Debrecen, 2010. július

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2009. ÉVBEN I. kötet Észak-alföldi régió Debrecen, 2010. július

ELŐSZÓ A Debreceni Zöldhatóság ötödik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőséget éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az elmúlt évek jogszabály változásai egyre több adatszolgáltatás készítésére kötelezik a gazdálkodókat, de az önkormányzatokat is, s így ezen adatok egyre pontosabb képet adnak környezetünk állapotáról. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy a zajkibocsátással rendelkező vállalkozásokat. Sokkal jobban ismerjük a területünkön található környezeti károkat, s elmondható, hogy amíg évekkel ezelőtt ezek eltitkolása volt a gyakorlat, ma már több, mint 100 helyen folyik aktív mentesítés. Az illetékességi terület jelentős része természetvédelmi terület, vagy a Natura-2000 hálózat része, mely hatással van a gazdálkodók és az önkormányzatok tevékenységére egyaránt. Ezen területek, s az itt érvényes szabályok ismerete fontos a helyi vállalkozóknak, a lakosságnak és az önkormányzatnak is. A kiadvány szerkezete évről-évre finomodott, tartalma egyre inkább letisztult. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2010. július Kelemen Béla igazgató

4 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség LEVEGŐVÉDELEM Bevezetés A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia, rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása valamilyen oksági folyamatra, függ a rendszer belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben globális egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az állapot a mérhető tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott állapothoz, indikátorhoz történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két oldal közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat, klíma elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet, atmoszféra elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban az éghajlat és a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át. Éghajlat Az éghajlat fogalma átalakulóban van: ma már nem csak légköri állapotnak és folyamatnak tekintjük. A gyors éghajlatváltozás veszélye miatt számos kapcsolat felmérése és kezelése megkezdődött. A légköri tényezőkön kívül jelentős szerepe van a tájnak. A TIKTVF illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A csapadék szempontjából a Felügyelőség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe. A meteorológiai paramétereket Felügyelőség illetékességi területe sokévi adataival jellemezzük. Ezek időjárási alapállapotnak tekinthetők. - évi napsütéses órák száma: óra - borultság: % - ködös napok aránya: % - légnyomás: mbar - évi középhőmérséklet: - évi napsütéses órák száma: óra - borultság: % - ködös napok aránya: % - légnyomás: mbar - évi középhőmérséklet: - csapadék évi összege: mm - párolgás: mm - globál-sugárzás: kj/cm2 - relatív légnedvesség: % - szélsebesség: m/s o C - csapadék évi összege: mm téli félév nyári félév 561 1484 65,5 52,8 15,6 1,1 998,7 996,2 2,8 17,2 252 341 - párolgás: mm 255 333 - globál-sugárzás: kj/cm2 107,9 330,6 - relatív légnedvesség: % 81,0 69,2 - szélsebesség: m/s 2,85 3,05 2009. évi meteorológiai paraméterek: (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Északalföldi Regionális Központ) téli félév nyári félév 443 1776,4 79 45 27 1(1 nap) 1014,5 1016,3 4,1 19,2 317 167,6 221,2 990,4 98131,5 371502,8 82 59 3,2 3,1 ** az összfelhőzet átlagos mennyisége téli félév: január, február, március, október, november, december nyári félév: április, május, június, július, augusztus, szeptember

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben A csapadék mennyisége kevés, eloszlása pedig kedvezőtlen, nagyfokú az úgynevezett aszályos időszakok kialakulásának lehetősége. A terület hőmérsékleti mutatói emelkedő tendenciát jeleznek, ami a szélsőséges állapotok mind gyakoribb kialakulását okozhatja. Év Középhőmérséklet o C t max-min o C Csapadék mm 1996 10,5 52,2 581 1997 10,1 49,5 422 1998 10,3 50,8 626 1999 10,6 49,6 673 2000 11,5 51,6 435 2001 10,3 52,7 586 200 2 11,2 53,7 532 2003 10,1 56,4 521 2004 10,2 71,7 693 2005 9,8 56,3 640 2006 11,3 58,7 636 2007 12,6 49,1 586 2008 11,6 45,5 551 2009 11,6 53,6 484,6 C 30 25 20 15 10 5 0-5 január február Havi középhőmérséklet 2006 2007 2008 2009 március április május június július Csapadék mm 2006 2007 2008 2009 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 augusztus szeptember október november december 5 hó Meteorológiai paraméterek havi átlagai 2009. év (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-alföldi Regionális Központ) hőmérséklet Levegő közép t max t min nyomás* nedvesség csapadék o C mbar % mm 01-1,6 10,5-16,7 1004,8 89 02 0,5 16,2-13,3 999,7 85 03 5,5 18,4-4,1 999,0 75 04 14,7 25,6 3,6 1003,3 51 05 17,2 30,2 5,5 1004,7 54 06 19,3 31,9 6,9 1000,3 67 07 22,8 33,8 10,6 1001,9 60 08 22,2 33,9 10,9 1004,5 60 09 18,7 30,7 8,4 1006,4 60 10 10,8 27,0 1,3 1003,0 74 11 7,3 15,7-5,0 1002,3 87 12 1,9 16,2-19,7 997,9 82 éves átlag 11,6 éves átlag 1002,3 * tengerszintre átszámított légnyomásérték éves átlag 70 25,6 32,0 37,7 5,3 16,2 103,4 8,1 21,5 13,1 91,3 62,9 67,5 éves csapadékösszeg 484,6 január február március 2008. évhez képest az éves középhőmérséklet értéke 0 (11,6 C) nem mutat változást 2009. évben. Ugyanakkor április hónapban t max és t min értékek több fokkal magasabbak a korábbi év hasonló időszakában mért értékeinél. 2009. évben mért éves csapadék összeg kisebb a sokéves átlagtól. Bár április és július hónapokban szinte alig hullott csapadék, júniusban az évi átlaghoz viszonyítva jelentős csapadék hullott (103 mm). Légszennyezés április május június A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség immisszió tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmigazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával emissziójával jellemezhetjük. A kibocsátás úgynevezett. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. július augusztus szeptember október november december

6 A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a - források és az -anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a kommunális tüzeléstechnika, illetve a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. 2008. évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 680 db, míg Debrecen városban 236 db. Az légszennyező technológiák száma 344 db, a pontforrások száma 1145 db volt. A kibocsátott anyag 109 típusú. Ugyanezen mutatók alakulása 2008. évben Debrecen városban: technológiák száma 153, a pontforrások száma 435 db, a kibocsátott anyag 81 féle. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. 2008. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái ( t/év), a források száma az illetékességi terület vonatkozásában szennyező anyag mennyiség Források* t/év db SO 2 100 147 CO 759 566 NOx 587 567 szilárd anyag 93 589 egyéb 105 560 összesen: 1644 1145 *A pontforrások száma, melyen az adott szennyezőanyag kibocsátásra kerül Az illetékességi terület néhány településének légszennyezése szennyező anyagonként (t/év), a jelentéskötelezett források kibocsátása alapján 2008. évben szennyező emisszió (t/év) anyag Debrecen Balmazújváros Berettyóújfalu Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúszoboszló SO 2 1,332 0,039 0,131 0,029 0,001 0,007 2,257 CO 239,948 0,182 1,57 6,016 0,144 2,42 15,158 Ox 338,651 1,875 6,879 10,554 0,098 2,3 50,131 szilárd anyag 10,847 3,655 6,497 4,373 0,490 20,928 0,887 egyéb 43,981 2,445 1,372 4,267 1,128 7,709 1,242 összesen: 634,759 8,196 16,449 25,239 1,861 33,364 69,675 szennyező emisszió (t/év) anyag Kaba Nagyhegyes Nyíradony Püspökladány Tiszavasvári Derecske Vámospércs SO 2 0 0,029 0,089 0 93,528 0,004 0,488 CO 0,379 37,996 12,193 0,164 429,158 0,17 0,035 NOx 8,748 57,799 0,312 1,635 89,538 0,406 0,404 szilárd anyag 12,207 0,738 1,138 1,401 12,478 0,483 1,674 egyéb 14,254 9,745 2,577 12,953 10,847 0,015 0,847 összesen: 35,588 106,307 16,309 16,153 635,549 1.078 3,448

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 7 Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján Nitrogén-dioxid 2008/2009 fűtési félév 2009 nem fűtési félév (NO 2 ) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Debrecen 39,34 98,97 10 Megfelelő 27,21 95,99 0 Jó Hajdúszoboszló 34,15 91,67 3 Megfelelő 27,33 93,72 0 Jó Tiszavasvári 21,71 94,44 0 Jó 15,14 94,81 0 Kiváló 3 1. Éves átlag µg/m 2 (ülepedő pornál g/m *30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés ( kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett) Éves értékelés a 24 órás átlagos légszennyezettség alapján: NO 2 µg/m 3 Debrecen Hajdúnánás* Hajdúszoboszló Tiszavasvári 2003 41,53 21,23 42,41 36,46 2004 31,15 18,30 23,77 29,63 2005 33,68 23,09 24,45 35,74 2006 33,19 25,27 26,96 37,62 2007 34,18 21,96 25,93 32,36 2008 31,74 -- 25,21 21,04 2009 31,17 -- 29,90 17,20 *Hajdúnánáson 2008. évtől már nem történt mérés A nitrogén-dioxid szennyezettség éves átlag értékeit figyelembe véve valamennyi település jó minősítést érdemel. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb. A nitrogén-dioxid szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. Hajdúszoboszlón a szennyezettség 2004. évben csökkent az előző évekhez képest, amiben a 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszának a megépítése játszott döntő szerepet. A mérési adatok alapján a nitrogén-dioxid szennyezettség 2004. óta kisebb ingadozásokat mutatott, de lényegében nem változott, és egy kiemelt turisztikai jelentőségű és forgalmú városhoz képest kedvező szinten stabilizálódott. Tiszavasváriban főleg a Polgár felé (M3 autópálya) történő átmenő teher és személygépkocsi forgalom okozott nagy problémát az utóbbi években. 2003 2007. években a városközpont levegőjének nitrogéndioxid terheltsége az átmenő forgalom hatására - Debrecenéhez volt hasonló. 2008 2009. évben az éves átlagok, a gyakorisági értékek és a határérték túllépések száma egyaránt a nitrogén-dioxid szennyezettségi helyzet nagymértékű javulását jelzik, ami az átmenő főleg teher - forgalom drasztikus csökkenésével magyarázható (a 2007. év végén átadott M3 autópálya Nyíregyházát elérő szakasz átadásának köszönhetően). PM 2. 5 * µg/m 3 Debrecen 2005 -- 2006 27,45* 2007 -- 2008 -- 2009 23,57 PM 10 µg/m 3 Debrecen 2005 40,47 2006 38,33 2007 40,06 2008 32,36 2009 30,77 * PM2.5 mintavétel 2009. évtől (*2006. évben csak az utolsó két negyedévben történt mintavétel kísérleti jeleggel) A szálló por PM10 frakciójának mintavétele Debrecen, Kalotaszeg tér mérőállomáson történt. A mintavételek 2007. évben nem egyenletesen elosztva (a mérőállomáson folyó épületfelújítási munkálatok, és a szálló por mérlegelés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt), hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az éves átlag, a maximum érték és a 99.9-98% percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint 2005. évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az 50%-os percentilis érték 2005-2006. évekhez képest azonban magasabb volt, amit nagy valószínűséggel a március-november-december hónapokban történt, az egész évre vonatkozóan nem egyenletesen elosztott mintavétel okozott. 2008 2009. évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az M3 autópálya és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezés feltehetőleg jelentősen kihatott a város PM10 háttérszennyezettségére. Mivel a mintavétel nem az egész évet, csak a minimálisan előírt, és egyenletesen elosztott évi 8 hetet fedi le, ezért a kiugró 24 órás PM10 koncentrációk az éves átlagot nagyobb mértékben befolyásolják, és így az éves átlagkoncentráció, valamint a légszennyezettségi index kedvezőtlenebb a monitoros mérésekhez képest.

8 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A táblázat adatai szerint 2007. évhez viszonyítva ~ 0,5 %-kal, csökkent a Felügyelőség Központjának illetékességi területén az összes emisszió. A kibocsátás arányaiban az elmúlt évhez képest lényegi változás nem történt, a legnagyobb kibocsátó továbbra is a közlekedés ~ 93.5 %-kal. Az ipar részaránya ~ 1,5 % (2007. évben ~ 2 %), míg a tüzeléstechnika részaránya ~ 5 % (2007. évben ~ 5 %). Az illetékességi terület összesített légszennyezése 2008. évben (t/év) A kibocsátásra került szennyezőanyagok közül a legjelentősebb mennyiség a CO, az összkibocsátás 66 %-a, az NO x aránya 19 %, a szilárd anyag 4 %, az SO 2 2 %, míg az egyéb anyagok aránya 9 %. anyag közlekedés* tüzelés* ipar összesen % SO 2 247 1776 100 2123 ~ 2 CO 64513 915 759 66187 ~ 66 NOx 16930 1676 587 19193 ~ 19 szilárd anyag 3484 488 93 4065 ~ 4 egyéb 8976 369 105 9450 ~ 9 összesen: % 94150 ~ 93 5224 ~ 5 1644 ~ 1,5 101018 100 A közlekedés és a (háztartási) tüzelés légszennyezései fajlagos emisszió-adatok és kapacitás-jellemzők ismeretében elméleti úton kerültek kiszámításra. Légszennyezettség mérések Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar légszennyezését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az úgynevezett EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető a http://eperprtr.kvvm.hu/telephelyek2004.php weblapon. A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok (bioetanol, biodízel, biogáz), energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A légszennyezés átalakulásának (transzmisszió) folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása: a várható légszenyezettség, megbízhatóbbak az immisszió-mérések. A levegőminőségének értékelése a manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi pontok száma 2009 évben: Település NO 2 mérés Szálló por PM 10 Szálló por PM 2.5 Debrecen 3 1 1 Hajdúszoboszló 2 -- -- Tiszavasvári 2 -- -- A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008. I. 01-től az egész országban, így működési területünkön is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés. 2008. I. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (2008. évben megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65 Műhelytelepi Ált. Iskola). A szálló por PM10 frakciójának mintavétele 2005 2009. években, valamint a PM2.5 frakció mintavétele 2009. évben az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 2007. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében még szenynyezett, míg 2008. évben megfelelő és 2009. évben már jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. 9 A szálló por PM2.5 frakciójának mintavétele szintén Kalotaszeg tér mérőállomáson történt, a PM10 mintákkal párhuzamosan. Jelenleg még nincs érvényben egészségügyi határérték, és az EU tagállamok folyamatosan vizsgálják ezen frakció arányát a szálló por szennyezettségen belül. A 2006. és 2009. évben elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM10 / PM2.5 frakciók tömegkoncentrációnak átlagos aránya 25 / 75% körüli érték. Fűtési időszakban a 10 / 90%- ot is meghaladja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez. Automata mérőállomás Debrecen, Hajnal utca A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján: Automata mérőállomások: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi utca - * 2008. évben a mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13-ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50% alatt volt. Debrecen, Hajnal utca áthelyezés után 2009.01.29-től működött üzemszerűen a mérőállomás, így átlagosan az adatrendelkezésre állás 87% körül alakult. A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. NO 2 Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás 2005 22,5 183,3 98,4 18,3 155,8 86,6 28,3 257,2 152,9 2006 20,0 162,5 76,1 18,4 112,5 55,0 27,6 177,4 99,1 2007 17,8 111,8 55,0 17,6 113,3 43,0 24,6 125,9 63,2 2008 20,2 114,2 55,5 16,5 161,0 59,1 25,3* 110,8* 65,8* 2009 18,2 115,5 66,8 28,1 228,4 103,4 36,3 161,3 80,3 NO x Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag Minősítés ( kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett) 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás 2005 36,3 777,7 271,4 25,6 396,4 112,0 47,0 703,0 244,2 2006 29,1 563,4 153,0 26,5 473,8 109,4 40,6 827,5 228,4 2007 25,5 560,1 145,3 24,7 340,0 87,2 35,5 557,1 166,3 2008 30,6 646,5 162,0 25,0 357,9 99,0 37,3* 529,0* 178,3* 2009 26,3 410,2 181,0 35,7 624,2 171,2 74,7 768,7 244,0

10 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján (folytatás): SO 2 Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás 2005 12,5 83,0 42,3 3,7 85,4 49,7 9,9 77,7 38,1 2006 10,6 53,0 37,9 7,3 60,3 31,0 9,5 48,1 32,1 2007 9,4 53,8 36,9 5,8 55,0 33,8 7,6 62,7 40,2 2008 6,2 79,6 22,9 5,6 69,6 26,3 6,6* 57,4* 27,3* 2009 8,4 109,1 29,8 3,7 87,5 20,0 7,5 38,8 17,9 CO Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag 1 órás **8 órás éves átlag 1 órás 8 órás* Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca Eves átlag 1 órás 8 órás* 2005 583 6698 5040 831 4246 2948 402 7289 5157 2006 575 4748 3960 543 2880 1866 515 5120 3579 2007 509 4134 3210 489 3109 2050 256 5408 2661 2008 515 5511 3412 490 3468 2004 669* 4793* 2935* 2009 456 4447 3401 529 3319 2474 513 4957 3205 **: 8 órás mozgó átlag napi maximum O 3 Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag 1 órás **8 órás éves átlag 1 órás 8 órás* Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 8 órás* 2005 50,6 169,6 143,5 47,1 150,9 140,4 45,6 141,8 130,5 2006 53,0 169,9 161,2 48,7 159,5 152,9 46,2 160,7 151,3 2007 52,4 165,8 157,8 49,2 163,7 155,3 48,7 165,5 157,8 2008 51,4 148,9 136,0 54,0 159,2 147,5 54,2* 134,9* 126,7* 2009 55,0 147,3 134,1 57,6 159,1 151,8 - - - **: 8 órás mozgó átlag napi maximum A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. PM 10 Kalotaszeg tér Klinikák µg/m 3 éves átlag Minősítés ( kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett) 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás 2005 35,2 432,3 157,5 28,9 316,5 197,2 -- -- -- 2006 32,3 385,8 103,3 34,8 296,4 115,3 31,6 277,9 117,0 2007 28,2 254,1 81,7 29,8 196,3 74,7 28,3 314,1 85,9 2008 29,3 278,2 103,8 28,5 279,9 126,9 31,5* 299,1* 118,8* 2009 28,5 232,8 113,6 29,2 252,8 146,3 30,2 298,2 81,1 Dobozi utcán a PM 10 mérése 2006. évtől indult. Benzol Kalotaszeg tér Dobozi utca / 2009. évtől Hajnal utca µg/m 3 éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás 2005 -- -- -- 1,7 33,3 10,1 2006 3,2 36,2 11,2 2,3 108,3 11,2 2007 3,4 43,9 12,6 -- -- -- 2008 3,8 32,3 12,7 1,15* 12,18* 3,5* 2009 3,8 40,2 19,8 -- -- -- Dobozi és Hajnal utcán 2007. és 2009. évben műszerhiba miatt nincs adat.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 2009. evben az egeszsegugyi hatarertek tullepesek szama az ozon es a nitrogen - dioxid eseteben meghaladta a megengedett merteket. 2009. evben Debrecen varos levegoje az ozon, nitrogen-dioxid es nitrogen-oxidok, a szallo por PM10 frakcioja es benzol tekinteteben jo, szen-monoxid es kendioxid tekinteteben kivalo minositest kapott az automata merohalozat eredmenyeinek eves atlaga alapjan. Ken-dioxid A varosi eves atlagkoncentracio a 80-as evek ota csokkeno tendenciat mutatott, es az utobbi par evben 0-12 µg/m3 korul stabilizalodott. 2003-2009. evben az 1 es 24 oras atlagkoncentraciok egeszsegugyi hatarerteket tekintve nem volt hatarertek tullepes. 2003-2009. evben Debrecen varos a ken-dioxid szenynyezettseg tekinteteben kivalo minositest kapott az automata merohalozat meresei alapjan. A gaz aremelesek, es a gazdasagi helyzet romlasa varhatolag hatassal lesz a kulonbozo energiahordozok lakossagi futesben valo felhasznalasanak megoszlasara, es a jelenlegi kedvezo ken-dioxid szennyezettsegi helyzetet valoszinuleg kedvezotlenul fogja befolyasolni a varos egyes reszein. Ozon Az egeszsegugyi hatarertek atlepesek eves szama 2006. evtol lassan novekvo tendenciat mutat, es 2009. evben (es az utolso 3 ev atlagaban is) a Kalotaszeg teren es Klinika meroallomason meghaladta a megengedett merteket ( 25 db-ot, melyet 2010. evtol 3 naptari ev atlagaban teljesitenunk kell ). Az 1 oras es 8 oras mozgo atlagok maximum koncentracioi szerencsere nem novekedtek, igy az extrem, tajekoztatasi, vagy riasztasi kuszoberteket meghalado ozonterhelesek egyenlore meg nem fenyegetnek. Az 50 es 75 %-os gyakorisagi ertekek azonban az utobbi 3 evben (2007 2009) magasabbak voltak, ami az ozonterheles lassu novekedesere utal, mely osszefuggesben all az egyre intenzivebb UV sugarzasu idoszakok gyakorisagaval, valamint a kozlekedesi jellegu legszennyezessel. Kulonosen szembeotlo ez a Klinika meroallomas kornyezeteben. A Klinikan az eves atlagok, az 50, 75, 98, 99.9%-os gyakorisagi ertekek, a hatarertek tullepesek szama egyarant az ozonszennyezettseg fokozatos, lassu novekedesere utalnak ezen a teruleten a tavaszi nyari honapokban, amit nagy valoszinuseggel a megnovekedett gepjarmuforgalom, es a fokozott beepitettseg okoz. A reggeli orakban a gepjarmuvek behajtasakor kibocsatott prekurzorok a helyi adottsagok (nem megfelelo atszellozes az egyre surubb beepitettseg, es a fas/erdos jelleg miatt) hatasara kevesbe tudnak eltavozni, felhigulni es a deli - kora delutani idoszakban az UV sugarzas intenzitas novekedesenek hatasara fokozottabb ozonkepzodeshez vezetnek. Bar jelenleg az ozonszennyezettseg meg nem kritikus merteku, amennyiben a kozlekedesi jellegu legszenynyezés a városban a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés az előrejelzéseknek megfelelően tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. Az ózon városi éves átlagkoncentrációja, valamint a határérték átlépések az EU-s jogharmonizáció során a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletének módosítása miatt 2003-ban és 2004-től eltérő módon lett számolva. 2003-ban a nem átfedő 8 órás mozgó átlagok alapján, 2004-től pedig a 8 órás mozgó átlagok napi maximuma alapján lettek az értékek megadva. 2003 2009. évben Debrecen levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Az éves átlagkoncentráció, a gyakorisági értékek és az egészségügyi határérték átlépések száma a Kalotaszeg téren 2003, 2005, 2006, 2008. évekhez képest alacsonyabb volt. Ez elsősorban a 2004, 2007. évekhez hasonlóan a 2009. évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek volt köszönhető (kevésbé szélsőséges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). A Klinikán azonban az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogéndioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal nőtt az előző évekhez képest, ennek ellenére az éves átlag alapján a levegőminőség jó minősítést kapott. Azonban az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma drasztikusan megnövekedett és jelentősen túllépte az éves szinten megengedett 18 db-ot (146 db). A levegőminőség romlása a Klinikán belül megnövekedett gépjárműforgalommal, és a jelenleg is folyamatban lévő építkezésekkel magyarázható. A Hajnal utcán közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 79 db, nitrogén-oxidok: 342 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5 10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogéndioxid esetében megfelelő, a nitrogén-oxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén. 11

12 A közlekedési mérőállomás helyének kijelöléséhez 2008. évben méréseket végeztünk a 4-es, 35-ös, 47-es számú főutak városi szakaszai mentén a nitrogéndioxid szennyezettség felméréséhez. Az eredmények alapján a 4. sz. főút mellett volt a legnagyobb a légszennyezettség, az átmenő forgalom itt okozta a legnagyobb levegő terhelést. A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni elsősorban az átmenő forgalom csökkentésével, az elkerülő utak megépítésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével stb. mivel ezek a vegyületek egyben a talajközeli ózonképződés elsődleges prekurzorai. 2003 2008. évben Debrecen levegője összességében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. Szén-monoxid Az éves átlagkoncentráció 2003-2009. években kis mértékben ingadozott. 2006-2009. években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség - a többi európai nagyvároshoz hasonlóan jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009. évben a 24 órás határérték túllépések száma egyik mérőállomáson sem haladta meg a megengedett mértéket. Bár a Klinikán és a Hajnal utcán az adatrendelkezésre állás 90% alatt volt (83,6 és 84,7%), az állomások mérési adatainak összehasonlítása alapján 90% adatrendelkezésre állásnál sem érte volna el a megengedett 35 db-ot. Az adatrendelkezést és a kieső időszakokat figyelembe véve arányaiban a Klinikán volt a legnagyobb a PM10 határérték túllépések száma, ami a továbbra is folyó építkezésekkel, a megnövekedett gépjárműforgalommal és terület jellegéből adódó rosszabb átszellőzési viszonyokkal magyarázható. Az éves átlagok és gyakorisági értékek az utóbbi három évben lényegesen nem változtak, ezért a 24 órás határérték túllépések számának csökkenésében valószínűleg leginkább a meteorológiai körülmények játszottak szerepet. 2009. évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Benzol A éves átlag, maximum érték, gyakorisági értékek és a 24 órás egészségügyi határérték átlépések száma kis mértékben növekedtek. 2009. évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. 2003-2009. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Szálló por PM10 frakció A szennyezettség az éves átlagok, az 50 és 75%-os percentilis értékek, valamint a határérték túllépések száma alapján 2007-2009. években alacsonyabb volt az előző, 2003-2006. évekhez képest. Ez azonban feltehetőleg egyenlőre nem jelent csökkenő tendenciát, mivel az M3 autópálya, az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM10 háttérszennyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Továbbá a meteorológiai körülmények 2004, 2007 és 2008. években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak 2004, 2007 és 2009. években nem haladta meg az évi megengedett mértéket (35 db). Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek, tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések 2003-2007. évek viszonylatát tekintve Debrecen városban tájékoztatási- és riasztási küszöbérték túllépés - a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alapján - nem volt. A 2008.X.25-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelete a PM10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt 2003-2009 között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem! Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek Debrecenben 2003-2009 szálló por PM10 frakció 24 órás küszöbérték túllépések miatt (ha érvényben lett volna a 2008.10.25-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelete) összefoglalva a következő oldal táblázataiban.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Tájékoztatási esetek Max. 24h PM 10 Év Összesen koncentráció Dátum (db) (µg/m 3) március 08 09. 94,1 2003 3 április 19 20. 126,9 november 13 15. 108,7 2004 -- -- -- 2005 2 november 03 05. 157,5 november 08 14. 115,6 2006 2 január 12 13. 115,3 január 25 26. 92,9 2007 -- -- -- 2008* 1 november 14 15. 108,7 2009* 1 január 13 14. 85,3 A várható globális felmelegedés hatására, a meteorológiai körülmények megváltozásával a - mediterrán éghajlatú területekhez hasonlóan nyári időszakokban is fokozottan számolni kell majd a légszennyező anyagok felhalmozódásából eredő légszennyezettségi problémákkal, különös tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés a Riasztási esetek Max. 24h PM 10 Év Összesen (db) Dátum koncentráció (µg/m 3) március 25 27. 134,4 2003 2 december 10 11. 109,0 2004 -- -- -- 2005 1 február 8 10. 158,1 2006 1 január 27 28. 117,0 2007 -- -- -- 2008 1 február 13 14 126,9 2009*1 január 9 11. 146,3 *A hatályos jogszabályok alapján történt túllépések. legjelentősebb tényező, mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére, kerékpárutak építésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. 13 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A mechanikai rezgések közvetlenül hatnak az emberi szervezetre, jelentősen lerontva az immunrendszert. Különösen meghatározó a környezeti, üzemi, építési, közlekedési zaj. A zajszint jelenlegi éjszakai egészségügyi határértéke (55 dba) a lakosság mintegy 30%-ánál már alvászavarokat okoz. Ennél azonban jóval nagyobb értékeket is mérnek folyamatosan a forgalmasabb utak mentén. A közlekedési eredetű zajt még ma is a fejlődés velejárójának tekintik, és ellene csak passzív zajvédelmet javasolnak. A nagyobb forgalmú utakon a nappali és az éjszakai zajszint hosszú évek óta jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. Az önkormányzatoknak megvan ugyan a lehetőségük arra, hogy szigorúbb helyi szabályozást vezessenek be, de nem élnek ezzel a jogukkal. Gyakori panasz, hogy a vendéglátóipari egységek, szabadtéri színpadok, zenekarok stb. tevékenységét nem szabályozza a jegyző úgy, hogy a környék lakói nyugalmának adjon elsőbbséget. Nem kielégítő az építkezések ellenőrzése sem. Több éve napirenden van a zajszabályozás reformja. Ma a településeken három különböző szerv (önkormányzat, ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség) felelős a zajvédelmi rendeletek betartásáért. Ez a rendszer átláthatatlan és alacsony hatékonyságú. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg csak helyszíni ellenőrzéseken alapuló ZAJ adatbázis van; a kataszter nem teljes. A Felügyelőség Központjának illetékességi területén Debrecenben 663, Észak-alföldi régióhoz tartozó területen 1406, összesen 2069 zajterhelő telephely van nyilvántartva. Zajterhelő telephely Debrecen Felügyelőség Központjának Illetékességi területe Összesen 663 1406 2069

14 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zajkibocsátás Az illetékességi területen a hatósági feladatok ellátása megoszlik a Felügyelőség, illetve kistérség székhelye szerint illetékes jegyzők között. A környezeti zajkibocsátást a TIKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel (zajterheléssel). A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendő objektumok környezetére előírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a hatósági jogkör megosztott a felügyelőség és a kistérség székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője között. Az üzemi zajforrások (ipar) hatásának megítélésekor csak a felügyelőség hatáskörébe tartozó tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink. Zajimmisszió (zajterhelés) A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, működő telepek, építkezések. A zenés szórakozóhelyek és reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: nappal 65 db, éjjel 55 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.): utak jele/neve km ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 főút 399,2 6790 5702 309 779 mellékút 1145,8 1268 1079 87 102 önkormányzati út 8480* 898 780 65 53 Debrecen 4. főút 6,3 26540 22691 1531 2318 *: 78 %-a kiépítetlen. A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő felületeinél mérjük. Ezzel a zajpanaszok megalapozottságát, illetve a zajterhelési határérték teljesülését ellenőrizzük. Formálisan tehát a zajimmisszió lokális adat. Mérése szoros kapcsolatban van a környezeti (telephelyi, építési, közlekedési) zajterheléssel. A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 db-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. 2009. július 14-15-i forgalomszámlálással egybekötött zajmérési adatok Debrecen 4. sz. főút Kassai úti szakaszán A számított közlekedési eredetű zajterhelés db: nappal 50* 50* 40* főút 64,1 55,2 63,2 mellékút 56,9 49,7 54,4 önkormányzati út 55,5 48,5 51,5 Debrecen 4. főút 70,1 62,2 67,9 éjjel 50* 50* 40* főút 57,0 48,6 57,0 mellékút 49,7 43,1 48,1 önkormányzati út 48,3 41,8 45,3 Debrecen 4. főút 63,0 55,5 61,7 *: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát). A közlekedési zaj forgalomszervezéssel csökkenthető. A települések közútfejlesztései közvetett módon a zajterhelést ugyancsak befolyásolják. Út jele, neve Debrecen, 4. főút Kassai u. ÁNF ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 Zajterhelés db nappal éjjel 22011 17559 2605 1847 69 64 A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmiszziós mérések eseti és lokális jellegűek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben 15 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a,,környezetvédelmi helyzet változásáról szeretnénk képet alkotni. Az első a környezeti igénybevételek, a potenciális szennyezőforrások, tevékenységek jelene és jövője, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelőzés és az ellenőrzés elvének az érvényesítése. Környezeti igénybevétel Felszín alatti vizek használata A jól számszerűsíthető közvetlen, azaz kutakból történő vízkivételek megoszlása alapján a Felügyelőség illetékességi területén az ivóvíz kivételek a legjelentősebbek, ezen kívül jelentős mértékűnek mondható a mezőgazdasági célú vízfelhasználás (öntözés), valamint az ipari (gazdasági) vízkivétel is. Az előzőket támasztja alá a 2009-es évben - a megye területén - engedélyezett vízkivételek (csak hidegvíz) és a tényleges felhasználások adatait bemutató táblázat: Felhasználás célja Engedélyezett (m³) Fogyasztás (m³) Közcélú 32 987 383 28 365 918 Gazdasági (ipari) 3 978525 2 559 655 Öntözés 1 737 021 714 271 Állattartás 3 617 370 2 839 359 Fürdő 1 021 474 755 694 Összesen: 43 341 773 35 234 897 Az elmúlt évek mennyiségi adatait értékelve jól látszik, hogy a települési vízművek által szolgáltatott ivóvíz mennyisége többszöröse, a többi kategória öszszegzett mennyiségének. A mezőgazdasági öntözés és az állattartás együttes vízfogyasztása kb. hasonló mértékű, mint az ipar és a fürdők együttes vízfogyasztása. Megfigyelhető, hogy míg az ipar vízfogyasztása 2004-től tendenciózusan csökkent, a mezőgazdasági vízfelhasználás pedig stagnált, addig például a fürdőké nőtt. Ezen ellentétes irányú folyamatok lehetséges okai például a gazdasági válság, valamint a területünkön az elmúlt években elindult nagyszabású fürdőfejlesztési program. Természetesen a táblázat nem tartalmazza a nagy számban létező engedély nélküli kutak - szintén jelentős - vízkitermelését, hiszen mért adatok nem állnak rendelkezésre. A tanyák körül újjászületett gazdaságok, az illegális mezőgazdasági öntöző telepek, a kiskertek vízigényének biztosítására talajvízből becslések szerint közel annyi vizet termelnek ki, mint amennyi a régió teljes ipari vízigénye. A Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv eredményei alapján az sp.2.6.1 és p.2.6.1.jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű, illetve az sp.2.6.2 és p. 2.6.2. jelű, Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész megnevezésű sekély porózus és porózus víztestek gyenge minősítést kaptak. Ezen minősítést figyelembe véve meghatározásra került ezekre az összefüggő víztestekre a jövőben még engedélyezhető vízkivételek mennyisége, azaz tulajdonképpen az igénybevételi határértékek. Közüzemi vízellátás, vízminőség A közüzemi ivóvízellátó rendszerek egy része a Felügyelőség működési területén olyan ivóvizet szolgáltat, amely az EU és a hazai szabályozás által meghatározott minőségi követelményeknek - pl. bór, arzén, nitrit, ammónium tekintetében - nem felel meg. Ennek megol-dására jelenleg is zajlik az Észak- Alföldi Régió Ivóvíz-minőség-javító Program I. és II. üteme. A tervezett műszaki megoldások nem csak a fenti, hanem egyéb szennyező komponensek - pl. vas, mangán, nitrát - határérték alá történő csökkentését is eredményezik. Az I. ütem keretében 8 vízműtelepen (melyek 12 települést érintenek) a víztisztítási technológia korszerűsítése befejeződött. Valamint két vízmű esetében a biztonságos ivóvízellátás érdekében új kút kivitelezésének vízjogi létesítési engedélyei is kiadásra kerültek. A víztisztítási technológiák próbaüzeme várhatóan 2010-ben fejeződik be. Ezen települések esetében hálózatrekonstrukciós munkákat is végeztek illetve végeznek. Az Ivóvízminőség-javító Program II. ütem keretében 2009-ben 4 vízmű esetében kiadásra került az elvi vízjogi engedély a víztisztítási technológia fejlesztésére.

16 További 4 település (Konyár, Gáborján, Hajdúszovát, Hajdúsámson) esetében a vízmű üzemeltetője - az Ivóvízminőség-javító Programtól függetlenül - önálló beruházásban valósította meg a víztisztítási technológia fejlesztését, a határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Meg kell említeni, hogy 6 vízmű esetében (Bakonszeg, Egyek-Telekháza, Zsáka-Furta, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Körösszegapáti) a szolgáltatott ivóvíz minősége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért az ÁNTSZ csak korlátozásokkal ( a víz ivóvíz célú fogyasztásra, valamint főzésre, ételkészítésre nem használható ) járult hozzá az üzemeltetési engedélyük meghosszabbításához. Vízbázis-védelem A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rend. az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelméről rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében e rendelet szerint védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. A védelem a védőidom, védőterület, vagy védősávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védőövezeteken, védőterületeken belül csak olyan tevékenységek működjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Hajdú-Bihar megyében 31 üzemelő közüzemi vízbázist sérülékenynek minősítettek az előzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell végezni az úgynevezett. diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védőterületeket, védőövezetet, illetve védőidomot. Összegzésként elmondható, hogy 23 helyen már elkezdődött, illetve ebből már 19 vízbázis esetén be is fejeződött a diagnosztikai vizsgálat. 8 helyen még nem kezdődtek el a részletes vizsgálatok. A 23 részletes vizsgálat tükrében egy vízbázis nem bizonyult sérülékenynek (Újtikos-Tiszagyulaháza), három vízbázisnál pedig nem kellett/kell védőterületet kijelölni csak védőidomot, mivel a védőidomnak nincs felszíni metszete. Két helyen meghatározásra került a hidrogeológiai A védőövezet (az elérési idő: 5 év), azaz az 5 éves elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete a felszínen. 12 vízbázisnál csak a B hidrogeológiai védőövezet kialakítására tett javaslatot a diagnosztikai vizsgálat készítője, mivel itt csak az 50 éves elérési idejű védőidomnak van felszíni metszete. Debrecen IV. vízmű esetében 100 éves elérési idejű védőterület kijelölésére tettek javaslatot a diagnosztikai munkák során. 9 üzemelő sérülékeny vízbázis esetében került eddig kiadásra a kijelölő határozat. Valamint a Hajdúszoboszló és Püspökladány területén létesített (gyógyfürdő) hévízkutak által igénybe vett vízbázis A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hidrogeológiai védőidomának kijelölése is megtörtént. INTERREG program keretében 8 vízmű esetében elvégezték a diagnosztikai munkákat, amely alapján felszíni metszete nincsen a védőidomoknak. További 4 vízmű esetében folyamatban van a kijelölő határozat kiadása. A KEOP 2.2.3. Üzemelő Vízbázisok diagnosztikai vizsgálata pályázat keretén belül 7 db vízmű esetében kiadásra került vízjogi létesítési engedély a diag-- nosztikai fázis építési munkáira vonatkozóan. Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejeződtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Továbbá található három üzemi vízbázis, melyek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek. A vízbázisok jellemzőit összefoglaló táblázat a 17-18. oldalon található. Termálfürdők A terület egyik speciális jellemzője, hogy Hajdú-Bihar megyében 15 db termálfürdő is található, melyek közül Komádi fürdő 2007-től nem üzemel. 11 fürdő esetében a nagy mennyiségű használt termál/gyógyvizet hasznosítás után földmedrű tározóban (sósvíztározó) tárolják. A fürdők illetve sósvíztározók kockázata egyrészt a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, másrészt a környezetszennyezés lehetősége. Az elmúlt években a sósvíz tározók környezeti hatásának vizsgálata megtörtént, a környezetvédelmi működési engedélyek kiadásra kerültek. A környezetvédelmi működési engedélyeztetéssel párhuzamosan, azzal összhangban zajlottak/zajlanak ezen fürdők vízjogi üzemeltetési engedélyezései is a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján. Az engedélyekben megfogalmazott/megfogalmazandó főbb célok: - A pozitív jellegű termálkutak olyan kútfejjel való ellátása, amely lehetővé teszi, hogy csak a felhasználni kívánt mennyiségű termálvíz kerüljön kitermelésre. Ezáltal a hévízkinccsel való takarékosság és a sósvíztározó terhelések csökkentésének elősegítése (egyben a végső befogadó vízfolyás minőség védelme). -A sósvíztározók felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának megfigyelésére alkalmas monitoring rendszer kiépítése a sósvíztározók környezetében. A termálfürfők jellemzőit összefoglaló táblázat a 18. oldalon található.