BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 7. (MK-4295-7) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet

BIOLÓGIA TANMENET a Műszaki Kiadó Biológia 7. (MK-4295-7) tankönyvéhez Készítette: Kropog Erzsébet

BIOLÓGIA TANMENET A 7. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A tanmenet a Műszaki Kiadó Kropog Erzsébet, Mándics Dezső, Dr. Molnár Katalin: Biológia 7. című tankönyvéhez (MK-4295-7) készült, amelyet a szerzők a kerettanterv (17/2004. (V.20.) OM-rendelet) alapján készítettek el. A tankönyvhöz munkafüzet (MK-4296-4) és interaktív tananyag is tartozik. A 7. évfolyamon Az életközösségek, A Föld élővilága, A megsebzett bolygó és Az élőlények rendszerezése című témák kerülnek sorra. A tananyag a természetismeret tantárgy tanulása során elsajátított ismeretekre támaszkodik. A témák igénylik a természetismeret tantárgy anyagának alapos ismeretét, továbbfejlesztik a korábban megszerzett készségeket és jártasságokat. A tananyagban előforduló fogalmak, folyamatok és összefüggések mellett a tanmenet külön figyelmet szentel a tanítási órán alkalmazható tanulásszervezési megoldásokra, fejlesztési lehetőségekre, tanulói tevékenységekre, amelyek segítségével a fejlesztés megvalósítható, és megjelennek a megvalósításhoz szükséges eszközök is. Felhívja a figyelmet azokra a fejlesztési lehetőségekre, amelyekkel a kompetenciaalapú oktatás megvalósítható. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogyan jelennek meg a kulcskompetenciák a tanítási folyamatban. A tanmenetben a kulcskompetenciák fejlesztésének konkrét megvalósítását írjuk le. A témákat irodalomjegyzék és eszközjegyzék egészíti ki, amelyek segítséget nyújtanak az órák megvalósításához. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Gondolkodási kompetencia Fejlesztésük a tanórán Hallott vagy olvasott információk feldolgozása, jelenségek, folyamatok leírása szóban és írásban; szövegértési feladatok megoldása; lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok használatának gyakorlása; bizonyítás, vita, érvelés; kiselőadások tartása előre megadott témában, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások tanári útmutatás alapján. Grafikonok, diagramok leolvasása, értelmezése; táblázatok adatainak értelmezése, egyszerű táblázatok készítése; egyszerű számítási feladatok elvégzése. A természeti folyamatok, kölcsönhatások leírása, az ok-okozati összefüggések feltárása, a változások okainak megértése; az ismeretek alkalmazása a mindennapi életben, a természeti környezet megőrzésének módjai és lehetőségei, a környezetvédelem tudományos alapjainak alkalmazása mindennapi problémák megoldására, az egészséget veszélyeztető hatások felismerése és elkerülése, a környezetkárosítás megelőzésének lehetősége; kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában, a kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon. Az infokommunikációs technológiák (internet, CD- ROM) használatának elsajátítása, az információ megszerzésének, feldolgozásának és értékelésének gyakorlása. A gondolkodási képességek fejlesztése, a gondolkodási műveletek gyakorlása a problémaközpontú tanulás során; a tapasztalatok beépítése a tanulási folyamatba, a megtanult ismeretek alkalmazása a mindennapi élet jelenségeinek magyarázatára; képi, mozgóképi és szöveges úton megszerzett

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Tanulási kompetencia ismeretek, kísérletek és megfigyelések konvertálása; filmrészletek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján; ábrák, grafikonok elemzése, a következtetések szöveges megfogalmazása; osztályozás, csoportosítás. A tágabb és a szűkebb környezet problémáinak feltárása, egyéni hozzájárulás a közös környezeti gondok megoldásához; együttműködés a társakkal páros, csoport- és projektmunkában. Munkavégzés egyéni és csoportmunkában, a munka tervezésének, szervezésének, az elvégzett munka értékelésének gyakoroltatása. A természet művészi és tudományos ábrázolásának tanulmányozása; a megfigyelések, kísérletek grafikus ábrázolása, plakátok, poszterek, prezentációk készítése. A hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése, tanulás iránti igény felkeltése; írásos, grafikus és képi információk önálló feldolgozásának fejlesztése; az idő beosztásának gyakoroltatása; az eredmények értékelése; az önreflexió képességének kialakítása. Tevékenyégformák a 7. évfolyamon Kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában. A kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon, a vizsgálatok eredményeinek értékelése tanári segítséggel. Táblázatok és grafikonok adatainak leolvasása, információtartalmuk feldolgozása. Természet- és környezetvédelmi megfigyelések, mérések az iskola környezetében. A feltárt környezeti problémák és a lehetséges megoldások bemutatására, a társak meggyőzésére programok, akciók tervezése és megvalósítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, internetes források használatának gyakorlása, jártasság megszerzése a gyűjtött információk feldolgozásában. Szövegelemzések, szövegértési feladatok megoldása. Filmrészletek, diaképek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján. Kiselőadások, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások tanári útmutatás alapján előre megadott témában. Prezentációk, tablók és poszterek készítése. Feladatok megoldása egyéni, pár- és csoportmunkában. Az éves órakeret felosztása A heti óraszám 1,5; az éves óraszám 55. A tananyag elrendezése Új anyag feldolgozása Az életközösségek A Föld élővilága A megsebzett bolygó Az élőlények rendszerezése Ismétlés, összefoglalás Számonkérés Összesen 5 óra 16 óra 6 óra 13 óra 9 óra 6 óra 55 óra

Taneszközök, feltételek A tananyag elvégzéséhez interaktív tananyag használatára, filmvetítésre és egyszerű tanulókísérletek elvégzésére alkalmas terem, ideális esetben szaktanterem szükséges. Az alábbiakban a tankönyvön és a munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel: Csontvázak, kitömött állatok, folyadékos és műgyantás készítmények Növényi hajtások és termések, herbáriumi példányok Számítógép, internet hozzáférés, ismeretterjesztő CD-ROM-ok Interaktív tábla Projektor, DVD lejátszó (Diavetítő, vetítővászon, diasorozat) (Televízió, videolejátszó) Ismeretterjesztő filmek Eszközök a tanulókísérletek elvégzéséhez Folyóiratok, ismeretterjesztő könyvek (iskolai könyvtár) Ajánlott irodalom: Burnie: Barangolások a természet világában. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest, 2000. Attenborough: Az élő bolygó. Novotrade, Budapest,1989. Dr. Merkl Ottó: A bogarak világa. Műszaki Kiadó, Budapest, 2009. Attenborough: A gerinctelenek élete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006. Attenborough: A madarak élete. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999. Durrell: Amatőr természetbúvár. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. Schmidt Egon: Varázslatos madárvilágunk. Műszaki Kiadó, Budapest, 2009. Peterson Mountfort Hollouh: Európa madarai. Gondolat, Budapest, 1990. Collins: Európa madarai. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest, 2000. Polunin, O.: Európa fái és bokrai. Gondolat, Budapest, 1981. Scott, Michael: Ökológia. Holló és társa, Kaposvár, 1994. Fák Kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ralphstone, Angelica: A világ legszebb nemzeti parkjai. Könyvmíves Kiadó, Budapest, 2002. A Szemtanú sorozat kötetei. Park Kiadó, Budapest, A Mi micsoda? sorozat kötetei. Tessloff és Babilon Kiadó A Természetkalauz sorozat kötetei. Magyar Könyvklub A Határozó kézikönyvek sorozat kötetei. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest A Búvár zsebkönyvek sorozat kötetei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest

Az életközösségek 7 óra Követelmény A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a társulást alkotó populációk tűrőképessége és a környezeti tényezők között összefüggés van, a tűrőképesség befolyásolja a populációk elterjedését. a populációk létszámát és növekedését a velük kapcsolatba lépő populációk befolyásolják. az életközösség anyagforgalma körfolyamat, míg az energiaforgalom egyirányú. a fajgazdagság, a mintázat és a szintezettség a társulásfejlődés során a nyitótársulástól a zárótársulásig egyre bonyolultabb lesz. A tanulók legyenek képesek példákat hozni a populációk, társulások szerveződése és a környezeti tényezők közötti összefüggésre. adatok alapján tűrőképességi görbéket, táplálkozási piramist felrajzolni. példákat hozni a populációk közötti kölcsönhatásokra, és ezek szerepére a társulások szerveződésében. tűrőképességi grafikonokat, az anyagforgalom és az energiaáramlás sematikus ábráit elemezni. tanári útmutatás és munkalap segítségével diaképeket és ismeretterjesztő filmrészleteket elemezni. mindennapi, a környezettel és az életközösségekkel foglalkozó újságcikkek szövegét értelmezni és lényegét visszaadni. előre megadott megfigyelési szempontok, kérdések és feladatok alapján egyszerű méréseket megfigyeléseket végezni a mikroklimatikus környezeti tényezők körében. Tanári segítséggel összefoglalni a mérési eredményeket és levonni a megfelelő következtetéseket. Előzmény Természetismeret 6. osztály: A hazai erdők, mezők, vizek és vízpartok élővilágának ismerete. Az éghajlat, az élőhely és az élővilág összefüggéseinek leírása a hazai tájakra vonatkozóan. Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a hazai tájak életközösségeinek jellemző fajaiból. Kapcsolat más tantárgyakkal Természetismeret 5. osztály: Hőmérséklet, a levegő hőmérséklete; a legfontosabb légköri jelenségek Természetismeret 6. osztály: Az energia fogalma Óraszám Az óra témája Fogalmak, folyamatok, összefüggések 1. A népesség és a társulás Fogalmak: faj, népesség, társulás, anyagcsere, életközösség A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Példák gyűjtése az egyed feletti Képek, diák az egyed feletti szerveződési szintek (populációk, szerveződési szintekről. társulások) kialakulása, szerveződése és a környezeti tényezők közötti összefüggés

2. Az élőlények környezeti igénye Fogalmak: élő és élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, tűrőképességi görbe, szűktűrésű, átlagos tűrésű, tágtűrésű népesség, környezeti igény 3. A népességek kölcsönhatásai a társulásokban 4. Az életközösségek anyagés energiaforgalma A tűrőképesség korlátozza a populációk elterjedését. Fogalmak: együttélés, versengés, asztalközösség, élősködés, táplálkozási kapcsolat, tápláléklánc, táplálékhálózat A populációk létszámát és növekedését a velük kapcsolatba lépő populációk gyorsítják, vagy lassítják. Fogalmak: termelők, elsődleges, másodlagos fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók, ökológiai piramis Folyamatok: A víz és a szén anyagforgalma körfolyamat. Az energiaáramlás egyirányú folyamat. 5. A társulások jellemzői és változásai Fogalmak: fajgazdagság, mintázat, szintezettség, társulásfejlődés, nyitó- és zárótársulás Folyamatok: A mérsékelt övezetben a társulások képe az évszakoknak megfelelően alakul. A tavak feltöltődése, a sziklák beerdősülése társulásfejlődés. A társulásfejlődés során egyre bonyolultabb felépítésű társulások követik egymást. bemutatására. Tűrőképességi grafikonok elemzése; adatok alapján tűrőképességi görbék rajzolása; egyszerű mérések és megfigyelések a mikroklimatikus környezeti tényezők témakörben. Konkrét példák gyűjtése a populációk közötti kölcsönhatások bemutatására. Folyamatábrák, oktatófilmek és írásvetítő transzparensek elemzése az életközösségek anyag- és energiaforgalmának jobb megértése érdekében. Tanulmányi kirándulás vagy séta a lakóhely vagy az iskola környékén lévő társulások szerkezetének és tulajdonságainak megismerésére. Az összegyűjtött ismeretek alapján jegyzőkönyv, kiselőadás, rövid esszé, poszter készítése. Tűrőképességi grafikonok. Képek, diagramok térképvázlatok a tűrőképesség és a népesség elterjedése közötti kapcsolat bemutatására. Tűréshatár Filmek, képek, diák a népességek közötti kölcsönhatásokról. Az ismeretterjesztő irodalomból vett szövegek elemzése. Táplálékhálózatok Képek, diagramok, folyamatábrák elemzése. Elektronikus információhordozók animációinak bemutatása. Anyagforgalom a természetben, Az élőlények anyagcseréje, Ökológiai piramis Képek, diák, filmrészletek elemzése a társulásfejlődéssel és a társulások visszatérő állapotaival kapcsolatban. A tanulmányi kirándulás alapján készített produktumok bemutatása.

A talaj az élőlények és az élettelen tényezők együttes hatására alakul ki. 6. Összefoglalás A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. 7. Számonkérés Feladatlap megoldása. A már ismert feladatok megoldása új szempontok vagy újabb életközösségek példáján. Képek, filmrészletek és szövegek a témával kapcsolatban. A Föld élővilága 1. A trópusi övezet élővilága 9 óra Követelmény A tanulók ismerjék a trópusi övezet biomjainak jellemző növényeit és állatait, anatómiai és viselkedésbeli alkalmazkodásukat az élőlények környezeti feltételeihez. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a trópusi esőerdők szintezettségének és fajgazdagságának összefüggése a környezeti feltételekkel. az egyes szintek növényeinek alkalmazkodása a fényviszonyok változásához, a lián és az epifiton életforma kialakulása. A nitrogénben szegény környezet és a rovaremésztő növények megjelenése. a trópusi esőerdők állatainak testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között összefüggés van. a fák, a pálmák és a pázsitfüvek alkalmazkodása a szavannák környezeti feltételeihez. a szavannák növényzete lehetővé teszi a nagytestű növényevő emlősök megjelenését, ez pedig összefügg a ragadozók előfordulásával. a sivatag növényeinek és állatainak testfelépítése és életmódja a vízhiányhoz való alkalmazkodás következtében alakult ki. az emberi beavatkozások (erdőirtás, legeltetés) befolyásolják a trópusi területek természetes élővilágát. a száraz évszak hossza meghatározza a különböző szavannatípusok kialakulását. az éghajlat, az élővilág és a talaj kialakulása összefügg egymással. A tanulók legyenek képesek a megismert fajok önálló bemutatására, jellemzésére, felismerésére, a legfontosabb morfológiai tulajdonságok összehasonlítására. példákkal magyarázni az életfeltételek és a testalkat közötti összefüggéseket, ezeket a jellemzőket a tananyagban nem szereplő fajok esetében is felismerni. táplálékláncokat és táplálékhálózatokat összeállítani, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyait ökológiai piramisban ábrázolni. felismerni a trópusi területek termesztett növényeit, leírni ezek élvezeti értékéit és veszélyeit. Tudjanak tanári segédlettel kiselőadásokat készíteni, anyaggyűjtést végezni a trópusi területek élővilágának sokféleségével kapcsolatban. Készítsenek plakátot, posztert a trópusok természetes élővilágának megvédése érdekében.

Előzmény Természetismeret 5.: Az időjárás és az éghajlat elemei. A virágos növény szerveivel kapcsolatos ismeretek. A háziállatok és a ház körül élő állatok testfelépítése és életmódja. Az ízeltlábúak, rovarok, gerincesek, madarak, emlősök közös tulajdonságai. Természetismeret 6.: Éghajlat, éghajlati övezetek. A tölgyerdők és füves puszták sajátosságai, környezeti tényezői. Az erdő, víz, vízpart, füves területek élőlényeinek testfelépítése, életmódja. A hazai életközösségek gerinces és gerinctelen állatainak jellemző testfelépítése. Kapcsolat más tantárgyakkal Földrajz 7.: Távoli földrészek éghajlata, talaja, természetes növénytakarója és állatvilága, ültetvények, oázisok jellemzése, az ember felszínformáló tevékenysége. Óraszám Az óra témája 8. A trópusi esőerdők elhelyezkedése a Földön, környezeti adottságai, jellemzésük Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: örökzöld trópusi esőerdő, szintezettség, óriásfák, palánkgyökerek, kúszónövény, fán lakó növény, rovaremésztő növény A meleg, csapadékos éghajlat miatt a legnagyobb fajgazdagságú, legtagoltabb életközösségek alakultak ki; örökzöld fák. A lombkorona záródása miatt szegényes a cserje- és gyepszint, viszont lián és epifiton életforma jelent meg. A talaj tápanyagtartalma alacsony a sok csapadék és a gyors anyagforgalom miatt. A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei A trópusi esőerdő biom Világtérkép; hőmérséklet- és elhelyezése a földrajzi térképeken csapadékdiagramok elemzése. és a kontúrtérképeken. Filmrészletek elemzése munkalap Az éghajlat az élőhely és az segítségével. élővilág jellegzetességeinek Színes képek, diák az esőerdőkről leírása. és az esőerdők jellemző növényeiről. Anyaggyűjtés a trópusi övezetben élő, a tananyagban nem szereplő fajokról. Kiselőadás, házi dolgozat, album, plakát vagy poszter készítése. Esőerdők 9. A trópusi esőerdők állatvilága, az emlősök és a madarak Fogalmak: emlősök, majmok, emberszabású majmok, macskaféle ragadozók madarak, papagájok, kolibrik, nektármadarak, ragadozó madár, rejtőszín A trópusi esőerdők állatainak testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között összefüggés van. A hasonló környezeti feltételekhez való Példák gyűjtése a trópusi övezet biomjainak jellemző növényeire és állataira. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Képek, filmrészletek megfigyelése, elemzése. Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok. Gumós és tarajos zápfogak bemutatása. Esőerdők

10. A trópusi esőerdők állatvilága, a hüllők és az ízeltlábúak alkalmazkodás hasonló testfelépítés kialakulását eredményezi. Fogalmak: hüllők, kígyók, óriáskígyók, mérgeskígyók, méregfog, krokodilok, ízeltlábúak, rovarok, bogarak, pókszabásúak A növényzet és az állatvilág kapcsolata. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdőben. Folyamatok: Az esőerdők irtása, a talaj leromlása. 11. A szavannák Fogalmak: szavanna, akáciák, majomkenyérfák, eukaliptuszok, pálmák, pozsgás növények, pázsitfüvek Folyamatok: A száraz évszakban a lebontás mértéke csökken a talajban, ami a humusztartalom növekedéséhez vezet. A száraz évszak hossza meghatározza a szavannatípusok kialakulását. A növények alkalmazkodása a szavanna környezeti feltételeihez. 12. A szavannák állatvilága Fogalmak: Az antilopok, a zebrák, a csimpánz és a pávián, az oroszlán és a gepárd, a futómadarak és a keselyűk, a termeszek és a vándorsáska testfelépítése, életmódja, szaporodása. Folyamatok: Az emberi beavatkozás hatása. Az elsivatagosodás. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Táplálékláncok összeállítása, ökológiai piramis rajzolása és elemzése. A szavannák elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Az éghajlat az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. A növények környezeti feltételekhez való alkalmazkodásának felismerése. A fűfélék közös jellemzőinek felidézése és alkalmazása a szavannák növényzetére. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Képek, filmrészletek megfigyelése, elemzése. A párosujjú patás és a páratlanujjú patás végtag összehasonlítása. Filmek, diák bemutatása. Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek. Esőerdők Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Filmrészletek elemzése munkalap segítségével. Színes képek, diák az afrikai szavannákról és jellemző növényeiről. Szavannák Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok. Növényevő és ragadozó fogazat magyarázó rajz az összetett, gyomor felépítéséről.

A szavannák növényzete lehetővé teszi a nagytestű növényevő emlősök megjelenését, ez pedig összefügg a ragadozók előfordulásával. A versengés kizárása a növényevők táplálékkeresési szokásai, illetve a ragadozók eltérő vadászata révén. 13. A sivatagok Fogalmak: változó vízállapotú és állandó vízállapotú növények, zuzmók, kaktuszok, pálmaliliom, rövid életidejű növények, oázis, sivatagi róka, tevék, skorpiók, ásóbékák A sivatag növényeinek és állatainak testfelépítése és életmódja összefüggést mutat a vízhiánnyal. 14. A trópusi övezet termesztett növényei Fogalmak: kakaófa, kaucsukfa, kókuszpálma, datolyapálma, kávécserje, fahéjfa, mangófa, banán, bors Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyainak elemzése. A trópusi sivatagok elhelyezése a világtérképen. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyainak elemzése. Anyaggyűjtés a trópusi övezet termesztett növényeivel kapcsolatban, ezek élvezeti értékeinek és veszélyeinek megismerése. A tanult fajok származási helyének elhelyezése a világtérképen. Tanulói vizsgálatok a trópusi termesztett növények témájában munkalapok alapján. Szövegelemzés: termések leírása és összehasonlítása, a megismert Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek. Világtérkép, hőmérsékleti és csapadékdiagramok. Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok. Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek. Sivatagok Diák, képek filmrészletek elemzése. Világtérkép. Munkalapok a termesztett növények vizsgálatához. Kávészem, szemes bors, banán, datolya, fahéjfa kérge.

15. Összefoglalás A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. 16. Számonkérés Feladatlap megoldása. növényi szervek leírása, az ismeretek rögzítése rajzos formában. A már ismert feladatok megoldása új szempontok vagy újabb életközösségek példáján. A trópusi övezet néhány nemzeti parkjának vagy természetvédelmi területének jellemzése ismeretterjesztő irodalom segítségével. 2. A mérsékelt, a hideg övezet és a tenger élővilága 12 óra Követelmény A tanulók ismerjék a mérsékelt és a hideg övezet biomjait, és a világtengerek jellemző növényeit és állatait, anatómiai és viselkedésbeli alkalmazkodásukat az élőlények környezeti feltételeihez. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a szubtrópusi erdők a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás során alakultak ki, ennek megfelelően különbözik az esős telű és az esős nyarú szubtrópusi területek növényzete. a mediterrán bozótos az örökzöld szubtrópusi erdők kiirtását követően a környezeti feltételek megváltozása miatt alakult ki. az éghajlat, az élővilág és a talaj kialakulása között összefüggés van. a lombhullató erdők és a füves puszták megjelenése összefügg a környezeti tényezőkkel (pl. füves puszta--csapadékhiány). a humusz felhalmozódása a lombhullató erdők és a füves puszták talajában a lebontó folyamatok időleges gátoltsága miatt alakult ki. tűlevelű erdők és a tundrák kialakulásának összefüggése a környezeti feltételekkel. az erdőalkotó fák a szubtrópusok, a mérsékelt övezet és a tajga körülményeihez képesek alkalmazkodni, míg a pázsitfüvek a füves puszták környezeti feltételeihez. a hideg övezet növényei és állatai a vízhiányhoz és a hideghez alkalmazkodtak. az emberi tevékenység a történelmi idők folyamán átalakította a mérsékelt övezet természetes élővilágát és ma is befolyásolja az emberi beavatkozás (erdőirtás, intenzív mezőgazdaság, legeltetés, környezetszennyezés) a mérsékelt és a hideg övezet természetes élővilágának lehetőségeit. a magashegységek függőleges övezetességének kialakulása, az élőlények alkalmazkodása a gyorsan változó körülményekhez. környezeti tényezők változása és a tengeri zónák kialakulása között összefüggés van. a moszatok testfelépítése és életmódja között, a zöld-, barna- és vörösmoszatok előfordulása és a vízmélység között fennálló összefüggés. a víz mélysége, oxigéntartalma és planktonsűrűsége közötti összefüggés. az állatok alkalmazkodása a partközeli tenger, a nyílt tenger és a mély tenger eltérő környezeti feltételeihez. a partközeli tengerek élővilága gazdagabb a nyílt tenger és a mély tenger élővilágánál. a korallok elterjedése és tűrőképességük közötti összefüggés.

A tanulók legyenek képesek példákat hozni a szubtrópusi, a mérsékelt és a hideg övezet biomjainak, valamint a tengerek jellemző növényeire és állataira. példákon keresztül bemutatni, hogyan alkalmazkodott a tanult élőlények testfelépítése a környezeti feltételekhez. Legyenek képesek a megismert fajok önálló bemutatására, jellemzésére, felismerésére, a legfontosabb morfológiai tulajdonságok összehasonlítására, a megismert fajok csoportosítására. példákkal magyarázni az életfeltételek és a testalkat közötti összefüggéseket, ezeket a jellemzőket a tananyagban nem szereplő fajok esetében is felismerni. táplálékláncokat és táplálékhálózatokat összeállítani az egyes övezetek legjellemzőbb fajainak felhasználásával és az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyait ökológiai piramisban ábrázolni. felismerni a legfontosabb termesztett növényeket, ezek szerepét az emberi népességek fennmaradásában, a gyakoribb gyümölcsöket és fűszernövényeket, a gazdaságilag legfontosabb halfajokat. tanári segédlettel kiselőadások készítésére, gyűjtsenek anyagot a természetes élővilág bemutatására, a mezőgazdasági és az ipari termelés következtében kialakult természetátalakítás bemutatására, készítsenek plakátot, posztert a környezetszennyezés hatásainak bemutatására. elmagyarázni, miért képezheti a plankton élővilága a tengeri táplálékhálózatok alapját, milyen táplálkozási kapcsolatok és más populációs kölcsönhatások alakulnak ki az egyes tengeri élőhelyeken. saját szavaikkal megfogalmazni, hogyan befolyásolja az emberi beavatkozás (szárazföld felől érkező szennyezések, olajszennyezés, tengerparti tömegturizmus) a tengerek élővilágának lehetőségeit, hogyan függ össze az ózonlyuk kialakulása a tengeri plankton pusztulásával és mi a szerepe a plankton pusztulásának a globális felmelegedésben? Előzmény Természetismeret 5: Az időjárás és az éghajlat elemei. A növények szerveivel kapcsolatos ismeretek. Az állatok szervezetének és életmódjának összefüggései (táplálkozás, mozgás). Természetismeret 6: Éghajlat, éghajlati övezetek. A hazai erdők életközösségei témakörben megismert fás szárú és lágy szárú növények főbb jellemzői, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A mérsékelt övezet termesztett növényei. Kapcsolat más tantárgyakkal Földrajz: mérsékelt és a hideg éghajlati övezet; az ember felszínformáló tevékenysége; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; óceánok, tengerek földrajzi jellemzői Fizika: halmazállapot-változások, súrlódás, közegellenállás

Óraszám Az óra témája 17. A meleg mérsékelt öv élővilága A meleg mérsékelt öv termesztett növényei Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: keménylombú erdő, paratölgy, nemes babér, bőrnemű levél, makkia, vadpisztácia, rozmaring, illóolajok, közönséges kaméleon, babérlombú erdő, babérfélék, liliomfa, bambuszok, óriáspanda A levélszerkezet összefüggése az éghajlattal. A mediterrán éghajlaton kis felületű, vastag, viaszos, sok szilárdító elemet tartalmazó levelek, szőrös levélfonák. A monszun éghajlaton vékony levéllemezű növények; a lombkorona kevésbé záródik, gazdag gyepszint és cserjeszint. Folyamatok: Az erdőirtások után a talajpusztulás miatt bozótos alakul ki. A képességfejlesztés tanulói tevékenységei A meleg mérsékelt öv biomjainak elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Az éghajlat az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. Növény- és állatfajok, illetve csoportok jellemzése, összehasonlítása. A keménylombú és a babérlombú erdők felépítésének és erdőalkotó fáinak összehasonlítása. Bőrnemű levél vizsgálata. eszközei Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Színes képek, diák a keménylombú és a babérlombú erdőkről és biomokra jellemző növény- és állatfajokról. Fikusz levele, babérlevél, a paratölgy kérge, mediterrán eredetű fűszernövények (rozmaring, oregánó, bazsalikom) hajtásai. Internetes források használata, anyaggyűjtés és feldolgozás. Poszterek vagy prezentációk készítése. 18. A valódi mérsékelt öv élővilága Fogalmak: lombhullató erdő (tölgyesek, bükkösök), pázsitfüvek Folyamatok: A humusz felhalmozódása: a lombhullató erdők és a füves puszták talajában a lebontó folyamatok időleges gátoltsága miatt. A bükkösök, a tölgyesek és a füves puszták Csoportos projektmunka: a meleg mérsékelt öv termesztett növényeinek megismerése és bemutatása. A valódi mérsékelt öv biomjának elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Az éghajlat, az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek A mérsékelt övezet élővilága Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése színes képek, diák a bükkösök, tölgyesek és a füves puszták jellemző növény- és állatfajairól. Csoportmunka: a prérik és az eurázsiai sztyeppek élővilágának megismerésére.

kialakulása és összefüggése a csapadékviszonyokkal. Az erdő lombkoronájának záródás és az erdő szintezettsége közötti összefüggés felidézése. A pázsitfüvek alkalmazkodása a füves puszták környezeti feltételeihez (szélmegporzás, szárazságtűrés). 19. A mérsékelt övezet termesztett növényei Fogalmak: A gabonanövények, a kukorica és a napraforgó testfelépítése, szervezetük jellemző vonásai. 20. A hideg mérsékelt övezet élővilága A tajga növényvilága Összefüggések A növények környezeti igénye, származása, gazdasági jelentősége. Fogalmak: tajga, tűlevelű erdő, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, örökzöld tűlevél, tobozvirágzat, zárvatermő, nyírfa, vörös áfonya, rovaremésztő növény, gombák, mohák, tőzegmoha, láp Összefüggések A tajga földrajzi elhelyezkedése, kialakulása és összefüggése a környezeti feltételekkel; alkalmazkodás a hideghez és a csapadékhiányhoz. A tőzegmohalápok kialakulásának környezeti feltételei. leírása. A tanult fajok legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a tanult fajok felhasználásával. A korábban tanult növény- és állatfajok felidézése, összehasonlítása és csoportosítása. A hazai lomberdők és a füves területek élővilágának rendszerező ismétlése, a fajok megnevezése, összehasonlítása. Tanulói vizsgálatok a termesztett növények témában, munkalapok segítségével. Kiselőadás, poszterek készítése a legfontosabb termesztett növényeikkel és ezek szerepével kapcsolatban az emberi népességek fennmaradásában. A tűlevelű erdők biomjának elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Az éghajlat az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. A hazai lomberdők és a fenyvesek összehasonlítása. A tanult fajok legfontosabb Termések, növényi és állati preparátumok a természetismeret során tanult fajok felidézéséhez és rendszerezéséhez. Élő vagy herbáriumi növények, termések, csíráztatott gabonafélék Internetes források és ismeretterjesztő könyvek használata, anyaggyűjtés és feldolgozás. világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Filmrészletek, diák, képek a tajgaerdőkről, jellemző növényfajokról. Élő anyag vagy herbáriumi növények: erdeifenyő-, lucfenyő-, vörösfenyőhajtás, toboz; nyírfahajtás; moha.

A tajgaerdők talajának alacsony tápanyagtartalma a korlátozott lebontás következménye (gyantás levél, hideg és csapadékhiány). A levélszerkezet összefüggése az éghajlattal. Gyanta, viaszbevonat, kis levélfelület, örökzöld. A fenyők fényigénye miatt a lombkorona zárul, szintezettség kevésbé tagolt. Folyamatok: A fakitermelés és a környezetszennyezés hatása a tajgák pusztulására. 21. A tajgák állatvilága Fogalmak: A mókus, a mormota, a hermelin, a barnamedve, a hiúz, a farkas és a fajd testfelépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. A táplálékszerzés módja, a fogazat és a táplálkozás összefüggése. A kültakaró színe, mintázata, viselkedésbeli alkalmazkodás a környezethez (rejtőszín, téli álom, búvóhelyre húzódás, készletgyűjtés). A testfelépítés összefüggése a zsákmányszerzés módjával. Az ivadékgondozás, az utódok fejlettségének összefüggése az életmóddal (fészekhagyó fiókák, fejletlen ragadozó utódok, nagy alomszám és gyors egyedfejlődés a rágcsálók esetében). morfológiai tulajdonságainak leírása, összehasonlítása és csoportosítása. Poszter vagy kiselőadás készítése az emberi beavatkozások és a tajga veszélyeztetettségének bemutatására. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése és leírása. A korábbi ismeretek felidézése, a tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. Filmrészletek elemzése munkalap alapján. A ragadozók testfelépítésének és zsákmányszerzésének összehasonlítása. Rejtőszínek kialakulása, analógiák keresése. Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a tanult fajok felhasználásával. Az ökológiai rendszer mennyiségi viszonyainak elemzése. Internetes források és ismeretterjesztő könyvek használata, anyaggyűjtés és feldolgozás. Filmrészletek, diák, képek a tajgaerdők jellemző állatairól, növényfajokról, ezek megfigyelése, elemzése. Ragadozó és rágcsáló fogazat, tarajos, gumós, redős zápfogak. Kitömött állatok.

22. A hideg övezet élővilága Fogalmak: A tundrák és a sarkvidéki öv elhelyezkedése a Földön, környezeti adottságai, jellemzésük; zuzmók, rövid életidejű növények, lemming, rénszarvas, sarki róka, fókák, jegesmedve, pingvinek. A növények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez: kiszáradástűrő, változó vízállapotú és rövid életidejű növények. Az állatok alkalmazkodása a környezeti feltételekhez: többnyire mindenevő állatok, csoportos életformák, vándorlás, rejtőszínek, a tengerek közelségének kihasználása. 23. A magashegységek élővilága Fogalmak: függőleges övezetesség, lombhullató erdők, fenyvesek (lucfenyő, jegenyefenyő, törpefenyvesek, alhavasi rétek, örök hó A hegységek szél felőli és szélárnyékos oldalának eltérő környezeti feltételei, összefüggésük a csapadékképződéssel. A tundra és a sarkvidékek elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Az éghajlat, az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. Analógia felismerése a sivatagok és a tundrák élővilágának alkalmazkodása között. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése és leírása. A korábbi ismeretek felidézése, a tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. A már tanult állatfajok összehasonlítása a tundra állataival (gímszarvas rénszarvas, sarki róka vörös róka sivatagi róka, barnamedve jegesmedve). Zuzmótelep vizsgálata, rajzolása. A magashegységek elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezők változására vonatkozóan. Rendszerező ismétlés: az övezetesség miatt már tanult Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Filmrészletek, diák, képek a hideg övezet jellemző növényeiről és állatairól. Párosujjú patás végtag, növényevő és ragadozó fogazat, agancs. Zuzmótelep. Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Diák, képek a magashegységek élővilágával kapcsolatban. Könyvtári kutatómunka, internetes anyaggyűjtés a magashegységek élővilágának bemutatására, az anyag rendezése és feldolgozása.

életközösségek jellemzőinek felidézése. Táplálékláncok összeállítása a korábban megismert fajok felhasználásával. A magashegységek élővilága 24. Részösszefoglalás: a mérsékelt és a hideg övezet biomjainak rendszerező ismétlése 25. A tengerek élővilága Életfeltételek a tengerekben A partközeli területek élővilága Fogalmak: környezeti feltételek (hőmérséklet, fény, a víz oxigén- és tápanyagtartalma, víznyomás), zöldmoszatok, vörösmoszatok, barnamoszatok, függőleges és a vízszintes övezetesség, a partközeli tengerek környezeti feltételei: magas a víz oxigén- és tápanyagtartalma, jó fényviszonyok, hullámverés, rákok (tengeri makk, remeterák), puhatestűek (kagylók, fejlábúak), tüskésbőrűek (tengeri sünök, tengeri csillagok), szivacsok, porcos halak (ráják), csontos halak (tőkehal), korallzátony, csalánozók (korallpolipok) A moszatok alkalmazkodása a vízmélységgel változó környezeti feltételekhez. Az állatok sokfélesége, alkalmazkodása a partközeli tenger feltételeihez (pl. szilárd váz). A víz hőmérsékletének és oxigéntartalmának összefüggése. Kiselőadás vagy prezentáció a tananyagban nem szereplő magashegységek és azok élővilágának bemutatására. A tengeri és a szárazföldi életfeltételek közti különbség elemzése. Példák gyűjtése a partközeli tengerek, a nyílt tengerek és a mélytengerek jellemző növény- és állatfajaira, az élőlények testfelépítése és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás közti összefüggésre. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságaik felismerése. Táplálékláncok összeállítása a tengerek jellemző fajaiból. A korallok tűrőképességi görbéinek felrajzolása. Ábraelemzés a tengeri élőhelyek környezeti feltételeivel kapcsolatban. Filmrészletek, képek, diák alapján a legfontosabb morfológiai jellemzők leírása, az alkalmazkodási jelenségek megfigyelése és megfogalmazása. Kagylóhéjak, tüskésbőrű vázak, halcsontváz. A partközeli területek élővilága A korallok elterjedése és tűrőképességük közötti összefüggés.

26. A nyílt és a mélytengerek élővilága A tengerek veszélyeztetettsége Fogalmak: a nyílt tengerek környezeti feltételei, plankton (növényi és állati), porcos halak (kékcápa, óriáscápa), csontos halak (hering, makréla, tonhal), cetek (bálnák, delfinek), csalánozók (medúzák), albatrosz, a mélytengeri környezet jellemzői, kígyókarú tengeri csillag, világító halak. A jellemző tengeri élőhelyek a környezeti feltételek változásai miatt alakulnak ki: a nyílt tengerekben jó a fény- és az oxigénellátottság, de kevés az oldott tápanyag; mélytengerekben a környezet stabil, de szélsőséges: nincs fény, nagy nyomás. Az élőhelyek fajgazdagságának összefüggése az élőhely környezeti feltételeivel. A víz hőmérsékletének összefüggése az oxigéntartalommal és ennek megfelelően a plankton gazdagságával. Az állatok alkalmazkodása az eltérő környezetekhez. Párhuzamos evolúciós jelenségek: a cápák, a tonhal és a cetek testalakjának összevetése. A moszatok jelentősége a tengerek életközösségeiben. A tengerek gazdasági jelentősége, szerepe az emberi népességek fenntartásában. Példák gyűjtése a nyílt tengerek és a mélytengerek jellemző növényés állatfajaira, az élőlények testfelépítése és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás közti összefüggésre. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése. A tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. A cápák, a tonhal és a cetek testalakjának összehasonlítása, a cetek és a fókák alkalmazkodásának különbségei. Táplálékláncok összeállítása, mennyiségi viszonyaik elemzése. Anyaggyűjtés a tengerek gazdasági jelentőségével, szerepével kapcsolatban. Példák gyűjtése a tengerek környezetszennyezésével kapcsolatban. A gyűjtött anyag bemutatása poszterek formájában, kiállítás az osztályteremben. Filmrészletek, képek, diák alapján a legfontosabb morfológiai jellemzők leírása, az alkalmazkodási jelenségek megfigyelése és megfogalmazása. Könyvtári kutatómunka, internetes anyaggyűjtés a tengerek gazdasági jelentőségének és az emberi beavatkozás hatásának bemutatására, az anyag rendezése és feldolgozása. A tengeri élőhelyek veszélyeztetettsége, az emberi beavatkozások káros hatásai

27. Összefoglalás A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. 28. Számonkérés Feladatlap megoldása A már ismert feladatok megoldása új szempontok alapján. 3. A megsebzett bolygó 8 óra Követelmény A tanulók ismerjék a témakör alapvető fogalmait, a levegő, a talaj és a vizek szennyezésének módjait és következményeit, a hulladékok keletkezésének és a hulladék kezelésének lehetőségeit, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, a természetvédelem célját és területeit. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a népességek egyedszáma a környezet eltartóképessége körül ingadozik. a tudományos technikai fejlődés hatása az emberi népesség növekedésére. az egyenlőtlen fejlődés következményei a fejlődő országok és a fejlett országok népességeinek növekedésére. a levegőszennyezés okozza az üvegházhatás fokozódását, a savas esőket és az ózonréteg elvékonyodását; ezek ellen csak nemzetközi összefogással lehet tenni. a műtrágyázás és a mosószerek édesvizekbe kerülése és a vízvirágzás, a tavak eutrofizációja közötti összefüggés. a hibás mezőgazdasági gyakorlat következtében kialakuló talajerózió következményei. az életmód és a hulladéktermelés összefüggése. a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás hatása a környezeti terhelés és az energiafelhasználás csökkentésére. a növény és állatfajok védelme élőhelyükkel együtt a leghatékonyabb. A tanulók legyenek képesek prezentációkat, kiselőadásokat készíteni a témakörben. a környezet eltartóképességét értelmezni a populációk közötti kapcsolatok segítségével. elsorolni a fenntartható fejlődés tényezőit, példákat mondani az egyes tényezők hatására. elmondani a levegőt érintő globális problémák okait és következményeit, a vizek és a talaj szennyezésének forrásait és következményeit. elmondani és értékelni a kommunális hulladék kezelésének lehetőségeit, értékelni az újrahasznosítási lehetőségeket a környezetvédelem szempontjából. egyéni stratégiákat kidolgozni a környezetszennyezés hatásaival szembeni védekezés érdekében. összehasonlítani a természetvédelem területi formáit, felsorolni és bemutatni hazánk nemzeti parkjait, bemutatni egy szabadon választott természetvédelmi területet. Előzmény Természetismeret 6.: Az életközösségek jellemzése; hazánk nemzeti parkjai. Biológia 7.: Az idegen tájak élővilágának környezeti problémái.

Kapcsolat más tantárgyakkal A légkör összetétele Óraszám Az óra témája Fogalmak, folyamatok, összefüggések 29. Egyensúly a természetben Fogalmak: egyensúly, a környezet eltartóképessége Folyamatok: A szén körforgása a természetben. A népességek egyedszáma és a környezet eltartóképessége. Az emberi tevékenység és a bioszféra egyensúlyának megbomlása. 30. A fenntartható fejlődés Fogalom: fenntartható fejlődés A képességfejlesztés tanulói tevékenységei Ábraelemzés: a szén körforgása a természetben. Grafikonok elemzése: a környezet eltartóképessége és a népesség egyedszáma. Példák gyűjtése, hogyan szabályozza a populációk egyedszámát a zsákmány és a ragadozó népességek egyedszáma. Példák gyűjtése a bioszféra egyensúlyának megbomlásával kapcsolatban. Összehasonlítás: mező és szántóföld fajgazdagsága. eszközei Grafikonok, ábrák, képek elemzése. Adatok és illusztrációk gyűjtése a bioszféra egyensúlyának megbomlásával kapcsolatban, feldolgozás csoportmunkában. Képek és diák elemzése. Grafikonelemzés. Folyamatok: Az emberiség létszámának növekedése. A gazdasági növekedés és a népességnövekedés összefüggése; a népességrobbanás okai; a fejlődő és fejlett világ népesség növekedésének eltérő jellege. 31. A levegőszennyezés és következményei Fogalmak: üvegházhatás, ózon, ózonpajzs, ózonlyuk, ultraibolya sugárzás, savas esők Folyamatok: Az üvegházhatás kialakulása és fokozódása; az ózonlyuk kialakulása, a fokozott ultraibolya Forráselemzés: hogyan változtatta meg az ipari és a mezőgazdasági termelés egy adott terület biológiai egyensúlyát. Grafikonelemzés: az emberiség létszámának növekedése. Ábraelemzés: az üvegházhatás és a savas esők kialakulása. Grafikonelemzés: a levegő széndioxid tartalmának és hőmérsékletének változása. Táblázat készítése a levegőt Könyvtári kutatómunka és internetes források használata a természeti táj megváltozásával kapcsolatban. Példák gyűjtése a fenntartható fejlődés tényezőivel kapcsolatban. Magyarázó ábrák, grafikonok elemzése. Filmrészletek, animációk elemzése. Anyaggyűjtés a levegőt érintő globális folyamatokkal