HIVATALOSAN IS SZAKMAKÖZI SZERVEZETTÉ VÁLT A TEJ TERMÉKTANÁCS

2013. III. negyedév HIVATALOSAN IS SZAKMAKÖZI SZERVEZETTÉ VÁLT A TEJ TERMÉKTANÁCS Az Országgyűlés 2012. július 9-i ülésnapján fogadta el a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvényt, melynek kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lépett jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok, valamint szakmaközi szervezetek működését is szabályozza. A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyítheti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegítheti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. A törvény az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/ EK tanácsi rendelet szakmaközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazza. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2013. augusztus 7-én kérte a szakmaközi törvény szerinti, szakmaközi szervezetként történő elismerését a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Kérelmünk megfelelt a törvényben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek. 2013. szeptember 19-én az OMÉK-on megrendezett Tejágazati Szakmai Napon a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ünnepélyes keretek között átvehette a Vidékfejlesztési Minisztérium határozatát, melynek értelmében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot szakmaközi szervezetként történő elismerésben részesíti. Az ellenőrzött ágazati képviseleti adatok alapján a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a szakmaközi rendelet értelmében elérte a törvény által meghatározott reprezentatív szintet. Az elismerésről szóló határozat megtekinthető a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 1

Szervezeti hírek Ágazatfejlesztési koncepció Az EU tejpiaci szabályozása 2015-től megszünteti a 30 éve működő kvótarendszert. Előre láthatólag a kvótarendszer kivezetése középtávon (5-10 éves távlatban) átrajzolja majd Európa tejágazati térképét, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést. A magyar tejágazat szempontjából kiemelt feladat a felkészülés, illetve az ágazati szereplők felkészítése a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakterületükön elismert 12 szerző bevonásával egy átfogó elemzést készített abból a célból, hogy feltárjuk a magyar tejágazat valós helyzetét az EU és azon belül a Közép-Kelet Európai régió viszonylatában, meghatározzuk a lehetőségeket, melyek hátteret jelenthetnek az ágazat fejlődéséhez, valamint konkrét intézkedéseket kezdeményezzünk annak érdekében, hogy Magyarország a tejpiaci reform kedvezményezettjeként élje meg a változásokat. A magyar tejágazat helyzete és fejlődésének lehetséges iránya a 2014-2020 közötti költségvetési tervezési időszak aktualitásainak tükrében című tanulmány nem egy átfogó ágazatfejlesztési stratégia. Célunk elsősorban a KAP jelenleg aktuális tervezési döntéseinek előkészítéséhez való érdemi hozzájárulás, illetve elősegítése egy olyan ágazati fejlesztéspolitika kialakításának, amelynek főbb elemei a 2014-2020 közötti támogatási programok fontos részeivé válhatnak. A jelen elvárásainak megfelelően a tejágazat fejlődése és fejlesztése oda kell, hogy vezessen, ahol tiszta tejet, egészséges tejtermékeket állítanak elő kevesebb energiával, vízzel és takarmánnyal és ahol kevésbé szennyezik környezetüket. Ennek folyományaként 2020-ra elérhető, hogy a nyerstej éves termelési szintje 2000-2200 ezer tonnára emelkedjen; az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás 200 kg/fő körüli szintre emelkedjen; a hazai előállítású feldolgozott tejtermék-kivitel 200 ezer tonnával növekedjen; az import tejtermékek kiskereskedelmi értékesítési részesedése 20% alá csökkenjen. A Terméktanács a VM-mel tavaly megkötött Stratégiai Megállapodás alapján a tejágazat fejlesztési koncepcióját megfogalmazó tanulmányt átadta az agrárkormányzat részére, és szíves figyelmébe ajánlotta annak megállapításait, javaslatait azzal a szándékkal, hogy azok a közeljövő kormányzati döntéseiben érvényesülhessenek. A Terméktanács a tanulmányt ugyanakkor a szakmai közvélemény számára vitaanyagnak is szánja, honlapján nyilvánosságra hozta, a novemberi III. Tejágazati Konferencia napirendjére tűzi. A Tanulmány teljes terjedelmében megtekinthető a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). A 2013/2014. é v r e p r o g n o s z t i z á lt a l a pá r k o r r e k c i ó j a 2013. március 20-án a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény előírásait betartva Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodást kötöttek arról, hogy a 2013. április 1. napjától 2014. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. 2

Az Elnökség 2013. szeptember 12-i ülésén úgy döntött, hogy a 2013. április 1. napjától 2014. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára a 2013. június 13-i Közleményében nyilvánosságra hozott 94 Ft/kg-os prognózisát 99 Ft/kg-ra módosítja. Az előrejelzés irányt mutat a termelőknek és feldolgozóknak szerződéseik megkötéséhez, illetve módosításához. A 2013. március 20-i Közlemény további ajánlásai változatlanok maradtak, melyhez továbbra is várjuk a tagság csatlakozási szándékát. A csatlakozás feltételei a Terméktanács honlapján megtalálhatóak (www.tejtermek.hu). EU p r o m ó c i ó s pá ly á z a t Az Elnökség 2013. szeptember 12-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági termékek EU belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos támogatási pályázat szakmai tartalmát, költségvetésének tervezett elemeit, ill. azok felosztását. A pályázat, mely a Sajtra fel! a tejtermékek szerepének erősítése az európai gasztronómiában, a sajtkultúra és tejtermék-fogyasztási kultúra fejlesztése címet kapta, a 2013. szeptember 30-i határidő előtt beadásra került. Regionális Taggyűlések Tájékoztatjuk, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ismét Regionális Taggyűléseket szervez, melyek keretében bemutatjuk azt az általunk készített tanulmányt, amely az új hétéves uniós költségvetési ciklus támogatásaira és intézkedéseire, továbbá a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra tartalmaz javaslatokat az agrárkormányzat, illetve fogalmaz meg feladatokat az ágazat szereplői számára. A Regionális Taggyűlések időpontjai és helyszínei az alábbiak: Dátum Időpont Város Helyszín Október 9. 11 óra Mihályi Rába tér (Kultúrház) Október 14. 11 óra Karcag Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Nimród Bioszálloda) Október 17. 11 óra Kaposvár Izzó u. 9. (Fino-Food tejfeldolgozó üzeme) Október 29. 11 óra Miskolc-Tapolca Ungvári u. (Tölgyfa Panzió) November 5. 11 óra Kecskemét Batthyány u. 1-7. (Hotel Három Gúnár) Mindenkit tisztelettel várunk a számára megfelelő időpontban, illetve helyszínen. Vidékfejlesztési Minisztérium pályázat A Vidékfejlesztési Minisztérium által az agrárágazati és vidékfejlesztési szervezetek részére 2013. július 3-án közzétett pályázati felhívásra a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács benyújtotta pályázatát. A pályázatok elbírálása értelmében szervezetünk 1.000.000,- Ft támogatást nyert, melyet jelen Tagi Tájékoztatónk szerkesztésére, nyomdai munkálataira, illetve postázására fordítottunk. 3

Sajtlovagok felvonulása a 27. mesterségek ünnepén 2013. augusztus 17-20. között került megrendezésre a 27. Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, ahol a tavalyi lelkes fogadtatásnak köszönhetően idén másodszor is jelen voltak a kézműves sajtkészítők. A program a Sajtkészítők Egyesületének, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezésében és támogatásával valósult meg. A Magyar Sajtlovagrend tagjai azért voltak jelen az eseményen, hogy a sajtkultúra színvonalának emeléséhez, valamint a szakma hírnevének növeléséhez hozzájáruljanak, ezen felül a programmal párhuzamosan megtartott sajtverseny bírái is ők voltak. OMÉK Sa j t s ta n d A Tej Terméktanács a 2013. évi OMÉK A pavilonjában felépített, a sajt tematikához kapcsolódó közösségi standján egyrészt a Terméktanács nagyobb feldolgozói (Fino-Food Kft., Sole-Mizo Zrt.,Tolnatej Zrt.), másrészt a KKASE Sajtkészítők Egyesületének képviselői részére (Bicskei Mg. Zrt.-Etyek Tej, Hiksz Kft., Cservenák Rita magántermelő) biztosított megjelenési lehetőséget. III. Te j á g a z a t i Ko n f e r e n c i a 2013. n ov e m b e r 21. A Tej Terméktanács III. Tejágazati Konferenciája 2013. november 21-én kerül megrendezésre Lajosmizsén. Az eseményre szóló meghívók postázása november elején történik meg. 4

Tejpiaci információk Általános helyzet Az unió országaiban a tehéntej felvásárlás 2103 első félévében 2%-kal elmaradt 2012 hasonló időszakától és megfelelően az év eleji szakértői előrejelzéseknek csak júliusban haladta meg a tavaly júliusi szintet. Ez idén az árak stabilizálódásával, majd növekedésével járt együtt (CLAL). Forrás: CLAL Termelési alapok Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által ellenőrzésben tartott állománynál a változások egyenlege folyamatosan a pozitív tartományba esik, bár a tavalyinál mérsékeltebb mértékben. Forrás: ÁT Kft. 5

Te r m e l é s, f e l v á s á r l á s Magyarországon 2013 első nyolc hónapjában a felvásárlás az unió egészében mérhető változásnál nagyobb mértékben 4,8%-kal csökkent az előző évihez képest, magasabb zsír- és fehérjetartalom mellett. Árnyalja a képet, hogy a nyerstejkivitel melynek döntő részét nem a feldolgozók, hanem a termelők és kereskedők bonyolítják az első félévben csak 1%-kal nőtt annak ellenére, hogy a vételár meghaladja a hazai felvásárlási ár szintjét. Forrás: AKI Forrás: AKI 6

Kü l k e re s k e d e l e m A tej és tejtermékek külkereskedelmében az első félév adatait figyelembe véve folytatódik az elmúlt két év kedvező változása, kivitelünk nő, behozatalunk csökken, így tovább kopik negatív egyenlegünk. Forrás: KSH A termelési szerkezet változásának trendje immár hónapok óta azonos, 10%-kal több folyadéktejet termelnek és értékesítenek belföldön a Terméktanács tagvállalatai, betöltve, visszaszerezve ezáltal azt a helyet, melyet a behozatal csökkenése teremtett. Forrás: AKI, KSH 7

Ár a l a k u l á s A spot árak elmúlt másfél évi alakulása hű tükre a piaci viszonyok változásainak. 2012. év végére az árak az év elejeit meghaladóan stabilizálódtak, majd ez év második negyedévétől jelentős növekedésnek indultak. Forrás: CLAL A hazai felvásárlási árak alakulása döntően a nemzetközi tendenciáktól függ. A tavalyi első félév csökkenése után az ár ugyanilyen ütemben visszakúszott az egy évvel ezelőtti szintre, s ott az első negyedév keresleti piaci viszonyaihoz igazodva stabilizálódott is. Forrás: circa, CLAL, LTO, MNB Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók. 8

A tej felvásárlási ára az év első öt hónapjában gyakorlatilag változatlan volt, a növekedés a spot árak tendenciáját követve, az uniós átlaghoz hasonló módon a nyár közepétől indult meg. Forrás: AKI A feldolgozók átadási árainak alakulásában a kereslet-kínálati viszonyok változása tükröződik, a tejföl kivételével növekedésük meghaladta a fogyasztói árak emelkedési ütemét. Ez a rés a folyadéktejeknél a legnagyobb, amit az átrendeződés magyaráz. A diszkriminatív árképzés jogszabályi tilalma által kiváltott importcsökkenés és importár emelkedés a belföldi termékek már említett forgalomnövekedésével, illetve mérsékeltebb fogyasztói áremelésével, esetenként csökkentésével járt együtt. Forrás: AKI 9

Ágazati hírek Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács 2013. szeptember 19-én az OMÉK-on megrendezett Tejágazati Szakmai Napon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ünnepélyes keretek között Együttműködési Megállapodást kötött. A Megállapodás alapvetően az alább tevékenységi területekre terjed ki: A tisztességes piaci környezet megteremtése érdekében a Terméktanács közvetlenül is bejelentéssel élhet a NAK Etikai és Fegyelmi Eljárási Bizottságánál a tejágazat működését hátrányosan érintő piaci magatartás esetén. Az Etikai Bizottság ezeket a bejelentéseket soron kívüliséggel kivizsgálja és dönt a saját hatáskörben történő vizsgálat megindításáról. A Kamara és a Terméktanács közösen kidolgozza és megküldi a Vidékfejlesztési Minisztériumnak azt a törvénymódosítási javaslatot, melynek értelmében a NAK és a Terméktanács a tisztességtelen piaci magatartást folytató ágazati szereplőkkel szemben kezdeményezheti azok tevékenységétől való eltiltását. A NAK és a Terméktanács kiemelt fontosságúnak tartja a tejpiac átláthatóságát és egyszerűen értelmezhető tejpiaci információk könnyű elérhetőségét. Ennek érdekében a Terméktanács havi rendszerességgel tejpiaci helyzetelemzést készít és küld meg a NAK számára, aki a tagsági körének szóló tájékoztatási rendszerébe azt beépíti. A NAK és a Terméktanács minden év január 31-ig meghatározza azokat a témákat, problémákat, kezdeményezéseket és együttműködési lehetőségeket, melyeket a rövid távú aktualitások tekintetében adott naptári évre vonatkozóan szükségesnek tartanak együttesen képviselni. A NAK és a Terméktanács munkacsoportot állít fel egy, a teljes tejtermékpályát átfogó Tejágazati Etikai Kódex megfogalmazására. A Megállapodás szövege teljes terjedelmében megtekinthető a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). Uniós tejkvóta teljesítés a 2012/2013. kvótaévben Öt tagállam Ausztria, Németország, Dánia, Lengyelország és Ciprus teljesítette túl a 2012/2013. kvótaévben rendel- 10 kezésére álló beszállítási kvótamennyiséget, így mindöszszesen kb. 46 millió Euró büntetés megfizetésére kötelezett. Emellett Hollandiának a közvetlen értékesítési kvóta 1,4%-os (1 100 tonna) túlteljesítése miatt további 301 000 Euró büntetéssel kell szembenéznie. A túlteljesített menynyiség (beszállítási kvóta) összesen 163 700 tonna, amely a 2008. évi KAP felülvizsgálat során a tejkvóta rendszer 2015. április elsejei eltörléséig tartó átmeneti időszak megkönnyítésére elrendelt évi 1%-os kvótanövelés ellenére keletkezett. A beszállítási kvóta teljesítése ennek ellenére Uniós szinten továbbra is csökkenő tendenciát mutat, míg a 2011/2012. kvótaévben 4,7%-kal, addig a 2012/2013. kvótaévben 6%- kal maradt alatta az összes kvótamennyiségnek. Köszönhető ez annak, hogy míg a túlteljesítés az összes kvótamenynyiségnek csak 0,1 %-át tette ki, addig a nemzeti kvótájukat alulteljesítő többi tagállam közül 13 esetében köztük Magyarország is a maga 23,7%-ával az alulteljesítés mértéke több mint 10% volt. Uniós tejszektor: fejlődés 2015. után Az Európai Bizottság szervezésében 2013. szeptember 24- én megtartott brüsszeli konferencia fókuszában egy független szakértők által elkészített tanulmány állt a tejszektor jövőbeli fejlődésének elemzéséről. A tejkvóta-szabályozás megszüntetéséért felelős uniós szakember, Rene Souchon, korábbi francia agrárminiszter és jelenleg a Régiók Bizottságának (CoR) elnöke a szakértők megállapításaival ugyan egyetértett, de javaslataikat elutasította, részben azok túl késői hozzáférhetősége miatt. A tanulmány megerősítette a CoR megállapításait a tejkvóta-szabályozás fokozatos megszüntetésével kapcsolatban: a termelés a legintenzívebben művelt területeken még koncentráltabb lesz, ez pedig gátolja a környezetvédelmi és mezőgazdasági kohéziós célokat. A szakértők a KAP második pillérének (vidékfejlesztés) nagyarányú használatát javasolják a hátrányos régiókban a kvótakivezetés következményeinek kezelésére, Souchon úr azonban úgy gondolja, csak áltatják magukat, ha azt hiszik, a második pillér kielégítheti ezeket az igényeket akkor, amikor annak költségvetését lecsökkentették, de kifizetéseit növelték. A szakember ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kiemelten foglalkozzon a termelés szabályozás megoldási lehetőségeivel a hátrányos-, a hegyvidéki- és azon régiók esetében, ahol a tejtermelésnek nincs alternatívája (pl. Balti államok). A cél, megbirkózni a tejárak ingadozásával, állandó jövedelmet biztosítani valamennyi termelő számára, valamint megőrizni a vidéki közösségeket Unió-szerte.

Jog s z a b á l y o k 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett a 171/2013. (V. 29.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje: a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31., b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22. A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait a fentiekben meghatározottak kivételével 2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani. A Kormány 311/2013. (VIII. 21.) Korm. rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról A nem nitrátérzékeny területeken fekvő állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni, melynek határideje hígtrágyatároló vonatkozásában legkésőbb 2014. december 31. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 68/2013. (VII. 29.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosítása A módosítás a 2009. november 15 2009. december 15. közötti támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott, jóváhagyott támogatási kérelmekre vonatkozik. Többek között az alábbi támogatási célú ügyekben az ügyfél az első kifizetési kérelem benyújtását követően, immár három havonta nyújthat be kifizetési kérelmet: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztése, nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése. Az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet A 2013. évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosítása A módosítás értelmében a kérelmező köteles a fenntartó és a szállító között létrejött szállítási szerződés másolati példányát a szerződésben szereplő első szállítási napot követő tizenöt napon belül, a szerződésmódosítás másolati példányát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez benyújtani. A szakmaközi szervezetek elismerésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 63/2013. (VII. 25.) VM rendelet Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézményrendszerében, az ágazatok piacszabályozásában a jövőben fontos szerepet töltenek majd be az egyes termékpályákon szerveződő szakmaközi szervezetek. Ezek az elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket, illetve feldolgozókat) fogja össze. A hazai szakmaközi szervezetek elismerésére, ellenőrzésére, a tájékoztatási kötelezettségekre, és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazza a rendelet. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes állatlétszám alapú támogatási, és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet módosítása Új rendelkezés, hogy a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához a 2012. évtől igényelhető támogatási intézkedésben való részvétel esetén a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet az adott gazdálkodási évre, illetve an- 11

nak hátralévő részére vonatkozóan is be lehet nyújtani, az adott gazdálkodási évben bármikor. Az elbírálás során ezentúl kizárólag azokat a legelőterületeket lehet figyelembe venni, amelyek a kifizetési kérelem benyújtásának évét megelőző évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen állandó legelő (legeltetett), egyéb gyep (legeltetett) vagy fásított rét-legelő hasznosítással bejelentett területek. Az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet A rendelet a járványügyi intézkedések elrendelését, végrehajtását, és az azokkal összefüggő állami kártalanítási eljárásokat szabályozza, beleértve az eljárási jelentést, a kártalanítási eljárást, valamint a kártalanítás összegét is. A káreseménykori forgalmi érték megállapításának alapja a tej esetében a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által számlával igazolt, káresemény időszakában alkalmazott felvásárlási ár, ennek hiányában szakértő által megadott, a káresemény időszakában kialakult piaci árak átlaga. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 117/2013. (VII. 22.) számú Közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A Közlemény az ÁTK keretében nyújtott támogatás kifizetése igénylésének részletes rendjét határozza meg, és a támogatás kifizetésének igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. Az alábbi támogatások kifizetésének igénylése érintett: ÁTK I. jogcím: a 2007. április 23. és 2007. május 23. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak, ÁTK II. jogcím: a 2007. augusztus 13. és 2007. szeptember 17. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak, ÁTK III. jogcím: a 2009. november 16. és 2009. december 15. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak, ÁTK IV. jogcím: a 2012. augusztus 1. és 2012. augusztus 31. közötti támogatási kérelem benyújtási időszak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 133/2013. (VIII. 1.) számú Közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről szóló 117/2013. (VII. 22.) számú MVH Közlemény módosításáról A Közlemény a kifizetési kérelem benyújtási időszakát és a benyújtható kifizetési kérelmek számát módosítja: ÁTK I. és ÁTK II. jogcím esetében ugyanazon jóváhagyó támogatási döntés alapján egy naptári évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be kifizetési kérelem, ÁTK III. jogcím esetében ugyanazon támogatási határozathoz kapcsolódóan az ügyfél, az első kifizetési kérelem benyújtását követően, három havonta nyújthat be kifizetési kérelmet, ÁTK IV. jogcím esetében az első kifizetési kérelem benyújtását követően három havonta nyújthat be kifizetési kérelmet. A Bizottság 946/2013/EU végrehajtási rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen kifizetések tekintetében fizethető előlegekről A tagállamok 2013. október 16-tól a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések öszszegének legfeljebb 50%-áig terjedő mértékű előleget fizethetnek a mezőgazdasági termelők részére a 2013-ban benyújtott kérelmek tekintetében. A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 12