Tisztelt Lakosság, Kedves Szálkaiak! Az Európai Unióban melynek hazánk is tagja - kiemelten kezelik azt a törekvést, hogy környezeti ügyekben a nyilvánosság az információhoz megfelelő módon hozzáférjen. Ennek a törekvésnek felel meg Szálka Község Önkormányzata jelen tájékoztatóval. A tájékoztatás elsősorban a környezet közvetlen állapotát kívánja bemutatni 2009-évre vonatkozóan. Szálka Község Önkormányzatának több rendelet alkotásával igyekszik szabályozni a település környezeti állapotát. Ilyen például: - 2/2003. (II. 1.) Képviselő-testületi rendelet a köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról - 6/2004.(VI.30.) rendelete a talajterhelési díjról - 5/2004.(VI.30.) rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól - 7/2004.(VI.30.) rendelete Szálka Község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapjáról - 18/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról Közvetetten az alábbi rendeletek is hozzájárulnak településünk környezeti gondjainak megoldásához: - 4/2006. (III. 28.) rendelete az állatok tartásáról - 7/2006. (III. 28.) rendelet a helyi építési szabályzatról A fenti rendeletek letölthetők az önkormányzat honlapjáról: http://www.szalka.hu/rendelet.htm Településünkön 2009-évben nem indult eljárás a szennyezők ellen önkormányzati szinten, bíráság kiszabására nem került sor. Szálka község területen az illetékes környezetvédelmi hatóság a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.). A Felügyelőség tájékoztatása szerint Szálka területén jelentős környezethasználó kapcsán a felügyelőség részéről eljárás nem indult, döntés nem született és bírságot nem szabott ki 2009-ben. 1
Kistérségünkben az alábbi bírságok kiszabására került sor 2009-ben: Település Ügyfél neve Bírság típusa Összeg/Határozat kelte Alsónyék Agora Kft. Vízgazdálkodási bírság 30.000 Ft / 2009.11.17. Báta Báta Báta Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. "f.a." Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. "f.a." Bát-Tojás Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.08.07. Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.11.11. Vízgazdálkodási bírság 25.000 Ft / 2009.03.04. Báta Kollmár és Társa Kft. Vízgazdálkodási bírság 100.000 Ft / 2009.01.08 Bátaszék Alisca Bau Vagyonkezelő Kft. 37.500 Ft / 2009.12.31. Bátaszék Mattenheim Auto Kft. 100.000 Ft / 2009.01.30. Bátaszék Colas Hungaria Kft. Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.07.15 Bátaszék Decs Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. Vízgazdálkodási bírság 25.000 Ft / 2009.09.11. Vízgazdálkodási bírság 25.000 Ft / 2009.09.03. Decs Takler Hotel Kft. Vízgazdálkodási bírság 80.000 Ft / 2009.08.10 Fadd Bényi Sándorné Vízgazdálkodási bírság 20.000 Ft / 2009.07.24. Fadd Kéty Fadd Nagyközség Önkormányzata BZSB Halgazdálkodási és Építőipari Kft. Vízgazdálkodási bírság 25.000 Ft / 2009.04.13. Vízgazdálkodási bírság 50000 Ft / 2009.09.29 Kölesd Kölesd-Kistormás Vízmű Kft. Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.04.23. 2
Sárpilis Szedres Branau 2002 Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. "f.a." MÁV Ingatlankezelő Kft. Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.03.08. 200.000 Ft / 2009.02.06. Szedres Tolna Víz- és Csatornamű Kft. Vízgazdálkodási bírság 9.807 Ft / 2009.08.25. "Aranyfürt" Mezőgazdasági Szövetkezet Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet Totál Metál Plus Kft. DIOL 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Nyitrai-Autóház Kft. Nagy János Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.08.25. 37.500 Ft / 2009.12.23. 98.467 Ft / 2009.06.08. 140.940 Ft / 2009.04.14. 1.250.000 Ft / 2009.08.26. 37.500 Ft / 2009.08.24. Tengelic Farkas Dénesné Vízgazdálkodási bírság 40.000 Ft / 2009.11.23. Tengelic Tolna Tolna Zomba Tolna Megyei Önkormányzat Csilla von B. Otthona Kriszt Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tolnai Kommunális és Építőipari kft. Zombai Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet Vízgazdálkodási bírság 50.000 Ft / 2009.08.08. 160.000 Ft / 2009.02.12. 200.000 Ft / 2009.03.04. Vízgazdálkodási bírság 20.000 Ft / 2009.08.12. Szálka természeti környezete: Az árvíz- ill. a belvízvédelmi öblözetekhez viszonyított elhelyezkedése Szálka az országos vízügyi nyilvántartás szerint árvíz- ill. belvízvédelmi öblözethez nem kapcsolódik. Ebből fakadóan a településen helyi vízkár-elhárítási feladatok végzése szükséges. 3
Domborzat: Szálka a i-dombvidék déli részén fekszik. A területet több észak-déli irányú völgy tagolja, ezek közül többen kisebb patakok folynak. Függőleges és vízszintes tagozottsága jelentős. Belső területének legnagyobb része ÉNy-DK irányban elrendeződött, egymás mellett sorakozó, lapos tetejű hegyhátakból áll. A 20-40 m vastagságú lösztakaróval fedett hegyhátak K-Ny, ill. ÉNy-DK irányban lejtenek, és közöttük nagy mélységű eróziós völgyek húzódnak. Szálka két völgyben helyezkedi el: az egyik völgy észak-dél irányú, a másik délnyugat-északkelet irányú. A közigazgatási terület dombvidéki jellegű, tengerszint feletti magassága 140-250 mbf. Éghajlati viszonyok: Magyarország éghajlati körzetei közül Szálka a III. Dunántúli-dombság körzetébe (enyhébb, bő csapadék) tartozik, amelyet mérsékelten nedves, enyhe tél, és szélsőséges, száraz nyár, sok napfény jellemzi. A tenyészidőszak hazánkban itt a leghosszabb, a régióban tavaszodik ki a legkorábban, a fagymentes napok száma ezen a területen a legnagyobb. közepes hőingadozás: 21,0-22,0 o C abszolút hőingás: 45-60 o C évi középhőmérséklet: 10,0-10,4 o C fagyos napidőszak: 150-160 nap évi csapadékmennyiség: 650-680 mm évi napsütés: 2000-2100 óra uralkodó szélirány : ÉNy Szálka község vízrajza: A község felszíni vizei a Duna jobb parti vízrendszeréhez tartoznak. Szálka szempontjából a legjelentősebb vízfolyás a Lajvér-patak. A község területének jelentős része a Lajvér-patak vízgyűjtőjének része, a rendszert tekintve pedig a -Bátai főcsatorna a fő befogadó. A település az északkelet-délnyugati folyásirányú patak két oldalán terül el. A jelentős vízhozamú patak Szálka belterületétől északkeletre, három forrásból ered. A községtől délnyugatra három víztározót duzzasztottak fel rajta. A területet több, észak-déli irányú völgy tagolja, ezek közül többen (Isten-völgyében és a Petőfi utca mellett) kisebb patakok folynak. A patakra települt tórendszer a szomszédos Mőcsény közigazgatási területére is áthúzódik. A Tolnai-Hegyháton a talajvíz a fővölgyekben 2-4 m, máshol 4-6 m között helyezkedik el. A legközelebbi talajvízszint-észlelő kutak on vannak. Szükség esetén az adatok a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság i Szakaszmérnökségénél és a székesfehérvári központtól szerezhetők be. 4
Földtani felépítés, talaj: Szálka a Balaton és a Dráva között elterülő löszös területen fekszik. A felszínen az összetört, billent és gyűrt pannon képződményeket eléggé összefüggően, egyenletes vastagságban diluviális lösz borította be. Ebbe a lösztakaróba vágódtak be a völgyek átlagosan 30-40, de néhol 50 m-nél is mélyebben. Jelenleg a lösz nagyon változatos vastagságú, a dombtetőktől számítva 10-15, néhol 20-30 m vastag s a völgyfenék felé haladva épp a völgy bevágódása miatt elvékonyodik. A terület talaja a fizikai talajféleséget tekintve középkötött vályog, löszös üledék, melyen csernozjom barna erdőtalaj, valamint mészlepedékes csernozjom a kialakult talajtípus. Szálka talajtakaróját legnagyobb részben barna erdőtalaj alkotja, mely elvileg nagy beszivárgást tesz lehetővé, a domborzati viszonyok, nagy terepesések miatt azonban jelentős része lefolyik. Különösen veszélyes lehet ez a tavaszi-nyári nagycsapadékok idején: a csapadék mennyiségének növekedésével nő a lefolyó víz mennyisége is. A belterületi csapadékvizek fő lefolyási iránya a Petőfi Sándor, a Táncsics Mihály, a Kossuth Lajos utca és a 227. hrsz-ú aszfalt út. Levegőszennyezés: A légkörbe jutó szennyező anyagok tekintélyes része természetes eredetű, de az ipari fejlődés óta a mesterséges eredetű levegőszennyeződés is számottevő, egyes vegyi anyagok szempontjából pedig alapvető tényező. A különböző termelési - elsősorban ipari - tevékenységek következtében számos vegyi anyag kerül a levegőbe, kibocsátási határérték csak töredékükre vonatkozik. Tolna megyében az összes emisszió sok kis kibocsátásból tevődik össze. A legnagyobb mértékű a bejelentett kibocsátás Bonyhádon és on, Tolna megyében jelentős ipari légszennyezés nincs, a termelési tevékenységekből adódó kibocsátások tekintetében a tiszta megyék közé tartozik. Szálkán nincs jelentős levegőszennyezés. A lakossági kibocsátások - a hagyományos fűtéstől eltekintve - az ipari és közlekedési emissziókhoz viszonyítva nem számottevőek, de fűtési időszakban nem elhanyagolhatóak. A lakossági kén-dioxid kibocsátás az 1980-as évek közepére jelentősen csökkent a nagy kéntartalmú szén és olaj forgalomból való kivonásával. A légszennyezettség folyamatos vizsgálata, a levegőminőség állapotának megalapozott értékelése érdekében alapvetően fontos volt az ország teljes területét lefedő egységes mérőhálózat kialakítása. 2004-ben a korábban megkezdett beruházások lezárásával több településen automata monitorállomás üzembe helyezésével befejeződött az Országos Levegőgszeny-nyezettségi Mérőhálózat (OLM) kiépítése. Az OLM a közel 60 automata mérőállomásból és a több mint 130 településen üzemelő, kb. 300 mintavételi pontból álló Regionális Immisszió-vizsgáló Állomások (RIV) hálózatból áll. A közelben található RIV mérőállomás: és Bonyhád. 5
Zaj, rezgés: A Tolna megye zaj és rezgés terheltségéről a hatóságok korlátozott számú mérései alapján alkothatunk képet. A kisszámú mérési adat túlnyomó része a lokális jellegű ipari zajforrásokkal, valamint a lakossági panaszokkal, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, és kevésbé a viszonylag nagyobb létszámot érintő, jelentősebb forgalmat lebonyolító közúti, vagy esetenként a vasúti közlekedéssel. A jelentősebb ipari zajforrások ott okoznak zajvédelmi problémát, ahol a tervszerűtlen településfejlesztés miatt a lakóterületek az ipari telephelyek közelébe kerültek, illetve a régi telephelyek a lakott területek közelében létesültek. Egyre több esetben jelentkező probléma a lakott területeken megszaporodott (tevékenységében bővült) ipari telephelyek zajhatása. Szálkán jelentősebb zajszennyező nincs. Az elkészült autópálya (M6) jelentős közúti forgalmat vesz le a településről, ami elsősorban a zajterhelési értékek kismértékű csökkenésében mutatkozik meg. Bár településünkön mezőőri szolgálat nem működik, de itt hívnám fel a kis és zártkert tulajdonosokat a parlagfű irtási kötelezettségre is. A sok csapadék a parlagfű virágzását várhatóan késlelteti ugyan, azonban a kikelt egyedszám jelentős lehet, az olyan területeken is, ahol ez a növény eddig nem okozott problémát. Jelent tájékoztató célja nem csak az informálás, hanem az információgyűjtés is, ezért kérem a Tisztelt Lakosságot, amennyiben környezetszennyezésről, illegális hulladék elhelyezésről (szennyvíz, szilárd hulladék) tudomásuk van, azt haladéktalanul jelentség az önkormányzaton, hogy a megfelelő lépéseket a környezetszennyezőkkel szemben meg tudjuk tenni. A környezet védelemmel nem csak magunk, hanem a gyermekeink, unokáink számára is megőrizhetünk valamit a jelenleg még meglévő értékekből. Védjük együtt a környezetünket! Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan! Szálka, 2010. március 31. Pálfi János polgármester 6