Kozmogén klór ( 36 Cl)

Hasonló dokumentumok
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

FIZIKA. Atommag fizika

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Trícium A nukleáris technika melléktermékének vízföldtani alkalmazása

Radon a felszín alatti vizekben

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Ionizáló sugárzások dozimetriája

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

KLÓR. A Cl geokémiailag: erősen illó, oldható mobilis.

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái

A sugárzás biológiai hatásai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Cs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

G L O B A L W A R M I N

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Radioaktivitás biológiai hatása

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

Vízminta radioaktivitásának meghatározása.

Az atommagtól a konnektorig

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Életéről. Miről lesz szó? A nyomjelzés ötlete A hafnium felfedezésének elemzése A Nobel díj Hatása napjainkban

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Jobb félni, mint megérteni?

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Nukleáris vizsgálati módszerek az IKI-ben

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Átírás:

Kozmogén klór ( 36 Cl) A természetben a klór közel 100%-át a 35 Cl és 37 Cl stabil izotóp alkotja. A kozmogén radioaktív klór ( 36 Cl) (t 1/2 = 3.08 x 10 5 ): atmoszférában az Ar, litoszférában a Ca, K, Cl atommagok széthasadásával, hidroszérában Cl - -ből keletkezik. Atmoszférából (ahol max. 1 hetet tartózkodik) a felszínre kerül csapadékkal vagy száraz hulló részecskeként. Idős (60 ezer és 1 millió éves) vizek és glaciális jég korolására alkalmas (vízben könnyen oldódik!). Litoszférában (kalcitban és földpátban) keletkezik, ezért az atmoszférikus 36 Cl könnyen eltávolítható a kőzetek felszínéről ( előny), de a kőzetekben keletkezett 36 Cl mállással kioldódhat ( hátrány).

Felszín alatti vizek 36 Cl koncentrációja a radioaktív csapadék részarányra - azaz a kihullás mértékére - (atom x m 2 xs 1 ) (víz esetében atom/liter - atom x L 1 ) való konvertálásával számítható ki. Pl. 15 atom x m 2 xs 1 természetes 36 Cl radioaktív csapadék részarányával, 750 mm évi csapadékkal, 75 mm-es évi evapotranspirációval számolva a felszíni és felszín alatti vizek 36 Cl-ja kiszámolható. Az évi radioaktív csapadék részarány: 15 atom x m 2 xs 1 = 473 x 10 6 atom x m 2 xév 1, ami osztva az évi korrigált csapadékkal: 473 x 10 6 /(0.75 0.0075)=700 x 10 6 atom x m 3 vagy 7 x 10 5 atom x L 1. Felszín alatti vizekben a 36 Cl koncentrációja meghaladhatja a 10 7 atom x L 1 -t.

Technikai-analitikai fejlődés 1970-től mérhető. Meghatározása: Gyorsító tömegspektrométerrel (Accelerator Mass Spectrometry AMS; $125-$500/minta) További alkalmazása: - Kormeghatározás: vízkörforgás ideje; fiatal üledékek és mészanyagok lepusztulásának és fejlődésének ideje. - A jelenleg is fejlődő korallzátonyok (Barbados és Puerto Rico) lepusztulási sebességének meghatározása. - Vasérctelepek üledék-felhalmozódási sebességének meghatározása (Brazília és Ny-Ausztrália). Nagymennyiségű 36 Cl keletkezett a tengeralatti atombomba robbantások során már 1952 előtt. Globális nyomjelzés (mint a 3 H). A csapadékban mérhető 36 Cl csúcs 8 évvel megelőzi 1963-as trícium csúcsot; Az 1980-as évekre visszaállt az eredeti érték kihullott.

1956 1964 36 Cl 3 H Thermonuclear fallout of 36 Cl in the Dye-3 ice core from Greenland (70 N)), shown with tritium measured in precipitation at Ottawa, Canada (45 N) for comparison. The 36 Cl peak preceded the tritium peak due to the low altitude marine setting of the early tests, which activated marine Cl ( 36 Cl data from Bentley et al. 1986). Sharp drop of the peak is due to washing of Cl from troposphere by precipitation, and not decay (t ½ = 300 ka).

Jó egyezés a hidraulikai modellel (435 m/év áramlási sebesség)! Deák Horváth-Deák, 2009

Holt-tenger: nincs lecsapolás, csak párolgás egyszerű hidrológiai rendszer: folyók, tavak, források. Dél felé a Cl tartalom növekszik. A Holt-tenger 15 ezer éves ( 14 C alapján), a só kora 20 ezer éves ( 36 Cl alapján) átöröklés a pleisztocén előfutár Lisan-tóból. Változékonyság 36 Cl- és Cl-ban a folyók és a meder kőzeteinek kölcsönhatásával (kioldásával) és a bepárlódással magyarázható mindkét folyamat Cl növekedést okoz a rendszerben. A bepárlódás nem változtatja a 36 Cl/Cl, azonban kioldás csökkenti az arányt.

Kozmogén jód ( 129 I) Kozmikus sugárzás és a levegőben levő xenon kölcsönhatása radioaktív kozmogén 129 I keletkezik természetes forrás. Jól mérhető: 129 I/ 127 I (stabil) = 10-9 -10-15. Leginkább a mérsékelt övben lehet találni, ahol nincsenek nagy vízkeveredési rendszerek. Urán és plutónium izotópok hasadásából származik mesterséges (nukleális szennyeződés) forrás 129 I/ 127 I (stabil) = 10-6 1950-től. A hosszú a felezési ideje (t 1/2 =15,7 millió év), jól használható idős rendszerek kormeghatározására. A 36 Cl-val együtt alkalmazható, mert könnyebben kiszűrhető az antropogén szennyezés. Meghatározása: Neutron besugárzás hatására a 129 I-ból könnyen mérhető γ- sugárzást is kibocsátó 130 I keletkezik γ spektrometria vagy röntgen spektrometria (XRS), továbbá folyadékszcintillációs számlálás (LSC), neutronaktivációs analízis (INAA).

Erősen mobilis és illékony. Érzékeny a 129 I/ 127 I arány változása a természeteshez képest: - A 129 I a környezetbe nukleáris létesítmények víz és levegő kibocsátásából (szivárgásokból) kerül ki. 129 I emisszió kíséri a nukleáris robbantásokat is. A szennyeződés első jele hulladéktárolók ellenőrzésére alkalmas. - A kibocsátást követően a radioaktív izotópok többsége viszonylag gyorsan lebomlik, így a szennyeződésre sokszor csak a 129 I aktivitáskoncentrációjából lehet következtetni. A szennyeződés utolsó jele?

36 Cl és 129 I bejutása a elő szervezetbe - A felszín alatti vizek kiáramlási területein a Cl és a I is bekerül a talajvízbe és a légkörbe elérhetővé válik a növények számára is. A klór növényekbe 470-szer könnyebben fel tud szívódni, mint a jód. - Elérési útvonalak az emberig: - 36 Cl : gyökér-növény-ember - 129 I: levél/gyökér-növény-ember egyéb érintkezés az emberrel: ivóvíz, jódozott só, uszoda, fertőtlenítő szerek, műszál, PVC, szintetikus anyagok, húsfogyasztás, stb.

36 Cl és 129 I élettani hatásai A stabil Cl és I nélkülözhetelen az emberi szervezet számára. A szervezetbe kerülhet: étellel, itallal, de inhalálva bejut a sejtekbe is! A Cl biológiai felezési ideje kb. 10 nap. Veszélyes a 36 Cl, ha 0,1 mg/nap/kg intenzitással jut be a szervezetbe. irritáló, rákkeltő hatás van. A I biológiai felezési ideje kb. 12 nap. A 129 I sokkal veszélyesebb a gamma és röntgen sugárzása miatt, mint a 36 Cl. Szájon át 180 kbq, inhalálva 330 kbq ártalmas dózis. Pajzsmirigyrák kialakulásának a kockázatát megnöveli!