Gyöngyösmellék község Önkormányzat 4/2007.(IV.02.) rendelete az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Muködési Szabályzatáról Gyöngyösmellék község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv ) 18. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve muködésének részletes szabályait Szervezeti és Muködési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg: Az Önkormányzat I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei 1.. (1) Megnevezése: Községi Önkormányzat Gyöngyösmellék ( a továbbiakban: önkormányzat ) (2) Székhelye: 7972 Gyöngyösmellék, Szabadság tér 03. (3) Muködési területe: Gyöngyösmellék község közigazgatási területe (4) A Képviselo-testület hivatalának neve: Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Körjegyzosége ( a továbbiakban: Körjegyzoség ). (5) A Körjegyzoség székhelye: 7975 Kétújfalu, József Attila u. 34. 2.. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 3.. Az önkormányzati jogok ( Ötv. 1.. 5.. ) (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak ( Ötv. 1.. (2) bek. ) (2) A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, illetoleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül ( Ötv. 1.. (3) bek. ) (3) A helyi önkormányzat saját felelosségére vállalkozási tevékenységet folytat ( Ötv. 1.. (6) bek. ) (4) A Képviselo-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érinto ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a polgármester indítványára a képviselo-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat a., a képviselo-testülete, annak felhatalmazására, b., bizottsága, c., helyi kisebbségi önkormányzat testülete, d., társulása, e., a polgármester, f., és a helyi népszavazás hozhat ( Ötv. 2.. (2) bek. ) 4.. (1) A képviselo-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervezo munkában - ezek fejlesztése érdekében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata. 2
III. Fejezet A települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete ( Ötv. 6.. 11.. ) 5.. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - a településrendezés és településfejlesztés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, - a köztemeto fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tuzvédelemrol és a közbiztonság helyi feladatairól, - közremuködés az energia-szolgáltatásban, - közremuködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodai nevelésrol, az általános iskolai oktatásról és nevelésrol, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, - a közösségi tér biztosítása, - a közmuvelodési, tudományos, muvészeti tevékenység és a sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elosegítése (Ötv. 8. (1) bek. ) (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésrol, az általános iskolai oktatásról és nevelésrol, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, - a közvilágításról, - a hulladékgazdálkodásról, - a sport feladatok ellátásáról, - a helyi közutak és a köztemeto fenntartásáról, - a helyi közösségi tér biztosításáról, - a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérol, - a körjegyzoség muködtetésérol. 3
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a., ellátása nem sérti más települések érdekeit, b., nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c., megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezoen eloírt feladat- és hatáskörök ellátását, d., ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. 6.. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselotestületet illetik meg. A képviselo-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapveto intézményhálózat létrehozásával és muködtetésével szorosan összefüggo hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfeleloen és ezen túlmenoen a képviselo-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és muködésének meghatározása, - törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet ( a továbbiakban: intézmény ) alapítása, vezetoik kinevezése ( Ötv. 9. (4) bek. ), - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmuködésrol, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elo, - helyi népszavazás kiírása, - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismero címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, - a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, - a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, - a képviselo-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele, - kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, - közterület elnevezése, emlékmu és köztéri szobor állítás, - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, - felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elo, - a népi ülnökök megválasztása, - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérol, megszüntetésérol, ellátási, szolgáltatási körzeteirol, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti, - a települési képviselo, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. (2) bekezdés d. pontjában - a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggo hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, - amit a törvény a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 4
(2) A képviselo-testület hatásköre gyakorlását az 1. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre, társulásra ruházza át. (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A települési képviselo kezdeményezheti, hogy a képviselo-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselo-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését ( Ötvb. 19. (2) bek. c. pont utolsó mondata ) (5) A képviselo-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetoiket ( Ötv. 9. (4) bek. ) IV. Fejezet (1) 1 A képviselo-testület tagjainak száma 5 fo A képviselo-testület muködése (Ötv. 12.. 18.. ) A képviselo-testület összehívása 7.. (2) A képviselo-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) Az alakuló ülést a választást követo 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselok esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményérol. A képviselo-testület már az alakuló ülésen dönt az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról. (4) A testület üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart és egy közmeghallgatást. (5) 2 A képviselo-testület összehívását a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetoje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Kisebbségi és etnikai csoportokat érinto ügyekben az érintett közösségek képviseloi is kezdeményezhetik a képviselo-testület összehívását. (6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyideju betöltetlensége, illetoleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselo-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (7) Az ülés meghívóját és az eloterjesztéseket a képviseloknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévoknek olyan idopontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés elott legalább 5 nappal megkapják. 1 Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 1. -a. Hatályos 2011. április 1. 2 Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 2. -a. Hatályos 2011. április 1. 5
(8) 3 Helyben szokásos (hirdetotáblán és a www.korjegyoseg.hu internetes honlapján közzétéve) módon közzé kell tenni: a testületi ülések idopontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát az adatvédelmi szabályok betartásával meg lehet tekinteni a községházában, a Körjegyzoségen illetve a honlapon is. A meghívó kifüggesztendo a községházán is. (9) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselok legalább ¼-ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára a kezdeményezést követo 3 napon belül. Ilyen sürgos, halasztást nem turo esetben az ülés elott 24 órával is kiküldheto a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe veheto, el lehet tekinteni az írásbeliségtol is, a sürgosség okát azonban mindenképpen közölni kell. (10) A közmeghallgatást igénylo napirendeket tárgyaló ülések idopontját, helyét legalább 10 nappal az ülés elott a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (11) A testület a községi önszervezodo közösségek / Gyöngyös No Klub, Ifjúsági Egyesület, Önkéntes Tuzoltó Egyesület / egy-egy képviselojének tevékenységi körükben a Képviselo-testületi üléseken tanácskozási jogot biztosít. Az önszervezodo közösségek a fenti tanácskozási jog érvényesítése érdekében bejegyzésüket és megszunésüket a Községházán bejelentik. Munkaprogram, munkaterv 8.. (1) A polgármester - megválasztását követo 3 hónapon belül a képviselo-testület megbízatásának idotartamára programot terjeszt a képviselo-testület elé. (2) A képviselo-testület muködésének alapja a program végrehajtását is célzó munkaterv. (3) A munkaterv fobb tartalmi elemei: - a tárgyidoszak fo feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselo-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közremuködését, - az elokészítésben résztvevok felsorolása, - megjelölendok az eloterjesztések elkészítésének határidoi, - a meghívandók felsorolása. A képviselo-testület ülése Az ülésvezetés szabályai 9.. (1) A képviselo-testület ülése nyilvános (Ötv. 12. (3) bek. ). A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. 3 Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 3. -a. Hatályos 2011. április 1. 6
(2) A képviselo-testület a., zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetoi megbízás adása, illetoleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylo személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselo-testületnek zárt ülést kell tartania. Ha az érintett a zárt ülést követoen a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kéro nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselo-testületi ülés ot érinto része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendo (abban az esetben, ha az érintett nem kapott meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, az Avtv. 11. -ára hivatkozva a zárt ülés jegyzokönyvének a rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik). Mind eloterjesztéshez, mind a jegyzokönyvhöz csatolni kell az érintett nyilatkozatát, amely alapján megállapítható, hogy az ülés nyíltnak vagy zártnak tekintendo-e. Minden érintettet önállóan, a többi jelölttol függetlenül megilleti a nyilatkozattétel joga. Amennyiben az érintettek eltéroen nyilatkoznak, akkor is zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában. Ha a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselo-testület akkor jár el helyesen, ha az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében tárgyalja. b., zárt ülést tart továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezésétol függetlenül c., zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Ötv. 12. (4) bek. a,b, pont ) Ha a képviselo-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekintheto zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minosíteni. A zárt tárgyaláson meghozott döntés a nyilvánosság elol nem lehet elzárni. (3) A zárt ülésen a képviselo-testület tagjai, a jegyzo, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakérto vesz részt. Törvény eloírhatja, mely esetben kötelezo az érintett meghívása ( Ötv. 12. (5) bek. ). A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben meg kell hívni a zárt ülésre. A kisebbségi szószóló részt vehet a zárt ülésen, amely részvételi jogosultság csak a kisebbséget érinto napirendek tárgyalására korlátozódik. (4) Az ülés résztvevoi értelemszeruen megismerhetik a zárt ülésen szereplo eloterjesztéseket, illetve amennyiben csak egyes napirendi pontok tárgyalásánál lehetnek jelen az adott napirend eloterjesztéseit, valamint jegyzokönyvét. 7
(5) Biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képviselok, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képviselo mandátumára kihatással vannak. Nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képviselo-testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó külön törvény szerinti nyilvános adatait tartalmazzák. (6) A képviselo-testület bizottságainak muködésére a képviselo-testület muködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben azonban a képviselo-testület az Ötv. 12. (4) bekezdés b. pontjában foglalt esetben nem rendel el zárt ülést, ez a döntés kihat az eloterjesztés és a bizottsági ülések jegyzokönyveinek minosítésére is. (7) A zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást azok tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megtekintését nem tehetik lehetové. Az eloterjesztéssel érintettek is illetéktelennek minosülhetnek, amennyiben jogaikat törvény korlátozza (önkormányzati hatósági ügyben pl. az ügyfelek nem ismerhetik meg a tanácskozásról és szavazásról készült jegyzokönyvet). (8) A képviselo-testület ülését a polgármester vezeti. (9) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a., megállapítja, hogy a képviselo-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltak szerint történt, továbbá b., megállapítja az ülés határozatképességét, c., eloterjeszti az ülés napirendjét, d., tájékoztatást ad a lejárt határideju önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról, e., tájékoztatást ad az elozo képviselo-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekrol, f., ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseikrol. (10) A képviselo-testület a napirendrol vita nélkül határoz. Az eloterjesztés 10.. (1) Az eloterjesztések általános formája az írásbeli eloterjesztés, melynek terjedelmét a tárgyalt téma fontossága alapján a polgármester állapítja meg. Az üléseken a tárgyalásra kerülo eloterjesztéseket a lakosság a Községházban tekintheti meg. (2) A szóban elhangzott eloterjesztéseknél amennyiben a téma tárgyalása során eloreláthatóan döntés születik, úgy határozati javaslatot kell készíteni. (3) Az írásbeli eloterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amennyiben döntést igénylo feladatot tartalmaz. 8
(4) A képviselo-testület elé kerülo eloterjesztések fobb fajtái: - beszámoló valamely feladat elvégzésérol, önkormányzati intézmény, szerv tevékenységérol, - az elozo pont alá nem tartozó önálló döntést igénylo javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul, - tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek, - önkormányzati hatósági ügyben tett eloterjesztés. (5) Eloterjesztésre jogosult: - polgármester vagy alpolgármester, - települési képviselo, - körjegyzo, - intézményvezeto(k). (6) 4 Az eloterjesztésnek tartalmaznia kell: - a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszeru bemutatását, - az elozményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, - a jogszabályi kereteket, - rendelet alkotás esetén a rendelet-tervezetet, indokolást és hatásvizsgálatot, valamint a társadalmi véleményezést követoen a véleményekrol szóló összesítést, - több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, - a döntések várható következményeit. (7) Az írásbeli eloterjesztést a képviselo-testület ülését megelozo 8. napon kell leadni a körjegyzohöz, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszeruségét és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetoleg kézbesítésérol. A tanácskozás rendje, szavazás 11.. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden eloterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a., az eloadó a napirendhez a vita elott szóban kiegészítést tehet, b., az eloadóhoz a képviselo-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevok kérdéseket tehetnek fel, amelyre az eloadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. 4 Módosította 9/2011.(IX.15.) rendelet 1. -a. Hatályos 2011. szeptember 15. 9
(4) Az eloterjeszto a javaslatot, illetve a települési képviselo a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. A lobbitevékenységrol szóló 2006. évi XLIX. törvény 25. (1) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján a lobbista ½ óra keretén belül egy alkalommal személyesen is kifejtheti álláspontját. (5) A vita lezárására, a hozzászólások idotartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend eloadója válaszol a hozzászólásokra. (6) Bármelyik képviselo, illetve a napirend eloadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendrol történo levételét. A javaslatról a képviselo-testület vita nélkül, egyszeru többséggel határoz. 12.. (1) A polgármester az eloterjesztésben szereplo és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Eloször a módosító és kiegészíto indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd az egész határozati javaslatról. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévo települési képviselok több, mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselo-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselo köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselo kezdeményezésére vagy bármely települési képviselo javaslatára a képviselo-testület dönt. A kizárt települési képviselot a határozatképesség szempontjából jelenlévonek kell tekinteni ( Ötv. 14.. (1) (2) bek. ). (3) Minosített többség szükséges: a., önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10. (1) bek. a.pont ), b., az önkormányzat szervezetének kialakításához és muködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ( Ötv. 10.. (1) bek. b. pont ), c., önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10.. (1) bek. e. pont ), d., külföldi önkormányzattal való együttmuködést rögzíto megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10.. (1) bek. f. pont ), e., a képviselo kizárásához (Ötv. 14.. (2) bek. ), f., intézmény alapításához (Ötv. 10.. (1) bek. g. pont ), g., zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12.. (4) bek. b. pont ), h., a képviselo-testület megbízatásának lejárta elotti feloszlatásához (Ötv. 18.. (3) bek.), i., a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 33/C.. (1) bek. ), j., a körjegyzo kinevezéséhez (Ötv. 40.. (1) bek. ), k., az országgyulésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez (Ötv. 15.. (1) bek., 18.. (3) bek., 33/B.., 40.. (1) bek., 56..(3) bek. ). 10
(4) A képviselo-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelezo. (5) A titkos szavazást a körjegyzo vagy megbízottja bonyolítja le. (6) A titkos szavazás szavazólappal történik, melyet bélyegzovel kell ellátni. (7) A körjegyzo vagy megbízottja összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzokönyvet készít, mely tartalmazza - a szavazás helyét, napját, tárgyát, - a szavazatszámláló nevét, - a szavazás során felmerült körülményeket, - a szavazás eredményét, - a szavazatszámláló aláírását. (8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a., azt a törvény írja elo, b., az a képviselo-testület ¾-e indítványozza, c., azt a polgármester kéri, Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (9) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyzo vagy megbízottja felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévo tagok pedig a nevük felolvasásakor igen -nel vagy nem -mel szavaznak. (10) A név szerinti szavazást kötelezo jegyzokönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzokönyvhöz kell csatolni. (11) A szavazatok összeszámlálásáról a levezeto elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felol kétség merül fel, vagy ha az valamelyik települési képviselo indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (12) Szavazategyenloség esetén az ülés elnöke az adott napirendi pont tárgyalását a soron következo testületi ülésre utalja. 13.. (1) A képviselo-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétol kezdodoen folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következok szerint: Gyöngyösmellék község Önkormányzat /200.(..) Kt számú határozata (2) A testületi határozatokról a Körjegyzoség nyilvántartást vezet. 11
Kérdés, interpelláció 14.. (1) a., kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, muködési, döntési, elokészítési jellegu felvetés vagy tudakozódás. b., interpelláció: az SzMSz-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (2) A kérdésre a képviselo-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselo-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdezo nem fogadta el a választ. (3) A képviselo a képviselo-testület ülésén a napirendek lezárása után a., polgármestertol, b., alpolgármestertol, c., az önkormányzati bizottság elnökétol, d., a körjegyzotol önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésobb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni (Ötv. 19.. (2) bek.) (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselo-testület ülését megelozoen legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselot is be kell vonni. A képviselo-testület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottság elnökét. (6) A képviselo-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról eloször az eloterjeszto nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A tanácskozás rendjének fenntartása 15.. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a., figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illo, sérto kifejezéseket használ, b., ismételt figyelmeztetést követoen megvonhatja a hozzászólótól a szót, c., rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselo-testület tagjához, illetve a képviselotestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít, (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlodo rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. 12
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A jegyzokönyv 16.. (1) A képviselo-testület ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzokönyv elkészítésérol a körjegyzo gondoskodik (Ötv. 17.. (1) bek.). (2) A testületi ülésrol 3 példányban kell jegyzokönyvet készíteni. Ebbol: a., az eredeti példányt a körjegyzo kezeli, b. 5, az egyik példányt meg kell küldeni15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal (Ötv. 17. (2) bek.), c., egyik példányt a polgármester részére kell átadni. (3) A képviselo-testület ülésérol készített jegyzokönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. (4) A jegyzokönyv tartalmazza: a., az ülés jellegét ( alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás ), b., az ülés nyilvános, vagy zárt ülési módját, c., az ülés helyét, idopontját, d., a megjelent képviselok nevét (a távolmaradt képviselok névsorát ), e., az ülésen tanácskozási (részvételi) joggal résztvevok nevét, f., az elfogadott napirendet, g., napirendként az eloadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, h., a határozathozatal módját, i., a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntés szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, j., a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket), k., az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, l., az ülés bezárásának az idopontját. (5) A képviselo-testület ülésének a jegyzokönyvét a polgármester és a körjegyzo írja alá (Ötv. 17.. (2) bek. ). (6) A választópolgárok zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselo-testület eloterjesztésébe és ülésének a jegyzokönyvébe. A zárt ülésrol külön jegyzokönyvet kell készíteni (Ötv. 17.. (3) bek. ). 5 Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 4. -a. Hatályos 2011. április 1. 13
Az önkormányzati rendeletalkotás 17.. (1) A képviselo-testület az Ötv. 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, további törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni elsosorban a következo ügyekben: a., a Szervezeti és Muködési Szabályzatról (Ötv. 18.. (1) bek. ), b., a települési képviseloknek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak törvény keretei között történo tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról (Ptv. 13..- 16.., Ötv. 20.. (2) bek. ), c., bizottság részére történo önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról (Ötv. 23.. (2) bek.), d., a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról (Ötv. 50. (2) bek. ), e., a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítésérol, megterhelésrol, vállalkozásba való bevitelérol, illetoleg más célú hasznosításról (Ötv.79.. (2) bek., 80.. (2) bek. ), f., a képviselo-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmuködésérol szóló törvény szerint társulásra ruházhatja (Ötv. 10.. (2) bek. ). Rendeletek társadalmi egyeztetése 6 17/A.. (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását. (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésrol, a helyi adókról, a költségvetés végrehajtásáról és ezeknek a módosításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit. 6 Kiegészítette 9/2011.(IX.15.) rendelet 2. -a. Hatályos 2011. szeptember 15. 14
Társadalmi egyeztetés formája 7 17/B.. (1) A társadalmi egyeztetést a korjegyzoseg.hu honlapon kialakított rendeletek társadalmi egyeztetése menüpont alatt történik. (2) Az (1) pontban meghatározott elérhetoségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetrol. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet. (3) A tervezetet a korjegyzoseg.hu honlapján az erre a célra kialakított felületen úgy kell közzétenni, hogy megfelelo ido álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 15 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselo-testületi ülések elokészítését. (4) A rendeletek társadalmi egyeztetésre történo megjelentetésre a Körjegyzoség épületében elhelyezett hirdetotáblán, valamint a korjegyzoseg.hu honlapon fel kell hívni a lakosság figyelmét. (5) A rendeletek elokészítéséért felelos körjegyzo mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít. (6) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselo-testület elé terjeszteni, és ezzel egy idopontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtol számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. 18.. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - települési képviselok, - az önkormányzati bizottság elnöke, - a polgármester, alpolgármester, körjegyzo, - önkormányzati társulás tagjai. (2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyzo szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyzo írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetése 19.. (1) Az önkormányzati rendeletet a község hirdetotábláin való kifüggesztéssel kell kihirdetni. 7 Kiegészítette 9/2011.(IX.15.) rendelet 3. -a. Hatályos 2011. szeptember 15. 15
(2) A körjegyzo gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyujteményes formában is megjelenjenek. VI. Fejezet A települési képviselo (Ötv. 19..-21..) 20.. (1) A képviselot az Ötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetoleg terhelik. (2) A települési képviselo az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követo ülésen esküt tesz. (3) A képviselo fobb jogai: a., részt vehet a képviselo-testület döntéseinek elokészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenorzésében. b., megbízás alapján képviselheti a képviselo-testületet (Ötv. 19.. (2) bek. d. pont), c., kezdeményezheti, hogy a képviselo-testült vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselo-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19.. (2) bek. c. pont utolsó mondat), d., a képviselo-testület hivatalától igényelheti a képviseloi munkájához szükséges tájékoztatást, illetoleg ügyviteli közremuködést, e., a képviselo-testület ülésén a polgármestertol, alpolgármestertol, körjegyzotol, a bizottság elnökétol önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésobb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni (Ötv. 19.. (2) bek. a. pont), f., kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzokönyvhöz kell mellékelni, illetoleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzokönyvben (Ötv. 19.. (2) bek. b. pont), g., bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, h., a képviselo-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. (4) A képviselo fobb kötelezettségei: a., az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követo ülésen esküt tesz, b., köteles tevékenyen részt venni a képviselo-testület munkájában. c., olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, d., felkérés alapján részvétel a testületi ülések elokészítésében, valamint a különbözo vizsgálatokban, e., tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megorzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, f., kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különbözo önszervezodo lakossági közösségekkel, g., személy érintettség bejelentése, h., megbízólevelének átvételétol számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. 16
VII. Fejezet A képviselo-testület bizottsága (Ötv. 22.. 29..) A bizottsági feladatok és szervezet 21.. (1) A képviselo-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képviselo-testület a következo bizottságot a következo létszámmal hozza létre: a., vagyonnyilatkozat-tételi bizottság 3 fo. (3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésekre a testület külön bizottságot hoz létre. (4) A bizottság által ellátandó feladatok, tevékenységek részletes jegyzékét a 2. számú melléklet rögzíti. (5) A bizottság belso muködési szabályait az Ötv. és az SzMSz keretei között maga állapítja meg. (6) A képviselo-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetoleg az errol szóló jelentésnek a képviselo-testület által történo elfogadásáig tart. A bizottsági muködés fobb szabályai 22.. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselok közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselo-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja (Ötv. 24.. (1) bek.). (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselo-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ötv. 23.. (3) bek.) (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (4) Bármely képviselo javaslatot tehet valamely a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselot. 17
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság minosített többséggel dönt (Ötv. 26..) (6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezové teszi vagy megengedi. Döntéseirol a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megorizni. (8) A bizottság ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzokönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésrol a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad. (9) A bizottság a tevékenységérol évenként beszámol a képviselo-testületnek. VIII. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a körjegyzo (Ötv. 30.. 38..) A polgármester 23.. (1) A polgármester a megbízatását foállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselo-testületnek, a képviselo-testület határozatképessége, döntéshozatala, muködése szempontjából települési képviselonek tekintendo. A polgármester a megválasztást követoen esküt tesz a képviselo-testület elott (Ötv. 32..) (3) A polgármester a képviselo-testület muködésével összefüggo feladatai körében: a., segíti a települési képviselok munkáját, b., összehívja és vezeti a testület üléseit, c., képviseli az önkormányzatot, d., szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e., biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, f., a polgármester a véleménye szerint önkormányzati érdeket sérto képviselo-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. (4) A polgármesternek a bizottságok muködésével összefüggo fobb feladatai: a., indítványozhatja a bizottság összehívását, b., felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselo-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrol a képviselotestület a következo ülésen határoz (Ötv. 25.. (2) bek.), 18
c., bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdésérol, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (5) A Körjegyzoséggel összefüggo fobb polgármesteri jogosítványok: a., dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. b., a körjegyzo javaslatára eloterjesztést nyújt be a képviselo-testületnek a Körjegyzoség belso szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, c., szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. (6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg. (7) A polgármester vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. (8) A polgármester hétfo és pénteki napokon 9-12 óra közötti idopontban tart fogadónapot. Alpolgármester 24.. (1) A képviselo-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ (Ötv. 34..). Az alpolgármester vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. Körjegyzo 25.. (1) A képviselo-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek elokészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek muködésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban eloírt államigazgatási feladatok ellátására Bürüs, Gyöngyösmellék, Szörény, Várad, Zádor községek képviselo-testületeivel közösen egységes hivatal hoz létre. A hivatal elnevezése: Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Képviselo-testületeinek Körjegyzosége. (2) A Körjegyzoség hivatali létszámát, belso szervezeti felépítését, muködésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzoséget alapító megállapodásban rögzíti. E megállapodás tartalmazza: a., a Körjegyzoség elnevezését, címét, jogállását, b., a Körjegyzoség létszámát, c., a belso szervezeti felépítést, 19
d., alapveto feladatait, ezen belül: - az önkormányzatok képviselo-testületeinek muködésével kapcsolatos feladatokat, - a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat, - a Körjegyzoség köztisztviseloinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét, - a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét, - a körjegyzonek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait, - a munkaértekezlet rendjét, - a Körjegyzoség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását. (3) A Körjegyzoség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a körjegyzo készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselo-testületek együttes ülésére ( a körjegyzoség ügyrendjét a 3. számú melléklet tartalmazza ). (4) A Körjegyzoséget létrehozó képviselo-testületek együttes ülése dönt: a., a körjegyzo kinevezésérol, közszolgálati jogviszonyának elrendelésérol, s fegyelmi büntetések kiszabásáról, b., a Körjegyzoség muködésérol szóló beszámoló elfogadásáról, c., a Körjegyzoség költségvetésérol és zárszámadásáról. (5) A körjegyzo feladat- és hatáskörében: a., ellátja megállapodás szerint érintett képviselo-testületek, bizottságok és képviselok muködésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik, b., elokészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, c., köteles a Körjegyzoséghez tartozó települések képviselo-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni, d., évente beszámol minden képviselo-testületnek a Körjegyzoség munkájáról. (6) A körjegyzo vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. A társulások (Ötv. 41.. 44..) A képviselo-testület társulásokra és együttmuködésére vonatkozó általános szabályai 26.. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerubb, gazdaságosabb és ésszerubb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselo-testület elsosorban a megyei közgyuléssel, más települések képviselo-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. (2) A képviselo-testület társulási megállapodások megkötése során a Ötv. 41.. 44.. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. 20
(3) A képviselo-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttmuködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszervezodo szervezettek való együttmuködés célja és rendeltetése: a., tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b., a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c., a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történo megvitatása, d., a kulturális javak megóvása és fejlesztése. IX. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Lakossági fórumok (Ötv. 45.. 51..) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 27.. (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 20 %-a. (2) A testület a népszavazást a falugyulés hatáskörébe utalja. (3) A népszavazás lebonyolítása elott lehetoséget kell biztosítani a döntés mellett és ellene szóló érvek eloadóinak a figyelembeveendo tények, összefüggések eloadására. (4) A népszavazással egybekötött falugyulésrol jelenléti ívet kell vezetni. (5) A testület a szavazás elokészítésére 5 tagú bizottságot választ. (6) A bizottság feladatai: - a szavazatok összeszámlálása, - az eredmény megállapítása, - a szavazás törvényességének, érvényességének és eredményének érdekében jegyzokönyvbe foglalja a szavazás eredményét, melyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek. (7) A választópolgárok 8 %-ának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. 21
Lakossági fórum 28.. (1) A képviselo-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselo-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységérol. (2) A közmeghallgatás helyérol, idejérol, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülo tárgykörökrol a község hirdetotábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény elott legalább 10 nappal. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyrol jegyzokönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselo-testület jegyzokönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. X. Fejezet Az önkormányzatok gazdasági alapjai (Ötv. 77.. 92..) Az önkormányzat vagyona 29.. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetobb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja a., a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b., a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló többször módosított 1993. évi LXXVII. törvény 59. (3) bekezdése alapján a kisebbségi közügyek ellátásához, a muködési feltételek 27. szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak ingyenes használatba adott körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 22
Az önkormányzat költségvetése 30.. (1) A képviselo-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) A költségvetési rendeletet a képviselo-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az elso tárgyalási forduló (koncepció) fobb elemei: a., a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, b., az önkormányzat részére kötelezoen eloírt és szabadon felvállalható feladatok körültekinto és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: - a bevételek ( források ) várható, számszerusített mértéke, azok bovítésének reális eszközei, - a kiadások várható szükséglete számszerusítve, a tervezett feladatok felmért fedezetigénye, - az igények, szükségletek és a célkituzések, a lehetoségek egybevetése, a szükségletek kielégítésének javasolt sorrendje, - az egyes döntési lehetoségek és azok költségkihatásának bemutatása, - fejlesztések lehetoségei, ezek távlati hatásai. (3) A második tárgyalási forduló kötelezo tartalmú követelményei: a., költségvetési rendelet-tervezet megtárgyalása, b., költségvetési javaslat tartalmazza: - bevételi forrásokat, - a muködési, fenntartási eloirányzatokat, intézményen belül kiemelt eloirányzatonként részletezve, ezen belül a személyi jellegu kiadásokat, a munkaadókat terhelo járulékokat, a dologi jellegu kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a felújítási eloirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, az általános és céltartalékot, éves létszámkeretet, a több éves kihatással járó feladatok eloirányzatait éves bontásban, elkülönítetten is helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését, (4) A költségvetési rendelet-tervezetét a körjegyzo készíti elo, s a polgármester terjeszti a képviselo-testület elé. 23
(5) A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és eloterjesztésre a (3), (4) bekezdésekben foglalt szabályok az irányadók. Az önkormányzati gazdálkodás fobb szabályai 31.. (1) A gazdálkodás szabályszeruségéért a polgármester, az ellenorzési rendszer muködtetéséért a körjegyzo felelos. (2) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Körjegyzoség látja el. E körben különösen: a., a PM által eloírt módon és idoben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére, b., beszedi az önkormányzat saját bevételeit, c., gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és muködtetett intézmények pénzellátásáról, d., biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletu kettos könyvvitelének szabályszeru vezetését, s ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét, e., biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, f., elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz, g., az önkormányzat költségvetési számláját kezelo pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei muködési kiadásainak a kiegyenlítésérol, illetoleg teljesítésérol. (3) Legalább 4 évenként biztosítani kell a Körjegyzoség, valamint a Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda átfogó pénzügyi-gazdasági ellenorzése végrehajtását. (4) A számvitel, a bizonylati rend, a számviteli politika részletes szabályait a körjegyzo szabályzatok kiadásával határozza meg. (5) Kötelezoen elkészítendo szabályzatok: - Számviteli Szabályzat (Számlarend), - Számviteli Bizonylati Szabályzat, s mellékletei, - Bizonylati Album, - Számviteli Politika Szabályzata, s ezen belül Eszközök és Források Leltározási Szabályzata, Selejtezési Szabályzat, Pénzkezelési Szabályzat. (6) A polgármester hivatalos utjainak igazolására a kiküldetés elrendelésére az alpolgármester jogosult, tartós akadályoztatása esetén a legidosebb települési képviselo. 24
Az átmeneti gazdálkodás szabályai 32.. (1) Az Önkormányzat elemi költségvetést általában olyan idopontban kell megállapítani, hogy az arról szóló önkormányzati rendelet a költségvetési évet megelozo év december 31. napjáig kihirdetésre kerülhessen és az éves költségvetés a költségvetési év elso napján hatályba léphessen. (2) Abban az esetben, ha a képviselo-testület az elemi költségvetést bármilyen ok miatt nem tudta megállapítani úgy, hogy az a költségvetési év elso napján hatályba lépjen, az átmeneti idoszak gazdálkodására ezen fejezetben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az átmeneti gazdálkodás szabályait a költségvetési év elso napjától az elemi költségvetésrol szóló önkormányzati rendelet megalkotásának ( kihirdetésnek és hatálybalépésének ) napjáig kell alkalmazni ( továbbiakban: átmeneti gazdálkodás idoszaka ). (4) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy az átmeneti gazdálkodás idoszakában, az államháztartási törvény és az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával, a körjegyzo ellenjegyzése mellett intézkedéseket tegyen az Önkormányzatot megilleto bevételek folyamatos beszedésére és a további szabályozási keretek között a felmerülo, indokolt kiadások teljesítésére. (5) Az Önkormányzattal és intézményeivel közalkalmazotti és köztisztviseloi jogviszonyban álló alkalmazottak részére az átmeneti gazdálkodás idoszakában illetményemelésre kizárólag a közalkalmazottak és köztisztviselok jogállásáról szóló törvények illetményrendszere szerint esedékes ( kötelezo ) illetmény-módosítási igényre való tekintettel kerülhet sor ( besorolási osztályban, besorolási fokozatban, fizetési fokozatban való idoközbeni elorelépés stb. ). Ezen körön kívül illetmény-emelésre a költségvetés megállapításának idopontjáig nem kerülhet sor. (6) Önkormányzati beruházás, nagyobb beszerzés, felújítás az átmeneti gazdálkodás idoszakában kizárólag a képviselo-testület külön, eseti döntése alapján indítható, végezheto, ha a beszerzés, beruházás, felújítás indításához szükséges pénzügyi fedezet az Önkormányzat elkülönített számláján rendelkezésre áll. (7) Folyamatban lévo beruházás, beszerzés, felújítás esetén kötelezettségvállalásra és pénzügyi teljesítésre kizárólag a képviselo-testület külön, eseti döntésének megfeleloen kerülhet sor, a testület által engedélyezett összegnek megfelelo határig abban az esetben, ha a teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzat e célra nyitott elkülönített számláján rendelkezésre áll. 25