Az Ithaka programmal hazakerült plakát remekek a Magyar Nemzeti Galériában A plakátgrafika sajátsága, hogy több példányban készül. Mégis, mivel többnyire felhasználják, s így megsemmisül, és a fennmaradt példányokat is megtizedeli az idő, a plakátok unikális ritkasággá válhatnak. Előfordulhat, hogy Magyarországon nem marad fent egyetlen példány sem, de egy-egy külföldi gyűjteményben igen. A Nemzeti Kulturális Alapnak a magyar kulturális örökség külföldre került darabjait hazasegítő Ithaka programja tette lehetővé, hogy 2013-ban 10 kiemelkedően fontos plakátritkaság kerülhessen vissza Magyarországra, és gazdagíthassa a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria dinamikusan gyarapodó plakátgyűjteményét. A bécsi Albertina plakátgyűjteményének alapját két nagy gyűjtő, Otakar Mascha és Julius Paul magángyűjteménye vetette meg. A Temesvárról elszármazott kereskedő, Julius Paul érdeklődést mutatott a magyar plakát iránt, így 3600 darabot számláló nemzetközi kollekciójából mintegy 800 tárgy magyar grafikus műve volt. 2008-ban Julius Paul örökösei keresetet nyújtottak be, és elérték a gyűjtemény restitúcióját, mert a bíróság kényszereladásnak minősítette a gyűjteménynek a Christian Nebehay aukciósházon keresztül 1938-ban végbement állami megvásárlását. A család a new yorki Reinhold-Brown Galérián keresztül értékesíti a gyűjteményt. A Reinhold-Brown Galéria 2011-ben kereste meg a Nemzeti Galériát, és 530 magyar plakátot ajánlott fel megvételre. Az Ithaka program lehetőségeit figyelembe véve hosszas, körültekintő mérlegelés alapján a következő műveket vásároltuk meg: BASCH Árpád (1873-1944) 1. Kühne Moson Budapest Landwirtschaftliche Maschinen, 1900 körül litográfia, 49,5x74,5 cm j. n. ny: Kunstanstalt Bruchsteiner&Sohn Budapest ltsz.: XY 13.08 DARILEK Harry (1878-1963) 2. Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás, Pécs, 1906 litográfia, 80x100 cm j. j. l.: Darilek H. 1906 ny: Műint. Lengyel Lipót Budapest ltsz.: XY 13.09 MÁRK Lajos (1867-1940) 3. Donau Fest in Budapest, 1910 körül Litográfia, 126x75 cm j. b. l.: Márk ny: Beer É. és Társa Kosmos Budapest ltsz.: XY 13.10 BIRÓ Mihály (1886-1948) 4. Az én mamám is Pauker bácsinál vásárolja az írószereket, 1911-1912 litográfia, 111x86 cm j. j.l.: Biró
ny: Műint. Lengyel Lipót Budapest ltsz.: XY 13.11 BÉR Dezső (1875-1924) 5. Borsszem Jankó. Főmunkatárs: Karinthy Frigyes, 1910-es évek litográfia, 95x63,5 cm j. n. ny. n. ltsz.: XY 13.12 HONTI Nándor (1878-1961) 6. A Nap. Megjelenik délben, 1919 litográfia, 126x95 cm j. j. l.: Honti ny: Kunossy Lith. Műint. Budapest ltsz.: XY 13. 13. FALUS Elek (1884-1950) 7. Falus Elek: Az Est, 1915 litográfia, 17x24,5 cm j. j. l.: Falus Elek ny: Athenaeum Budapest ltsz.: XY 13. 14 FÖLDES Imre (1881-1948) 8. Apolló kabaré, 1917 litográfia, 126x950 cm j. j. f.: földes 917 ny: Chromolithografia Seidner Plakát és Címkegyár Budapest ltsz.: XY 13. 15 9. A magyar föld ereje, 1916 litográfia, 126x95 cm j. b. f.: földes ny. n. ltsz.: XY 13. 16 ÖRKÉNYI István (1886-1949) 10. Trencsénteplicz, 1910. k. litográfia, 94x62,5 cm j. j. f.: Örkényi ny: Lith. Kunossy Budapest ltsz.: XY 13. 17 A kiválasztás szempontjai között első helyen állt a ritkaság érték, azaz magyarországi közgyűjteményben nem megtalálható tárgyak megszerzésére törekedtünk. Az esztétikai és a történeti szempont egymással néha ellentmondásban lévő elvét próbáltuk kiegyensúlyozottan érvényesíteni, tehát
olyan darabokat igyekeztünk választani, melyek magas művészi minőséget képviselnek, és egyúttal fontos láncszemei a magyar tervezőgrafika történetének. Basch Árpád az első magyar művész, aki a könyvillusztrációnak és plakátművészetnek szentelte pályáját. Franciaországi kapcsolatai révén a kevés külföldön is ismert magyar plakáttervező volt a 19-20. század fordulóján. Darilek Harry (Henrik) a gyomai Kner család szellemi-művészi műhelyében egyik első fecskéje volt az eredeti magyar tervezőgrafikának. A plakát azt is dokumentálja, hogy Pécsen, ahol a Zsolnay gyár tervezőjeként dolgozott, szintén kapott reklámgrafikai munkát. Márk Lajos, a népszerű, virtuóz festő, elegáns, nagyvonalú plakátjai kötelező darabjai a 20. század eleji kiállításoknak. Az egyetlen, valódi világhírességgé vált magyar plakátgrafikusnak, Biró Mihálynak ez a Pauker plakátja nincs meg egyetlen magyar közgyűjteményben sem. Érdekessége, hogy mutatós tempera terve a MNG plakátgyűjteményének büszkesége. Szerepelt a Gyűjtemény a gyűjteményben című kiállításunkon, ennek kapcsán felkerült képe a múzeum honlapjára. A Reinhold Galéria így értesült arról, hogy a MNG esetleg érdekelt lehet Biró Mihály, illetve más magyar grafikusok műveinek megvásárlásában. Bér Dezső, a népszerű karikaturista plakátjaiból nagyon kevés található közgyűjteményekben, pedig kultúrtörténeti jelentőségük rendkívül nagy. Honti Nándornak, a szecessziós magyar plakát egyik fontos mesterének esztétikailag izgalmas alkotása az első világháború utáni évből. A leginkább a Nyugat folyóirat arculatának megformálásáról híres Falus Elek, aki igen sokoldalú alkotó, könyvművész, iparművész, belsőépítész tervezte meg Az Est sajtókonszern hosszú életű és széles körben ható arculatát is. Ennek bevezető darabja ez az 1915-ös reklámlap. Földes Imre plakátjai Budapest, a 19-20. század fordulóján kibontakozó nagyváros kulturális és éjszakai életének vérbő krónikái. Az Apolló kabaré a pesti Broadway életének látványos hirdetése. Földes az első világháború idején föllendülő magyar filmipar sok alkotásához készített plakátot. A magyar föld ereje Kertész Mihály filmjéhez készült plakát, a hazafiság emelkedett hangú, drámai ábrázolása. Örkényi István sokat tett azért, hogy a budapesti Iparművészeti Iskolában meghonosodjon, és magas színvonalra emelkedjen a magyaros szecesszió iránya. Trencsénteplitz plakátja a korabeli nézők által jól ismert vizuális elemek, a plein air tájábrázolás és a dekoratív betűsor kombinációjával jól szolgálja a reklámhatást.
BASCH Árpád (1873-1944) Kühne Moson Budapest Landwirtschaftliche Maschinen, 1900 körül
DARILEK Harry (1878-1963) Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás, Pécs, 1906
MÁRK Lajos (1867-1940) Donau Fest in Budapest, 1910 körül
BIRÓ Mihály (1886-1948) Az én mamám is Pauker bácsinál vásárolja az írószereket, 1911-1912
BÉR Dezső (1875-1924) Borsszem Jankó. Főmunkatárs: Karinthy Frigyes, 1910-es évek
HONTI Nándor (1878-1961) A Nap. Megjelenik délben, 1919
FALUS Elek (1884-1950) Falus Elek: Az Est, 1915
FÖLDES Imre (1881-1948) Apolló kabaré, 1917
FÖLDES Imre (1881-1948) A magyar föld ereje, 1916
ÖRKÉNYI István (1886-1949) Trencsénteplicz, 1910. k.