SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0110-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a 1617-1/2007. számon kiadom. Jóváhagyta: Mátyus Mihály főosztályvezető 2008 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET Érvényes: 2008. 05. 21-től
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma, megnevezése: 52 521 01 0010 52 01 Akusztikus emissziós anyagvizsgáló 31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő 31 521 02 0000 00 00 CNC-forgácsoló 54 544 02 0100 31 01 Cső-távvezeték üzemeltető (olaj, gáz) 31 521 05 0100 21 01 Darabológép-kezelő 31 521 11 0100 31 02 Egyéb eljárás szerinti hegesztő 54 521 05 0010 54 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus 54 521 05 0100 33 01 Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó 54 525 01 0100 52 01 Emelőgép-ügyintéző 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője 54 525 01 0000 00 00 Építő- és anyagmozgató-gépész technikus 31 521 03 0000 00 00 Építő- és szállítógép-szerelő 54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus 31 582 10 0000 00 00 Épületlakatos 31 582 10 0100 31 01 Épületmechanikai szerelő 31 521 09 0100 31 01 Esztergályos 31 863 01 0000 00 00 Fegyverműszerész 33 521 03 0100 31 01 Felvonó karbantartó-szerelő 33 521 03 0000 00 00 Felvonószerelő 31 521 05 0100 31 01 Fémipari megmunkálógép-kezelő 31 521 05 0000 00 00 Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető 31 521 05 0100 31 02 Fémnyomó 31 521 05 0100 21 02 Fémtömegcikkgyártó 33 521 04 0100 31 01 Festőberendezés kezelője 31 521 06 0000 00 00 Finommechanikai gépkarbantartó, gépbeállító 31 521 07 1000 00 00 Finommechanikai műszerész 54 544 02 0010 54 01 Fluidumkitermelő technikus 31 521 09 0100 31 02 Fogazó 31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő 52 521 01 0010 52 02 Folyadékbehatolásos anyagvizsgáló 31 521 09 0100 31 03 Fűrészipari szerszámélező 33 521 04 0100 31 02 Galvanizáló 52 522 09 0000 00 00 Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész 31 582 09 0010 31 02 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő 54 544 02 0010 54 02 Gázipari technikus 31 521 10 0100 31 01 Gépbeállító 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 31 521 09 0000 00 00 Gépi forgácsoló 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 31 521 15 0100 31 01 Gépi gravírozó 31 521 10 0000 00 00 Géplakatos 31 521 10 1000 00 00 Géplakatos 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő 31 521 11 0100 31 05 Hegesztő-vágó gép kezelője 31 521 12 0000 00 00 Hőkezelő 31 522 02 0010 31 01 Hőközpont és -hálózatkezelő 31 522 02 0010 31 02 Hűtéstechnikai berendezéskezelő 31 543 02 0000 00 00 Ipari nemesfém-megmunkáló 2/85
33 524 01 0100 31 01 Ipari olaj- és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembehelyezője 31 522 02 0100 31 01 Ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelője 31 582 09 0100 31 02 Karbantartó, csőszerelő 31 522 02 0010 31 03 Kazángépész (12 tonna felett) 31 522 02 0010 31 04 Kazánkezelő (2-12 tonna között) 31 522 03 0100 31 01 Kéményszerelő 31 521 15 0000 00 00 Késes, köszörűs, kulcsmásoló 31 522 02 0100 31 02 Kisteljesítményű kazán fűtője (max. 2 tonna) 31 522 02 0100 21 01 Kompresszorkezelő 33 521 04 0000 00 00 Korrózió elleni védőbevonat készítője 31 521 09 0100 31 04 Köszörűs 31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 31 521 15 0100 31 02 Kulcsmásoló 31 522 03 0100 31 02 Légtechnikai hálózat szerelő 31 522 03 0000 00 00 Légtechnikai rendszerszerelő 31 521 25 0100 31 01 Lemezlakatos 31 521 24 0100 31 01 Lemezlakatos 52 521 01 0010 52 03 Mágnesezhető poros anyagvizsgáló 31 521 09 0100 31 05 Marós 54 544 02 0010 54 03 Megújulóenergia-gazdálkodási technikus 54 544 02 0100 31 02 Mélyfúró 54 544 02 0010 54 04 Mélyfúró technikus 31 521 07 0100 31 01 Mérlegműszerész 33 521 03 0100 31 02 Mozgólépcső karbantartó-szerelő 31 582 09 0100 31 03 Műanyagcső-szerelő 52 725 02 0000 00 00 Optikai műszerész 31 521 07 0100 31 02 Orvosi műszerész 31 521 22 0000 00 00 Öntészeti mintakészítő 52 521 01 0010 52 04 Örvényáramos anyagvizsgáló 52 521 01 0010 52 05 Radiográfiai anyagvizsgáló 52 521 01 0010 52 06 Rezgéselemző anyagvizsgáló 52 521 01 0010 52 07 Roncsolásos anyagvizsgáló 33 521 03 0100 31 03 Személyszállítógép üzemeltetője 31 521 25 0000 00 00 Szerkezetlakatos 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos 33 521 07 0000 00 00 Szerszámkészítő 33 521 08 0000 00 00 Szerszámkészítő 33 521 04 0100 31 03 Szervesbevonat-készítő 33 521 07 0100 31 01 Szikraforgácsoló 33 521 08 0100 31 01 Szikraforgácsoló 33 521 03 0100 31 04 Szórakoztatóipari berendezés-üzemeltető 52 521 01 0010 52 09 Tömörségi anyagvizsgáló 33 521 04 0100 31 04 Tűzihorganyzó 31 582 09 0100 31 04 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó 52 521 01 0010 52 10 Ultrahangos anyagvizsgáló 33 524 01 1000 00 00 Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó 54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus 31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 31 521 11 0100 31 06 Volframelektródás hegesztő 3/85
1. Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye számba a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezése esetén az elsősegélynyújtás feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet a hasonló események elkerülésére! Információtartalom vázlata - Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi feltételei - Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) - Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás lehetősége, menekülési út, vészkijárat) - Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai - Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. 25. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák á2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, Nagyobb épületeknél menekülési útvonal tervrajzot kell elhelyezni jól látható helyeken. A menekülési útvonalakat szabadon kell tartani, azok még átmenetileg sem szűkíthetők le, azon pl. lomok tárolása tilos. Magas épületek, illetve a zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain biztonsági világítást és/vagy irányfényeket kell biztosítani, melyek tűz esetén, egy esetleges áramkimaradásnál is meghatározott ideig még elősegítik a tájékozódást. Vészkijáratal ellátott épületekben a vészkijáratot szabadon kell hagyni,a menekülés iránya felől a nyitási lehetőséget biztosítani kell.pl:bellülről nyitható ajtó,kulcs. Ennek meglétét és működését ellenőrizni kell á37. A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat 4/85
szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. Amennyiben a házban tűzjelző rendszert létesítettek, annak működőképességét ellenőrizni kell. Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzése A veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben. Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat. Minden hulladékot kóddal (EWC kód) látunk el, melyet feltüntetünk a gyűjtőedényeken is. Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok. Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről. Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik. Minden telephelyünkön kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező nem veszélyes hulladékokat. Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem veszélyes hulladékok. Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk. Ezek a cégek gondoskodnak a hulladék újrahasznosításáról, megfelelő elhelyezéséről. Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények, gyűjtőhelyek állapotát. Tevékenységünket úgy végezzük, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi jogszabályokban, határozatokban foglaltaknak. Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott. Bejelentkeztünk az országos hulladék információs rendszerbe (HIR), így rendelkezünk a szükséges környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ és KTJ szám). A hulladék nyilvántartásunkat technológiánként, naprakészen vezetjük jogszabályban előírt tartalommal. Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai A munkabalesetek kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen 64. (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. 65. (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére...3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában. 5/85
Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. Nagyon fontos tudni, hogy miként lehet elsősegélyt nyújtani - különösen az olyan, életet veszélyeztető helyzetben, ahol pl. a légzés vagy szívműködés leállt, illetve vérzés, fulladás, áramütés vagy mérgezés történt. Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója, milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszinen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre. Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. 6/85
A vizsgázó neve:. Értékelő lap 1. Kvázi baleset történt a munkahelyén. A kvázi baleset kivizsgálása során vegye számba a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezése esetén az elsősegélynyújtás feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet a hasonló események elkerülésére! Típus A Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Környezetvédelem Tűzvédelem Munkabiztonság Elsősegélynyújtás Az információtartalom vázlata alapján Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás lehetősége, menekülési út, vészkijárat) Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi feltételei Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott Maximum 20 20 15 10 15 Pontszámok Elért munkahelyen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért 3 Információforrások kezelése 5 4 Elsősegélynyújtás 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Társas Módszer Pontosság 1 Önállóság 1 Szabálykövetés 1 Döntésképesség 1 Irányítási készség 1 Határozottság 1 Áttekintő képesség 1 Figyelem-összpontosítás 1 Rendszerező képesség 1 Lényegfelismerés (lényeglátás) 1 Összesen 10 Mindösszesen 100. dátum... aláírás 7/85
2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait! Térjen ki az oktatás során a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáira és a hulladékok gyűjtésével, tárolásával kapcsolatos teendőkre! Maró hatású szer okozta sérülés esetén hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata - A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai - A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai - A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti hatások - Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén Raktározással összefüggõ legfontosabb teendõk Elsõsorban szükségeltetik egy megfelelõ raktár. Azt, hogy melyik termékféleségnek mi a megfelelõ, azt részint a szakirodalomból, vegyszerek esetén pedig a Biztonsági Adatlapokból tudhatjuk meg. A helyesen kialakított raktárban stabil, az igénybevételnek megfelelõ teherbírású rakfelületek, polcok vannak. A magasabb polcokhoz ipari létra áll rendelkezésre. A tárolandó anyagok, termékek kívánalmai szerint kell a raktárnak fûtve vagy hûtve lennie, a benn uralkodó hõmérsékletet rendszeresen kell mérni és jelezni. A raktárakat termékcsoportok szerint kell kialakítani. Külön kell tárolni pl. a papírféleségeket, a tûzveszélyes anyagokat, a maró és irritatív vegyszereket. Gondosan kell ügyelni arra, hogy olyan termékek, melyek egymásra nézve minõségrontóak, reakcióképesek vagy eltérõ tisztasági fokúak, ne legyenek csoportosan tárolva. Ha van elõírás arra, hogy egyszerre egy helyen egyfajta termékbõl mennyi tárolható, esetleg hogy maximum vagy minimum) mekkora darabonkénti kiszerelésben, azt szigorúan be kell tartani. A raktárban a közlekedésnek, a szállítóeszközök méreteinek megfelelõ szélességû utakat kell biztosítani. Ha elõírás tiltja, akkor a fûtõ, melegítõ berendezések közelében a tûzvédelmi szakember által meghatározott távolságig nem helyezhetõ el az adott termék. A raktárak egyéb tûzvédelemmel kapcsolatos elõírásait is gondosan be kell tartani. A tûzvédelmi szabályzatban meghatározott számban és helyen el kell helyezni a tûzoltókészülékeket, tûzcsapokat, tûzivizet. Ajánlatos a tûzoltókészülékek mellé kiírni:»tûzoltókészülék«, így biztosítjuk, hogy feltûnik a levett, de helyére vissza nem tett készülék hiánya. Gondoskodni kell a megfelelõ világításról. Minél veszélyesebb anyagot tárolunk, annál erõsebbnek kell lennie a világításnak a tájékozódás, az egyes készítmények vagy hegyes, éles szerszámok felismerésének érdekében. A tároló helyiségek padozata egyenletes és sima legyen, és ha vegyszerek érhetik, akkor az adott vegyszer hatásának (kiömlés esetén) ellenálló. Feltétlenül legyen a tárolás, raktár közelségében elsõsegélynyújtó felszerelés. Vegyi anyagok 8/85
raktározása esetén szemöblítõ palack is ajánlatos. A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol található a legközelebbi elsõsegélydoboz (szekrény), illetve segélykérõ telefon. A biztonságos tárolásnak a megfelelõ raktárhelyiségben is még számos feltétele van. A raktározott áru mindig stabilan, dõlés- és leesésmentesen legyen elhelyezve. Termékenként, vegyszerek esetén minden egyes tárolóedényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget. Ha indokolt, akkor a tárolóedényzeten a legfontosabb elsõsegélynyújtó és tûzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven! (E témáról a közeljövõben bõvebben és részletesebben is fogok írni.) A tárolópalackoknak stabilaknak kell lenniük, és csak a terhelhetõségi határig lehet rakodni rájuk. Amennyiben a termék kiömlése, a lerakott áru szennyezése (olaj stb.) esetén vagy újfajta termék lerakodása elõtt száraz vagy nedves tisztítást kell végezni, ezt a polcoknak károsodás nélkül el kell viselniük. A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védõeszközökre lehet szükség (a helyi Munkavédelmi Szabályzat, Tárolási Szabályzat elõírásai szerint) ezeket a szükséges mennyiségben, méretben és állapotban a közelben kell tartani. Ha az áruk mozgatásához segédeszköz szükséges, azokat is jó állapotban, készenlétben kell tartani. Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarítószerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek. Ajánlatos megfelelõ számú zseblámpát vagy egyéb hordozható lámpát tartani áramszünet esetére. Nagyon gondosan be kell tartani azokat az elõírásokat, melyek az egymás közelében való tárolás tilalmára, a megszabott tárolási hõmérsékletre, a szellõzés követelményeire és az esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy sérülés) megelõzésére szolgálnak. A raktárhoz tartozó irodában vagy egyéb irodai munkahelyen kötelezõen tárolni kell a cég Munkavédelmi Szabályzatát, Tûzvédelmi Szabályzatát, vegyszerek esetén a Biztonsági Adatlapokat, ha targonca mûködik a raktárban, akkor annak Kezelési Utasítását (a targoncavezetõ pedig mindig tartsa magánál jogosítványát). A raktárban mindig be kell tartani a kézi teheremelési elõírásokat: nõk 20 kg-ig, férfiak 50 kg terhelésig emelhetnek, rakodhatnak egyedül. Ha a megfogott tárgy (edény, doboz stb.) nem jó fogású, akkor a fenti értékek a kényelmetlenség arányában akár 50%-kal is csökkenthetõk. 2. Raktári tevékenység tilalmai Szigorúan tilos a tárolópolcokon és rakodótérben élelmiszert és étkezésre szolgáló edényt, poharat tartani. Tilos bármiféle vegyszert, egyéb fel nem ismerhetõ anyagot, eszközt, alkatrészt (magyar nyelvû) felirat nélküli csomagolásban, edényzetben tárolni. Tilos, még ha megfelelõ feliratot is raknak rá, kiürült élelmiszeres dobozban, palackban, kannában más készítményt, vegyszert tárolni. A raktárban tárolni és/vagy közlekedni, rakodni csak a kijelölt területen és módon szabad. A raktárban a kiszolgáló személyzeten kívül senki sem tartózkodhat, csak akkor, ha erre indoka 9/85
van, és a személyzet tagja megfelelõ kíséretet és felügyeletet biztosít. Minden árut, készítményt oda kell rakni, ahol annak helye van, tilos - akár ideiglenesen is - ettõl az elõírástól eltérni. Tilos a raktárban olyan árut, készítményt tartani - akár ideiglenesen is -, amelyhez nincs meg a szükséges elõírt tûzoltási felszerelés és egyéb mentõ- vagy egészségügyi felszerelés, írásos ismertetõ vagy Biztonsági Adatlap. 3. Személyi feltételek A raktárban dolgozó személyzetnek ismernie kell a tárolt készletekkel kapcsolatos szükséges kezelési, tûzvédelmi és biztonsági elõírásokat. Oktatásukról rendszeresen naplót kell vezetni, melyben aláirás is szerepel. Raktári dolgozó csak az lehet, akinek érvényes foglalkozásegészségügyi engedélye van erre az üzemorvostól. Az üzemorvost részletesen tájékoztatni kell arról, hogy milyen anyagokkal kerül érintkezésbe az illetõ, és milyen jellegû lesz a fizikai megterhelése. A raktári személyzetet el kell látni az elõírt (MVSz) egyéni védõeszközökkel, és ismertetni kell azok használati módját. 4. Munkavédelmi szemle A raktárakat az általános üzemi szemlék keretében rendszeresen ellenõrizni kell a fent ismertetett elõírások és követelmények betartása és végrehajtása szempontjából. Ez nem csak a munkavédelmi szakember feladata! 16. (1) Egy helyiségben az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó különbözõ halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettõl eltérõen nem rendelkezik - nem tárolhatók. (2) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, "C" tûzveszélyességi osztályba tartozó éghetõ folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellõzést biztosítottak. (3) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tûzveszélyességi osztályba tartozó éghetõ folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghetõ anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hõt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hõmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenõrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tûzveszélyességû éghetõ folyadék egyedi és gyûjtõcsomagolásán - amennyiben jogszabály, nemzeti szabvány ettõl eltérõen nem rendelkezik - az anyag tûzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve 10/85
piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelõ, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldrõl közvetlenül érkezõ anyag, éghetõ folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetõnek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggõ átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban elõírtakat kell alkalmazni. 17. (1) Szilárd éghetõ anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Az éghetõ anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghetõ anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlõ távolságot kell biztosítani. (4) Tetõtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tetõterében, padlásán éghetõ anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetõszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetõszerkezet éghetõ anyagú elemeitõl és a kéménytõl legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A raktárban éghetõ anyagú födéme, tetõszerkezete és a tárolt éghetõ anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás, tárolás területét éghetõ hulladéktól, száraz növényzettõl mentesen kell tartani. (8) Az "A"-"B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghetõ folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghetõ anyagból készült állványon, polcon szabad. (9) Tûzgátló elõtérben mindennemû tárolás tilos. A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerint A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek keletkezéséről gondoskodni kell. Ere det szer int Települési Termelési Halmazállapot szerint Szilárd Folyékony Iszapszerű Gáznemű háztartási és utcai szemét ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya kommunális szennyvíz ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya kommunális szennyvíz-iszap, szippantott iszap ipari szennyvíziszapok lakóházfűtések füstje ipari füstök és gázok 11/85
Veszélyes különféle ipari törmelékek, porok savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolajok galvániszapok vegyipari, petrokémiai gázok és füstök A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatásai elleni védő intézkedések összessége. A nem megfelelő hulladékkezelés nagy mértékű környezetszennyezéshez vezet, Különösen az káros, amikor illegálisan a termőföldbe süllyesztik a veszélyes anyagokat, hordókat. Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. A sérülés súlyosságának megállapítása, a további teendők és kezelés meghatározása az orvos feladata. Vegyi sérülések (mérgezések) Méreg az az anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva hatásával a szervezet életfolyamatait múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja. A bejutás útjának megfelelõen a mérgezés lehet külsõ és belsõ. I. külsõ mérgezések: Valamilyen maró anyag (lúg, sav, vagy szerves oldószer) testfelületre jutásakor keletkeznek. Elsõdleges teendõ a méreggel átitatott ruhadarab eltávolítása, majd a bõr óvatos, tiszta textildarabbal való azonnali letörlése. Ezt követõen bõ vizes lemosást kell végezni a kénsav-marás kivételével. A gyakorlatban közömbösítésre többnyire sem idõ, sem lehetõség nincs, mivel a méreg milyensége gyakran ismeretlen, továbbá a mérget közömbösítõ vegyszerek nem állnak rendelkezésre. Ezért közömbösítéssel ne kísérletezzünk (egy-két ritka kivételtõl eltekintve), mert ezzel csak értékes idõt vesztünk. A méreg hígítása szintén igen fontos, és majd minden esetben alkalmazható. Szembe jutott méreg esetén is azonnali vízzel való kiöblítés a teendõ. Mész bejutásakor, ha van kéznél, cukoroldat alkalmazandó. Marómérgezések: a. lúgmérgezések: (nátronlúg, mosószóda, mosóporok.) Hánytatni tilos! Vizet, tejet itassunk a beteggel. Célunk a méreg azonnali hígítása. Legjobb erre a célra a tej, mert nyálkahártya bevonó és enyhe fájdalomcsillapító hatása is van. A lúgok a nyálkahártya elfolyósodó elhalását okozzák, igen súlyos következményekkel. b. savmérgezések (kénsav, sósav, ecetsav, oxálsav). Itt is azonnali víz vagy tej itatása a teendõ. Közömbösítésre szódabikarbonát tilos használni, mert a fejlõdõ széndioxid szétrepesztheti a felmaródás következtében elvékonyodott gyomorfalat. A hánytatás természetesen itt is tilos. 4. maró gõzök és gázok: belélégzése esetén a beteg azonnali friss levegõre való juttatása a teendõ. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. Légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetés végezhetõ. A leggyakoribb mérgezés ebbõl a csoportból a széndioxid mérgezés borospincékben, silómedencék alján. Vigyázzunk, mert a gáz a levegõnél nehezebb, mélyen helyezkedik el, és az elsõsegélynyújtó a beteghez lehajolva maga is áldozatul eshet. A tömény gáz belégzése azonnali halált okoz. Ki kell emelni a szénmonoxid mérgezést is. Ez a 12/85
világítógázban, városi gázban, kipufogó gázban található és igen nagy kötõdõ képessége van a vörösvérsejtekhez, kiszorítva az oxigént. Különösen gondolnunk kell szénmonoxid mérgezésre a zárttérben járó motorú autók esetén. 13/85
A vizsgázó neve:. Értékelő lap 2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait! Térjen ki az oktatás során a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáira és a hulladékok gyűjtésével, tárolásával kapcsolatos teendőkre! Maró hatású szer okozta sérülés esetén hogyan nyújt elsősegélyt? Típus A Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Környezetvédelem Tűzvédelem Munkabiztonság Elsősegélynyújtás Az információtartalom vázlata alapján A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti hatások A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai A raktározás és tárolás alapvető munkavédelmi szabályai Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén Maximum 20 20 25 15 Pontszámok Elért Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért 3 Információforrások kezelése 5 4 Elsősegélynyújtás 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Társas Módszer Pontosság 1 Önállóság 1 Szabálykövetés 1 Irányíthatóság 1 Irányítási készség 1 Határozottság 1 Áttekintő képesség 1 Figyelem-összpontosítás 1 Rendszerező képesség 2 Összesen 10 Mindösszesen 100. dátum... aláírás 14/85
3. Ön a cég egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból megfelelő-e! Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei? Információtartalom vázlata - Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (általános követelmények) - Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás) - A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi hulladékkezelés) - Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell - a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem - rezgésvédelem A munkahelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a létesítmény és a helységek tűzveszélyességi osztályba sorolását - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat - a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját - riasztás rendjét - létesítmény elhagyásának módját - a tűz esetén szükséges tennivalókat - a fő veszélyforrásokat - a létesítmény helyszínrajzát A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is: - a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése - levegőszennyezés - vízszennyezés - talajszennyezés 15/85
Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. Nagyon fontos tudni, hogy miként lehet elsősegélyt nyújtani - különösen az olyan, életet veszélyeztető helyzetben, ahol pl. a légzés vagy szívműködés leállt, illetve vérzés, fulladás, áramütés vagy mérgezés történt. Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója, milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszinen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó ezközök állnak rendelkezésre. Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. 16/85
A vizsgázó neve:. Értékelő lap 3. Ön a cég egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból megfelelő-e! Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei? Típus A Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Környezetvédelem Tűzvédelem Munkabiztonság Elsősegélynyújtás Az információtartalom vázlata alapján A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi hulladékkezelés) Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás) Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (általános követelmények) Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei Maximum 20 20 25 15 Pontszámok Elért Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért 3 Információforrások kezelése 5 4 Elsősegélynyújtás 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Társas Módszer Pontosság 2 Önállóság 1 Szabálykövetés 1 Irányíthatóság 1 Határozottság 1 Áttekintő képesség 1 Figyelem-összpontosítás 1 Rendszerező képesség 2 Összesen 10 Mindösszesen 100. dátum... aláírás 17/85
4. Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül a fényszennyezés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Információtartalom vázlata - Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei - Villamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok - Elsősegélynyújtás áramütés esetén - A fényszennyezés fogalma és környezetkárosító hatása Személyi feltétel: 1 villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott, elsősegély nyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. Tárgyi feltétel: 2 tárolóhelyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági) munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen, zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövid időre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú Szervezési feltétel: 3 egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek,technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok: 4 nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni 1 2 3 4 18/85
központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni Elsősegélynyújtás áramütés esetén Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje: - Kiszabadítás az áramkörből. - Elsősegélynyújtás. - Az orvos vagy a mentők értesítése. - A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). - A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni. 19/85
A teendőket a károsodás mértéke határozza meg, 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek! 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál. 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetsz egy embert! Fényszennyezés fogalma, környezetkárosító hatásai: 5 Az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása. Vagy más megfogalmazásban, a fényhasználatnak azt a formáját jelenti, amikor a mesterséges fény egy része hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé. Káros az élővilágra. Megzavarja a repülő rovarokat és vonuló madarakat. A tavak közelében lévő fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztását algák túlburjánzása teljesen átalakul a tó élővilága. 5 20/85
A vizsgázó neve:. Értékelő lap 4. Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül a fényszennyezés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok Elért Környezetvédelem A fényszennyezés fogalma és környezetkárosító hatása 20 Tűzvédelem Villamos berendezések használatával kapcsolatos 20 A alapvető tűzvédelmi szabályok Munkabiztonság Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és 25 szervezési feltételei Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás áramütés esetén 15 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért 3 Információforrások kezelése 5 4 Elsősegélynyújtás 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért Személyes Társas Módszer Pontosság 2 Önállóság 1 Szabálykövetés 1 Irányíthatóság 1 Határozottság 1 Áttekintő képesség 1 Lényegfelismerés (lényeglátás) 1 Rendszerező képesség 2 Összesen 10 Mindösszesen 100. dátum... aláírás 21/85
5. Új villamos kéziszerszámokat kap munkacsoportja. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Hogyan magyarázza el munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait? Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre? Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata - Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei - A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai - Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk - Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei 18. (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz elő állítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (2) Az egészséget nem veszélyeztet ő és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztet ő és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelő ségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). (4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK- megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelő ségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza az egyéni védőeszköz EK-megfelelő ségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minő ségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait. (6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenérték ű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal. (7) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. 22. 23. (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében idő szakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek idő szakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszer ű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az idő szakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és 22/85
munkavédelmi szakképzettséggel rendelkez ő személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkez ő személy végezheti. (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltet ő munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszer ű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenő rzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függő en - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai A lakosság egészét érinti az ipari fejlődés és a motorizáció kedvezőtlen hatása, a zaj és rezgésterhelés. Ennek fő forrása elsősorban a közlekedés, és az ipari gépek berendezések. A közlekedésből származó zajterhelés elfogadható mértéke nappal 65 db, éjjel 55 db, a munkahelyen a 87 db. A folyamatosan ettől nagyobb zajszint, már maradandó halláskárosodáshoz vezet. A kéziszerszámok vagy a munkagépek nemcsak zajforrásként jelennek meg, hanem használatuk során a munkavállaló egész testére rezgéseket adnak át. A rezgés lehet: - kisfrekvenciás, amely elsősorban mozgatószerveket (csontokat,izületeket,izmokat) károsítja - nagyfrekvenciás, amely amely a vérkeringésben idézhet elő zavarokat, érgörcs, idegi tünet. -Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk: A készülékek a védendõ objektumok tûzveszélyességi fokától függõen vannak telepítve típus és darabszám tekintetében. Erre vonatkozó követelményeket az építési szabályzat valamint a MH "Tûzvédelmi eszközök és anyagok normái" utasítás írja elõ. Használatban lévõ fõbb kézi tûzoltó készülékek technikai adatai: Tulajdonság/Típus 6 kg-os por belsõ palackos 6 kg-os por belenyomott gázos 2 kg-os széndioxiddal oltó 6 kg-os habbal oltó Oltóanyaga ANTIPYRO- 200 ABC vagy BC por TLPP' 92 ABC vagy BC por Szén-dioxid AFFF/AT C instant hab Hajtóanyaga C0 2 N 2 C0 2 C0 2 Oltóanyag mennyisége 6 kg 6 kg 2 kg 7 liter Vizsgálati tûz jel 13A, 89B 13A, 89B B1 5A, 89B Hõmérsékleti határok -15C-tõl +40 C-ig -15C-tõl +40 C-ig -15C-tõl +40 C-ig Mûködési idõ 10 s 10 s 20 s 20 s Hatótávolság 3 m 3 m 0,5 m 8 m -15C-tól +60C-ig Üzemi nyomás 14 bar 14 bar 23,4-141,8 14 bar 23/85
Készülék súlya 11 kg 9,5 kg 10,5 kg 9,5 kg bar Milyen típusú tüzek oltására alkalmasak a rendszeresített tûzoltó készülék? Ehhez vizsgáljuk meg röviden a tüzek osztályozását és jelzéseiket. A tûzosztály: B tûzosztály: C tûzosztály: D tûzosztály: szilárd, általában szerves eredetû, olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek; folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei; gázok tüzei; fémek tüzei. A fenti osztályokat jellegzetes rajzos szimbólumokkal ábrázolják a készülékek címkéin jól látható helyen. Mekkora tüzet lehet eloltani egy tûzoltó készülékkel? A készülékek oltási paramétereit az MSZ 1040/3-85 szabvány írja elõ, amit vizsgálati egységtûznek neveznek. A táblázat 13A (vizsgálati tûz jel) jelzése egy valós körülmények között elõidézett tûz oltási paramétereit jelöli. Egy acélvázra 13 sorban összesen 169 db, 130 mm hosszú és 39 mm vastagságú erdei fenyõbõl készített máglyát készítenek. A begyújtott máglya 6 percig ég és után egy készülékkel úgy kell a tüzet eloltani, hogy 3 percen belül visszagyulladás nem jöhet létre. A 89B (vizsgálati tûz) éghetõ folyadékokra vonatkozik. Egy megközelítõleg 2 m átmérõjû vas edénybe 1/3 víz és 2/3 rész vegyipari benzint öntenek 3cm-es rétegben, ami 89 litert feltételez. Egy perces égés után eloltják a tûzet. Az oltási vizsgálat akkor eredményes, ha a tûz kialszik és három vizsgálat közül 2 sikeres lesz. Napjainkban a vegyipar igen korszerû és hatékony és környezetbarát oltó porokat képes elõállítani. A fenti két példából látható, hogy a kézi tûzoltó készülékek komoly tüzek megfékezésére alkalmasak, ha azokat kellõ idõben és szakszerûen végezzük. A tûzoltó készülékben lévõ oltó anyagok az ember egészségére alapvetõen nem károsak. Természetesen szemünket óvni kell, hogy a por ne kerüljön bele. Külön érdemes megemlíteni a széndioxiddal oltó készülékeket. Ezek oltási hatásfoka jóval kisebb a porral oltóknál, de mégis van egy komoly elõnyük, hogy oltás után szennyezõdés nem marad vissza, nem teszi tönkre a berendezéseket a beavatkozás folyamán. Vigyázni kell viszont az oltás folyamán, mert a szén-dioxid fagyási sérülést okozhat rövid idõ alatt. Zárt térben való használat esetén kiszorítja az oxigént és így levegõhiány lép fel. A szén-dioxiddal oltó készülékek napjainkban a környezetvédelmi elõírások miatt kifutóban vannak, helyettük habbal oltó készülékek kerülnek rendszerbe. A tûzoltó készülékekhez kötõdõ legalapvetõbb szabályokat mindenkinek fontos ismerni, mert senki sem tudhatja, hogy akár saját, vagy embertársai testi épségének megóvása érdekében mikor kerülhet sor használatára. Ezért: a munkahelyünkhöz legközelebb elhelyezett kézi tûzoltó készülék használati elõírásait ismerjük meg. A készüléken elhelyezett címke írásos és rajzos formában ehhez részletes felvilágosítással szolgál; 24/85