Közrend segédanyagok Tartalom: ALAPTÖRVÉNY A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk... 1 Személy és vagyonvédelmi alapismeretek... 1 Személy és gépjármű be- és kiléptetésének szabályai... 2 Recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályai... 2 Szállítmányok kísérése és a járőrszolgálat ellátásának szabályai... 2 A készenléti (kivonuló) járőrszolgálat ellátásának szabályai és a speciális őrzés védelem... 3 A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:... 3 Közterület:... 3 Rendkívüli halál:... 3 Talált tárgy... 4 ALAPTÖRVÉNY A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (2) A rendőrség működését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 4.3.3. Személy és vagyonvédelmi alapismeretek A szolgálatokra való felkészülés, a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok, szolgálati okmányok. A szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló eszközök, azok jogszerű alkalmazása. Az őr-, járőr-, bolti őr-, recepciós szolgálat alapelvei, végrehajtásának rendje és szabályai. A terület (szállítmány) biztonságának elemeit befolyásoló tényezők. A védelmi rendszer elemei. Az elektronikai védelem, fogalma, elemei. A mechanikai védelmi rendszerek. A mechanikus védelem lehetőségei és feltételei. Az objektumvédelem alapjai és fogalma. Az objektumok csoportosítása, a komplex védelem. A rendezvénybiztosítás fogalma, helye, szerepe a vagyonvédelemben. A rendezvények fajtái és csoportosítása. 1
9.3.3.Személy-és vagyonvédelmi ismeretek: Személy és gépjármű be- és kiléptetésének szabályai Személy be- és kiléptetés általános feladatai. Elektronikai beléptető rendszerek. A személyforgalmi őr tevékenysége rendellenesség, illetve szabálysértés észlelése esetén. A személyforgalmi őr tevékenysége bűncselekmény észlelése esetén. Gépjárművek be- és kiléptetésének rendje és szabályai. Be- és kiléptetés általános feladatai. A szállítmány ellenőrzésének szabályai. A gépjármű ellenőrzésének szabályai. Intézkedés tiltott anyagokkal rakott jármű beléptetése esetén. Bűncselekmények megelőzése. Az áruforgalmi őr tevékenysége rendellenesség, illetve szabálysértés észlelése esetén. Az áruforgalmi őr tevékenysége bűncselekmény észlelése esetén. 9.3.4. Személy-és vagyonvédelmi ismeretek: Recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályai Recepciós szolgálat ellátásának szabályai. Be- és kiléptetés általános feladatai. Ruházat, csomagellenőrzés szabályai. A kulcsok kezelésének rendje, a telefonközpontos feladatai. Intézkedés tűz, illetve egyéb katasztrófa észlelése esetén. Az objektum kiürítésének rendje. A recepciós tevékenysége rendellenesség észlelése esetén. A recepciós tevékenysége szabálysértés, illetve bűncselekmény észlelése esetén. Bolti őrszolgálat ellátásának szabályai. A dolgozók be- és kiléptetésének általános feladatai, szabályai. A bolti őr viselkedésének alapvető szabályai. Csomagátvizsgálás szabályai, be, illetve a kiszállítást végző gépjárművek ellenőrzése. A bolt kiürítésének rendje. Intézkedések a vásárlási szabályokat megsértő vásárlókkal szemben. A bolti őr tevékenysége szabálysértés. illetve bűncselekmény észlelése esetén. 14.3.3. Személy- és vagyonvédelmi ismeretek: Szállítmányok kísérése és a járőrszolgálat ellátásának szabályai A különböző szállítmányok kísérése (veszélyes, vasúti, közúti, vízi- és légi). A szállítmánykísérő őr feladatai, felszerelése. A pénz- és értékszállítás, mint vagyonvédelmi tevékenység, jelentősége és fontossága. A pénz- és értékszállítás gyalogosan, közterületen, tömegközlekedési eszközön. A pénz- és értékszállítás gépkocsival. A szállításra vonatkozó szabályok, tilalmak. Eljárás rendőri közúti ellenőrzéskor. Eljárás baleset esetén. Eljárás műszaki hiba esetén. Eljárás saját baleset esetén. Eljárás gyanús követés esetén. Az értékszállítás befejezését követő feladatok. Különbségek a pénz- és értékszállítás, valamint a veszélyes szállítmányok őrzése terén. A veszélyes szállítmányőrzés fogalma és területei. A járőrszolgálat ellátásának szabályai, járőr általános feladatai. A járőrszolgálat felszerelése. A járőr útvonal és időterve. Járőrözési módok. 2
Intézkedés tűz, illetve egyéb katasztrófa észlelése esetén. A járőr intézkedése behatolásra utaló jelek észlelésekor, tevékenysége rendellenesség észlelése esetén. A járőr tevékenysége szabálysértés észlelése esetén. A járőr tevékenysége bűncselekmény észlelése esetén. 14.3.4. Személy- és vagyonvédelmi ismeretek: A készenléti (kivonuló) járőrszolgálat ellátásának szabályai és a speciális őrzés védelem A készenléti (kivonuló) járőrszolgálat. Készenléti járőr általános feladatai, felszerelése, útvonala és kivonulási útvonaltervei. Kapcsolattartás a diszpécserrel. Intézkedés tűz, illetve egyéb katasztrófa észlelése esetén. A készenléti járőr intézkedése behatolásra utaló jelek észlelésekor, rendellenesség észlelése esetén. A készenléti járőr tevékenysége szabálysértés, bűncselekmény észlelése esetén. Speciális őrzés védelem. Lopások, zsebtolvajlások megelőzése, bizonyítása, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések. A rendkívüli események bekövetkezése esetén teendő intézkedések. Intézkedési kötelezettségek szabálysértés, bűncselekmény észlelése esetén. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása, kísérése és a hatóságnak történő átadása. A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli); b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray); e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló); g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek). Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. Rendkívüli halál: 218. (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy b) rendkívüli halálnak minősül, azaz ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak, bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak, 3
bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére, bd) fogvatartott elhalálozása esetén. (2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen. (3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni. (4) Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni. (5) A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása. (6) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság azért szünteti meg, mert bűncselekményre utaló adatok merültek fel, a hatóság ezen döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Talált tárgy (PTK. XVII. Fejezet: A találás) 5:54. [Tulajdonszerzés találással] (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik. (2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba. 5:55. [A találó kötelezettsége] (1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni. (2) A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad. 5:57. [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa] (1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át. (2) A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek. 5:58. [A talált dolog értékesítése] (1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti. (2) A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5:59. [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog] (1) A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. 4
(2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja. (3) Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy - ha a megőrzésre lehetősége nincs - azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja. (4) Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti 5:61. [A tulajdonos jogai] Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik. 5