2013. évi szakmai beszámoló Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kistérségi Egység 7632 Pécs, Anikó u. 5.

2013. évi szakmai beszámoló Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Kistérségi Egység 7632 Pécs, Anikó u. 5. Doma Lajos igazgatóhelyettes 1

I. Az ellátási terület bemutatása (statisztikai-, demográfiai mutatók) 1 Intézményünk által nyújtott szolgáltatás tekintetében, fontos látni, hogy évről-évre hogyan alakul az egyes településeken élők szociális helyzete, milyen újabb és újabb társadalmi problémákra kell Szolgálatunknak megoldást találnia, az új kihívásokra gyakorlati választ adni. Intézményünk Kistérségi Egysége 38 településen 14 családgondozóval 5 mikroközpontból látja el a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást. Egységünk által ellátott települések összes lakossága megközelítőleg 30.518 fő volt 2013-ban, 2012-ben 30.448 fő, 2011-ben pedig 30.391 fő volt. Ebből az adatból arra következtethetünk, hogy még mindig jellemző az a szuburbanizációs jelenség, ami a Pécs agglomerációs körzetében található településekre a társadalmilag magasabb státuszú családok beköltözését jelenti. Ezt támasztja alá az egyes települések lakosságszámának alakulása is. A városhoz közel elhelyezkedő, intézményekkel, szolgáltatásokkal, infrastruktúrával jobban ellátott települések lakosságszáma emelkedett; pl. Kozármisleny, Nagykozár, Keszü, Kökény, Orfű, Pellérd, míg a nehezebben megközelíthető a fenti szempontok tekintetében hátrányos helyzetű települések lakosságszáma csökkent; pl. Téseny, Gyód, Husztót, Lothárd (1.sz. melléklet). A lakosságszám alakulását befolyásolja továbbá, a gyermekvállalási hajlandóság, ami az adott településen élő lakosság korösszetételére is utal. A kistérségi települések igen eltérőek infrastrukturális, szolgáltatási szempontból, sőt egyes településeken belül is gyakoriak a leszakadó, ill. fejlődő településrészek. A településeken belüli lakóhely elhelyezkedése összefüggést mutat az ott élők társadalmi helyzetével, életmódjával. Ezek a települési adottságok meghatározzák a Szolgálatunk által ellátott ügyfelek alapproblémáit. Egyrészről legnagyobb problémát továbbra is a leszakadó, vagy hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához való hozzájutásának hiányát, gyengülését vagy elvesztését jelenti, mely maga után vonja az anyagi nehézségeket, szenvedélybetegséget, pszichés problémákat. Másrészről a viszonylag jómódú családok eladósodása, az újépítésű családi házakra felvett deviza hitelek miatt, szintén anyagi, párkapcsolati, pszichés problémákat okoznak. 1 A demográfiai mutatók az egyes települési önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján készültek. 2

Egységünk által ellátott településeken élő gyermekek száma évről évre csökken 2013-ban a 18 év alatti lakosok száma 6239 fő volt, 2012-ben 6383 fő 18 év alatti gyermek lakott ezeken a területeken, míg 2011-ben 6454 fő. A rendelkezésünkre álló, egyes településekre vonatkozó adatok alapján egyértelműen látszik, hogy azokban a térségekben, ahol a lakosságszám csökkent, ott magasabb arányban a gyermekek száma is csökkenést mutat. Ez a folyamat a kisebb, hátrányos helyzetű településekre jellemző leginkább. A fenti adatok arra engednek következtetni, hogy ezekből a falvakból többnyire a gyermekes családok költöznek el, az idősebb felnőtt lakosság nem mobilizálódik. Ezek a községek azok, ahol egyre inkább elöregedik a lakosság, így a szociális problémák is inkább az időskorra jellemző egészségügyi problémákban, demenciában, elmagányosodásban mutatkoznak meg. Egyre több településen találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a bejelentett lakosok száma és a településen valóban a mindennapi életben ott élők száma eltér egymástól. Nagyon sok aktív korú személy külföldön vállal munkát, családját hátrahagyva, hogy anyagi helyzetén javítson. Ebből adódóan szolgálatunk párkapcsolati, kapcsolattartási, szülői felügyeleti jogot érintő problémákkal szembesül. II. Gyermekjóléti szolgáltatás bemutatása 1. Gyermekek veszélyeztetettségének okai A demográfiai adatokból egy általános problémaleírást kaphattunk. Ügyfeleink gyakran igen sokféle, sokszínű és egyedi élethelyzetbe kerülnek, mely nagy kihívást jelent Intézményünk munkatársai számára. Az elmúlt évben 500 gyermek 251 családból állt Központunk Kistérségi Egységének gondozása alatt. Ez az összes településen élő gyermekek több mint 8%-át teszi ki. A családokat szinte minden esetben több probléma együttes fennállása jellemzi. 2013-ban a legtöbb gyermeket érintő (a gondozott gyermekek 67%-a) probléma anyagi volt, melyhez természetesen egyéb problémák is társultak. Ez alacsonyabb arány a tavalyi évhez képest, amely a gyerekek csaknem 95 % át érintette. Az általunk gondozott gyermekek családjának 47%-ban tapasztaltunk gyermeknevelési problémát. A gyermeknevelési problémák gyakori kiváltói a szülők egymás közti konfliktusainak, valamint a nem megfelelő gyermeknevelési módszerek, melyek a gyermek korához, értelmi fejlődési szintjéhez nem igazodnak, 3

gyakran eredményezik szülők és gyermekük közti konfliktusokat. Családi konfliktust 192 gyermek családjában tapasztaltunk ez a gondozott gyermekek 38%-át jelenti. A fenti problémákhoz szorosan kapcsolódnak a szülők, vagy család életvitelében megjelenő nehézségek, mely a gondozott gyermekek 26%-át, 133 gyermeket érintett. A család nem megfelelő életvitele magában hordozza a gyermek helytelen nevelésének problémáját. Leggyakoribb esetek: gyakori párkapcsolati változások, melyek gyakran költözéssel járnak, a gyermek számára veszélyeztető életkörülmények, lakáskörülmények, a gyermek korának nem megfelelő napirend, kötelező (iskolai) elfoglaltságaik figyelmen kívül hagyása. Szülői elhanyagolást a gondozott gyermekek 33%-nál tapasztaltunk, ez az egyik leggyakoribb szülők által történő veszélyeztetettség. Ennek megnyilvánulása lehet a gyermek gondozásában megjelenő elhanyagolás (higiénés, táplálás, magára hagyás), de lehet lelki elhanyagolás is. A gondozott gyermekek 15%-a szenvedélybetegségben szenvedő családtagokkal él együtt. A gyermekveszélyeztetettség legsúlyosabb formája a családon belüli bántalmazás, mely a gondozott gyermekek 7%-ának a családjában fordult elő 2013-ban, ez 39 gyermeket jelent. A 39 gyermekből 13 gyermeket bántalmaztak fizikailag, 12 gyermek vált szexuális abúzus áldozatává szülei, vagy testvére által. A szexuálisan bántalmazott gyermekek közül többet fizikailag is bántalmaztak, ezért a bántalmazott gyermekek számánál is megjelennek. A gyermekek fizikai és szexuális bántalmazása mellett lelki bántalmazásnak is ki voltak téve, melyen túl még 19 gyermekről lehetett elmondani, hogy lelkileg bántalmazták a családján belül. A fent leírt problématípusok a legjellemzőbbek a gyermekek veszélyeztetettsége tekintetében. Ezen problématípusokon belül nagyon sokféle és eltérő eseteket tapasztaltak Intézményünk családgondozói. 2. Az alapellátás bemutatása Alapellátás keretein belül az elmúlt évben 380 gyermeket gondoztunk, a gyermekek családjaival végzett tevékenységünk nagyon sokszínű és változatos, mint ahogy az általunk ellátott településeken élők problémái is. Családgondozóink számára nagy felkészülést és állandó jogszabályi ismeretet igényel a problémák felismerése és megoldási lehetőségei. 4

2013-ben a kistérség területén dolgozó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó 8 családgondozó, összesen 2069 alkalommal tett családlátogatást az ügyfelek otthonában. Az ügyfelek számára leggyakrabban információt nyújtottunk ezt 2013-ban 2524 alkalommal tettük. Információt általában a következő témákban nyújtottunk: segélyekhez való hozzájutás; munkahelykeresés; adósságok rendezése, közüzemi tartozás miatt; élelmiszer,- ruházat,- egyéb gyermekek ellátásához, gondozásához szükséges felszerelésekhez való hozzájutás; szolgáltatások igénybevételének lehetőségei (szakorvosi ellátások, védőnői szolgáltatás, iskola, óvoda, stb.). Gyakori szolgáltatási formánk a tanácsadás, melyet 2013-ban 384 alkalommal kaptak az ügyfelek családgondozóinktól. Legtöbbször az alábbi ügyekben volt szükség tanácsadásra: gyermekelhelyezés, válás, kapcsolattartás, nevelési-gondozási problémák, életviteli problémák. Családgondozóink a szociális munka eszközeivel tudnak a családoknak segítséget nyújtani. Ezen belül segítő beszélgetésekkel próbálják a krízishelyzetben lévő családokat segíteni. Fontos feladatuk, hogy a gyermekekre vonatkozó jelzésekben leírt problémák mögött ( tüneti probléma) feltárják a családi rendszerben megtalálható valódi problémákat. A szociális munka eszközei közé sorolandó a különböző konfliktuskezelő módszerek, melyeket gyakran kell alkalmazniuk a munkatársaknak, kapcsolattartások, szülők, rokonok közti feldolgozatlan konfliktusok esetén. 2013-ban a Kistérségi Egységben dolgozó családgondozók 1431 alkalommal folytattak segítő beszélgetést az ügyfelekkel. A családgondozónak a családon belüli problémák beazonosítása után kell döntenie, annak lehetséges megoldásairól, vagyis, milyen szolgáltatásba kell delegálnia a családtagokat, gyermeket (pszichológus, jogász, pedagógus, egészségügyi intézmény stb.) Elengedhetetlenül fontos a különböző intézmények által nyújtott szolgáltatások ismerete, az ott dolgozókkal való szakmai kapcsolat. Intézményünk által az ügyfelek számára ingyenesen biztosítunk pszichológiai ellátást, jogi tanácsadást, mediációt. Családgondozóinknak gyakran kell hivatalos ügyekben közreműködniük klienseink érdekében, ezt a szolgáltatást 2013-ban 228 alkalommal nyújtották. Hivatalos ügyeknél leggyakrabban támogató leveleket készítettünk személyes okmányok, iratok illetékmentes kiállításához. Emellett rendszeresen segítettünk ügyfeleinknek intézményekbe való elhelyezést segítő kérelmek, hatósági eljárásokhoz szükséges 5

beadványok elkészítésében. Átmeneti gondozásba 2013-ban 25 gyermek került 14 családból, 1 gyermek került a gyermekek átmeneti otthonába, a többi családjával családok átmeneti otthonába került. 3. Hatósági intézkedések 2013-ban 70 gyermeket gondoztunk védelembe vétel keretein belül a kistérségi településeken. A gyermekek védelembe vételére többek között iskolai hiányzások miatt, illetve együttműködés hiányában került sor. A gyermekek nagy része már 2 éven túl állt hatósági intézkedés alatt. A védelembe vett gyermekekkel és családjukkal a családgondozó kéthetente tartotta a kapcsolatot, figyelemmel kísérve a nevelési-gondozási tervben előírt feladatok megvalósulását. A veszélyeztetettség megszűntetése érdekében rendszeresen tájékozódott a gyermekkel kapcsolatban álló intézményeknél, a gyermek fejlődéséről, a család együttműködéséről, szükség esetén esetkonferenciát szervezett, hogy tisztázza a gyermekkel kapcsolatos feladatokat. A védelembe vétel felülvizsgálatára évente kerül sor, szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet a családgondozó. Szakellátásból hazakerült, utógondozás alatt álló gyermekek száma mindösszesen 5 volt az elmúlt évben. Utógondozás alatt álló gyermek esetében az illetékes gyámhivatal rendel ki családgondozót, a gyermek családjába történő beilleszkedés segítése céljából. A családgondozó feladata a család és gyermek segítése a gyermek családban történő nevelkedése céljából. Ideiglenes hatályú elhelyezésre tavalyi évben 2 alkalommal került sor, amely 7 gyermeket érintett. 2013-ban 38 gyermek volt átmeneti nevelésben, akik szülei kistérségi településen éltek. Velük a családgondozó havonta tartott kapcsolatot, figyelemmel kísérve az átmeneti nevelt gyermek és szülei közti kapcsolat alakulását, segítve a családot a gyermek kiemelésére vezető okok megszüntetésében. 6

1. Gyermekjóléti Szolgáltatást igénybevevő gyermekek száma 2013-ban korcsoportos megosztásban 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves összesen 48 77 204 171 500 2. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekek száma 2013-ban ellátási típus szerint gyermekek száma alapellátás védelembe vétel utógondozás ideiglenes hatályú elhelyezés átmeneti nevelt összesen 380 70 5 7 38 500 3. A gyermekjóléti szolgálat által leggyakrabban kezelt problématípusok 2013-ban Probléma típusok kezelt problémák száma (halmozott adat) Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 338 Gyermeknevelési 236 Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) 192 Szülői elhanyagolás 168 Szülők vagy család életvitele 133 Magatartászavar, teljesítményzavar 120 Szenvedélybetegségek 77 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 75 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 39 Fogyatékosság, retardáció 15 4. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2013-ban Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységei Szakmai tevékenységek száma (halmozott adat) Családlátogatás 2069 Információnyújtás 2524 Segítő beszélgetés 1434 Tanácsadás 384 Hivatalos ügyekben való közreműködés 228 Közvetítés más szolgáltatásba 96 7

III. Családsegítő szolgáltatás bemutatása 1. A szolgáltatást igénybevevők számának alakulása A következő adatok bemutatják a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők arányának alakulását. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma az ellátási területünkön 2013-ban 331 fő volt. Ebből 221 fő régi ügyfél volt és 110 fő került új ügyfélként Szolgálatunkhoz. Ez az adat tartalmazza az egyszeri ügyintézést is. Gondozási folyamatban 296 ügyfél vett részt. Az ügyfelek 55 %-a volt nő, 45%-a pedig férfi. Az életkori vonatkozásban a 18-34 éves korú kliensek száma 46 fő, a 35-49 éves ügyfelek száma 59 fő, az 50-61 éves korú szolgáltatást igénybe vevők száma 179 fő, míg a 62 év és ennél idősebb ügyfelek száma 54 fő volt. Az ügyfelek életkori jellemzőiről elmondható, hogy legmagasabb arányban 52%-ban az 50-60 év közöttiek jelentek meg Szolgálatunknál. A gazdasági aktivitás tekintetében az aktív kereső ügyfelek aránya az összes ügyfélhez viszonyítva 9 %, mely nagyon alacsony, az álláskereső ügyfelek aránya közel 60%, míg az inaktív, de nem nyugdíjas ügyfelek aránya 11%. Az összes megjelenő ügyfelek közül az inaktív nyugdíjasok aránya 17%. Összességében megállapítható hogy az aktív korú munkahellyel nem rendelkező kliensek aránya 7%- kal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor az aktív keresők aránya a tárgyévet megelőző időszakhoz képest közel azonos (1%-kal csökkent). Fontos megjegyezni, hogy az életkori sajátosságok, valamint a gazdasági aktivitás bemutatásánál megjelenő adatokat nagyban befolyásolja a rendszeres szociális segélyezettek aránya. Ezért nagyon magas az 50-60 év közöttiek és az aktív korú álláskeresők aránya. A családi összetétel tekintetében az ügyfelek 47%-a él egyedül, ez az arány nagyon magas, az elmúlt évekhez képest is. Ezt követi az egyéb kategória, amely közel 25%. Ide sorolandók a különböző nem hagyományos együttélési formák, például testvérek, egyéb rokonok együttélése. Legkisebb arányban az egyszülős gyermeket nevelők jelentek meg a családsegítő szolgálatnál, melynek oka az, hogy ebben az 8

együttélési formában élők problémáit többnyire a gyermekjóléti szolgáltatás keretében kezeljük. Az ügyfelek iskolázottsági adatait áttekintve látható, hogy a hozzánk forduló ügyfelek 41%-a általános iskola 8 osztályával rendelkezik. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 45 fő, ami az összes ügyfél 15%-a. Ez az arány is szintén magas, tekintve, hogy az ő munkaerő-piaci helyzetük reménytelen. Szakmunkásképző iskolát befejezett ügyfelek száma 91 fő ez az összes ügyfél 30%- a. Érettségivel rendelkezők aránya 12,5 %, diplomával rendelkezők aránya pedig 1%. Az alacsony iskolai végzettségből fakadóan még mindig magas az aktív korú inaktívak aránya, akik anyagi problémákkal küzdenek, így a kliensek körében az életszínvonal is alacsony. Ennek következtében, foglalkoztatással kapcsolatos problémákat, klienseink közel 46%-a fogalmazott meg 2013-ban. Ezt követően életviteli, anyagi problémák miatt kellett az ügyfeleknek a legtöbb segítséget nyújtani, ami az ügyfelek 47%-át érintette. Azoknak a klienseknek, akik munkahely keresés céljából is érdeklődtek a Szolgálatnál, email-es formában napi rendszerességgel juttatunk el információt az aktuális álláshirdetésekkel kapcsolatban. Továbbá hozott problémaként az alábbi problémák merültek még fel: az ügyfelek és családtagjaik több mint 13%-ka szenved lelki-mentális problémáktól, 12%-a jelzett családi-, kapcsolati problémákat, melyhez gyakran társult családon belüli bántalmazás vagy gyermeknevelési probléma. Az év folyamán rendszeresen kértek az ügyfelek ügyintézéshez segítséget, illetve információkérés céljából is több alkalommal jelentek meg Szolgálatunknál. 9

5. A családsegítő szolgáltatásban ellátottak száma nem és korcsoport szerint (fő) 2013-ban 18-34 35-49 50-61 62 és idősebb összesen Férfi 19 30 79 20 148 Nő 27 29 93 34 187 Összesen: 46 59 172 54 331 6. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint 2013-ban összesen A szolgáltatást igénybevevők száma 296 Foglalkozatott 27 Munkanélküli 175 Inaktív 86 ebből nyugdíjas 52 Eltartott 8 ebből gyermek és fiatalkorú 4 7. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma család összetétele szerint 2013-ban összesen Házastárs/élettárs + gyermek 36 Házastárs/élettárs 43 Egy szülő+gyermek 25 Egyedül élő 141 Többgenerációs család 18 Egyéb 33 Összesen 296 8. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2013- ban Iskolai végzettség összesen Tanköteles kornál fiatalabb 0 Ált. iskola 8 oszt. kevesebb 45 Ált. iskola 8 oszt. 123 Befejezett szakmunkásképző, szakiskola 91 Befejezett szakközépiskola 19 Befejezett gimnázium 14 Felsőfokú iskola 4 összesen: 296 10

9. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2013-ban Probléma típus összesen Életviteli 62 Családi kapcsolati 36 Családon belüli bántalmazás 9 Lelki-mentális 41 Gyermeknevelési 5 Anyagi 78 Foglalkoztatással kapcsolatos 136 Egészségkárosodással kapcsolatos 21 Ügyintézéshez segítségkérés 77 Információkérés 38 Egyéb: 13 Összesen: 427 2. Aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett tevékenység értékelése A pécsi kistérség területéről a tavalyi évben összesen 115 fő aktív korúak ellátásában részesülő ügyfél volt. Ez a korábbi évhez képest 22,3 százalékos ügyfélszám csökkenést mutat. Ennek hátterében a 2012-es évben bekövetkező törvényi változások állhatnak, miszerint azon személyeknek, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltik be 5 éven belül, foglalkoztatást helyettesítő támogatás kerül megállapításra, így a kötelező együttműködésre kijelölt szerv esetükben a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Ez alól kivétel, ha a személynek egészségkárosodás jogcímén állapítják meg a rendszeres szociális segélyt, illetve ha 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, valamint ha a települési önkormányzat helyi rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel, meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre válhat jogosulttá. A 2013-es évben 6 fő volt a 18-34 éves korosztályhoz tartozó csoportban, és 10 fő a 35-49 év közötti korcsoportban. A két korosztályhoz tartozó ügyfelek száma kis mértékben nőtt az előző évhez képest, mivel egészségi és mentális, illetve családi 11

körülményeik miatt megfeleltek a települési önkormányzatok helyi rendeletében foglaltaknak, így rendszeres szociális segélyre váltak jogosulttá. Koreloszlás szempontjából az adatok hasonlóak a 2012-es év számarányaival. Mindkét évben az 50-61 év közöttiek adták klienseink zömét. Míg 2012-ben az ügyfeleink 91 %-a tartozott az említett korcsoportba, addig 2013-ra kisebb csökkenés volt tapasztalható (81,5%). A nemek aránya is közel egyforma. A 2012-es évben a férfiak és nők aránya 43%:57%, míg a 2013-as esztendőben a nők aránya gyarapodást mutat (63%). Elmondható, hogy még mindig magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. 2013-ban ügyfeleink 48,6 százaléka rendelkezett az általános iskolai 8 osztállyal, illetve 13 százalékuk még azt sem fejezte be. Több analfabéta ügyfelünk is van, akik csak a nevüket tanulták meg aláírni. A 115 főből mindösszesen 2 személy rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Klienseink 64 százaléka egyedül él. Társas kapcsolataik általában szegényesek, nem áll mögöttük támogató háttér. Az elmagányosodás problémája már az 50-61 év közötti ügyfeleink között is megjelenik. 10. Aktív korúak ellátásában részesülő ügyfelek száma mikroközpontokra lebontva 2013-ban Aktív korúak ellátása Mikroközpont Kertvárosi Mikroközpont Meszesi Mikroközpont Kővágószőlősi Mikroközpont Görcsönyi Orfűi Mikroközpont összesen Igénybevevők száma 27 14 20 49 5 115 Ebből új: 4 3 5 10 1 23 Ebből régi: 23 11 15 39 4 92 Esetkezelések száma: 150 73 97 222 28 570 12

IV. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében történő feladatok ismertetése 1. Preventív tevékenységek 2013-ban a már állandó rendezvénynek mondható kézműves foglalkozások ismét megvalósításra kerültek, melyek különböző ünnepekhez kapcsolódtak. Húsvéti játszóházakat a következő településeken tartottunk. Romonya 35 gyermekkel Kővágószőlős 23 gyermekkel Kökény 20 gyermekkel Bakonya 12 gyermekkel Gyód 14 gyermekkel Bogád 24 gyermekkel Karácsonyi játszóházaink a következő településeken valósultak meg. Téseny 23 gyermekkel Kővágószőlős 7 gyermekkel Kökény 19 gyermekkel Bakonya 20 gyermekkel Kozármisleny 7 gyermekkel Egerág 120 gyermekkel Gyód 14 gyermekkel Bogád 40 gyermekkel Orfű 9 gyermekkel Romonya 43 gyermekkel Kisherend 22 gyermekkel Birján 10 gyermekkel A fenti kézműves foglakozásokon túl Romonyán részt vettünk a falu családi napján, ahol bogádi és romonyai családok vettek részt, nagy számban. 2013. nyarán a kozármislenyi Művelődési Ház épületében hirdettünk prevenciós programot Nem mind 1 címmel. A csoport célja az volt, hogy Pécs vonzáskörzetéhez tartozó kisebb településeken élő, kamasz fiataloknak nyújtson szabadidős programot a nyári szünetre. A heti rendszerességgel megrendezett 13

kétórás csoportokon a fiatalok játékos feladatokon keresztül fejleszthették tudásukat és készségeiket olyan területeken, mint például érdekérvényesítő kommunikáció, párkapcsolatok-családi élet, stressz kezelés, agresszivitás, előítéletesség, környezettudatosság, vagy függőségek. 2013. augusztus 29.-én Közlekedj biztonságosan prevenciós programunk keretében a kistérségből számos általános iskolás gyermeket vittünk el az uránvárosi Drótszamár KRESZ-parkba. A program célja az volt, hogy a biztonságos közlekedés feltételeit, a közlekedési táblák jelentését már fiatalkorban megtanulják a gyermekek. A biztonságos közlekedésről a gyermekek a Free Mobility Egyesület tagjaitól hallhattak. Az Egyesület tagjai felszerelt oktatótermükben interaktív módon tanították meg a fiataloknak a kerékpáros közlekedés legfontosabb eszközeit és szabályait. Az elméleti oktatás után a résztvevők kipróbálhatták a speciális és hagyományos kerékpárokat, továbbá megtapasztalhatták, hogy kerekesszéket használók milyen akadályokkal küzdenek meg nap, mint nap a közlekedésben. 2. Adományozás, természetben nyújtott támogatások 2013-ban több felajánlás is érkezett Központunkhoz, melyeket továbbítani tudtunk ügyfeleinknek. Magánszemély felajánlása kapcsán 50 db új Mustang farmernadrág került kiosztásra ügyfeleink körében. Az Erzsébet-program keretében 4 családnak tudtunk segítséget nyújtani kedvezményes nyaraláshoz. A Vidékfejlesztési Minisztérium jóvoltából 146 család részére, családonként 25 kg vetőburgonyát osztottunk ki. Szolgálatunk a tavalyi évhez hasonlóan vetőmag akciót hirdetett azzal a céllal, hogy rászoruló családok számára segítséget nyújtsunk a napi élelmiszerek megtermelésében, így motiválva őket az öngondoskodásra, kereset kiegészítésre. Az akció keretében 6 település adott településenként 10.000 Ft támogatást, amelyekből vetőmagot vásároltunk és ügyfeleinknek kiosztva próbáltunk újabb segítséget nyújtani. A Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritasz, akciónkat követően 30 csomag vetőmaggal támogatta a kistérségben élő családokat, amelyeket alapvetően olyan 14

települések lakói között osztottuk ki, ahol a helyi önkormányzat egyéb okok miatt az intézményünk által szervezett akcióban nem tudott részt venni. 2013 októberében ellátási területünkön belül 15 családnak juttattuk el a Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas által adományozott 5000/10.000 Ft-os beiskolázási utalványt 100.000 Ft értékben. Egyéni krízishelyzetekben élelmiszer csomagot kaphattak a rászorulók, az Intézmény saját költségén. Minden hónapban ruhabörzét tartottunk Kertvárosi Egységünkben. Görcsönyben 3 alkalommal, Kővágószőlősön 1 alkalommal, Orfűn pedig 2 alkalommal szerveztünk hasonló akciót. A kővágószőlősi Csipkebogyó Egyesület által gyűjtött karácsonyi ajándékcsomagokból 41 család (69 gyerek) részesült Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős és Kővágótöttös településeken. Karácsony előtt a Magyar Vöröskereszt Baranyai Megyei szervezetének felajánlása során tartós élelmiszerekből állítottunk össze élelmiszercsomagot, amelyből a kistérség területén 7 családnak tudtunk segítséget nyújtani. Több család számára volt lehetőségünk bútort, gyermek ellátáshoz szükséges eszközöket adományozni a civil lakosság részéről felajánlott adományokból. V: Kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal Intézményünk feladata a jelzőrendszer működtetése, koordinálása. Az ezzel kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatunk az évente legalább öt alkalommal megszervezett és lebonyolított szakmaközi megbeszélés, ahol alkalmanként egy-egy szakmához tartozó intézmények képviselőivel értékeljük az elmúlt év közös munkáját és igyekszünk évről-évre hatékonyabbá tenni együttműködésünket. Az elmúlt évben az iskolákkal, védőnőkkel valamint a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központtal egyeztettünk szakmaközi megbeszéléseken. Minden hatósági intézkedést megelőzően esetkonferenciát szervezünk a gyermekkel kapcsolatban álló intézmények képviselőivel. Az esetkonferenciák megszervezése, lebonyolítása, koordinálása az ügyben érintett családgondozó feladata volt. Az esetkonferenciák alkalmával tisztázzuk a gyermeket érintő problémák megoldásához szükséges feladatokat, azok felelőseit. 15

Kistérségi településeken a jelzések többnyire szóban történtek/történnek, mivel a családgondozók rendszeres személyes kapcsolatban álltak/állnak a települések tisztségviselőivel, illetve a településeken található intézmények munkatársaival. Ennek előnye, a gyors és azonnali információhoz jutás, ugyanakkor hátránya, hogy gyakran többszöri kérésre kapunk csak írásbeli jelzést az ügyekben, melyet a jogszabályi előírások alapján az ügyben keletkezett dokumentumokhoz csatolnunk kell. VI: Ellátási feltételek Az elmúlt évben lezajlott közigazgatási reform következtében a Járások megalakulásával egyes gyermekvédelmi intézkedések hatásköre megváltozott, a korábban a jegyzői hatáskörbe tartozó védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés hatósági intézkedések a Járási Gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. Ez a gyakorlatban sok változást okozott az ügyfelek és a családgondozók számára. Korábban a helyi településen működő önkormányzatokon, vagy jegyzőségeken tartották a védelembe vételi tárgyalásokat, így az ügyfeleknek nem kellett Pécsre utazniuk. Az ideiglenes hatályú elhelyezéseknél a jegyző gyorsabban és hatékonyabban tudott határozatot hozni, hiszen általában ismerte a család helyzetét, a probléma súlyosságát. A családgondozók gyakrabban tudtak személyesen találkozni a helyi szociális ügyintézőkkel, gyámügyi előadóval vagy a jegyzővel. A hatáskörök szűkítésével tulajdonképpen a jelzési kötelezettségen kívül más gyermekvédelmi tevékenységben nincs együttműködésre kötelezve a családgondozó és a helyi hatóság. A Járások megalakulásával az általunk ellátott települések közül 1 település közigazgatásilag a Sellyei Járási Hivatal hatáskörébe került. Az elmúlt évben több családgondozó váltásra került sor, a fiatal munkavállalók családalapítása, illetve nagyobb anyagi megbecsülés miatti munkahely váltás okán. A Kistérségi Egységben 8 családgondozó látja el a gyermekjóléti szolgáltatást és 5 családgondozó a családsegítő szolgáltatást, ebből egy családgondozó vezető családgondozóként segíti az egységvezető munkáját. Az egység szakmai munkáját egy egységvezető irányítja. 16

A családgondozók többnyire saját gépkocsi használatával tudják a terepen történő feladataikat ellátni, mert egyes településeken a buszközlekedés nagyon ritka, illetve egyik településről a másikra való közlekedés tömegközlekedéssel nem megoldható. A családokkal általában a családgondozók az otthonukban tudnak találkozni. Az irodákban van lehetőség az adminisztratív feladatok ellátására. A mikroközpontok közül csak az Orfűn található iroda akadálymentesített, a többi helyiséget mozgáskorlátozottak kerekes székkel nem tudják megközelíteni, illetve babakocsival is csak segítséggel lehet az irodákba bejutni. VII. Jövőre irányuló célok, fejlesztések A jövőben szeretnénk fejleszteni, bővíteni prevenciós tevékenységeinket. Programjainkat az illetékességi területünkön élő minden lakos számára elérhetővé kívánjuk tenni. Célunk a helyi közösségek fejlesztése, a helyi önsegítő hálózatok kialakítása, a reciprocitás elvének mentén. Ennek megvalósítása érdekében a jövőben elkezdjük a települések szociális feltérképezését. Az öngondoskodás, keresetkiegészítés erősítése céljából, folytatjuk a vetőmag és palánta akciónkat, bevonva több települést. Igyekszünk megoldást találni, a minden évben problémát jelentő tűzifa hiányra. Egységünk feltérképezte azokat a családokat, ahol várhatóan problémát fog jelenteni a téli tüzelő beszerzése. Így már egész évben próbáljuk a családokat felkészíteni, segíteni a tüzelőanyag beszerzéséhez szükséges források előteremtésére és előrelátóan ösztönözni őket a havi szintű, kis mennyiségű tüzelőanyag megvásárlására. Intézményünk pécsi egységeiben működő csoport foglakozásokat szeretnénk a Pécsi Kistérségi településeken is megvalósítani, akár iskolákban, vagy helyi intézményekben, drog prevenciós, pénzkezelési témákban. Folytatni kívánjuk a Kistérségi Összefogás Napja rendezvényünket, ezzel erősítve a kistelepülések összefogását. Tapasztalatunk szerint nagy igény lenne az adósságkezelési szolgáltatás bevezetésére a kistelepüléseken is. Ezért jövőre irányuló cél lehet ennek a szolgáltatásnak a bevezetése a kistérségi településeken. 17 Készítette: Deák Lívia

Melléklet 1.Kistérségi települések lakosság száma 2012-ben és 2013-ban település neve összes lakos 18 év alatti lakosok veszélyeztetett gyerek 2013 2012 2013 2012 2013 2012 1 Baksa 805 797 140 151 71 74 2 Görcsöny 1607 1609 229 220 86 106 3 Ócsárd 458 449 81 82 19 22 4 Regenye 184 166 26 26 19 22 5 Szőke 153 144 34 30 22 6 Tengeri 67 70 10 6 7 Téseny 338 93 101 89 91 8 Bogád 1111 275 91 84 9 Romonya 491 104 28 10 Ellend 240 9 9 11 Magyarsarlós 330 332 56 56 18 12 12 Kozármisleny 6150 6120 1475 1449 230 240 13 Nagykozár 2010 2003 530 525 71 89 14 Keszü 1349 1301 329 325 67 80 15 Gyód 671 687 129 135 39 59 16 Kökény 681 666 128 126 23 24 17 Abaliget 657 657 210 212 61 53 18 Husztót 68 73 9 13 19 Kovácsszánéja 67 82 7 11 7 8 20 Orfű 1022 968 177 171 35 32 21 Kővágószőlős 1312 1316 238 246 26 92 22 Kővágótöttös 368 371 88 83 56 78 23 Cserkút 603 588 117 123 5 30 24 Bakonya 372 378 78 79 8 47 25 Pellérd 2312 2306 481 455 106 82 26 Aranyosgadány 391 387 105 107 55 67 27 Áta 202 210 36 36 28 Birján 522 555 1 1 29 Egerág 1047 1061 200 200 61 61 30 Kisherend 217 214 24 38 12 23 31 Pécsudvard 801 793 148 148 32 Pogány 1244 1232 233 239 38 48 33 Szemely 477 487 93 93 34 Szőkéd 408 398 70 70 35 Lothárd 248 278 24 24 36 Bosta 149 150 31 31 17 28 37 Szalánta 1224 1243 238 211 78 95 38 Szilvás 165 165 25 25 15 21 Összesen: 30518 30436 6280 6239 1469 1712 18

2. számú melléklet játszóházak 3. számú melléklet Kresz Park 19

4. számú melléklet vetőmag akció 5. számú melléklet turkálók 20