PÉCS küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen stratégiai koncepció 2014-2020 Készítette: DDRFÜ Nonprofit Kft. 2013 1
PÉCS küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen stratégiai koncepció 2014-2020
A dokumentum az Open Society Institute (OSI) Making the Most of EU funds for Roma kezdeményezés keretében megvalósuló Model project for making the most of EU funds for sustainable housing and inclusion of disadvantaged groups in Pécs című, 40023120 azonosító számú projekt keretében került elkészítésre. A koncepciót a partnerek szakmai felügyelete mellett írta és szerkesztette a Dél-Dunántúl Regionális Fejlesztési Ügynökség. Támogató Megvalósításért felelős partner Open Society Foundations, Open Society Institute Budapest 1051 Budapest, Október 6. u. 12. United Nations Development Programme, Europe and the CIS, Bratislava Regional Centre (ENSZ Fejlesztési Program, Pozsonyi Regionális Központ) Grosslingova 35, 811 09 Pozsony, Szlovákia Partnerek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. DDRFÜ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária utca 3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió 7621 Pécs, Janus Pannonius utca 6. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület 7630 Pécs, Mohácsi út 103.
Tartalom Summary... 9 Bevezetés... 13 1. Vezetői összefoglaló... 14 2. Stratégiai környezet... 17 2.1. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai dokumentumai... 17 2.1.1. EURÓPA 2020 stratégia... 17 2.1.2. Kohéziós politika 2014-2020... 18 2.1.3. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere... 19 2.2. Hazai fejlesztési dokumentumok... 20 2.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció... 20 2.2.2. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia... 22 2.3. Települési szintű tervezési dokumentumok... 23 3. Módszertan... 25 3.1. Módszertani alapok... 25 3.1.1. Integrált szemléletmód átfogó megközelítéssel... 25 3.1.2. Területi alapú megközelítés, a szegregátumok lehatárolásának elvei... 26 3.1.3. Közösségi részvétel... 30 3.1.4. Középtávra tervezés... 31 3.1.5. Megvalósíthatóság... 32 3.1.6. Fokozatosság és koncentráció... 32 3.2. Lehetséges eszközök... 33 3.2.1. Közösség által irányított helyi fejlesztések... 33 3.2.2. Integrált területi befektetések... 34 4. Helyzetfeltárás helyzetértékelés... 36 4.1. Szegregációval érintett városi területek... 36 4.2. Megelőző szociális városrehabilitációs tevékenységek... 41 4.3. A társadalmi felzárkózás 4 kulcsterületének állapota... 42 4.3.1. Nevelés, oktatás... 47 4.3.2. Foglalkoztatás... 49 4.3.3. Egészségügy... 53 4.3.4. Lakhatás... 56 5. Helyzetelemzés... 61 5.1. SWOT... 61 6. Célok és fejlesztési stratégia... 63 6.1. Jövőkép... 63 6.2. Átfogó célkitűzések... 63 6.2.1. Szegénységben és kirekesztődésben élők számának csökkentése, újratermelődésének megakadályozása... 63 6.2.2. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az alapszükségletek és szolgáltatások területén... 64 6.3. Specifikus célok... 64
6.3.1. A foglalkoztatási szint növelése, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálása... 64 6.3.2. A munkaerőpiacon hasznosítható képzettség megszerzésének elősegítése, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáshoz, neveléshez való hozzáférésének javítása... 65 6.3.3. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek javítása, valamint az egészségesebb életmódra való áttérés elősegítése... 65 6.3.4. A lakhatási körülmények közötti területi különbségek csökkentése, a szociális bérlakásban élők lakásminőségének felzárkóztatása... 66 6.3.5. A társadalmi tőke erősítése a helyi közösségek bevonásával... 67 6.4. Horizontális szempontok... 68 6.4.1. Fenntarthatóság... 68 6.4.2. Társadalmi érzékenyítés... 68 6.5. Eszköz és intézményrendszer... 69 6.5.1. A lehetséges beavatkozások, mint a fejlesztés eszközei... 69 6.5.2. Megvalósítást segítő intézményrendszer... 72 7. A mintaprojekt eredményei... 75
FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY Summary One of Hungary s gravest problems today is the gradual deterioration of the situation of individuals living in poverty, including the Roma population. A consequence of this process are segregation, exclusion from the opportunities offered by life in the fields of education, employment and health care, and deterioration in living conditions in disadvantaged regions as well as on the peripheries of settlements. The European Commission expressed its commitment to the social inclusion of the Roma people by means of drafting national Roma integration strategies in compliance with the EU s expectations. The Hungarian government had passed the Hungarian National Social Inclusion Strategy on 30 November 2011 which fulfilled the Hungarian obligations of the EU Framework for National Roma Integration Strategies. The national policy for the Roma integration is carried out in conjunction with the fight against poverty on a broader scope, and the improvement of the social and economical status of these layers of the society. Meanwhile, special attention needs to be paid to ethnic groups, since the experience in connection with the Roma show that they are the ones living in extreme poverty, and several inclusion aiding programmes commenced among them. In consistency with the EU principles, special approaches, targeted means and methods need to be utilized to involve the disadvantaged groups of society in the programmes. In the city of Pécs, the lower and higher layers of society are separated by segregation, though the extreme poverty is much less of an issue in comparison to the settlements of disadvantaged regions. However, there is a clear contrast between the districts with an almost West European standard of living, inhabited by the higher layers of society, and the peripheral slumming quarters where people who lost a great deal with the transition to market economy live. Acknowledging this situation and the end of the significant developments concerning the city centre as a part of the Pécs 2010 European Capital of Culture programme the leadership of the City vouched in favour of the treatment of this problem, and made considerable steps towards preparation of developments of the segregated areas. As a part of these actions, a complex Roma settlement programme began in the Györgytelep area, financed by the Social Renewal Operational Programme, which will be further complemented with infrastructure developments with the help of the Social Infrastructure Operational Programme. Furthermore, three pilot projects will be implemented with the financial support of the South Transdanubian Operational Programme in the Pécs- Somogy, Pécsszabolcs and the Pécsbánya areas. These projects fit into the urban renewal ideas of the 2014-2020 programming period, which would be followed by more from the autumn of 2013 to the spring of 2014 with the implementation of the objectives of the new integrated settlement development strategy. To ensure sustainability of the built infrastructure investments, it is essential to address, involve, adopt and promote the idea of shared thinking of the societies living there. These factors were taken into account during the execution of the pilot project in Pécs, with the lead partnership of the UNDP and the involvement of the relevant expert organizations to reach the objectives, which include the development of self-organization and self-expression through the improvement of the related skills and abilities of the affected disadvantaged groups of society; and the improvement of housing conditions and social status by means of supporting the programming of the integrated local development processes and project development. This includes implementation of the intervention on a social level with the involvement of stakeholders in the Eastern Pécs area to ensure that the social urban rehabilitation projects of the EU will yield the best possible result and get executed on a proper basis with the raising of awareness of the concerned societies. 9
FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY The purpose of this document as an output of the project is to set up a general strategic and methodological framework using the knowledge gathered through the actions talen against the concentrated poverty and exclusion, and to give support and input for the drafting of the relevant chapters of the Integrated Settlement Development Strategy. The objective of this strategic document is as a preparation to the 2014-20 programming period to give an overview of the expectations and directions of the efforts in connection with the inclusion of the disadvantaged regions and societies, set in EU and national strategic documents to aid the formation of efficient and problem oriented-solutions to the related issues in the city of Pécs. Because of the genre and style of this document, it s not an objective to give thorough descriptions of concrete actions, but at the same time it s important to review the previous segregate development policy actions to draw the lessons, set directions and make suggestions based on them to address the issues surfacing in the segregated and segregating areas. Therefore, this document gives an overview of the state of the segregated and segregating areas in the field of education, employment, healthcare and housing with the help of the project s sociology survey and the analysis of the available set of data of the 2011 census. In this regard, it takes into consideration the contents of the reviewed integrated urban development strategy and the anti-segregation plan, the crucial points of the new (still in the drafting process) equal opportunity programme, the currently running urban rehabilitation projects including the Györgytelep Programme financed by the Social Renewal Operational Programme and the intentions of three pilot projects funded by the South Transdanubian Operational Programme. In addition, the analysis includes the reports of the coaches acting in the UNDP project area. The strategy sets the vision and the objectives on this basis and gives recommendations on direction of future actions through elaboration of essential priorities of realization. Concurrently, it gives suggestions on the possible institutional background for the implementation process. The actuation of the constantly degrading, most underdeveloped regions and settlements is an important and undertaken task of the development policy in the current EU programming period, but the actions taken so far were insufficient, no substantial progress was made in this field on the national level. In this regard, Pécs has its own set of issues, where past actions hadn t brought any significant success, however with the ending of the 2010 ECoC programme s investments attention is now directed back to the actions and handling of the social urban rehabilitation issues. General experience shows that the amount of social funding received by the underdeveloped regions is substantial in comparison with the investments from the market, thus significant relative improvements can be induced by the development policy regarding the local issues. The amount of EU funding regarding this topic is expanding in the 2014-20 programming period, which require national sources of co-financing, therefore, implementation of the disadvantaged region s development should be put in line with the EU development instruments and institutions. Methodologies need to be applied that promote the rehabilitation of the physical environment and the preparation of society during the execution of these programmes to guarantee the financial efficiency and the long-term sustainability of the results. Among others, Pécs had previous examples of projects that along the improvement of the physical environment and housing only comprised insufficient or completely nonexistent soft actions that lasted until the end of the financing period at best. These projects hadn t reached their goals, but at the same time, they raised awareness to the fact that the fight against poverty and the aid of social inclusion is only possible with long term planning, with focus on the involvement of the stakeholders based on social capital. The analysis of previous projects, plans and actions showed the trends and approaches, hence the methodology of the inclusive city strategy should be corrected with the following principles: 10
FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY - an overall integrated approach - area-based approach (the description of principles for marking segregate boundaries) - community involvement - mid-term planning - feasibility - graduality and concentration set: As a conclusion of the status report and its assessment the following vision may be The City of Pécs in 2030 is defined by solidarity of the different social groups, which is characterized by the tolerant and cooperative behaviour and the collective thinking of its citizens, where through the shrinking of social differences every member of the society gets an equal share of the economic and social benefits. Reaching this conceived vision is supported by the following overall and specific objectives: Reduce the numbers affected by poverty and exclusion and to prevent the reproduction, which include the subsequent specific objectives: - improve employment rates, stabilize income levels of the disadvantaged group of society, - support the obtainment of qualifications sought after by the labour market, promote access to education of disadvantaged children. Equal opportunity access in the field of basic needs and services, which include the subsequent specific objectives: - improve the opportunities of access to healthcare, and the support of transition to a healthier lifestyle; - reduce the territorial differences of housing conditions, improve the living conditions of individuals living in social housing; - strengthen the social capital with the inclusion of local societies. These specific objectives and their long-term positive effects are only possible with the consideration of the following horizontal aspects in the process of planning and realization: The vindication of sustainability aspects: It is essential to apply system-wide actions that jointly support the three environmental, economical and social dimensions of sustainability. The aspects of environmental sustainability should be accounted particularly in the field of objectives and actions on improvement of housing conditions and infrastructural investments of educational and healthcare developments, primarily through the use of eco-friendly, energy-efficient building technologies and energy saving appliances. The so-called hard elements need to be accompanied by soft actions that promote the spread of the sustainable and conscious use of environment. The strengthening of social capital with the inclusion of local societies: The process of social inclusion may only be filled with substantial content through communication and cooperation with the affected disadvantaged societies living in poverty. The social capital as resource derived from human connections, depending on the quantity, quality and profundity can contribute both to the welfare of the individuals and to the collective action, which in turn may lead to the development and sustainability of a healthy and prospering society. Even the most important issues matters and best intentions such as to bring success to disadvantaged regions and groups may fail if they get caught up in the institutional maze 11
FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY that is responsible for the implementation process. In this aspect, the function of the City s leading offices and the implementing institutions is emphasized. As an actor outside the municipal system, the Urban Development Company of Pécs, responsible for infrastructure investments, had a less significant task up until now. The City and its office is characterized by an overly complicated institutional structure, that knowing the wide scope of the problems regarding the disadvantaged groups can hinder the development and realization of the integrated, complex projects. This problem can be solved by a competent, well scoped, tooled, and involved mayor commissioner who could coordinate the work of the Office, the urban development company, the enterprises of the City and the external partners from inside the Municipality towards the success of the urban social rehabilitation. The commissioner should be a person with proper competency and scope, who through the creation of a horizontal cooperation instead the current, linear one between the office and the involved partners could introduce the necessary integrated approach and complex implementation, which is required for solving this problem. The lack of this type of collaboration and if the concerned organizational partners would not treat the tasks as their own, not knowing and understanding the weight and role in the implementation process could endanger the success of the whole operation, especially regarding the longterm sustainability and the preservation of their results. 12
Bevezetés Ma Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a szegénységben élők helyzetének fokozatos romlása. A folyamat következménye a szegregáció, az élet különböző területeiről oktatás, foglalkoztatás és egészségügy történő kirekesztettség, valamint az életkörülmények romlása a hátrányos helyzetű térségekben, a települések perifériáin. Az Európai Bizottság a romák társadalmi befogadását célzó politikai elkötelezettségét fejezte ki az Unió elvárásai alapján kialakított, az egyes tagállamokban megfogalmazott nemzeti szintű roma stratégiák által. A magyar kormány 2011. november 30-án fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, mellyel Magyarország teljesítette a Roma Integrációs Stratégiák Európai Keretrendszere keretében vállalt kötelezettségét. A romák integrációját célzó hazai politika nem válik el a szegénység ellen folytatott általános küzdelemtől, ezen rétegek társadalmi és gazdasági státuszának javításától. Ugyanakkor hazánknak különös figyelmet kell fordítania az etnikai csoportokra, mivel a romákkal összefüggő tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban ők a mélyszegénységben élők, és körükben elindultak már különböző, a beilleszkedést segítő programok. Összhangban az EU alapelveivel speciális megközelítésre, célzott eszközök és módszerek alkalmazására van szükség a hátrányos helyzetű lakosság programokba történő bevonására. Pécs városi társadalmának alsó és felső rétegeit ugyan elkülöníti egymástól a szegregáció jelensége, a mélyszegénység azonban országos viszonylatban enyhébb, mint a leszakadó településeket nagy számban magukban sűrítő leszakadó (mikro) régiókban. Ugyanakkor az ellentét a magas státuszú népesség által lakott városrészek már-már nyugateurópai színvonala, és a piacgazdasági átmenet vesztesei által lakott perifériák szlömösödő negyedei között egyértelműen megmutatkozik. Ennek tudatában és a Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa program belvárosi területeket érintő jelentős beruházásainak lezárultával a város vezetése letette voksát a probléma kezelése mellett, s jelentős lépéseket tett Pécs szegregátumait érintő fejlesztések előkészítése érdekében. Ennek jegyében vette kezdetét 2013-ban a Györgytelepet érintő TÁMOP finanszírozású Komplex telep-program, melyet a TIOP forrásaiból várhatóan további infrastruktúra fejlesztések egészíthetnek ki, továbbá a DDOP finanszírozásában megvalósításra kerülő három pilóta projekt Pécs-Somogy, Pécs- Szabolcs és Pécsbánya településrészeket érintően. A projektek illeszkednek azon városrehabilitációs elképzelések körébe, melyeket a 2014-20 közötti Európai Uniós programozási időszakban továbbiak követhetnek a 2013 ősze és 2014 tavasza időszakában elkészülő új integrált településfejlesztési stratégia által kitűzött tartalom megvalósításával. Ahhoz azonban, hogy az épített környezetet érintő beruházások eredményei tartósak lehessenek, elengedhetetlenül szükséges a helyben élő közösségek megszólítása, bevonása, egyetértésének és együtt gondolkodásának elérése. Fentiekre figyelemmel került sor Pécsett az UNDP (ENSZ Fejlesztési Programja), mint vezetőpartner részvételével, és a tématerületen mértékadó tapasztalattal rendelkező szervezetek bevonásával azon mintaprojekt megvalósítására, melynek célja az érintett hátrányos helyzetű közösségek önszerveződésének és önkifejezésének segítése, ezirányú készségeinek és képességeinek fejlesztése, a fenntartható lakhatási körülmények és szociális helyzet javítását célzó integrált helyi fejlesztési folyamatok programozásának és projektek tervezésének támogatása. Mindez magában foglalja a közösségi szintű beavatkozásoknak az érintettek részvételével történő megvalósítását Pécs-Keleten. Teszi mindezt annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitációt célzó európai uniós projektek megvalósítására a lehető legjobb eredménnyel, a megfelelő alapokon, az érintett közösségek érzékenyítésén keresztül kerüljön sor. Jelen dokumentumnak, mint a projekt egyik kimenetének célja, hogy az akcióterületen elvégzett munka tapasztalataira támaszkodva a városban területileg koncentráltan jelentkező szegénység és kirekesztődés oldására általánosan alkalmazható stratégiai és módszertani keretet adjon, továbbá segítséget nyújtson és inputot biztosítson Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája releváns fejezeteinek elkészítéséhez. 13
1. Vezetői összefoglaló I. A stratégiai dokumentum célja, tárgya, módszerei Jelen stratégiai dokumentum célja, hogy a 2014-20 közötti Európai Uniós programozási időszakra való felkészülés jegyében áttekintést adjon az Európai Unió, valamint hazánk stratégiai dokumentumaiban rögzített, a hátrányos helyzetű térségek és közösségek felzárkóztatását célzó törekvések irányairól, elvárásairól annak érdekében, hogy a Pécs városa vonatkozásában megjelenő ezen kihívásokra hatékony és problémaorientált válaszok születhessenek. A dokumentumnak műfajából és jellegéből fakadóan nem célja konkrét beavatkozások részletekbe menő kidolgozása, ugyanakkor célja, hogy az eddig Pécs Megyei Jogú Város (MJV) szegregátumait érintő fejlesztéspolitikai beavatkozások áttekintésével és tanulságainak megfogalmazásával irányokat jelöljön ki, és javaslatokat fogalmazzon meg a város szegregátumaiban és szegregálódó területein jelentkező problémák kezelésére. Fentiek alapján a dokumentum áttekintést ad Pécs MJV szegregátumainak és szegregálódó területeinek helyzetéről, a nevelés/oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás területeinek a projekt keretében megvalósult szociológiai felmérésen alapuló, továbbá a 2011. évi népszámlálás elérhető adatállományainak elemzésével. E tekintetben figyelembe veszi Pécs MJV felülvizsgált integrált városfejlesztési stratégiájában, valamint antiszegregációs tervében rögzítetteket, a jelenleg készülő esélyegyenlőségi program sarokpontjait, az időközben elindult szociális városrehabilitációt célzó projektek, így a Györgytelepet érintő TAMOP finanszírozású Komplex telep-program, továbbá a DDOP finanszírozásában megvalósításra kerülő három pilóta projekt törekvéseit. Az UNDP, mint vezető partner által koordinált projekt keretében a területen működő coach-ok által készített beszámolók is részévé váltak az elkészült elemzéseknek. A stratégia ezek alapján jövőképet és célokat rögzít, valamint azok elérését szolgáló prioritások megfogalmazásán keresztül ad ajánlásokat a beavatkozások irányainak kijelöléséhez, egyben javaslatot fogalmaz meg a lehetséges végrehajtási intézményi háttér kialakításához. II. A stratégiai dokumentum megállapításai, javaslatai A folyamatosan romló helyzetű, legelmaradottabb térségek, települések dinamizálása a fejlesztéspolitika fontos és felvállalt feladata a jelenlegi EU-s programozási ciklusban is, ám a beavatkozások eddig nem voltak elegendőek, ezért érdemi, jól érzékelhető javulás országosan e területen nem történt. E tekintetben Pécs MJV is kihívásokkal küzd, ahol az eddigi beavatkozások szintén nem hoztak átütő, érdemi eredményeket, ugyanakkor a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program beruházásainak lezárultával a figyelem a szociális városrehabilitációs feladatokra és azok kezelésére irányul. Általános tapasztalat, hogy a leszakadó térségekbe érkező közösségi támogatások nagyságrendje jóval meghaladja a piaci beruházások nagyságrendjét, így az itt jelentkező problémák kezelése tekintetében a fejlesztéspolitika jelentős relatív elmozdulásokat lehet képes indukálni. A 2014-20 közötti programidőszakban a tématerületet érintően még inkább bővülő uniós források a társfinanszírozás okán a hazai forrásokat is lekötik, így a területfejlesztés kiegyenlítési, azon belül az elmaradott térségek fejlesztési céljának megvalósulását az uniós fejlesztési eszköz- és intézményrendszerhez javasolt illeszteni. A rendelkezésre álló források minél hatékonyabb és az eredményeket hosszabb távon fenntartani képes felhasználásához elengedhetetlen, hogy a programok megvalósítása során olyan metodikák kerüljenek alkalmazásra, melyek keretében biztosított mind a tág értelemben vett a fizikai környezet rehabilitációja, mind a humán szféra felkészítése. Többek között Pécsett is volt példa olyan projektek megvalósítására, melyekben a fizikai környezet, a lakhatás feltételeinek javításhoz nem vagy csak korlátozottan, nem kellő mélységben társultak ún. szoft elemek, vagy azok csak rövid ideig tartottak, jellemzően a projekt finanszírozási időszakára korlátozódtak. Ezek a projektek sajnos nem érték el a 14
céljukat, és egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi felzárkózás segítése hosszabb távon tervezett és nagy arányban a társadalmi tőkére alapozott, az érintettekkel való foglakozásra fókuszáló programokkal hozhat csak eredményeket. A városban korábban megvalósított programok, tervek, akciók elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a befogadó város stratégia módszertanára kiemelten a következő elvek érvényesítése javasolt: - integrált szemléletmód átfogó megközelítéssel, - területi alapú megközelítés (a szegregátumok lehatárolási elveinek meghatározása), - közösségi részvétel, - középtávra tervezés, - megvalósíthatóság, - fokozatosság és koncentráció. A város szegregátumait érintő helyzetelemzésben és annak értékelésben foglalt megállapítások alapján Pécs MJV számára az alábbi jövőkép fogalmazható meg: Pécs 2030-ra összetartó, a különböző társadalmi csoportok tekintetében szolidáris város képét mutatja, melyet a tolerancia és a polgárok együttműködése és együtt gondolkodása jellemez, ahol a csökkenő társadalmi különbségek mellett a lakosság egyenlő eséllyel fér hozzá a gazdasági és társadalmi javakhoz. A megfogalmazott jövőkép elérését az alábbi átfogó és specifikus célok támogatják: Szegénységben és kirekesztődésben élők számának csökkentése, újratermelődésének megakadályozása, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - a foglalkoztatási szint növelését, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálását, - a munkaerőpiacon hasznosítható képzettség megszerzésének elősegítését, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáshoz, neveléshez való hozzáférésének javítását. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az alapszükségletek és szolgáltatások területén, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek javítását, valamint az egészségesebb életmódra való áttérés elősegítését, - a lakhatási körülmények közötti területi különbségek csökkentését, a szociális bérlakásban élők lakásminőségének felzárkóztatását, - a társadalmi tőke erősítését a helyi közösségek bevonásával. A stratégia keretében megfogalmazott specifikus célok hatékony elérése, valamint az azok elérését szolgáló beavatkozások hosszútávon is érzékelhető pozitív hatásai biztosítása érdekében mind a beavatkozások tervezése, mind azok megvalósítása során kiemelt figyelemmel kell lenni az alábbi horizontális szempontokra: A fenntarthatósági szempontok érvényesítése: Törekedni kell arra, hogy a fenntarthatóság három dimenzióját a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot együttesen szolgáló, rendszerszintű megközelítésben megvalósuló beavatkozások kerüljenek alkalmazásra. A környezeti fenntarthatóság szempontjait különösen a lakhatási körülmények javítását szem előtt tartó célok és beavatkozások esetén, valamint az infrastrukturális beruházásokkal járó oktatási, illetve egészségügyi fejlesztések során kell kiemelten figyelembe venni elsősorban a környezetbarát és energia hatékony építési technológiák és építőanyagok, valamint energiatakarékos berendezések alkalmazásával. Az ún. hard elemeket minden esetben szükséges kiegészíteni a fenntartható környezethasználat elterjedését segítő, környezettudatosságot növelő szemléletformáló szoft akciókkal, programokkal. 15
A társadalmi tőke erősítése a helyi közösségek bevonásával: A társadalmi felzárkózási folyamat csak a szegénységben és hátrányos helyzetben élőkkel, az érintett közösségekkel folytatott párbeszéddel és az ő aktív részvételükkel tölthető meg valódi tartalommal. A társadalmi tőke, mint az emberi kapcsolatokban rejlő erőforrás, a kapcsolatok mennyiségének, minőségének és struktúrájának függvényében segítheti az egyén boldogulását, de egyúttal elősegítheti a kollektív cselekvést is, és ezáltal egy egészséges és prosperáló társadalom kialakítását, fenntartását. Bármennyire is fontos a cél és nemes a szándék a hátrányos helyzetű térségek és csoportok felzárkóztatása tekintetében, ha az elvész a végrehajtására hivatott intézményrendszer útvesztőiben. E tekintetben ugyanakkor kiemelt szerep jut a várost vezető hivatali, továbbá a városhoz szorosan kapcsolódó, a fejlesztési elképzeléseket megvalósítani hivatott intézményeknek. Pécs jobbára infrastrukturális, beruházási jellegű projektjeinek megvalósítását végező városfejlesztési társasága az önkormányzati szervezeti rendszeren kívülálló szereplőként eddig kevesebb szerepet kapott a szociális városrehabilitáció területén. Magát a várost és hivatalát a hátrányos helyzetű csoportokat érintő tág problémakör ismeretében meglehetősen bonyolult intézményrendszeri struktúra jellemzi, mely éppen az integrált, komplex projektek kialakításában és megvalósításában lehet akadályozó tényező. Ezt a problémát orvosolhatja egy kompetens, hatáskörrel és eszközökkel jól ellátott, érdekelt polgármesteri megbízott, mely az Önkormányzaton belülről tudná koordinálni a Hivatal (referatúrák, hatósági osztályok), a városfejlesztő társaság, a városi cégek és a külső partnerek munkáját a szociális városrehabilitáció sikeressége érdekében. A megbízott megfelelő kompetenciával és az ahhoz társított hatáskörrel bíró személy lehet, aki mintegy horizontálisan átfogva az egyébként vonalas struktúrában működő hivatal és a megvalósításba bevont partnerek ezirányú feladatait képes lenne arra, hogy biztosítsa a probléma jellegéből fakadó integrált szemléletet és komplex megvalósítást. Ezen koordináció hiányában az a veszély áll fenn, hogy a feladat egésze szempontjából érintett szervezeti egységek, partnerek nem, vagy csak marginálisan érezve magukénak a feladatot, de komplexitásában nem tudva és értve annak súlyát, és a megvalósításban betöltött szerepüket, veszélyeztethetik a tervezett programok eredményes megvalósítását, különös tekintettel azok hosszú távú fenntarthatóságára, eredményeinek megőrzésére. 16