orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:51 Página 1 Bevezető A Spanyol Királyság független állam Dél-európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről is a Földközi-tengerrel (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek találhatók), északról a vizcayaiöböllel, nyugatról pedig az Atlanti-óceánnal határos. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független állam közül, amely az Ibériai-félszigeten található. A Spanyol Királyság zászlaja a címerrel FölDrAjz Spanyolország az Ibériai-félszigeten terül el, északon Franciaország és a vizcayai-öböl, nyugaton Portugália, délen a Cádizi-öböl határolja, majd Gibraltártól észak felé a Pireneusokig a Földközitenger mossa partjait. Az országhoz tartoznak még a Földközi-tengerben található Baleár-szigetek (Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera), valamint a nyugat-afrikai partokhoz (és a ráktérítőhöz) közeli Kanári-szigetek. Az ország éghajlata kellemes, a legmelegebb júliusban és augusztusban van, bár ilyenkor a forróság főleg a zsúfolt nagyvárosokban elviselhetetlen. A tél csapadékos, az északi területeken eső, a hegyekben nagy mennyiségű hó hullik ilyenkor. Spanyolországot északon a Pireneusok 3000 m fölé nyúló magashegysége zárja le, az ország legmagasabb pontja azonban nem itt, hanem a Kanári-szigeteken, tenerifén található: a Pico de Teide (3718 m). legnagyobb folyói északról dél felé haladva: az Ebro, a Duero, a Tajo, a Guadiana, valamint a Córdobát és Sevillát is érintő Guadalquivir. Az ebro a Földközi-tengerbe, míg a többi folyó az Atlanti-óceánba torkollik. Az ország közepén található nagy kiterjedésű fennsík a Meseta. Síparadicsom a katalán Pireneusokban A Pico de Teide, Tenerife (Kanári Szigetek) történelem Az Európa és Afrika között fekvő Ibériai-félsziget mindig is célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. A Kr. e. III. században érkeztek ide a rómaiak, de két évszázadig tartott a félsziget meghódítása. Fokozatosan vezették be a római törvényeket és szokásokat, valamint a latin nyelv használatát. 409-ben a római Hispania provinciát germán törzsek foglalták el, akik 419-ben megalapították a vizigót királyságot. A vizigótok uralták a félszigetet egészen 711-ig, amikor a mórok (arabok) átkeltek a Gibraltári-szoroson és legyőzték rodrigót, az utolsó vizigót királyt. 1 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:51 Página 2 714-re a mór seregek szinte a teljes félszigetet elfoglalták, csak Spanyolország északi hegyes-dombos vidéke maradt a keresztélyek kezén. A spanyolok által Al-Andaluznak nevezett déli területek arab hódoltsága majdnem 800 éven át tartott. ez alatt az idő alatt soha nem látott mértékben fejlődtek a művészetek és a tudományok. A mórok palotákat, mecseteket, iskolákat és nyilvános fürdőket építettek a félszigeten. 722-ben az észak-spanyolországi Covadonga városában egy kis sereg a vizigót király, Pelayo vezetésével csapást mért a muzulmánokra. Szimbolikusan ez a csata jelezte a Reconquista kezdetét, Spanyolország keresztények általi visszahódítását. Az Oroszlános udvar, Alhambra (Granada) Kasztíliai Izabella A XIII. század végére Kasztília és Aragónia tartományokat a keresztény Spanyolország két legfőbb hatalmi központjának tekintették. 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabellának, Kasztília hercegnőjének Ferdinánddal, Aragónia trónörökösével kötött házassága. Katolikus főnemesekként egyesítették egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a hírhedt és kegyetlen spanyol inkvizíciót, több ezer zsidót és más nem keresztényt űztek ki az országból vagy ítéltek halálra. 1482-ben elfoglalták Granadát és 10 évvel később az utolsó muzulmán király is megadta magát. ezzel a Reconquista véget ért. Kasztíliai Izabella Az Újvilágban Spanyolország hatalmas birodalommá fejlődött Kolumbusz (Cristóbal Colón) 1492-es nagy felfedezését követően. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Peruból. A gyarmatosítás Kubától kezdve egészen Bolíviáig folyt, és az anyaország monopol kereskedelmet folytatott ezekkel a gyarmatokkal, aminek következtében a föld egyik legnagyobb hatalmává nőtte ki magát. ez a fajta politika viszont hátráltatta a gyarmatok fejlődését, ráadásul Spanyolország több nagyon költséges háborút is viselt Angliával, Franciaországgal és Hollandiával. Amikor XvI. lajos a guillotine-on végezte 1793-ban, Spanyolország háborút indított az új Francia Köztársaság ellen, de vereséget szenvedett. 1808-ban Napóleon bevonult Spanyolországba, és a spanyol korona kezdte elveszteni hatalmát a gyarmatok felett is. A spanyol nép fellázadt a franciák ellen, és öt éven át tartó harcok árán vívta ki függetlenségét. 1814-ben VII. Ferdinánd újból a trónra került. visszaállíttatta az inkvizíciót, bebörtönöztette a liberális és alkotmányos elveket vallókat, megszüntette a szólásszabadságot. Spanyolország nagyon súlyos gazdasági válságba került, az amerikai gyarmatok pedig kiharcolták a függetlenségüket. Kolumbusz Kristóf 2 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:51 Página 3 Az 1898-as katasztrofális spanyol-amerikai háború jelentette a spanyol birodalom végét. Spanyolország vereséget szenvedett az Amerikai Egyesült Államokkal szemben egy sor egyoldalú tengeri ütközetben, ami egyben Spanyolország utolsó tengerentúli birtokainak (Kuba, Puerto rico, Guam és a Fülöp-szigetek) elvesztését is jelentette. A spanyol polgárháború Az 1936-os választások idején az ország két részre szakadt: a republikánus kormányra és az ellenzéki nacionalistákra. A nyíltan is az ellenzéket támogató hadsereg miután a republikánus tisztek merényletet követtek el az ellenzéki vezető (egy bizonyos josé Calvo Sotelo) ellen még ebben az évben megdöntötte a kormányt. Az ezt követő polgárháborúban (1936 39) a nacionalisták katonai és pénzügyi segítséget kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól. Az Elese ek völgye az áldozatok mauzóleuma Franco tábornok 1939-ben a Francisco Franco Bahamonde vezette nacionalisták megnyerték a háborút, amelyben több mint 35 000 spanyol halt meg. A háború befejezése után republikánusokat végeztek ki, börtönöztek be vagy kényszeríttettek száműzetésbe. A caudillo (vezér) 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NAtO-ból és az ensz-ből is. Csak az 1950-es évek elején következett be változás, amikor a turizmus növekedése és az Amerikai egyesült Államokkal kötött szerződés révén az ország kezdett kilábalni a politikai és gazdasági elszigeteltségből. Az 1970-es évekre Spanyolország európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. Francisco Franco A demokratikus átmenet Franco tábornok 1975-ben halt meg, utódjának I. János Károlyt, XIII. Alfonz unokáját nevezte ki. I. jános Károly trónra kerülésével Spanyolország diktatúrából a demokrácia útjára lépett. 1977-ben megtartották az első választásokat, 1978-ban felvázolták az új alkotmányt. egy 1981-ben bekövetkezett, meghiúsult katonai puccs pedig már azt jelezte, hogy a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. 1982-ben Spanyolország végleg szakított a múlttal, ugyanis elsöprő többséggel baloldali, szocialista kormányra szavazott. ezt követően egészen az ezredfordulóig a belpolitika egyetlen nagyobb gondját az ETA (Euskadi Ta Askatasuna [Baszkföld I. János Károly 3 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:51 Página 4 és szabadság]) szeparatista militáns csoport terrorista akciói jelentették. 30 év alatt az ETA 800 embert ölt meg, 1998 szeptemberében azonban tűzszünetet hirdetett. 1986-ban Spanyolország belépett az Európai Gazdasági Közösségbe (az európai Unió jogelődje) és 1992-ben azzal jelezte visszatérését európába, hogy Barcelona adott otthont az Olimpiai Játékoknak, Sevilla pedig a Világkiállításnak. ekkor kapta Madrid is az európa kulturális fővárosa megtisztelő címet. Az olimpiai stadion Barcelonában látnivalók, NevezeteSSÉGeK Madrid képekben A főváros helyén álló egykori kis falucskát először a IX. századi mór iratok említik. II. Fülöp 1561-ben toledóból Madridba tette át a királyság székhelyét, és innen 60 km-re északra megépíttette az Escorial palota-kolostor együttest. Az óváros palotái, templomai, terei és parkjai (Plaza Mayor, Retiro) a XvII. században épültek Habsburg uralom alatt, majd a XvIII. században a Bourbonok folytatták az építkezést a Királyi Palotával és Paseo del Pradóval. A félmilliós Madridban 1910-ben kezdték meg a Gran Vía építését, és 1919-ben indult az első metró. A San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor A Plaza Mayor, Madrid fő tere El Oso y El Madroño a város jelképe: a szamócázó medve A Parque del Buen Retiro a csónakázótóval A Királyi Palota A Gran Vía A Plaza de Castilla az ikertornyokkal 4 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:51 Página 5 Barcelona A katalán főváros püspöki székhely és modern, nyüzsgő nagyváros a Földközi-tenger partján, 3,9 millió lakossal. története a római kor előttre nyúlik vissza. Kr. u. 800-ig keresztények, mohamedánok és zsidók éltek itt békésen egymás mellett, majd Nagy Károly foglalta el és alapította meg itt a spanyol őrgrófságot. A XvI. századtól kezdve vesztett jelentőségéből, sőt elszakadási kísérletei miatt sok előjogától megfosztották. Katalónai többször élt át polgárháborús időket, így bár ma autonóm fővárosa napjainkban is az elszakadási törekvések központja. La Sagrada Familia, Barcelona (Katalónia) Kikötő A tengerparti sétány elején áll Kolumbusz 59 m magas emlékműve, a vízen pedig a Santa María mása. Innen indul a budapesti Andrássy úthoz hasonló (csak annál jóval szélesebb) Rambla. Barrio Gótico Az óváros, a gótikus negyed szűk sikátorai sok középkori házat, román és gótikus stílusú templomot rejtenek. Itt található a földközi tengeri gótika legarányosabb alkotása: a 83 m hosszú, 37 m széles és 25 m magas háromhajós katedrális. Gaudí építészete Barcelona jellegzetes látnivalói a semmivel össze nem téveszthető Antoni Gaudí tervezte szecessziós stílusú épületek. legismertebb talán a Sagrada Familia, magyarul A szent család engesztelő temploma, amelynek mindössze nyolc tornya (mindegyik látogatható) és szentélyének egy része áll. Nem messze található a Park Güell kastélyával, függőkertjével Las Ramblas de Barcelona A Güell-park bejárata Sevilla Andalúzia fővárosa, amely a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, egy termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyugati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztíliai királyok székvárosa. Fénykorát a nagy földrajzi felfedezések idején élte. Ma milliós ipari nagyváros. Katedrális és a Giralda Moszlim mecset szolgált a gótikus, öthajós, 116 m hosszú, 76 m szélesés 40 m magas templom alapjául, amelyet 1502 és 1519 között építettek. A Giralda eredetileg minaret volt, a Narancsudvar körüli épületekből kolostor lett. Belsejében reneszánsz síremlékeket, faragványokat, táblaképeket, festményeket és számtalan más kincset találunk. 5 Spanyol országismeret Sevilla a Guadalquivir partja, há érben a Giralda
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:52 Página 6 Alcázar A mór építészet csodája és a kalifák gazdagságának jelképe, 1988 óta a világörökség része. Az építést folytatták a keresztény királyok is. egy hatalmas palotanegyedet képzeljünk el belső udvarokkal, kertekkel, pavilonokkal és apró zugokkal, amelyeket széles sétányok kötnek össze. A kert sétányait elképzelhetetlen mennyiségű virág díszíti, a citrom- és narancsligetekben barokk és reneszánsz épületeket találunk. Alcázar, Sevilla (Andalúzia) Toledo A város az Ibériai-félsziget földrajzi a XvI. századig politikai központja. A rómaiak Toletum néven építettek katonai tábort a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a vizigótok királyi városa lett. A gótok elismerték róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már Kr. u. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt. Az arabok 712-ben foglalták el a várost, amely Tolaitola néven a fennhatóságuk alatt álló területek egyik legészakibb pontja volt. vi. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatt a Reconquista fő támaszpontjává fejlesztette. toledo lett Kasztília új fővárosa, s egyben kulturális központja is. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XvI. században érte el virágkorát. ekkoriban toledo 250 000 lakosából mintegy 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is. A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor v. Károly (akiről úgy tartották: hatalmas birodalmában soha nem nyugszik le a nap) utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Toledo látképe Córdoba A római korban alapították, majd a 711-es mór invázió után az arabok fellegvára lett. A X. században és a későbbi fellendülés időszakában majd 300 mecset, megannyi luxuspalota és fürdő épült a városban, sőt a ritkaságszámba menő utcai világítással is büszkélkedhetett. A XIII. század elejétől kezdve ismét keresztény kulturális központ, majd a XIX. században gazdasági problémák miatt hanyatlásnak indult. Napjainkban az idegenforgalom hoz fellendülést a városnak. A vegyes stílusú córdobai mecset Mezquita A mór építészet egyik csúcsteljesítménye a piros-fehér csíkos boltívekkel összekötött oszloperdő, amelytől élesen elüt a XvI. század- 6 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:52 Página 7 ban a mecsetbe épített keresztény templom. Megcsodálhatjuk a kórus gazdagon faragott székeit és a két lenyűgöző architektúrájú mihrábot, a két mohamedán szentélyt. A Szent Jakab-út A Camino de Santiago (Szent jakab-út) a világ harmadik legjelentősebb keresztény zarándokútja. több útvonala is létezik, de egyéni utak is tervezhetők, ám mindegyikben közös, hogy Santia - go de Compostela városába vezetnek, amelynek székesegyházában az idősebb Szent jakab apostol földi maradványait őrzik. Az út már a XI. századtól kezdve ismert, mára pedig igen népszerűvé vált: nemcsak vallásos, hanem olyan emberek is megteszik, akik önmagukat keresik évente több mint százezren kelnek útra. A legnépszerűbb a francia út, amely 780 km hosszú, és négy nagyobb spanyol várost: Pamplonát, logroñót, Burgost és leónt is érinti, mielőtt eléri a célpontot, Santiago de Compostelát. Santiago de Compostela katedrálisa Pamplona Az első jelentősebb város a Szent jakab-úton. Pamplonát elérve a zarándoklatból még úgy 30 nap, és 800 km van hátra. A városnak 196 ezer lakosa van, és sokak számára Baszkföld történelmi fővárosának számít. A város a bikafuttatásról híres: minden évben július 7-én tartják e rendezvényt San Fermín ünnepén. A bikafuttatáson kívül a város két leghíresebb túristalátványossága a székesegyháza, és bikaviadal-arénája. A pamplonai székesegyház 1397 és 1530 között épült, gótikus stílusban. Bikafu atás, Pamplona (Navarra) GASztrONóMIA A Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak. Az ízeket Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. Az Amerikából európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, és ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen hozzávalója a burgonya, a paradicsom, a paprika és a bab. A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj. Sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban és általában a mediterrán országokban magasabb az átlagéletkor. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Szinte mindig bort kortyolgatnak a fogások mellé, majndem minden ételhez fogyasztanak kenyeret, a nyári hónapokban pedig a saláta sem maradhat ki a menüből. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerű pl. a rizspuding, az arroz Paradicsomdobálás, Buñol (Valencia) 7 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:52 Página 8 con leche), vagy gyümölcsöt fogyasztanak, sütemény és torta viszont csak különleges alkalmakkor kerül az asztalra. Spanyolország egyik fő nemzeti étele, a paella valenciából származik. Fő hozzávalói a rizs, a sáfrány és az olívaolaj, ezenkívül tengeri falatokkal, hússal és zöldségekkel körítik. Népszerű szokás a tapas fogyasztása, amelyre általában este 9 és 11 óra között vacsora előtt kerül sor. Mellé bort vagy sört isznak. A tapas általában többféle, igen erősen ízesített tengeri falatokból, esetleg húsból és kolbászból áll. Paella valenciana egy másik spanyol szokás a churro fogyasztása reggelire vagy desszertként. A ropogós édességet általában forró csokoládéba mártogatják (chocolate con churros). A tortilla de patatas amelyet gyakran csak tortillának hívnak szintén igen elterjedt. ez gyakorlatilag tojásból készült omlett sült paradicsommal. A gazpacho Andalúziából származik, de egész Spanyolországban találkozhatunk vele. Hidegen felszolgált leves, amelynek fontos összetevője a paradicsom, ezenkívül olívaolajat, fokhagymát, uborkát, erős paprikát, száraz kenyeret és ecetet tartalmazhat. Tortilla de patatas FlAMeNCO Az Andalúziából származó flamenco közel 200 éves múltra tekint vissza. A társadalom legalsóbb rétegeiben született: vándorló kétkezi munkások, kereskedők és cigányok körében. Nem csupán egy zenei stílus: van saját dialektusa, egyedülálló tradiciója és szabályai, ez egy élő művészet, egy életstílus. Három alapvető eleme a cante (ének), a baile (tánc) és a toque (zene). változatos témái között megjelenik az öröm, a bánat a veszteség, az igazságtalanság és a viszontagságok. A flamenco-ének kizárólag szájhagyomány útján terjed. Flamenco SPANyOl FOCI Real Madrid A legendás egyesület 1902. március 6-án jött létre, hivatalosan Madrid Foot-Ball Club néven, s érdekes módon első elnöke a katalán (!) származású juan Padrós. 1905-től egymás után négyszer nyerték el az akkori országos bajnokságot jelentő kupát. A követ- 8 Spanyol országismeret
orszagismeret_maquetación 1 01/07/12 19:52 Página 9 kező év sorsdöntő volt: ekkor mutatkozott be a klubban Santiago Bernabéu, aki közel 70 évig dolgozott a csapattal. 1943-ban lett elnök, felvezette a klubot európa és a világ csúcsára. 10 év alatt a régi stadion helyére ultramodern sportkomplexumot építtetett. 1920-ban a csapat felvette a Real Madrid nevet. Maga az uralkodó, XIII. Alfonz engedélyezte a királyi címer és név használatát. 1958-ban leigazolták Puskás Ferencet: 8 évig ő volt a szurkolók kedvence. A Santiago Bernabéu standion 9 Spanyol országismeret