MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 2000 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Csepregi Márta ISSN 1419 4481 ISBN 963 463 410 9 Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

3

4

HAJDÚ PÉTER NYILATKOZATA ÖNMAGÁRÓL Budapesten születtem 1923-ban. A gimnázium elvégzése után beiratkoztam az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára magyar német szakos hallgatónak. Egyidejűleg fölvettek a báró Eötvös József Collegium tagjának is. Eleve azzal az elhatározással léptem e két intézmény falai közé, hogy nyelvészetre, közelebbről finnugrisztikára specializálom magam. Így is lett. Az egyetemen Györke József, Zsirai Miklós és Laziczius Gyula vezetésével sajátítottam el a nyelvtudomány alapelemeit, Pais professzor pedig a filológiai technika rejtelmeibe vezetett be. 1945 nyarán doktoráltam finnugor és általános nyelvészetből. Ezt azután egy aránylag szerencsésen alakuló pályafutás követte. A doktori szigorlat után két héttel már az Országos Széchényi Könyvtárban kaptam állást, ahol a hivatali munka mellett folytathattam nyelvészeti kutatásásaimat. Ennek persze az volt az ára, hogy az 5. évfolyamot (a gyakorló tanárit) nem végeztem el, tanári diplomám nincsen maradtam a későbbiekben is (egyetemi) áltanár. Innét 1951 végén kerültem az MTA Nyelvtudományi Intézetébe osztályvezetői rangban de egyelőre még osztály nélkül. Később azután vezettem a finnugor osztályt, majd egy átszervezés után az idegen nyelvek osztályát. Hosszú huzavona után 1959-ben neveztek ki a szegedi egyetem finnugor tanszékére (Mészöly Gedeon utódaként) tanszékvezető egyetemi tanárnak. Ott dolgoztam egészen a múlt esztendő derekáig, amidőn visszahívtak a Nyelvtudományi Intézetbe immár a nyugdíjba vonult Tamás Lajos után igazgatónak. Ami tudományos pályafutásomat illeti, röviden annyit mondhatok róla, hogy annak középpontjában általános és speciális urálisztikai témák álltak és állnak: minden rokon nyelv érdekelt, de a szakmán belül legismertebb területem a szamojédisztika. Ezek mellett valahogyan belesodródtam az uráli őstörténeti problematikákba, ahol tudtam régit is újat is mondani. Módszereim sajátosan alakultak: Laziczius tanítványaként elmélyedtem a fonológiában, a prágai (bécsi) nyelvészkör eszmevilága iránt nagy elkötelezettséget éreztem. Ezek hatása valamelyest munkásságomban is tükröződik, de nem zárja ki, hogy más irányzatok iránt ne lettem volna fogékony. Főleg az utóbbi időkben kezdeményeztem nyelvtipológiai és areális nyelvészeti meg általában újabb elméleti állásfoglalások alkalmazását az urálisztikában, és figyelmem ezzel egyidejűleg a morfológiai és szintaktikai kutatások felé is elbillent. Készítettem urálisztikai összefoglaló munkákat is, amelyeknek valószínűleg az a sajátjuk, hogyan lehet a 5

modernebb módszereket a komparatív nyelvészet megújított eredményeivel összehangolni. Hitem szerint ez olyan program, amely mind az uráli, mind az egyetemes nyelvészet számára hasznos lehet. Főleg akkor, ha nem peregrínusként végzem e munkát, hanem követő, fogékony kollégák, munkatársak, tanítványok is elkötelezettek ilyen irányban. A videofelvétel 1975. október 1-jén készült, szövegét Földi Éva jegyezte le, melyet a nyilatkozó szerkesztett formába öntött. Megjegyzés: A fenti nyilatkozat abból az alkalomból készült, amidőn a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya programjába iktatta videofelvételek készítését magyar nyelvészekről. E hasznos kezdeményezés első 'próbanyula' intézetigazgatói funkciómból következőleg én voltam. A felvételi idő korlátai miatt is ez a pályakép meglehetősen szűkszavú, ami nem is baj. Akit viszont addigi és későbbi külső körülményeim is érdekelnek, azoknak ajánlom a Szegedi Egyetemi Almanach 1921 1965. I. kötetének (Szeged 1966) 126 127. lapját (a reám vonatkozó irodalom feltüntetésével), vagy a Magyar és nemzetközi ki kicsoda című mű éppen aktuális kötetét. Ha viszont az olvasó életutam szubjektív elemeire is kíváncsi, forgassa a bibliográfiámban közölt alábbi munkákat: Szegedi pályám emlékezete (1989), Pályatereim, avagy a nyelvészetről Vx1Sgban (1991), Wiener Wahl (Arcképek tények állapotok) (1997), Portré Györke Józsefről (s. a. 2000). Hajdú Péter A pályakép fontosabb adatai: Hajdú Péter 1923. december 27-én született Budapesten. A középiskolát a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte. 1941 45. a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar német szakos hallgatója, a báró Eötvös József Collegium tagja 1945 51. az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa 1951 59. az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője 1952 a nyelvtudomány kandidátusa 1959 74. a József Attila Tudományegyetem Finnugor Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára 1961 64. a JATE rektorhelyettese 1967 94. a Nyelvtudományi Közlemények főszerkesztője, ill. szerkesztőbizottsági elnöke 1967 a nyelvtudomány doktora 1969 71. vendégprofesszor a Bécsi Egyetemen 1970 az MTA levelező tagja 1972 74. a JATE BTK dékánja 6

1974 82. az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója 1976- az MTA rendes tagja 1978 79. vendégprofesszor a Müncheni Egyetemen 1982 91. egyetemi tanár az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén 1985-ben vendégprofesszor az Uppsalai Egyetemen 1985 90. az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnöke 1986 91. a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője 1991 95. kutatóprofesszor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1992 95. a Tudományos Minősítő Bizottság tagja 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1996-ban nyugdíjba vonult. A Finn Akadémia tagja, a Finnugor Társaság, a Societas Uralo-Altaica és a Reguly Társaság tiszteletbeli tagja, az Uppsalai Egyetem díszdoktora. 7

HAJDÚ PÉTER IRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA Rövidítések: AEH = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest. ALH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest (1988- tól Acta Lingustica Hungarica néven). ÁNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Budapest. AOH = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest. ArchÉrt = Archeológiai Értesítő, Budapest. BiblUral = Bibliotheca Uralica, Budapest. BSL= Bulletin de la Société Lunguistique de Paris, Párizs. CIFU = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum. ÉFOu = Études Finno-Ougriennes, Paris Budapest. Ethn = Ethnographia, Budapest. FilKözl = Filológiai Közlöny, Budapest. FUF = Finnisch-ugrische Forschungen, Helsingfors Leipzig, Helsingfors, Helsinki. FUFA = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen, Helsinki. FUM = Finnisch-ugrische Mitteilungen, Hamburg. Ism. = Ismertetés. Itk =Irodalomtudományi Közlemények, Budapest. JSFOu Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne, Helsinki. LU = Lingustica Uralica (az 1 25. kötet 1989-ig SFU címen jelent meg), Tallinn. MNy = Magyar Nyelv, Budapest. MNyj = Magyar Nyelvjárások, Debrecen. MNyTK = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, Budapest. MSFOu = Suomalais-ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne, Helsinki. MTA= Magyar Tudományos Akadémia. NéprNytud = Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged. NyelvtIntKözl = Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Közleményei, Budapest. NyK = Nyelvtudományi Közlemények, Budapest. Nyr = Magyar Nyelvőr, Budapest. NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések, Budapest. I. OK = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, Budapest.OrientLitztg = Orientalische Literaturzeitung, Berlin. Rec. = Recenzió. SFU = Sovetskoe Finnougrovedenie, Tallinn. StUA = Studia Uralo-Altaica, Szeged. SUA= Societas Uralo-Altaica. UAJb = Ural-Altaische Jahrbücher (Fortsetzung der Ungarischen Jahrbücher I XXIII. Berlin, 1921 1943), Wiesbaden (Aquis Mattiacis). UAS = Uralic and Altaic Series, Bloomington ( The Hague). Vir = Virittäjä, Helsinki. VoprJaz = Voprosy jazykoznanija, Moszkva. Zphon.= Zeitschrift für Phonetik / Zeitschrift für Phonetik. Sprachwissenschaft und Kommunikationsforschung. Berlin. 1943. J. A. Kannisto. Magyar Élet 1943/9. 30 1. A Finnugor Társaság. Magyar Élet 1943/11. 27 8. A szamojédek. Magyar Élet 1943/12. 26 7. 1944. Előkelőségek. Magyarosan 13. 41 2. Tüttő. MNy 40. 118 9. Virányi Elemér: A finnugor népek élettere. Magyar Élet 1944. márc. 31 2. (Ism.) 1946. Orosz szavak átírása. Nyr 70. 114. p. 8

1947. Györke József: Nyelvtudományi alapelvek. MNy 43. 1 10. (Sajtó alá rendezés és bevezetés) Laziczius Gyula: Fonétika. Nyr 71. 77 8. (Ism.) Nyelvtudományi munkásság a Szovjetunióban. Nyr 71. 138 41. Várni. MNy 43. 293 4. 1948. Holnap. MNy 44. 113 8. Észak és az északi népek a szovjet irodalomban. Nyr 72. 168 74. Kai Donner's Kamassisches Wörterbuch. NyK 52. 63 5. (Ism.) Az új orosz nyelvelmélet mai állása (Mescsanyinov cikkének fordítása). Nyr 72. 97 103. 1949. A szamojéd népek és nyelvek. Nyr 73. 9 13, 64 8, 225 31, 336 40. Különnyomatként: MNyTK 76. L. Hakulinen: Suomen kielen rakenne ja kehitys. Nyr 73. 176 8. (Ism.) 1950. Die Benennungen der Samojeden. JSFOu 54/1. A jobb és bal fogalom elnevezései. Nyr 74. 285 8. Új orosz nyenyec szótárak. NyK 52. 265 8. (Ism.) A. A. Popov: Nganasanü. Ethn 61. 279 81. (Ism.) Orosz iskolakönyveink. Nyr 74. 209 11. 1951. Die Benennungen der Begriffe recht und link als Ausdruck der Beziehung zwischen Sprache und Denken. ALH 1. 166 204. [Rec.: E. Itkonen, FUFA 32. 64 5.] Adalékok a magyar magánhangzók rendszeréhez. NyK 53. 220 5. Obi-ugor szamojéd szómagyarázatok. NyK 53. 270 3. Harc Szovjet-Észak kulturális felemelkedéséért. Nyr 75. 179 84. A. O. Okladnikov: Russkie poljarnüe morechodü XVII. veka u beregov Tajmüra. Ethn 62. 238 9. (Ism.) 1952. Az ugor kor helyének és idejének kérdéséhez. NyK 54. 264 9. Pápai Károly szelkup szójegyzéke. NyK 54. 141 84. A szamojédok etnogeneziséhez. NyK 54. 41 9. Mathias Aleksanteri Castrén. NyK 54, 3 9. 9

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Nyr 76. 368 9. (Ism.) Peterszon, Az orosz nyelv etimológiai szótárának szerkesztéséről. NyelvtIntKözl 3. 422 4. (Ism.) N. N. Csebokszarov: A finnugor nyelvcsalád népi eredetének kérdéséhez. NyelvtIntKözl 3. 182 5. (Ism.) Abaev: Az etimológiai szótár elveiről. NyelvtIntKözl 3. 420 2. (Ism.) 1953. A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest, 82 lap (NytudÉrt. 2.) K etnogenezu vengerszkogo naroda. ALH 2. 247 317. [Ism.: E. Itkonen, FUFA 32. 73 6.] Die ältesten Berührungen zwischen den Samojeden und den jenisseischen Völkern. AOH 3. 73 101. A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban. NyK 55. 60 97. Reguly a nyelvész. Nyr 77. 327 30. A paleoszibériai népek és nyelvek. Nyr 77. 71 8. B. O. Dolgich, Proiszchozsdenie nganaszanov. NyK 55. 285 94. (Ism.) Beke Ödön mari szövegkiadványának első kötetéről. I. OK 3. 302 8. (Ism.) Zsirai M., A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi (Pioneers of Modern Hungarian Linguistics I.) ALH 3. 459 64. (Ism.) Hozzászólás Trencsényi-Waldapfel Imre Nyelv- és irodalomtudományunk feladatai a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után c. előadásához. I. OK. 3. 364 8. 1954. A magyarság eredete. (Bevezetés a nyelvtudományba I. Litogr.) Budapest, 20 lap. Die sekundären anlautenden Nasale ( -, n'-) im Samojedischen. ALH 4. 17 67. [Ism.: E. Itkonen, FUFA 32. 82 3.] Etimológiai megjegyzések. NyK 56. 47 56. Kielentutkimuksen asemasta ja tehtävistä Unkarissa. Vir 58. 310 5. A finnugor nyelvészeti kutatások helyzete a Szovjetunióban. NyelvtIntKözl 5. 320 4. Zsirai M., A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. In: A tudománytörténet kérdései. Szerk. Nádor György. Budapest, 128 32. A magyar őstörténet kérdéseiről. Irodalmi Újság 1954. jan. 30. sz. Beszámoló finnországi tanulmányutamról. NyelvtIntKözl 5. 115 20. Hozzászólás Lakó György Tanulmányutam a Szovjetunióban című előadásához. I. OK 4. 143 6. A Magyar Szókészlet Finnugor Elemei című tervmunka (beszámoló a szegedi nyelvészkongresszuson). I. OK 4. 511 4. 10

Opponensi vélemény Erdődi József Az alany és az állítmány egyeztetése, valamint a pluralitás kérdése a mari nyelv történeti mondattanában című kandidátusi disszertációjáról. I. OK 4. 438 54. 1955. A magyar őstörténet kérdései. Budapest, 95 lap. (NytudÉrt. 5.) Társszerkesztő: Czeglédy Károly. Hozzászólás László Gyula A régészet és a magyar őstörténet című előadásához. I. OK 5. 480 1. Etimológiai megjegyzések. NyK 57. 250 9. Az I. Finnugor Nyelvészeti Konferencia. Nyr 79. 491 3. A permi nyelvek nyelvjárási olvasókönyve. NyelvtIntKözl 6. 184 8. (Ism.) M. Sadeniemi: A Finn Akadémia nyelvművelő szolgálatának munkájáról. Nyr 79. 306 10. (Fordítás) 1956. Der Stimmbandverschluss im Juraksamojedischen UAJb 28. 155 64. A szamojéd nyelvhasonlítás Magyarországon. In: Pais-Emlékkönyv. Budapest, 50 7. Protiv vulgarizacii markszizma v archeologii. NyelvtudIntKözl 7. 61 7. (Ism.) Sz. Kispál Magdolna A manysi igenév mondattana című kandidátusi disszertációjának vitája. I. OK 9. 421 5. Hozzászólás Lakó György A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai című előadásához. NyK 58. 40 2. Hozzászólás N. Sebestyén Irén A birtokviszonyt kifejező szerkezetek a szamojédban és az uráli genitivus kérdése című előadásához. NyK 58. 175 82. Határozati javaslat (a budapesti Finnugor Nyelvészeti Konferencián, Kálmán Bélával és Lakó Györggyel együtt). NyK 58. 209 11. 1957. Pallas szótárának magyar forrásairól. MNy 53. 182 5. Bo Wickman. The Form of the Object in the Uralic Languages. NyK 59. 248 51. (Ism.) N. M. Terescsenko, Nenecko russzkij szlovar. NyK 59. 236 9. (Ism.) Berichtigungen zum Artikel Der Stimmbandverschluss im Juraksamojedischen. UAJb 29. 149 51. 1958. Noch einmal über den Stimmbandverschlusslaut im Jurakischen. ALH 7. 243 72. Etimológiai megjegyzések. NyK 60. 47 50. 11

Észak Kőrösi Csomája Reguly Antal. Magyar Nemzet 1958. aug. 20. sz. Neue Samojedica. (T. Lehtisalo Juraksamojedische Wörterbuch és N. Terescsenko Materialy... c. műveinek ismertetése) UAJb 30. 125 31. J. Angere, Jukagirisch deutsches Wörterbuch. NyK 60. 473 5. (Ism.) N. Sebestyén Irén Szamojéd jelzős szerkezetek című doktori értekezésének vitája. I. OK 12. 322 30. Kálmán Béla A manysi nyelv orosz jövevényszavai című doktori disszertációjának vitája. I. OK 13. 417 9. 1959. A jurák-szamojéd nyelvtan két kérdéséről. NyK 61. 223 46. [Rec.: Sauvageot: BSL 56. 257 8.] Der Genitiv in Waldjurakischen. UAJb 31. 116 9. [Rec.: E. v. Hertzen: FUF 34. 204. p.] A magyar nyelv eredete. In: A nyelvek világában. Szerk. Bélley Pál. Budapest, 32 41. 75 éves a Finnugor Társaság. NyK 61. 110 1. Győrffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Nyr 83. 361 2. (Ism.) 1960. Szöveg és dallam viszonya a szamojéd énekekben. NéprNytud 3 4. 19 29. (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 8.) [Rec.: Futaky: UAJb 33. 303. p. Gunda B.: Ethn 72. (1961), 627 8. Sauvageot A.: BSL 56. (1961), fasc. 2. 274 5.] The Form of the Object in Forest Yurak. ALH 10. 95 115. A szamojéd sámánok kategóriáiról. NyK 62. 51 71. [Rec.: Sauvageot A.: BSL 56. 261 2. ] Nemzetközi Finnugor Kongresszus Budapesten. Köznevelés 1960/19. 575. p. D. R. Fokos-Fuchs: Syrjänisches Wörterbuch. I. OK 15. 422 7. (Ism.) Ein Handbuch der uralischen Sprachen. (Collinder: Survey...) UAJb 32. 90 2. (Ism.) N. M. Terescsenko: A nyenyec nemzetségnevekről. In: Névtudományi vizsgálatok. Szerk. Pais Dezső Mikesy Sándor. Budapest, 106 15. (Fordítás) Válasz a finnugor vitában. Élet és Irodalom 1960. nov. 11. 10. p. 1961. Lativus és infinitivus kapcsolata a szamojédban. In memoriam G. Mészöly. Szeged, 119 31. (Klny. Nyelvészeti Dolgozatok 20.) [Rec.: Sauvageot A.: BSL 57. p.] 12

Rénszarvas válogatás a Pais-tundrán. Élet és Tudomány 16. évf. 48. sz. 1520 4. International Finno-Ugric Congress in Budapest. The New Hungarian Quarterly Vol. II, No. 2. 198 201. Andrássyné Kövesi Magda Finnugor (uráli) elemek a komi képzőrendszerben című kandidátusi értekezésének vitája. I. OK 17. 347 9. 1962. Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 425 lap. [Rec.: I. Schellbach: FUF 34. 240 1. Gulya J.: Valóság 1963,118 9. Kovalovszky M.: A Könyv 1962. dec., 31. p. Nyíri A.: NéprNytud 7. (1963), 179 83. Kodolányi J.: AEH 12. (1963), 433 8. Bolgár László: Dunavölgye (Zürich) 6. évf. (1964), 1. 30 1. P. Viljanen: Aamulehti (Tampere) 1965. febr. 20. G. de Rohan-Csermak: ÉFOu II/1. (1965), 97 9. Bo Wickman: UAJb 36. (1965), 179 81. A. Sauvageot: BSL 60. (1965), 204 6.] Die Frage des Stufenwechsels in den samojedischen Sprachen. UAJb 34. 41 54. Etymologische Beiträge. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem P. Ravila. MSFOu 125. 53 7. Tanárképzés a finn egyetemeken. Felsőoktatási Szemle 11. 110 4. Társszerző: Kálmán Béla. Rénszarvas-válogatás. Magyar Képes Újság (Zagreb) 1962. évf. 2. sz. (jún. 15.) Az uráli nyelvekre és népekre, valamint a finnugor őstörténetre vonatkozó cikkek. In: Új Magyar Lexikon I VI, 1959 1962. Újabb finnugor nyelvészeti kiadványok. NéprNytud 5 6. 121 34. (Bibliográfia) 1963. The Samoyed Peoples and Languages. Bloomington The Hague, 114 lap. (Uralic and Altaic Series 14.) [Rec.: S. Aikio: Vir 1963, 393 401. Gunda B.: Felsőoktatási Szemle 1964, 254. p. Gunda B.: Műveltség és Hagyomány 6. 1964, 189. p. Fr. Grüll: Zpráva o činnosti Československé Anthropologické Společnosti 1963, 17 8. Fabricius-Kovács F.: NyK 66. 182 4. Lipták P.: Anthropológiai Közlemények 8. 48. p. E. Vértes: ALH 15. 1965, 208 9. Molnár F.: Magyar Nyelvjárások 11. 72 3. A. Sauvageot: BSL 59. 1964, 278 80. 13

K. H. Menges: Journal of the American Oriental Society 82/1. 1965, 214 7. W. Schlachter: UAJb 37. 178 83. R. T. Harms: Slavic Review 23. Von der Klassification der samojedischen Schamanen. In: Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Hrsg. V. Diószegi. Budapest, 161 90. [Rec.: L. Honko: FUF 35.168 9. K. H. Menges: Oriens Vol. 21 22. 1968 69, (Leiden), 549 51, 567. p.] Lativ und Infinitiv in Samojedischen. In: Congressus Internationalis Fenno- Ugristarum. Red. Ortutay 1964, 178 9.] Gy. Budapest, 269 71. A szelkup locativustól és ablativustól a magyar visszaható névmásig. NéprNytud 7. 5 18. (klny. Nyelvészeti Dolgozatok 34.) [Rec.: A. Sauvageot: BSL 60. 1965, 206. p.] In memoriam Toivo Lehtisalo. NéprNytud 7. 157 62. Kálmán Béla, Chrestomathia Vogulica. Felsőokt. Szemle 12. 638. p. (Ism.) Osztják (chanti) hősénekek. III/1. füzet. Közzéteszi Fokos D. Felsőokt. Szemle 12. 379. p. (Ism.) Az 1962. év finnugor nyelvészeti munkássága (Mikola Tiborral együtt). NéprNytud 7. 163 78. 1964. A nyelv. A Kultúra Világa VII. Szerk. Köpeczi Béla Lukács Ernőné. Budapest, 9 113. Társszerzők: Károly Sándor és Szende Aladár. Über die alten Siedlungsräume der uralischen Sprachfamilie. ALH 14. 47 83. [Rec.: A. Sauvageot: BSL 60. 1965, 194 5. T. Bogyay: UAJb 36. 181 3.] Észrevételek László Gyula Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei Szovjetföldön című könyvéhez. ArchÉrt 91. 118 123. Hol volt az uráli őshaza? In: Bárczi Emlékkönyv. NytudÉrt 40. 128 32. Samojedica. NyK 66. 397 405. Die Literatur der samojedischen Völker. In: Die Literaturen der Welt. Hrsg. W. v. Einsiedel. Zürich, 1059 64. Az 1963. év finnugor nyelvészeti munkássága NéprNytud 8. 65 83. Társszerző: Mikola Tibor. 14

1965. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 210 lap. (Egyetemi egységes jegyzet) A mai uráli nyelvészetről. NéprNytud 9. 15 21. [Rec.: S. Suhonen: Vir 1966, 398 400. A. Künnap: Keel ja Kirjandus 1967/1. 63 4.] Finnugor szak a magyar egyetemeken. NyK 67. 153 4. Thomas A. Sebeok Valdis J. Zeps, Concordance and Thesaurus of Cheremis Poetic Language. ALH 15. 206 8. (Ism.) Morphologische Beiträge zur Kenntnis der samojedischen Sprachen. In: Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung (Steinitz-Festschrift) Berlin, 128 33. Über den Umfang des uralischen Wortschatzes. CIFU 2. Résumes des exposés. Helsinki, 30. p. Két új uralisztikai folyóirat. NéprNytud 9. 79 80. (Ism.) Bücher- und Zeitschriftenschau. UAJb 37. 199 217. (Többekkel együtt, társszerzőként). 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. [Rec.: Nyirkos I.: FUF 36. 385 8. Domokos P.: SFU 1967/4. 293 7. Jean-Luc Moreau: ÉFOu IV, 1967, 205 6. A. Sauvageot: BSL 62/2. 1967, 185 8. M. Liimola: Sananjalka 11. 1969, 188 195. B. Kálmán: ALH 19. 248 51. A. Wigger: UAJb 43. 147 15.] K. F. Karjalainen, Grammatikalische Aufzeichnungen aus ostjakischen Mundarten. Bearb. und hrsg. von E. Vértes. ALH 16. 181 6. (Ism.) Foreword. to M. Alexander Castrén, Grammatik der samojedischen Sprachen. UAS 53. Bloomington, 5 8. 1967. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 16 lap. (Doktori értekezés tézisei) Wolfgang Steinitz 1905 1967. NyK 69. 425 9. Moór Elemér 75. születésnapjára. NyK 69. 430 2. Recherches finno-ougriennes en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises. Vol. 2. 41 7. 15

1968. Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 239 lap. [Rec.: Zaicz G.: SFU 1969, 223 7; NyK 71. 1969, 465 9; ALH 21. 1971, 219 24. A. Sauvageot: BSL 66/2. 1971, 338 42.] The Samoyed Peoples and Languages. 2nd, revised edition. Bloomington The Hague, 116 lap. The Classification of Samoyed Shamans. In: Popular Beliefs and Folklore Tradition in Siberia. UAS 57. Ed. V. Diószegi. Budapest Bloomington, 147 73. [Rec.: V. N. Csernecov: SzovEtn 1969/5. 166 7.] Der gegenwärtige Stand der finnougrischen Urheimatforschung. Mitteilungen der Societas Uralo-Altaica Heft 2. Hamburg, 75 99. A tomszki szamojéd kutatásokról. NyK 70. 245 8. Megjegyzések Szabó László Szelkup szövegek szójegyzékkel című közleményéhez. NyK 70. 166 70. Lytkin-Festschrift. ALH 18. 241 5. (Ism.) Über den Umfang des uralischen Wortschatzes. CIFU 2 Pars I. Acta Linguistica. Helsinki, 150 60. A Finno-Ugric People on the Salisbury Plain? The New Hungarian Quarterly, Vol. IX, No. 29. 172 5. Finnugor őstörténet finnugor régészet. NéprNytud 12. 5 10. (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 76.) 20. századi finn írókról szóló lexikoncikkek: A. Hellaakoski, V. A. Koskenniemi, Larin-Kyösti, E. Leino, V. Linna, O. Manninen, T. Pekkanen, F. E. Sillanpää, A. Turtiainen, M. Waltari. In: A huszadik század külföldi írói. Szerk. Köpeczi Béla Pók Lajos. Budapest. 1969. A szamojéd konnektív-reciprok képző genetikai és areális-tipológiai összefüggései. NyK 71. 61 78. [Rec.: A. Sauvageot: BSL 65/2. 1970, 180 1.] Zur Syntax der negativen Verbalformen im Samojedischen (Thesen zu einem Vortrag). Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Göttingen, 9. p. A modern finnugor tudományok kezdetei: Reguly Antal. Élet és Tudomány 24. évf. 28 sz. 1311 14. Finnisch-ugrische Kundfahrt nach Sibirien. Gedenken an Antal Reguly. Budapester Rundschau 1969. aug. 1. sz. 10. p. Finnougrische Urheimatforschung. UAJb 41 252 64. [Rec.: A. Sauvageot: BSL 65/2. 1970, 167 9. Zu den Kernfragen der finnisch-ugrischen Vokalforschung. UAJb 41. 179 82. 16

Hozzászólás Telegdi Zs. és Herman J. előadásához. In: Általános nyelvészetünk helyzete Az alkalmazott nyelvészet helyzete Magyarországon. Szerk. Imre Samu. Budapest, 59 62, 188 9. Új hazát találtak, őshazát keresnek. NéprNytud 13. 9 15. (Klny. Nyelvészeti Dolgozatok 84.) Százötven éve született Reguly Antal. MNy 65. 398 403. 1970. Theoretical problems of typology and the Northern Eurasian Languages. Edited by L. Dezső and P. Hajdú. Budapest, 184 lap. [Rec.: Georg F. Meier: ZPhon 31. 1978, 210 3. Honti L.: ÁNyT 12. 1978, 272 6.] A nemek megkülönböztetése a nyenyec névadásban (Die Unterscheidung der Geschlechter in der nenzischen Namengebung). NyK 72. 45 57. [Rec.: A. Sauvageot: BSL 66. 1971, 303. p.] Urálisztika 1945 1970. (Uralistik 1945 1970). NyK 72. 3 9. Zur Syntax der negativen Verbalformen im Samojedischen. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften. Phil-hist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter Göttingen, 90 106. [Rec.: N. M. Terescsenko: SFU 7. 321 3. A. Sauvageot: BSL 66. 1971, 236 41.] Korreferat A [zum Vortrag von Gy. Décsy]. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften, Philhist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter. Göttingen, 61 2. Korreferat B [zum Vortrag von L. Benkő]. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften, Philhist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter. Göttingen, 46 9. A nyenyec nomen-verbumok -ról. NéprNytud 14. 5 9. (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 92.) [Az Akadémia új levelező tagjai munkájukról és a tudományról.] Magyar Tudomány, 736 8. 1971. Narody i języki uralskie. Ford. J. Jastrzębska. Warszawa, 380 lap. [Rec.: Brocki Z.: Kwartalnik historii kultury materialnej 20/3. 1972, 564. p.] Itävalta: Wien. In: Suomea ulkomailla. Tietolipas 68. Szerk. P. Virtaranta K. Tolvanen. Helsinki, 27 9. Unkari: Szeged. In: Suomea ulkomailla. Tietolipas 68. Szerk. P. Virtaranta K. Tolvanen. Helsinki, 125 8. 17

1972. The Origins of Hungarian. In: The Hungarian Language. Eds. Loránd Benkő Samu Imre. Budapest, 15 48. [Rec.: J. Molnár: UAJb 1973, 276 7. Szépe Gy.: MNy 1974, 103 kk. P. Vago: Language 1975, 481 2. K. E. Majtinszkaja: VoprJaz 1975/2. 159 62. K. Häkkinen: FUF 42. 1977, 231 7.] Álláspont. NyK 74. 263 4. Papp István 1901 1972. NyK 74. 435 9. A sumér mítosz és a valóság. Tiszatáj 1972/5. 29 34. Névszók predikatív ragozása a szamojéd nyelvekben. I. OK 27. 373 406. [Rec.: A. Sauvageot: BSL 68. 1973, 373 5.] Az uráli nyelvészet napjainkban. Nyelv és Irodalom 1972/2. 19 27. Dr. Wittman Tibor. Szegedi Egyetem 1972/10. 6. p. Számon tartják és nagyra értékelik. Kárpáti Igaz Szó 1972. nov. 1. 3. p. 1973. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (2. kiadás) Die erste sölkupische Fibel aus dem Jahre 1879. Szeged, IX + 48 lap. (StUA 2. hrsg. und eingeleitet) [Rec.: H. Katz: ÉFOu 12. 288 91.] Who was A. Sprogis? JSFOu 72. 72 6. Uráli vagy finnugor? Magyar Tudomány 18. 507 12. Das sölkupische Translativsuffix -wlä. FUF 40. 20 8. Samojeden. Brockhaus Enzyklopädie 16. Bd. Wiesbaden, 413. p. Rédei Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. ALH 22. 427 30. (Ism.) Vitazáró. NyK 75. 356 7. Aulis J. Joki 60 éves. NyK 75. 445 7. A jurák nyelvjárások fonematikus átírása. In: FU-transkription yksinkertaistaminen. Castrenianumin toimitteita 7. Toim. L. Posti E. Itkonen Helsinki, 127 30. 1974. Grigorij Novickij: Kratkoe opisanie o narode ostjackom. Szeged, XIII +284 lap. (StUA 3. Szerk. és bev.) Gerundium és translativus a déli-szamojédban. NéprNytud 17 18. 49 53. Lotz János. Magyar Tudomány 1974/3. 188 90. Korenchy Éva: Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen. NéprNytud 17 18. 314 5. (Ism.) 18

Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. NéprNytud 17 18. 315. p. (Ism.) Fokos-Fuchs Dávid kilencven éves. MNy 70. 373 5. Bécsi visszhang Sajnovics Demonstrációjára. In: Sajnovics János Emlékkönyv és tudománytörténeti szimpozion. Budapest, 85 9. (MNyTK 191.) On the components of Nenets phonemes. ALH 24. 147 55. A nyenyec sámándal és szövege. I. OK 29. 279 94. László Gyula: Kortársaim II. Kiállítási megnyitó. Tiszatáj 1974/7. 95. p. 1975. Finno-Ugrian Languages and Peoples. Translated and adopted by G. F. Cushing. London, 254 lap. [Rec.: D. Sinor: UAJb 49. 1978, 126 7. R. Austerlitz: Scandinavian Studies 52/2. 1980, 208 9.] Samojedologische Schriften. Szeged, 146 lap. StUA 6. [Rec.: E. Helimski: SFU 13. 1977, 301 5. J. Helimszkij: RefZsurn, ObscsNauki 6. 1977/1. 106 9.] Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest, 322 lap + 32 kép. Ezen belül: Előszó 7 8, A rokonság nyelvi háttere 11 43. (Szerkesztő és társszerző) [Rec.: Bálint Cs.: Tiszatáj 1976/6. 84 5. Katona I.: Pest Megyei Hírlap 1975. dec. 15. 7. p. László Gy.: Új Írás 1976/10. 104 7. Kálmán B.: Magyar Tudomány 1976/11. 735 6. Kovács L.: Acta Archeologica 29. 1977, 411 3. J. Janhunen: Vir 1977, 101 3. Korompay B.: MNy 1977, 235 9. Bereczki G.: NyK 79. 1977, 430 1. Mesterházi K.: Archeológiai Értesítő 105. 1978, 135 6. Kodolányi J.: Ethnographia 90. 1979, 289 94.] Suomalais-ugrilaiset. Helsinki, 279 lap. Ezen belül: Esipuhe 7 9, Sukulaisuuden kielellistä taustaa 11 51. (Szerkesztő és társszerző) [Rec.: P. Laaksonen: FUF 42. 1977, 203 7.] Tundraföldi öreg. Szamojéd mesék. Fordította Simoncsics Péter és Pusztay János. Budapest, 344 lap. (Vál. és utószó) [Rec.: Csepregi M.: NyK 79. 1977, 464 5.] Merre halad a magyar nyelvtudomány? Magyar Tudomány 65 6. Arealógia és urálisztika. NyK 77. 147 52. A kongresszusról. Tiszatáj 1975/9. 5 9. Uralistik und areale Sprachforschung. CIFU 3. Pars I. Tallinn, 93 98. A finnugor nyelvrokonságról. Magyar Nemzet szept. 14. 13. p. Eredmények feladatok. NyK 77. 317 26. 19

A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszusról. Látóhatár okt. 194 204. Ouralien ou finno-ougrien? ÉFOu 10 7 14. Über Herkunft der kamassischen Pluralsuffixes -sa. UAJb 47. 85 8. Predikative Nominalflexion in den samojedischen Sprachen. ALH 25. 1 30. Hozzászólás Ortutay Gyula osztályelnöki beszámolójához és Szabolcsi Miklós előadásához. I. OK 29. 351 4; 379 84. 1976. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (3. kiadás) Ancient Culture of the Uralian Peoples. Ed. by P. Hajdú. Budapest, 336+16 lap. (Szerk. és szerzőként: Preface 7 8. és Linguistic Background of Genetic relationships 9 46.) [Rec.: Pap É.: Nouvelles Études Hongroises 13. 1976, 196 7. A. Sauvageot: BSL 73/2. 1978, 354 9. J. Kodolányi Ethn 96. 1979, 294. p. S. Csúcs: OrientLitZeitg 76. 1981, 272 3.] Őstörténetünk perspektívái (Szabédi L. A magyar nyelv őstörténete című könyvéről) Tiszatáj 1976/1. 76 80. Őstörténeti perspektívák (Szabédi L. fenti könyvéről). Korunk (Kolozsvár) 1976/1 2. 135 8. Északi szamojéd epikus énekek. Ethn 488 495. Nyelvrokonság és nyelvi tudat. Magyar Hírlap márc. 27. sz. 6. p. A kamassz -sa többesjel eredetéről. NéprNytud 19 20. 1975 1976, 145 53. Megnyitó beszéd Az etimológia elmélete és módszere című konferencián. NytudÉrt 89. 7 8. Az Akadémia 136. közgyűlése elé. Magyar Tudomány 257 9. Pais Dezső, A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Itk 1976/4. 534 6. (Ism.) Vita a nyelvtudomány jövőjéről (1972). Szerk. Gallasy Magdolna. Budapest, 31 32. Szerkesztői bevezetés. NyK 78. 223 4. Lakó György a finnugor hangjelölés jellegéről. NyK 78. 322 7. 1977. A sumer kérdés és a Valóság. Magyar Tudomány 292 4. Képes Géza: Az idő körvonalai. Irodalomtörténet 3. 732 6. (Ism.) Az idegen szavak vitájához. Magyar Tudomány 787 9. Preuráli nyelvi kapcsolatok. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha A. Czeglédy K. Róna-Tas A. Budapest, 157 65. A propos de la notation phonetique de Setälä. ALH 27., 75 81. Szembesítés. NéprNytud 21. 221 33. 20

1978. Uráli nyelvrokonaink. Budapest, 428 + 8 lap. Társszerző: Domokos Péter. [Rec: Mikola T.: NyK 81. 1979, 398 400. Szabó T. A.: FUM 3. 1979, 189 94. R. Austerlitz: UAJb 52. 1980, 147 9. Pusztay J.: FilKözl 26. 1980, 387 91. és ALH 29. 1979, 378 82. A. Laanest: SFU 1980, 149 50. Szabó T. A.: Nyelvünk és Kultúránk 39. 1980, 84 9. Mattila: Vir 1980, 272 3. B. Kálmán: OrientLitZeitg 77. 1982, 177 8.] A szamojéd tagadó segédige mondattanához. ÁNyT XII, 121 31. Szerkesztői utószó. ÁNyT XII, 331 2. Közművelődési lehetőségek az uráli nyelvészetben. MNy 74. 3 13. Hozzászólás A nyelvi és nyelvészeti ismeretterjesztés elvi alapjairól. Nyr 73. p. Rekonstrukció az urálisztikában [rövidített szöveg]. Magyar Tudomány 508 15. The Nenets Shaman Song and its Text. In: Shamanism in Siberia. Ed. Diószegi M. Hoppál. Budapest, 355 72. Lakó György, Proto-Finno-Ugric Sources of the Hungarian Phonetic Stock. OrientLitZeitg 2. 126 8. (Ism.) Rekonstrukció az urálisztikában. NyK 80.15 29. Köszöntjük Osmo Ikolát. NyK 80. 13 4. Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica. NyK 80. 227 9. (Ism.) Beiträge zu den Grundproblem der jurakischen Volksdichtung. Neohelicon VI/1. 143 60. Mit mond a nyelvészet a honfoglalók életmódjáról? Élet és Tudomány 1510 1. Budenz arcképe újra Magyarországon. Nyr 383 4. Rekonstruktion in der Uralistik. Proceedings of the 12th International Congress of Linguists. Vienna, 28 August 2 September 1977. Editors: W. U. Dressler W. Meid. Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft, 99 101. Világirodalmi Kisenciklopédia 1 2. Szerk. Köpeczi B. Pók L. Bratislava. (Társszerzőként 2. jav. és bőv. kiadás) 1979. Búcsú N. Sebestyén Iréntől. MNy 75. 113 5. Über Versuche der Gruppierung der uralischen Sprachen. In: Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. München, 49 64. N. Sebestyén Irén emlékezete. NyK 81. 161 8. Fabricius-Kovács Ferenc 1919 1977. NyK 81. 175 7. Language Contacts in North-Western Siberia. Fenno-Ugrica Suecana 2. Uppsala, 19 31. 21

Gozmány László, Vocabularium nominum animalium Europae septem linguis redacta. NyK 81. 461 2. (Ism.) Erinnerung an I. N. Sebestyén. ALH 29. 165 7. 1980. Uráli nyelvrokonaink. Budapest, 428 + 8 lap. (Társszerzővel 2. kiadás) Les peuples Ouraliens. Leur culture, leurs traditions. Publié sous la direction de P. Hajdú. Roanne, 374 lap. Ebben szerzőként: Avant-propos 7 9., L'arriérefond linguistique de la parenté 13 48. [Rec.: Karro, Jacques: Bull. des Bibliotheques de France 27. 1982, 237 8.] Ma temetik Vilkuna professzort. Magyar Nemzet április 18. Diskussionsbeitrag zu Gy. Lakó's Grundreferat. CIFU 4. Pars II, Turku, 28 30. Stylistisch motivierte und gattungsbediente Änderungen in den uralischen Sprachen. CIFU 4. Pars I, Turku, 57 85. Rokon nyelvi fonológiai rendszerek egybevetése. Magyar Fonetikai Füzetek 5. 17 21. A tavgi-szamojédok. Alföld 8. 95. p. Előszó Fabriczius-Kovács Ferenc Kommunikáció és anyanyelvi nevelés című munkájához. Budapest, 3. p. Megnyitó beszéd: A magyar nyelv grammatikája (A nyelvészek III. nemzetközi kongresszusán). NytudÉrt 104. 7 9. Text and melody in Samoyed epic songs (Theses). In: Genre, Structure and Reproduction in Oral Literature. Ed. L. Honko V. Voigt Budapest, 95 6. (Bibliotheca Uralica 5.) Nyelvi konstruktumok Északnyugat-Szibériában. NyK 82. 251 9. 1981. Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 202 lap. [Rec.: Vekerdi: Forrás 13/6. 1981, 90 3. Fancsaly É.: FUM 6. 1982, 195 8; OrientLitZtg 79. 1984, 65 6.] Osservazioni sulla classificazione delle lingue uraliche. La lingua e la cultura Ungherese come fenomena areale. Quaderni dell'istituto di Iranistica, Uralo- Altaistica e Caucasologia dell' Universita degli Studi di Venezia 14. Venezia (1977 ) 1981, 7 20. W. Steinitz, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprachen. OrientLitZtg 76. 578 9. (Ism.) Hogyan beszéltünk finnugorul? Világ és Nyelv 1. 11 2. Turkui tapasztalatok. NyK 83. 169 78. Sumer kapcsolatainkról. Édes Anyanyelvünk ápr. jún. 5. p. 22

1982. Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 240 lap. (2. kiadás) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba IV. Budapest, 319 lap. (Társszerkesztők: Kristó Gy. Róna-Tas A.) On the Syntax of the Negative Auxiliary in Samoyed. In: Hungarian General. Linguistics. Ed. F. Kiefer. Amsterdam Philadelphia, 109 30. (Linguistic & Literary Studies in Eastern Europa 4.) Előszó, In: Sinor Dénes: Tanulmányok. NyelvtudÉrt 10. Budapest, 3 4. 1983. A magyar nyelv(észet)i képzés (Közép-)Európában. In: Hungarológiai oktatás régen és ma. Szerk. Róna Judit. Budapest, 195 200. Beke Ödön centenáriumára. Nyr 254 6. Isäntämaan tervehdys. In: Ulkomaanlehtorit Unkarissa. Toim. M. Korhonen P. Virtaranta. Helsinki, 9 12. Jurák puda 'ő', pudar 'te' és társai. MSFOu 185. 105 14. Vers folklór zene nyelvi változás. FilKözl 400 35. A könyvtári évek erős lökést adtak indulásomhoz Könyvtáros 7. 406 8. Újabb kötelékek az urálisztikában. Szovjetunió 12. 40. p. Szerkesztői tájékoztató. NyK 85. 249. p. Szegedi pályám emlékezete. Somogyi Könyvtár Műhely 22. (1983/2 3), 96 8. 1984. Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Hrsg. von P. Hajdú und L. Honti. Budapest 331 lap. (BiblUral 7.) [Rec.: A. Sauvageot: BSL 80. 1985, 266 9. A. Künnap: FUM 9. 1985, 133 8. V. Eiras: Sananjalka 28. 1986, 247 50. H. Zikmund: ZPhon 39. 1986, 623 4.] Újabbkori nyelvészeti kapcsolatok. In: Barátok Rokonok. Szerk. Karig Sára. Budapest, 109 23. Nykyajan kielitieteelliset suhteet. In: Ystävät Sukulaiset. Toim. Päivi Heikkilä Helsinki, 101 14. Unkarilaisten vieraiden tervehdys. JSFOu 79. 205 7. Fabriczius and Uralic Studies. In: Ferenc Fabriczius-Kovács Bibliography. Compil. M. Kontra. Bloomington, 27 38. Kálmán Béla üdvözlése 70. születésnapján. MNy 80. 103 6. Közvélemény és tudomány. Magyar Tudomány 587 9. Der Begriff des Dialekts in den uralischen Sprachen (Thesen). Dialectologica Uralica I. Mitteilungen der SUA 5. Hamburg, 33. p. Robert Austerlitz: 60? NyK 86. 251 6. 23

A nyelvi változásnak egy különleges esetéről. ÁNyT 15. 49 56. Gibt es Zahladverbsuffixe im Jurakischen? FUM 8. 39 43. Közvélemény és tudomány. In: Szücs Katalin: Dilettantizmus a tömegtájékoztatásban. Népszabadság 42/229. sz. 16. l. p. 1985. Ural'skie jazyki i narody. Ford. J. Helimskij. Moszkva, 430 l. Utószó. In: Kalevala. Ford. Vikár B. Budapest, 331 5. Új irányzatok a finnugor nyelvészetben. Élet és Tudomány 9. 262 4. The main characteristic features of the Uralic languages. ALH 33. 101 12. Der Begriff des Dialekts in den uralischen Sprachen. In: Dialectologia Uralica. Hrsg. W. Veenker. Wiesbaden, 1 15. (Veröffentlichungen der SUA 20.) Magyarok és a finnugor népek. Szovjet Irodalom 6. 3 7. Hungarian Finnish relations in Linguistic Studies. In: Friends and Relatives. Budapest, 117 32. 1986. Denis Sinor and Uralic Studies. In: Denis Sinor Bibliography. Arcadia Bibliographica. Compil. R. I. Meserve. Bloomington, 49 53. (Virorum Eruditorum 9.) Personalbezeichnung für die 2. Person im Uralischen. SFU 21. 1 6. Márk Tamás 1946 1985. NyK 88. 301 3. H. Lehečková: Uvod do ugrofinistiky. NyK 88. 40. p. (Ism.) Keve A.: Magyarország madarainak névjegyzéke. NyK 88. 393. p. (Ism.) Priszter Sz.: Arbores fructicesque Europae. Vocabularium octo linguis redactum. NyK 88. 393. p. (Ism.) 1987. Die uralischen Sprachen und Literaturen. Budapest Hamburg, 608 lap. (Bibliotheca Uralica 8.) Társszerző: P. Domokos Kardos László 1898 1987. Magyar Tudomány 506 8. Köszöntő (a IV. Magyar Névtudományi Konferencián Pais D. születésének 100. évfordulójára) MNy 83. 262 3. Recherches ouraliennes (finno-ougriennes). In: Sciences sociales et humaines en Hongrie. Dir. B. Köpeczi. Budapest, 229 38. A Nemzeti Színház eszme Európában. Népszabadság szept. 23. 7. p. Nyelvrokonok és rokon nyelvek 1. Sumerok a Kárpátmedencében? Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet január 29. 4. p. Nyelvrokonok és rokon nyelvek 2. A néni Afrikában. Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet január 30. 4. p. 24

Levél-nyelvészet. A gulyás és a hal. Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet április 18. 9. p. Finnországról a magam módján. In: Vallomások Finnországról. Szerk. Pap Éva. Budapest, 58 63. (Begrü ung) Village and Town. In: The 2nd Finnish Hungarian Symposium on Ethnology. Ed. Paládi-Kovács A. Szarvas Zs. Budapest, 5 7. 1988. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (4. kiadás) Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 204 lap. (2. kiadás) Die samojedischen Sprachen. In: The Uralic Languages. Ed. D. Sinor. Leiden New-York Kobenhavn Köln, 3 40. (Handbook of Uralic Studies 1.) Rec.: J. Janhunen: FUF 50. 1991, 96 100. T. Salminen: Vir 1990, 443 502. Mahler Ede és Otto Donner két levele. In: Urálisztikai Tanulmányok 2. Szerk. Domokos P. Pusztay J. Budapest, 181 4. Ökologische 'Argumente' gegen sibirische Siedlungplätze der Uralier. Specimina Sibirica I, Pécs, 63 9. 1989. Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 340 lap. (3. kiadás) Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (5. kiadás) 'ős-' In: Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Budapest, 67 72. Sőtér István. Itk 91 92. 5 6. Suomen kielen opetus ja tutkimus Unkarissa. Specimina Fennica I. Pécs, 89 99. 1990. A nyelvrokonság bizonyítékai. Élet és Tudomány 8. 246 7. A magyar őstörténetkutatás fél évszázada. Magyar Tudomány 241 2. Einiges über Fürwörter. LU 26. 1 12. Non-Uralic features in Uralic languages. Theses. CIFU 7. Summaria Dissertationum 2A Debrecen, 64. p. Nicht-uralische Merkmale in den uralischen Sprachen. CIFU 7. 1B, Sessiones plenares et symposia. Debrecen, 36 9. Köszöntő az ICFUC nevében Begrü ungsansprache von Seiten des ICFUC Welcoming address on behalf of the ICFUC. CIFU 7. 1B, Debrecen, 18 26. Bericht über die Arbeit des ICFUC während des CIFU 7. CIFU 7 1B, Debrecen, 36 9. Bevezető (a Budenz-üléshez). NyK 89. 99 100. Budenz-problémák. NyK 89. 125 65. 25

Ein Brief von Anton Velics an Otto Donner. Specimina Sibirica III, Pécs, 57 66. Streitfragen um Barna. Linguistica Uralica 26. 300 95. Finnougrische Forschungstellen in Ungarn. 19. ABDOSD-Tagung. Budapest 11 14 Juni 1990. Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz. Veröffentlichungen der Osteuropa-Abteilung Bd. 14. Berlin, 4 6. Nyelvrokonok ünnepnapjai. Bszélgetés Dombi Margittal. Népszabadság VIII/31. sz. 7. p. 1991. Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 204 l. (3. kiadás) Pályatereim, avagy: a nyelvészetről Vx1Sg-ban. In: A nyelvészetről egyes szám, első személyben. Szerk. Bakró-Nagy M. Kontra M. Budapest, 45 54. Barna mordvin kutatásai. NéprNytud. 33. 17 22. Möglichkeiten einer linearer Abstammung uralischer Sprachen. Proceedings of the 14th Int. Congress of Linguists Berlin /GDR 1987. Ed.: W Bahner et al. Bd. III. Berlin, 2480 3. Reunahuomautuksia kahden arvostelun johdosta. Vir 95. 350 1. O. Donner and J. Budenz on Linguistic Affinity. Varia Euroasiatica. Festschrift für Prof. A. Róna-Tas. Szeged, 63 75. 1992. Introduzione alle lingue uraliche. (Ford. D. Gheno). Torino, 278 l. Mikko Korhonen 1936 1991. Magyar Tudomány 235. p. Rekonstrukció és az alapnyelv jellege. In: Rédei-Festschrift. Szerk. Deréky Pál et al. Wien Budapest, 165 77. (Urálisztikai Tanulmányok 3.) Budenz és az indouráli hipotézis. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss J. Szűcs L. Budapest, 254 63. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Magyar Tudomány 753 5. (Ism.) Erkki Itkonen. Magyar Tudomány 1144 5. Előszó R. Austerlitz Nyelvek és kultúrák Eurázsiában című kötetéhez. Vál., szerk. és ford. Simoncsics Péter. Budapest, 5 7. (Urálisztikai Tanulmányok 4.) Hajdú Péter írja. MNy 88. 383. p. Reconstruction and the substance of Protolanguage. LU 28. 241 50. 26

1993. Zsirai Miklós Emlékkönyv. Szerkesztette Hajdú Péter. Benne: Előszó, Zárszó, H. Paasonen osztjákföldi levelei O. Donnerhez.. Budapest, 7, 55 7, 129 81. (Urálisztikai Tanulmányok 5.) Társszerző: Mikola Tibor Ural'skie jazyki. In: Jazyki mira. Ural'skie jazyki. Red. V. N. Jarceva. Moszkva, 7 19. Intráda. NyK 91. 7 8. Kálmán Béla köszöntése 80. évfordulóján. MNy 89. 374 7. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Magyar Tudomány 1415 7. (Ism.) (Lexikoncikkek az Akadémiai Nagylexikonban, finnugor tárgykörben, A B). 1994. Budenz József és a Kalevala. MNy 65 71. ér 1 = ér 2? In: Bárczi Géza-emlékkönyv. Szerk. Szathmári István et al. Budapest, 63 66. (MNyTK 200.) Budenz József a Kalevaláról. NéprNytud. 35. 25 45. Társszerzők: L. Rumohr- Norio és V. Tervonen. A finn nyelv és kultúra Magyarországon. In: Tanulmányok a finn nyelvről és kultúráról. Szerk. O. Karanko-Pap Várady E. Budapest, 1993 (= 1994), 17 22. (Urálisztikai Tanulmányok 6.) 1995. Másodlagos egyezések. Kivezetés az uráli nyelvészetbe. MNy 129 40. Robert Austerlitz 1923 1994. Magyar Tudomány 614 7. Commentaria. Utószó Simoncsics P. Kajla szarvra nem tapad a hó. Kamassz találóskérdések című munkájához. Pomáz, 69 70. Nicht-Uralisches in den uralischen Sprachen. Incontri Linguistici (Trieste Udine Pisa) 17. 59 79. A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus értékelése. NyK 93. 184 9. Bevezető. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I:1 kötet. (Társszerkesztő) A magyarság korai története. Szerk. Róna-Tas András. Szeged, 1 8. (Magyar őstörténeti könyvtár 9.) 1996. Nemzeti karakterológia? Magyar Hírlap 1996. aug. 7. sz. 7. p. Kiss J.: Zsirai Miklós. MNy 353 6. (Ism.) Lappáliák. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. Szeged, 115 8. Fettich Györkéje. Magyar Múzeumok 1996/4. 1. p. CIFU, ICFUC, CIPL, AILA, SLE etc. In: Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára. Szerk. Terts István. Pécs, 97 101. 27

1997. Felelet a mondolatra (Válasz Grétsy Lászlónak). Élet és Irodalom 1997. máj. 23. sz. 2. p. Wiener Wahl (Arcképek tények állapotok). In: Nyíri Antal 90 éves. Szerk. Büky László. Szeged, 91 108. Fokos Dávid emlékezete. Folia Uralica Debreceniensia 4. 237 42. Kálmán Béla 1913 1997. Magyar Tudomány, 1515 6. Felszólalás a Zsirai Miklós Ált. Iskola névadó ünnepén. Finnugor Világ 1997/5. 15 6. 1998. Bo Wickman 80. születésnapjára. A Reguly Társaság értesítője 14. 4 5. Pertti Virtaranta 1918 1997. MNy 94. 109. p. Gyászbeszéd Kálmán Béla ravatalánál. MNyj 35. 5 7. A magyar ugor vs. altaji összehasonlítástól az uráli nyelvészetig (via finnugor). In: 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Szerk Csepregi Márta. Budapest, 56 62. (Urálisztikai Tanulmányok 9.) 1999. Ünnepi szó Vértes Edit jubileumára. MNy 1999. 381 6. Hozzászólás (a Telegdi Zsigmond emlékülésen). NyK 95. 83 7. Cégek és jelzők. Élet és Irodalom 1999. okt. 15. sz. 2. p. 2000. Innovations in Uralic languages. In: The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia II and III. Ed. A. Künnap. Tartu, 257 71. Sajtó alatt: Portré Györke Józsefről. NéprNytud 40. 1 26. Adjektiva und Prädikate im Lappischen. Gedenkband für H. Katz. Emlékbeszéd Györke József levelező tag felett. Akadémiai Emlékbeszédek. Pusztay János: Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung. Jakab Emlékkönyv. Mnyj 28

KORTÁRSI MÉLTATÁSOK HAJDÚ PÉTERRŐL HAJDÚ PÉTER 70 ÉVES (Megjelent a hasonló című könyvben Budapesten, 1993-ban) 1923. december 27-én Budapesten született Hajdú Péter, az uralisztika nemzetközi hírű szakembere, a tudományos közélet egyik vezető alakja. Születésnapja alkalmából köszöntik ezzel a kötettel kollégái, tanítványai, tisztelői. Pályakezdésére, pályaválasztására olvasmányai középiskolás korában is sokat és sokfélét olvasott, valamint iskolai élményei voltak döntő hatással, amint Pályatereim, avagy: a nyelvészetről Vx1Sg-ban című visszaemlékezéseiben írja (A nyelvészetről egyes szám első személyben. Budapest, 1991, 45 54). Néhány nyelvészeti könyv és nem utolsósorban egy 1938. évi finnországi út hatására adja fel korábbi, fizikával kapcsolatos terveit, és jegyzi el magát a nyelvészettel. 1941-től 1945-ig végezte el Budapesten az egyetem magyar német szakját, egyetemi tanulmányai alatt az Eötvös Collegium tagja volt. 1945-ben fogadták el a vogul nyelv szóvégi magánhangzóiról írott doktori munkáját. Ha tudományos tanulmányai, kutatásai kezdetének 1941-et vesszük, akkor eddigi pályafutása az 1941-től 1993-ig terjedő időszakot fogja át, több mint fél évszázadot. Amikor Hajdú Péter elindult tudományos pályáján, a magyarországi finnugrisztika, de az egész hazai nyelvészet is súlyos helyzetben volt. A múlt század utolsó negyedében s századunk elején virágzó, nemzetközileg vezető szerepet játszó magyar finnugrisztika fejlődése az első világháborút követő összeomlás, a trianoni béke s a gazdasági gondok miatt megtört. A szűkös anyagi lehetőségek következtében önálló finnugor nyelvészeti kiadvány alig jelent meg, a folyóiratok is igen rendszertelenül láttak napvilágot. Ahogy Zsirai 1941-ben megfogalmazta (MNy 37. 294), Magyarország egyre kevésbé teljesítette azokat a tudományos kötelességeket, amelyeket a finnugor nyelvcsalád legidősebb, legerősebb tagjaként teljesítenie illett volna. A gazdasági helyzet javulásával a 30-as évek végén, a 40- es évek elején mutatkoznak a kedvező változások első jelei, s a megindult fejlődést az újabb háborús összeomlás is csak pár évre szakította meg. Tehetséges és ambiciózus szakemberek a húszas harmincas években is éltek Magyarországon, s a nehéz kutatási körülmények között is dolgoztak, nem egyszer csupán íróasztaluk fiókja számára, s reménykedtek a körülmények javulásában. Arra, hogy a külföldön kibontakozó új irányzatokat, módszereket megismerjék, alkalmazzák, keveseknek volt módjuk, s talán az igény sem ébredt fel 29

mindenkiben. A végre jobb lehetőségekhez jutó idősebb és középgenerációra, valamint a tehetséges, érdeklődő fiatal nyelvészekre várt az a feladat, hogy a magyar nyelvészet lelassult fejlődését felgyorsítsák, kényszerű mulasztásait pótolják, a nyelvtudomány új eredményeit és módszereit megismerjék, alkalmazzák. Hajdú Péternek már a pályakezdése azt ígérte, hogy nagy szerepe lesz a hazai finnugrisztika megújításában, s most, munkásságának ötven éve után, 70. születésnapján joggal mondhatjuk, hogy Hajdú Péter nélkül a hazai uralisztika jóval szegényebb lenne. Hajdú Péter széleskörű tudományos és tudományszervezői munkásságából először is szamojedisztikai kutatásait említem. Lehet, hogy más témájú írásai nagyobb hatásúak voltak, nagyobb visszhangot váltottak ki, a szamojéd népek és nyelvek iránti érdeklődése azonban végigkísérte életpályáját. Már egyik legelső, húszéves korában megjelent írása is szamojéd témájú (A szamojédok. Magyar Élet 1943/12. 26 7). A szamojedisztika nagy kutatói korábban mind finnek voltak: Castrén, K. Donner, Lehtisalo. Nálunk csak néhány nyelvész érintette egy-két írásában a szamojéd nyelveket: Budenz, Halász Ignác, Györke. Joggal mondhatjuk, hogy a magyar szamojedológia megalapozója Hajdú Péter. A szamojéd nyelvészet valamennyi területén kompetens. Vizsgált hangtani problémákat (a szókezdő nazálisok kialakulása, a gégezárhangok leíró és történeti szempontból, a fokváltakozás kérdése stb.). Vannak fontos alaktani problémákat elemző tanulmányai (a predikatív ragozás a szamojéd nyelvekben, az infinitívusz eredete stb.), s a mondattan sem idegen tőle (a tagadó igei alakok szintakszisa), régi, több uráli nyelvben jelentkező szófaji természetű kérdés tisztázását segíti a nyenyec "nomen-verbumok"-at tárgyaló írása. Mintaszerű a szamojéd szóképzés egyik érdekes problémájának, a sajátos konnektív-reciprok képző genetikai és areális-tipológiai összefüggéseinek szentelt dolgozata. Érdeklődése kiterjedt a névtanra is. Monográfiát írt a szamojédek elnevezéseiről, foglalkozott a nyenyec névadás kérdéseivel. Még lehetne sorolni témákat és tanulmánycímeket Hajdú Péter szamojéd nyelvészeti kutatásaiból, de az eddig említettek is mutatják munkásságának, felkészültségének átfogó voltát, mondhatni teljességét. Számba vett, értékelt és hasznosított szinte minden szamojéd nyelvészeti forrást. Figyelemmel kísérte, s ami olykor már-már külön tudománynak számított, be is szerezte a Szovjetunióban megjelenő szamojedisztikai szakirodalmat. A szakma sokszor az ő írásaiból, recenzióiból ismerte meg Tyerescsenko, Homics, Dul'zon és mások publikációit, a tomszki, novoszibirszki szamojéd kutatások eredményeit. De nemcsak az orosz nyelvű kiadványokat vonta be a tudomány vérkeringésébe, hanem régebbi forrásokat is: kiadta Pápai Károly 1888 89-ben gyűjtött közép-obi szölkup szójegyzékét, s új kiadásban tette közzé Grigorovszkij 1879. évi déli-szelkup olvasókönyvét. 30