SZAKDOLGOZAT Mészáros Péter Debrecen 2011
Debreceni Egyetem Informatika Kar WEBES ALKALMAZÁSFEJLESZTÉS A MAGYAR IMMUNOLÓGIAI TÁRSASÁG SZÁMÁRA Témavezető: Dr. Végh János DSc, egyetemi tanár Külső konzulens: Vincze Melinda munkatárs, Klinikai Immunológiai Tanszék Készítette: Mészáros Péter Mérnök Informatikus Debrecen 2011
Tartalom Bevezetés... 2 1. Az internet térhódítása, tartalomkezelők... 2 1.1 Mi is a Drupal... 3 1.1.1 Felépítése... 4 2. Az alaprendszer telepítése, lehetőségei és beállításai... 6 2.1 A Drupal telepítése... 6 2.2 Saját adatok... 13 2.3 Tartalom beküldése... 14 2.4 Adminisztráció... 14 2.4.1 Tartalomkezelés... 16 2.4.2 Webhelyépítés... 16 2.4.3 Webhely beállításai... 25 4.4.4 Felhasználókezelés... 30 2.4.5 Jelentések... 35 3. Az oldal készítése során használt modulok és beállításaik... 35 3.1 Többnyelvűsítés avagy az Internationalization modul... 36 3.2 Az Administration menu modul... 40 3.3 A Module filter modul... 41 3.4 A Filter permissions modul... 42 3.5 A Poormanscron modul... 43 3.6 A Pathauto modul... 43 3.7 Az FCKeditor modul... 45 3.8 A Paging modul... 48 3.9 Az IMCE modul... 49 3.10 A CCK Content Construction Kit modulcsomag... 51 3.11 Az ImageCache modul... 56 3.12 A Lightbox2 modul... 58 3.13 A Transliteration modul... 60 3.14 A CAPTCHA modul... 61 3.15 Az External links modul... 62 3.16 Speciális tartalmak elkészítése... 63 3.16.1 Eseménynaptár létrehozása Date, Calendar, Views modulok... 64 3.16.2 Kapcsolat oldal a Webform modul segítségével... 67 3.17 Keresőoptimalizálás azaz SEO problémák... 75 4. Az elkészült oldal felhasználói szemszögből... 77 4.1 Regisztráció, majd be-, és kijelentkezés... 78 4.2 Tartalomkezelés... 80 Összefoglalás... 89 Irodalomjegyzék... 91 Függelék... 96 Köszönetnyilvánítás... 98 1
Bevezetés Egyetemi éveim alatt több ízben is foglalkoztam webfejlesztéssel, ezért is, és mivel szerettem volna egy valós életbeli problémán dolgozni, választottam ezt a témát. Feladatul kaptam egy weboldal kialakítását az Országos Myositises Munkacsoport számára. Egy olyan honlapot kellett elkészítenem, amely megkönnyíti a betegek tájékozódását, információhoz jutását ezzel a betegséggel kapcsolatban. Egy, a tünetek leírásait és egy tájékoztatót tartalmazó oldalra volt igény (képes illusztrációkkal) és, hogy a híreket és közleményeket meg lehessen osztani az érdeklődőkkel. Ezeken kívül egy eseménynaptár létrehozására kértek meg, amiben egyszerűen közölhetik a fontos dátumokat, időpontokat. Felmerült egy fórum ötlete is, ahol a felhasználók eszmecserét folytathatnak, megoszthatják tapasztalataikat, itt ugyan nem konzultálhatnak orvosaikkal, de egy kapcsolat oldalon e-mail formájában erre is lehetőséget kellett biztosítanom nekik. A csoport támogatóit is fel kellett tüntetnem az oldalon. A megvalósításban és kinézetben szabad kezet kaptam. Munkám során azt kellett szem előtt tartanom, hogy az oldal kezelői orvosok lesznek, tehát olyan megoldásokat kellett használnom, amelyekkel egy informatikai területen járatlan személy is elboldogul, nem kell számára felesleges beállításokat megtanulnia, egyszerűen csak a tartalmaival foglalkozhat, többek között, ezért is választottam a Drupalt. Célul tűztem ki azt, hogy ezen a konkrét feladaton keresztül bemutassam a rendszer lehetőségeit, elkészítsek egy élő, működő honlapot, amelyet egyszerű kezelni, és az útmutatásaimat követve, akár egy, az informatikában kevésbé járatos személy is képes legyen elkészíteni egy hasonló weboldalt. Szakdolgozatom végére kiderül, hogy ebből mennyit sikerült megvalósítanom. 1. Az internet térhódítása, tartalomkezelők Napjainkban egyre meghatározóbbá vált az internet szerepe. Életünk rengeteg területén térhódításba kezdett ez a digitális világ, ami fontos szerepet tölt be mind a magánemberek, mind a kisebb-nagyobb csoportok, szervezetek, vállalkozások számára. Ma már, ha egy cég érvényesülni akar elengedhetetlen kellék egy működő weboldal, de rengeteg a személyes honlap, blog, valamint a közösségi site-ok jelenléte is megnőtt. Mivel ennyire nagy az igény és a kereslet a különböző weboldalakra, ezért egyre nagyobb szerephez jutnak a különféle tartalomkezelő rendszerek (Content Management System - CMS) [1]. 2
Ezek leegyszerűsítve biztosítják a felhasználók számára a tartalmaik feltöltését, rendszerezését, megosztását, szerkesztését. Azonban manapság már ennél sokkal többre is képesek, egy egyszerűbb webáruházat vagy akár közösségi oldalt is létrehozhatunk a segítségükkel. Bárki képes lehet elkészíteni ezeket, vagy hasonlókat, bármilyen mélyebb informatikai vagy programozói tudás nélkül, tulajdonképpen afféle összekattintgatós módszerrel (a böngészőnk segítségével kattintgatva és gépelve végezhetjük az adminisztrációs beállításainkat és tartalmaink létrehozását, kezelését). A tartalomkezelők tábora hatalmas, vannak fizetősök, ingyenesek, egyszerűbbek, bonyolultabbak, általános felhasználásra valók vagy specializáltak (blog, fórum, oktatási stb.), csak magyarul elérhetők és több nyelvűek. Ha akarjuk a legtöbbjüket ki is próbálhatjuk [2][3], hogy eldöntsük melyik számunkra a legszimpatikusabb. A magyar felhasználók között talán a Wordpress [4], a Moodle [5], a Joomla [6] és a Drupal [7] a legnépszerűbb és legnagyobb aktív közösséggel rendelkező tartalomkezelő. Míg az első blogoknál, a második oktatási célú oldalak létrehozásánál, addig az utolsó kettő általános, sokoldalú felhasználásra szánt rendszer. 1.1 Mi is a Drupal A Drupal [8] is egy ilyen rendszer, open source (nyílt forráskódú), igen széles felhasználási területtel. Első verzióját Dries Buytaert [9] csak hobbyból, saját használatra készítette, aztán 2001-ben közétette az interneten. A dorp.org (domaint) címet kívánta használni, melynek jelentése hollandul falu, viszont elgépelte és drop.org lett belőle, ami angolul vízcsepp, ennek pedig a holland megfelelője druppel, ahonnan már könnyen jött a drupal kifejezés a szó angolos kiejtése révén (a logó is ezt a cseppet szimbolizálja és a rendszer nyújtotta végtelen lehetőségekre próbál utalni). Nem sokkal később nyílt projekté vált, így egyre ismertebb és kedveltebb lett, mára pedig hatalmas rajongó tábort tudhat maga mögött. Legfontosabb jellemzője, hogy sokoldalú, ahogyan a magyar Drupal közösség oldalán [10] olvashatjuk: Egyszerre tartalomkezelő rendszer (CMS), tartalomkezelő keretrendszer (CMF) és web alkalmazás fejlesztő keretrendszer (WAF). Az első szerepkörben a hétköznapi felhasználó igényeinek hivatott megfelelni, ahogy már fent írtam híroldalak, internetes publikációk, egyszerűbb elektronikus boltok vagy közösségi weblapok könnyű, gyors kialakításával. A másik kettő, már inkább programozók számára lehet érdekes, hiszen az egyik tartalomkezelő rendszerek építésére, míg a másik web alkalmazások fejlesztésére szolgáló rendszert jelent. A 3
Drupal mindhárom szerepet képes betölteni és számos éles alkalmazása van mindegyik területen. Használói között megtalálhatók - a teljesség igénye nélkül - például a Fehér Ház [11], a Firefox [12], a Harvard [13], az ENSZ [14], az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége [15], az MTV [16], a McDonald s [17] és végül, de nem utolsó sorba, a Debreceni Egyetem [18]. Én az egyetemen hallottam a Drupalról, mivel éppen egy PHP alapú tartalomkezelőt készítettem, úgy gondoltam érdemes lehet megnézni, ráadásul ekkoriban váltott használatára a Fehér Ház is, arra gondoltam csak lehet benne akkor valami, nem is csalódtam, nagyon megtetszett és ezért választottam most is ezt a rendszert a feladatra. 1.1.1 Felépítése A Drupal úgynevezett modulokból épül fel, amiket két nagy csoportba sorolhatunk. Az alaprendszer moduljait, amelyek mindenképp szükségesek a működéséhez és az alapfunkcionalitásait biztosítják, Core moduloknak nevezzük. Ezek szintén két részre oszthatók, vannak a működéséhez elengedhetetlenek és opcionálisak, amelyeket a felhasználó igényei szerint engedélyezhet. Ezen kívül tartalmaz még, a webhely kinézetét meghatározó, úgynevezett sminkeket (theme). Már ezekkel az összetevőkkel is komplex oldalakat hozhatunk létre, miközben biztosak lehetünk benne, hogy megfelelően működnek. Ez azért van így, mert a kódjukhoz csak néhány fejlesztő férhet hozzá, alapos tesztelés alatt esnek át, és ha mégis kiderülne valami hiba, akkor gyorsan újabb kiadás, javítás érkezik. A másik nagy csoport a közösség munkaterülete, vagy a kiegészítők, a Contributions. Ide tartoznak az általuk (általunk) beküldött modulok, sminkek, fordítások, telepítési profilok, minden az alaprendszeren kívül. Ha szükségünk lenne valamire az oldalunkhoz, akkor azt a közösség nemzetközi oldalán [19] biztosan, de legalábbis nagy valószínűséggel, megtaláljuk a több ezer kiegészítő modul [20] és smink [21] között, valamint itt hozzájuthatunk a legfrissebb információkhoz és hasznos tanácsokhoz is. Ha azonban mégsem találnánk rá az igényeinknek megfelelő modulra vagy sminkre, akkor sajátot is létrehozhatunk, ezzel teljesen testre szabva az oldalunkat, ehhez azonban már programozói (PHP, HTML, CSS) tudás szükséges. Itt megemlíteném, hogy az alaprendszerhez is írhatunk javításokat, kiegészítéseket, azonban ezek csak egyfajta ajánlásként fognak megjelenni, és ha arra érdemesnek találják a fejlesztők, akkor belekerülhetnek a rendszerbe. Ebből is látszik, hogy a Core összetevőknek kontrollált módon történik a fejlesztése, míg kiegészítő modulokat vagy sminkeket 4
lényegében bárki készíthet és feltöltheti, a közösségnek adományozva azt. Ajánlatos éppen ezért körültekintően használni ezeket. A Drupal összetevőinek a fejlesztők szemszögéből két fajtája lehet, a stabil és a fejlesztői változat. Amire mindenképp figyelnünk kell ebből kifolyólag, hogy a fejlesztői állapotban lévő (dev jelzéssel ellátott) modult, sose használjunk éles weblapon mielőtt ki nem próbáltuk és még ezek után is csak igen óvatosan, számítva, a váratlan következményekre. Összefoglalva egy Drupal alapokon lévő oldal elkészítését, egyfajta összerakóhoz lehetne hasonlítani, (mint például a Lego) ha el akarunk érni valamit, csak pakoljuk egymásra az elemeket. Ez itt annyit tesz, hogy feltelepítjük a különféle modulokat 1, amelyek sok esetben egymástól függnek (egyik a másik nélkül nem működik), majd konfiguráljuk, beállítgatjuk ezeket, így építkezünk, míg végül sikerül elérnünk a célunkat. Csakhogy az is elmondható a webfejlesztésről, hogy sosem ér véget, mindig lesz valami javítani való, ha egyszer belefogtunk mindig többet akarunk majd. Ahogyan már fent említettem, ez egy nyílt forráskódú rendszer, ami azt jelenti, hogy maga a Drupal, mint szoftver (minden kiegészítőjével együtt) ingyenesen letölthető, használható nem kell fizetni érte. Viszont rengeteg ember, fejlesztő szabadidejébe került, ezt érdemes szem előtt tartani. Éppen ezért, hogy valamit adjunk is, bármikor be lehet szállni a Drupal lelkes közösségébe és segíteni azt fordításokkal [22], hibajavításokkal, vagy csak teszteléssel [23]. Kezdetben érdemes saját gépünkön próbálkozni egy Drupal alapú oldal felépítésével, ehhez találhatunk remek szoftvereket [24], útmutatásokat [25][26], előre elkészített úgynevezett telepítői profilokat [27] (például hírportálhoz, webáruházhoz). Léteznek, már feltelepített rendszert rendelkezésünkre bocsájtó szolgáltatások is [28][29], szintén ingyenesen. Ezeken kívül az Acquia Network remek csomagjai [30] is használhatóak, amelyek magukban foglalják a webszervert, az adatbáziskezelőt, a szükséges PHP verziót, egyszóval mindent, ami a rendszer működéséhez kell, beleértve természetesen magát az alaprendszert is, mindezt egyetlen telepítőként adják át nekünk, így valóban kényelmesen, pár perc alatt kipróbálhatjuk azt a saját gépünkön. Bármikor nyugodtan fordulhatunk segítségért a Drupal 1 A sminkeket is ugyanúgy használjuk, mint a modulokat, feltelepítjük őket és egy kattintással be vagy kikapcsolhatjuk, megváltoztatva oldalunk kinézetét. 5
magyar közösségéhez [31], akik már eddig is rengeteg segédletet és tanácsot megosztottak az oldalukon és annak fórumában. 2. Az alaprendszer telepítése, lehetőségei és beállításai Már az alaprendszer telepítésénél is meg kell adnom olyan adatokat, melyek csak az adott feladatra érvényesek. Tehát már a telepítésnél feladat specifikus beállításokat kell alkalmaznom. Ettől függetlenül leírásomból kiszűrhetők az általános lépések, így az olvasó a saját igényeinek megfelelően átértelmezheti azt. 2.1 A Drupal telepítése A Drupal [32] működéséhez szükséges előfeltételek és az általam használt eszközök leírása, a szakdolgozat tartalmi korlátai és a témámhoz való szoros kapcsolat hiánya miatt, a Függelék részben található meg (említés és felsorolás szintjén). Igyekeztem csak magával a rendszerrel és a konkrét feladatommal kapcsolatos ismereteim, tapasztalataim leírására. Először is szükségünk lesz magára a Drupal rendszerre [33] és az ehhez tartozó magyar fordítás [34] csomagjára. Én a Drupal 6.20-as verzióját használom, a szakdolgozatom írásakor a legfrissebb elérhető 6.x-es verzió, (ennek a telepítését és bemutatását írom le, ez a verzió az általam készített honlap alapja) ami nem tér el olyan mértékben a többi, régebbi, 6.x-os verzióktól, hogy a leírásom ne legyen érthető, de ennek ellenére mindig javasolt a legfrissebb verziószámú csomag használata. (2011 januárjában jelent meg egyébként a tartalomkezelő legújabb változata a Drupal 7 [35].) A nyelvi csomagot kitömörítés után egyszerűen másoljuk bele a Drupal mappájába ezután ezt az egészet fel kell töltenünk a szerverre. Vigyázzunk, hogyha elérési útnak közvetlenül a szerverünk címét akarjuk, tehát én most jelen esetben az omm.unideb.hu-t akkor magára a drupal-6.x könyvtárra nem lesz szükség csak a tartalmára. Ha már meglévő oldalhoz akarjuk csatolni, akkor tehetjük alkönyvtárba, de jobban járunk (a későbbi kellemetlenségeket elkerülendő) ha (al)domain-re [36] telepítünk. A Drupal biztonság terén is megállja a helyét, és kitűnik a más következetlenül fejlesztett tartalomkezelők táborából. Weboldalunk biztonságának alapvető eszköze a.htaccess fájl, aminek jelenlétéről és végrehajtásáról nekünk kell gondoskodni. Például ez a fájl biztosítja 6
nekünk, hogy a nem publikus állományainkat ne lehessen elérni a böngészőből, és hogy a PHP megfelelő biztonsági beállításokkal futassa a scriptjeinket. Egy megfelelő szolgáltatónál ehhez lényegében semmit nem kell tennünk, hiszen a másoláskor ezt a fájl-t is felmásoljuk a szerverre, a többi beállítás pedig adott. Azonban ingyenes tárhely szolgáltatóknál gyakran ennek alkalmazása nem megengedett, ilyenkor számolnunk kell a biztonsági kockázatokkal. Ezután be kell írnunk a böngészőnk címsorába a következő címet: oldalunkcíme/install.php, ez jelen esetben nálam az omm.unideb.hu/install.php lesz. Annak a könyvtárnak az URL-je ez, ahova a fájlokat felmásoltuk, és ami majd a weboldalunké is lesz. Ekkor elindul a telepítő: 1. ábra: A telepítés első lépése a nyelvválasztás Mivel még az elején felmásoltuk a magyar nyelvi csomagunkat, ezért első lépésként megadhatjuk, hogy milyen nyelven szeretnénk folytatni a telepítést (lásd 1. ábra). Magyart választva, innentől kezdve, így fog szólni hozzánk a program. 7
2. ábra: A Drupal rendszer ellenőrzi a telepítéshez szükséges előfeltételek készenlétét Ezután egy figyelmeztető üzenetet kapunk (lásd 2. ábra), miszerint nem folytathatjuk a telepítést, amíg bizonyos hibákat meg nem oldunk. Ezek a következők: A sites/default könyvtár jogosultságát úgy beállítani, hogy létre tudja hozni benne a files mappát (egyébként ezt manuálisan mi is létrehozhatjuk) és ebbe írni is tudjon. Alapesetben a könyvtárakra a 755 jogosultság elegendő szokott lenni, én a telepítés alatt a sites/default mappára 777-re szoktam állítani (lásd 3. ábra) így biztos, hogy mindent el fog érni a rendszerünk, amit módosítania kell, majd a végén visszaveszem a jogokat 755-re. 8
3. ábra: Mappajogosultságok beállítása Létre kell hoznunk egy másolatot a default.settings.php fájlról settings.php néven, amit a telepítés időtartamára szintén írhatóvá kell tennünk. (Ezt a fájl is a sites/default mappában találjuk.) Ebben adjuk meg a telepítéshez szükséges adatbázisunk elérhetőségét, nevét 2, felhasználónevünket és jelszavunkat (lásd 4. ábra). Ezen kívül itt megadhatunk még egy prefixet a Drupal által létrehozott tábláknak, ami akkor jön jól, ha csak egyetlen adatbázisunk van több rendszerre, így egy drupal_ előtaggal könnyedén meg tudjunk különböztetni az ide tartozókat. 2 Ha nem MySQL adatbáziskezelőt használunk, akkor értelemszerűen ezt is át kell írnunk a kiszolgálónknak megfelelő értékre. A $db_url = kezdetű sor felett látható egy kitöltési minta, aminek megfelelően kell módosítanunk ezt a sort. 9
4. ábra: A settings.php módosítása a kiszolgálónak megfelelően Természetesen, ha ezeket a lépéseket még a telepítő futtatása előtt megtesszük, akkor a nyelvválasztás után, egyből a következő, Webhely beállítása képernyő fogad bennünket (lásd 5. ábra). Ha továbbra is valami gond van, nem éri el a rendszer az adatbázisunkat vagy nem megfelelő a hozzáférési jogosultsága (hiszen táblákat kell létrehozni stb.), esetleg nem írható a settings.php, visszakapjuk az előző előfeltétel hiba képernyőt, és nem haladhatunk tovább, amíg a problémát meg nem oldottuk. Az adatbázis beállítás, webhely telepítése és fordítások betöltése pontoknál nem kell tennünk semmit csak megvárni, amíg a rendszer magától elvégzi a szükséges műveleteket. A Webhely beállítása oldalon viszont meg kell adnunk a honlapunk nevét (az oldalunk felső részén fog megjelenni és a böngésző fejlécében is), e-mail címét (ez fog megjelenni az oldalunk által küldött üzenetek feladójaként) 3, valamint létre kell hoznunk egy adminisztrátor 3 Ezeket az adatokat később természetesen átírhatjuk, ha szükség van rá, módosíthatjuk. 10
felhasználót, aki minden jogosultsággal rendelkezni fog, ő lesz az első számú felhasználó. Először a nevünket kell megadnunk, erre lesz szükségünk az oldalra történő belépéshez, és ez fog megjelenni az általunk feltöltött tartalmak, hozzászólások mellett is, tehát célszerű a saját magyar helyesírás szabályai szerinti nevünket megadni. Az e-mail címünk természetesen nem lesz nyilvánosan látható az oldalunkon, csak a Drupal által küldött rendszer üzenetekhez van rá szükség, esetleg még az alapértelmezett kapcsolati űrlapon keresztül küldött üzenetek is erre a címre érkeznek majd. Ezután meg kell adnunk a jelszavunkat, a megszokott módon egymás után kétszer, ahol a rendszer egyből megvizsgálja, hogy megegyeznek-e és ami még fontosabb, hogy milyen az erőssége. Érdemes megfogadni az itt írt tanácsokat, hiszen ha valaki megszerzi jelszavunkat, akkor átveheti honlapunk irányítását. A kiszolgáló beállításai résznél tudjuk beállítani oldalunk alapértelmezett időzónáját, bekapcsolni a frissítési figyelmeztetéseket, (hogy mindig értesüljünk a legújabb modulokról és rendszerösszetevőkről), és a rövid webcímeket, feltéve ha kiszolgálónk engedélyezi (ami eltünteti az URL-ünkben megjelenő?q= részt), jelen esetben nekem engedélyezve volt ez a szerveren (lásd 6. ábra). 5. ábra: A webhely beállításainak megadása 11
6. ábra: A webhely beállításainak megadása (folytatás) Ezek beállítása után készen is vagyunk, kapunk egy üzenetet miszerint a működő webhelyünk megtekinthető. Nyugodtan kattintsunk rá és egyből a kész oldalunk címlapján találjuk magunkat (lásd 7. ábra). 12
7. ábra: A frissen telepített webhely Már az alaprendszer segítségével is rengeteg dolgot megtehetünk, elég komplex oldalakat hozhatunk létre. Frissen telepített rendszerünk esetében a fenti (7. ábra) fogad bennünket. Bal oldalt található a Navigáció nevű menü, aminek segítségével kezelhetjük az oldalunkat. Az itt leírtak az alaprendszernek az általam elvégzett konkrét feladathoz szükséges beállításait tartalmazzák, melyek általánosságban is bemutatják annak lehetőségeit 4. 2.2 Saját adatok Itt érhetjük el a ránk vonatkozó információkat, található egy Történet jellemző, ahol azt láthatjuk mióta él ez a felhasználó, mennyi idő telt el a regisztrációja óta. A Szerkesztés menüpont alatt van az összes tulajdonságunk, kezdve a felhasználónevünktől, e-mail címünkön és a jelszavunkon át egészen addig, hogy milyen nyelvet és időzónát szeretnénk, ezen kívül itt adhatunk meg aláírást, vagy képet magunkról, amik például a hozzászólásaink alatt és mellett jelennek majd meg. Ez utóbbiakat azonban előbb engedélyeznünk kell, e kettő kivételével a többi tulajdonságot már a telepítéskor megadtuk, de ha esetleg változik valami, akkor azt itt bármikor módosíthatjuk. Adminisztrátorként a többi regisztrált felhasználó adatait is megtekinthetjük és egy ezzel megegyező űrlapon akár módosíthatjuk is (lásd 4.4.4 Felhasználókezelés). 4 A terjedelmi (és időbeli) korlátok miatt, ezeket csak nagyvonalakban tárgyalom, nem fejtem ki az összes beállítást részletesen, mivel nem használom az alaprendszer összes modulját, csak az általam és a feladatom szempontjából hasznosnak tartottakat. Úgy vélem ezzel együtt is sikerülhet rávilágítani a rendszerben rejlő lehetőségekre. 13
2.3 Tartalom beküldése Erről a menüpontról később bővebben írok (lásd 4.2 Tartalomkezelés), értelemszerűen az oldalunk különféle tartalmakkal való feltöltését biztosítja. Most viszont megnézzük, hogy milyen alapvető beállításokat kell megtennünk frissen telepített rendszerünkön. 2.4 Adminisztráció Weboldalunk beállításait végezhetjük itt, a következő összefoglaló menüpontokon keresztül: Tartalomkezelés, Webhelyépítés, Webhely beállítása, Felhasználókezelés, Jelentések és Súgó. Amikor először jövünk ide, egy piros figyelmeztető üzenet fogad bennünket a képernyő tetején, miszerint problémát észlel a rendszerünk a Drupal környezetével kapcsolatban (lásd 8. ábra). 8. ábra: Mikor először járunk az adminisztráció oldalon ez a hibaüzenet fogad bennünket Ekkor nyugodtan menjük az itt felajánlott Állapot jelentés oldalra, ahol több hiba is fogadhat bennünket (lásd 9. ábra). Most csak a nálam felmerülő hibák orvoslását írom le, úgy vélem ezek a leggyakrabban előforduló hibajelenségek, a többi problémát okozhatja a kiszolgálónk (PHP-val kapcsolatos hibák, esetleg GD kiterjesztéssel kapcsolatos hiba) vagy az, ha valamit másképp csináltunk a telepítés során, mint ahogyan azt én leírtam. 14
9. ábra: Az én esetemben ezen a képen látható hibák merültek fel 5. Az időzített feladatok hibaüzenetet megszünteti rövid távon, ha böngészőnkből futtatjuk az időzítőt az itt megjelenő link segítségével, azonban ez csak felületes megoldása a problémának, a hosszú távra vonatkozó beállításokat a 3.5 A Poormanscron modul fejezetben fejtem ki. A HTTP kérés állapota Nem sikerült hibaüzenettel kapcsolatban több oldalt is találtam [37], több megoldási lehetőséggel [38]. Számomra a legszimpatikusabb az volt, hogy illesszek be egy sort a settings.php fájlom végére (kommentet is tettem, hogy később is könnyen átlátható legyen a fájl): /** * HTTP keres hiba miatt: */ $conf['drupal_http_request_fails'] = FALSE; Nálam ez megoldotta a problémát. Most pedig következzenek a beállítások és lehetőségek leírásai, sorban haladva a menüpontokon. 5 A piros jelzésű súlyos hibának számít, a sárga kevésbé, inkább fontos figyelmeztetésként fogható fel. 15
2.4.1 Tartalomkezelés Itt érhetjük el, értelemszerűen, az összes beállítást, ami a feltöltött tartalmainkhoz kapcsolódik: hozzászólásainkat nézhetjük meg (Hozzászólások), menedzselhetjük (ha a jogosultságokat úgy állítottuk be, hogy nem lehet hozzászólást beküldeni csak adminisztrátori elfogadással, akkor az Elfogadási sor nevű fülre kattintva közzétehetjük vagy törölhetjük azt). Feltöltött tartalmainkat (Tartalom) rendszerezhetjük, kereshetünk köztük egyszerűen különböző szűrők segítségével, közzétehetünk, vagy épp elrejthetünk bejegyzéseket, hasznos menüpont, ha áttekintést szeretnénk feltöltött oldalainkról, híreinkről és minden egyébről, ami tartalom. Beállíthatjuk az RSS hírcsatornánkat [39] (RSS-közzététel menüpontban), hogy hány elemet szeretnénk látni és tartalmaink mely részeit jelenítsék meg. Alapértelmezetten a címlapon szereplő 10 hír található az rss.xml útvonalon, én is így hagytam ezeket a beállításokat. A Tartalmak beállításai pontban a tartalmainkkal kapcsolatos jogosultságokat építhetjük újra, ha valami gond adódna, ezen kívül az oldalakon megjelenő tartalmak számát, a bevezetők hosszát és az előnézet szükségességét (ha szükségesre állítjuk, akkor nem tudunk egyből beküldeni tartalmat annak megírása után, csak miután megnéztük, hogy hogyan is fog kinézni, ha ezután kilépünk és nem a mentés gombra kattintunk, akkor a tartalmunk elvész) állíthatjuk be itt. Bevezetőnek 600 karakter általában elegendő szokott lenni, itt megemlíteném, hogy ez a HTML tartalmi egységeket nem vágja szét, tehát nem pontosan kell érteni ezt a számot. A Tartalomtípusok menüpontban tudunk új tartalomtípusokat létrehozni, a már meglévőket módosítani és ezekhez mezőket definiálni. Beállíthatjuk, hogy mi legyen az alapértelmezetten Cím és Törzs névre hallgató mezők neve, szerepeljen-e egyáltalán a Törzs mező. Hol jelenjen meg a tartalomtípus, legyen Címlapra helyezve, vagy ne is legyen Közzétett, hozzászólási lehetőségeket állíthatjuk még be, valamint, hogy fordítható legyen a tartalom (támogassa a többnyelvűsítést) vagy sem. A Taxonómia a rendszer egyik nagyon fontos szolgáltatása, a tartalmaink kategorizálását teszi lehetővé. (valami) 2.4.2 Webhelyépítés Ebben a menüpontban az oldalunk felépítésével kapcsolatos beállításokat érhetjük el. A Blokkok részben, az webhelyünk különböző régióit láthatjuk szaggatott szegéllyel megjelenítve. Ezekbe a fő részekbe helyezhetünk el blokkokat, melyekbe menük és más tartalmak jelenhetnek meg (lásd 10. ábra). 16
10. ábra: Blokkok (Terjedelmi okokból nem látszik az összes régió) Beállíthatjuk, hogy melyik blokk hol jelenjen meg, természetesen újakat is létrehozhatunk, vagy már meglévők beállításait módosíthatjuk. Fontos, hogy az oldalunk régióit a sminkünk határozza meg, lehetnek olyan sminkek, amelyek sokkal több régiót tartalmaznak ettől az alapértelmezéstől. Az azonos régióban lévő blokkjaink helyzetét egymáshoz súlyozás alapján dönti el a rendszer, ezt mi állíthatjuk az előttük lévő kis négyágú nyíl vonszolásának segítségével, ha valamelyik blokkot engedélyezni szeretnénk, akkor azt a Tiltott részből ennek segítségével egyszerűen húzzuk át a nekünk tetsző régióba. A beállítás érvényesítéséhez minden esetben a Blokkok mentése gombra kell kattintanunk. Én jelen esetben létrehoztam egy Támogatóink elnevezésű blokkot, ahol értelemszerűen, az oldal támogatóinak logói lesznek megjelenítve. Ezekre kattintva bejön az adott partner honlapja. Ennek beállításai láthatóak a (lásd 11. ábra). 17
11. ábra: Általam készített Támogatóink blokk beállításai 6 6 Én egyes esetekben könnyebbnek érzem, ha HTML [40] kódként írom be a tartalmakat, természetesen a leendő adminisztrátor és az oldalt használó orvosok nem kell, hogy kövessék példámat, nekik elegendőek lesznek az általam biztosított szerkesztő nyújtotta lehetőségek. 18
Egy másik hasznos menüpont a Felület fordítása, ahol az oldalunkon lévő karaktersorozatokat fordíthatjuk az engedélyezett nyelvek bármelyikére, ha esetleg még nem készült volna hozzájuk megfelelő. A Keresés pontban tudunk ezekre rákeresni, különféle beállítások mellett, majd a kidobott találatoknál a szerkesztés linkre kattintva, akár új fordítást hozzáadni, akár a meglévőt módosítani. Ezeken kívül itt van lehetőségünk a különböző modulokhoz készített fordítási fájlokat beimportálni a rendszerbe. Ez sokkal kényelmesebb és egyszerűbb megoldás, mint kézzel, egyesével fordításokat hozzáadni. Hála a magyar fordítói csapatnak, rengeteg modulhoz elérhető ilyen fájl. Ez minden esetben egy.po fájlt jelent, amit a megfelelő [41] oldalról letölthetünk. Ezután nincs más dolgunk, mint az Import pontra kattintani, kiválasztani a letöltött fájlt, majd az Import gomb segítségével hozzáadni azt a rendszerünkhöz (lásd 12. ábra). Hasonlóan jártam el az összes, általam telepített modul esetében. 12. ábra: Az IMCE külső modul fordításának importálása a rendszerbe 19
A Menük pontban az oldalunk menürendszerét alakíthatjuk, hozzáadhatunk, kitörölhetünk menüpontokat, magát a navigációs menüt is testre szabhatjuk. Én a tartalmaim menükbe rendezését, még az adott tartalom beküldésekor szoktam beállítani (lásd 4.2 Tartalomkezelés). Ezenkívül a többnyelvűsítéssel kapcsolatos beállításokat kellett itt elvégeznem (lásd 3.1 Többnyelvűsítés). A Modulok oldalon (lásd 13. ábra) láthatjuk rendszerünk összetevői, valamint az általunk felmásolt kiegészítő modulokat, itt tudjuk ezeket engedélyezni, (bekapcsolni) vagy éppen kikapcsolni, eltávolítani. 13. ábra: A Modulok oldal (részlet) Én arra is egy külső modult szoktam telepíteni, hogy jobban átláthatóak legyen a moduljaim ezen az oldalon (lásd 3.3 A Module filter modul), a fenti kép még az alapértelmezett megjelenítést mutatja. Ekkor egymás alatt, összecsukható csoportokba rendezve, láthatjuk moduljainkat. Ahogyan arról már volt szó, több ezer kiegészítő modul 20
található a Drupal rendszerhez, melyek segítségével a legkülönfélébb feladatokat tudjuk megvalósítani. Egy modul telepítése, általában, annyiból áll, hogy felmásoljuk a letöltött modult 7, mappájával együtt 8, az általunk létrehozott sites/all/modules mappába. (Fontos arra figyelnünk, hogy minden, számunkra új, modult először csak egy tesztkörnyezet alatt próbáljunk ki, és ne az éles oldalunkon.) Ezután már csak engedélyeznünk kell a modult az adminisztrációs oldalon, (/admin/build/modules) egyszerűen a neve előtt elhelyezkedő jelölőnégyzet segítségével, majd a Beállítások mentése gombra kattintva érvényesíteni döntésünket. Természetesen ezzel még nem fog úgy működni, ahogyan azt szeretnénk, ahhoz általában be kell állítani a modulunkat, többnyire az Adminisztráció oldalon megjelenő menüpontok segítségével tehetjük ezt meg. Vannak olyan esetek is, amikor az alapbeállítások megfelelőek és semmit nem kell tennünk. Fontos, hogy amikor egy modult telepítünk akkor, legalábbis eleinte mindenképp, olvassuk el a mellékelt INSTALL.txt és/vagy README.txt fájlokat, ugyanis ezekben hasznos információkat találhatunk a telepítés és a beállítás mikéntjeiről. A kipróbált és számunkra nem megfelelő vagy valamiért nem kellő modulokat is itt tudjuk eltávolítani, ennek szabályos menete a következő lépésekből áll: 1. Oldalunkat kapcsoljuk offline módba (lásd 2.4.3 Webhely beállításai Webhelykarbantartás résznél); 2. Kapcsoljuk ki az eltávolítani kívánt modult, (a jelölőnégyzet segítségével, a fent említett engedélyezéshez hasonló módon, csak most kivesszük a pipát ) 3. Az Eltávolítás pontra kattintva megjelennek a kikapcsolt modulok, ezek közül a nem kívánatosakat megjelöléssel, majd az Eltávolítás gomb használatával uninstallálhatjuk; 4. Ezután, ha semmilyen rendellenes működést nem tapasztalunk, törölhetjük az eltávolított modul könyvtárát és állományait a szerverünkről; 5. Végül kapcsoljuk vissza oldalunkat online módba; 7 Arra mindig figyeljünk, hogy az alaprendszerünk verziójának megfelelő modulokat válasszunk, ez minden esetben fel van tüntetve a letöltött modul fájlnevében is. 8 A modulokat.tar.gz tömörített állomány formájában kapjuk kézhez, ennek tartalmát kell felmásolnunk változtatás nélkül. 21