Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 473/2007. (IX.20.) közgy. határozatával Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2007.
Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyőlése 14 évvel ezelıtt alkotta meg az idıközben többször módosított, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.). A törvényalkotók szándéka az volt, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban (ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya), valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján a jövı nemzedékéért és szociális segítségre szorulókért érzett felelısségét átérezve valósuljon meg. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelısségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint annak érvényesítési garanciáit. A társadalom rendszereinek és alrendszereinek mőködése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni elfogadható szinten. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfıbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthetı, de az egyének életében jelentkezı speciális élethelyzeteket feltárja és azokra a jog által kínált segítı lehetıségek keretei között minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetık, biztosítva egyidejőleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modern szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Szeretnénk elérni, hogy a békéscsabai társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvı, egymásra figyelı, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Törekvésünk, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozása, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb idın belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttmőködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttmőködését takarja. A kooperációban végzett segítı tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkezı ellátási problémákkal szemben. 2
Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális védıháló szövésén örvendetes módon egyre több szervezet dolgozik. Munkájuk szerves része Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének, tevékenységüket a lakosság mindinkább megismeri és igénybe veszi. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szervezıdött szolgáltatók csakúgy, mint megyei és országos szolgáltató hálózattal rendelkezı szervezetek (állami és nem állami fenntartók egyaránt). Az ellátási területek azonossága és a szolgáltatások elérhetıségének, egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy a koncepció készítésekor a megyei ellátórendszer szolgáltatásait is figyelembe vettük. Ilyen értelemben Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója több ponton kapcsolódik Békés Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítése is hozzájárul ahhoz, hogy városunk minden lakója számára elérhetıek legyenek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minıségi ellátást biztosítják. Cél, hogy a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 80/2004.(II.26.) sz. közgyőlési határozatával fogadta el. A koncepciót a jogszabályi rendelkezés szerint felül kell vizsgálni. Ennek megfelelıen a dokumentum tartalmazza az adatok frissítését, az elmúlt idıszakban elért eredményeket, a belépett új feladatokat, a jelenlegi helyzet bemutatását és fejlesztési szükségleteit. A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, a vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamennyi, a településen mőködı szociális szolgáltató szervezetet, az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézetet, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségét, a Békés Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési és Szeghalmi Intézetét, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, valamint a Békés Megyei Önkormányzatot. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közremőködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat. Békéscsaba, 2007. augusztus 3
I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, igazodva a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezethez. Az 1999. évi módosítás (1999. évi LXXIII. törvény) szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, és átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, valamint az azokkal kapcsolatos felelısséget és teendıket. A feladatellátásra kötelezett önkormányzat szerepe az ellátás szervezésében meghatározó. A törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenırzési szerep is jelentıs. Az Szt megalkotása óta több területen bıvültek a feladatellátásra kötelezett önkormányzat kötelezettségei, s így került bele a jogszabályba - többek között - a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének feladata is. I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma A szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerősítéséhez kapcsolódó győjtıfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekrıl, a szükségletekrıl és az ellátási kötelezettség teljesítésérıl. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggı szakmai fejlesztési feladatokból tevıdnek össze. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott, reális terv, amely a települési feladatellátás megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minıségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minıségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció elsıdleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön elıtérbe. Célkitőzés a feladatellátás szervezésekor, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerség elve alapján a nem állami, önkormányzati szolgáltatók, a civil szervezetek, valamint az egyház. További fontos elérendı cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttmőködésén alapuló, könnyen hozzáférhetı, adekvát ellátást nyújtson az igénybe vevı részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövıben fellépı új szükségleteket. A szolgáltatások folyamatos szervezeti, szakmai korszerősítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer. 4
II. Helyzetkép II. 1. A társadalmi környezet II.1.1. Demográfia Egy adott település demográfiai folyamatai döntı hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezık együttes hatásának változásával a munkaerıpiacra is. Békéscsaba Megyei Jogú Várost sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fıs megyeszékhelyen ma már alig 64 ezer fı él állandó lakosként. A lakónépesség száma 65295 fı, bár meg kell jegyezni, hogy ez az adat is csökkenı tendenciát mutat. Békéscsaba város állandó lakosainak száma 1998-2006. 1. sz. ábra 67 000 66 500 66 780 66 469 66 000 66 026 állandó lakosok száma 65 500 65 000 64 500 64 000 65 555 65 141 64 626 64 338 64 327 64 034 63 500 63 000 62 500 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 évszám Forrás: Polgármesteri Hivatal A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évrıl évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. 5
2. sz. ábra A természetes fogyás mértéke Békéscsabán 1998-2006. 0-11 -100 természetes fogyás -200-300 -400-289 -311-443 -471-414 -288-293 -500-515 -600 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 1998 2000 2002 2004 2006 évszám A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözık, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követı években hullámozás figyelhetı meg. A táblázat 2002. évtıl mutatja az állandó vándorlások egyenlegét is. 3. sz. ábra Vándorlási egyenleg Békéscsabán 1998-2006. 200 100 vándorlási egyenleg 0-100 -200-300 -400-500 -600 1998 2000 2002 2004 2006 évszám vándorlási egyenleg állandó vándorlások egyenlege Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 6
A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A fa karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak ma 50-54 éves korcsoportjának gyermekei, a 30-34 éves fiatalok még szülıképes korban vannak. Az ábra jól érzékelteti azt az országos tendenciát is, mely a gyermekvállalási szokások megváltozására utal. E szerint ma a fiatalok késıbbi életkorban alapítanak családot, mint 15-20 évvel ezelıtt, és egy kitolódik a szülık életkora az elsı gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve radikális csökkenés figyelhetı meg, amely a reprodukciót sem biztosítja. 4. sz. ábra Férfitöbblet Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. Férfi éves 90 X 85 89 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 Nı Nıtöbblet 3200 2800 2400 2000 1600 1200 800 400 0 0 400 800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 ezer fı ezer fı Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 fınél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma bár nem ilyen ütemben és nagyságrendben nı. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létezı probléma Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8.500 fıt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14.000 fı. 7
5. sz. ábra Az öregedési index Békéscsabán 1998-2006. 2,00% 1,80% öregedési index 1,60% 1,40% 1,20% 1,25% 1,29% 1,32% 1,36% 1,41% 1,46% 1,53% 1,59% 1,65% 1,00% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 évszám Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A csecsemıhalálozás (az 1 éven alul meghaltak száma) az élve születés ezrelékében mért adat. A csecsemıhalálozás mutatóit alkalmasnak tartják egy-egy terület fejlettségi szintjének értékelésére. Az alacsony születésszámok miatt az alacsony mutató csalóka lehet, mert egy haláleset akár több egységgel is növelheti a mutatót. Ez elmúlt tíz év átlagát tekintve 3,4 a mutató nagysága. Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedı tendenciát mutat. II.1.2. Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsısorban a kereskedelemben, jelentıs mértékben az iparban és a mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban dolgozik. A településen elsısorban a térség nyersanyag-elıállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetıséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követı gazdasági szerkezet-átalakulás Békéscsaba Megyei Jogú Várost is érzékenyen érintette (az alapanyag-termelés csökkenése, az export-támogatások minimalizálása és a keleti piacok összeomlása). Az átmeneti állapotot leginkább a jó eszköz felszereléső, stabil pénzügyi pozíciójú vagy a már korábban is exportra termelı vállalatok és 8
gazdálkodó szervezetek tudták a legkevesebb veszteséggel átvészelni, de kisebb-nagyobb mértékő munkaerı elbocsátásokra ezek is gyakran rákényszerültek/rákényszerülnek. A termelés terén a privatizáció utáni megtorpanást bizonyos fellendülés követte. Van példa arra is, hogy ipari tevékenységet végezı nagy vállalkozások folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre a településen, számuk azonban még mindig kevés. Annak ellenére, hogy az önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre alkalmas területekkel, láthatóan ez a lehetıség sem gyorsította fel nagymértékben a további iparosodást és fejlıdést. Az okok a közlekedési infrastruktúra korszerőtlenségére, a tıkehiányra, az alacsony szintő nyereség elérhetıségére és a piaci problémákra vezethetık vissza. Az agrárszektor valamennyi területét rendkívül súlyosan érintette, érinti az ágazat általános válsága. A végbement szerkezet átalakulás itt is jelentıs munkaerı felszabadulással járt. A városban jelentıs a szolgáltatási szektor. Ezen belül a legdinamikusabban fejlıdı ágazat a kereskedelem. A szolgáltató szektor növekedésének egyik pillére a kisszervezetek tevékenysége. Rugalmasságuk miatt a gazdaság fontos szereplıi, de ha nem tudnak alkalmazkodni a fokozatosan erısödı versenyhez, jelentıs részük hátrányos helyzetbe juthat. A másik pillért a hipermarket láncolatok és az iparszerő kereskedelem képezik. Tevékenységüknek a kisszervezetekre gyakorolt negatív hatása már Békéscsabán is mutatkozik. II.1.3. Munkanélküliség A rendszerváltást követı gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a regisztrált munkanélküliek ezt követıen a nyilvántartott álláskeresık megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2006. évi adatok alapján a területi mutató 1 6,31% (48% férfi, 52% nı). A munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány 2 38%, míg az aktivitási arány 3 40,7%. 1164 fı azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nı). İk tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) tekinthetık. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt 3 évben jelentısen nem változott (286, 275, 252 fı). 2006. évben havi átlagban a békéscsabai kirendeltségen 199 volt a sikeres kiközvetítések száma. Ebbıl támogatott állásra átlagban 116, nem támogatott állásra 83 fı került kiközvetítésre. 2007. I. félév végén a nyilvántartott álláskeresık száma 2690 fı. Az elmúlt 9 évet tekintve 2006-ban a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresık száma. 1 A területi mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában 2 A foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 3 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül 9
6. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresık száma Békéscsabán 1998-2006. 3 000 2 685 nyilvántartott álláskeresık 2 500 2 000 1 500 1 000 2 266 2 345 1 825 1 700 1 662 1 505 1 974 2 176 500 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 évszám Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A nyilvántartott álláskeresık korcsoportos megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban (28,5%) 21-30, illetve a 31-40 éves (27,4%) korosztályhoz tartozók keresnek munkahelyet. A 41-50 éves korosztályhoz tatozók alkotják a nyilvántartott álláskeresık 22,2 %-a. A 20 év alattiak a nyilvántartott álláskeresık 4,6 %-a. Magas az 51 év felettiekhez tatozó korcsoport munkanélkülisége is, ık alkotják a nyilvántartott álláskeresık 17,3%-át. A nyilvántartott álláskeresık 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresık számától függetlenül évrıl évre megmarad. Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég mőködik. Többségük (10) belföldre történı munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítıhöz, elhelyezkedés - különösen külföldi munkavállalás céljából. A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresık valamivel több, mint egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Hasonló nagyságrendő az érettségizettek aránya, míg a felsıfokú, egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentıs változás a 2004. évi koncepcióban szereplı adatokhoz képest, hogy a magasabb iskolai végzettségőek (szakközépiskolától felfele) számaránya nıtt az alacsony iskolai végzettségőekhez képest. 10
A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán 2007. június 7. sz. ábra Fıiskola 6% Gimnázium 12% Technikum 5% Egyetem 2% 8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19% Szakközépiskola 19% Szakiskola 2% Szakmunkásképzı 34% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az ellátásból kikerültek számarányáról, sorsuk további alakulásáról nem áll rendelkezésre adat, errıl csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Szintén nem áll rendelkezésre kutatási adat arra vonatkozóan, hogy a családi minta hatására a munkanélküli státuszt milyen arányban öröklik, illetve viszik tovább a munkanélküli szülık gyerekei. II.1.4. Oktatás Az oktatás helyzetét az elmúlt évek során és napjainkban is két tendencia formálja: egyrészt az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsıfokú szaktudás felértékelıdésével a továbbtanulásra felkészítı középiskolák népszerőségének növekedése, ami szinkronban áll a felsıoktatásban tanulók számának emelkedésével. Férıhely problémák - a gyermek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) szabályozott - a gyermekek napközbeni ellátásához tartozó bölcsıdei ellátási formánál figyelhetık meg, ahol 2006. évben a 195 bölcsıdei férıhelyre 307 gyermeket írattak be. A 2006. évi adatok alapján Békéscsabán a 2015 volt az óvodai férıhelyek száma. A 77 óvodai gyermekcsoportba összesen 1836 gyermeket írattak be szüleik. A 213 általános iskolai osztályba 4779 gyermek jár, akiknek mintegy 60%-a napközis tanuló. 7230 fı középiskolai tanuló van városunkban. Ebbıl 2292 tanuló gimnáziumi oktatásban vesz részt. A békéscsabai felsıoktatásban résztvevı hallgatók száma minden tagozatot (nappali, esti, levelezı, távoktatás) figyelembe véve 2438 fı. Nemzetiségi, etnikai oktatásban vesz részt 137 fı általános iskolai, és 63 fı középiskolás diák. 11
Békéscsaba Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai és iskolai ellátása több fogyatékossági típusnál is biztosított. A Napsugár Integrált Óvodában és a Szabó Pál Téri Általános Iskolában mozgás-, érzékszervi- és beszédfogyatékos gyermekek ellátása folyik. Valamennyi oktatási-nevelési intézményben megoldott a sajátos nevelési igényő tanulók ellátása. Az intézményekben a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı tanulók integrált ellátása is folyik. A nevelési és oktatási intézmények hatékonyabb és racionálisabb mőködését segíti az intézmények integrálása. A folyamatok társadalmi szempontból negatív következményeként pedagógusállások szőntek meg, és már néhány esetben teljes intézményi épületet is kivont a fenntartó az oktatási ágazatból. II.1.5. Nemzetiségek Békéscsabán román, szlovák, cigány és lengyel kisebbségi önkormányzat mőködik. Munkájukat a Polgármesteri Hivatalon beül két szakember kisebbségi referens és kisebbségi ügyintézı is segíti. A kisebbségi önkormányzatok mőködése leginkább közösségfejlesztı, hagyományırzı szerepük miatt jelentıs. Érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataik egyre nagyobb hangsúllyal jelentkeznek. Nagy jelentıségő lengyel, a román és a szlovák kisebbségi önkormányzat esetében az anyaországgal történı kapcsolatok ápolása, erısítése, mely nem csak kulturális, de gazdasági elınyökkel is járhat. Békéscsabán nemzetiség specifikus szociális problémák nem jellemzıek. II.1.6. Egészségügy Békéscsabán alapellátásként mőködik a felnıtt-, és gyermek háziorvosi, a védınıi, a fogorvosi, foglalkozás egészségügyi és az ügyeleti, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat saját tulajdonában lévı egészségügyi intézményben fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás is biztosított. Dr. Réthy Pál Kórház Rendelıintézet mőködı kórházi ágyak száma 2007. június 30. Aktív fekvıbeteg szakellátás 352 ágy Krónikus fekvıbeteg szakellátás Összesen Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet 167 ágy 519 ágy A város lakosságának egészségügyi problémái szorosan összefüggnek a korstruktúrával, valamint a foglalkoztatási és szociális helyzettel, érzıdik az alacsony jövedelem miatti helytelen táplálkozás és életmód, valamint a szenvedélybetegségek fıleg az alkoholizmus és a dohányzás hatása. A statisztikai adatok alapján valószínősíthetı, hogy a mindennapi életvitel szintjén szenvedélybetegként élık töredéke jut megfelelı szakellátáshoz. Addiktológiai gondozó Békéscsaba 2003-2006. évben 12
Évszám Ellátott betegek száma Forgalom (beavatkozás) 2003. 858 1 669 2004. 884 1 658 2005. 785 1 512 2006. 1 117 2 389 Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Az országos statisztikai adatokkal megegyezıen a leggyakoribb halálokok a békéscsabai dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet adatai szerint is a keringési rendszer betegségei, de a vezetı halálokokhoz tartozik a daganatos betegségek és az emésztırendszer betegségei. Vezetı halálokok a dr. Réthy Pál Kórház Rendelıintézet adati alapján 2006. évben Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Vezetı halálokok fı %-ban Keringési rendszer betegségei 381 52,41 % Egyéb halálokok 151 20,77% Daganatos megbetegedések 73 10,04 % Emésztırendszer betegségei 65 8,94 % Légzırendszer betegségei 43 5,91 % Erıszakos halálokok 14 1,93% Összesen 727 100,00% A gazdasági rendszer változásával együtt járó bizonytalanság, a stressz, a munkahely féltése, vagy éppen reménytelennek tőnı elérése sok mentális probléma okozója. E betegséggel kapcsolatos elıítéleteket levetkızve mind több érintett kéri szakember segítségét gyógyulásához. Emellett a mentális problémák egy észe szomatizálódik és testi betegségben jelentkezik (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély). Pszichiátriai gondozók Békéscsaba 2003-2006. Évszám Ellátott betegek száma Forgalom (beavatkozás) 2003. 3 485 5 443 2004. 3 077 4 369 2005. 2 775 4 042 2006. 3 755 6 396 Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet 13
Hiányos a rendszere bizonyos betegségcsoportok utókezelésének a szanatóriumi férıhelyek korlátozott száma miatt. Kevés a lehetıség és a munkáltatók részérıl az igény is a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatására. Ez egyrészt szociális problémaként jelentkezik, másrészt egészségügyi problémákat is magában hordoz, hiszen az érintetteknek mentális szempontból is szüksége lenne gyógyulásuk záloga a megfelelı speciális munkakörülmények és feltételek biztosítása mellett a rehabilitációra. Az egészségügyi ellátás speciális részét képezi a hajléktalanok ellátása. A vizitdíj bevezetése tovább nehezítette helyzetüket. Nagy elırelépést jelentene higiéniai és közegészségügyi szempontból egyaránt, ha az OEP által finanszírozott térítésmentes, sajátos hajléktalan ellátás megszervezésre kerülne Békéscsabán. II.2. A szociális gondoskodás fıbb sajátosságai A rendszerváltozás elıtt a szociálisan rászorulók ellátása alapvetıen állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes évektıl az ellátórendszer többszereplıssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemzı. Ez azt jelenti, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális ellátó rendszer jó részét továbbra is állami, önkormányzat fenntartású, illetve mőködtetéső. E szempontból a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények mőködtetési formája a legszínesebb. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a nem állami, önkormányzati fenntartású tartós elhelyezést nyújtó intézményekben megyei, illetve országos beutalási jogkör érvényesül. A szociális ellátórendszer mőködtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlı hozzájutás elvének biztosítása. Ez az alapelv azonban minden igyekezet és jó szándék ellenére a gyakorlatban sérülhet. Van olyan ellátási forma, amely jelenleg teljesen hiányzik a városban, pl. szenvedélybetegek átmeneti otthona. Egyes ellátási formáknál - bár mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város területén, - a rendelkezésre álló férıhelyek száma nem elegendı, pl. fogyatékosok nappali intézményében, idısek otthonában. Területi ellátás hiányáról beszélünk, ha a mőködı intézmény elérése a távolság miatt jelent nehézséget a szolgáltatást igénybe venni szándékozó számára, pl. Erzsébethely nyugati részén nincs idısek klubja, az itt lakók csak a településrésztıl nagyobb távolságra lévı Orosházi Utcai Idısek Klubjában tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének további sajátossága, hogy a speciálisan elsısorban az idısek ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény kérelem, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén étkeztetés keretében ellátja gyakorlatilag Békéscsaba város minden rászoruló állampolgárát. Ezt az ellátási formát jelentıs számú aktív korú nem foglalkoztatott, egészségi és mentális problémával küzdı veszi igénybe. II. 3. A szociális szolgáltatások alanyai Az Szt. alapján a rászorultak pénzbeli és/vagy természetbeni ellátás, illetve személyes szociális szolgáltatás formájában kaphatnak segítséget. A személyes szociális ellátások alapvetıen öt ellátotti csoport idısek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok részére nyújtanak szolgáltatásokat. 14
A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezıtlen szociális körülmények között élı lakosok tekinthetık. Magyarországon 1990. és 2001. között 11 %-kal csökkent a házasok, és 27 %-kal nıtt az elváltak száma. Békéscsabán napjainkban 3 házasságkötésre két válás jut. A családszerkezet kedvezıtlen változására utal, hogy egyszemélyes háztartás az összes háztartás valamivel több, mint egynegyede. A szociális szolgáltatást igénylık problémáinak oka leginkább anyagi természető, de adódhat az életkorból, egészségi állapotból, családi állapot változásból vagy az egyén mentális állapotából. Gyakran több elem van egyszerre jelen és köztük ok okozati összefüggés is van. A szociális szolgáltatás megszervezésére kötelezett önkormányzat feladata koncepcionális szinten a meglévı és a várható problémák meghatározása, és felkészülés azok hatékony kezelésére. Számtalan oka, sokféle elızménye lehet annak, hogy valaki szociális szolgáltatást igénylıvé váljon. Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyeknél már a segítségkérés idıpontjában szükséges a beavatkozás. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a 60 évnél idısebb lakosság aránya a teljes népességen belül jelenleg 21,8%. Kiemelkedı az úgynevezett legöregebb öregek, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylı társadalmi réteg. İk a település teljes népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemzı, hogy mintegy kétszer annyi nı éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó elırejelzései szerint az idısek aránya a jövıben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nıni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. A rendszerváltás után lezajlott gazdasági átalakulás egyik fájdalmas következménye, hogy a korábban megszokott teljes foglalkoztatás rendkívüli ütemben alakult át, munkahelyek szőntek meg tömegével egyik napról a másikra. Az állását vesztett aktív korú népesség jelentıs része azonban nem munkanélkülivé vált, hanem a munkaerıpiacra való kivonulás legális formájaként igénybe vette a korkedvezményes és a rokkant nyugdíjazás lehetıségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jutott viszonylag alacsony, de rendszeres jövedelemhez. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerő ellátásban. Az ellátások nagyságrendjére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy azok átlaga csak a vizsgált idıszakban mintegy két és félszeresére nıtt, míg az ellátásban részesültek száma 12 %-os növekedést mutat. 15
8. sz. ábra Nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerő ellátásban részesülık Békéscsabán 1998-2006. ellátások száma 22 500 22 000 21 500 21 000 20 500 20 000 19 500 19 000 18 500 70 000 21 432 21 485 21 663 21 766 21 738 21 829 21 919 61 372 60 000 57 221 52 250 50 000 47 576 20 325 41 373 40 000 35 835 31 483 19 556 29 180 30 000 25 520 20 000 10 000 ellátások átlaga (Ft) 18 000 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 évszám ellátások száma ellátások átlaga (Ft) 0 Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba A táblázatban szereplı összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegő nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességőek járadékára jogosultak. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül. 9. sz. ábra Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben Hozzátartozói nyugdíjak 6% Megváltozott munkaképességőek járadéka 10% egyéb 7% Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjellátás 57% Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak 20% Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba 16
A rendszeres szociális segélyben részesülık száma az utóbbi években dinamikusan megemelkedett. 10. sz. ábra Békéscsaba város önkormányzata által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1998-2006. ügyfelek száma 800 700 600 500 400 300 200 100 0 753 549 405 321 260 270 109 117 136 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 évszám Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévık csökkentik a rendszeres szociális segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhetı meg. Az elmúlt évben közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az idılegesen felajánlott munkalehetıséget a segélyben részesülık 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló nagyságrendő azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre felajánlott munkakört. A különbözı foglalkoztatási programban több mint 100 fı vett részt 2006. évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez. 226 fı jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzı nagykorú hozzátartozóként ápolási díj igénybe vételére. Az ápolási díjban részesülık egyharmada méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban részesül a 2461 fı. Számuk növekedést nem mutat, aminek valószínőleg az az oka, hogy a jogosultsági határok nem követik a nyugdíjemelést, és emiatt nagyon sok viszonylag alacsony jövedelmő és magas gyógyszerköltséggel rendelkezı család nem jut hozzá ehhez az ellátási formához. A kirekesztettnek tekinthetjük a fogyatékkal élıket. Az integrációjukat segítı közintézmények és a közlekedési eszközök teljes akadálymentesítése még ma sem megoldott. Foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának. 2006. évben több mint kétezren részesültek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményével kapcsolatos támogatásban. A fogyatékkal élık és a megváltozott munkaképességőek helyzetében jelentıs változást lehet elérni megfelelı oktatásuk, illetve rehabilitációs foglalkoztatásuk révén, mellyel együtt sok más szociális szférát érintı probléma is könnyebben kezelhetıvé válik, ami nem csak 17
közvetlenül a fogyatékkal élı személyre, hanem családjára és környezetére is kihat. Követendı cél, hogy az önkormányzat és intézményei - lehetıségei szerint - törekedjenek arra, hogy bizonyos munkakörökben fogyatékkal élıket alkalmazzanak. 18
III.1. Az alapellátások III. A személyes szociális szolgáltatások típusai Az alapellátás, mint szociális szolgáltatás biztosításának célja, hogy a települési önkormányzat segítséget nyújtson a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A jogszabály öt ellátotti csoportot nevez meg, - idıskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek mely csoportok ellátásának megszervezésérıl az alapellátás keretében is gondoskodni kell. Ugyanezen öt ellátotti csoport köré épülnek fel alapvetıen az Szt. személyes szociális szolgáltatást nyújtó nappali, átmeneti és tartós bentlakásos ellátási formái. Az ellátandók köre az Szt. 2001. évi módosításakor jelentısen bıvült. A települési önkormányzat az alapellátást biztosító szociális intézményei (szolgáltatók) együtt kell mőködjenek a szociális, az egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szervezetekkel. A tevékenységének összehangolása - a szolgáltatást igénybe vevı személy szociális ellátása érdekében - a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki. Az alap ellátás során az egyes szolgáltatást igénylık esetében a szociális szolgáltatást végzı személy gondozási tervet készít az ellátott részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességérıl, idıtartamáról. III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás A tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen mőködtethetı. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közremőködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhetı meg. III.1.2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. 19
III.1.3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. III.1.4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését. A Családsegítés eleme a családgondozás, a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését segítı folyamat. A családsegítı szolgáltatás feladata közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Tevékenységi körébe tartozik a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, valamint a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programok, és a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatások biztosítása. III.1.5. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitele fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. III.1.6. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését. A háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotát folyamatos figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az ellátott számára a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, 20
szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, valamint megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás keretében fentieken túl biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, és a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. III.1.7. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. III.1.8. Utcai szociális munka Az Szt-ben szabályozott utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. III.1.9. Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. 21
Nappali intézményben ellátható a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személy is. III.2 Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. III.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idısek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: idıskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idısek otthonában az 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az idısek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetı fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetıség. A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehetı fel, aki az ellátás igénybevételének idıpontjában nem veszélyeztetı állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre idılegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelezı intézeti gyógykezelésre nem szorul. A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. 22
III.2.2. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetıleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye elıkészíti az ott élık családi és lakóhelyi környezetbe történı visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszőnését követı utógondozást. A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítıprogramokban való részvételt. III.2.3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egy év idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. Ezen intézményforma típusai az idıskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Az idıs korúak gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházába azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. A szenvedélybetegek átmeneti otthonába az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. 23
Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. III.2.4. Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettı, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt ideértve az autista személyeket is -, illetıleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevı részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı ellátást biztosít. 24