1 BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2007. (III.30.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Berhida Város Önkormányzata a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján működésének részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg: B E V E Z E T Ő Berhida Város Veszprém megye keleti részén helyezkedik el a Bakony lábánál a Séd völgyében. A régészeti feltárások szerint Berhida már az őskorban is lakott település volt. A történelem során neve többször is megváltozott, jelenlegi formájában a XIV.századtól ismert. A középkorban mint oppidum jellegű település ismert. A lakosság a csekély számú elszegényedett kisnemest és iparost leszámítva a mezőgazdaságból élt. Az 1920-as évek elejével Peremartonban megépült Ipari Robbanóanyaggyár és ezzel egyidőben a környező településeken folyamatosan épülő ipari üzemek átrendezték a foglalkoztatottságot és a község arculatát. Megváltoztak a közigazgatási határok is előbb Kiskovácsi majd Peremarton is beolvadt az anyaközségbe. 1971-től ismét nagyközség és mint munkáslakta település egyike a megye legnagyobb községeinek. Az 1985 augusztusi földrengésben a lakások, intézmények, üzemek nagy része sérült, megrongálódott. Országos összefogás segítségével az újjáépítés rövid időn belül megtörtént, lényegileg kialakult a mai arculata településünknek. A környező községek vonatkozásában központi koordináló feladatokat is ellátva egyre városiasabb településünk megjelenése.
2 I. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE 1. (1) Az Önkormányzat elnevezése: Berhida Város Önkormányzata. (2) Az Önkormányzat címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 2. (1) Az Önkormányzat Berhida Város történeti múltjára utaló jelképként zászló, címer alapításáról döntött. (2) Az önkormányzati jelképek használatának módjáról külön rendelet rendelkezik. I I. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 3. A Képviselő-testület tagjainak száma 13 fő, a polgármesterrel együttesen 14 fő. (A képviselők névjegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 4. (1) Az önkormányzati jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja. (2) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. (A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit a 2. sz. melléklet tartalmazza.) A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEI 5. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. AZ ALAKULÓ ÜLÉS 6. Az alakuló ülés részletes szabályait az 1990. évi LXV. tv.(továbbiakban: Ötv) tartalmazza. RENDES ÜLÉS 7. A Képviselő-testület évenként saját munkaterve alapján havonta ülésezik, július és augusztus hónapban ülésszünetet tart. Az ülések általában 16 órakor kezdődnek.
3 RENDKÍVÜLI ÜLÉS 8. A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. 9. A Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belül össze kell hívni: a.) a települési képviselők 1/4-ének kezdeményezésére, b.) a Képviselő-testület állandó bizottságának, a Településrészi Önkormányzó Testületének indítványára. 10. (1) A 9. -ban meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a témát illetően indítványhoz minden esetben írásbeli előterjesztést kell becsatolnia. (2) A 9. a.) pontban meghatározott esetekben szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják. (3) Az indítványt az előterjesztéssel együtt az ülés elnökéhez, polgármesterhez kell benyújtani. 11. (1) Amennyiben a Képviselő-testület összehívására a 9. -ban meghatározottak miatt kerül sor, akkor az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül az ülést meg kell tartani. A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni. (2) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE 12. (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a 15. (2) bekezdésében megjelölt személy jogosult az ülés összehívására. (2) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. (3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. (4) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak a.) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a Kultúrház és Művelődési Ház előterében történő kifüggesztés útján b.) az Önkormányzati Híradó rendes ülést megelőző havi számában c.) a helyi képújságban az ülést megelőző héten. a (3) bekezdésnek megfelelően kell értesíteni.
4 (5) A Képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni a.) a települési képviselőket, b.) a jegyzőt, c.) a kisebbségi önkormányzatok elnökét, d.) a településen megválasztott országgyűlési képviselőt, egyházak helyi képviselőit, helyben működő civil szervezetek képviselőit, a helyben működő pártok vezetőit, e.) a Polgármesteri Hivatal Irodavezetőit, az aljegyzőt, f.) azoknak a bizottságoknak, részönkormányzatnak a nem képviselő-testületi tagjait, amelyeket a napirend érinti, g.) a napirendi pontok előadóit, az önkormányzati intézmények vezetőit, h.) akiket a polgármester indokoltnak tart, i.) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít. (6) A meghívóval együtt kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére számítástechnikai adathordozón, illetve elektronikus úton, más jogosultak részére általában papír alapon, de kérésük szerint lemezen, elektronikus formában is lehet. Az (5) bekezdés d.) pontjában meghatározottak részére meghívót kell kézbesíteni, míg a f.), g.) pontban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA 13. (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános (Ötv. 12. (3) bek.). (2) Zárt ülést kell tartani: a.) önkormányzati, hatósági ügyekben, b.) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, c.) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. (Ötv.12. (4) bekezdés a.) pont (3) Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és kiírt pályázata tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (Ötv. 12. (4) bek. b.) pont 14. (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet (tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat), az ülés munkáját nem zavarhatja. (2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
5 I I I. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ELNÖKE ÉS JOGKÖRE AZ ELNÖK 15. (1) A képviselő-testületi ülés (továbbiakban: ülés) elnöke a polgármester (Ötv. 12. (2) bek.). (2) A polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester látja el az ülés elnökének teendőit. (3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a Szabályzat 42. -ában megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan. (4) A már összehívott Képviselő-testület ülésén, amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva vannak, akkor a korelnök látja el az elnöki teendőket. Ez esetben a korelnök személyének megállapításakor a polgármester és az alpolgármester korát nem kell figyelembe venni. AZ ELNÖK JOGKÖRE 16. (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését a.) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el, b.) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 23. -ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket, c.) figyelemmel kíséri a 42. szerint a Képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet. (2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: a.) az ülés vezetése, b.) a szó megadása, megtagadása, c.) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás (17. ), d.) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása (47., 48. ) e.) az ülés félbeszakítása (18. ), f.) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására (19. ), g.) tárgyalási szünet elrendelése (20. ), h.) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel. (3) Az elnök vitavezetési feladatai: a.) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát (21. ), b.) szavazást rendel el, c.) megállapítja a szavazás eredményét, d.) kimondja a határozatot. (4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre: a.) felszólítási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor, b.) az ülés rendjének biztosítása (22. ),
6 c.) d.) az aktuális ügyek utolsó napirendjeként tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatást ad. TÁRGYRA TÉRÉS, A SZÓ MEGVONÁSA 17. (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. (2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a.) bármely vitában a 2 perces szókérés, b.) az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül. AZ ÜLÉS FÉLBESZAKÍTÁSA 18. Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik. NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA 19. (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni. VITA BEZÁRÁSA, TÁRGYALÁSI SZÜNET 20. (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. (2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérésben vita nélkül határoz. (3) Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében
7 RENDFENNTARTÁS 21. (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja amennyiben ennek nem tesz eleget, 5 perc szünetet kell elrendelni. Ha a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, ez kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell és ez alapján a tárgyhavi képviselői tiszteletdíja 25 %-át le kell vonni.. (2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett s szabályzatban meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. I V. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE HATÁROZATKÉPESSÉG 22. (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több, mint fele jelen van (Ötv. 14. (1) bek.). (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait. TÁVOLLÉT 23. A Képviselő és a bizottsági tag akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökének. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül és a tárgyhavi tiszteletdíj 25 %-a levonásra kerül az adott ülésre vonatkozóan. MUNKATERV 24. (1) A Képviselő-testület rendes üléseit féléves munkatervek szerint (7. ) tartja. A munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik. (2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a.) valamennyi képviselő-testületi tagtól, b.) a Képviselő-testület bizottságaitól, c.) az alpolgármestertől,
8 d.) a Településrészi Önkormányzó Testülettől e.) a jegyzőtől, (3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani. 25. A munkatervnek tartalmaznia kell: - az ülésnapok várható időpontját, - a napirendek címét, előadóját, - az előkészítésért felelős nevét, - azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, - a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendeket, 26. A munkaterv alapján üléstervet kell készíteni. 27. (1) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára előző év decemberében és a tárgyév júniusában egyszeri szótöbbséggel határoz. (2) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról. A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE 28. A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. NAPIRENDRE VÉTEL 29. (1) A Képviselő-testület elnöke köteles a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni a.) az előterjesztéseket (31. ), b.) az önálló indítványokat (32. ), c.) az interpellációt (33. ). (2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) rendeletek, b.) beszámolók, c.) tájékoztatók, d.) aktuális ügyek ezen belül: - önálló indítványok, - módosító javaslatok, - interpellációk. A határozati javaslatok tárgyalására a b.) c.) d.) pontokhoz kapcsolódóan kerül sor.
9 (3) A 12. (3) bekezdésében jelölt határnapok után az ülés elnöke a napirendet csak az írásbeli anyag kézbesítését követően érkezett, halasztást nem tűrő ügyekben, valamint a Szabályzatban meghatározott esetekben egészítheti ki, ennek felvételéről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. 30. (1) A Képviselő-testület a tavaszi és őszi ülésén köteles napirendjére felvenni a költségvetés megállapításáról, módosításáról, végrehajtásáról szóló előterjesztést, rendelet-tervezetet. AZ ELŐTERJESZTÉSEK 31. (1) Előterjesztésnek minősülnek a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt a.) rendeletek, b.) beszámolók, c.) tájékoztatók, d.) aktuális ügyek ezen belül: - önálló indítványok, - sürgősségi javaslatok, - interpellációk. (2) Az (1) bekezdésben foglalt b.), c.), d.) pontok szerinti előterjesztés szóbeli is lehet. KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNYOK 32. (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni. (2) Képviselői önálló indítványt a a.) polgármester, b.) alpolgármester c.) települési képviselő tehet. (3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő saját kezű aláírását. (4) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 31. -ban foglaltaknak megfelelő - rendeleti javaslatok, - határozati javaslatok lehetnek.
10 INTERPELLÁCIÓ 33. (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a a.) polgármestertől b.) alpolgármestertől c.) jegyzőtől, távollétében aljegyzőtől d.) bizottság elnökétől, Településrészi Önkormányzó Testület vezetőjétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni (Ötv. 19. (2) bek. a.) pont (2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a.) az interpelláló nevét, b.) az interpelláció tárgyát, c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni. (4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, legfeljebb 2 percben. NEM ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNYOK 34. Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható nem önálló indítványok: - sürgősségi javaslat, - módosító javaslat, - bizottsági ajánlás. SÜRGŐSSÉGI JAVASLAT 35. (1) A polgármester, alpolgármester a bizottságok, a képviselő és a jegyző (távollétében az aljegyző) javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni. (2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. (3) A sürgősségi indítvány kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 36. (1) A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a 32. (2) bekezdésében jelöltek módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni, a rendeleti javaslathoz írásban előterjesztve.
11 (2) A módosító javaslatról a Képviselő-testület vita után dönt. BIZOTTSÁGI AJÁNLÁS 37. (1) A Képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást nyújthat be a Képviselőtestületnek. (2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is. AZ INDÍTVÁNYOK SZABÁLYSZERŰSÉGE 38. Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasítja (32. (3) bekezdés). A RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉS NAPIRENDJE 39. (1) A napirendi pont beterjesztéséről a Képviselő-testület elnöke gondoskodik. A 9. -ban meghatározott indítványozó egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja. (2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakat követően egyszerű többséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát. 40. A 29. és 34. -ban foglaltakon kívül más a Képviselő-testület ülésére tárgyalás céljából nem nyújtható be. KIZÁRÁS A DÖNTÉSHOZATALBÓL 41. (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti (Ötv. 14. (2) bek.). (2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. 42. (1) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv. 14. (2) bek.). (2) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges (Ötv. 14. (2) bek.).
12 A TANÁCSKOZÁS RENDJE 43. (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a.) azok, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít, b.) akinek az elfogadott napirend keretében az ülés elnöke szót ad, c.) akinek az ülés elnökének felvetése esetén a Képviselőtestület szót ad, d.) a Testület nyilvános ülésén a 12. (5) bekezdés a.), b.), c.), e.), f.), g.) pontok szerinti meghívottak. (2) A (1) bekezdés a.) és b.) pontjában megjelölt azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal. (3) Az (1) bekezdés c.) pontjában jelölt esetben a Képviselő-testület vita nélkül dönt. FELSZÓLALÁS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉN 44. A felszólalások típusai: a.) napirend előtti felszólalás, b.) felszólalás ügyrendi kérdésben, c.) napirendhez kapcsolódó felszólalás, d.) határozathozatal előtti felszólalás. NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS 45. (1) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden szót kérhet. A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal a polgármesterhez írásban vagy e-mailben kell benyújtani. (2) A napirend előtti felszólalás maximum 3 percig tarthat. (3) Vitának és határozathozatalnak helye nincs. (4) Határozathozatalt igénylő felszólalások csak az aktuális ügyek keretében tárgyalhatók. FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI KÉRDÉSHEZ 46. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS
13 47. (1) A napirend előadója maximum 2 perc időtartamban szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült új tényekkel kiegészítheti. A napirendi vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök, részönkormányzat vezetője ismertetik a képviselő-testületi ülés előtti időpontban megtartott ülésen kialakított állásfoglalásokat. A kisebbségi véleményt megfogalmazók egyike legfeljebb 2 percben ismertetheti állásfoglalásukat. (2) Az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid, tárgyszerű választ adni maximum 5 percben. (3) A napirendi téma vitája során a képviselő-testület tagjai a témához kapcsolódóan, lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kell fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat. A napirendi pont tárgyalása során a képviselő 2 alkalommal szólhat hozzá. Az első alkalommal maximum 5, másodiknál maximum 3 perc időtartamban. (4) Korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 percben kérhet szót. A hozzászólását már megtevő képviselő a személyével kapcsolatos hozzászólásra maximum 2 percben reagálhat. (5) A polgármester esetenként javaslatot tesz a képviselő-testületnek a témakörben meghívott nem tanácskozási joggal résztvevő személy hozzászólásának engedélyezésére vagy megtagadására. (6) A hozzászólások a kézfeltétellel történő jelentkezések sorrendjében követik egymást. Az elnök a 16. (2) bekezdése szerint jár el. (7) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszol a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek köteles megadni a hozzászólás jogát, ha az bármely javaslatra törvényességi észrevételt kíván tenni. HATÁROZATHOZATAL ELŐTTI FELSZÓLALÁS 48. Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat. ELTÉRÉS A TÁRGYTÓL 49. A tárgytól eltérni csak a Képviselőtestületnek az elnök indítványára vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.
14 V. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE 50. Az önkormányzati rendelet megalkotására a Szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 51. A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot (Ötv. 16. (1) bek. ). 52. A rendeletalkotás kezdeményezésére, előterjesztésére a 31. és a 32. -ra vonatkozó szabályok az irányadók. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MEGTÁRGYALÁSA 53. (1) A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. (2) A polgármester gondoskodik a rendeleti javaslatnak törvényességi szempontú vizsgálattára a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról. 54. A javaslatot a benyújtástól számított legkorábban 15 nap elteltével, s legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni a 29. szabályai szerint, feltéve, ha a javaslatot nem a tavaszi ülésszak utolsó 15 napján nyújtották be. Ez esetben az őszi ülésszak első rendes ülésén kell a Képviselő-testület napirendjére tűzni. 55. A javaslat tárgyalásának napját úgy kell meghatározni, hogy a tárgykörben érintett bizottság (bizottságok) előkészítő ajánlását a képviselők az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják. 56. (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. (2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök az újabb javaslatként véleményezésre a tárgykörben érintett bizottságnak kiadhatja. A bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet. E kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. RENDELETALKOTÁS 57. (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
15 (2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni. 58. A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben a szabályzat IV. és VI. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A RENDELET KIHIRDETÉSE 59. (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá (Ötv. 16. (3) bek.). (2) A rendeletet naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, hó és nap megjelölésével kell ellátni. A rendelet jelölése Ör rövidítéssel történik. 60. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendelet nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. 61. (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (2) A kihirdetés módja: hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja. A kihirdetett rendeletekről azok tartalma nélkül - a lakosságot a helyi képújságon, újságon keresztül tájékoztatni kell. A kihirdetést követően a weblapon teljes terjedelemben kell megjelentetni. V I. F E J E Z E T A SZAVAZÁS RENDJE 62. (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz. (2) Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a Képviselőtestület. (3) A Képviselő-testület határozatát naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal hó és nap megjelöléssel kell ellátni. A határozat jelölése Kt. rövidítéssel történik.
16 DÖNTÉSHOZATAL 63. Az egyszerű többséggel hozott határozathoz, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének az igen szavazata szükséges (Ötv. 14. (1) bek.). 64. (1) Minősített többség szükséges (Ötv. 15. (1) bekezdés) a.) a rendeletalkotáshoz, b.) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, c.) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, d.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, a nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e.) intézmény alapításához f.) döntésből való kizáráshoz (Ötv. 14. (2) bek.), g.) zárt ülés elrendeléséhez a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Ötv. 12. (4) b.) pont), h.) név szerinti szavazással feloszlásának kimondásához (Ötv. 19. (3) bek.), i.) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti kereset benyújtásához (a megyei bírósághoz, a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében) (Ötv. 33/B. (1) bek.), j.) alpolgármester - titkos szavazással történő - választásához (Ötv. 34. (1) bek.), k.) a helyi kitüntető címek és díjak odaítéléséhez, e.) törvény, illetve helyi rendelet által meghatározott esetekben. (2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének a szavazata szükséges (Ötv. 15. (2) bek.). 65. Szavazni személyesen kell. 66. A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. 67. (1) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. (2) Ugyanabban a tárgykörben a döntés után megismételt szavazás semmilyen okból nem rendelhető el. Nem számít ismételt szavazásnak a szavazatok számának tisztázása, egyeztetése. NÉV SZERINTI SZAVAZÁS 68. (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat, erről a Képviselő-testület dönt. A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
17 A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben. (3) Nem minősül névszerinti szavazásnak a képviselők nem egyhangú szavazása esetén zárójelben feltüntetett neve. Ez a szavazással kapcsolatos utólagos vita kizárását szolgálja. TITKOS SZAVAZÁS 69. (1) Titkos szavazásra törvényben foglalt esetekben kerülhet sor. (2) Titkos szavazás tartható: a.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügyben, b.) önkormányzati hatósági ügyben, c.) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, d.) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés és kiírt pályázata tárgyalásakor. (3) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt a 32. (2) bekezdésében foglaltak indítványozhatják, de az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. 70. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik. 71. Titkos szavazásnál a Képviselő-testület által e feladat lebonyolítására a képviselőkből választott szavazatszedő bizottság jár el. A TITKOS SZAVAZÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 72. A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát. 73. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. Ezzel a szavazatszedő bizottság megszűnik. A JEGYZŐKÖNYV 74. (1) 1 A Képviselő-testület megbízásából a nyilvános ülésről készüljön videofelvétel, amely a helyi tévében a napirendekhez kapcsolódóan - külön döntés alapján - kizárólag vágatlan formában adható le. A képviselő-testületi ülést követő 10 napon belül a helyi kábeltévén keresztül a lakosságot az önkormányzat tisztségviselői, a bizottságok elnökei, elnökhelyettesei 1 Módosította: 6/2008.(II.29.) rendelet 1. -a. Hatályos: 2008. február 29-től.
18 tájékoztatják a nyilvános ülésen hozott főbb döntésekről, ezek összegzett indokairól. A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A hangfelvételt az üléstől számított 6 hónapig meg kell őrizni. Videó-felvételt kell készíteni az alakuló ülésről és a közmeghallgatásról, amelyet a helyi tévében kell bemutatni. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Ötv. 17..(1) bekezdésében foglaltakon túl: a.) az ülés helyét, időpontját b.) az ülés megnyitásának idejét, c.) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét, d.) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólás lényegét, e.) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, f.) a határozathozatal módját, g.) a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét, h.) szükség esetén az elnök intézkedéseit, i.) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, j.) az ülés bezárásának idejét. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik: a.) meghívó, b.) írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok, c.) jelenléti ív, d.) a 75. szerint benyújtott hozzászólás, e.) név szerinti szavazásról készült névsor, f.) elfogadott rendeletek. 75. A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben (Ötv. 19. (2) b.)) 76. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik (Ötv. 17. (1) bek.). 77. A Képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá (Ötv. 17. (2) bek.). 78. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének (Ötv. 17. (2) bek.). A Képviselő-testület tagjainak számítógépére - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet - a következő ülésen kell feltölteni. 79. Az állampolgárok a jegyzőkönyvet - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik, illetve az önkormányzat weblapján olvashatják.
19 V I I. F E J E Z E T A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA 80. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit (Ötv. 19. (1) bek.). (2) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. 81. A képviselő a.) részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében (Ötv. 19. (1) bek.), b.) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságok, a polgármester, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19. (2) bek. c.)pont) c.) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet (Ötv. 19. (2) bek. d.)pont d.) a Képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelheti, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni (Ötv. 19. (2) bek. e.)pont e.) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában (Ötv. 19. (2) bek. f.)pont) 82. (1) A képviselők vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni (2000.évi XCVI.tv.10/A. (1)-(5) bek.) (2) 2 A vagyonnyilatkozat nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Bizottság látja el. (3) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos teendőket a Polgármesteri Hivatal Titkársági és Szervezési Irodája látja el. 2 Módosította: 12/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos: 2010. október 15-től.
20 A KÉPVISELŐK DÍJAZÁSA 83. (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi. (2) A települési képviselő a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli felmentése miatt kiesett jövedelmét a Képviselőtestület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult (Ötv. 20. (1) bek.). (3) A Képviselő-testület a képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg. (4) Amennyiben a képviselő, bizottsági tag, részönkormányzat tagja írásban lemond tiszteletdíjáról nyilatkozata szerint kell juttatása (és járuléka) felhasználását biztosítani, év végén a kapcsolódó előirányzat változást átvezetni. Ha a lemondással érintett összeg a megjelölt célra nem elegendő, azt tartalékba kell helyezni. A tartalékba helyezett összeg rendeltetését az adott tárgyévben a képviselő módosíthatja. Amennyiben ezt nem teszi, a Képviselőtestület kötöttségek nélkül szabadon felhasználhatja ezt az összeget. (5) A Képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a részönkormányzat vezetőjének, a bizottság és a részönkormányzat tagjainak megállapított tiszteletdíját, illetve juttatását a költségvetésről szóló rendelet tartalmazza. A tiszteletdíjakat a negyedévet követő 30 napon belül, decemberben az utolsó képviselőtestületi ülést követően kell kifizetni. Az alpolgármester juttatását havonta, a tárgyhót követő 5.- ig kell elszámolni. V I I I. F E J E Z E T BIZOTTSÁGOK 84. (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. (2) A bizottság létrehozásáról, feladatairól és összetételéről a Képviselőtestület külön határozattal dönt. (3) A bizottságok a feladat- és hatáskörökbe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel döntenek. (4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében helyettese. (5) A bizottságok működésére az SZMSZ megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
21 85. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. (2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (3) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén (Ötv. 19. (2) bek. c.)). (4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet: a.) a polgármester, b.) az alpolgármester c.) bármely képviselő. (5) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél vagy a polgármesternél. 86. (1) 3 A bizottság ülését a bizottság elnöke - az ülés előtt 5 nappal -hívja össze és vezeti. A bizottságok képviselő-testületi tagjai részére valamennyi írásos anyagot meg kell küldeni. (2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot: - a Képviselőtestület határozatára, - a polgármester indítványára (Ötv. 25. (1) bek.), - a bizottság tagjai több, mint felének írásbeli indítványára. 87. 4 A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: a.) Gazdasági Bizottság (5 fő), b.) Humán Ügyek Bizottsága (5 fő) 88. (1) A bizottságok általános feladatai: a.) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, b.) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalásának kezdeményezése, c.) bizottsági ajánlástétel, d.) a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, e.) feladatkörükbe utalt előterjesztések elkészítése, f.) azon hatáskörök ellátása, melyeket törvény, illetve a Képviselő-testület hatáskörébe utalt. (2) Az átruházott jogkör gyakorlásáról a bizottság elnöke Az egyes önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlásáról szóló 16/2005.(IX.30.) rendelet 12. -ban foglaltak szerint beszámol a Képviselő-testületnek (3) A Képviselő-testület munkatervében megjelölt előterjesztéseket a kijelölt bizottságok terjesztik elő. (4) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásánál, a bizottsági állásfoglalás során kisebbségbe került 3 Módosította: 12/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályos: 2010. október 15-től. 4 Módosította: 12/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos: 2010. október 15-től.
22 véleményt a testületi döntés előtt a bizottság elnöke ismerteti. A kisebbségben maradt véleményének ismertetésére a bizottság tagja is jogosult a döntéshozatal előtt. 89. A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira a 42. rendelkezései az irányadók. Kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt (Ötv. 26. ). 90. A bizottságok szervezetét, feladatait, hatáskörét és átruházott jogkörét a 3. számú melléklet tartalmazza. I X. F E J E Z E T TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT 91. (1) Berhida város történetileg kialakult településszerkezete, egyes településrészek eltérő hagyományai, valamint ezek sajátosan különböző arculata és mindenekelőtt a lakosság önkormányzati érdekét szolgáló önszerveződő képességének erősítése céljából a peremartongyártelepi településrészben és illetékességgel Peremartongyártelepi Településrészi Önkormányzat megnevezéssel településrészi önkormányzat működik. (2) A Településrészi Önkormányzat testületként működő szervezete a Településrészi Önkormányzó Testület. 92. (1) 5 A Településrészi Önkormányzó Testületnek legalább 3 fő települési képviselő és a településrészben lakó választópolgárok közül legfeljebb 3 fő, együttesen 6 fő tagja van. (2) A Településrészi Önkormányzó Testületben a tagok jogai egyenlők. (3) A Településrészi Önkormányzó Testület működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A Településrészi Önkormányzat tagjainak jegyzékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. 93. (1) A Településrészi Önkormányzó Testület tagjait és a tagok közül a Településrészi Önkormányzó Testület elnökét a településrész lakói, lakossági gyűlésen választják meg. A Településrészi Önkormányzó Testület elnöke csak települési képviselő lehet. (2) 6 A lakossági gyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább 60 fő településrészi lakóhellyel rendelkező választópolgár vesz részt. (3) A Településrészi Önkormányzó Testület tagjaira jelöltek ajánlhat: 5 Módosította: 12/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos: 2010. október 15-től. 6 Módosította: 12/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályos: 2010. október 15-től.
23 a.) b.) c.) településrészi lakossági gyűlés, polgármester, bármelyik települési képviselő. (4.) A Településrészi Önkormányzó Testület elnökére a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően bármelyik megválasztott településrészi önkormányzati tag is javaslatot tehet. (5) A (3) bekezdés a.) pontja szerint jelölt lesz az, aki nyílt szavazáson legalább a településrészi lakossági gyűlés résztvevői 5 %-ának szavazatát megkapja. (6) A Településrészi Önkormányzó Testület tagja, illetve elnöke az lesz, aki nyílt szavazáson a településrészi lakossági gyűlésen jelenlévő településrészi lakos választópolgárok többségének szavazatát kapja. Azonos szavazatszámot elért jelöltek esetén a jelölés sorrendje a meghatározó. 94. (1) A Településrészi Önkormányzó Testület dönt: a.) b.) az éves költségvetésben meghatározott keretösszegen belül a településrészi lakosság számára juttatott szociális támogatási célú pénzeszközök felosztásáról a szociális törvény és a szociális ellátások helyi rendeletben foglaltak alapján a Képviselő-testület hatáskör átruházása kapcsán. Az átruházott jogkör gyakorlásáról a Településrészi Önkormányzó Testület vezetője Az egyes önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlásáról szóló 16/2005.(IX.30.) rendelet 12. -ban foglaltak szerint beszámol a Képviselőtestületnek. az éves költségvetésben meghatározott fejlesztési (felújítási) célú keretösszeg településrészi felhasználásáról. (2) Egyetértése szükséges: a.) b.) c.) a Közkönyvtár Peremartongyártelep vonatkozásában hozandó Képviselő-testületi döntésekhez, a településrészen lévő közintézmények átszervezéséhez, körzethatáraik kialakításához, módosításához, a településrészen lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséhez, tulajdonváltozást eredményező vállalkozásba adásához. (3) Előzetes véleménynyilvánítása szükséges: a.) b.) c.) d.) a költségvetés településrészt érintő előirányzatainak elfogadásához a már elfogadott költségvetés településrészt érintő előirányzatainak megváltoztatásához, a településrészt érintő helyi rendeletek meghozatalához a Képviselőtestület által tervezett, a településrész lakossága egészét vagy nagyobb csoportjait (együttesen 20 fő) érintő
24 e.) döntések meghozatalához, kivéve a hatósági jogkörben meghozott döntéseit, az illetékességi területén lévő közügyekben és települési közszolgáltatásokban. (4) Kezdeményezi, előkészíti: a.) b.) c.) d.) a Képviselő-testület településrészt érintő döntéseit, a településrészre kiterjedő területszervezési intézkedések és helyi rendeletek kiadását, illetve megalkotását, a költségvetés településrészt érintő részét, ügyfélszolgálati napok szervezését és közmeghallgatást a településrészen. (5) Szervezi és ellenőrzi: a.) a Képviselő-testületnek a településrész lakosságát érintő határozatai, rendeletei végrehajtását. (6) Tájékoztatást kérhet: a.) b.) a költségvetés településrészt érintő végrehajtásáról, az önkormányzati ügyek településrészt érint alakulásáról. 95. (1) A Képviselő-testületnek indokolt esetben törvénysértés, helyi rendelet megsértése kifogásolási joga van a településrész önkormányzati munkáját illetően. (2) A kifogásolási jog bejelentése halasztó hatályú az adott rendelkezés végrehajtására. 96. (1) A Képviselő-testület a településrészt érintő itt nem említett ügyek egyes hatásköreit is átruházhatja a Településrészi Önkormányzó Testületre a hozzátartozó anyagi eszközökkel együtt. (2.) Az anyagi eszközök mértékét és azok felhasználási célját a Képviselőtestület éves költségvetése keretében határozza meg. X. F E J E Z E T POLGÁRMESTER 97. (1) A Képviselő-testület meghatározza a polgármester munkabérét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.(ötv.33. ) (2) A polgármester a megbízatást főállásban látja el.(ötv.37. (3)bek. 98. A polgármester feladatait és hatásköreit, államigazgatási hatósági jogköreit és átruházott hatásköreit az 5. számú melléklet tartalmazza. 99. (1) A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai
25 különösen: a.) segíti a települési képviselők munkáját, b.) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit, c.) képviseli az önkormányzatot d.) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együttesen aláírja. (2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai: a.) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását (Ötv. 25. (1) bek.), b.) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. E felfüggesztett döntésről a Képviselőtestület a következő ülésén határoz (Ötv. 25. (2) bek.), c.) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti (Ötv. 26. ). (3) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. (Ötv. 35. (2) bek.) E körben: a.) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatáskörének a gyakorlását átruházhatja, c.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, a hivatal munkarendjének, az ügyfélfogadás rendjének meghatározására, d.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezető tekintetében (4) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős (Ötv. 33. ) ALPOLGÁRMESTER 100. (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására alpolgármestert választ (Ötv. 34. ). (2) A helyettesítés a polgármester által gyakorolt átruházott jogkörökre, 3 napi távollét után terjed ki. (3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
26 (4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok (Ötv. 34. ). JEGYZŐ 101. (1) A Képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre (Ötv. 36. (1 bek.). (2) A Képviselő-testület mint Városi Önkormányzat a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki határozatlan időre (Ötv. 36. (1) bek). 102. (1) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása. (2) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról (Ötv. 36. (2) a.) pont). Ennek keretében: a.) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről (Ötv. 17. (1) bek.), melyet a polgármesterrel aláír, b.) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. (Ötv. 36. (3) bek.), c.) a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségének (Ötv. 17. (2) bek.), (3) Tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület, a képviselőtestületi bizottságok ülésein (Ötv. 36. (2) bek.e.)), valamint a településrészi önkormányzat ülésein. (4) Vezeti a Képviselő-testület Hivatalát (Ötv. 36. (2) bek.). (5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket (Ötv. 36. (2.) bek. c.). (6) Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át (Ötv. 36. (2.) bek. d.). (7) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben (Ötv. 36. (2.) bek. f.). (8) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. (9) A jegyző a Polgármesteri Hivatal bevonásával látja el a körjegyzői feladatokat Vilonya Község Önkormányzatával kötött megállapodás szerint (Ötv. 38..(3)bekezdés) (10) A jegyző feladat- és hatásköreit, államigazgatási hatósági jogköreit a
27 6. sz. melléklet tartalmazza. X I. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA 103. (1) A Képviselő-testület egységes hivatal hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel (Ötv. 38. (1) bek.). (2) A Képviselő-testület és Vilonya Község Képviselő-testülete az igazgatási feladatok ellátására 2003.01.01-től Körjegyzőséget alakítottak és tartanak fenn. A Polgármesteri Hivatal közreműködik a körjegyzői feladatok ellátásában.(ötv. 38. (3) bek. (3) A hivatal Vilonya községben Berhida Polgármesteri Hivatal Vilonyai Kirendeltsége elnevezéssel kirendeltséget működtet vilonyai önkormányzati hatósági és pénzügyek, testületi működtetés helyben történő intézése céljából. (4) A hivatal és kirendeltsége működéséhez a jegyző Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, melyet a Képviselő-testület - a Kirendeltség vonatkozásában Vilonya Község Önkormányzatának előzetes véleményezése után hagyja jóvá. (5) A Körjegyzőség fenntartásának költségeit a települések a 2002. június 03-án megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik. (6) A hivatal és kirendeltsége belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. X I I. F E J E Z E T Társulás, együttműködés 104. (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. (2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. (3) A társulás létrehozásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. (4) Az önkormányzat társulásai az 1.számú függelék tartalmazza. 105. (1) A Képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet külföldi, belföldi önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.