atka elleni védekezés 1 900 000 950 000 950 000 Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok 510 000 255 000 255 000 szerinti méhlegelő kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése 22 000 11 000 11 000 Elemzések költségeinek átvállalása

A méhcsaládok számának szinten tartása 150 000 75 000 75 000 Program összesen 3 802 000 1 901 000 1 901 000 SZABÁLYOZÁSI ALAPOK A Tanács 797/2004/EK rendelete a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló intézkedések, a Bizottság 917/2004/EK rendelete a méhészet területén tett intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól. A program kidolgozásában közreműködő képviseleti szervezetek méhész szövetkezetek felsorolása A Nemzeti Program fő koordinátora: - Neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület - Rövidített neve: OMME - Székhelye: H-1091 Budapest, Üllői út 45. - Megalakulás: az egyesületekről szóló 1970. évi 35. törvényerejű rendelet (tvr.), valamint az azt módosító 1981. évi 29. tvr. és az 1983. évi 27. tvr. alapján - 1984. augusztus 31-én. Jelenleg az előző törvényerejű rendeleteket hatályon kívül helyezett egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működik. - Bírósági bejegyzési száma: 565 - A szervezet állapota: bejegyzett működő szervezet - Adószáma: 19008295-1-43 - Bankszámla adatok = Belföldi = Devizanem: HUF = Számlaszám: 11705008-20130154-00000000 = Számlavezető bank: OTP Rt. - Jelenleg bejelentett képviselő neve, címe: Bross Péter (elnök) - Levelezési címe: Országos Magyar Méhészeti Egyesület H-1450 Budapest 9., Pf. 116 - Telefonszáma: 36-1-216-0015 - Faxszáma: 36-1-456-0377 - E-mail cím: OMME1984enternet.hu Az OMME mintegy 120 regionális méhész szervezetet képvisel. A Nemzeti Programban közreműködő szervezetek felsorolása Országos szervezet: - Neve: Méhészeti Terméktanács Egyesület - Rövidített neve: MT - Székhelye: H-1091 Budapest, Üllői út 45. - Megalakulás: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján 1993. július 17-én - Bírósági bejegyzési száma: 5513 - A szervezet állapota: bejegyzett működő szervezet - Adószáma: 18054736-1-41 - Bankszámla adatok = Belföldi = Devizanem: HUF = Számlaszám: 11705008-20434290-00000000 = Számlavezető bank: OTP Rt. - Jelenleg bejelentett képviselő neve, címe: Gosztola György (elnök) - Levelezési neve és címe: Méhészeti Terméktanács H-1476 Budapest, Pf. 29 - Telefonszáma: 36-1-215-6632, 36-1-217-0791 - Faxszáma: 36-1-215-6632, 36-1-456-0576

- E-mail cím: meheszetmail.datanet.hu Rendszeres ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó támogatási keretek A jóváhagyott intézkedésekhez támogatási keretek fedezetét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja, azok felhasználására, a végrehajtásban közreműködő szervezetekről, azok feladatairól rendeletet alkot. A kérelem adminisztratív ellenőrzése A kérelmezők támogatásra való jogosultsága csak azon intézkedések esetén áll fenn, melyeket a jóváhagyott Nemzeti Program tartalmaz, és a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő augusztus 31-ig kerülnek megvalósításra. Minden költségszámlának valamely jóváhagyott intézkedéshez kell kapcsolódnia. Ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok 1. Kérelem A támogatási kérelem formai, illetve tartalmi ellenőrzése 2. Összesítő táblázat a csatolt bizonylatokról Adminisztratív ellenőrzés 3. Számlák Adminisztratív ellenőrzés 4. Kifizetést igazoló bizonylat Adminisztratív ellenőrzés Az adminisztratív ellenőrzés lebonyolításának technikai részletei Minden kérelmet egymástól függetlenül két ügyintéző ellenőriz teljeskörűen. Az ellenőrzések eredményeit rögzítik. Az ügyintéző kiválasztja a megfelelő intézkedést és az ahhoz tartozó értéket. Amennyiben a kérelem az adminisztratív ellenőrzés alapján teljes, úgy a második ellenőrzést végző ügyintéző jóváhagyását - és az adatok automatikus ellenőrzését - követően megjelenik a helyszínen ellenőrzendő kérelmek listáján. Az ellenőrzésre történő kiválasztást, kockázatelemzéssel végzik. A kérelemnek helyt adó határozatot az adminisztratív ellenőrzés és - a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében - az ellenőrzést követően, a helyszíni ellenőrzésre ki nem választott kérelmek esetében az adminisztratív ellenőrzést követően kell kiadni. A kérelem helyszíni ellenőrzése Kiválasztás ellenőrzésre, megbízás Az adminisztratív ellenőrzés során jóváhagyott kérelmek közül kockázatelemzéssel kiválasztásra kerül a kérelmek meghatározott része. Ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok A helyszíni ellenőrzés során a kérelemben szereplő és a Nemzeti Programban elfogadott intézkedésekhez kapcsolódóan a következő paramétereket kell vizsgálni: - A benyújtott bizonylatmásolatoknak a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött könyveléssel való egyezése. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés alkalmával kiderül, hogy a benyújtott bizonylatok nem támasztják alá a támogatási igény jogosságát, úgy a helyszíni ellenőr jegyzőkönyvben rögzíti a hiányosságokat, mely alapján a támogatási kérelem egy része vagy egésze elutasításra kerül. - A megvalósított intézkedések helyszíni ellenőrzése, ami a benyújtott bizonylatokon szereplő tárgyi eszközök stb. meglétét és a bizonylatokon szereplő adatoknak való megfelelését jelenti. A kockázatelemzéssel kiválasztott helyszíni ellenőrzések alkalmával a kirendeltségek ellenőrei megvizsgálják, hogy az adott beruházások megvalósultak-e. Amennyiben az adott beruházás vagy a beruházások egy része nem

kapcsolódik a jogszabályban meghatározott 5 intézkedési típus egyikéhez sem, vagy nem történt meg, úgy azt az ellenőr jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv adatai alapján a támogatási kérelem egésze vagy egy része elutasításra kerül. - A megvalósított intézkedések a jogszabályban meghatározott időpontban határidőn belül történtek. Az intézkedések végrehajtásának végső határideje a tárgyévet követő augusztus 31. Amennyiben a támogatási kérelem ezután kerül benyújtásra és a helyszíni ellenőrzés alkalmával kiderül, hogy az adott intézkedés nem történt meg, úgy a jegyzőkönyv adatai alapján a támogatási kérelem elutasításra kerül. Amennyiben az ügyintéző a helyszíni ellenőrzés adatait nem tartja megalapozottnak (pl. nagyságrendi eltérés a számadatokban, bizonytalanság, elírás stb.), illetve az ügyfél által benyújtott, a jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevételek alapján indokoltnak tartja, kiegészítő ellenőrzést rendelhet el. A Nemzeti Program végrehajtásának értékelése Az FVM Nemzeti Program Értékelő Bizottságot hoz létre szakértőkből, és a program végrehajtásában részt vevő szervezetek képviselőiből az elvégzettek értékelésére, illetve a fejlesztésre vonatkozó javaslat elkészítésére. Az értékelés szempontjai: - az egyes célok megvalósulása, - a felhasznált pénzügyi források, - a fejlesztés hatása, - az ellenőrzések hatékonysága, - javaslatok. A Nemzeti Programot érintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendők célja a potenciális és tényleges kezdeményezettek tájékoztatása a NP működéséről, a felajánlott pénzügyi és intézkedési lehetőségekről, a pályázati eljárásokról a támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében. Ezzel kapcsolatban az FVM és az OMME Kommunikációs Akció Tervet készít és hajt végre.