TERVEZET.. /2009. NFGM rendelet az Emelőgépes Tevékenység Biztonsági Szabályzata kiadásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. -ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. Az e rendelet mellékleteként közzétett Emelőgépes Tevékenység Biztonsági Szabályzatát (a továbbiakban: ETBSZ) hatályba léptetem. 2. E rendelet hatálya a szervezett munkavégzés keretében emelőgépekkel végzett tevékenységre terjed ki. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. Melléklet a /2009. NFGM rendelethez Tartalomjegyzék.. NFGM rendelettervezet az emelési tevékenységek biztonságosságáról Emelőgépes Tevékenység Biztonsági Szabályzata 1. Általános előírások 2. Fogalommeghatározások 3. Átadás-átvételi vizsgálat 4. Időszakos vizsgálatok 5. Karbantartás 6. Személyi feltételek 7. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok 7.1. Általános előírások 7.2. Telepítés 7.3. Emelés, mozgatás (szállítás) irányítás 7.4. Teherkötözés, teher megfogás 7.5. Emelési művelet indítása 7.6. Emelés 7.7. Tehermozgatás, -szállítás, -lerakás 7.8. Leállás, üzemen kívül helyezés 7.9. Személyemelés 7.10. Megemelt terhen, vagy teher alatti munkavégzés 8. Dokumentációs kötelezettség 9. Rendkívüli eseményekre vonatkozó szabályok Melléklet: Az ETBSZ hatálya alá tartozó főbb emelőgép kategóriák 1
1. Általános előírások 1.2. Az Emelőgépes Tevékenység Biztonsági Szabályzata (továbbiakban: ETBSZ) a rendeltetésszerűen, szervezett munkavégzés keretében emelési tevékenységre alkalmas 16/2008 (VIII. 30.) NFGM rendelet hatálya alá tartozó eszközökkel (a továbbiakban: emelőgép) végzett tevékenység feltételeit határozza meg. 1.3. A szabályzatnak nem tárgya a 2.15. szakasz szerinti zárt technológiai láncon belüli emelőgéppel, a 0,15 m/sec vagy annál nagyobb sebességű felvonóval és az úszó létesítmények emelőgépeivel végzett tevékenység. 1.4. A szabályzat célja, hogy az emelőgép rendeltetésszerű használat esetén ne veszélyeztesse a személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot. 1.5. Az ETBSZ előírásainak betartásáért, valamint - az 1993. évi XCIII. törvény 2. (3) szakasza szerinti, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, követelményei megvalósítása módját tartalmazó dokumentum részekén - az emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység 8.1. szakasz szerinti dokumentált szabályozásáért az ezt a tevékenységet végző munkáltatója a felelős, ha azt jogszabály, vagy a munkáltató, a jogszabályok betartásával nem szabályozza másképp. Ha az emelőgéppel kapcsolatos tevékenység egy időben több munkáltatót is érint, azok egyetemlegesen felelősek, ha azt együttesen másként nem szabályozzák. 1.6. A rendelettel kapcsolatos, az MSZT által közzétett szabványokat a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. (1) és (2) bekezdéseiben foglalt értelmezés szerint kell alkalmazni. 1.7. Ha a berendezés jellemzői, ill. üzemeltetésének feltételei megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, azt úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az e rendeletben említett azon követelményeket, amelyekre a szabványok vonatkoznak. 2. Fogalommeghatározások 2.1. Emelőgép Olyan szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel képes a terhet síkban vagy térben mozgatni, és amit előírás szerinti megfelelőség igazolása emelőgépnek nevez e rendelet értelmezése szerint. Megjegyzés: A leggyakrabban előforduló, főbb emelőgép kategóriák felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. 2
2.2. Teherfelvevő eszköz (függeszték) Az emelőgép és a teher között vagy a terhen levő szerkezet, ami a terhet és az emelőgépet kapcsolja össze. 2.3. Munkáltató Az emelési tevékenységet végző, ill. az ezzel a tevékenységgel valamilyen módon kapcsolatban lévő munkavállalók megbízására jogosult személy. A munkavállaló ezt a jogosultságát az 1.5. szakasz szerint átruházhatja másra. 2.4. Karbantartó Aki erre a tevékenységre szakmailag alkalmas, illetőleg akit a munkáltató ezzel a feladattal írásban megbízott. 2.5. Emelőgép-kezelő (a továbbiakban: kezelő) Aki az általa működtetett emelőgéppel mások munkavégzésében működik közre, elsősorban anyagmozgatási feladatokat lát el. Aki az emelőgép működtetésére szakmailag alkalmas, és akit ezzel a feladattal a munkáltató írásban megbízott. 2.6. Emelőgép-használó Aki egy adott emelőgépet, egy adott munkahelyen az általa végzett tevékenységhez kiegészítő segédeszközként használ. Aki az emelőgép használatára egészségileg alkalmas és akinek a munkáltatója erre írásban személyre szóló használati engedélyt adott. 2.7. Teherkötöző (a továbbiakban: kötöző) 2.8. Szakértő Aki a teher felerősítésére szakmailag alkalmas, és akit ezzel a feladattal a munkáltató írásban megbízott. A terhet automatikusan megfogó és elengedő, a kezelő által vezérelt teherfelvevő esetén a kezelő egyben is. Jogszabály szerinti* emelőgép-szakértői engedéllyel rendelkező természetes személy, vagy az adott tevékenységre akkreditált, ill. bejelentett szervezet munkavállalója. 2.9. Emelőgép-ügyintéző A szükséges képesítéssel rendelkező személy, akit a munkáltató ezzel a feladattal írásban megbízott. 2.10. Emelőgép-vizsgáló A jelen szabályzat szerint kijelölt, az időszakos vizsgálat elvégzésére szakmailag alkalmas személy, akit a munkáltató ezzel a feladattal írásban megbízott. 3 * 1996. évi LVIII. Törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
2.11 Irányító Az a személy, aki a kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és akit ezzel a feladattal a munkáltató írásban megbízott. 2.12 Emelőgép-szerelő Aki a rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére szakmailag alkalmas személy, és akit ezzel a feladattal a munkáltató írásban megbízott. 2.13 Emelésvezető Akit a munkáltató az emelési tevékenységre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési tevékenységek irányításával írásban megbízott. 2.14 Üzemkezdés Adott műszakban az emelőgép első használatba vétele. 2.15 Zárt technológiai láncon belüli emelőgép Olyan összeépített, vagy egymáshoz szerkezetileg kapcsolódó több gép vagy gépcsoport, amelyben az emelőgép mozgási tartománya (veszélyes tere) műszaki megoldással körülhatárolt. 2.16 Átalakítás Tervezői jogosultsággal rendelkező szakértő által készített terv szerinti beavatkozás, amelynek eredményeként az emelőgép kialakítása (szerkezete) már nem egyezik meg az eredeti tervdokumentációban foglaltakkal. 2.17 Munkavédelmi üzembe helyezés Az 1993. évi XCIII. törvény 21. szerinti eljárás. 2.18 Oktató Adott munkahely, adott emelőgépét munkavégzésre segédeszközként alkalmazó emelőgép-használókat képző/oktató személy. 3. Átadás-átvételi vizsgálat 3.1. Új, felújított, átalakított, nem rendeltetésszerűen áttelepített, megváltoztatott szerkezettel, üzemmódban vagy környezetben használt emelőgépet az üzemszerű használatba vétel előtt átadás-átvételi vizsgálatnak kell alávetni. 4
3.2. Az átadás-átvételi vizsgálat a rendeltetés (használati utasítás), ill. alkalmazási technológia szerinti, biztonságos használat lehetősége, ill. feltételei meglétének ellenőrzésére kell kiterjedjen. 3.3. Az átadás-átvételi vizsgálat tartalmára és módjára a használati utasítás, az alkalmazási technológia és a szabványok előírásai az irányadók. 3.4. Az átadás-átvételi vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni a 8.5. szakasz szerinti módon és tartalommal. A jegyzőkönyvet csatolni kell a használati utasításhoz, azonosító jelét és az eljárás időpontját be kell jegyezni kísérődokumentációba (pl. darukönyv). 3.5. Az átadás-átvételi vizsgálat elvégzésére emelőgép-szakértő vagy a vizsgálatra akkreditált, ill. bejelentett szervezet jogosult. 4. Időszakos vizsgálatok 4.1. Általános előírások 4.1.1. A használatban lévő emelőgépet és teherfelvevő eszközt (függesztéket), biztonságos használatának feltételei, ill. műszaki állapotának megőrzése céljából rendszeresen, időszakosan vizsgálni kell. 4.1.2. Időszakos vizsgálat a műszakos vizsgálat, a szerkezeti vizsgálat, a fővizsgálat és az időszakos biztonsági felülvizsgálat (a továbbiakban: biztonsági felülvizsgálat). 4.1.3. Az időszakos vizsgálatok rendjét, elvégzésük tényét és eredményét dokumentálni kell. A műszakos vizsgálat időpontját, megállapításait, a szükséges intézkedéseket és a vizsgálatot végző személy nevét az emelőgép naplóba kell beírni. A szerkezeti-, a fő- és a biztonsági felülvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni a 8.5. szakasz szerinti módon és tartalommal. A jegyzőkönyv azonosító jelét, a vizsgálat fajtáját és időpontját az emelőgép kísérődokumentációjába kell beírni. 4.1.4. A fővizsgálat a szerkezeti vizsgálatot, a szerkezeti vizsgálat pedig a műszakos vizsgálatot foglalja magában. A biztonsági felülvizsgálat összevonható a fővizsgálattal. 4.2. Műszakos vizsgálat 4.2.1. Az emelőgépet üzemkezdés előtt meg kell vizsgálni. 4.2.2. A műszakos vizsgálat a rendeltetésszerű és biztonságos működtetés lehetőségének ellenőrzésére kell kiterjedjen. 5
4.2.3. A műszakos vizsgálat tartalmát és módját utasításban kell kiadni, amelynek összeállításakor a használati utasítás, a vonatkozó szabvány és az ETBSZ előírásai az irányadók. 4.2.4. A műszakos vizsgálat elvégzésére emelőgép-kezelő, emelőgép-vizsgáló, emelőgép-ügyintéző és emelőgép-szakértő jogosult. Az emelőgép kezelőjét bizonyítható módon ki kell oktatni a műszakos vizsgálat elvégzésének módjára és bizonylatolására. 4.3. Szerkezeti vizsgálat 4.3.1. Az emelőgépet rendszeresen szerkezeti vizsgálatnak kell alávetni a használati utasítás által megadott időközönként. Ennek hiányában a szerkezeti vizsgálat időközének megállapításakor a szabványok előírásai az irányadók. 4.3.2. A szerkezeti vizsgálat a rendeltetésszerű használat, a biztonság és az üzembiztonság szempontjából kiemelten fontos részek működőképességének és állapotának ellenőrzésére kell kiterjedjen. 4.3.3. A szerkezeti vizsgálat tartalmának és módjának meghatározásakor a használati utasítás és a szabványok előírásai az irányadók. 4.3.4. A szerkezeti vizsgálat elvégzésére emelőgép-vizsgáló, a gépfajtát ismerő, legalább középfokú műszaki végzettségű emelőgép-ügyintéző, emelőgép-szakértő, valamint a vizsgálatra akkreditált, ill. bejelentett szervezet a jogosult. Megjegyzés: a szerkezeti vizsgálat végzésére a 2008. augusztus 31. előtt emelőgép-ügyintézői képesítést szerzett emelőgép-ügyintézők is jogosultak. 4.4. Fővizsgálat 4.4.1. Az emelőgépet rendszeresen, a szerkezeti vizsgálatot is magában foglaló, fővizsgálatnak kell alávetni a használati utasítás által megadott időközönként. Ennek hiányában a fővizsgálat időközének megállapításakor a szabványok előírásai az irányadók. Fővizsgálatot kell akkor is végrehajtani az üzemszerű használatba vétel előtt, ha az emelőgépet nem műszaki okból, hat hónapnál hosszabb ideig nem használták. 4.4.2. A fővizsgálat során az emelőgép állagát (minden szerkezeti elem műszaki állapotát), rendeltetésszerű és biztonságos működése feltételeit kell ellenőrizni. 4.4.3. A fővizsgálat tartalmának és módjának meghatározásakor a használati utasítás és a szabványok előírásai az irányadók. 4.4.4. A fővizsgálat elvégzésére emelőgép-szakértő vagy a vizsgálatra akkreditált, ill. bejelentett szervezet jogosult. 6
4.5. Időszakos biztonsági felülvizsgálat 4.5.1. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot egyéb előírások vagy okok (baleset, a használat módja vagy a környezet változása) hiányában legalább öt évenként el kell végezni. 4.5.2. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat az emelőgépre és a környezetére vonatkozó biztonsági előírások érvényesülésének ellenőrzésére kell kiterjedjen. 4.5.3. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat tartalmának és módjának meghatározásakor az emelőgépre és a környezetére mértékadó, a biztonság szempontjából fontos jogszabályok, nemzeti szabványok, az ETBSZ és a használati utasítás biztonsági előírásai az irányadók. A biztonsági felülvizsgálat alkalmával mindenképpen, vizsgálni kell, hogy az emelőgép - dokumentációja előírás szerinti-e és megfelel-e tényleges állapotnak, - szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e a gépkönyvben foglaltaknak, ill. a munkavédelmi üzembe helyezéskor érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, - eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, - környezetének jellemzői azonosak-e a munkavédelmi üzembe helyezéskor figyelembe vettekkel, - korszerűsítése szükséges-e a veszélyek csökkentése érdekében, - üzemeltetésére van-e előírás, amely a feladatokat és hatásköröket rögzíti, - időszakos vizsgálata és karbantartása, valamint ezek dokumentálása az előírások szerinti-e, - kezelőszemélyzete jogosult-e tevékenységére. 4.5.4. A biztonsági felülvizsgálat elvégzésére, az 1993. évi XCIII. törvény 23. (1) szakaszában meghatározott személyeken túl, az emelőgép-szakértő is jogosult. 5. Karbantartás 5.1. Általános előírások 5.1.1. A használatban lévő emelőgépet biztonságosságának, működőképességének, műszaki állapotának, azaz állagának megőrzése céljából karban kell tartani. 5.1.2. Karbantartási tevékenységnek (a továbbiakban: karbantartás) kell tekinteni a minden üzemkezdés előtti gépápolást (a továbbiakban: műszakos gépápolás); a tervezett rendszeres és ismétlődő, az üzemképesség fenntartásához, a váratlan meghibásodások megelőzéséhez, csökkentéséhez, a 7
szerkezet (szerkezeti egységek) élettartamának növekedéshez szükséges tevékenységet (a továbbiakban: tervszerű karbantartás); a bekövetkezett hibák kijavítását (a továbbiakban: javítás). 5.1.3. A karbantartás elvégzésének tényét, eredményét, időpontját, jellegét (fajtáját), a karbantartást végző személy(ek) nevét dokumentálni kell. A műszakos gépápolás tényét és tartalmát az emelőgép naplóba kell bejegyezni. A tervszerű karbantartás, valamint a javítás tényét és időpontját a kísérődokumentációba kell bejegyezni. A műszakos gépápolás kivételével a karbantartási munkáról a 8.6. szakasz szerinti karbantartói nyilatkozatot kell készíteni. A karbantartói nyilatkozat bejegyezhető a kísérődokumentációba, de lehet különálló dokumentum is. Ebben az esetben ezt csatolni kell a használati utasításhoz, azonosító jelét pedig a kísérődokumentációba kell beírni. Minden karbantartási tevékenység után be kell írni az emelőgép naplóba, hogy a karbantartás megszakítása vagy befejezése után az emelőgép üzemképes, vagy nem üzemképes. 5.1.4. A karbantartás módjának és tartalmának meghatározásakor a karbantartási utasítás (8.7. szakasz), a használati utasítás, a vizsgálati jegyzőkönyv(ek) által javasolt intézkedések, a szabványok és a jogszabályok előírásai a mértékadók. Ezeken túl el kell hárítani a karbantartás (megbontás) eredményeként feltárt, rejtett hibákat is. 5.1.5. Alkatrészek cseréjekor csak gyári eredeti, vagy azzal igazoltan egyenértékű alkatrészt szabad beépíteni. 5.1.6. Karbantartáskor az emelőgépet csak az emelőgép kezelésére jogosult személy kezelheti. 5.1.7. Karbantartáskor biztosítani kell az emelőgép, illetve rendszerei paramétereit, jellemzőit és működését befolyásoló szerkezeteket az illetéktelen, vagy akaratlan beavatkozás ellen. 5.1.8. Karbantartáskor műszaki jellegű megoldással legyen kizárt a közös pályán üzemelő emelőgépek összeütközése. 5.1.9. Karbantartáskor a tárgyak leesése ne okozzon veszélyhelyzetet. 5.1.10. Ha a karbantartás csak üzem közben végezhető el, akkor a kezelő és a karbantartó között közvetlen kapcsolat kell legyen. Ellenkező esetben a karbantartást le kell állítani és a mozgó részek által veszélyeztetett területet el kell hagyni. 5.1.11. Karbantartáskor rögzíteni kell, ill. alaphelyzetbe kell állítani az elmozdulás-veszélyes részeket. 8
5.1.12. Hidraulikus és pneumatikus rendszer estében a karbantartás megkezdése előtt biztosítani kell az eredeti beállítási értékek ismételt beállításának lehetőségét; energiamentesíteni kell a rendszert (rugóerő-tárolók oldása, légtartályok, hidro-akkumulátorok nyomásmentesítése); meg kell előzni, hogy szennyeződés kerüljön a rendszerbe. 5.1.13. A karbantartás végén ellenőrizni kell, hogy - a munkálatokat teljesen befejezték, - a működés biztonságos, - a szerszámokat, a leszerelt vagy a felhasználatlan szerkezeteket eltávolították, - a karbantartó személyzet, vagy más illetéktelen személyek eltávoztak, - a szerkezeti részek, a burkolatok rögzítettek. 5.1.14. A karbantartást követő működtetési próbák során az emelőgép hatókörzetében illetéktelenek nem tartózkodhatnak. 5.2. Műszakos gépápolás 5.2.1. A műszakos gépápolás elvégzésére az emelőgép kezelője és a karbantartó jogosult. Az emelőgép kezelőjét bizonyítható módon ki kell oktatni a műszakos gépápolás elvégzésének módjára és bizonylatolására. 5.2.2. Ritkán használt emelőgép esetében, működtetése gyakoriságától függetlenül időszakosan műszakos gépápolást kell végezni. 5.2.3. A műszakos gépápolás tárgyát, módját és gyakoriságát az emelőgép kísérődokumentációja alapján kell meghatározni. 5.3. Tervszerű karbantartás 5.3.1. A tervszerű karbantartás elvégzésére karbantartó jogosult. 5.3.2. A tervszerű karbantartás ütemezésének illeszkednie kell az időszakos vizsgálatok ütemezéséhez. 5.3.3. A karbantartás tárgyát, módját, ütemét az időszakos vizsgálatok és a használati utasítás alapján kell meghatározni. 5.4. Javítás 5.4.1. Javítás elvégzésére emelőgép-karbantartó vagy a szakszerviz jogosult. 9
5.4.2. A javítás időpontját a meghibásodás mértéke és jellege alapján kell meghatározni (azonnali beavatkozás, megadott határidőn belüli beavatkozás, a következő tervszerű karbantartás). 6. Személyi feltételek 6.1. Emelőgép-kezelő Emelőgép-kezelő (a továbbiakban: kezelő) az a személy lehet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére egészségileg alkalmas (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján), - államilag elismert, emelőgépekre vonatkozó gépkezelői szakképesítés (OKJ) keretében megszerzett bizonyítvánnyal rendelkezik és az adott munkahelyen az emelőgép kezeléséhez szükséges ismereteket kiegészítő technológiai és munkavédelmi oktatás keretében igazolható módon elsajátította; - a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében ha azt maga vezeti rendelkezik az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. 6.2. Emelőgép-használó Emelőgép-használó (a továbbiakban: használó) az a személy lehet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére egészségileg alkalmas (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján), - rendelkezik az emelőgép kezeléséhez szükséges olyan szakmai ismeretekkel, amelyeket az adott munkahelyen, az adott emelőgéppel kapcsolatos, legalább négy órás emeléstechnológia és két órás munkavédelmi oktatása keretében, igazolt módon sajátított el, - a közúti közlekedésben is résztvevő emelőgép esetében rendelkezik az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. 6.3. Emelőgép-karbantartó Emelőgép-karbantartó (a továbbiakban: karbantartó) az a személy lehet, aki - a feladat elvégzésére egészségileg alkalmas (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján), - szakirányú szakmai képzettsége van (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás), - legalább 2 éves szakmai gyakorlata van az adott gépfajta tekintetében. 10
6.4. Emelőgép-vizsgáló Emelőgép-vizsgáló az a karbantartó lehet, aki az adott gép esetében legalább 2 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik. 6.5. Emelőgép-ügyintéző Emelőgép-ügyintéző az a személy lehet, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. 6.6. Teherkötöző, irányító Teherkötöző, irányító az a személy lehet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére egészségileg alkalmas (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján), - a munkájához szükséges ismereteket az adott munkahelyen a technológiai és a munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, annak részeként, négy óra elmélet és négy óra gyakorlat időtartammal, igazolt módon elsajátította. 6.7. Emelőgép-szerelő Emelőgép-szerelő az a személy lehet, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta (pl. elektromosság-, hidraulika-) szerinti szakmunkás, - a feladat elvégzésére egészségileg alkalmas (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján), - az adott emelőgéptípus szereléséhez a szakszerviz által kiállított igazolás szerint rendelkezik megfelelő szakmai ismeretekkel. 6.8. Emelőgép-szakértő Emelőgép-szakértő az a személy lehet, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium, vagy bejelentett szervezet vizsgáló munkatársa, vagy - a Magyar Mérnöki Kamara GD 36: Daruk, emelőberendezések és emelőeszközök szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, vagy - a Magyar Mérnöki Kamara Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakértője (korábban MB-22 Emelőgép-tevékenység biztonsága) szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. 11
6.9. Oktató Emelőgép-használókat oktató az a személy lehet, aki - Emelőgép-szakértő és/vagy munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, - az emelőgépgyártó, -telepítő, -szervízelő szervezet szakembere, - az emelőgép vizsgálatára, minősítésére akkreditált, illetve kijelölt/bejelentett szervezet szakembere. 7. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok 7.1. Általános előírások 7.1.1. Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. Az emelőgépet csak a 6.1. és a 6.2. szakasz szerinti követelményeknek megfelelő kezelő működtetheti. 7.1.2. Az emelőgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltető hozzájárulásával és a kezelő tudtával szabad. 7.1.3. Az emelőgépre, illetőleg annak szerkezetére, gépházába, kezelő, ill. vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesítő kezelő, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel. Más személy csak felügyelet mellett tartózkodhat az emelőgépen. 7.1.4. Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet. 7.1.5. Ha a szállított teher közlekedési útvonalat keresztez, műszaki intézkedés hiányában az emelési művelet idejére a közlekedést le kell állítani. 7.1.6. Megemelt terhet vagy ellensúlyt csak olyan terület felett szabad tartani vagy mozgatni, ahol személyek nem tartózkodnak, kivéve a külön jogszabály* szerinti eseteket és azt, ha a kiszolgált technológia ezt eleve szükségessé teszi. Ebben az esetben a munkavégzés biztonságának feltételeit az 1.8. szakasz szerinti dokumentumban kiemelt módon szabályozni kell. 7.1.7. Tilos az emelőgép állékonyságát a használati utasítástól eltérő módon (pl. pótlólagos ellensúlylyal) növelni. 7.1.8. Emelés-süllyesztés közben a terhen tartózkodni tilos. * 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 12
7.1.9. Veszélyes terhet (folyékony izzó fém; izzó salak; robbanó, illetőleg radioaktív anyag stb.), vagy a terhet veszélyes anyagok fölött mozgató emelőgép esetében a veszélyforrások azonosítása alapján a biztonságos munkavégzés feltételeit különálló, vagy az 1.5. szakasz szerinti dokumentum részét képező technológiai utasításban kell meghatározni. 7.1.10. Egészségre fokozottan káros környezetben (pl. sugárveszélyes térben) a kezelőt védeni kell a káros hatásoktól. 7.1.11. A teher lendületével, lengetésével tilos ülőmunkát végezni kivéve, ha ez az üzemmód a használati utasítás szerint engedélyezett. 7.1.12. Az egymás mozgástartományában működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit technológiai utasításban kell rögzíteni. Az utasítás meg kell határozza: - a telepítésből, - a külön-külön, de egyidejű üzemeltetésből, - az együttes üzemeltetésből és - a környezetből eredő veszélyek miatti, várható kockázatot csökkentő, ill. kizáró intézkedéseket. Az utasítás tartalmát az érintettekkel igazolható módon kell ismertetni. 7.1.13. Együttes emelést csak emelési terv szerint szabad végezni. 7.1.14. Felemelt teherrel csak olyan emelőgépnek szabad mozognia, amely a használati utasítás szerint erre rendeltetésszerűen alkalmas. 7.1.15. Megemelt teherrel mozgó emelőgép csak előzetesen ellenőrzött, biztonságos (megfelelő teherbírású és vonalvezetésű) úton üzemeltethető. 7.1.16. Jármű rakodásakor a járművet elgördülés ellen rögzíteni kell. 7.1.17. Különleges körülmények között végzett emelési műveletet csak emeléstechnológia szerint szabad végezni. Az emeléstechnológia tartalmáról a kezelőt, a kötözőt és az irányítót igazolható módon ki kell oktatni. 7.1.18. Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó a használati utasításban másképpen nem rendelkezik, vagy a szerelési technológia más határértéket nem állapít meg - legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni, ill. szerelni. 13
7.2. Telepítés 7.2.1. Az emelőgépet a használati utasítás szerint, a helyi sajátosságokat alapul vevő technológiai utasítás (telepítési/szerelési terv) alapján kell telepíteni, vagy szerelni. 7.2.2. A helyét nem rendeltetésszerűen változtató emelőgép esetén a telepítési/szerelési terv tartalmazza: - a telepítési hely természetes- és műtárgyait; - a talajmechanikai/épületstatikai adatok alapján készítendő alapok, alátámasztási helyek, kikötések helyét, kialakítását, a szerelésben közreműködő gépek adatait, helyét; - az elhelyezésre kerülő gépészeti berendezések helyét, típusát; - a szükséges energia csatlakoztatás módját és eszközeit; - a szükséges közmű kiváltásokat, elkerítéseket, veszélyes körzeteket, működtetési korlátozásokat és a figyelmeztető feliratok, jelek és jelzőeszközök elhelyezését. 7.2.3. Ha az emelőgép mozgástartománya közterületet (közforgalmi út, lakott terület, vasúti vágány, repülési útvonal, repülőtér, vízi létesítmény vagy útvonala) érint, nagy- vagy kisfeszültségű szabadvezeték közelében van, ennek üzemeltetője előírásait, a jogszabályok és a szabványok követelményeit figyelembe véve, a várható kockázatokat csökkentő biztonságos üzemeltetés feltételeit emeléstechnológiai utasításban kell rögzíteni. Ha az előírások, a jogszabályok és a szabványok követelményeinek betartására nincs lehetőség, meg kell határozni az egyenértékű biztonságot adó intézkedéseket továbbá ezzel kapcsolatban a közterület vagy létesítmény (pl. szabadvezeték üzemeltetője/áramszolgáltató) írásbeli jóváhagyását kell kérni. 7.2.4. Az emelési technológia tartalmáról a kezelőt, a teherkötözőt és az irányítót igazolható módon ki kell oktatni. 7.2.5. Ha indokolt, az emelőgép mozgástartományát határolni kell a közterület veszélyeztetésének kizárása érdekében. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és megfelelő megvilágítással kell ellátni. 7.2.6. A helyét rendeltetésszerűen változtató emelőgép esetében az emelési hely kijelölése előtt meg kell győződni a talaj teherbíró-képességéről, különösen a támaszok tervezett helyén, ha azokat alkalmazni kell. 14
7.2.7. Ha a talaj teherbíró-képessége alátétek alkalmazását teszi szükségessé, a felületi nyomást csökkentő minden alátét az emelőgép tartozékát képező, illetve ezzel igazoltan (pl. számítással, ellenőrzéssel) egyenértékű kell legyen. 7.2.8. A helyét rendeltetésszerűen változtató emelőgép emeléssel ellentétes oldalán a kinyúló mozgó vagy álló részeknél 2 m-es talajszint fölötti magasságig legalább 0,6 m szabad távolság kell legyen. Ennek hiányában elkerítést kell alkalmazni. 7.2.9. A telepítést, ill. a szerelést megkezdeni csak akkor szabad, ha: - az erőfelvevő csatlakozási, ill. érintkezési pontok az előírt módon elkészültek és az erőket felvenni képes állapotban vannak; - a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan - alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások felvételére; - a szerelési utasítás (technológia) szerinti géprészek, szerszámok, anyagok és eszközök a helyszínen vannak; - rendelkezésre állnak és biztonságosak a szükséges közműcsatlakozások. 7.2.10. A telepítést, szerelést csak az adott emelőgép szerelési utasítását (technológiai utasítás) ismerő, gyakorlott emelőgép-szerelők végezhetik. 7.2.11. Az emelőgép szereléséről, telepítéséről naplót kell vezetni. 7.2.12. Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szélsebesség előrejelzését biztosítani kell. 7.2.13. A szerelést, telepítést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van. 7.3. Emelés, mozgatás (szállítás) irányítása 7.3.1. Az emelés megkezdése előtt mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy kinek a jelzéseit kell az emelés során figyelembe venni. Ha szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetőségét karszalaggal, eltérő színű ruházattal vagy eltérő színű fejvédő sisakkal kell biztosítani. 7.3.2. Ha a teher kötözését (rakodását) egynél több személy végzi, egy személyt meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. Ha a kezelő a 15
kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. Több emelőgéppel végzett együttes emelés esetén az üzemeltetőnek egy olyan irányítót kell kijelölnie, aki utasítási joggal rendelkezik az irányításban részt vevő valamennyi személyt illetően. Irányító szükséges - a nem önműködő vagy nem a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszköz esetében; - olyan mozgások esetében, amelyeknél a mozgási folyamat és a környezet a kezelőhelyről nem kísérhető figyelemmel a mozgás minden fázisában; - a feszültség alatt álló villamosvezeték veszélyes megközelíthetősége esetében. 7.3.3. A kezelőt az emelés és a teher mozgatása közben a vonatkozó jogszabály szerint egyértelmű jelzésekkel kell tájékoztatni és irányítani. A karjelzés helyettesíthető megfelelő és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelező visszajelzéssel. Az irányító és a kezelő, valamint a kezelők egymás közötti közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatát biztosítani kell. Az információ megszakadása idejére minden mozgást le kell állítani. 7.3.4. Bárki veszélyre figyelmeztető jelzésére le kell állni. 7.3.5. Az emelőgép üzembiztonságának/biztonságának veszélyeztetése esetén a terhet azonnal le kell rakni és az emelőgépet le kell állítani. Szükség esetén a munkáltatót a leállásról értesíteni kell, valamint a leállítás okát be kell írni az emelőgép kísérődokumentációjába (pl. emelőgépnaplóba). 7.3.6. Ha távirányított emelőgépet egyidejűleg több kötöző szolgál ki, akkor az irányító kötöző az emelőgép kezelője is lehet. 7.3.7. Ha talajszintről vezérelt emelőgéphez csak egy teherkötöző szükséges, az emelőgép kezelője lehet egyben kötöző is, ha a kötözői feladat nem akadályozza az emelőgép akadálytalan irányítását és nem szükséges a teher vezetése 7.4. Teherkötözés, teher megfogás 7.4.1. Teherfelvevő eszközt (lánc, acélsodronykötél, műanyag kötél, heveder stb.) csak a gyártó, vagy annak hiányában a munkáltató által kiadott használati utasításban meghatározott módon és feltételek között szabad használni. 16
7.4.2. A terhet biztonságosan kell felerősíteni, vagy alátámasztani, ill. rögzíteni. A teherfelvevő eszközt, (függesztéket) a teher és az emelési feladat figyelembevételével kell kiválasztani. 7.4.3. Használat előtt a teherfelvevő eszközt szemrevételezéssel legalább a következők szerint kell megvizsgálni: - van-e egyedi azonosító jele*; - a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; - alkalmas-e az adott teher emelésére; - nem sérült, nem deformálódott-e. 7.4.4. A függesztőágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak ellenőrizhető módon részt vesznek a teher tartásában, egymást nem érintik és nem keresztezik. 7.4.5. Teherfelvevő eszközön (függesztéken) kapcsot vagy sarut csak akkor szabad alkalmazni, ha a teher tömegközéppontja a felfüggesztési pontnál mélyebben helyezkedik el. 7.4.6. A terhet úgy kell a függesztékre felkötni, hogy megemelés előtt a tömegközéppontja az emelőgép teherfelvevő eszköze (pl. daruhorog) felfüggesztésének függőleges tengelyvonalába essék. 7.4.7. Az emelendő tárgyat megfelelő teherbírású részeinél kell felfüggeszteni vagy alátámasztani. 7.4.8. Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt, felkötési vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is. 7.4.9. Ha a teher rögzítése csak súrlódó erőn alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni. 7.4.10. A teherfelvevő, ill. alátámasztó eszközt úgy kell elhelyezni, hogy a teher emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani. 7.4.11. A teherfüggesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél a deformálódástól/roncsolástól védeni kell (pl. kötélvédő saru alkalmazásával). 7.4.12. A teher és a teherfelvevő, ill. az alátámasztó eszköz közötti kapcsolatot csak akkor szabad megszüntetni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen biztosított és a teher lerakásának helye a terhet megtartja. 7.4.13. A terhet alátétekre kell helyezni, ha a teherfelvevő eszköz a teher alá kerülhet. 7.4.14. Egy horogba egyidejűleg csak annyi kötélhurkot, gyűrűt stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól befeküdjenek és egymást ne keresztezzék. *16/2008 (VIII. 30.) NFGM r. 1. melléklet 4.3.1. szakasz 17
7.4.15. A meghibásodott, azonosító jelzés nélküli, lejárt terheléspróba-idejű teherfelvevő eszközt tilos használni, és elkülönítve kell tárolni. 7.4.16. A használatban lévő teherfelvevő eszközöket kijelölt helyen kell tárolni, védve a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás stb.). 7.4.17. Emelőgerendát kell alkalmazni, ha a többágú teherfelvevő eszköz tehertartó ágai a terhen elcsúszhatnak. 7.4.18. A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabad használni. 7.4.19. A kötél-, a heveder vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos. 7.4.20. Emelőláncként csak erre a célra gyártott a hozzá tartozó függeszték alkatrésszel ellátott láncot szabad használni. 7.4.21. Láncon kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhető. 7.4.22. Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek tilos kitenni. 7.4.23. Négyágas felfüggesztéskor, merev tárgy emelése esetében, legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni. 7.4.24. A láncokat használat előtt ki kell egyenesíteni. 7.5. Emelési művelet indítása 7.5.1. Emelési üzemmódot csak akkor szabad indítani, ha az emelőgép erre alkalmas, ha üzemkész állapotban van és az egyéb, a nem emelési üzemmóddal közös rendszerek leválasztása megtörtént. 7.5.2. Szükség esetén a teher megemelésének szándékát jelezni kell. Indokolt esetben ezt követően az emelőgép mozgástartományában tartózkodó minden személy köteles úgy eltávolodni az emelőgéptől, hogy az emelt teher vagy az emelőgép mozgása ne veszélyeztesse. Nem szabad az emelést megkezdeni addig, amíg a telepítéskor meghatározott veszélyes körzetet az ott tartózkodó személyek el nem hagyják 7.5.3. Az emelést csak a teher biztonságos megfogása, alátámasztása esetén, valamint akkor szabad megkezdeni, ha az nincs lefagyva, leterhelve, lefogva, rögzítve. 18
7.5.4. Az emelőgépet üzemszerűen csak akkor szabad indítani, ha az emelőgépen csak az illetékes személyek tartózkodnak. 7.5.5. A helyét rendeltetésszerűen változtató emelőgép estében az emelési üzemmód indítása előtt oldani kell a közlekedési, szállítási üzemmód közben szükséges, elmozdulás elleni biztosításokat (pl. támaszgerendák rögzítése, felépítmény elfordulás elleni biztosítása, horogszekrény-rögzítés) és működőképessé kell tenni minden, az emelési üzemmódban szükséges berendezést, különös tekintettel a biztonsági berendezésekre. 7.5.6. Támaszok alkalmazásakor, működtetésük előtt, reteszelni kell a futómű rugózását. A támaszoknak szilárd kell legyen a talajfogása. 7.5.7. A részben, vagy teljesen gumikerekeken támaszkodó, vagy a megemelt terhet mozgató (szállító) emelőgépet csak akkor szabad működésbe hozni, ha a szállítási üzemmód szempontjából lényeges gépkönyvi előírások (pl. gumiabroncsnyomás, a hidraulikus vagy hidropneumatikus nyomás beállítása) maradéktalanul megfelelnek a gépkönyvi előírásoknak. 7.5.8. Kerekeken támaszkodó emelőgépet rögzítőfékkel, szükség esetén (pl. ferde talaj) keréktámaszszal is biztosítani kell elmozdulás ellen. 7.5.9. Az emelést úgy kell indítani, hogy az emelt teher vagy szerkezeti egység éppen csak felemelkedjen eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. Az emelést vagy süllyesztést csak akkor szabad tovább folytatni, ha a felerősítés, az alátámasztás, az emelőmű és a fék működésével kapcsolatban nincs rendellenességre utaló jelenség, valamint a további mozgatás nem veszélyezteti a stabilitást 7.5.10. Tilos a terhet tömeg ráhelyezésével vagy rákapaszkodással kiegyensúlyozni. 7.6. Emelés 7.6.1. Emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad kifejteni, kivéve, ha az emelőgép ettől eltérő üzemmódra rendeltetésszerűen alkalmas. 7.6.2. A terhet úgy kell emelni/mozgatni, hogy ne ütközzék más tárgyhoz. 7.6.3. Érintkező tárgyak részbeni felemelése előtt a helyben maradó részt elmozdulás ellen biztosítani kell. 7.6.4. Véghelyzet közelében a mozgást úgy kell vezérelni, hogy ne következzen be ütközés, ill. lengés. 19
7.7. Tehermozgatás, -szállítás, -lerakás 7.7.1. A teherfelvevő eszközt vagy a terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szabad mozgatni (szállítani) a használati utasítás szerint, ahol nem veszélyezteti az élet- és a vagyonbiztonságot. A terhet csak olyan terület, ill. épület felett szabad mozgatni, ahol nem tartózkodnak személyek, kivéve a külön jogszabály szerinti eseteket, valamint ha azt a kiszolgált technológia eleve szükségessé teszi (pl. a színpadi munka, építkezés). 7.7.2. A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, csak a következők szerint szabad: - a tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a terhet vezető személy mozgását semmi ne akadályozza; - a terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg; - a terhet vállmagasság felett nem szabad vezetni. 7.7.3. A megemelt teher szállítás közbeni megvezetésekor ha szükséges csak biztonságos segédeszközt szabad használni. 7.7.4. A terhet csak akkor szabad lerakni, ha: - a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas; - a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve; - a felület teherbírása megfelel a teher tömegének. 7.8. Leállás, üzemen kívül helyezés 7.8.1. Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor maradéktalanul végre kell hajtani a használati utasítás szerinti műveleteket, ill. intézkedéseket, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az emelőgépet illetéktelen személy ne helyezhesse üzembe. 7.8.2. Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (pl. tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem idézhetnek-e elő veszélyhelyzetet. 7.9. Személyemelés 7.9.1. Személyt emelni csak az erre a célra tervezett kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra igazoltan alkalmassá tett emelőgéppel szabad. 20
7.9.2. Ha a személyemelő rendeltetésszerűen nem alkalmas a munkavégzésre a kis- és a nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében, a biztonsági övezeten belül tilos az emelőgéppel a személyemelés. 7.9.3. Személyemelővel tilos a gyártó által megengedett mértéken túli teher üzemszerű emelése. 7.9.4. A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos. 7.9.5. Az emlőgépnek nem állandó tartozékát képező személytartót (pl. gémszerkezetre függesztett személytartó) csak erre felkészült és kijelölt személyek szerelhetnek fel. 7.9.6. Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát, segédeszközt felszerelni. 7.9.7. A személytartó veszélyes térbe kerülését vagy az emelőberendezés telepítésével vagy a veszélyforrás megszüntetésével kell megelőzni. 7.9.8. Ha a személyemelő kialakítása lehetővé teszi a személytartó leszerelést, a leszerelés után az emelőgépet vissza kell állítani teheremelő üzemmódba. 7.9.9. A személyemelő berendezésből villamos hegesztési munkálatokat csak akkor szabad végezni, ha: - a személyemelő felfüggesztése szigetelt, vagy - olyan mértékű elektromos ellenállású, elektromosan vezető kapcsolat áll fenn külön a villamos hegesztő készüléken a személyemelő és a munkadarab csatlakozókapcsa között, amely áramütést nem okozhat, figyelembe véve a hegesztéssel kapcsolatos előírásokat. 7.9.10. Silóberendezéseken, motorral hajtott csörlők alkalmazásakor a silónyíláson történő áthaladásnál csak kézi hajtás alkalmazható a személyemelő eszközök mozgatásához. A kézi üzemmódot akkor kell bekapcsolni, amikor a személyemelő eszköz kb. 2,0 m-re megközelíti a nyílást. 7.9.11. Ha az emelőgép meghibásodás, üzemzavar esetére nem rendelkezik saját vészüzemi berendezéssel a személytartó biztonságos helyzetbe hozására (pl. segédenergiával vagy kézi erővel, gravitációval leengedés), egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni. Önmentő készülék alkalmazása esetén csak olyan személyeket szabad a személytartóval felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani. 21
7.9.12. Ha személytartóban többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetből leereszkedni. Ezek az önmentők alulról vagy felülről újra felhúzhatóak kell legyenek. 7.9.13. A 7.9.11. szerinti vészüzemi berendezéssel nem rendelkező emelőgép esetében minden üzembe helyezéskor ellenőrizni kell, hogy a személytartóban az önmentő készülék ott van-e és üzemképes-e. Az önmentő készülék mentőkötelét félévenként felül kell vizsgálni és írásban nyilatkozni kell további felhasználhatóságáról. A mentőkötél hossza tegye lehetővé a talajra érést a személytartó bármely helyzetéből. 7.9.14. A mentő (önmentő) eszközöket a személytartóban a megfelelően jelzett teherviselő pontokhoz kell erősíteni. 7.9.16. Az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell. 7.10. Megemelt terhen, vagy teher alatti munkavégzés 7.10.1. Megemelt terhen vagy alatta munkát végezni, csak akkor szabad, ha a teher elmozdulását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezet megakadályozza, kivéve az eleve így kialakított technológiát (pl. színpadi tevékenység, építő- és szerelőipar). 7.10.2. Az emelt terhen végzett szereléskor biztosítani kell, hogy az alkatrészek és a részegységek eltávolításával vagy felszerelésével a teher súlypontja ne változzon olyan mértékben, hogy veszélyeztesse stabilitását. 7.10.3. A megemelt teherre fellépni, azon tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztonságos a fel- és a lelépés. 8. Dokumentációs kötelezettségek 8.1. Az emelőgépekkel kapcsolatos, az 1.5. szakasz szerinti dokumentum legyen mindenki számára elérhető, naprakészen kövesse a tartalmát érintő változásokat, illetve tartalmazza legalább a következőket: - a figyelembe vett jogszabályok és a dokumentumnak a hatálya által alkalmazni vállalt szabványok jegyzéke, amelyek előírásai a dokumentum emelőgépes tevékenységre érvényes tartalmának meghatározására irányadók, - az emelőgépek a 2.1. szakasz és a Melléklet szerinti besorolása, figyelembe véve egyrészt azt, hogy ha az emelési tevékenység kockázati szintje indokolttá teszi, a gépek körét olyan gépekkel is ki kell egészíteni, amelyeket nem tartalmaz a Melléklet, másrészt 22
azt, hogy ha bizonytalan, hogy egy gép emelőgép, vagy sem és emelőgépes tevékenységet (is) végeznek vele, azt is ennek a dokumentumnak a hatálya alá kell rendelni, - az emelőgépes, illetve az ahhoz valamilyen módon kapcsolódó tevékenységben részt vevő munkavállalók feladatai, felelőségi- és hatásköre, munkavégzésük személyi feltétele, - a vizsgálatok (üzembe állítási és időszakos vizsgálatok), valamint a karbantartás rendje, - az emlőgépek, a kötözőeszközök, valamint a karbantartáshoz felhasznált alkatrészek, szerkezetek, anyagok és eszközök nyilvántartási-, tárolási és dokumentumai megőrzésének rendje, illetve módja. 8.2. Az emelőgépről és a teherfelvevő eszközről legyen naprakész nyilvántartás, amelynek tartalmaznia kell legalább a következőket: - az azonosítására alkalmas jelölés, - a működési hely, - az üzembe helyezés, vagy leállítás (a használat megszüntetése) időpontja. 8.3. Az emelőgép használati utasítását az emelőgép megsemmisítéséig meg kell őrizni. Ha az emelőgépnek nincs meg az eredeti használati utasítása, a mérhető, a felelhető dokumentumokban található, a számítással meghatározható és az emelőgép vizsgálata alapján kideríthető adatok alapján össze kell állítani egy használati utasítás pótló dokumentumot. Ennek tartalmi követelményeit a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM r. 1. melléklet 1.7.4. szakasza (használati utasítás) tartalmazza, ill. erre a szabványok előírásai az irányadóak. 8.4. Az emelőgépnek legyen kísérődokumentációja, amit az emelőgép megsemmisítéséig meg kell őrizni. A kísérődokumentációt naprakészen kell vezetni, tartalmára a szabványok előírásai az irányadóak. 8.5. Az emelőgéppel kapcsolatos vizsgálatok jegyzőkönyveit a kísérődokumentációval együtt kell őrizni. A vizsgálati jegyzőkönyv a következőket kell tartalmazza: - a jegyzőkönyv azonosító jele; - a vizsgált emelőgép azonosítására alkalmas jel/elnevezés; - a vizsgálat időpontja; - a vizsgálat jellege (pl. fővizsgálat, szerkezeti vizsgálat stb.); - a vizsgálatban részt vevő személy(ek) neve, a vizsgálatban betöltött szerepe, vagy az emelőgéphez kapcsolódó feladata, az általa képviselt szervezet neve; 23
- a vizsgálat alapját képező dokumentumok azonosító jele/címe (pl. gépkönyv, jogszabály, szabvány stb.); - a vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolt dokumentumok tételes felsorolása; - a vizsgálat tárgyát képező tételek (pl. dokumentumok, szerkezetek, részegységek, tartozékok, környezeti feltételek, kezelői/kötözői jogosultság stb.) felsorolása hozzájuk rendelve a vizsgálat eredménye (megfelel, nem felel meg), a szükséges intézkedés, ennek oka, határideje és a végrehajtásáért felelős személy/szervezeti egység/intézmény neve; - összefoglaló nyilatkozat arról, hogy a vizsgált szerkezet alkalmas-e, ill. milyen feltételekkel alkalmas a rendeltetésszerű használatra (pl. alkalmas; a vizsgálati jegyzőkönyv adott szakasza szerinti intézkedés végrehajtása után alkalmas; nem alkalmas stb.). 8.6. A karbantartásról készült bizonylatokat, nyilatkozatot a kísérődokumentációval együtt kell őrizni. A karbantartói nyilatkozat a következőket kell tartalmazza: - a karbantartói nyilatkozat azonosító jele; - az emelőgép azonosítására alkalmas jel/elnevezés; - a tervszerű karbantartás vagy a javítás időpontja; - a karbantartás jellege; - a karbantartási tevékenységben és ennek ellenőrzésében részt vevő minden személy és az általa képviselt szervezet neve, valamint a karbantartás során végzett tevékenységének meghatározása; - a karbantartás során végzett műveletek, beavatkozások tételes felsorolása; - a felhasznált, ill. a beépített részegységek, szerkezetek, elemek, alkatrészek, anyagok stb. felsorolása, a megfelelésüket igazoló dokumentumok azonosító jelzete (a dokumentumokat csatolni kell a karbantartói nyilatkozathoz); - nyilatkozat, hogy a karbantartást a használati utasítás, a szabványok és a jogszabályok szerint végezték; - bizonylatok a karbantartás közben és után elvégzett vizsgálatról; - nyilatkozat a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságról. 8.7. Az emelőgéphez a használati utasítás szerint elkészített karbantartási utasítás szükséges. A karbantartási utasítás összeállításakor a szabványok előírásai az irányadók, de legalább a következőket kell tartalmazza: - az emelőgép azonosító jele; - a karbantartás jellege szerint elvégzendő műveletek, eszközök és anyagok felsorolása; 24
- a karbantartások ütemezése; - a karbantartás közben betartandó biztonsági előírások; - a karbantartás jellege szerinti vizsgálatok; - a karbantartás alapját képező dokumentumok felsorolása. 8.8. Az emelőgépnek legyen emelőgépnaplója, amelynek tartalmaznia kell az emelőgép azonosító jelét, a műszakos vizsgálat és a műszakos karbantartás tárgyát és módját. Ebben a műszak elején a műszak kezdetét (időpontját) és a műszak befejezésekor a műszak végét (időpontját), a kezelő nevét, a műszakos vizsgálatok elvégzésének tényét és eredményét, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét és módját, az emelőgép használata során tapasztalt váratlan és szokatlan eseményeket rögzíteni kell. Az emelőgép-napló kialakítása tegye lehetővé, hogy a bejegyzésekről legalább két kiemelhető és egy fixen a naplóban maradó példány álljon rendelkezésre. Az emelőgép naplót/naplókat fővizsgálattól fővizsgálatig kell megőrizni. 8.9. Az emelőgéphez használt, ill. felhasznált, egy műbizonylatú (megfelelőség tanúsítványú) azonos, több tételből álló, vagy több helyre kerülő szerkezeteket, alkatrészeket, részegységeket, anyagokat vagy segédeszközöket úgy kell nyilvántartani, hogy minden felhasznált darab, vagy rész eredete igazolható legyen (pl.: leszabási napló: sodronykötél esetében; felhasználási napló: függesztő-, vagy kötözőeszközök esetében). 25
Az ETBSZ hatálya alá tartozó főbb emelőgép kategóriák Melléklet 1. Csörlő (vonszoló-csörlő kivételével) Kézi, vagy gépi működtetésű, sodronyköteles vagy láncos, önálló telepítésű áthelyezhető emelőegység. 2. Daru Emelt terhet térben mozgató, kézi, vagy gépi működtetésű berendezés (pl.: toronydaru, portáldaru, híddaru, futódaru, bakdaru, autódaru, rakodódaru stb.) 3. Emelő asztal A teher függőleges vonalú mozgását és tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelőgép, beleértve a mobil (talajszinten elmozdítható) változatot is. 4. Emelőláb Egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelőgépet vagy annak vonó elemét terelő szerkezetet hordoz. 5. Építési teheremelő Építési helyen használt megvezetett pályán mozgó teherfelvevő eszközű emelőgép. 6. Építési személy-, teheremelő Személy emelésére is alkalmas építési emelő. 7. Felrakógép Raktári, polcrendszert kiszolgáló emelőgép. 8. Gépi hajtású emelőtargonca A vonatkozó szabvány szerint. 9. Ideiglenesen személyemelésre használt emelőgép Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelőgép. 10. Körülkerített emelőterű emelőgép Függőleges megvezetett pályán mozgó, tehertartóval felszerelt emelőgép, amely két vagy több technológiai szint között szakaszosan végez anyagmozgatást. 11. Mozgó munkaállvány (függőállvány is) Személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartására, esetleg vízszintes (talajszint) mozgatására alkalmas emelőgép, beleértve a katasztrófavédelem területén használt magasból mentő (pl. emelőkosaras tűzoltólétra, gémes magasból-mentő) gépet is. 12. Parkolóemelő Parkoló létesítményekben a járművet (vezetővel, vagy a nélkül) a parkoló helyükre (szintjükre) szállító emelőgép. 26