4. A TÁJÉKOZÓDÁS ÉS ESZKÖZEI

4. A TÁJÉKOZÓDÁS ÉS ESZKÖZEI Ebben a fejezetben az alábbi témákról lesz szó: 4.1. A tájékozódás nehézségei 4.2. Közvetlen tájékoztató eszközök 4.3. Közvetett tájékoztató eszközök 4.3.1. Bibliográfiák, repertóriumok 4.3.2. Könyvtári katalógusok (cédulakatalógus, OPAC) 4.3.3. Dokumentációs szolgáltatások (referáló folyóiratok, online szolgáltatások és CD-ROM adatbázisok 4.3.4. Internet 4.4. Lelõhelyek CÉL Ebben a fejezetben megismerkedik a szakirodalmi információk közötti tájékozódás szükségességével és problémáival, valamint az információk közötti eligazodást segítõ eszközökkel és használatuk módjával. EREDMÉNY Ha áttanulmányozta a fejezetet, képes lesz arra, hogy a bibliográfiák, a könyvtári katalógusok, adatbázisok és az Internet segítségével információt és dokumentumokat találjon szakirodalmi igényeinek kielégítésére. IDÕSZÜKSÉGLET A fejezet gondos áttanulmányozásához és a gyakorlatok elvégzéséhez kb. 4 órányi idõre lesz szüksége. TANULÁS HELYE szakkönyvtár a 4.3.4. fejezethez kapcsolódó anyagrész otthon vagy irodában is elsajátítható. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES jegyzetpapír CD-ROM meghajtóval rendelkezõ számítógép internet 59

4.1. A tájékozódás nehézségei Tanfolyamunk elején megismerkedett az információ fogalmával és fajtáival, majd az információforrások, valamint az információ rendszerezése következett. Nem beszéltünk még arról, hogy MIÉRT VAN AZ, HOGY SZINTE LEHETETLEN MEGTALÁLNI A SZÁMUNKRA SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT AKKOR, HA NEM ISMERJÜK A MEGFELELÕ ESZKÖZÖKET ÉS MÓDSZEREKET. Mi okozza ezeket a nehézségeket? Tudja-e például azt, hogy a világon évente megjelenõ dokumentumok száma az elõzõ évinek több mint 100-szorosa? És akkor a bennük található új információk számáról még nem is beszéltünk. Ez az ún. INFORMÁCIÓROBBANÁS. Azzal valószínûleg tisztában van, hogy a valamikor megszerzett ismeretek gyorsan ELAVULNAK, és azért, hogy naprakész lehessen szakmájában, tisztában kell lennie a legfrissebb információkkal. Hallott-e vajon a SZAKIRODALOM SZÓRÓDÁSÁRÓL? Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy szakterülettel kapcsolatos információknak több mint a fele NEM az adott szakterület folyóiratában jelenik meg. Minden szakterületnek van olyan folyóirata, amelyben a szakterületre vonatkozó közlemények 50%-a megjelenik. Ez az adott szakterület BÁZISFOLYÓIRATA. Tehát, ha nem ismeri azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a szükséges információkat, illetve az ezeket tartalmazó közlemények felderítését szolgálják, bizony sosem szerezhet róluk tudomást. A fenti okok vezettek oda, hogy az évek során kialakult az ún. TÁJÉKOZTATÁSTUDOMÁNY, amely az információk rendszerezésével és szolgáltatásával foglalkozik. Ennek a tudományágnak a mûvelõi, gyakorlati szakemberei azok a könyvtárosok és nem könyvtáros végzettségû (tanár, mérnök, jogász stb.) tájékoztató szakemberek, akikhez probléma esetén fordulhat. Itt említjük meg, hogy nagyobb könyvtárakban, szakkönyvtárakban (pl. Országos Mûszaki Könyvtár, MTA Könyvtára) és felsõoktatási könyvtárakban (pl. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem) vannak olyan tájékoztató szakemberek, akik végzettségük szerint nem könyvtárosok, hanem mérnökök, közgazdászok, tanárok stb. Õk nemcsak a könyvtárban található dokumentumokat és a tájékozódás általános eszközeit ismerik, hanem tisztában vannak az adott szakterület szakkifejezéséivel, összefüggéseivel és azokkal a speciális eszközökkel, amelyek a mélyebb kutatást is lehetõvé teszik. Õk a SZAKTÁJÉKOZTATÓK. Tehát ha bonyolult kutatást kell végeznie, keresse õket és kérje a segítségüket. 60

4.2. Közvetlen tájékoztató eszközök Egy új feladattal való ismerkedéskor a kutató elsõ lépése a GYORS, ÁTFOGÓ TÁJÉKOZÓDÁS, A FOGALMAK TISZTÁZÁSA, AZ ALAPADATOK MEGSZERZÉSE. Erre a célra a közvetlen tájékoztató eszközök, az emberiség meglevõ ismereteit tömören és rendszerezve tartalmazó SEGÉDKÖNYVEK szolgálnak. Tárgymutatók vagy egyéb mutatók vezetnek közvetlenül az információhoz. ENCIKLOPÉDIÁK az emberi tudás egészét vagy valamely részterületét címszavakban, SZÓCIKKEKBEN és részletesen, TUDOMÁNYOS IGÉNNYEL tárgyaló mûvek. A külön szócikk alatt nem szereplõ fogalmakat MUTATÓRENDSZER (tárgy-, név-, hely- stb. - mutatók) segítségével találhatja meg. A szócikkek magyarázatát rendszerint a további tanulmányozást segítõ IRODALOMJEGYZÉK követi (pl. Encyclopedia Britannica). LEXIKONOK az emberi ismeretek RÉSZFOGALMAIT betûrendbe szedett, általában rövid magyarázatot tartalmazó szócikkekben adják meg. Irodalomjegyzéket általában nem tartalmaznak (pl. Nagy magyar lexikon) KÉZIKÖNYVEK valamely tudományterületre vonatkozó tudnivalókat ÖSSZEFOGLALÓ mûvek. Akkor használjuk õket, ha egy szakterülettel ismerkedünk, és tájékozódni akarunk elméleti és gyakorlati vonatkozásairól. Az eligazodást RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK és MUTATÓRENDSZER segíti. SZÓTÁRAK általában szavak, kifejezések két vagy több nyelvû alakját tartalmazzák. Az EGYNYELVÛ ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRAK a szótár nyelvén magyarázzák a szócikk tartalmát (pl. Magyar értelmezõ kéziszótár). A SZAKSZÓTÁRAK egy szakterület fogalmait tartalmazzák legalább két nyelven (pl. A könyvtáros hatnyelvû szótára). RÖVIDÍTÉSJEGYZÉKEK speciális szótárak, amelyek RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSÁT tartalmazzák. ADATTÁRAK, CÍMJEGYZÉKEK fõleg mûszaki, statisztikai és kereskedelmi ADATOKat, intézményekre vonatkozó tudnivalókat tartalmaznak. A segédkönyvek általában a KÖNYVTÁRAK KÉZIKÖNYVTÁRÁBAN találhatók, témájuk (ill. az azt kifejezõ ETO-jelzet) szerinti sorrendben. Rendszerint nem kölcsönözhetõk éppen azért, hogy bármely látogató bármikor hozzáférhesen. Valamennyi kézikönyvtári mûre érvényes a szabály, hogy használat elõtt mindig nézzük meg a legfontosabb megjelenési adataikat, tájékozódjunk felépítésükrõl, ismerjük meg használatuk módját. Csak így biztosíthatjuk, hogy gyorsan és pontosan tudjuk használni õket. Az utóbbi években mind több segédkönyv jelenik meg CD-ROM-on, hyperlinkekkel gyorsítva meg az információhoz való jutást. 61

Az 3. fejezetben a tárgyszó meghatározásakor már használt segédkönyvet, nevezetesen lexikont. Írja fel a címadatait, és hogy melyik oldalon találta meg, amit keresett. Nézzen körül a könyvtárban, és tájékozódjon másik segédkönyvben is a témájával kapcsolatban. 1. Mit kerestem?..... Hol találtam meg?.. 2. Mit kerestem?.... Hol találtam meg?.... Ha elvégezte a fenti feladatot, akkor láthatja, hogy a segédkönyvekbõl - az esetek többségében: az enciklopédiák és a kézikönyvek kivételével - rövid kérdéseinkre rövid válaszokat kapunk. 4.3. Közvetett tájékoztató eszközök Miután az adott témával kapcsolatos általános és tömör tudnivalókat a közvetlen tájékoztató eszközök segítségével megszerezte, a továbbiakban konkrétabb és frissebb információkra lesz szüksége. Ebben a KÖZVETETT TÁJÉKOZTATÓ eszközök segítenek, amelyek RÉVÉN AZ INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUMOKHOZ JUTHAT. Miután megtanulta használatukat, célirányosan tud majd keresni, s így gyorsan képes lesz megtalálni az Önt érdeklõ információkat is. A fejezet áttanulmányozásakor az alábbi eszközök használatát ismeri meg: 4.3.1. Bibliográfiák, repertóriumok 4.3.2. Könyvtári katalógusok Hagyományos cédulakatalógus Elektronikus katalógusok 4.3.3. Dokumentációs szolgáltatások referáló folyóiratok adatbázisok (online és CD-ROM) 4.3.4. Internet 62

A FEJEZETBEN ELKÉSZÍTENDÕ FÕ FELADAT A TANULÁSSAL PÁRHUZAMOSAN - a lehetõségeknek megfelelõen - PRÓBÁLJA IS KI AZ EGYES ESZKÖZÖKET, és keressen szakirodalmat a témájához. Találatait, valamint annak leírását, hogy hogyan s hol találta meg õket jegyezze fel! Az egyes alfejezetekben ismét felhívjuk majd a figyelmét az elvégzendõ feladatra. 4.3.1. Bibliográfiák, repertóriumok A BIBLIOGRÁFIA SZAKIRODALMI DOKUMENTUMOK RENDSZEREZETT JEGYZÉKE. A dokumentumok címadatait a bibliográfiai adatokat -, valamint tartalmi jellemzõit szabvány szerint leíró tételeket szakrendben vagy szerzõ, illetve cím szerinti betûrendbe rakják, esetleg a megjelenési idõ vagy egyéb szempont szerint rendszerezik. A bibliográfiák közös jellemzõje, hogy NEM TARTALMAZZÁK az egyes tételek LELÕHELYÉT, vagyis azt a könyvtárat, ahol az eredeti mû megtalálható. A REPERTÓRIUM IDÕSZAKI KIADVÁNYOK MEGHATÁROZOTT IDÕSZAKÁBAN MEGJELENT CIKKEIT ÍRJA LE. AZ EGYEDI REPERTÓRIUM EGY BIZONYOS IDÕSZAKI KIADVÁNY ADOTT IDÕSZAKBAN MEGJELENT CIKKEIT ÍRJA LE. Tehát egy folyóiratban megjelent közleményekrõl akkor is tájékozódhat, ha nem veszi kezébe az egyes füzeteket, hanem csak a repertóriumát tanulmányozza. Ha ismeri szakterületének BÁZISFOLYÓIRATÁT, nézzen utána, készült-e hozzá repertórium, így gyorsan tájékozódhat. A bibliográfiákban és a repertóriumokban a keresést NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓK segítik. Mind a bibliográfiák, mind a repertóriumok CSOPORTOSÍTÁSA többféle lehet, ezekbõl céljainknak megfelelõen választottunk ki egyfajta felosztást: ÁLTALÁNOS BIBLIOGRÁFIÁK, REPERTÓRIUMOK az emberi tudás és ismeretek minden területén alkotott mûveket írják le. Ilyenek a nemzeti bibliográfiák. A rendszeresen megjelenõ MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA (MNB) sorozatai például csaknem valamennyi magyar nyelven megjelenõ kiadványról (könyvrõl, folyóiratról, kottáról stb.) tájékoztatnak. Tehát ha csak magyar nyelven tud olvasni, akkor feltétlenül ezt keresse a könyvtárban. Az MNB IDÕSZAKI KIADVÁNYOK REPERTÓRIUMA (IKR) a magyar nyelven megjelenõ folyóiratcikkek címadatait tartalmazza szakterület szerinti csoportosításban. Nem tekinthetõ teljesnek, hiszen nem tartalmazza a magyar nyelvû orvosi és mûszaki szakcikkeket. Ezeket más forrásban kell megkeresni. Az IKR interneten is elérhetõ az OSZK honlapjáról IKER adatbázisként: http://www.oszk.hu. (Ld. III. Függelék) SZAKBIBLIOGRÁFIÁK egy szakterülettel vagy egy témával foglalkozó dokumentumok adatait írják le - a dokumentum fajtájától függetlenül. Az általuk átfogott idõtávot tekintve lehetnek 63

folyamatosan megjelenõk, naprakészek (kurrensek) vagy a témát visszamenõlegesen feldolgozók (retospektívek). Általában külön kiadványként jelennek meg, de idetartoznak a könyvekben végén található irodalomjegyzékek is. Ha témájával kapcsolatban készült már szakbibliográfia, akkor azt célszerû felhasználni, és ekkor csak azt azt követõ idõszak irodalmát kell kutatnia. TÉMABIBLIOGRÁFIÁK egy konkrét témával kapcsolatos mûvek jegyzéke. Ön a tanfolyamon során éppen egy témabibliográfia összeállításán dolgozik. Általában külön kiadványként jelennek meg, de idetartoznak a cikkek végén található irodalomjegyzékek is. NÉZZE MEG A KÖNYVTÁRBAN, ahol tanul, hogy van-e a témájához kapcsolódó szakbibliográfia. Ha van, vizsgálja meg, milyen dokumentumok leírását tartalmazza. Írja ide a bibliográfia adatait:...... Ha nem talált semmit, az sem baj, lehet hogy az Ön szakterülete nem tartozik az adott könyvtár gyûjtõkörébe. Minden könyvtárban megtalálhatja viszont a Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) füzeteit, javaslom, hogy ismerkedjék meg velük. Tegyen próbát: nézze meg, talál-e dokumentumot az MNB-ben vagy az IKR-ben!...... 4.3.2. KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK (CÉDULAKATALÓGUS, OPAC) Ebben a részben megtanulja, hogy milyen eszközök segítik abban, hogy keresni tudjon a könyvtárakban: szabadpolcos elrendezés könyvtári katalógusok általában betûrendes katalógus szakkatalógus elektronikus katalógus - OPAC Egy adott könyvtárban való tájékozódás legegyszerûbb formája, ha a könyvtár SZABADPOLCOS rendszerû, tehát a könyvtár állományába tartozó valamennyi dokumentumot kézbe veheti az olvasó. A szabadpolcos könyvtárak többségében a könyvek ETO VAGY MÁS OSZTÁLYOZÁSI RENDben, azon belül pedig betûrendben sorakoznak az állványokon. (A közkönyvtárakban külön 64

polcrendszeren tárolják a szépirodalmi mûveket, ezeket csak egyszerûen a szerzõk betûrendjében találja meg.) Mint már az 1. fejezetben szóltunk róla, a könyvek gerincén látható ún. szakrendi betûjelzet ennek megfelelõen egy rövid ETO-jelzetet és betû-szám kombinációt tartalmaz,amely segíti a tájékozódást. Az ún. CUTTER (ejtsd: katter) jelzeteket a szépirodalmi mûvek besorolására használják. PÉLDÁUL Esterházy Miklós mûvei minden magyar közkönyvtárban az E93 Cutter számot kapják. Bábosik István - Mezei Gyula: Neveléstan. Bp. : Telosz, 1994. könyvének szakrendi betûjelzete: 370 B12, amiben a 370 a pedagógia ETO osztály-jelzete, a B12 pedig Bábosik István nevét jelzi. 6. FELADAT a szabadpolcos elrendezéssel kapcsolatban Feltételezzük, hogy könyvtárban tanul. Az elõzõ fejezet tanulmányozása során már meghatározta a saját ETOjelzeteit. Menjen oda a saját témakörét tartalmazó polchoz és írja le egy, a témájához kapcsolódó mû adatait! (Ha nem emlékszik, mit kell leírni, lapozzon vissza a 2. fejezethez.)...... Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a SZABADPOLCOS KÖNYVTÁRBAN is elõfordul, hogy az olvasó NEM TALÁLKOZIK AZ ÖSSZES olyan KÖNYVVEL, AMELY A KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYÁBAN VAN. Miért? 1. A könyv összes példányát kikölcsönözték. 2. A könyvtár helyhiánnyal küszködik, és nem tudja az összes könyvet a szadpolcra tenni. 3. A könyvritkaságokat egy könyvtár sem szokta közvetlenül hozzáférhetõvé tenni. 4. Elõfordulhat, hogy másik polcra teszi a könyvtáros, mint ahol az olvasó a saját logikája alapján keresi. ZÁRT RAKTÁROS KÖNYVTÁR esetén pedig az olvasónak nincs is esélye arra, hogy sajátkezûleg válogasson a könyvek között. Kell tehát egy eszköz, amelynek segítségével megtudhatja, a könyvtár állományában van-e az Ön számára szükséges mû. Ez az eszköz a könyvtári katalógus. 65

A KÖNYVTÁRI KATALÓGUS teszi lehetõvé, hogy a szakirodalom után kutatók a dokumentumok kézhezbétele nélkül is áttekinthessék egy adott könyvtár állományát. Ennek érdekében a szükséges mélységig pontosan leírja a könyvtárban található mûvek azonosításához és kézbevételéhez szükséges adatokat. Természetesen a szabadpolcos könyvtár könyveirõl is készül nyilvántartás, hogy akkor is tudjunk a könyvrõl, ha azt éppen kikölcsönözték. A katalógus egysége hagyományos, cédulakatalógus esetén az ún KATALÓGUSTÉTEL, amelynek a megjelenési formája a KATALÓGUSKARTON, elektronikus katalógus esetén pedig a KATALÓGUSREKORD. HAGYOMÁNYOS CÉDULAKATALÓGUS Az egyes mûvek címének leírása és tartalmának ETO-jelzettel vagy tárgyszóval történõ jelzése katalóguskartonon található. A kartonon KIEMELTEN (RENDSZERINT ALÁHÚZÁSSAL VAGY A CÉDULA FELSÕ RÉSZÉRE VALÓ NYOMTATÁSSAL) JELZIK AZT A RENDSZÓT, AMELY SZERINT A CÉDULÁKAT SORBA RAKJÁK. Ez lehet a mû szerzõje, címe vagy éppen ETO-jelzete. A cédula lényeges adata A MÛ RAKTÁRI JELZETE, amely néha megegyezik a Cutter-számmal: ennek segítségével tárolják a dokumentumokat a könyvtár raktárában. Enélkül nem tudják odaadni a könyvet, ha nem a szabadpolcról, hanem a raktárból kell kihozni azt. A raktári jelzet általában a cédula tetején található, de könyvtáranként változhat. A CÉDULÁK RENDEZÉSE történhet szerzõk vagy címek betûrendjében, ez az ún. betûrendes katalógus, vagy szakrendben (az ETO-jelzetek sorrendjében, esteleg a tárgyszavak betûrendjében), ez a szakkatalógus. MIKOR MELYIKET HASZNÁLJUK? BETÛRENDES KATALÓGUSra akkor van szüksége, ha arra kíváncsi, hogy egy adott mû megtalálható-e az adott könyvtárban. Használatához ismerni kell a keresett dokumentum néhány formai adatát: szerzõjét, címét. A SZAKKATALÓGUSt akkor használjuk, ha egy adott témakörrel kapcsolatos mûveket keresünk. Használatához általában a téma ETO-jelzeteire van szükség. Mint az imént olvashatta, a tárgyszavas osztályozás alapján megszerkesztett katalógus szintén szakkatalógus, a cédulákat pedig a tárgyszavak betûrendjében rendezik. HA CÉDULAKATALÓGUSBAN KERES: Soha ne vegyen ki cédulát a katalógusfiókból! Ha gondja van a cédula tartalmával, akkor vagy a könyvtárost hívja oda, vagy az egész fiókot vigye a könyvtároshoz. Viszont ha a katalógusfiókban keres, vegye ki a fiókot a szekrénybõl, és tegye le egy asztalra (vagy akar a földre), ne kockáztassa, hogy esetleg kiborul a tartalma. 66

7. FELADAT a cédulakatalógus használatával kapcsolatban ETO jelzete segítségével most a szakkatalógusból válasszon egy másik mûvet, és írja le az adatait a katalóguscéduláról!...... ELEKTRONIKUS KATALÓGUS (OPAC) A számítógépek könyvtári alkalmazásának eredménye az elektronikus katalógus, amely lehetõvé teszi, hogy a cédulák tízezreit tartalmazó katalógusszekrények száma ne növekedjék. A katalógusban a dokumentumok adatait rekordokban rögzítik. Ezek A REKORDOK TARTALMAZZÁK MINDAZOKAT AZ ADATOKAT, AMELYEK A KATALÓGUSCÉDULÁN IS MEGTALÁLHATÓK. Ezen túl rendszerint tájékoztatnak arról is, hogy a mûbõl HÁNY PÉLDÁNY van a könyvtárban, s azok KI VANNAK-E KÖLCSÖNÖZVE vagy elõjegyzehetõk-e. A rekordok tartalma többféle szempont szerint kereshetõ vissza, mint a katalóguscédulák segítségével: természetesen kereshetünk szerzõ és ETO-jelzet szerint, de a cím szavai vagy a kiadó neve is felhasználható, ezáltal a téma szerinti kutatás kiterjeszthetõ. A számítógépes katalógus általánosságban elfogadott neve: OPAC (Ejtsd: opak. Jelentése: Online Public Access Catalogue, azaz nyilvános és közvetlen elérésû katalógus). Bármelyik könyvtár katalógusában (OPAC-jában) dolgozik is, az elsõ találkozáskor NE FELEJTSE EL ÁTTANULMÁNYOZNI A HASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKAT. Ha megakad a keresés során, nézzen körül, hátha van nyomtatott, részletes használati útmutató, illetve KÉRJEN SEGÍTSÉGET A KÖNYVTÁROSTÓL! Magyarországon számos helyen található már ilyen jellegû katalógus, rendszerint a hagyományos cédulakatalógus mellett. Azokat ugyanis könyvtáranként más-más évben zárták le, és a következõ évtõl kezdõdõen az új beszerzéseket csak számítógépen lehet keresni. Tehát HA NEMCSAK ÚJ, hanem régebbi adatokra, dokumentumokra is szüksége van, akkor MINDKÉT KATALÓGUST MEG KELL NÉZNIE az adott könyvtárban. A magyarországi OPAC-ok címét a HUNOPAC gyûjti össze. Internet címérõl magyar közkönyvtárak, szak- és felsõoktatási könyvtárak katalógusában 67

kereshet:, de kiléphet a világ könyvtáraiba is. Et a címgyûjtemény a Magyar Elektronikus Könyvtárból (MEK) a http://www.mek.iif.hu címrõl érhetõ el. Az itt talált és hasznosnak vélt könyvtárcímeket tegye el kedvencei közé. 8. FELADAT - az OPAC használatával kapcsolatban A következõ feladatot már otthon vagy a munkahelyén is el tudja végezni. Egy Ön által kiválasztott könyvtár katalógusában keressen, és végezze el az alábbi feladatokat: Keressen ETO-jelzete alapján egy mûvet és írja le az adatait. Keressen Ön által ismert szerzõtõl egy mûvet. Keressen az egyik témáját jellemzõ tárgyszó szerint egy mûvet. Jegyzeteiben rögzítse, hol s mit talált, céduláit tegye a dossziéjába! A feladatot mi is elvégeztük: tárgyszó (CAD) alapján kerestünk és találtunk a Budapesti Mûszaki Egyetem (BME) OPAC-jában: BME01 - A teljes rekord megjelenítése Rakt.sz. Rakt.sz. Szerzõ Cím 295.502/1-2 + 1 CD-ROM CD-ROM Hörcsik Imre Építész AutoCAD Szerzõs. közl. Hörcsik Imre, Horváth Zoltán Kiad. h~ Kiadó Budapest CADvilág Év 2000 Terjedelem Mellékt. 2 db ; 23 em Horváth Zoltán Kötet - 2000. - XIII, 392, [4] p. ISBN 963-86053-1-6 Kötet - 2000. - XVI, 397, [7] p. + 1 CD-ROM ISBN 963-86053-2-4 ISBN 963-86053-08 ETO 681.3.06 AutoCAD 2000 ETO 658.512.26.01 1.56:72.01 1 ETO 72.01 1 :658.512.26.01 1. Mit kell leírni a rekordból? Hörcsik Imre: Építész AutoCAD. Bp. : CADvilág, 2000. BMEKTK 295.502/1-2+CD-ROM 68

4.3.3. Dokumentációs szolgáltatások (referáló folyóiratok, adatbázisok) Ebben a részben a következõ témákról fog tanulni: dokumentációs szolgáltatások általában referálólapok elektronikus referáló szolgáltatások, adatbázisok online és CD-ROM adatbázisok összehasonlítása példák online és CD-ROM adatbázisokra a kereséssel kapcsolatos néhány szabály A szakterület könyvtermését - mint az elõzõekben láthatta - elsõsorban a már elkészített bibliográfiák segítségével, illetve a könyvtárak katalógusai révén ismerheti meg. A szakma bázisfolyóiratainak folyamatos figyelemmel kísérésével a témáról megjelenõ cikkeknek csak kis hányadáról szerezhet tudomást. Számolnia kell azonban azzal, hogy ilymódon nem ismeri meg az információk másik felét. A BIBLIOGRÁFIÁKBAN, KATALÓGUSREKORDOKBAN, - cédulákon többnyire CSAK A MÛVEK BIBLIOGRÁFIAI ADATAIt találjuk, tartalmuk leírását ritkán. A külföldi folyóiratokban való kutatást megnehezítik a NYELVTUDÁS HIÁNYOSSÁGAI, de az a tény is, hogy SOK NYELVEN és SOK HELYEN jelentetik meg a közleményeket. Ezeken a gondokon segítenek a nemzeti nyelvû dokumentációs szolgáltatások, a referáló szolgáltatások. A REFERÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK a hozzájuk sok helyrõl beérkezõ sokféle folyóirat cikkeirõl bibliográfiai leírást és nemzeti nyelvû tartalmi kivonatot, REFERÁTUMot készítenek. A referátumokat valamely rendszer szerint sorba rakják, kinyomtatják. Ezek a REFERÁLÓ FOLYÓIRATOK (angolul ABSTRACTING JOURNALS), amelyeknek egységei a folyó számozású TÉTELEK (angolul ABSTRACTS=kivonatok). A referáló folyóirat füzeteihez általában, éves köteteihez pedig mindig TÁRGY-, ESETLEG NÉVMUTATÓ tartozik, amely a keresõfogalom mellett a témával foglalkozó tétel számát tartalmazza. A REFERÁLÓ FOLYÓIRATBAN VALÓ KERESÉS LÉPÉSEI: tárgyszó meghatározása tárgyszó megkeresése a mutatóban, a tárgyszó melletti tételszámok kiírása a tételek megkeresése, a referátum elolvasása ha a tétel megfelel, a dokumentum adatainak lejegyzése 69

KÉRDEZZE MEG A KÖNYVTÁROST, van-e referáló lapjuk. (Ha közkönyvtárban dolgozik, lehet, hogy nemleges a válasz, ekkor ezt a feladatot halassza el addig, amíg eljut egy szakkönyvtárba.) Ha van, akkor kérje el, és ismerkedjék meg vele. A referáló lap címe:... vizsgálja meg, milyen témakörökkel foglakozik, nézze meg a tartalomjegyzékét, olvasssa el a használati útmutatóját, tanulmányozza mutatóit. Ha a REFERÁLÓ FOLYÓIRAT NEM NYOMTATOTT FORMÁBAN kerül a kutató elé, hanem számítógépen kereshetõ (CD-ROM-on vagy a számítógépes hálózaton keresztül közvetlen kapcsolat révén (online), akkor ADATBÁZISRÓL beszélünk. Tehát a SZAKIRODALMI ADATBÁZIS ELEKTRONIKUS FORMÁJÚ REFERÁLÓ FOLYÓIRAT. Ebben a keresés szabad tárgyszó szerint vagy tezaurusz használatával történik. A keresés segédeszköze az ún. Boole-algebra, amely lehetõvé teszi a keresõfogalmak logikai operátorokkal való összekapcsolását. Az operátorok, jelzésük és magyar megfelelõjük: AND * OR + NOT - és vagy de nem Az operátorok "erõsségi" sorrendje: NOT - AND - OR MIT IS JELENT EZ? Ha Magyarország állatvilágáról keresünk valamit, akkor azt írjuk: MAGYARORSZÁG AND ÁLLATVILÁG Ha Magyarország állat- vagy növényvilágáról, akkor: MAGYARORSZÁG AND (ÁLLATVILÁG OR NÖVÉNYVILÁG) Az adatbázisok rendszerint az ún. szolgáltatóközpontokon keresztül érhetõk el. (Ezek közül az egyik legismertebb a DIALOG központ.) Rekordjaik az ezekre a szolgáltatóközpontokra jellemzõ keresõnyelvvel kereshetõk. A keresõnyelv elsajátítása rendszerint egyszerû feladat, de e tanfolyam keretein belül nem 70

kell megtanulnia. Most csak éppen jelezzük létezését: ha bõvebbet akar tudni, akkor tanulmányozza a TOVÁBBI OLVASNIVALÓKat. Ha valóban szüksége lesz a keresésre, akkor FORDULJON A KÖNYVTÁROSHOZ VAGY A SZAKTÁJÉKOZTATÓHOZ, és õ majd eligazítja. Ne feledje, hogy a kommunikáció nyelve az angol. Ha online keresést akar végezni vagy végeztetni, a keresõkérédéseket (a keresési stratégiát) lehetõleg angolul kell összeállítania. Akkor se aggódjon, ha nyelvi problémái vannak: a szakember mindenképpen segíteni fog. Példánkban a számítógéppel segített építészeti tervezéssel kapcsolatos irodalmat keresünk, tehát a Boole algebrával leírt kifejezésünk: (CAD OR COMPUTER AND AIDED AND DESIGN) AND ARCHITECTURE vagy (CAD+COMPUTER*AIDED*DESIGN)*ARCHITECTURE röviden Találatlistánk részlete: CAD AND ARCHITECTURE 71

A kiválasztott rekord: A találatról készített cédula ezeket az adatokat tartalmazza: szoftver Building with CAD (architecture, engineering and construction computeraided-design software) (Buyers Guide). In: Computer-Aided-Engineering. 11.k. 12.sz. p. 42-44. használóbarát szoftver PC-re és Mac-re. További termékek. lelõhely: nincs Mo-n? -- utánanézni! MELYEK AZ ONLINE ÉS A CD-ROM ADATBÁZISOK HASONLÓ ÉS ELTÉRÕ JELLEMZÕI? Mint olvashatta, az adatbázisok közvetlen eléréssel (online) és egyre többször CD-ROM-on érhetõk el. A bennük levõ tételek csaknem azonosak, s az is közös bennük, hogy - mint már említettem -a REFERÁTUMOK ÉS A KERESÉS NYELVE ÁLTALÁBAN ANGOL. A REKORDOK FELÉPÍTÉSE AZONOS, akár online, akár CD-ROM adatbázist használ, tehát elég az egyik változatot megismerni. Az alapvetõ különbség az, hogy míg az online adatbázisokat készítõik rövid idõközönként, csaknem 72

folyamatosan frissítik, tehát bennük tulajdonképpen naprakészen találhatja meg a szakirodalmat, a CD-ROM-ot idõszakonként lezárják, és az adott lemez csak egy meghatározott idõszakban feldolgozott dokumentumokról tájékoztat. A CD-ROM-ot csak egyszer kell elõfizetni, többször használható, a kutató maga is használni tudja, nincs szüksége szakszemélyzetre. Az online elérésû adatbázisok költségösszetevõi között szerepel az elõfizetés és a használat díja is, tehát minél hosszabban keresünk, annál drágább a keresés. meghatározott téma szakirodalmának kutatását szakszemélyzetre (szaktájékoztatóra) célszerû bízni, aki a részletes elõkészítés után viszonylag rövid idõt tölt majd a hálózatban, s így a keresés költségeit viszonylag alacsonyan tudja tartani. Íme, néhány CD-ROM adatbázis, amihez online elérhetõségû adatbázisok is tartoznak: ADATBÁZIS NEVE CA Search (nyomtatott változat: Chemical Abstracts) COMPENDEX (nyomtatott változat: Engineering Index) ERIC INSPEC (nyomtatott változat: Science Abstracts) LISA TÉMAKÖR kémia, vegyipar mérnöki tudományok oktatás, képzés automatizálás, fizika, számítástechnika, elekrotechnika könyvtár és információtudomány Az eddigiekben fõleg az idegen nyelvû adatbázisokról volt szó. Tudnia kell, hogy - ha korlátozott számban is - vannak magyar nyelvû adatbázisok is. Ilyen például a CIKK elnevezésû, mûszaki cikkek keresését lehetõvé tevõ és a MANCI, amelyben könyvtártudományi cikkek találhatók. ALAPVETÕ SZABÁLY, hogy Bármelyik eszközt választja, még a kutatás megkezdése elõtt ismerje meg felépítését és használatát, így nem fogják kellemetlen meglepetések érni. Határozza meg témájának tárgyszavait magyarul (adatbázis esetén angolul is) Gondosan készítse elõ a keresést, fogalmazza meg a problémáját (készítsen keresési stratégiát - elõször természetesen magyarul) 73

Minden referáló folyóirat tartalmaz ábrával ellátott, könnyen érthetõ használati útmutatót, ezeket gondosan tanulmányozza át. Az adatbázisok használatakor gondosan olvassa el a képernyõn látható utasításokat. Ellenõrizze, hogy rendelkezésre állnak-e a technikai feltételek az adatbázis-használathoz. HA VALAMIT NEM TUD, KÉRDEZZE A KÖNYVTÁROST, ILLETVE A SZAKTÁJÉKOZTATÓT. NE FELEDJE A referáló folyóiratokból és az adatbázisokból csak azt tudja meg, hogy a dokumentum létezik, de A DOKUMENTUM LELÕHELYÉT ÖNNEK KELL MEGKERESNIE. 9. FELADAT a referáló szolgáltatásokkal kapcsolatban Nézze meg, hogy a könyvtárban milyen referáló folyóiratok és CD-ROM adatbázisok vannak, mely szakterületre használhatók, és van-e online irodalomkutatási lehetõség. Jegyezze fel adataikat és fõ szakterületüket!......... 4.3.4. Internet Ebben a fejezetben az alábbiakról fog tanulni: az Internet mint információforrás keresés az interneten az internet lehetõségei Az internet a világ legnagyobb számítógépes hálózata, amelyre gyakorlatilag bárki információkat tehet fel, és arról információkat nyerhet. Egységei a "web site"-ok, a web-helyek, amelyeknek a kezdõoldalai a honlapok (home page- 74

ek). Ezek tartalomjegyzék-szerûen mutatják be a web-helyen található információkat. A felmérhetetlen tömegû és nem rendszerezett információ közül a KERESÕGÉPEK segítségével lehet kiválasztani a minket érdeklõket. Ilyen keresõgép például - az AltaVista (http://www.altavista.com) és magyar változata az Altavizsla (http://www.altavizsla.matavnet.hu), - a Yahoo (http://www.yahoo.com). - a Google (http://www.google.com) Azok a címek, amelyekrõl a keresés tovább folytatható, általában kék színnel és aláhúzással vannak jelölve az egyes lapokon. Ezek az ún. láncszemek, angolul - a web nyelvén - a linkek. A találatok között böngészgetve viszonylag hosszú idõ alatt lehet rábukkanni a minket érdeklõ tételre. Ha összetett (vagy ún. advanced) keresést választ, akkor a Boole-algebra (ld. az online keresésnél) operátorainak felhasználásával gyorsabban eredményre juthat. A KERESÕGÉPEK ÁLTALÁBAN SAJÁT KERESÕRENDSZERREL IS RENDELKEZNEK, TEHÁT MIELÕTT MÉRGES LESZ AMIATT, HOGY SEMMIT NEM TALÁL, FELTÉTLENÜL TANULMÁNYOZZA MÛKÖDÉSÜKET. A keresõgépek használatának leírásait leggyakrabban az ún. FAQ (Frequently Asked Questions) = GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) oldalakon lehet megtalálni (például a http://www.heureka.hu oldalon a FAQ linkre kattintva. Magyar nyelvterületen felbecsülhetetlen értékû internetes információforrás a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu), amelyben minden szakterületrõl választhat magának olvasnivalót. A KERESÉS LÉPÉSEI: tárgyszó meghatározása általában angolul, de ha csak magyar nyelvû találatokat akar kapni, akkor magyarul keresõgép kiválasztása Pl.: http://www.altavista.com http://www.google.com http://www.origo.hu Elsõ keresés elvégzése: ha túl sok a találat, szûkíteni lehet a keresést vagy összetett keresést célszerû választani. Ha nincs találat, új szóval, esetleg másik keresõgéppel kell próbálkozni. A találatok elemzése dátum, címek és a tartalmi ismertetés alapján. A megfelelõkre rákattintva rendszerint olvasható, illetve letölthetõ a dokumentum. Ha még nem elég a találatok száma, akkor jónak látszó találatokon célszerû tovább lépni. 75

A TALÁLATOK LEHETNEK honlapok teljes szövegû információk kereskedelmi jellegû kiadványok cégadatok e-mail címek MIT CSINÁLHAT MÉG AZ INTERNETEN? Az internet teszi lehetõvé azt is, hogy más könyvtárak katalógusaiban OPAC-jaiban keressen. Néhány cím, amelyekrõl továbbléphet más könyvtárak felé: Az egyik legfontosabb a számítógépen elérhetõ magyar könyvtárak katalógusait rendszerezõ HUNOPAC: http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm Az alábbi könyvtárak honlapjairól számos hazai és külföldi könyvtár katalógusa elérhetõ: http://www.bdtf.hu/konyvtar http://www.vek.vein.uranus.hu Az interneten az egyes intézmények honlapjaik révén jelennek meg, tehát felkészülhet tanulmányútjára, tárgyalásaira, ha megkeresi az INTÉZMÉNY HONLAPJÁT és áttanulmányozza az ott talált információkat. Az internet segítségével FOLYÓIRATOKAT FIZETHET ELÕ, ha beírja azt a címet, ami a folyóirat adatai között (impresszumában) szerepel. Pl.: http://www.nationalgeographic.com http://www.hvg.hu KÖNYVET IS VÁSÁROLHAT az interneten keresztül. Figyelje a magazinokat, a hirdetésekben több ilyen áruházat is találhat. Néhány példa: Amerikai könyvesbolt a http://www.amazon.com Magyar nyelvû könyvek kaphatók a Könyvkeresõben ELÕKÉSZÍTHETI UTAZÁSAIT (http://www.konyvkereso.hu) http://www.virtualtourist.com http://www.lonelyplanet.com 76

10. FELADAT az Internettel kapcsolatban Ismét forduljon a számítógéphez, és ellenõrizze újonnan megszerzett ismereteit. Keressen információt témájához, jegyezze le a találatait.......... 4.4. Lelõhelyek A referáló folyóiratokban, adatbázisokban, az internet keresõgépeinek segítségével csupán azt tudja meg, hogy a keresett dokumentumok léteznek. Az már az Ön feladata lesz, hogy megtalálja, HOL vannak, HOL veheti õket kézbe. Erre a kérdésre az alábbi módokon kaphat választ. KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK a hagyományos cédulakatalógus esetén a betûrendes katalógust kell használnia, hiszen adott mûvet keres. Az OPAC-ban a keresés az ismert bibliográfiai adatok megfelelõ megadásával történik. Ilymódon bármely dokumentumfajta kereshetõ ha az megvan az adott könyvtárban. A katalóguscéduláról, ill. katalógusrekordról mindig ÍRJA LE A DOKUMENTUM RAKTÁRI JELZETÉT! (A 4.3.2 fejezet példájában ez a BMEKT 295.502/1-2+CD-ROM) KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉS - Ha a keresett könyv vagy folyóirat nem található meg a könyvtárban, akkor könyvtárközi kölcsönzést kérhet. Ennek során a könyvtár megkeresi azt a hazai vagy külföldi társkönyvtárat, ahol a mû megtalálható, és ezt az Ön számára kölcsön kéri vagy a folyóiratcikk másolatát elküldeti. Ez rendszerint térítéses szolgáltatás. Ön is meggyorsíthatja a folyamatot azzal, ha az interneten megnézi, melyik könyvtár OPAC-jában találja meg a kívánt könyvet vagy folyóiratot. LELÕHELYJEGYZÉKEK egyes könyvtárak nyomtatott formában jelentetik meg azon folyóiratok jegyzékét, amelyeket elõfizetnek. A lelõhelyjegyzék tartalmazza a folyóiratok adatait, a megjelenés idõszakát, valamint annak a részlegnek a megnevezését, ahol a lap megtalálható. KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOK az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a könyvtárak adatszolgáltatása alapján - telefonon tájékoztat arról, hogy könyvek, folyóiratok megvannak-e az országban, és melyik könyvtárban. A http://www.oszk.hu honlapról további információt szerezhet (ld. Függelék). Nagyobb könyvtárakban megtalálható az OSZK központi katalógusai alapján elõállított NPA (Nemzeti Periodika Adatbázis - ez a honlapról is elérhetõ), amely a Magyarországon 77

megtalálható külföldi folyóiratok lelõhelyét tartalmazza. Ebben megnézhetjük, vajon a DIALOG-ban talált rekordban szereplõ folyóirat megtalálható-e valamely magyar könyvtárban. Ha a tanulás során voltak problémái, azokat ide írja, és segítõjével együtt keressen rájuk választ:..................... GRATULÁLUNK, HOGY BEFEJEZTE A 4. FEJEZETET! Mostanra Ön már képes megkülönböztetni a közvetlen és közvetett tájékoztató eszközöket, tudja, mikor kell használni az enciklopédiákat, adattárakat, tudja, hogyan kell keresni és kutatni a könyvtárban levõ dokumentumok között, tudja, mikor és hogyan kell használni a referálólapokat és adatbázisokat és az internetet, meg tudja határozni a találatainak a lelõhelyét. GONDOLOM, MEGINT ELKESEREDETT A SOK SZAKKIFEJEZÉS OLVASTÁN. VÁLTOZATLANUL FELESLEGES AGGÓDNIA! NEM KÉPEZZÜK ÁT KÖNYVTÁROSNAK! 78