Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014. április

Uvaterv Zrt Tsz: 52072/04 Budapest, 2014. április Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése 2.feladat Esztergom vasútállomáson intermodális csomópont kiépítése Esztergom vasútállomás J101 MÁV Felvételi épület átalakítása és bővítése Engedélyezési terv Tartalomjegyzék Műszaki leírás - Építészet - Tartószerkezeti ml. - Épületgépészet - Elektromos tervezés - Tűzjelzés Tűzvédelmi műszaki leírás ns001 Építészeti tervek - Meglévő állapot Helyszínrajz 1:500 nr001 Pincealaprajz 1:100 nr002 Földszinti alaprajz 1:100 nr003 Emeleti alaprajz 1:100 nr004 Tetőtéri alaprajz 1:100 nr005 Metszetek 1:100 nr006 Homlokzatok I 1:100 nr007 Homlokzatok II 1:100 nr008 -Tervezett kialakítás Helyszínrajz 1:500 nr011 Pincealaprajz 1:100 nr012 Földszinti alaprajz 1:100 nr013 1

Emeleti alaprajz 1:100 nr014 Tetőtéri alaprajz 1:100 nr015 Metszetek 1:100 nr016 Homlokzatok I 1:100 nr017 Homlokzatok II 1:100 nr018 2

Műszaki leírás 1. Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a KÖZOP 5.sz. prioritása keretében valósítja meg a Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció I. ütemét. Az I. ütem kivitelezési munkáira a Támogatási Szerződés 2010. decemberében aláírásra került. A kivitelezés folyamatban van. A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek elkészítésére van szükség, amelynek egy részét közbeszerzési eljárás keretében az UVATERV Zrt. nyerte el. Miután a Megrendelő (NIF Zrt.) elfogadta a Tervező ajánlatát a munka elvégzésére, szerződést kötött vele A Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukció II. ütem megvalósításához kiegészítő tervek készítése / 2. rész, 4 engedélyezési és tenderterv elkészítésére. A négy engedélyezési és tenderterv: 1. feladat Angyalföld állomás és a 14-es villamos közötti közvetlen átszállási kapcsolat megteremtése 2. feladat Esztergom állomáson az intermodális csomópont kiépítése 3. feladat Piliscsaba-Esztergom vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési tervei 4. feladat Bécsi úti szintbeni átjáró kiváltásához szükséges tervek 3

Jelen tervdokumentáció Esztergom vasútállomás Felvételi épület átalakításának és bővítésének engedélyezési terveit tartalmazza, amely feladat közvetlen előzményei az alábbiakban foglalhatók össze: Az intermodális csomópont kialakítására megvalósíthatósági tanulmányterv készült 2013 júliusában. Ezt Esztergom Város Önkormányzatának Tervtanácsa zsüri tárgyalta elfogadta, és megjegyzéseket fűzött hozzá.. Jelen terv a megvalósíthatósági tanulmányterv, a Máv illetve a Volán képviselőivel való előzetes egyeztetés alapján készült. Az állomás régészetileg védett területen áll, így az építési-bontási munkáknál erre figyelemmel kell lenni. Építészet Tervezési program A vasútállomás átalakítására a Budapest Esztergom vasútvonalszakasz rekonstrukciója kapcsán kerül sor. Az állomás felvételi épülete teljes egészében a vasútüzem részlete kerül átadásra, az emeleti lakások és az azokhoz kapcsolódó tárolók mind a pincében, mind a földszinten felszámolásra kerülnek. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként az utasforgalmi feladatokat fogja ellátni, illetve a Máv-os vasútüzemi helyiségek kapnak még benne helyet. A Volán forgalmi helyiségei külön új épületben lesznek elhelyezve. Meglévő állapot: Építészeti kialakítás Az épület XIX. Század végén épült, az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság tervei szerint. Kb. 1920-ban a főépület két toldalékszárnyat kapott, mely szintszámra és homlokzati kialakításra megegyezik a korábbi állomásépülettel. Az épület további bővítése 1940-ben történt, amikor a felvételi épület egy földszintes toldalékszárnyat kapott. Ez a toldalékszárny két részletben épülhetett, mert a tető kialakítása erre utal, részben alacsonyhajlású magastető, részben lapostető. 4

Az épülethez csatlakoztatva egy kb.14 m. magas kémény is állt, melyet feltehetően az 1940- es bővítés során létesítették, de mára elbontották. Az épületen több ízben is végezhettek felújításokat, ablakcseréket és homlokzatvakolást. A homlokzati díszek teljesen eltűntek, a homlokzati nyílászárókat részben kicserélték vagy vasrácsot helyeztek eléjük. Az épületben történtek belső átalakítások is, főleg válaszfalépítés és burkolatcsere. Épületszerkezetek Fő épületszárny A főépület részben alápincézett, földszint + 1 emeletes, tetőtérbeépítéses épület. Az épület alapozása feltehetően sávalap, felmenő szerkezetei nm. tömör téglafal. Födémek Pince feletti és a közbenső födém feltáratlan, tetőtér beépítés felett borított gerendás födém. Az eredeti terveknek megfelelően a XIX.századi középső részen valószínüsíthetően minden födém fafödém. Fedélszék Kétállószékes fa fedélszék, cserépfedéssel. A fedélszék teljes egészében beépítésre került, a tetőtérben nincs elválasztott, elfalazott terület. A fedélszék fogópárjai képezik a fölső födémet. A felette lévő búvótérbe nem lehet bejutni, csak a tetőn keresztül a cserépfedés megbontásával. Válaszfalak Tömör téglafalak. Nyílászáró szerkezetek Az eredeti nyílászáró szerkezetek pallótokos fa ajtók és kapcsolt gerébtokos fa ablakok, az átalakítással érintett területen gerébtokos ajtók. Lépcső Húzottkarú íves falépcső. Burkolatok: Falburkolatok Külső homlokzatburkolat vakolat.. Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat 5

Közösségi terekben márvány mozaik, átalakított helyiségekben mettlachi,keramitkocka burkolat pvc illetve parketta. Emeleti lakásokban vizes helyiségekben és közlekedőkben márvány mozaiklap,kerámia lapburkolat, szobákban hajópadló, tetőtérben márvány mozaik, hajópadló. Földszintes épületszárny A földszintes 1940-ben épült épületszárny alápincézetlen, részben alacsonyhajlású magastetővel, részben lapostetővel fedett. Alapozás feltehetően sávalap. Felmenő szerkezetek: Főfalak nagyméretű tömör téglafalak, szélső traktusban monolit vb. pillérek. Födémek feltáratlanok, részben feltehetően monolit vb.lemez. Fedélszék: fa fedélszék. Válaszfalak: tömör téglafalak. Nyílászáró szerkezetek Gerébtokos fa ajtók és kapcsolt gerébtokos fa ablakok. Burkolatok: Falburkolatok Külső homlokzatburkolat vakolat. Belső falburkolat vakolat, vizes helyiségekben csempe. Padlóburkolat Márvány mozaik, kerámia lapburkolat, gress lapburkolat,laminált parketta. Állomásfőnöki irodában álmennyezet. Tervezett kialakítás Az épület átalakításra és bővítésre kerül. Elbontandó a földszintes épületszárny, az 1 emelet + tetőtérbeépítéses épületszárny szimmetrikusan mindkét oldalon 2-2 traktusos földszint+tetőtérbeépítéses szárny melléépítésével bővül. A földszinten kerülnek kialakításra az utasforgalmi terek. Az épület közepén van az utas és pénztárcsarnok.ehez kapcsolódnak a különbözőelválasztott Máv illetve Volán pénztárak. A a déli oldali épületszárnyban kerülnek elhelyezésre a Forgalmi szolgálat helyiségei,valamint a forduló személyzet és a tolatásvezetők tartózkodója. 6

Az északi oldalon vannak az utasforgalmi WC-k, illetve ehehz kapcsolódóan diszponibilis terek. Az első emeleten kapnak helyet a forgalmi szolgálat további helyiségei, az állomásfőnöki és egyéb irodák, a távközlési helyiségek. A középfolyosó végein átjárhatóságot biztosítottunk a földszintes épületszárnyak tetőterébe, ahol gépészeti helyiségek vannak. Az északi szárnyban van a gázkazánház, a kémény a meglévő épületszárny szélén került elhelyezésre. A tetőtérben helyezzük el a Máv Trakció, a forgalom, a jegyvizsgálók a mozdonyvezetők öltözőit és pihenő helyiségeket. Az épületben új háromkarú monolt vb. lépcső épül, és a lépcsőház átkerül a vasút felőli oldalra.. A lépcső orsóterében történik a teheremelés kézi erővel láncos csigás kézi emelővel. Az épület homlokzati képe a korabeli helyiérdekű vonalak részére kialakított egykori szabványtervek alapján épült épületek arculatát idézi. Az épület sarkain a vakolat kváderkő mintázatú homlokzati díszítést kap. A nyílászáró szerkezetek felett íves mintázatú homlokzatdíszítés. Az ablakok kapcsolt gerébtokos hőszigetelő üvegezésű fa szerkezetűek. Azon ablakok esetében, ahol az ablakok mögött vizes helyiségek vannak, homokfúvott üveg kerül beépítésre a belső szárnyban. Ilyen üvegezés kerül a távközlés-áramellátás helységeinek ablakaira is. Épületszerkezetek Alapozás A bővítmény alapozása monolit vb. Felmenő szerkezetek Nm. tömör tégla, a bővítmény 38 cm vtg. Porotherm téglafal. Födémek A középső födémek bontandók. Új közbenső födém 18 cm monolit vb. lemez, zárófödém megtartandó fafödém. Fedélszék megtartandó, amennyiben a faanyagvédelmi szakvélemény ennek nem mond ellent. Faanyagvédelmi szakvélemény jelen fázisban nem készül. A szerkezet teljesen beépített, a zárófödém nem kutatható. 7

A kiviteli tervek készítése során kutató jellegű feltárásokat kell készíttetni, hogy a szerkezet állapotáról faanyagvédelmi szakvélemény készülhessen. Fedés A meglévő cserépfedés helyet új cserépfedés kerül. Válaszfalak: Általában bontandóak, emeleten különös tekintettel a födémcserére. Új válaszfalak 10 cm válaszfaltéglából falazott válaszfalak, pénztárnál 15 cm. monolit vb. válaszfal. Burkolatok: Homlokzatburkolat Vakolat világossárga, sarkokon kváderkő mintázatú vakolati díszekkel, ablak felett íves vakolati díszekkel halványsárga színben. Lábazat előregyártott műkő elemekkel világosszürke színben. Belső falburkolatok Vakolat, diszperziós festéssel festve, közösségi terekben (utas és pénztárcsarnok) mészkő burkolat antigraffiti bevonattal 1,20 m magasság. Vizes helyiségekben csempe 2,10 m-ig. Padlóburkolatok Közösségi terekben márvány agglomerát lapburkolat, egyéb terekben kőporcelán (gress) lapburkolat. Pénztárban laminát parketta, Emeleten gress lapburkolat, üzemi helyiségekben disszipatív PVC burkolat, illetve álpadló disszipatív pvc burkolattal. Vizes helyiségekben csúszásmentes gress lapburkolat. Nyílászáró szerkezetek: Ablakok Kapcsolt gerébtokos ablakok hőszigetelő üvegezéssel. Ablakok színe kívül zöld, belül fehér. Ajtók Homlokzaton fa ajtók hőszigetelő üvegezéssel zöd színben belső ajtók fa szerkezetűek fém tokkal, üzemi terekben ipari belső acélajtók. Szigetelések Vízszigetelés Lásd statikus műszaki leírásban. Hőszigetelés A falakra kívül 7 cm ásványgyapot szigetelés kerül. Padlóban 6 cm terhelhető polisztirol lemez, födémen 17 cm ásványgyapot lemez. Akadálymentesítés 8

Az épület utasforgalmi része akadálymentesítésre kerül. Az utas és pénztárcsarnok padlóburkolatába taktilis sáv kerül beépítésre. A kétszárnyú homlokzati ajtó nyitására kívülbelül a mozgássérültek számára elektronikus kapcsolót építünk be. A mozgássérültek részére WC helyiséget alakítunk ki. A mozgássérültek számára kialakított WC-ben pelenkázóasztalt helyeztünk el. Általános adatok: Meglévő állapot: Beépített alapterület: épület: 454,8 m 2, Perontető 178,8 m 2 Bruttó szintterület: 930,4 m 2 Belmagasság:földszint 3,25 m, emelet 2,95 m, tetőtér 3,14 m.. Építménymagasság: 6,96 m Földszinti pv. 112,99 mbf Tervezett kialakítás: Beépített alapterület: épület: 353,8 m 2 Perontető, előtető: 181,8 m 2 Bruttó szintterület: 1016,8 m 2 Belmagasság:földszint 3,28 m,2,90 m emelet 2,98 m, tetőtér 3,24 m. Építménymagasság:: 6,31 m Földszinti pv. 112,99 mbf 9

Szerkezettervezés Bejárás A XIX-XX század fordulóján épült, korábbi főépületből és két szárnyból álló állomásépület részlegesen alápincézett, három szinttel és alacsony belmagasságú nem járható padlástérrel rendelkező épület. Az épületszerkezetek szemrevételezés, illetve a típustervek alapján valószínűsíthetőek. A felmenő falak nagyméretű tömör téglából készültek, általában ~50cm vastagságban. Alattuk kőből vagy téglából épült ~80-90 cm széles ~90-100 cm magas sávalapok vannak. A nyílászáró kiváltások eredetileg boltívek, vagy utólag beépített gerendák. A pince feletti födém tégla dongaboltozatos. A boltozatok 60 70 cm vastag pincefalazatra támaszkodnak. A falazat és boltozat állapota jónak mondható, néhol tenyérnyi területeken kihullott tégladarabok láthatóak. A földszinti feletti födém nem feltárt. A típusmegoldások alapján valószínűleg borított gerendás fafödém. Egyes szakaszokon a váró bejáratnál és a váróban aládúcolt. Az emeleti fölötti födém az épület korából kiindulva szintén borított gerendás fafödém. Ezt támasztja alá, hogy a födémen történő járásnál rugalmas viselkedésű viszonylag kisebb tömegű szerkezet érzetét kelti. A padlástér alacsony belmagasságú, és nincs feljárási lehetőség. A lentről nézve lehulló vakolatok mögött nádborítás látható. Valószínűleg a szarufákat összekötő fogópárra szegezett deszkázatra erősítették a nádréteget. A tetőszerkezet hagyományos faszerkezet. A talpszelemen magasított térdfalon ül. A derékszelement egyes szakaszokon az állószékek dúcai támasztják alá, amelyek egyben falváztartóként is funkcionálnak, máshol a keresztfőfalak. Az épület közepén hosszirányban végigmenő folyosó két fala tulajdonképpen deszka és nádborítással ellátott falvázrendszer. A főfalak keresztirányban elhelyezkedő 50 cm vastag tömör téglafalak. A tetőtérben jellemzően a lépcsőház környékén markáns ferde irányú falrepedések találhatóak. Ezek jellemzően nyílások fölött kialakult és a teljes falkeresztmetszetet átszelő repedések. A problémát ez esetben a nem megfelelően épített áthidalók jelentik. A tetőtéri falak ezen részének bontása és újraépítése feltétlenül javasolt. 10

Az épület egyéb részét tekintve sem kívül, sem belül tartószerkezeti károsodás nem figyelhető meg, a szerkezetek állapota a koruknak megfelelő. A lépcső fa anyagú csiga vonalú és az oldalfalakba befogott. A lépcső állapota nem megfelelő, korhadt és megereszkedett. A szerkezet elbontásra kerül. Az állomási épülethez a század közepén hozzátoldottak egy földszintes épületrészt. Falazata tégla falazat, zárófödéme vasbeton. A toldaléképület elbontásra kerül. Tervezett épületszerkezetek A felmenő falak a legfelső szintet leszámítva állapota megfelelő, megerősítést nem igényelnek. A falakban megváltozik egyes nyílászárók helye, méretezett utólagos kiváltások beépítése szükséges, a beépítésük olyan technológiával történik, melyek az épület állékonyságát építéskor is biztosítják. A megszűnő nyílásokat be kell falazni, és ki kell ékelni. Az átépítés többségében csak a kisebb nem teherviselő válaszfalakat érinti. Az 50 és 30cm vastagságú fő tartófalak megmaradnak, kivéve a jelenleg sörözőként funkcionáló helyiséget. Itt a hosszirányú 30cm közbenső fal fölött az emeleten szintén 30cm vastag fal van. Elképzelhető, hogy födém is támaszkodik erre a falra, ezért az elbontását körültekintően meg kell tervezni és szervezni. A pincébe levezető lépcső átkerül az egyik tárolóba. A jelenlegi lépcsős helyiséget tömedékelni kell. Az új helyen a helyiség teljes boltozata elbontandó, és új vasbeton lemez építendő. Födémcsere alatt a szomszédos helyiségek boltozatát támasztó pincefalakat ideiglenesen meg kell támasztani. A földszint feletti födémre üzemi helyiségek kerülnek, ezért többletterhet fog kapni. Emiatt az már tartószerkezetileg nem lesz megfelelő, a cseréje szükséges. Korábbi 2,0 kn/m2 hasznos teherigény 3,0 kn/cm2 ill. 7,5 kn/m2 mértékűre növekszik.18 cm vastag vasbeton födém kerül beépítésre, a főfalakra rátámasztva. Gépfeladó, illetve gépleadó nyílás kialakítására számítani lehet. A födémépítésnél különös tekintettel kell lenni a nyílások fölötti íves áthidalásokra, mivel a téglaboltozatok rendkívül sérülékenyek. Az emelet feletti födém szintén cserélendő, 18cm vastag vasbeton lemezre. Új helyiségek korszerű kialakítása miatt úszatott padló, vizesblokkok, megnövekedett hasznos teher igény szükséges a födémcsere. 11

A lépcső elbontandó, helyére új vasbeton lépcsőszerkezet kerül. A faszerkezetű tető állapota jelenleg kielégítő, faanyagvédelmi szakvélemény készült. Az abban található javításokat el kell végezni, minden kérdéses elemet cserélni kell. A tetőszerkezet szelemenjeit helyenként keresztfőfalak, máshol faoszlopok támasztják alá. Ezek falváz tartóként is működnek. Az új térkialakítások miatt a figyelembe kell venni, hogy a falváz rendszer szerkezeti elemei pl. az oszlopok a tetőszerkezet szerves részét képezik. A jelenlegi födém bontásnál és új födém építésénél ezt szintén figyelembe kell venni. A letámasztásokat, - ahol nem főfalra esnek - ki kell váltani. Mivel az alattuk lévő födém cserélve lesz, minden letámasztást ideiglenesen meg kell szüntetni, a födémcsere idejére. Építésre kerülhet ideiglenes, vagy végleges kiváltás, vagy a tető részleges vagy teljes elbontása és visszaépítése, figyelembe véve a födémépítés organizációját. Az épület két végén további két földszint+tetőteres épületszárnnyal meg lesz toldva. Az új épülettagok külön független sávalapozással és független tartószerkezeti rendszerrel kerülnek kialakításra. A 38 cm vastag vázkerámia tartófalazat alá 60x80cm keresztmetszetű vasalt alapok és vasbeton lábazati gerenda kerül. Alapok közé 15cm vastag tömörített homokoskavics ágyazat, az ágyazat fölé 10 cm vastag vasalt lemez kerül. A lemez 1 rtg. hálós vasalást kap. A lemezre kerül a talajnedvesség elleni szigetelés és az építészet által meghatározott rétegrend. A szigetelést a falazatok alatt át kell vezetni és a határoló lábazati falakon a terepszint fölé min. 30cm magasságig szükséges felvezetni. Nyílásáthidalások elemmagas előregyártott ill. nagyobb nyílásoknál monolit vasbeton áthidalókkal történik. A földszint feletti födém 18 cm vastag monolit vasbeton lemez, amely a falban körbemenő koszorúhoz csatlakozik. Az új tetőszerkezet torokgerendás fedélszék Alapozás Az épületen sem kívül, sem belül süllyedésből származó elváltozások nem tapasztalhatóak, ebből következően az alapozás megfelelő. Azonban az emeleti födémek cseréje, illetve az 12

emeletre kerülő üzemi helyiségek többletterhelést okoznak. Az alapozásra 30-40 %-os tehernövekedés várható. Az épület két végén további két épületszárnnyal meg lesz toldva. Az új épülettagok külön független sávalapozással és független tartószerkezeti rendszerrel kerülnek kialakításra. A kiviteli tervezés fázisában talajmechanikai szakvélemény, és alapfeltárások készítése szükséges, a meglévő alapozás megfelelőség ellenőrzésére. Csatlakozás a vasútüzemhez A vasútüzemhez, térvilágításhoz szükséges kábelek bevezetése az állomásba az épület vasúti pálya felöli oldalán megépített aknákból történik. A kábelbevezetés korábbi pinceszinti leadó aknákon keresztül ill. szellőzőablakokon keresztül a megoldható. Amennyiben a nyílások mérete vagy helyzete a tervezésnek nem megfelelő, új méretezett kiváltás is készíthető a pincefalban. Ez esetben a pince boltozott födémére tekintettel kell lenni. Ha a kiváltás a boltozat támaszkodásába esik bele, a boltozat a teherviselés irányában teljes hosszban elbontandó és vasbeton födémmel pótolandó. A kiváltó gerendák rozsdamentesítése és felületkezelése szükséges. Anyagminőségek Betonminőség alapozási szerkezeteknél: C25/30-XC2 - MSZ 4798-1:2004 Betonminőség födémek koszorúk C20/25-XC1 - MSZ 4798-1:2004 Betonacél: B500B (B 60.50) Szerkezeti acél: S235 JR - MSZ EN 10025-1:2005 Betontakarás alapozási szerkezeteknél: Betontakarás födémnél koszorúnál: 4,0 cm 2,5 cm 13

ÉPÜLETGÉPÉSZET 1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK 2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS-CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás 2.2. Szennyvízelvezetés 2.3. Csapadékvíz elvezetés 3. GÁZELLÁTÁS, ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS 4. HŐ- ÉS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS 5. LÉGTECHNIKA 5.1. Komfort szellőztetés 5.2. hő- és füstelvezetés 6. BERENDEZÉSEK, ANYAGOK 7. TŰZVÉDELEM 8. MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MELLÉKLETEK: épületenergetikai számítás hőellátás, elvi séma 14

1. ELŐZMÉNYEK, EGYEZTETÉSEK, ALAPADATOK A Budapest Esztergom vasútvonal-szakasz rekonstrukciója során a felvételi épület átalakításra, bővítésre kerül. A nyeregtetős épület részben alápincézett, középen emeletráépítéses, az emelet feletti padlástér beépítésre került. A felvételi épület az intermodális csomópont részeként utasforgalmi feladatokat fog ellátni, emellett az épületben helyet kapnak a Volán pénztárak, ill. a MÁV Start vasútüzemet ellátó helyiségei is. Az átalakítás során megszűnnek az emeleti lakások és a hozzájuk tartozó pincei, ill. földszinti tároló helyiségek. Az emeleten irodák teakonyhákkal, a padlástérbeépítés területén a dolgozók szociális blokkjai és pihenői kerülnek kialakításra. Létszám adatok: Állomásfőnök: Irodai dolgozók: Mozdonyvezetők: Jegyvizsgálók: Utasforgalom (közelítőleg): 1 fő, 1 műszak 6 fő, 1 műszak 32 fő, 3 műszak 40 fő, 3 műszak 4000 fő/nap Meglévő közművek: Használati víz: a használati víz közművezeték az épület vasúttal ellentétes oldalán halad, az épület meglévő vízbekötéssel rendelkezik, melynek mérete: DN 63 PE. A külső csatorna-hálózat elválasztott rendszerű: a csapadékvíz közmű vezeték az épület vasút felőli oldalán, a szennyvíz közművezeték a vasúttal ellentétes oldalon halad, melyekhez az épület jelenleg is csatlakozik. Gázenergia: A közelben lévő kisnyomású gázelosztó vezeték-hálózatról meglévő gázbekötés áll rendelkezésre, melynek mérete: DN 63 PE. A projekt Tűzoltó szakértőjével történt egyeztetés értelmében az épületben belső tüzivíz hálózat nem létesül. A lépcsőházban hő- és füstelvezetés készül. A meglévő épületgépészet elbontásra kerül. (Jelenlegi állapot: a használati melegvizet egyedileg, elektromos víztárolókkal állítják elő. A fűtés egyedileg, cserépkályhákkal történt. Az emeleti lakások konyhai gázfogyasztását lakásonként felszerelt gázmérők mérik.) Az áttervezett, bővített épület vízigényére, szenny-ill. csapadékvíz mennyiségének befogadására, valamint gázigényére vonatkozóan beadásra került az elvi engedély kérelem a közművek felé: Észak Dunántúli Vízművek, Esztergom Dorogi Vízmű, Dorog É-Gáz Tatabánya Az átalakított, nyeregtetős épület légtechnikai igényszintje az épület műemlék jellegének óvása érdekében (melyet a megbízó elfogadott) az alábbiak szerint került meghatározásra: a homlokzati nyílászáróval rendelkező tartózkodók részére frisslevegős, komfort szellőztető rendszer nem készül, csak a belső terű helyiségek és a vizesblokkok kapnak gépi szellőztetést. Nyári hűtés csak az irodákban és pénztárakban, valamint a padlástéri pihenőkben készül. 15

2. BELSŐ VÍZELLÁTÁS - CSATORNÁZÁS 2.1. Vízellátás Használati vízigény: Az épület várható napi átlagos használati vízfogyasztása: V = 6.41m 3 /nap Állomásfőnök (F= 30 l/fő, nap): 1 fő, 1 műszak 0.03 m 3 /nap Irodai dolgozók (F= 30 l/fő, nap): 6 fő, 1 műszak 0.18 m 3 /nap Mozdonyvezetők (F= 80 l/fő, nap): 15 fő, 3 műszak 0.40 m 3 /nap Forgalmi dolgozó (F= 80 l/fő, nap): 15 fő, 3 műszak 0.40 m 3 /nap Jegyvizsgálók (F= 80 l/fő, nap): 40 fő, 3 műszak 1.20 m 3 /nap Utasforgalom (F=2 l/fő, nap)(közelítőleg): 1500 fő/nap 3.00 m 3 /nap Takarítás: (1 l/m 2 / nap), 1200 m 2 1,20 m 3 /nap 6.41 m 3 /nap Oltóvíz igény: Az épület külső oltóvíz igénye: 1500 l/perc. Az épület 100 m-es körzetében DN100 meglévő tűzcsap rendelkezésre áll. Az épületen belül oltóvíz-hálózat nem készül. Tervezett vizes berendezések: Mosdó berendezés H+M csapteleppel 14 db Mosdó berendezés víztakarékos nyomógombos csapteleppel (2 db utas, 1 db mozgássérült utas) 4 db WC berendezés (konzolos), süllyesztett vízöblítő tartállyal, egyöblítésű előlappal 17 db Vizelde berendezés süllyesztett vízöblítő tartállyal, 4 db Zuhanyozó berendezés (termosztatikus zuhany csapteleppel) 8 db Mosogató berendezés, 1 med. csepptálcával rm. acél anyagból 1 db H+M csapteleppel 5 db Falikút berendezés hideg-melegvízzel 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel 4 db Falikút berendezés hidegvízzel 2 db 1 db 1/2"H és 1 db 1/2"M tömlővéges, légbeszívós kifolyó szeleppel A berendezések egyidejű vízfogyasztása alapján a belső vízhálózat mértékadó másodpercenkénti terhelése (MSZ 04-132/1991): V hmax = 1,71 l/s. Használati melegvíz ellátás 16

A tervezett vizes berendezésekhez (mosdók, zuhanyozók, mosogatók, a takarításhoz használatos falikutak) használati melegvizet biztosítunk A használati melegvíz termelést kondenzációs gázkazán biztosítja a kazán mellé telepített közvetett fűtésű (indirekt) tárolóval. A termelt használati melegvíz hőfoka: 55 o C. (hőmérséklet-határolás: 70 o C.) Az előirányzott tároló térfogat: 500 l. Belső vízhálózatok kialakítása Elbontandó a jelenlegi belső vízhálózat a berendezésekkel, szerelvényekkel együtt, valamint megszűnik a jelenlegi vízbekötés. A közmű vezetékről az épület részére DN 65 PE vezeték ágazik le. Az épületen kívüli vízméréshez új vízmérő akna létesül. Az épületet két részre tagolja a földszinti utascsarnok, így egy-egy új használati vízbekötés készül az utascsarnok két oldalán: 1. NA50 KPE - (Pince szinten) 2. NA50 KPE - ( Földszinti vizes helyiségben) A HMV hálózatot cirkulációs hálózat kíséri a legtávolabbi csapolóig, ezáltal biztosítva, hogy a melegvizes csapolóknál várakozás nélkül rendelkezésre álljon a melegvíz. A víz alapvezetékek szabadon, az emeleti közlekedő álmennyezetében, ill. a vizes helyiségekben falhoronyban haladnak. 2.2. Szennyvíz-elvezetés A felvételi épületben keletkező szennyvíz mennyisége: Napi átlag: A mértékadó terhelés (MSZ 04-134-1991): (a tervezett utaslétszám figyelembevételével) V d = 6,41 m 3 / nap. Q szmax = 4,3 l/s. Az utcai közműhálózat elválasztott rendszerű. A szennyvíz több helyen hagyja el az épületet és a külső szennyvízhálózatra csatlakozik. Az épületen belüli szennyvíz vezeték részben falhoronyban, részben a földszinti padlóban, részben a pince mennyezete alatt halad. Azokban a helyiségekben, ahol a rendeltetésszerű használat során víz kerülhet a padlóra, padlóösszefolyó készül. A falikutaknál tömlővéges légbeszívós kifolyószelepek kerülnek beépítésre. A fan-coilok csurgalékvizét bűzelzáró szifonon keresztül a szennyvíz csatornába vezetjük. 2.3. Csapadékvíz elvezetés A felvételi épület bővítése során a tetőfelület, és ezzel a keletkező csapadékvíz mennyiség növekszik. Az eredeti tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Q csmax = 6,7 l/s. A bővített tetőfelület által összegyűjtött csapadékvíz mennyisége (MSZ 04-134-1991): Q csmax =12,1 l/s. Az új és a meglévő csapadékvíz ejtő vezetékek az épület vasút felőli oldalán húzódó elválasztott rendszerű csapadék közműcsatornához csatlakoznak. 3. BELSŐ GÁZELLÁTÁS Az épület meglévő gázbekötéssel rendelkezik a kisnyomású (MOP 100 mbar) gáz-elosztó hálózatról. A meglévő gázbekötés az épület emeleti szintjén lévő szolgálati lakások konyhai fogyasztására szolgált 17

lakásonként beépített gázmérőkkel. A lakások megszűnnek, a meglévő gázvezeték hálózat elbontandó. Az átalakítás után az épület hőenergia ellátását kondenzációs gázkazánok biztosítják, melyek az emeleti gépészeti térben kerülnek telepítésre a tető fölé nyúló égéstermék elvezető- és égési levegő bevezető rendszerrel. A beépítendő kazánteljesítmény: 2x40 kw. 2 db gázüzemű kondenzációs falikazán (Viessmann Vitodens 200-W típ.) kerül beépítésre, vezérléssel (2 db keverőszelepes kör, 1 db állandó hőmérsékletű kör, tároló vízmelegítő fűtés), folyamatos szabályozású MatriX gázégővel. Névleges hőteljesítmény tartomány: 28,1-75 kw (70/55 C). A kazánok névleges hőterhelése: Q H = 2x(28.1-75) kw, e=1 gázfogyasztása: V = 2x 7,94 m 3 /h = 15,88 m 3 /h A gázmérő (12 m 3 /h) a földszinten, jól szellőzött, külön helyiségben kerül elhelyezésre. Az új gáz csatlakozó vezeték a gázmérő helyiségnél lép be az épületbe, mérete: 63 PE, anyaga PE80 SDR11 cső (MSZ EN 1555), az épület falára történő felállás helyén acél anyagú védőcsőben szerelve. A fogyasztói vezeték fekete acélcső gázvezeték, mely épületen belül szabadon kerül felszerelésre. 4. HŐELLÁTÁS HŰTŐENERGIA ELLÁTÁS A helyiségek téli belső hőmérséklete és az épület transzmissziós hővesztesége az MSZ 04 140-2/1991 sz. szabvány szerint került meghatározásra. Téli külső légállapot: Nyári külső légállapot: t külső = -15 C (90%-os relatív páratartalom) t külső = +32 C (40%-os relatív páratartalom) A hűtött helyiségek (irodák, pénztárak) nyári belső hőmérséklete: +26 C. Az épület téli hővesztesége: Légtechnikai rendszerek hőigénye: Összesen: A hűtött helyiségek nyári hőterhelése: Légtechnikai rendszerek hűtési igénye: Technológiai hűtési igény: Összesen: A használati melegvíz termelés hőigénye: 60 kw 50 kw 110 kw 22 kw 20 kw 5 kw 47 kw 50 kw A létesítmény fűtőenergia igényét kondenzációs gázkazánok biztosítják. A kazánok, a hőközponti osztó és szivattyú blokk, valamint a használati melegvíz tároló az emeleten kialakított gépészeti helyiségbe kerül. A létesítmény hűtőenergia igényét légcsatornázható kivitelű kompakt (beépített hidraulikai modullal rendelkező) folyadékhűtő berendezés biztosítja, amely az emeleti padlástérben kerül elhelyezésre. Beépített hűtőteljesítmény: 70 kw. A kondenzátort hűtő légáram a szabadból a padlástér oldalfalába beépített fix zsalus nyílásokon keresztül egy légkamrába jut, melyhez a folyadékhűtő beszívó légcsatornája csatlakozik. A berendezés által kifújt levegőt légcsatornák vezetik az átellenes falon kialakított, hasonló felépítésű légkamrába, melyből a homlokzati fix zsalus nyilásokon keresztül távozik a levegő. A légkamrák a gépi szellőztetés frisslevegő vételére és kidobására is szolgálnak. A külső falban kialakított nyílások mérete a hűtőberendezés biztonságos légellátásának és a komfort szellőztető levegő mennyiségének megfelelően kerül meghatározásra. A kazánok által termelt fűtővíz hőmérséklete: 70/55 C, a hűtővíz (30%-os glikol-víz keverék) hőmérséklete: 7/12 C. 18

A várócsarnokban és a vele egy légterű közlekedőkben alacsony hőmérsékletű padlófűtés készül (45/40 C), amely lemezes hőcserélővel csatlakozik a fűtési rendszerhez. A padlófűtési osztó-gyűjtő zátható szekrényben kerül elhelyezésre. Az irodákban és pénztárakban és a padlástéri pihenőkben, ill. öltözőkben parapet fan-coil berendezések biztosítják a téli fűtést és a nyári hűtést négycsöves rendszerben. A fan-coil készülékek elzáró gömbcsapokkal, dinamikus térfogatáram szabályozó szeleppel kerülnek felszerelésre. Belső légállapot: télen: nyáron: Az egyéb helyiségek fűtését acéllemez lapradiátorok látják el. A szabályozás helyiségenként, termosztatikus radiátorszeleppel lehetséges. A radiátorok bekötését a falból való kiállással tervezzük. A fűtési és hűtési alapvezetékek a földszinten padlócsatornában haladnak a külső fal mentén. A padlócsatornában az egyes leágazásoknál beépített szerelvények kezelésére, karbantartására, ill a beszabályozáshoz építészetileg biztosított a kezelőajtón át történő hozzáférés. A felszállók a külső falban vezetendők. A radiátoros áramkör alapvezetéke az emeleti folyosó álmennyezete fölötti térben halad. A kazántérben a vezetékek, osztók, gyűjtők szerelvények folyamatos műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak. A hűtési vezetékeken párazáró hőszigetelés készül. A távközlési szerelvényszoba és invitel technológiai hűtését és szükség szerinti,temperálását a központi hűtőberendezéstől független rendszerben, hőszivattyús hűtőberendezés végzi, amely télen is üzemel. 5. LÉGTECHNIKA Az épület légtechnikai igényszintje - az épület műemlék jellegének óvása érdekében - az alábbiak szerint került meghatározásra: az ablakkal rendelkező tartózkodó helyiségekben (irodák, teakonyhák, utascsarnok, stb.) nem készül komfort szellőztetés, ezekben a helyiségekben a friss levegős szellőztetés az ablak nyitásával lehetséges. A vizesblokkok, öltözők és a belső terű helyiségek friss levegős gépi szellőztetést kapnak. Nyári hűtést csak az irodák, pénztárak, valamint az emeleti pihenő helyiségek kapnak. 5.1. Komfort szellőztetés Frisslevegős szellőztető rendszer készül a vizesblokkok, valamint a belső terű (homlokzati ablakkal, ajtóval nem rendelkező) helyiségek szellőztetésére. A teakonyhákban az ételmelegítésre tekintettel elszívóernyőt és elszívó ventilátort irányoztunk elő, időszakos kézi működtetéssel. A vizesblokkokban az alábbi fajlagos szellőzőlevegő mennyiségek kerülnek alkalmazásra: WC helyiségek Zuhanyozók Öltözők: 75 m 3 /h. 100 m 3 /h. 8 szoros légcsere A vizesblokkokban elszívásos szellőztetés kerül megvalósításra: a kezelt friss levegő befúvása a mosdókba, előterekbe történik, az elszívás a WC és vizelde berendezések, ill. a zuhanyozók fölött történik. Az előtérből az ajtó alján beépített légrácson keresztül jut be a levegő. Az öltözőkben befúvással és elszívással depressziós szellőztetés valósul meg. Két frisslevegős szellőztető rendszert irányoztuk elő, külön a baloldali és a jobboldali vizesblokkok számára, az egyik az emelet baloldali padlásterében, a másik az emelet jobboldali padlásterében kerül elhelyezésre (a padlásterekbe építészetileg biztosított a bejutás a berendezések beszállítására és karbantartására): 19

V1 Vizesblokkok szellőztető rendszere-i Vszell= 2175 m 3 /h V2 Vizesblokkok szellőztető rendszere-ii Vszell= 1780 m 3 /h A friss levegőt a padlásterek oldalfala előtt kialakított légkamrából vesszük, melyet fix zsalus nyílások kötnek össze a kültéri levegővel. Az elhasznált levegőt a padlásterek ellenkező oldalán kialakított légkamrába vezetjük, melyből fix zsalus nyílásokon keresztül távozik a szabadba. A tervezett építőelemes légkezelő berendezések kereszt-ellenáramú hővisszanyerő elemet tartalmaznak a kifújt levegő hőjének 30-40%-os hasznosítására. A légkezelőben a friss levegő előkezelése több fokozatú szűrés, télen előfűtés, nyáron előhűtés. A fűtés a kazán által termelt 70/55 C-os fűtővízze, a hűtés a központi folyadékhűtő által termelt 7/12 C-os hűtővízzel (30% glikol) történik. A kültér felé, ill. a helyiségek felé beépített légcsatornákba hangcsillapítók kerülnek beépítésre. A légkezelők befúvó és elszívó ventilátorai frekvenciaváltós fordulatszám szabályozással rendelkeznek, ezáltal biztosítható a szellőzőlevegő mennyiség szükségszerű szabályozása. A vizesblokkok szellőztetése vizescsoportonként önállóan működtethető: az egyes vizesblokkok szellőzetése egymástól függetlenül, a villany felkapcsolásával automatikusan indítva üzemeltethető. A befúvó és elszívó légcsatornák az emelet belső folyosójának álmennyezete fölött kerünek elhelyezésre. Az egyes vizescsoportok felé történő leágazásokba motoros légmennyiség-szabályozó kerül beépítésre, mellyel az egyes vizescsoportok szellőztetése szabályozható a használat függvényében. A vizesblokkokban a szellőztetés a villany felkapcsolásával, vagy az ajtó nyitására indul, és késleltetéssel áll le. A vizesblokkokban alkalmazott befúvó és elszívó elemek légszelepek. A néhány belső terű helyiség szellőztetése a vizesblokkok szellőztető rendszereiről történik. 5.2. Hő- és füstelvezetés A lépcsőház hő- és füstelvezetése gravitációs úton történik a bejárati ajtó és a legfelső tetőablak motpros nyitásával. Tűz esetén a tűzjelző rendszer automatikusan nyitja a légpótló, ill. hő- és füstelvezető nyílást. 6. TERVEZETT ANYAGOK, BERENDEZÉSEK: A vizes berendezések és csaptelepek típusának kiválasztásánál a tartós minőséget, az esztétikus megjelenést, biztonságos működtetést, a víz-, és energiatakarékos megoldásokat, valamint a könnyebb tisztántartási lehetőséget kell előtérbe helyezni. Konzolos, hátsó kiömlésű félporcelán WC berendezés készül. A WC berendezések Geberit Duofix szerelőelemmel kerülnek felszerelésre. A vízöblítés elöl beépített nyomólappal történik. A takarításhoz hideg-melegvizes falikutak (tömlővéges, légbeszívós kifolyószelepekkel) kerülnek felszerelésre. A zuhanyozókhoz termosztatikus csaptelepet irányoztunk elő. A használati hideg- és melegvíz, valamint cirkulációs vezetékek alap- és felszálló vezetékeinek anyaga Aquatherm Fusiotherm műanyag cső. Az ivóvíz hálózat csőhéj hőszigetelést kap. A tüzivízhálózat anyaga horganyzott acélcső. A belső csatornahálózat hegesztett, vagy elektrokarmantyús kötésű PE (GEBERIT) csőből készül. Az alkalmazott szifonok és padlóösszefolyók minőségére a HL (Hutter und Lechner) PP típ. az irányadó. A fűtő- és hűtővezetékek anyaga részben acélcső, részben Aquatherm Climatherm-OT műanyag cső. 20

A fűtési vezetékek kőzetgyapot hőszigetelést, a hűtési vezetékek zárt cellás műanyaghab csőhéj hőszigetelést kapnak (Armaflex típ.) Az alkalmazott elektronikus fűtési keringető szivattyúk minőségére a WILO, ill. a GRUNDFOS típ. az irányadó. A fűtési és hűtési rendszerbe központi iszap és gázbuborék-leválasztót kell beépíteni (SPIROVENT típ.). A kazánházi szerelvények TOUR ANDERSSON, ill. ezzel egyenértékű HERZ minőségű elzáró szelepek strangszabályozók, ill. gömbcsapok. A vezetékek szigetelési vastagsága 1 méretig 9 mm, DN50 méretig 13 mm, e felett 19 mm. A légcsatornák anyaga horganyzott acélcső, LINDAB típ., ill. a fan-coiloknál kör km. hangszigetelt Sonodec cső. A légcsatornák szigetelése nem éghető anyaggal készül. A szellőztetés végponti elemek a vizesblokkokban légszelepek, egyéb helyiségekben Schako típ. szabályozóval egybeépített egy-, ill. kétsoros anemosztátok. A tervezett építőelemes légkezelők típusa: WOLF. A hűtőberendezések és fan-coilok típusa YORK. A légkezelők és hűtőgépek telepítése rezgéscsillapítók alkalmazásával történik. 7 TŰZVÉDELEM A létesítmény tervei a 28/2011 (IX.6.) BM. sz. rendelettel közzétett, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) és az ezekhez kapcsolódó, általános érvényű követelményeket meghatározó szabványok, stb. előírásainak figyelembevételével készültek. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat külön tűzvédelmi leírás tartalmazza. A tető fölé kivezetett szellőző- és egyéb vezetékeket az épület villámvédelmi hálózatába, a belső vezetékeket az épület EPH hálózatára rá kell kötni. 8 MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Az épületgépészeti berendezések tervezése a munkavédelemről szóló 1990. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembevételével történt. A berendezések telepítési helye a beszállítás, szerelés, kezelés és karbantartás lehetőségének biztosításával került meghatározásra. A légcsatorna-hálózatot szabadon, szerelőaknákban, ill. az álmennyezetben helyezzük el. A légtechnikai szabályozó elemek az álmennyezetben (kezelőajtóval megközelíthetően, vagy a gépházakban szabadon kerülnek elhelyezésre. A függőleges szerelőaknákban elhelyezett vezetékek utólagos hozzáférhetősége a strangajtók beépítésével lesz biztosítva. A légtechnikai mozgó berendezések véletlen érintésvédelméről gondoskodunk. 21

A központi HMV tárolóban a Legionella fertőzés elkerülésére éjszakai 1 órás időtartalmú felfűtést irányozunk elő. A klímahálózatokba akusztikailag méretezett hangcsillapítók kerülnek beépítésre az előírt zajszintek biztosítására. A beépítésre kerülő zajcsillapító idomoknál a zajcsillapítási elvárások (ΔL): Hz 63 125 250 500 1000 2000 Egyenes idom, L = 1000 mm db 9 14 29 35 47 49 Könyök idom, K-1000 K db 9 18 32 40 50 48 A fokozott testhangszigetelés érdekében a csővezeték- megfogásoknál hanglágy, gumibetétes csőbilincs kerül alkalmazásra. A keringető szivattyúkat tartalmazó hűtő - fűtő osztó, gyűjtő egységek rögzítése alátámasztásos megfogásokkal, (CDM-ISO-WH, rezgésszigetelő kengyel megfogásokkal) rezgésvédelmi szerkezetek beépítésével történik a zaj épületszerkezeteken át történő terjedésének megakadályozására: Szivattyúk, osztók, egyéb gépészeti berendezésekhez CDM-79 szigetelő lemez Stabilizáló elemek alátétekhez CDM-81 Gépházi készülékekhez (folyadékhűtő, légkezelő, stb.) CDM-CHL A fal és födémáttöréseknél a vezeték és az épületszerkezet közé üveggyapot (vagy filc) kerül elhelyezésre a merev érintkezések elkerülésére. MELLÉKLETEK 1. Épületenergetikai számítás 2. Hőellátás elvi séma Grétsy Éva G-T-Tell 01 1673 vezető tervező 22

R FC G

1.oldal Épületszerkezeti adatok ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A 7/2006. (V. 24.) TNM. RENDELET ALAPJÁN A talajon fekvő padló tulajdonságai Munka: Esztergom vasútállomás Felvételi épület átalakítása és bõvítése A talaj szintje mínusz a talajon fekvő padló szintje (ha a padló van magasabban, a szám negatív) [m] : Talajjal érintkező hűlő felület [m 2 ]: 545,2 Beton vastagsága a padlószerkezetben [cm] : 18 Hőszigetelés (0.04W/m 2 K) vastagsága [cm] : 6 (k=0,56 W/m2K Vonalmenti hőátbocsátási tényező [W/mK] : 0,95 A talajon fekvő padló kerülete [m] : 76 >0,5 W/m2K) Az alápincézett épületrész adatai A talaj szintje mínusz a pince padló szintje (csak pozitív szám lehet!) [m] : Beton vastagsága a pince falában [cm] : Hőszigetelés (0.04W/m 2 K) vastagsága [cm] : Vonalmenti hőátbocsátási tényező [W/mK] : A talajjal érintkező pincefal hossza [m] : Belső teherhordó beton födémek adatai (épülettömeg számításhoz) É A beton átlagos vastagsága a födémben [cm] : Közbenső födémek összes felülete [m 2 ] : Ny K A közbenső födémek össztömege [kg] : Közbenső födémek hőkapacitása [kj/k] : D Nyilászárók adatai A nyílászáró típusa: 2 Felület Hőátbocsátási tényező Sugárzásátbocsátási tényezők [ - ] Üvegezett felület tájolás szerint [m ] [m 2 ] előírt [W/m 2 K] valós üvegezés árny. tél árny. nyár ÉK-É-Ény DK-D-DNy K-Ny 1./ Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 37 1,8 1,8 2,9 0 26,2 2./ Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 131 1,6 1,6 0,7 1 0,45 5,54 14,9 74,77 3./ Nincs 4./ Nincs 5./ Nincs 6./ Nincs Az üvegezett és a névl. méret aránya: 0,74 Összes nyílászáró felület [m 2 ] : 168,0 Átlagos hőátbocsátási tényező [W/m 2 K] : 1,64 Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajl. hőveszteségtényező számításához [W] : 11 271 Az épület besorolása: Egyéb épület Sugárzási energiahozam az egyensúlyi hőmérséklet-különbség számításához [W] : 2 792 Épületek jellemző energiafogyasztása: Sugárzási energiahozam a nyári túlmelegedés kockázatának számításához [W] : 4 385 ("Egyéb" besorolású épületeknél egyedi adatmegadással) Légcsereszám Egyéb határoló szerkezetek (hőfokhíddal korrigált) adatai Használati Világítás Világítási Szakaszos Belső hőnyereség Hűlő szerkezet U R [W/m 2 K] Felület [m 2 c fűtési Légcsere-szám idényben ] F U R [W/K] Tömeg [kg] meleg víz nettó energia energiaigény üzem Épület besorolása fűtési n [l/h] időben hőenergiaigénye igénye q külső fal 0,53 531,0 282,1 390285 1 0,5 30 4 vil korrekciós korrekciós átlagos n [1/h] 1 0,9 5 q HMV [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] szorzó υ 1) szorzó σ 2) értéke q b ferde tető 0,25 456,0 113,6 26243 2 0,8 9 11 1 0,8 [W/m 2 ] 7 pince fölötti födém 0,74 91,0 67,1 64464,4 Lakóépületek 3) 3 0,5 0,9 30 7 (4)6) (8) 6) 6-1 0,90,8 5 9 4 Irodaépületek 4) 4 0,8 0,5 9 9 11 22 11 0,7 1 0,8 0,8 7 10 5 Oktatási épületek 5) 0,9 7 12 6 0,6 0,8 9 6 7 A világítási energiaigény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő szabályozással van ellátva 8 A szakaszos éjszakai - hétvégi leszabályozott telj.-ű fűtési üzem hatását kifejező korrekciós tényező nyílászárók 1,64 168,0 276 Folyamatos használat Közbenső födém 0 Napi és heti szakaszosságú használat Talajjal érintkező felület 545,2 Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével Összesen A= 1791,2 739,0 480992 Lakóépületek esetében nem kell az összevont jellemzőben szerepeltetni Vonalmenti hőátadás ( l) [W/K] : 72,2 Az épület teljes fajlagos tömege [kg/m 2 ]: 403 >400, nehéz épület

Összes fűtött alapterület A N [m 2 ]: 1193 Fűtött helyiségek összes térfogata V [m 3 ]: 3622 A / V [m 2 /m 3 ]: 0,49 A fajlagos hőveszteségtényező q [W/m 3 K]: előírt: 0,27, számított: 0,18 mivel q sz q e, megfelel! Fajlagos belső hőnyereség q b [W/m 2 ]: 10 Légcsereszám [1/h]: 0,5 HMV éves hőigénye [kwh/m 2 a]: 9 Világítás fajlagos éves energia [kwh/m 2 a]: 11 Világítás korrekció u: 1,0 Szakaszos üzem korrekciója : 0,8 Természetes légcsereszám nyáron (3...9) [1/h]: 6 Nyári túlmelegedés 1,9 [K] nincs túlmelegedés veszély Fűtési energiaigény Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség [K]: 12,2 Hőfokhíd [hk]: 62766 Fűtési idény hossza [h]: 3512 Éves nettó fűtési energiaigény Q F [kwh/a]: 22799 Fajlagos éves nettó fűtési energiaigény q f [kwh/m 2 a]: 19,1 Központos fűtési rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: 100 %-ában ( 3512 üzemóra) e v = 2,5 A N I. [m 2 ]= 1193 e Ck = 1,00 Elektr. berendezések teljesítménye P k I.= 92 W P FSz I.= 143 W e Ck C k q e V E F Hőellátás, -termelés, -tárolás: Fűtött térben elhelyezett kondenzációs olaj-, vagy gázüzemű kazán 19,30 0,68 Hőelosztás: 70/55 C vízfűtés, szabályozott fordulatú szivattyú, elosztó vezeték a fűtött térben 2,32 1,05 Szabályozás: Kétcsöves rsz., elektronikus idő-, és hőmérséklet szabályozóval, optimalizálási funkcióval 0,40 Központos fűtési rendszer II. a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában e v = 2,5 A N II. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 Elektr. berendezések teljesítménye P k II.= P FSz II.= e Ck C k q e V E F Hőellátás, -termelés, -tárolás: Nincs melegvizes hőtermelő Hőelosztás: Nincs melegvizes hálózat Szabályozás: Nincs melegvizes hálózat Egyedi fűtési rendszer a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában A N E. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 e Ck C k q Hőellátás, szabályozás: Nincs egyedi fűtés A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kwh/m 2 a]: 23,8 (35,9%) Légtechnika (fűtött frisslevegő befúvás) energiaigénye (tartalmazza a levegő egész évi ventillációs munkáját, csökkenti az általános légcsere hőigényét)) Összes szellőztetett alapterület A sz [m 2 ]: Üzemelése nincs légtechnika Üzemidő a működési napokon [h]: A rendszer szabályozási megoldás miatti többlet- A légtechnikai hálózat hővesztesége (1 C átlagos hűlés ~7%) [Q L %-a]: energia (1 C átlagos túlfűtés ~7%) [Q L %-a]: A hőtvisszanyerő átlagos, jellemző hatásfoka (ha nincs, értéke: 0 ) [%]: A légtechnikai rendszer átlagos ventillációs, szabályozási és egyéb elektromos segédenergia teljesítménye (kivéve az elektr. fűtkalorifert) [kw]: Hőellátása földgáz e L = 1,00 A hőtermelő éves, jellemző hatásfoka [%]: Az összes rendszer frisslevegő szállítása [m 3 /h]: A légtechnika fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E L [kwh/m 2 a]: 0,0 (0,0%) Hűtési rendszerek energiaigénye (Nincs hűtési rendszer) (A számításra nincs előrás, az épületre egyedileg kell azt elvégezni, a rendelet számtása alapján a hűtési időszak: 8 nap, 192 üzemóra) A hűtés tervezett évi elektromos fogyasztása 0 [kwh] A hűtés fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E H [kwh/m 2 a]: 0,0 (0,0%) 2.oldal

Használati melegvíz előállítás energiaigénye Használati melegvíz rendszer I. a fűtött alapterület 100 %-án, illetve az üzemidő: 100 %-ában e v = 2,5 A N I. [m 2 ]= 1193 e Ck = 1,00 W ELEKTR : A I. E k = 1312 [kwh/a] A I. E C = 262 [kwh/a] e Ck C k e V E HMV HMV ellátás, -termelés Kondenzációs kazán 9,90 2,75 HMV elosztás: Cirkulációval, elosztás a fűtött téren belül 1,19 0,55 HMV tárolás Indirekt fűtésű tároló a fűtött téren belül 0,50 Használati melegvíz rendszer II. a fűtött alapterület %-án, illetve az üzemidő: %-ában e v = 2,5 A N II. [m 2 ]= 0 e Ck = 0 W ELEKTR : A II. E k = [kwh/a] A II. E C = [kwh/a] e Ck C k e V E HMV HMV ellátás, -termelés Nincs HMV termelés HMV elosztás: Nincs HMV rendszer HMV tárolás Nincs HMV tároló A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kwh/m 2 a]: 14,9 (22,5%) Világítás energiaigénye A világítás fajlagos éves nettó egyenértékű energiaigénye E V [kwh/m 2 a]: 27,5 Fotovoltaikus elemmel termelt energia E PV [kwh/m 2 a]: (41,6%) Összesített energetikai jellemző számítása Az épület összesített energetikai jellemző E P megengedett értéke [kwh/m 2 a]: 85,6 (referencia érték) E P számított értéke [kwh/m 2 a]: 66,1 (Hőtechnikai számítás a külső fal, ferde tető, pince fölötti födém szerkezetre készült) KISEBB A MEGENGEDETT MAXIMUMNÁL, ENERGETIKAILAG MEGFELEL! (Besorolás: ''B'' - követelménynél jobb) Éves energiafogyasztás (világítással) földgáz, ill. tüzelőolaj: 144348 MJ, elektromos áram: 2400 kwh Referencia érték "egyéb" besorolású épülethez (a rendelet táblázati értékei alapján, és q f =q e = 0,27 [W/m 3 K] ) Fűtési hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán C k = 1,1 [ ] q kv = 0,27 [kwh/m 2 a] Fűtőrendszer 70/55 C fűtővíz, fordulatszabályozású szivattyúval q fv = 3,1 [kwh/m 2 a] E FSz = 0,33 [kwh/m 2 a] Szabályozás 2K arányossági sávú termosztatikus szelepekkel q fh = 3,3 [kwh/m 2 a] E F = (q f + q fv + q fh ) C k e Ck + (E FSz + q kv ) e v A fűtés fajlagos éves nettó egyenértékű referencia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E F [kwh/m 2 a]: 45,2 HMV hőtermelő földgáztüzelésű, alacsonyhőmérsékletű kazán C k = 1,14 [ ] E k = 0,1 [kwh/m 2 a] Van cirkulációs rendszer, az elosztás energia igénye Q HMV,v = 13 [% ] E C = 0,22 [kwh/m 2 a] Indirekt fűtésű HMV tároló fajlagos vesztesége Q HMV,t = 5 [% ] E HMV = (1+0,01 (Q HMV,v +Q HMV,t )) q HMV C k e Ck +(E k +E C ) e v A HMV rendszer fajlagos éves nettó egyenértékű referncia energiaigénye a veszteségekkel és a segédenergiaigénnyel együtt E HMV [kwh/m 2 a]: 12,9 A légtechnikai rendszer hőtermelője a fűtésével egyező kazán C k = 1,1 [ ] A fajlagos fűtési- és elektromos igény az eredetivel egyező q L = 0,0 [kwh/m 2 a] E L = 0,0 [kwh/m 2 a] A légtechnika fajlagos éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye E L [kwh/m 2 a]: 0,0 A hűtés és a világítás fajl. éves nettó referencia egyenértékű energiaigénye az eredetivel egyező E H [kwh/m 2 a]: 0,0 E V [kwh/m 2 a]: 27,5 Az épület összesített energetikai jellemző referencia értéke E P [kwh/m 2 a]: 85,6 3.oldal

ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK A tervezés során figyelembe vett és a kivitelezés során betartandó legfontosabb szabványok: MSZ 1: 2002 Szabványos villamos feszültségek (29.020) MSZ 1585:2012 Erősáramú üzemi szabályzat (29.020) MSZ-1600/11:1982 Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára, villamos kezelőterek MSZ 2364 Épületek villamos berendezésének létesítése MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata (91.140.50) MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése (91.140.50) MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei (91.140.50) MSZ 13207:2000 0,6/1 kv-tól 20,8/36 kv-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége (29.060.20) MSZ EN 62305 Villámvédelem szabványsorozat MSZ EN 12464-1 Belső terek világítástechnikai követelményei MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás MSZ EN 50172:2005 Biztonsági világítási rendszerek MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések 28/2011.(IX/6) BM rendelet a tűzvédelem és a Polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról 1993 évi XCIII. sz. törvény a munkavédelemről 47/1979/XI.30/MT Minisztertanácsi rendelet a munkavédelemről A fent felsorolt főbb, és ezeken kívül valamennyi idevonatkozó szabványt és előírást a tervezés során figyelembe vettünk, és azokat maradéktalanul be kell tartani. 23