Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Export-import menedzsment szakirány A VÁMSZABAD TERÜLETEK HELYZETE AZ EU-CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN, ILLETVE A MEGVÁLTOZOTT VÁMELJÁRÁSI GYAKORLAT BEMUTATÁSA A FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT-N KERESZTÜL Készítette: Sós Eszter Budapest, 2005. november 12.
Tartalomjegyzék Bevezetés....4 Vámszabadterületek a csatlakozás előtt...5 Az átmenet..........6 A csatlakozás utáni szabályozás.....7 A vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó új tevékenységi engedélyekről......9 A Flextronics International bemutatása...17 A Flextronics vámügyintézése.....23 A Flextronics által használt vámeljárások bemutatása néhány projekten keresztül. 27 Alcatel....33 Autórádió előlap....35 Raymarine.....38 Problémafelvetés...... 38 Lehetséges megoldás a problémára...42 Összefoglalás.....45 Irodalomjegyzék........46 Ábrajegyzék...47 Mellékletek.... 48 3
Bevezetés Dolgozatom célja, hogy bemutassam a vámszabadterületek egykori és mai jelentőségét, illetve azokat az eljárásokat, amelyek ezen intézmények tevékenységét felváltották az Európai Uniós csatlakozást követően. A csatlakozás ebből a szempontból nem zajlott zökkenőmentesen, és még ma is akadnak joghézagok, amelyek nehezítik, vagy éppen könnyítik a hasonló státusszal rendelkező vállalatok munkáját. A nehézségeket tovább fokozta a 2005. július 1-vel megváltozott import ÁFA törvény. Az export-import cégeket nagy feladat elé állította az új szabályozás, és a mai napig kihívást jelent megtalálni azt az optimális vámeljárást, amely a hazai cég, illetve a külföldi partner számára is kielégítő mind anyagilag, mind a kivitelezés bonyolultságát illetően. Dolgozatomban azt szemléltetem, hogyan zajlik ez a folyamat a gyakorlatban az általam választott multinacionális vállalat, a Flextronics Hungary Kft hétköznapjaiban. A világméretű cég tevékenységi köréből csak egy viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható részt képvisel a vámtevékenység. Annál nagyobb szakértelmet igényel viszont a folyamat pontos és precíz átlátása, illetve a vámjogi szabályozásban bekövetkező változások nyomonkövetése. A multinacionális óriás által bevezetett szemlélet és jövőbeni irányvonal szerint a legjobb gyakorlat a sikerhez a meghatározás, a megvalósítás és értékelés folyamatos körforgása. A Flextronics International vezérigazgatója a legfontosabb vállalati célkitűzésként nem azt tűzi ki, hogy a vállalat a legnagyobb legyen, hanem hogy a legjobbá emelkedjen. A legmagasabb minőségre törekvést mostanában sokfelől úgy tekintik a fejlett gazdaságú országokban, mint a piacon maradás és a piaci pozíciók megtartásának egyetlen lehetséges módját. A globalizáció korában a multinacionális cégek gazdasági jelentősége fokozatosan növekedőben van, Magyarország tekintetében ez különösen igaz, mivel a multinacionális cégek hazánk összes exportjának jelentős részét adják. Az export-import folyamatban pedig még mindig nagy jelentősége van a vámoknak, hiszen külkereskedelmünk nemcsak az áruk szabad áramlását lehetővé tevő országokkal zajlik, hanem 3. országokkal is. 4
Vámszabadterületek a csatlakozás előtt Vámszabadterület. Amikor a köznapi beszéd során halljuk ezt a szót, az emberek többségének valami különlegesség jut az eszébe, de pontosan kevesen tudják mit is jelent ez. Bár a rendszerváltás után elsősorban a külföldi tőke segítségével számos ipari beruházás jött létre hazánkban, amelyek sok polgárnak biztosítanak munkahelyet és ezek jelentős része ipari vámszabadterületként működik, még mindig nem ismertek eléggé azok a jogi előírások, amelyek ezt a vámjogi intézményt meghatározzák. A következőkben nagyon röviden bemutatkozik a vámszabadterület. A vámszabadterület a Magyar Köztársaság vámterületének ( államterületének ) elkülönített része, amely a vám-, a deviza és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. Nem minden szempontból tekinthető tehát külföldnek a vámszabadterület, csak az említettek vonatkozásában, éppen ezért nincs szükség például útlevélre a vámszabadterületi belépés során. A vámszabadterületen létesített üzem működéséhez szükséges, külföldről behozott termelőeszközökre, felszerelési és berendezési tárgyakra, segéd- és üzemanyagokra nem kell vámterhet fizetni, ez alól kivételek az építési anyagok, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyak. Ugyancsak vámfizetési kötelezettség vonatkozik a más célból felhasznált vagy elfogyasztott vámárukra (élelmiszer, írószer, tisztító anyagok és hasonlók). A vámszabadterületeknek két fajtájuk van: az egyik a raktározási célú, a másik az ipari vámszabadterület. Ipari vámszabadterület létesítése akkor engedélyezhető, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termelési tevékenységet végeznek. Termelési tevékenységnek tekinthető az áruval kapcsolatos minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék vámtarifaszáma megváltozik, vagy az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás. Raktározási célú vámszabadterületen külföldről származó vámáru tárolható ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történő továbbszállításig. A vámszabadterületre beszállított vámáruk után nem kell vámterhet fizetni, mert az úgy minősül, mintha azt külföldre vitték volna ki. A vámszabadterület az illetékes vámhivatal 5
vámfelügyelete alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a vámszabadterületre vámárut/árut bevinni, vagy onnan kivinni csak a vámhivatal és az üzemeltető tudtával és engedélyével, illetve a vámhivatal ellenőrzése mellett lehet. A vámszabadterületre beszállított, ott tárolt, illetve onnan kiszállított vámáruk/áruk a vámhivatal és az üzemeltető nyilvántartásaiban szerepelnek. A vámhivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzemeltető ( és természetesen annak dolgozói ) a vámjogszabály rendelkezéseit betartják-e és amennyiben azt tapasztalja, hogy nem, akkor szankciókat alkalmaz. A vámszabadterület létesítéséhez az engedélyt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága adja ki. A vámügyi rendtartás megsértése esetén ezt az engedélyt a jogszabály értelmében vissza kell vonni. A vámszabadterületre személyek és járművek csak az üzemeltető által kiállított és a vámhivatal által nyilvántartásba vett és záradékolt -személyek esetében arcképes- állandó belépési engedéllyel léphetnek be. A vámszabadterületen ki kell jelölni a személy- és teherforgalomra szolgáló kapukat, ezeknek egymástól elkülönítetten kell lenniük. Személyés áruszállítás a kijelölttől eltérően, máshol nem lehetséges. Az átmenet 2004. május 1-vel, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával az unió tagállamai közötti kereskedelem tekintetében önálló magyar vámterület megszűnt. A Magyar Köztársaság területe részévé vált a közösségi vámunió területének. A csatlakozást megelőzően a vámtörvény szerint raktározás, vagy ipari feldolgozás céljából lehetett létrehozni vámszabadterületet. Míg ipari vámszabadterület létesítését akkor engedélyezte a Vám és Pénzügyőrség, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával exportcélú termelést végeztek, addig a vámszabadterületen külföldről származó olyan vámáru volt tárolható ideiglenes jelleggel, amelynek harmadik országba, vagy a származási országba történt a továbbszállítása. A vámszabadterület szigorú vámellenőrzés alatt állt. Addig az adózónak nem kellett megfizetnie az adókat ( vámot, áfát), amíg az áruja a vámszabadterületen volt. A vámszabadterületre árut bevinni, vagy onnan kihozni csak a vámhivatal engedélyével lehetett. A vámhivatalok tételesen nyilvántartották az ott tárolt termékeket. Az uniós csatlakozás miatt 2004. április 30-ig megszűnt valamennyi vámszabadterület. A vámszabadterületi társaságok 2004. január 1. napja és 2004. április 30. napja között 6
adómentesen kérhették azoknak a feldolgozási, illetve raktározási célból behozott termékeknek a vámkezelését, amelyek után import áfát egyébként levonásba helyezhetnének. Az APEH a Vám és Pénzügyőrségtől egyszeri adatszolgáltatást kapott megszűnt vámszabadterületekről, és az ott tárolt áruk vámkezelésének határozatairól. Az adóhivatal az adatok informatikai feldolgozását, szakmai hasznosítását megkezdte. A határozatok alapján az adózóknak az ott tárolt árukat, eszközöket nyilvántartásaikban (készletek, tárgyi eszközök között) szerepeltetniük kellett. Az adóhatóság folyamatosan ellenőrizte, hogy fenti kötelezettségeiknek az adózók rendben eleget tettek-e. (www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/sajtokozlemenyek/vamszabad+ter) A csatlakozás utáni szabályozás A Magyar Köztársaság államterületének - amely a Közösség vámterületének minősül - egyes részeit indokolt esetben a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben vámszabadterületté nyilváníthatja, amelyen az illetékes fővámhivatal, kérelemre, vámszabadterületi vagy vámszabadraktári engedélyt ad ki az egyes üzemeltetők részére. A vámszabadterületté nyilvánított rész, illetve az engedélyezett vámszabadterületek és vámszabad raktárak a vámhatóság ellenőrzése alatt állnak. A vámszabadterületen építkezni, vagy a már meglévő épületet átalakítani csak a vámhatóság előzetes hozzájárulásával lehet. Az írásbeli kérelemben meg kell jelölni azt a tevékenységet, amelyre az épületet használni kívánják. A vámszabadterületre vagy vámszabad raktárba közösségi és nem közösségi áru egyaránt beléphet (továbbiakban együtt: áru) és ott - a közös agrárpolitika hatálya alá tartozók kivételével, melyekre eltérő határidők állapíthatók meg - korlátlan ideig maradhatnak. A nem közösségi áruk tekintetében azokat a Közösségi jogszabályban előírt kereskedelmi politikai intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a Közösség vámterületére történő belépésre vonatkoznak. 7
A vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban lévő: 1. nem közösségi árut a behozatali vámok és a kereskedelempolitikai behozatali intézkedések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nem lenne a Közösség vámterületén, kivéve ha: a. szabad forgalomba helyezik, b. más vámeljárás alá vonják, c. el vagy felhasználják a vámjogszabályokban meghatározott feltételektől eltérően (pl.: nem vonják feldolgozási vámeljárás alá és feldolgozzák) 2. közösségi áru amelyre nézve a közösségi jogszabályok különleges rendelkezést tartalmaznak, jogosult azon intézkedésekre, amelyek az áruk kiviteléhez kapcsolódnak (pl.: exporttámogatásban részesíthető). A vámhatóságnak a belépő árut csak akkor kell bemutatni és az eljárást vámalakiságok mellett lefolytatni, ha: 1. azt olyan vámeljárás alá vonták, amely az áru vámszabadterületre vagy vámszabad raktárba történő belépésekor lezárul (pl.: ideiglenes behozatal, vámraktározás, stb.), 2. a beléptetés a behozatali vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó határozat alapján történik, vagy 3. a közösségi áru jogosult azokra az intézkedésekre, amelyek az áruk kiviteléhez kapcsolódnak, Ezen rendelkezés értelmében tehát a vámhatóság ellenőrzése és vámárunyilatkozat benyújtása nélkül beléphet a vámszabadterületre vagy a vámszabad raktárba pl.: a reexport, reexpediálás stb. címén a Közösség vámterületére hozott nem közösségi áru. Ez azonban nem korlátozza, illetve nem zárja ki azt, hogy a vámhatóság éljen az ellenőrzési jogával, 8
amennyiben azt indokoltnak látja. A nem közösségi áruk miközben a vámszabadterületen vagy a vámszabad raktárban maradnak: 1. szabad forgalomba helyezhetők a vámeljárásra, valamint az ilyen áruk vámértékének megállapítására vonatkozó szabályok szerint, 2. engedély nélkül az állapotának megóvását, eladhatóságának javítását célzó, illetve a forgalmazásának, továbbá a viszonteladásának előkészítésére szolgáló szokásos kezelés alá vethető, 3. aktív feldolgozás, vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás keretein belül feldolgozható a vámeljárásokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, 4. ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonható az eljárást definiáló rendelkezések betartása mellett, 5. a magyar állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlható, vagy 6. megsemmisíthető. A vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó új tevékenységi engedélyekről Az engedélyezés területén alapvető változás az egyes vámszervek illetékességének módosulása, továbbá az, hogy a vámhatósághoz benyújtott engedélykérelmekben fel kell tüntetni a kérelmező vámazonosító számát (VPID-szám). Megjegyzés: A vámhatóság a feladat- és hatáskörébe tartozó eljárása során szükségszerűen nyilvántartásba veszi és kezeli az ügyfélre vonatkozó adatokat. A csatlakozással bővül az ügyfélkör, így az adószámon történő nyilvántartás már nem kielégítő. Ezért - a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17. -ában foglalt rendelkezések szerint - bevezetésre kerül a VPID szám, amely az ügyfél vámazonosító száma. Az egyablakos ügyintézés jegyében a vámhatóság valamennyi szakterülete ( vám, jövedék és rendészet is) egységesen, a VPID számon alapuló ügyfélnyilvántartást fog alkalmazni. 9
A) elfogadott exportőri engedély A kérelem benyújtásának helye: Az a regionális parancsnokság amelynek illetékességi területén az adott telephely található (ahol a gazdasági tevékenységet végzik); több ilyen telephely esetén a könyvelés vezetésének helye. o Az engedély kiadásának feltételei: 1. az exportőr a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban rendszeresen szállított árut harmadik országba/országokba, amellyel/amelyekkel az érvényben lévő kedvezményes kereskedelemre vonatkozó szabályok lehetővé teszik ilyen engedély kiadását; 2. megbízható vámadós; 3. külkereskedelmi szerződés, levelezés, ami igazolja, hogy a jövőben is rendszeresen fog exportálni szabadkereskedelmi megállapodás keretében, 4. az áru származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tett; 5. az illetékes vámhivatalnak az EUR.1 szállítási bizonyítvány hitelesítését, vagy a külföldi vámhatóság felkérésére végzett utólagos megerősítési eljárás eredményeként a származást igazoló okmányok megerősítését, a megelőző 12 hónapban jogerősen elutasítani nem kellett, és a kérelem benyújtásakor nincs folyamatban lévő utólagos megerősítési eljárása; 6. igazolni tudja, hogy a jövőben is rendszeresen fog árut szállítani kedvezményes kereskedelem keretein belül. 10
Rendszeres szállítás fogalma alatt normál eljárásban legalább heti egy, egyszerűsített eljárásban évente legalább húsz alkalommal történő vagy normál és egyszerűsített eljárásban összesen évente legalább 52 kiszállítást kell érteni. Amennyiben a kérelem benyújtásakor az exportőrnek van folyamatban lévő utólagos megerősítési eljárása, az engedély kiadását ezen eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. B) egyszerűsített vámérték Az általános vámérték meghatározás szabályaitól eltérően a Közösségi Vámkódex 36. Cikke tartalmazza, hogy egyes romlandó áruk (zöldség, gyümölcs) vámértéke a nyilatkozatot tevő kérelmére a Közösség egésze vonatkozásában megállapított egyszerűsített szabályok szerint is meghatározható. A VPID számmal rendelkező ügyfél, amennyiben a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelete 26. számú Mellékletében felsorolt romlandó áruk (zöldség, gyümölcs) közül egy vagy több termék vámkezelésének indítványozásakor a Bizottság által megállapított egység értékekre történő hivatkozással importál, abban az esetben az érintett személy (gazdálkodó) automatikusan csatlakozik folyó naptári évben az egyszerűsített eljárási rendszerhez a vámkezelni kért termék illetve termékek vonatkozásában. Eltérés a jelenlegi rendszerhez képest, hogy az egyszerűsített eljárási rendszerhez csatlakozó gazdálkodó a továbbiakban nem köteles minden termék vonatkozásában a Bizottság által megállapított egységárat alkalmazni, lehetősége van arra, hogy csak egy vagy csak egyes termékeket illetően csatlakozzon a rendszerhez. 11
Az a gazdálkodó, amely egy vagy több termék vonatkozásában az egységárra történő hivatkozással índíványozott vámkezelést, az adott naptári év hátralévő időszabán már csak egyszerűsített egységárra történő hivatkozással vámkezeltethet. C) vámérték bevallás Eltérő nyilatkozatforma Amennyiben az importált áru vámértéke nem határozható meg a Vámkódex 29. Cikke alapján (ügyleti érték), úgy a gazdálkodó köteles egyéb olyan információt nyújtani, amelyek alapján a vámérték a Vámkódex egy másik cikke szerint meghatározható. Ezeket az információkat olyan formában és módon kell megadni, ahogy azt a vámhatóság előírja. D) egyszerűsített eljárások Hiányos árunyilatkozat Egyszerűsített árunyilatkozat Helyi vámkezelés E) gazdasági vámeljárások Közös engedélyezési szabályok A Vámkódex és végrehajtási rendelete 2001. év közepe óta a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó engedélyezési eljárást egységesen kezeli. 12
Ez egyrészt azt jelenti, hogy formailag azonos nyomtatványon kell megkérni a vámraktári, az aktív feldolgozási, a passzív feldolgozási, a vámfelügyelet melletti feldolgozási, valamint az ideiglenes behozatali engedélyeket. A gazdasági vámeljárásokra vonatkozó egységes szabályozás másrészt azt is jelenti, hogy a kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárás lefolytatására, az elintézési határidőkre, az eljárások során használt nyilvántartásokra vonatkozó, valamint a gazdasági vámeljárások során követendő szabályok is egy helyen kerültek megfogalmazásra. Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó speciális szabályokat pedig külön-külön tárgyalja a Vámkódex és annak végrehajtási rendelete. Valamely gazdasági vámeljárás megkezdése előtt abból az alaphelyzetből kell kiindulni, hogy annak végzéséhez vámhatósági engedély szükséges. Viszont az engedély iránti kérelem benyújtására már több lehetőséget is biztosít az unió vámjogszabálya. Normál esetben a nemzeti feltételekkel kiegészített formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, de az egyes gazdasági vámeljárások szerint meghatározott esetekben nem kell engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem elégséges a vámeljárásra vonatkozó írásbeli, illetve az ideiglenes behozatal egyes eseteiben a szóbeli árunyilatkozat benyújtása. F) vámszabadterületek, vámszabad raktárak o A kérelem benyújtásának helye: A Budapesti Fővámhivatal. Az engedély kiadásának feltételei: a vámszabad raktár kialakítására, továbbá a vámellenőrzés és a statisztikai megfigyelés feltételeinek biztosítására vonatkozó előírásokat teljesíti, az üzemeltető tulajdonában vagy használatában áll, 13
engedély kérelmezője vállalja a jogszabályban meghatározottak szerinti készletnyilvántartás vezetését Az engedélykérelemhez benyújtandó okmányok: - Tulajdoni lap I-III. példánya, - Helyszínrajz, - készletnyilvántartás engedélyezett formája. A készletnyilvántartások jóváhagyására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani, amelyben meg kell határozni, hogy milyen tevékenységeket terveznek; továbbá tartalmaznia kell a) a vezetett vagy a jövőben vezetendő raktárnyilvántartások részletes leírását; b) azoknak az áruknak a jellegét és vámjogi helyzetét, amelyekre ezek a tevékenységek vonatkoznak; c) ahol alkalmazandó, azt a vámeljárást, amely alapján a tevékenységeket végzik; d) minden egyéb olyan információt, amire a vámhatóságoknak szükségük van a rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosításához. A vámszabad területeken vagy vámszabad raktárakban vezetett készletnyilvántartásoknak különösen a következőket kell tartalmazniuk: a) a csomagok jelöléseinek, azonosítószámának és fajtájának adatait, az áru mennyiségét és szokásos kereskedelmi leírását, illetve, ahol releváns, a konténer azonosító jelölését; b) az áruk bármely időpontban történő figyelemmel kísérését lehetővé tévő információt, különösen azok helyét, a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő tárolásuk, vagy a Közösség vámterületének más részére történő újrabelépésük után hozzájuk rendelt vámhatóság által jóváhagyott kezelésüket vagy felhasználásukat; 14
c) az áru bevételezésekor és kitárolásakor használt szállítási okmányok referenciaadatait; d) a vámjogi helyzet jelzését, és ahol releváns, a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelet 812. cikkben hivatkozott ilyen jogállást igazoló igazolás referenciaadatait; e) a szokásos kezelési formák adatait; f) az esettől függően, a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelet 549. 550. vagy 583. cikkben hivatkozott jelzések valamelyikét; g) azoknak az áruknak az adatait, amelyek szabad forgalomba bocsátáskor vagy ideiglenes behozatalnál nem tartoznak behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá, amelyek felhasználását vagy rendeltetését ellenőrizni kell. G) halasztott vámfizetési engedély Az engedély 3 típusát különbözteti meg a jogszabály aszerint, hogy: tételenként külön-külön, heti összevonással, havi összevonással fizet a kérelmező. o A kérelem benyújtásának helye: Országos illetékességgel rendelkezik e tekintetben a 17. sz. Vámhivatal. Az engedély kiadásának feltételei: 1. Megbízható vámadósnak minősülő kérelmező 15
Megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, valamint a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál engedély nélkül az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása és b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt A megbízható vámadós minősítéshez benyújtandó okmányok: - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, - APEH igazolás, amennyiben nem a vámhatóság kéri meg az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat, - 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy cégmásolat, - 30 napnál nem régebbi nyilatkozat arról, hogy a szervezet nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. 2. Biztosíték nyújtása a jogszabályban meghatározott formák egyike szerint / kezesség, bankgarancia, banki fedezetigazolás / Az engedélykérelemhez benyújtandó okmányok: A megbízható vámadós minősítéshez benyújtandó okmányok. H) vámügynöki engedély Az engedély kiadásának feltételei: 16
A vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek: a) magyar adószámmal rendelkező személy, b) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője vámszakértői engedéllyel vagy vámügyintézői képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig legalább vámkezelői képesítéssel rendelkeznek, c) határátkelőhelyre kért tevékenységi engedély esetében a vámügynökség elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja, d) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik, e) megbízható vámadós, valamint f) Magyarországon a cégbíróság bejegyezte vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A vámhatóság az engedélyt három naptári évre adja meg, és az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja. A Flextronics International bemutatása A Flextronics, az elektronikus gyártási szolgáltatások nemzetközi szállítója, magas szintű műszaki, tervezési, gyártási és forgalmazási szolgáltatásokat kínál a távközlés, hálózati technológia, számítástechnika, fogyasztói elektronikai és orvosi műszerek gyártása területén működő vezető multinacionális, eredeti készülékgyártó (OEM) cégeknek. A Flextronics négy kontinensen, több mint 360.000 négyzetméteren biztosít ügyfeleinek 17
nemzetközi gyártási infrastruktúrát, amely igen rugalmas, csökkenti a piacra jutási időt és a gyártási költségeket, javítja a minőséget és a szolgáltatás színvonalát. A vállalatot 1990-ben, Szingapúrban jegyezték be, világméretű terjeszkedésének következtében négy kontinensen vannak jelen a cégnek érdekeltségei, telephelyei és leányvállalatai. Az alábbiakban kontinensenkénti megoszlásban láthatóak a vállalat telephelyei, leányvállalatai. 1.ábra Európa Ázsia Amerika Afrika Ausztria Finnország Írország Skócia Csehország Dánia Svédország Franciaország Olaszország Németország Anglia Magyarország Hollandia Norvégia Lengyelország Svájc Ukrajna Kína Japán Szingapúr Hongkong Malajzia India Izrael Brazília Mexikó Amerikai Egyesült Áll. Dél-afrikai Köztársaság A Flextronics International megjelenése világviszonylatban A Flextronics név csak néha jelenik meg a nyilvánosság előtt, ez nem egy elektronikai márkanév. A cég által előállított közkedvelt termékeket viszont szinte az egész világon ismerik: 18
Microsoft Xbox játékok Hewlett Packard tintasugaras nyomtatók Xerox asztali másolók Sony Ericsson mobil telefonok Nortel telekommunikációs berendezések Elkötelezettség a szolgáltatás mellett A jelen gazdasági körülmények között az Internet és a globalizáció okozta változások eredményeként sokkal gyorsabb és rugalmasabb üzletvitelre van szükség, mint korábban. A Flextronics olyan rugalmas környezetet kínál partnerei számára, amely biztosítja a versenyelőny fenntartását és a piaci változásokhoz történő gyors alkalmazkodást. A Flextronics létrehozta az egységes, teljeskörű szolgáltatású tevékenységek globális erőforrását a termékek nemzetközi szintű tervezéséhez, gyártásához, integrálásához és forgalmazásához. A fő piacokon történő stratégiai pozíció révén a Flextronics lehetővé teszi OEM ügyfelei számára, hogy pénzt takarítsanak meg a gyártás során és csökkentsék a szállítási költségeket, miközben világszerte egyre jobban el tudják érni vevőiket. A Flextronics folyamatosan bővíti szakmai tapasztalatait és szakismereteit a termék- és folyamattechnológia, a regionális nyersanyag-beszerzés és a logisztikai lehetőségek terén annak érdekében, hogy csökkentse a gyártási költségeket és rövidebb ciklusidőket eredményezzen. A versenyelőny biztosítja, hogy ügyfeleik megelőzzék versenytársaikat a piacon és lehetővé teszik számukra, hogy a konkurenciánál gyorsabban szállítsák termékeiket. A Flextronics nem csak egy-egy piaci szegmensre koncentrál; széles piaci bázist hozott létre, amely áthidalja az egyes iparágakban jelentkező ciklikus ingadozásokat, növelve ezáltal a stabilitást, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minőségét. 19
Termék-bevezetési központok A Flextronics termék-bevezetési központok értéknövelt műszaki szolgáltatást jelentenek az ügyfelek és az eredeti készülékgyártók számára szerte a világon. A technológia egyre komplexebbé válásával és a verseny erősödésével a teljesítményt és a piacra kerülési időt kritikus tényezőnek tekintik az eredeti készülékgyártók. Ezek a műszaki központok megtervezik az új termékeket, legyártják prototípusukat, tesztelik őket, majd elkezdik a gyártását. A termékfejlesztés ideje rövidebb, a verseny az időt tekintve eredményesebb lett. A termék-bevezetési központok hálózata műszaki szolgáltatásokat, nyomtatott áramkör tervezést, szimulálást és karakterizálást, valamint ún. prototípusszolgáltatásokat kínálnak a fejlett gyártási folyamatfejlesztés mellett. A Flextronics mérnökcsoportja az egyes termékek gyárthatóságához, költségéhez és elérhetőségéhez leginkább megfelelő technológiát fogja ajánlani. A PALM elektronikus szervező (menedzser kalkulátor), a piac egyik legnépszerűbb digitális személyi eszköze jól példázza a Flextronics kiemelkedő műszaki képességeit. A Flextronics segítséget nyújtott a hardvertervezésnél, s az eredmény a nagyobb teljesítmény és az alacsonyabb költségek lettek. A műanyagok a Flextronics számára stratégiai árut jelentenek és léteznek kifejezetten erre szakosodott termék-bevezetési központok is Európában és az Egyesült Államokban. A Flextronics tervezőközponti szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, szem előtt tartva a nagy mennyiségben történő gyártás folyamatait és követelményeit. A központ széles körű szolgáltatásokat nyújt rugalmasan alkalmazkodva az ügyfelek sajátos igényeihez. Ez biztosítja azt, hogy a tervek kiválóan alkalmasak legyenek gyártásra, s ez a komoly idő- és költségmegtakarításnak köszönhetően egyedülálló előnyt jelent. 20
Nemzetközi együttműködés A Flextronics növelte szállítói szerepét egy úgynevezett virtuális gyárban : maga végzi az ügyfelek termékeinek tervezését, gyártását és terjesztését. Ez lehetővé teszi, hogy az eredeti készülékgyártók a számukra legfontosabb területekre összpontosítsanak: a kutatás-fejlesztésre, értékesítésre és marketingre, miközben időt és pénzt takarítanak meg a gyártás minden egyes szakaszában. Ennek a stratégiának az eredményeként jól ismert multinacionális cégek, így a 3Com, Bay Networks, Braun, Cisco Systems, Diebold, Ericsson, Grundig, Harris DTS, Hewlett Packard, IBM, Lifescan, Lucent Technologies, Microsoft, Nokia, Philips Electronics, Sony, Unipath és a Web TV ma már a Flextronicstól várják gyártással kapcsolatos igényeik kielégítését. Út a növekedéshez A Flextronics Michael Marks elnök-vezérigazgató vezetésével sikeres útra lépett, s forgalma az 1993-as 93 millió dollárról 1999-re 1,8 milliárd dollárra emelkedett. A 2000. pénzügyi év III. negyedévében a Flextronics 103 %-os, eredménynövekedést ért el, az 580 millió dollárról 1.2 milliárd dollárra történt növekedés révén. A nettó árbevétel 117%-kal nőtt. Ázsiában, Közép-Kelet-Európában, Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen erős vállalati vezetés segítségével a Flextronics tovább növeli nemzetközi jelenlétét, és új szolgáltatásait a vállalat stratégiai alapelemei közé integrálja. A Flextronics nemzetközi terjeszkedésének eredményeként a létesítmények összes alapterülete több mint 360 ezer négyzetméterre nőtt, s a cég megvetette lábát a világ valamennyi fő piacán, beleértve a dél-amerikai és közép-európai feljövő piacokat is. A terjeszkedésben szerepet kaptak a cég ipari parkjai, gyártási és technológiai központjai, regionális gyártóüzemek, termék-bevezetési központok, nemzetközi beszerzési szervezetek és kereskedelmi irodák. Ez lehetővé teszi, hogy a Flextronics hatékonyan érjen el méretgazdaságosságot, illetve erőforrásokat tartson fenn ahhoz, hogy bárhol a világon tervezni, gyártani és szállítani tudjon különféle termékeket. 21
Időközben a Flextronics jelentős tőkeberuházásokat végzett a műszaki szolgáltatások és csúcstechnológiák kifejlesztése terén, hogy ezáltal vezető technológiákat és szolgáltatásokat kínálhasson ügyfeleinek. A fokozott nemzetközi jelenlétnek, a vezető technológiai megoldásoknak és a fejlett logisztikai háttérnek köszönhetően a Flextronics kész felvállalni a jövő piaci kihívásait. 1999-ben a piaci igényekhez igazodva a társaság a már működő Zala A gyár után új gyártóüzemet hozott létre Zalaegerszegen a kelet-európai területek könnyebb és gyorsabb ellátása érdekében. Egy nagyobb területet vásároltak fel a város határán, amely későbbi teljes beépítése után ipari parkká alakult át. 2.ábra A Flextronics International Kft magyarországi gyáregységei A terveket gyors megvalósítás követte: 1998. november 28-án lefektették az alapkövet, decemberben megkezdték az építkezést, és 1999. április 28-án tartották a megnyitó ünnepséget. Az ipari park 28 hektárnyi területén 17 000 négyzetméteren építkeztek, amelyből csak a termelőcsarnok alapterülete 9 000 négyzetméter (ez 15 lehetséges gyártósort jelent). Az új üzem is, csakúgy mint a már régebben vásárolt Zala A, teljes egészében vámszabadterület volt. 22
A gyártóüzem felépítését a cég gyakorlatának megfelelően a logisztikai folyamatok optimalizálásához tervezték. A beruházást az anyavállalat finanszírozta (a központ San Jose, USA), és mivel az üzem a konszern többi, már sikeres üzemének modelljére épült, már előre megkötött szerződésekkel, a beruházás megtérülését egy éven belül várták. A rövidtávú hitelt a közép-kelet-európai divízió kapta, ami közrejátszott a jelentős változásban a divízió likviditási egyensúlyának egyes mutatóiban. A Flextronics vámügyintézése Magyarország 2004-es Európai Uniós belépése vámszempontból több változást hozott a vállalat életében is. Az Unióba való belépéssel megszűnt a vámszabadterület szükségessége. A vállalat ekkor beszerzett az áruérkeztetés és a kiszállítás megkönnyítése érdekében különféle VPOP engedélyeket: Halasztott vámfizetés: ennek biztosítékát a VPOP szabja meg, egy időszak átlagos vámköteles kiveteli és behozatali áruforgalma alapján. Ezen engedély 15 nappal későbbi vámfizetést tesz lehetővé, tehát nem kell a vámkezeléssel egyidejűleg a vámot megfizetni, ami pénzügyi szempontból nem elhanyagolható tény. Vámfelügyelet melletti feldolgozás - egyszerűsített engedély helyi vámkezelés, valamint az egyszerüsített kiviteli eljárás alkalmazásának engedélye. A helyi vámkezelés végzése szintén biztosítékköteles, melyet elszámolási (mennyiségi) kulcsok alapján szab meg a VPOP. Ez lehetővé teszi a napi 24 órás vámkezelést, ezzel biztosítva a termelés, az ellátás és a kiszállítás folyamatosságát. Vámügynökségi és vámügynöki engedély Vámügynök az a személy, szervezet, aki a vámközvetítést ( vámkezeltetés, vámkezeltetést követő, úgynevezett utólagos eljárások, stb) megbízás alapján, hivatásszerűen végzi. A vámügynöki tevékenység végzése engedélyhez kötött. Az 23
engedélyt a kérelmező székhelye szerint illetékes területi parancsnokság adja ki. Az engedély kiadásának feltételeit korábban részleteztem. A vámügynök az engedély alapján - vámkezelést kezdeményezhet és közreműködhet annak lebonyolításában, - közreműködhet más, vámigazgatási eljárás lebonyolításában ( pl. utólagos vámeljárások, jogorvoslati ügyek ), - külön enegedéllyel ügyfeleinek kezességet nyújthat, - székhelyén, telephelyén erre vonetkozó külön enegedéllyel közvámraktárt üzemeltethet, és ott a vámhivatal szolgálati helyet, vagy állandó vámfelügyeletet üzemeltethet, - közvetett képviseletet láthat el, és ennek kapcsán halasztott vámfizetésre jogosult A vámügynök öt évig köteles megőrizni az általa bonyolított vámkezelések, vámeljárások vámokmányait. ( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet vámtechnika tárgyhoz, p.31) Átmeneti megőrzési raktár: mely üzemeltetésének feltétele olyan nyilvántartás vezetése, amely lehetővé teszi az áruk és vámáruk mozgásának követését a megőrzést követő árumozgásokban. Ez lehetővé teszi, hogy a vámkezelést csak a felhasználáskor végezze el a vállalat, vagy pedig továbbíthatja az árut a vállalat más telephelye felé a szabadforgalomba helyezés szükségessége nélkül. Vámkezelés szabadforgalomba bocsátás tevékenységi engedélye: amely az Uniós forgalomba való belföldiesítést jelenti. Közösségi árutovábbítás engedélye a közúti forgalomban: ennek jelentősége akkor van, ha a beérkező árut nem vámkezelik szabadforgalomba, hanem továbbküldik a vállalat más telephelyei felé az Unión belül. Mindezen engedélyek lényegesen egyszerűbbé teszik a vállalat számára az áruáramlás működését az elosztási és ellátási logisztikában, hiszen a minimális 24
időfelhasználással elvégzett vámügyintézeseket követően az anyagok már rendelkezésre állnak, a kiszállítás pedig szinte azonnal elindítható. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy a hét összes napján bármikor indítható áru a gyáregység területéről. A gyakorlatban ez meg is valósul, mivel az árufogadás reggel 6 órától indul, a kiszállítás általában kora délután kezdődik meg és egészen a hajnali órákig is elhúzódhat. A vámcsoport feladata, hogy a kiszállítási részleg által kiállított kereskedelmi számlák alapján elvégezze a szállítmányok kiviteli ellenőrzését, amely az egységes vámokmány az SAD (1. számú melléklet) kiállítását jelenti. Továbbá kiállítja a nemzetközi közúti forgalomban használt fuvarozási szállítólevelet: CMR (2. számú melléklet), valamint a termékek szabadkereskedelmi területről való származását igazoló okmányokat az EUR-1, ATR (3. számú melléklet) nyomtatványokat. Ezentúl ellenőrzi a szállítási okmányokat, valamint a CMR-en aláíratja a fuvarozó sofőrjével az áru átvételét. A kiszállítási részleg feladata a szállítmányok szállítási dokumentumainak előkészítése, az elsődlegesen használt dokumentumok a következők: Kereskedelmi számla (Invoice), vámszámla (Tax Invoice), proforma számla (Proforma Invoice), a számlák a külkereskedelmi forgalomban megkövetelt tartalommal bírnak, a szállítmány legfontosabb információhordozói. Az itt használt szállítmánykísérő számlák tartalmazzák a magyar és a nemzetközi előírásoknak megfelelően: a feladó nevét, címét, az áru mennyiségét, egységárát, a megrendelés számát, sorát, a szállítmány számát, a vevő nevét címét, a szállítási címzett nevét, címét, ügyfélkódját, a fuvarparitást, az áru összértékét devizában, árengedményeket, felárakat, a fizetési módot és a banki adatokat, termékenként a származási országot. Számla fajtától függően pl. a proforma és vámszámla egyéb kikötésként jelöli a számla felhasználhatóságát: Invoice is not payable, only for customs purposes azaz: Ez a számla nem fizetésköteles, csak vámcélokat szolgál. Küldési utasítás (Consignment instruction) a számlához mellékelve, tartalmazza: az áru feladójának adatait, a címzett adatait, a szállítási címzett adatait, a felelős szállítmányozó adatait, a szállítás feltételeket, paritást, szállítás módját az esetleges vevő által megbízott közbülső szállítmányozó, közvámraktár, reptéri tároló adatait, az áruküldemény szállítási célországát, fuvardíjra vonatkozó fizetési utasításokat, a szállítmány számát, a rendelésszámot, a szállítmány csomagszámát (colli), a dobozok kódját, a csomagolási módot az összes bruttó küldeménysúlyt és a térfogatot. (4. számú melléklet) 25
Feladási értesítő (Dispach Advise), hasonló tartalommal rendelkezik mint a küldési utasítás, a különbség abban van, hogy ez az okmány tételesen felsorolja a küldemény dobozait is a bruttó súly, térfogat és pontos méret szerint. (5. számú melléklet) Csomagolási jegyzék (Packing list) (6. számú melléklet). A csomagolási jegyzéket nem minden esetben szükséges a szállítmánnyal küldeni, ennek igénye a célországtól és vevőtől függő. Egyéb okmányok: A projekt szállítmányaihoz kapcsolódó egyéb okmányok a különböző megbízások és meghatalmazások a szállítmányozók és fuvarozók felé, hatósági bizonyítványok (pl. származási igazolás, növény-egészségügyi igazolás), leszállítást igazoló átvételi elismervény, légi fuvarlevelek, akkreditívek. A vám részleg A Flextronics a bejövő és kimenő szállítmányok könnyebb vámkezelése érdekében az üzemen belül külön vámrészleget hozott létre. Célja: A beérkező és kimenő küldemények vámkezelése. Feladatai: A cég telephelyére beérkező, illetve onnan kiszállításra kerülő szállítmányok vámügyeinek intézése, a megfelelő okmányok kiállítása (Magyarország Egységes Vámáru Nyilatkozat, T1 - okmány, CMR - fuvarlevél, Rakományjegyzék). Engedélyezett feladó/címzett engedély birtokában mind kiviteli (kitárolás), mind behozatali (betárolás) vámkezelések végzése. Engedélyezett feladó/ címzett: A Tranzitegyezmény előírásai értelmében, a feltételek megléte esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy - az exportőr az egyezmény előírásai szerinti áruszállítást a szállítójármű indítását a vámhivatal közreműködése nélkül kezdje meg ( enedélyezett feladó ), illetve 26
-az importőr a részére az egyezmény előírásai szerint küldött árut tartalmazó szállítóeszközt a vámhivatal közreműködése nélkül szabadítsa fel ( engedélyezett címzett). Az engedélyezett feladó és/vagy címzetti jogállást a kérelmező székhelye, telephelye szerint illetékes területi parancsnokság engedélyezi az előírt feltételek megléte esetén. ( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet vámtechnika tárgyhoz, p.17) A raktár információi alapján ellenőrizni az okmányokon szereplő, illetve tényleges mennyiséget csomagolási egységenként. Heti rendszerességgel a be-, illetve kiszállításra került alkatrészek, késztermékek, valamint a tárgyi- és forgóeszközök elszámolása a zalaegerszegi Vámhivatal felé. Az árumozgásokkal, illetve a szállítmányokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése. A csomagokon, szállítóeszközökön a megfelelő darabszámú vámzár (plomba) elhelyezése. A Flextronics által használt vámeljárások bemutatása néhány projekten keresztül A vállalat gyakorlati életében projekteknek nevezik az egy megbízónak végzett komplex tevékenységet, amely az ügyfél részére végzett termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos gyártási, logisztikai és gazdálkodási feladatmegoldást jelenti. A gyáregységből kikerülő elektronikai termékeket, a piacot vezető szórakoztató-elektronikai vállalatok megrendelésére gyártja és szállítja a Flextronics Kft. Megnevezéséhez híven félkésztermékekből, késztermékek összeállítása és disztribúciója az elsődleges tevékenység. Ez termékektől függően programozást, végső összeállítást, fogyasztói és gyűjtőcsomgolást, és garanciális javítást jelent. 27
A Flextronics International Kft.-hez beérkező alapanyagokat kétféle csoportba soroljuk: közösségi és nem közösségi. Nem közösségi árunak tekintjük, ha vámokmányokkal (NCTS árutovábbítás, vagy egyszerűsített eljárással) érkezik, illetve az Európai Unión kívülről, továbbá ha az Unión belül az áru nem került szabadforgalomba. Közösségi áru, ha az Európai Unióból érkezik,vagy az Unión belül már szabadforgalomba helyezték. Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámkezelés elvégzéséhez szükséges adatokat. A Flextronics Kft. kérelmére indult vámeljárás során az áru/nem közösségi vámjogi sorsának rendezéséről dönteni kell. Vámeljárások: ideiglenes behozatal, vámraktározás, árutovábbítás, szabadforgalomba helyezés, vámfelügyelet melletti feldolgozás, aktív feldolgozás, kiviteli ellenőrzés. A Flextronics Kft az alábbi vámeljárások alpján végzi tevékenységét: Vámraktározás: ezen eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni a nem közösségi árut anélkül, hogy az ilyen árura behozatali vámteher, illetve más intézkedések vonatkoznának. A vámraktárat a vámhatóság üzemelteti, vagy engedélyezi működését. Az áru továbbra is megtartja nem közösségi áru jellegét. Aktív feldolgozás: Az aktív feldolgozás vámeljárás azt teszi lehetővé, hogy a nem közösségi árut az eljárás alatt feldolgozzák abból, annak felhasználásával új terméket állítsanak elő, vagy meghibásodott terméket tegyenek használatra alkalmassá. Az aktív feldolgozás vámeljárásnak két nagy csoportja különböztethető meg: felfüggesztő eljárás, vám-visszatérítési eljárás. A felfüggesztő eljárás (pl. bérmunka) alá tartozó árukat az eljárás alatt nem terheli vám, és azokra nem vonatkoznak a kereskedelempolitikai intézkedések. 28
A vám-visszatérítési eljárás lényegében a szabadforgalomba helyezéshez kapcsolódik, oly módon, hogy az ilyen eljárás céljára szabadforgalomba helyezett áru után megfizetett vámot visszatérítik, amilyen mértékben az árut beépítették exporttermékbe és az elhagyta a közösség vámterületét. Az aktív feldolgozás tevékenységi engedélyhez és a felfüggesztő eljárás esetén a vám biztosításához kötött. Az engedélyezésnél vizsgálni kell a gazdasági feltételek meglétét! Vannak esetek, amikor a tevékenységi engedélyezés a vámáru-nyilatkozat elfogadásával realizálható. Más esetekben külön formanyomtatvány szolgál az engedély-kérelemre és az engedély megadására. Az aktív feldolgozást vámáru-nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni, ahhoz csatolni kell a számlát, vámérték bevallást, a megelőző vámeljárás (pl. árutovábbítás, vámraktározás) vámokmányát. Az aktív feldolgozás végezhető vámraktárban is, továbbá az aktív feldolgozás alatti eljárásban lévő árut bizonyos, közbenső megmunkálásokra, passzív feldolgozásra ki lehet szállítani. Az aktív feldolgozás vámeljárás kezdeményezésénél, a vámhatóság meghatározza a lezárási időszakot, vagyis azt az időpontot, ameddig az eljárás egy új/más vámeljárással kell felváltani Ez, az esetek többségében a feldolgozott (vagy esetleg a változatlan állapotú) áru kivitele harmadik országba, de felfüggesztő aktív feldolgozás esetén kiegyenlítő kamat felszámítása mellett lehet szabadforgalomba helyezés, vagy más felfüggesztő eljárás (pl. ideiglenes behozatal, vámraktározás) is. ( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet vámtechnika tárgyhoz, p.39) 29
Vámfelügyelet melletti feldolgozás: A vámfelügyelet melletti feldolgozás meghatározott, olyan alkatrész, félkész-termék és hasonló árukra alkalmazható, amelyek esetében ezek vámtétele magasabb, mint a felhasználásukkal előállított késztermék vámtétele. Az eljárás tehát ilyen árukból késztermék előállítására irányul, azzal a sajátossággal, hogy a vámot az eljárás lezárásakor a végtermék vámtétele szerint kell megfizetni. Az eljárás időtartamára az áruk vámját biztosítani kell. A vámbiztosíték az eljárás lezárásakor szabadítható fel. Az eljárás lezárásának időpontját a jogszabály alapján, figyelemmel a feldolgozás jellegére is, a vámhatóság állapítja meg. A vámfelügyelet melletti feldolgozás is tevékenységi engedélyköteles. Az eljárást (az engedély birtokában) vámáru-nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni, amelyhez csatolni kell a számlát, vámérték bevallást, a megelőző vámeljárás vámokmányát és más, az áru jellegétől függő engedélyeket, igazolásokat. " Szabó Béla(2005):p.39-40 Ideiglenes behozatal: ezen eljárás lehetővé teszi a visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen behozott nem közösségi áru használatát részleges vagy teljes vámmentességgel anélkül, hogy az árura valamilyen korlátozások vonatkoznának. Például áruminták. Az így behozott nem közösségi árut változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani. Árutovábbítás: az áru továbbra is megtartja nem közösségi jellegét, és a megfelelő vámokmányokkal van továbbítva a rendeltetési országba. 30
Szabadforgalomba helyezés: itt szűnik meg a nem közösségi áru vámáru jellege. Ez az eljárás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, beszedéséből és a nem közösségi áru kiadásából áll. A szabadforgalomba helyezés történhet a Közösségi Nómenklatúrában (vámtarifában) meghatározott erga omnes (legnagyobb kedvezményes, nem preferenciális) vámtétellel, továbbá a származás függvényében preferenciális vámtétellel, más tarifális kedvezménnyel (külön meghirdetett vámkontingensek, vamfelfüggesztések, felhasználástól, rendeltetéstől függő vámkedvezmények), vagy külön, meghatározott rendszerben szabályozott esetekben felemelt, dömpingellenes vámmal, vámmentesen (a vámmentességeket a térti-áruk kivételével külön Tanácsi/bizottsági rendelet határozza meg). Az árut a normál vámok mellett terhelhetik még különféle kiegyenlítő jellegű vámok, mint minimum/maximum vám, agrárösszetevők, behozatali átalányérték. Azt, hogy a szóban forgó árura milyen vám alkalmazható a TARIC-ból állapítható meg. Megjegyzés: TARIC a Közösség integrált vámtarifája TARIC = "TARif Intégré de la Communauté" francia nyelvű kifejezésből képzett mozaikszó. A TARIC tartalmazza az alkalmazandó vámtételeket, valamint az összes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és mezőgazdaság-politikai intézkedést, így lehetővé teszi a nemzeti vámigazgatások számára a feladatok egységes végrehajtását az Európai Unió minden tagállamában. 31
A TARIC mintegy 24.000 termékszámot, éves szinten 500.000 hatályos intézkedést, és mintegy 4000 jogi előírást magába foglaló elektronikus adatbázis. Szabó Béla(2005):p.28 A szabadforgalomba helyezés a vám megfizetésével jár (ha a jogszabály szerint vám terheli az árut), a vámeljárás alá vont áruval kapcsolatos forgalmi adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó) és más adók, díjak (például a magyar jogrendszerben egyes gépjárművek esetében a regisztrációs adó, környezetvédelmi termékdíj) kiszabása, megfizetése a tagállamok nemzeti szabályainak megfelelően történik. Amennyiben az árut fizetendő vám terheli, annak megfizetéséig, vagy biztosításáig nem adható ki. A szabadforgalomba helyezést vámáru-nyilatkozattal kell kezdeményezni, amelyhez csatolni kell a szükséges egyéb okmányokat, mint: számla, vámérték bevallás, az áru jellegétől, az alkalmazandó vámtételtől függően származást igazoló okmány, hatósági engedélyek, igazolások (növény-, állategészségügyi igazolások, behozatali engedély, kontingens engedély, stb.), a megelőző vámeljárás (ha volt ilyen) vámokmánya, fuvarlevél, stb. 32
A Közösség vámterületére beérkezett nem közösségi áru bármely tagállamban szabadforgalomba helyezhető, de amint arra már utaltunk a forgalmi adók és más nemzeti adók, díjak megfizetése más módon történik, általában a rendeltetési tagállamban. Szabó Béla(2005):p.36-37 Kiviteli ellenőrzés: kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre szállítanak, továbbá a külföldre visszaszállításra kerülő nem közösségi árut. A Flextronics Kft projektjeinek részletes bemutatása Alcatel Szerelt egység vezetékes telefonhoz (szerelt panel asztali telefonhoz) Vámtarifaszám: 8517908200 Vámtétel: 0% Ezen késztermékek vámfelügyelet melletti feldolgozás után kerülnek szabadforgalomba. Mivel a késztermékben olyan alapanyagok is feldolgozásra kerülnek, melynek vámtétele nem 0, a 0%-os késztermékbe való beépülés után vámkezelik, tehát nem kell érte vámot fizetni. Eljárás: 1. a beérkező alapanyagokat vámtételtől függetlenül 71000-es eljáráskóddal vámraktárba helyezik, betárolják. (A 71000-es eljáráskód vámraktárba történő beraktározást jelent.) 33
2. Egy szűrő segítségével az összes betárolt áru közül, a 0%-os vámtétellel rendelkező alapanyagokat hetente szabadforgalomba bocsájtják a 4071-es eljáráskóddal. (4071- raktározást követő szabadforgalomba helyezés) 3. A vámtétellel rendelkező, vagyis 0%-nál nagyobb vámtételű alapanyagokat 9171- es eljáráskóddal szintén kiveszik a vámraktárból. (9171- vámfelügyelet melletti feldogozás, raktározást követően). Az így kivett alapanyagokat, késztermékben 0%-os vámtétellel vámkezelik (4091-es eljáráskóddal). 4. Magát a 0% vámtétellel rendelkező készterméket 4091-es eljáráskóddal szabadforgalomba helyezik. (4091- vámfelügyelet melletti feldolgozás utáni szabadforgalomba helyezés) 5. A vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont alapanyagok elszámolása. Módja: a késztermékbe beépülő alapanyagokat a BOM-lista alapján elszámolják. A elszámolásnak tartalmaznia kell a késztermék és alapanyag főbb adatait. Például: cikkszám (árukód), vámtarifaszám, vámtétel, mennyiség, érték, stb. Vezetékes asztali telefon Vámtarifaszám: 8517199000 Vámtétel: 0% Ericsson Szerelt vezérlőpanel telefonközponthoz (szerelt egység/panel + ház, szerelt egység telefonközponthoz/tápegység) Vámtarifaszám: 8517908200 Vámtétel: 0% 34
Hewlett Packard Mágnesszalagos tárolóegység Vámtarifaszám: 8471706000 Vámtétel: 0% Xerox Fénymásológép panel Vámtarifaszám: 9009990000 Vámtétel: 0% Ezen késztermékek szintén a vámfelügyelet melletti feldolgozás keretein belül kerülnek szabadforgalomba. Az eljárás megegyezik a fent leírtakkal. Ez a gazdasagi vámeljárás lehetőséget biztosít a Flextronics számára, hogy azon termékeinek előállításánál, ahol a késztermék vámtétele 0, vagy alacsonyabb, mint a beépülő alkatrészek vámtétele, a kedvezőbb vámtétellel vámkezeltessen. Ezt a kedvezményes lehetőséget az EU azért biztosíja a tagállamaiban működő gazdálkodók számára, hogy az olcsó távol-keleti gyártással felvehessék a versenyt. A Flextronics a fent felsorolt projektjeinél minden esetben számítástechnikai, vagy távközlési és híradástechnikai termékeket állít elő, amelyekre egyértelműen vonatkozik az EU vámkönnyítési politikája. VDO Autórádió előlap Vámatarifaszám: 8529907290 Vámtétel: 3% Mivel ezen késztermékek nem 0 %-os vámtétellel rendelkeznek ( jelen esetben 3% ), és egységáruk így lényegesen magasabb, mint a beépülő alapanyagoknak, ezért alapanyag szinten kerülnek szabadforgalomba helyezésre. 35