Üzleti tájékoztató a 2009. évről Sopron, 2010. május Hegedüs László vezérigazgató az Igazgatóság nevében
1 Bevezető A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. története az 1892-ben alapított Soproni Vízmű Részvénytársaságra vezethető vissza. Többszöri átalakulás után 1994-től az addig állami tulajdonban lévő, a megyei önkormányzat felügyelete alatt álló vállalat a működési területén lévő önkormányzatok tulajdonába került és 1997. december 31.-ig a Ptk. 70-73. -ai szerint önkormányzatok vállalataként működött. 1998. január 1-jétől a közművagyon vállalattól történő 1997. december 31-i elvonását követően végrehajtott átalakulás eredményeként részvénytársasági formában működik. Önkormányzati döntés alapján 2002. március 1-jétől a soproni Fürdőüzemeltető Kft. egyidejű beolvasztásával részvénytársaságunk vette át Sopron Megyei Jogú Város fürdővagyonának működtetését. A hatályos jogszabályoknak megfelelően társaságunk neve 2006. június 29.-től zártkörűen működő részvénytársaságra változott. Részvénytársaságunk 100 %-os tulajdonosa a VICTORIA 94 Kft-nek. A Kft. neve: VICTORIA 94 Szolgáltatási és Vállalkozási Kft. A Kft. telephelye: Sopron, Bartók Béla u. 42. A Kft. ügyvezetője: Pajorné Vados Gabriella ügyvezető A Kft. főbb tevékenységi köre: épület, közművezeték építése épületbontás, földmunka egyéb speciális szaképítés víz-, gáz-, fűtésszerelés építési eszközök kölcsönzése személyzettel közúti teherszállítás A vállalkozás fő tevékenységei A részvénytársaság alapvető feladata a működési területén élő lakosság közel 100 ezer fő egészséges ivóvízzel történő ellátása, a keletkezett szennyvizek elvezetése és tisztítása, valamint a szolgáltatás biztonsága érdekében végzett folyamatos fenntartási tevékenység. Ezért alapkövetelmény a szolgáltatás biztonságának fenntartása, a vízhiányok, üzemzavarok megelőzése, azonnali elhárítása. Társaságunk az önkormányzatokkal kötött üzemeltetési szerződések alapján működteti az önkormányzati közművagyont, és megbízásos alapon végzi annak felújítását, rekonstrukcióját, vezeti analitikus nyilvántartását. Működési területünk a Győr-Moson-Sopron megye nyugati részét alkotó volt soproni járásra, 40 települési önkormányzat 46 településére, valamint a Rábaközben fekvő Szany és térségének 5 településére terjed ki.
2 A társaság, egyben a tulajdonos önkormányzatok működési területén a vezetékes ivóvízellátás teljes körű. 2004-től kéttényezős vízdíj (alapdíj + fogyasztásarányos díj) alkalmazására került sor területileg egységesen. 1996-tól folyamatosan további 5 településen (Szany és térsége) végez ivóvíz-szolgáltatást társaságunk, üzemeltetési szerződés alapján, 1997-től kéttényezős vízdíj érvényesítésével. A csatornaszolgáltatás területén a végzett szolgáltatás díja területileg egységesen, de a lakossági, intézményi körben kedvezményesen került megállapításra. A csatornadíj 2004-től a vízdíjhoz hasonlóan kéttényezős. Az ivóvíz-szolgáltatási és szennyvízkezelési feladatok ellátása mellett 2002. március 1-jétől a fürdőszolgáltatás is alaptevékenységi feladata Részvénytársaságunknak. A társaságnak a kiemelten kezelt alaptevékenységi feladatokon kívül az alábbi tevékenységekből származnak bevételei: mélyépítési tevékenység egyéb, alaptevékenységet kiegészítő tevékenységek megrendeléses közművagyon beruházás csatornatisztítás kamerás csatornavizsgálat víz- szennyvízminta vizsgálatok belkereskedelmi tevékenység bérleti szolgáltatás, stb. Ivóvíztermelés, ivóvíz-szolgáltatás Kapacitások A vízkitermelés egy talajvizes galériából, 21 vízbázisból és átlagosan 60 kútból történik. A szolgáltatási területen a vízjogi engedélyek szerint igénybe vehető
3 víztermelési kapacitás: 35.647 m 3 /nap víztároló kapacitás: 27.199 m 3 Társaságunk 8 térségi vízellátó rendszert, valamint 10 községi vízművet üzemeltet. Termelés 2009-ben is víztermelési menetrend szerint működtettük vízbázisainkat, elsősorban a legjobb vízminőség szempontjának szem előtt tartásával. Vízátvételre az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, minimális mennyiségben a szerződéssel üzemeltetett szanyi térségben, Vág és Rábasebes községek ivóvíz ellátása érdekében került sor. A társaságunk rendelkezésére álló víztermelési kapacitás jelenleg elegendő a felmerülő igények kielégítésére. Működési területünkön a nyári csúcsidőszakokban is biztosított volt a zavartalan vízellátás. Az értékesítés/termelés viszonyszám a módszeresen végzett beruházási és karbantartási tevékenység eredményeként kedvező. A víznyerő helyek rekonstrukciója és fokozott védelme, valamint a Hegykő - Fertőszentmiklós térségi (Regionális) Vízmű bevonása továbbra is alapvető fontosságú a középtávú, valamint a hosszú távú biztonságos ivóvízellátás lehetőségének fenntartása érdekében.
4 Ezt a célt szolgálja a 2008. évben megkezdett Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés előkészítése című pályázat végrehajtása. Hálózat Az üzemeltetett elosztó vízhálózat hossza Sopronban 282,5 km, vidéken 436,7 km, összesen 719,2 km. A vízhálózat Sopronban 1892-től kezdődően folyamatosan kiépített, előrehaladott korú, míg a vidéki hálózatok döntő többsége a 70-es 80-as években épült. A hibaszám a soproni rendszeren elsősorban szerelvény hibaszám csökkenésének eredményeként az előző évhez képest 8,5 %-kal csökkent. A tűzcsap hibaszám csökkenése a három éve tartó, a Tűzoltósággal közösen végzett tűzcsapellenőrzés és a rendszeres karbantartás eredménye. A hibák feltárása mind szélesebb körben a műszeres hálózatdiagnosztika adta lehetőségekkel történik. Ezeket a hibákat rövid időn belül kijavítottuk. Vezetékmosatás Szolgáltatás Társaságunk a működési területén több mint 48.000 fogyasztóhelyen értékesített ivóvizet lakossági és nem lakossági (vállalkozási és intézményi) felhasználás céljából.
5 Ivóvíz-szolgáltatási adatok alakulása (em 3 ) Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Kapacitások E tevékenység az ivóvízellátás mellett társaságunk másik, az előbbihez szorosan kapcsolódó alaptevékenysége. Társaságunk Sopronban és további 32 településen és 5 résztelepülésen látta el a szennyvízkezelési és elvezetési tevékenységet. A társaság rendelkezésére álló hidraulikai szennyvíztisztító kapacitás 2009- ben 25.600 m 3 /nap.
6 Hálózat Az üzemeltetett gyűjtő csatornahálózatunk 2009 végén 632 km volt. Ebből 213 km található Sopronban, 340 km pedig vidéken, továbbá 79 km csapadékcsatorna is tartozik Sopronban a rendszerhez. A soproni, elsősorban gravitációs rendszerű csatornahálózatban csak részben szétválasztott a csapadékvíz a szennyvízhálózattól. A vidéki településeken a kiépített csatornahálózat elválasztott, részben gravitációs, részben nyomott rendszerű hálózat. A szakonyi rendszeren összegyűjtött szennyvíz gravitációs rendszeren, valamint átemelőkkel, nyomóvezetéken jut el Szakony település végátemelőjébe, ahonnan nyomóvezetéken kerül ártalmatlanításra a VASIVÍZ ZRt. által üzemeltetett csepregi szennyvíztisztító telepre. Szennyvíztisztítás A Sopron városi szennyvíztisztító telepen az ISPA beruházás próbaüzemi eljárása 2008. december 19- én lezárult, a 2009. év az egyéves garancia jegyében telt. A telep szerves anyag terhelése a sörgyári előtisztító 2008. márciusi üzembe lépését követően stabil. A víztelenített és komposztált iszap szállítása és elhelyezése a partner GSD Kft.-nek, és a telepen lévő, megfelelő méretű deponáló területnek köszönhetően zökkenőmentes volt egész évben. Szolgáltatás A csatornabekötések száma folyamatosan nő, amit az ISPA program belépése és a kistérségi szennyvízkezelő rendszereken a csatornaszolgáltatás fokozatos bővülése okoz. 2009 végére több mint 40.000 fogyasztási hely került bekapcsolásra a csatornaszolgáltatásba. A tulajdonos önkormányzatok területén élő lakosság több mint 97 %-a él csatornaszolgáltatással ellátott településen. Az ellátottság fontos mutatója, hogy az értékesített víz hány %-a kerül kezelésre a szennyvízrendszereken. A soproni szennyvízkezelő rendszer viszonyszámát befolyásolja egyes fogyasztók saját kutas vízfogyasztásának szennyvízben jelent-
7 kező többlete, azaz valamivel több szennyvizet számláztunk, mint amennyi vizet eladtunk. A legnagyobb fogyasztóink esetében megvalósult a szennyvízmennyiség mérése is. Víz - és csatornadíjak Társaságunk közüzemi díjainak ár-megállapítási jogkörét az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 1993. CIV. törvény értelmében az érintett települési önkormányzatok gyakorolják. 2009-ben, az előző évekhez hasonlóan, társaságunk működési területén a szanyi szerződéses üzemeltetésű rendszerek kivételével egységes víz- és csatornadíj került alkalmazásra. Az egyes önkormányzatok helyi rendelettel szabályozták a fogyasztóik által térítendő díjakat. A csatornadíjak tekintetében 1999-től a lakossági és intézményi fogyasztói körben kedvezményes díjat alkalmazunk. 2004-től a többi közszolgáltatóhoz (gázmű, távfűtés stb.), valamint a környező vízművekhez hasonlóan kéttényezős díjrendszert alkalmazunk (alapdíj és fogyasztás arányos díj), valamint lehetővé vált a locsolómérő felszerelése. 2009-ben az intézményi szférában a lakossági díjjal megegyező díjakat alkalmaztunk mindkét szolgáltatási területen (víz: 245,1 Ft/m 3, szennyvíz: 247,6 Ft/m 3 azaz együttesen 492,7 Ft/m 3 ), míg a vállalkozói körben a vízdíj azonos az egységes díjjal, a csatorna-szolgáltatás díja pedig 262 Ft/m 3, azaz együttesen 507,1 Ft/m 3. A díjak változásának mértékében és módjában a tulajdonosok által megfogalmazott ágazati rekonstrukciós igények szennyezés-arányos finanszírozásának megtartása, valamint a lakossági-intézményi szféra pozitív irányú preferenciája jelent meg.
8 Humánpolitikai tevékenység Az átlagos állományi létszám 2009-ban a bázishoz és a tervhez képest is 6 fővel (2 %-kal) csökkent. Társaságunk 294 fős decemberi munkajogi létszámából 58 fő felsőfokú, 106 fő középfokú és 130 fő alapfokú végzettségű. A szellemi foglalkozásúak között egyre több a diplomás, magasan képzett munkatárs, arányuk a szellemi dolgozókon belül 62,4 %. Társaságunk dolgozóinak több mint 96 %-a tagja valamelyik önkéntes nyugdíj és/vagy egészségpénztárnak. Élve a jogszabályok biztosította lehetőségekkel, 2009-ben is alkalmaztunk cafeteria rendszert. Gazdálkodási adatok Társaságunk tevékenységét jellemző nettó árbevétel és annak az egyes tevékenységek közötti megoszlása a diagram szerint alakult az elmúlt 5 évben. Társaságunk árbevételének döntő hányadát 2009-ben is az alaptevékenységeink (vízszolgáltatás 36,5 %, csatornaszolgáltatás 33,5 %, fürdő szolgáltatás 3,3 %), illetve a megrendeléses közműberuházás (20,2 %) teszik ki. A ráfordítások szerkezetében az elmúlt évekhez viszonyítottan érdemi változás nem történt. Társaságunk közszolgáltató tevékenysége mellett évről évre jelentősen hozzájárul a központi költségvetés és a helyi, önkormányzati költségvetések bevételeihez. Minőségirányítási rendszer Társaságunk a szolgáltatás minőségének emelése érdekében a szolgáltatás egész területén (vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás, építés, nagykereskedelem, fürdőszolgáltatás) az ISO 9001:2008 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, a Fertődi és Fürdő Üzemmérnökségeken az ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert, valamint a Csík Ferenc uszoda és Lővér fürdő létesítményre a HACCP egészségbiztonsági alapelveivel kombinált ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert
9 alakított ki és működtet minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerként. A minőségirányítási rendszer 2009 májusában történt újratanúsítása során a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer főtanúsítványa meghosszabbításra került további 3 esztendőre. Központi laboratóriumunk számára a szigorú szakmai és műszaki feltételek folyamatos, magas színvonalon történő biztosításának eredményeként már az új MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 számú szabvány szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület 2006. október 10-én kelt határozatában a NAT-1-1124/2006 tanúsító okirat szám alatt négy évre adta meg az akkreditált státuszt. Az akkreditálás műszaki területe a korábbi kémiai és bakteriológiai vizsgálatokon túl kiterjesztésre került a mikroszkópos biológiai vizsgálatokra is. Ezáltal a Központi laboratóriumunk valamennyi tevékenysége akkreditálttá vált. Vagyoni helyzet - pénzügyi helyzet Társaságunk saját vagyonát a a feladata ellátásához, és a közművagyon működtetéséhez kapcsolódó, úgynevezett működtető vagyon képezi. Társaságunk vagyona a tervszerű fejlesztések, és a racionális gazdálkodás eredményeképpen folyamatosan növekszik. A vagyoni helyzet alakulására vonatkozó adatokat, mutatószámokat az Éves Beszámoló Kiegészítő Melléklete tartalmazza. Társaságunk hitelfelvétel nélkül, stabil likviditási helyzetben gazdálkodik. Az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközmű- és fürdővagyont megbízásos alapon, működtetési szerződésben szabályozott módon üzemelteti részvénytársaságunk. Termelékenység változása
10 Környezetvédelem, ivóvíz minőség Társaságunk az alaptevékenységébe tartozó szennyvízkezeléssel és -tisztítással a fogyasztói részére szolgáltatást nyújt, emellett a végzett tevékenységeinél is a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Csatornaszolgáltatással kapcsolatban: Társaságunk a vonatkozó jogszabály alapján vízterhelési díjat fizet az élővízbe bocsátott tisztított szennyvíz mennyisége és minősége alapján. A Vízügyi Igazgatóság felé mederhasználati díj fizetésével hozzájárulunk a tisztított szennyvíz élővízbe bocsátása miatt szükséges meder karbantartási munkák finanszírozásához. A szennyvízminta vizsgálatokkal továbbra is az egyik fő feladatunkat képezi a közcsatornát súlyosan szennyező üzemek és intézmények ellenőrzése, illetve felterjesztési javaslat készítése csatornabírság kivetéséhez. Az elmúlt évben szennyvíztisztító telepeinken a technológiai folyamatok kézbentartásához szükséges ellenőrzések rendszere nem változott. A legfontosabb komponensek vizsgálatát továbbra is naponta, míg a többi komponens vizsgálatát a Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt, és általunk összeállított önellenőrzési terv alapján végeztük el. Vízbázissal kapcsolatban: A 123/1997. (VII. 18.) számú, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló Kormányrendelet kötelezővé tette valamennyi vízbázis védelembe helyezését. A nem sérülékeny vízbázisok védőterület és védőidom kijelölését rögzítő határozatokat a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Nyárligeti vízmű kivételével 2009. december 31-ig kiadta. A központi laboratórium akkreditált státusza, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet a laboratóriumok részére kötelezően előírja részvételüket a központilag szervezett ellenőrző körvizsgálatokban. A vizsgálatokon a laboratórium minden alkalommal megfelelt. Rendszeres és folyamatos vizsgálatokkal nyomon követjük a vízbázis minőségét, valamint az ivóvíz hálózatban esetlegesen bekövetkező vízminőségi változásokat. Vízminőség romlás esetén javaslatot teszünk operatív intézkedések megtételére (vízcsőhálózat öblítés, fertőtlenítés, esetleg medencemosás), melyek hatékonyságáról újabb vizsgálattal győződünk meg. A MIR labor alrendszer üzemszerű bevezetésével a vízminőségi eredményeket most már az üzemmérnökségek az adatok felvitele után azonnal láthatják, így lehetőség van az azonnali beavatkozásra. Rendszeresen ellenőrizzük, és nagy gondot fordítunk arra, hogy a társaságunk által szolgáltatott ivóvíz megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak és az ivóvíz minőségére előírt fizikai és kémiai követelményeknek.
11 Működési területünkön az ivóvíz termelő kutak vízminőségét negyedévenként egy alkalommal ellenőriztük a teljes kémiai és fizikai komponensekre vonatkozóan, évi egy alkalommal pedig valamennyi ivóvíztermelő kutunknál elvégeztük a bakteriológiai komponensek ellenőrzését. Hulladékgazdálkodással kapcsolatban A 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendeletnek megfelelően társaságunk saját kivitelezésben elkészítette a 2009-2014. évi időszakra vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervét, amit a környezetvédelmi hatóság a H-3346-5/2009. számú határozatával jóváhagyott. == ==