Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 1. Vezetői összefoglaló (2 oldal) 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A LEADER kistérség 30 településéből 28 település az Ózdi Kistérséghez tartozik, amely a 33 leghátrányosabb kistérségek egyike. A nehézipar megszűnte és a rendszerváltás okozta nehézségek együttes jelentkezését a mai napig nem tudta kiheverni a kistérség. A vidékfejlesztés lehetőségein belül a helyi természeti, kulturális adottságokra és a meglévő humán erőforrásra kiemelten a fiatalokra kell új irányt kidolgozni a kistérség gazdasági-társadalmi szerkezetváltására. A HVS felülvizsgálatánál mindenképpen szem előtt kell tartani a LEADER kistérség különleges adottságait. Egyrészt az igen gazdag kulturális örökséget, természeti értékeket, másrészt a fiatalok által képviselt innovációs, kreatív gondolkodást, törekvéseket. A kialakult generációs párbeszédnek köszönhetően évek óta kölcsönös tiszteletben és együttműködve dolgoznak a helyi társadalom idősebb és fiatalabb korosztály tagjai egy élhetőbb kistérség megteremtésén. Az idősebbek tapasztalataikkal, helyi tudásukkal, a fiatalabbak nemzetközi kapcsolatrendszerükkel, újító szándékukkal járulnak hozzá, egészítik ki egymást a kezdeményezések kidolgozása, megvalósítása során. Ez az együttműködés, tenni akarás a záloga annak, hogy ennek a kistérségnek van biztos jövője. Célunk 2013-ra a kistérség népesség megtartó erejének megerősödése kiemelt célként kezelve a fiatalok megtartását a helyi humán, természeti és kulturális adottságokra építve a kulturális és kreatív ipar, a zöld infrastruktúra és a térségi innováció alapjainak megteremtésével, elindításával, amely az új gazdasági szerkezet kereteinek létrehozását is jelenti. 1.2 Főbb célkitűzések Közösségi kezdeményezések erősítése a gazdaság fejlesztése érdekében A helyi identitástudat erősítése a kulturális és természeti értékek ápolásával A helyi ifjúsági közösségek erősítése A tájkarbantartás és a megújuló energia szinergiája A természeti környezet bevonása és fenntartható hasznosítása a turizmus terén

Európai hálózat kiépítésének elősegítése a helyi termékek (kézműves, gasztronómia), a vendéglátás, a helyi örökségek ápolása és az ifjúsági vállalkozások területén A helyi adottságokra épülő, illetve a helyi gazdaság fejődését elősegítő és innovatív mikrovállalkozások támogatása A településeken élők igényeinek és szükségleteinek megfelelő, a fiatalok helyben tartását elősegítő falumegújítási kezdeményezések támogatása A helyi örökség védelme és fenntartható hasznosítása a helyi közösségek számára 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A vidékfejlesztési folyamatok eredményeképpen újra megjelentek a kistérség adottságaira épülő kezdeményezések, a közösségi összefogás, a helyi identitás erősödött. Az eddig megnyert pályázatok alapot jelentenek arra, hogy egyrészt előtérbe kerüljön a kulturális örökség és környezeti értékek fenntartható hasznosítása, a helyi hagyományos foglalkozások, termékek előállítása, amely elősegíti egyúttal a turizmus fejlődését is; másrészt újszerű, innovatív kezdeményezések valósuljanak meg. 1.4 A HVS felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát több módon hírdettük meg a helyi lakosság számára: az IH Közleménynek megfelelően minden érintett település önkormányzata megkapta a hírdetményt a HVS felülvizsgálatával kapcsolatban; a Tervező Bizottság megválasztásakor közgyűlést hívtunk össze, amelyen szintén tájékoztattuk a HACS tagságot a HVS felülvizsgálatának folyamatáról, fontosságáról, a lehetőségekről; fórumokat tartottunk mikro-térségenként, amelyen az önkormányzatok képviselői mellett mind a civil, mind a vállalkozói szféra képviseltette magát. A fórumokon felvetődött ötleteket projektötlet adatlapon sokan írásban is megfogalmazták, melyről a kistérség lakossága a HACS honlapján is tájékozódhatott. A fórumokon átlagosan 10 fő jelent meg, igen sikeres volt a Borsodszentgyörgyön tartott mikrotérségi megbeszélés, ahol Nádasd- és Hangony-völgye településeinek képviselői részt vettek; több személyes megkeresés is történt, amelyek során a munkaszervezet tagjai segítették a projektötletek végiggondolását; a fiatalok közreműködésével több ifjúsági fórumot is tartottunk, amelyen 15-20 fiatal vett részt;

E-mailen keresztül is érkeztek be projektötletek, egy-egy településről 4-5 db, eddig összesen 37 db projektötlet jött be, melyből 18 projektötletet a civilek, civil szervezetek adták be. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A jelenleg megfogalmazott jövőkép az eredeti prioritásokat tartalmazza, megerősítve a helyi adottságokra épülő gazdasági fejlesztéseket és az új, innovatív vállalkozási kezdeményezések támogatását, amely a kistérségben élők életszínvonalának emelkedését segíti elő, kiemelten kezelve a szakképzett fiatalok helyben tartását. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése (4-5 oldal) A térség általános jellemzői: Terület / lakosságszám / főbb környezeti, gazdasági, társadalmi problémák, kihívások, tendenciák; Az Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület által lefedett terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati területén, Miskolctól 60 kilométerre a szlovák-magyar határ mentén fekszik. A HACS területéhez az Ózdi Kistérség 28 települése - Nádasd-völgyében Borsodnádasd, Járdánháza, Borsodszentgyörgy, Arló-, Hangony-völgyében Hangony, Kissikátor, Domaháza -, Bükki Hegyháton Farkaslyuk, Csernely, Bükkmogyorósd, Lénárddaróc, Csokvaomány, Nekézseny, Sáta, Borsodbóta, Uppony, Sajómercse, Királd -, Sajó-völgyében Sajóvelezd, Sajónémeti, Sajópüspöki, Bánréve, Serényfalva, Putnok, Hét, Dubicsány, Kelemér, Gömörszőlős és a Bükki Hegyháthoz csatlakozott két település Sajógalgóc és Sajókaza tartozik. Az érintett kistérség lakosságának száma 2010. 01.01. adatok alapján: 36850 fő. Ebből a munkaképes lakosság száma: 24756 fő. A HACS területe: 499 km 2. Környezeti problémák, kihívások, tendenciák: A kistérség Aggtelek - Szilvásvárad illetve a szlovák határ által lehatárolt háromszögben fekszik. Környezeti szempontból két arcát mutatja a kistérség: Egyrészt különleges flórával és faunával, ritka természeti értékekkel rendelkező kistérségről van szó. Általánosságban elmondható, hogy itt megtalálható még a háborítatlan természet, nincs olyan mikrotérség, amely ne rejtene igazi természeti csodát: A Bükki Hegyhát 2/3 része tájvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Park része. Itt található többek között a Lázbérci-víztározó, mely a térség számára biztosítja

az ivóvizet. Híres kiránduló helyek az upponyi kereszt és a Damasa szakadék, ahol nyáron a legnagyobb forróságban is 0 0 C fok körül van. Ma már nemcsak a hazai természetkedvelők, de a külföldieknek is elsősorban hollandok és angolok kedvenc célpontja a Hegyhát. A Sajó-völgyében található a világhírű Mohos-tavak, de messze földön híres Gömörszőlős, az ökofalu. A Nádasd-völgyében található Gyepes szintén természetvédelmi terület, illetve itt található Európa második súvadással keletkezett tava, az Arlói-tó. Másrészt a nehézipar kohászat, bányászat - hagyatékaként magas a szennyezett, elhanyagolt földterület, a tönkrement, üresen álló épület pl. Királd, Farkaslyuk. Az évtizedek óta húzódó válság következtében megélhetési problémákkal küzdő emberek áldozatává váltak, hatalmas területeken szűntek meg az erdők. Az elmúlt években ezen a téren nem javulást, hanem folyamatos romlást lehet tapasztalni, mely a gazdasági helyzet súlyosbodásával is magyarázható. A jövőre nézve komoly kihívás nem csak a nehézipar által okozott környezeti károk felszámolása, hanem az erdősültség kérdése és a lakosság körében meglévő negatív szemlélet megváltoztatása, a fiatalok környezettudatos nevelése. Nem véletlenül döntött a HACS tagsága a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozásakor amellett, hogy a tájkarbantartás és a megújuló energia kiemelt prioritást kapjon. Gazdasági problémák, kihívások, tendenciák: Több, mint húsz évvel a rendszerváltás és a nehézipar világméretű összeomlása után sem tudta kiheverni a kistérség a válságot, nem sikerült átütő gazdasági fejlesztéseket beindítani, új húzóágazatot a kistérségbe telepíteni. A két nagy multicég General Electric és a Johnson Electric - elsősorban az olcsó, betanított munkát igénylő női munkaerőnek biztosít munkahelyeket. A vállalkozások száma igen alacsony, legtöbbjük kényszervállalkozás. A kistelepüléseken sokszor az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények jelentik az egyedüli munkahelyet. A Sajó-völgyében a jó adottságok miatt beszélhetünk néhány sikeres mezőgazdasági vállalkozásról pl. Jankó Kft, ahol gyümölcs-és díszfák termesztésével, értékesítésével foglalkoznak; Sáránszky gazdaság, ami a Gödöllői SZIE tangazdasága is egyben. A Hegyháton már elindult a falusi és a lovas turizmus is, de a hiányos és gyenge infrastruktúra, a szolgáltatások alacsony színvonala miatt még igen érzékeny. A Nádasd-völgyében élők nagyrészt Ózdhoz kötődnek, illetve a Borsodnádasdon található ipari üzemekhez. Hangonyvölgyében szintén találunk olyan mezőgazdasági vállalkozókat, akik állattenyésztésből marha, juh, stb. élnek meg. Az itt található mangalica telepen már késztermékeket is előállítanak. A foglalkoztatás területén az idénymunka és az ingázás meghatározó kereseti forma. A mezőgazdasági idénymunka elsősorban a Sajó-völgyében, illetve a Bükki Hegyhát településein Eger vonzáskörzetében található szőlészetekben - jelent megélhetést. A

Nádasd- és Hangony völgyében sok szakmunkás külföldön találta meg a számítását, mely anyagilag ugyan az átlagnál jobb életmódot biztosít a családoknak, de a gyerekek, a fiatalok helyzetét tekintve gyakorlatilag, csonka családokról beszélhetünk, igy a hátrányos helyzet nemcsak gazdasági, de szociális szempontból vizsgálandó és kezelendő! Másrészt pont az a szakképzett réteg nem talál munkát helyben, hagyja el a kistérséget, akikre építve hosszabb távon a nagyobb hozamú, értékteremtő beruházásokat lehetne építeni. A jövő szempontjából nagy kihívás, hogy a nehézipar csődje után a helyi adottságokra építve újra megtalálja-e a kistérség önmagát. Egyrészt a több százéves múlttal rendelkező megélhetési formákhoz a mai kor igényének megfelelően megújulva vissza tud-e térni - pl. Bükki Hegyhát a falusi turizmushoz, Sajó-völgye a mezőgazdasághoz, stb., másrészt új, innovatív kezdeményezéseket be tud-e fogadni vagy vegetál tovább. Az elmúlt időszakban több törekvés is elindult ennek jegyében: Hangony községben a megújuló energia területén megvalósult mintaértékű projekt remélhetően továbbfejlődik, és nemcsak a hatékony, környezetkímélő energiafelhasználást segíti elő, hanem hozzájárul a munkahelyteremtéshez is. A megújuló energia hasznosítása az újtipusú vállalkozásoknál is meg kell, hogy jelenjen. Sajógalgócon a Vakcina Kft. keretében most megvalósuló laboratórium új távlatokat nyit a foglalkoztatás, a gazdaság szerkezetének átalakulása terén. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a jól képzett fiatalok, akik közül már többen vállalták, hogy részt vesznek a kistérség megújulási folyamatában, meg tudjáke valósítani terveiket, kezdeményezéseiket, megkapják-e a megfelelő támogatást a helyi társadalomtól. A helyi hagyományos foglalkozások, a kistérség adottságaira épülő újtipusú vállalkozások beindítása. Társadalmi problémák, kihívások, tendenciák: Az egész világban tapasztalható tendencia, hogy a vidéki települések elöregednek, elnéptelenednek, a fiatalok elvándorolnak, itt is jellemző. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nehézipar válsága miatt összeomlott a kistérség gazdasága, hirtelen több ezer ember vált munkanélkülivé. Az elmúlt húsz év alatt ugyan felnőtt egy új generáció, de ténylegesen a válságon nem tudott túllépni a térség. Közismert, hogy a munkanélküliség az országos átlag háromszorosa, hivatalosan 24,35%, de sokan kikerültek a rendszerből és nincsennek nyilvántartva. Az elmúlt húsz év alatt sem sikerült kidolgozni Ózd térsége számára olyan stratégiát, amely a felnövekvő generációra akinek tagjai már nem kötődnek a nehéziparhoz alapozva, új tudást igénylő vállalkozásokat, munkahelyeket lehetett volna idehozni és/vagy létrehozni. A megoldás elhúzódásával a problémák nem csökkentek, hanem hatványozottan jelentkeznek. Ma már nem a speciális tudással bányász, kohász, stb.- rendelkezők tömege jelenti a fő gondot, hiszen legnagyobb részük nyugdíjas, hanem az ifjúság. A megfelelő tudással rendelkezők elhagyják a kistérséget és máshol keresik a megélhetésüket. Akik itt maradnak, nagy részük

munkanélküli, a pályakezdő diplomás munkanélküliek száma is feltűnően magas. Mindezek után megdöbbentő, hogy a fiatalok nagy része még most is kötődik a kistérséghez és visszajönne, ha megfelelő munkát találna a térségben. Külön problémát jelent a roma lakosság helyzete. Az elmúlt tíz év alatt megduplázódott a roma lakosság aránya az összlétszámon belül. Képzettségüket, szociális és gazdasági helyzetüket ismerve, átgondolt, mindenre kiterjedő program megvalósításával amely kormányzati segítség nélkül nem képzelhető el - is csak hosszabb távon van esély felzárkóztatásukra. A 90-es évek végén az ózdi kistérségben a cigányok körében végzett kutatás alapján a 15-16 éves korúak 78%-a még tanult, addig 17 éves kor után már csak 4%. A 17-29 éves korúak közül 80%-uk nem fejezte be az általános iskolai tanulmányát sem. Az iskolaköteles idő 18 évre való kitolása és Ózdon az Ady Endre Kollégium, illetve Sajókazán a Dr. Ámbédkar Gimnázium létrehozásával ugyan történt valamilyen előrelépés, de tényleges elmozdulás nem tapasztalható, sőt egyre súlyosabb a helyzet. Amíg a kistelepüléseken működtek az iskolák, hatékonyabban kezelték a helyi hátrányos és azon belül a roma gyerekek oktatását, felzárkóztatását, megszűntükkel komoly visszalépés történt a roma kérdés kezelésében. Az alulképzett roma lakosság nem tud munkát vállalni, saját magát eltartani, a megélhetési bűnözés pedig eddig nem tapasztalt méreteket ért el. A jelenleg kidolgozás és megvalósítás alatt lévő átfogó stratégia hatása ilyen rövid idő távlatából nem érzékelhető. A helyi társadalom nagy kihívása, hogy képes-e összefogni a három szféra mind települési, mind mikrotérségi, mind kistérségi szinten a társadalmi problémák felszámolása érdekében, képes-e a humán és pénzügyi forrásokat hatékonyan felhasználni, képes-e arra, hogy a jövőt érintő fejlesztéseket a fiatalokkal együttműködve, egyenlő partnerként valósítsa meg. Mindehhez elengedhetetlen a helyi kulturális örökség újrafelfedezése, az erre épülő identitástudat erősítése. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: Elhelyezkedés / térség jellege, település szerkezete / védett területek / főbb környezeti problémák / főbb területhasználati módok (pl. szántó, erdőgazdálkodás, védett terület, ipari hasznosítású területek, egyéb.) ; Elhelyezkedés A kistérség természetföldrajzi szempontból az Északi-középhegységhez tartozik. A négy mikrotérségre tagozó része: Bükki Hegyhát:, mely a Bükk-alján, az Upponyi rög földtörténeti szempontból a geológiai ókorig vezethető vissza - körül helyezkedik el

A Sajó völgymedencéje az Ózdi-dombság, a Bükk és a Borsodi-dombvidék között alakult ki A Bükk északi homlokterében a Gömör Hevesi -dombság térségbe benyúló része, az Ózdi-dombvidék. Itt található a Hangony- és Nádasd-völgye. A kistérségben a legmagasabb aranykorona érték 24,64 - a térségi átlag 11,3 - szántóföldi termelés egyedül a Sajó-völgyében lehetséges. Az erdőgazdálkodás a másik három mikrotérségben évszázadokon keresztül meghatározó volt. A múlt század elején elkezdődött erdőirtás ma a megélhetési bűnözés és a Berentén működő hőerőmű következtében a Bükki Hegyhát szigorúan védett tájvédelmi körzetén kívül szinte mindenhol veszélyezteti erdőinket. Komoly erdősítési programot kell kidolgozni megmentésükre. A kistérség éghajlata részben domborzati adottságaiból, részben északi fekvése miatt lényegesen eltér az ország más területeitől. Az évi középhőmérséklet itt 3-4 0 C-kal alacsonyabb. Itt található a legtöbb fagyzugos terület. A tenyészidőszak az országos átlagnál 2-3 héttel rövidebb. A kistérség földrajzi elhelyezkedése szempontjából B-A-Z megye észak-nyugati részén található, Szilvásvárad - Aggtelek között. Egyik oldalán a szlovák-magyar határ húzódik. A kistérség központja Ózd, de nagysága miatt nem része a vidékfejlesztési programnak, szerepe miatt azonban a stratégia kidolgozásakor mindenképpen meghatározó. A települések a természetföldrajzi adottság miatt völgyekben alakultak ki. A települési szerkezetet vizsgálva: 1000 fő feletti települések száma: 10 település, 500-1000 fő közötti települések száma: 12 település, 500 fő alatti települések száma: 8 település, legkisebb lélekszámú település: 71 fővel Gömörszőlős, két város található az érintett területen: Putnok és Borsodnádasd, két nagyközség található az érintett területen: Arló és Sajókaza. A két város meghatározó szerepet tölt be a mikrotérségek életében: Putnok, a Sajóvölgye, Borsodnádasd pedig a Nádasd- völgye központja. Putnok a Sajó-völgyében folyó mezőgazdasági termelés központja, fekvése miatt vezető szerepet tölt be a szlovák-magyar határmenti Sajó-Rima- Eurórégió - együttműködésben. Ózd mellett Borsodnádasd volt a kistérség ipari központja. A szó szorosan vett értelmében a mai napig Putnokon, Borsodnádasdon és a szénbányászat következtében Királdon, illetve Farkaslyukban található ipari terület.

A kistérség szennyezettségi állapota a nehézipar megszűntével minőségileg javult. Ma már a Sajó az ország egyik legtisztább folyója. Komoly problémát jelent az elmúlt évtizedek alatt elhanyagolt környezet, a nehézipar hagyatékaként megmaradt ipari területek rekultivációja (pl.: földcsere, illegális szemétlerakók felszámolása, stb.). Védett területek: A nehézipar megszűntével újra felértékelődött a kistérség. A Bükki Hegyhát 2/3 része táj- és természetvédelmi terület, része a Bükki Nemzeti Parknak. A múlt század elején még Magyar Szemmering néven közkedvelt kiránduló hely volt. A Nádasd-völgyében található Gyepes szintén természetvédelmi terület. Itt található Európa második súvadással keletkezett tava az Arlói-tó, amelynek rendbetétele mindannyiunk érdeke. Megoldására mindenképpen komplex projekt kidolgozása szükséges. Sajó-völgyében a Mohos tavak környéke tartozik természetvédelmi területhez. Demográfiai helyzet: lakosságszám, korszerkezet, aktív népesség, lakosság összetételének, számának változása, lakosság a városokban, községekben, hátrányos besorolású településeken, kisebbségek; A demográfiai helyzetet külön táblázat mutatja be. A lakosság száma a 2010.01.01-es adat szerint 36 850 fő. Az aktív korú lakosság száma 24 756 fő. A lakosság száma a 2007-es adatokhoz képest 2 369 fővel csökkent. Figyelmeztető jel, hogy a 2010 és a 2007 évi adatok összehasonlításakor: a lakosság számának csökkenése 7%, az aktív lakosság számának csökkenése 2%, a nyilvántartott álláskeresők számának növekedése 43%. A korösszetétel vizsgálatánál megfigyelhető, hogy a roma lakosság arányának növekedése összhangban van a fiatalok számának növekedésével. A kistérség a 33 leghátrányosabb kistérséghez tartozik, egyedül Sajógalgóc nem leghátrányosabb helyzetű. Gazdasági környezet: Fő gazdasági ágak, tevékenységek, foglalkoztatók, infrastruktúra / hagyományos gazdasági ágak és a változás irányai / munkanélküliség (aránya és okai a térségen belül); A nehézipar megszűntével nehéz helyzetbe került a kistérség. A legnagyobb munkáltatók kohászat, bányászat felszámolásával egyik napról a másikra több ezer ember utcára került. A speciális tudással rendelkező munkaerő sem helyben, sem máshol nem talált könnyen munkát. Tényleges mezőgazdasági tevékenység a Sajó-völgyében van. Itt alakultak meg olyan mezőgazdasági vállalkozások, akik ha nehezen is, de képesek folyamatos

fejlesztésekre, előrelépésre. Élelmiszerfeldolgozás területén jelenleg a PI-PI Kft Borsodszentgyörgyön, a Mangalica Kft Hangonyon, Sajóvelezden gyűmölcsfeldolgozó üzem működik. Fafeldolgozó üzem ma már csak Arlóban tevékenykedik. A Kissikátorban működő Siki Pékség a foglalkoztatás mellett meghatározó szerepet játszik a település közösségformálásában is. A falusi turizmus szerepe lassan, de biztosan erősödik a kistérségben. A Bükki Hegyháton, a Nádasd- és Hangony- völgyében első sorban a természeti értékekre, míg Gömörszőlősön a kulturális és természeti örökség harmóniája jelent meg. Putnok szerepe meghatározó a határmenti együttműködésben. Ma már jelentős nemzetközi vásárrá nőtte ki magát a Gömör Expó. A kulturális örökség újrafelfedezése, a hagyományok ápolásának erősödése a színesebb és színvonalasabb kultúrális élet fellendülését segíti elő, mely a turizmus fejlődéséhez, a kistérség vendégmegtartó erejének erősödéséhez kell, hogy vezessen. A turizmus területén a kistérség adottsága miatt különösen a Bükki Hegyháton - az egészségturizmus meghonosodása, fejlődése várható. Az ipar területén Serényfalván téglagyár -, Putnokon és Borsodnádasdon találunk vállalkozásokat. Az utóbbi esetében a hagyományokra épülő fémmegmunkálás területén működik a Ples Rt. üzeme, és Lapátgyártó Kft, azonban egyik sem tudta ténylegesen megoldani a foglalkoztatást. Társadalmi környezet: Civil szervezetek, közösségi élet / társadalmi aktivitás / munkanélküliség / szolgáltatások / hátrányos helyzetű csoportok / hagyományok; A kistérség közösségi élete, a civil szervezetek megléte, aktivitása vegyes képet mutat. A települések életében meghatározó szerepet játszanak az önkormányzatok, az ott élő húzó, tenniakaró emberek csoportja, a fiatalokból álló közösségek megléte, támogatása. Az aktív települések vizsgálatakor egyértelműen kimutatható a hagyomány-, a szellemi és tárgyi kulturális örökség ápolása. Ennek kiemelkedő példája Gömörszőlős, ahol összesen 71 ember él, de nemzetközileg elismert, hagyományokra épülő szellemi központot sikerült kialakítani. A kulturális örökség ápolásában jeleskednek a népdalkörök Borsodszentgyörgy, Járdánháza, Arló, Borsodnádasd, Uppony -, népi táncegyüttesek Domaháza, Sajóvelezd. A putnoki Gömöri Múzeum, a borsodnádasdi helytörténeti gyűjtemény, a sajókazai Radvánszky Művelődési Ház, a Tompa Mihály Kulturális Egyesület nem csak őrzői, de a kulturális élet alakítói is a kistérségben. A települések közül ki kell emelni Arló, Putnok, Borsodbóta, Sajógalgóc, Sajókaza, Hét, Hangony, Borsodszentgyörgy közösségi életét, melyek túlmutatnak a települések határain. Ezen településeken több civil kezdeményezés is található, amely jól tükrözi a helyi társadalom aktivitását. Uppony a fiatalok révén évek óta a kistérség nemzetközi életének központja. A kistérség a 33 leghátrányosabb kistérségek egyike, Sajógalgóc kivételével minden település hátrányos, illetve halmozottan hátrányos. A tényleges munkanélküliség az országos átlag háromszorosa. A kisebbség aránya vegyes képet

mutat. A kistérségben a roma lakosság aránya átlagban 30%. A kisebbség aránya a Bükki Hegyháton a legkisebb, amely a települések elszigeteltségéből is adódik. Hagyományápolás: A kistérség igen egyedi képet mutat a kulturális örökség terén. A Sajó mint válaszvonal egyik oldalán a Bükki Hegyhát, a Hangony- és Nádasdvölgye a Barkóság területéhez tartozik, meghatározó a római katolikus vallás, míg a másik területen első sorban a református vallás vált uralkodóvá és hagyományaikban is kerülték a cifra, kihívó színeket. A gömöri népi kultúra feldolgozottsága, ápolása nagyobb múlttal rendelkezik, mint a Barkóság területe. A barkó hagyományok újrafelfedezése épp a most folyó vidékfejlesztési folyamatnak is köszönhető. Sok meglepetés vár még az egyéb kulturális örökség újrafelfedezése során, hiszen olyan személyek kötődnek szorosan a kistérséghez, mint Mátyás király, Szeleczky Zita, Karádi Katalin, Vidróczki, a híres betyár, stb. A helyi identitástudat megerősítéséhez, a kistérségben élők negatív életképének, szemléletének megváltoztatásához elengedhetetlen a kulturális örökség ezen részének is a felkutatása. 2.2 A LEADER Helyi akciócsoport és a helyi partnerség (1-1,5 oldal) A HVS kidolgozásakor a prioritásoknak, a célkitűzéseknek megfelelően a HACS stratégiai partnerei: a fiatalok képviselői, helyi kézművesek, kulturális csoportok, közösségek képviselői, vállalkozók. A fiatalokkal való együttműködés több évre tekint vissza, amelynek eredményei ma már kézzelfoghatóak. A fiatalok nem csak felelősséggel vállalták a kistérség jövőjének alakításában való részvételt, de felkészültségük, elhivatottságuk nélkül ma nem beszélhetnénk európai hálózat kialakításáról. A nemzetközi együttműködés legfőbb célkitűzései: a helyi termékek számára piacteremtés, fiatalok munkahelyteremtésének elősegítése, közös nemzetközi kulturális projektek megvalósítása a kulturális és környezeti értékekre építve, ezzel a kulturális és kreatív ipar létrejöttének segítése. Szavak mellett tényleges teljesítmény is áll mögöttük. Kezdeményezéseik nem csak részévé váltak a LEADER Programnak, de a közeljövőben megvalósuló Ifjúsági Innovációs Központ és a többi közösségi beruházás célja a fiatalok helyben tartásának elősegítése. Aktivitásuk, jövőbe vetett hitük révén már eddig is sok neves szakember, öregdiák állt kezdeményezéseik mellé. A vidékfejlesztés szakmai munkájának meghatározó feladata volt és a jövőben ez a szerep tovább erősödik a szellemi és tárgyi kulturális értékek felkutatása, a

hagyományainkat még ismerő és őrző emberek, csoportok előtérbe helyezése, velük együttműködve szakmai csoport létrehozása. Tudásuk, helyismeretük elengedhetetlen a helyi kézműves és gasztronómiai hagyományok újraélesztéséhez, az identitástudat megerősítéséhez, a pozitív életkép kialakításához, a turizmus fejlesztéséhez és egyúttal a foglalkoztatás területén értékteremtő munkahelyek létrehozásához, miközben sok közöttük megélhetési gondokkal küszködik. A vállalkozások területén sikerült partneri kapcsolatot kialakítani a kistérségben a rendszerváltás után létrejött, ma már megfelelő háttérrel rendelkező kis és közepes vállalkozásokkal. Támogatásuk, aktív közreműködésük nélkül a HVS nem valósítható meg. Egy-egy közösségében betöltött szerepük pozitív hatással van a település által megfogalmazott kezdeményezések kidolgozásában, tényleges kivitelezésében. 2.3 A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjának négy tengelye közül a Helyi Akciócsoportok a hármas és négyes tengely keretében meghirdetésre kerülő jogcímekre építhetik stratégiájukat. III-as tengely keretében a négy jogcím két alkalommal került kiírásra: vidéki örökség falumegújítás mikrovállalkozás falusi turizmus IV-es tengely LEADER Program keretében nemrég kerültek kihirdetésre a nyertes pályázatok. A helyi LEADER kistérség nem vett részt a magyar - csak a Bükki Hegyhát települései kapcsolódhattak be az angol partnerek révén - a LEADER+ Programba. A vidékfejlesztés 2007-es elindulásakor a HACS komoly hátrányokkal indult a LEADER+ Programban résztvevő HACS-okkal szemben. A jogilag meglévő együttműködésből hiányzott a tényleges közös gondolkodás, közös akarat, melynek formálása, erősítése a LEADER Program keretein belül valósítható meg. A III-as tengely pályázatainak első körös meghirdetése (2008 október) mindezt visszaigazolta. Az érdeklődés igen csekély volt. A LEADER Program összeállításánál elsődleges cél a három szféra, a települések, mikrotérségek közötti együttműködés, és a fiatalok helyzetbehozása volt. Ennek jegyében a meghirdetés után (2009. október) ugyan számszakilag kevés pályázat érkezett be és nyert, de minden esetben szükség volt tényleges partneri kapcsolatok létrehozásához, igazolásához. Hatása már a következő III-as tengely pályázati körének kiírásakor (2009. november) jelentkezett, a helyiek érdeklődése megnőtt a falusi turizmus és a mikrovállalkozások iránt. A LEADER Program nyertes pályázatai a keret 66%-át kötik le. Megvalósulásuk ugyan most kezdődött el, de a közös munka eredményeként kézzelfogható a kistérségben a közösségek, a helyi lakosság HVS

felülvizsgálata iránti érdeklődése, a kezdeményezések, projektötletek száma megtöbbszöröződött. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának szükségessége A LEADER Program első körében egyrészt olyan közösségi beruházások kidolgozása, megvalósítása volt a cél, mely elő kell, hogy segítse a helyi adottságokra épülő gazdasági szerkezetváltást, a fiatalok helyben tartását, másrészt erősítse a kistérségi összefogást, a helyi identitástudatot, a hagyományok felelevenítését, a helyi termékek, foglalkozások felértékelődését. A jelenleg folyó HVS felülvizsgálata már építhet az eddig elért eredményekre. Célunk egyrészt a beindult folyamatok megerősítése, másrészt a foglalkoztatás elősegítése a helyi adottságokra építve. 2.5 SWOT elemzés Erősségek A kistérség egyedi természeti értékekkel, ritka flóra és faunával rendelkezik, mely a zöld infrastruktúra kialakításának kedvez gazdag kulturális örökség a fiatalok aktív szerepvállalása, innovatív kezdeményezései nemzetközi kapcsolatok megléte a rendszerváltás után létrejött és jelenleg is működő kis- és középvállalkozások szerepének erősödése a településeken meglévő közösségi élet Lehetőségek a vidékfejlesztési támogatások hatékony, célirányos felhasználása a nemzetközi kapcsolat révén kialakult piaci lehetőségek kiaknázása a helyi gazdaság megerősítése érdekében Gyengeségek A kistérségben hiányos az infrastruktúra az turizmus megteremtéséhez, nincs meg sem a megfelelő szakmai tudás, sem a képzett humán erő a helyi termékek, tudás elismertsége alacsony, a hagyományok ápolása elszigetelt kevés az innovatív kezdeményezés a kistérség megtartó képessége gyenge magas munkanélküliség kedvezőtlen társadalmi szerkezet belső piac alig, vagy gyengén működik környezeti állapot folyamatos romlása Fenyegetések a pályázatok megvalósulásának ideje a pályázatkezelés lassúsága miatt nagyon elhúzódik elmaradnak a nemzetközi partnerek megállnak forráshiány miatt a

a beindult kedvező folyamatok erősítéséhez egyéb forrásokat sikerül találni új, innovatív vállalkozások indulnak be a helyi termékeket előállító vállalkozások száma nő határ menti gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása beindult kedvező folyamatok nem valósulnak meg innovatív beruházások fejlesztések hiányában a szakképzett fiatalok elmennek sikertelen tőkebevonás 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe (1 oldal) Célunk 2013-ra a kistérség megtartó erejének megerősödése kiemelt célként kezelve a fiatalok megtartását a helyi humán, természeti és kulturális adottságokra építve a kulturális és kreatív ipar, a zöld infrastruktúra és a térségi innováció alapjainak megteremtésével, elindításával, amely az új gazdasági szerkezet kereteinek létrehozását is jelenti. 3.2 A helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térségi szükségletekhez A HVS felülvizsgálatánál a LEADER kistérség jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetét, az eddig megfogalmazott prioritásokat, kiemelt célkitűzéseket, ezek kapcsán megvalósult, illeve folyamatban lévő fejlesztéseket, a humán erőforrás igényeinek és szükségleteinek kielégítését vettük figyelembe. A HVS 2008-as kidolgozásánál a legfontosabb prioritásként komplex programként a fiatalok helyben tartását és az elhanyagolt környezet, tepelülések rendbetételét, tájkarbantartást szem előtt tartva a természetes hulladék hasznosítását fogalmazta meg és fogadta el a Helyi Akciócsoport. A célok meghatározásánál a helyi adottságokra épülő kreatív és kulturális ipar illetve a zöld infrastruktúra megteremtése került előtérbe. A jelenleg folyó HVS felülvizsgálatánál már építhetünk egyrészt azokra a közeljövőben megvalósuló közösségi beruházásokra, a helyi identitástudatot és együttműködést erősítő rendezvényekre, képzésekre, amelyek a fenti célokat hivatottak szolgálni. Másrészt a több, mint három éves vidékfejlesztési szakmai munkának köszönhetően felértékelődtek a kistérségben mind a kulturális örökség, mind a környezeti értékek. Ezekre alapozva tovább kell lépni és az eredetileg megfogalmazott célokkal összhangban már egyre konkrétabb projektötletek fogalmazódtak meg.

A HVS felülvizsgálatánál figyelembe vettük a 2008-ban kidolgozott HVS mellett az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás 2011-es stratégiai tervét is. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1. Célkitűzés: Közösségi kezdeményezések erősítése a gazdaság fejlesztése érdekében Az egyoldalú iparpolitika kohászat, bányászat megszűnte után teljesen új típusú vállalkozások beindítása szükséges. A több évtizede elhúzódó válság miatt a kistérségben tőkehiány van, csak összefogással lehet hosszabb távon fenntartható vállalkozásokat indítani. Feldolgozó üzem a helyi termékek (gomba, fűszernövény, gyógynövény, gyümölcsök) olasz mintára közösségi üzemeltetése segíthetné kis és családi vállalkozások beindítását. 2. Célkitűzés: A helyi identitástudat erősítése a kulturális és természeti értékek ápolásával A kistérségi társadalomban a most folyó vidékfejlesztés szakmai munkájának eredményeként újra felértékelődött a kulturális örökség barkó és gömöri népi hagyományok, kézművesség, gasztronómia - és természeti értékeink. A HVS felülvizsgálat során konkrétan felmerült igények: Szeleczky Zita Művelődési Ház létrehozása a Szeleczky szellemi hagyaték ápolására, Sturman kastély mellett található magtár kulturális rendezvényközponttá való átalakítása, kulturális rendezvények, tematikus utak, tradicionális eszközök és ruhák beszerzése, kulturális rendezvényekhez hangszer beszerzése, generációs párbeszéd, képzés keretében hagyományok átadása: pl. népi táncoktatás, hímzés, vert csipkekészítés, stb. 3. Célkitűzés: A helyi ifjúsági közösségek erősítése A fiatalok helyben tartásához elengedhetetlen, hogy a szabadidejüket kulturáltan, hasznosan töltsék el. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében eszközvásárlás, és a fiatalok helyi ismeretanyagának bővítése érdekében programok szervezése most is igényként merült fel 4. Célkitűzés: A tájkarbantartás és a megújuló energia szinergiája

A LEADER Program első körében kiemelt prioritást élvező, a településekre vonatkozó tájkarbantartás létjogosultsága továbbra is fennáll. A zöld - település program, amely a településeken lévő és kialakítandó parkok, közterületek ápolását célozza meg, egyúttal lehetővé teszi a természetes hulladék hasznosítását a megújuló energia területén is. A megújuló energia egyéb módozata napenergia hasznosítása is felmerült a HVS felülvizsgálata során. 5. Célkitűzés: A természeti környezet bevonása és fenntartható hasznosítása a turizmus terén A most folyó HVS felülvizsgálatakor kiemelt szerepet kapott a természeti értékeink megvédése mellett a ritka természeti jelenségek, a különleges flóra és fauna bemutatása, bevonása a turizmus fejlesztésébe. Ennek jegyében elhangzott projektjavaslatok: erdei kerékpárút kialakítása a kistérségben ökopark létrehozása tematikus utak kialakítása a környezeti értékek bemutatása érdekében 6. Célkitűzés: Európai hálózat kiépítésének elősegítése a helyi termékek (kézműves, gasztronómia), a vendéglátás, a helyi örökségek ápolása és az ifjúsági vállalkozások területén A fiatalok nemzetközi tapasztalatainak, kapcsolatrendszerének köszönhetően a 2000- es évek elején több európai ország részvételével valósultak meg ifjúsági projektek, amelyek ma már tényleges kistérségi együttműködéssé nőtték ki magukat. A fiatalokkal és a főbb nemzetközi partnerekkel angol, norvég, olasz, német együttműködve jelenleg dolgozunk egy európai hálózat kialakításán, mely a helyi örökségre, a helyi tudásra, termékre építve kíván gazdasági fejlesztéseket elindítani kiemelve a fiatalok szerepét. 7. Célkitűzés: A helyi adottságokra épülő, illetve a helyi gazdaság fejődését elősegítő és innovatív mikrovállalkozások támogatása Új technológiák, innovatív ötletek megvalósítása, mely nem csak a gazdasági szerkezetváltást segíti elő, de a szakképzett fiatalok helyben tartása is így biztosítható. A vállalkozások létrejöttekor külön figyelemmel kell lenni a fiatalok vállalkozási kezdeményezéseire. 8. Célkitűzés: A településeken élők igényeinek és szükségleteinek megfelelő, a fiatalok helyben tartását elősegítő falumegújítási kezdeményezések támogatása A kistérség településeinek jelentős része jelenleg nem rendelkezik olyan parkokkal, amelyen a közösségi életet erősítő kulturális és szabadidős programokat lehetne szervezni. A helyi lakosság részéről komoly igényként merült fel

szabadtéri közösségi terek, a helyi hagyományokra pl. játékokra - épülő közösségi sportrendezvények lebonyolítására alkalmas parkok kialakítása 9. Célkitűzés: A helyi örökség védelme és fenntartható hasznosítása a helyi közösségek számára A kistérség hazánk egyik leghátrányosabb része, ezért szükséges a pozitív szemléletváltáshoz, az identitástudat erősítéséhez a helyi kulturális örökség újrafelfedezése, védelme, továbbvitele. A gömöri részen Gömörszőlős révén évtizedek óta komoly kutató és hagyományápoló tevékenység folyik, a Barkóság területén hiányzik egy olyan kulturális központ létrehozása, mely a barkó hagyományok ápolását, interaktív bemutatását szolgálja. Ennek jegyében született meg a Barkóház létrehozása című projekt gondolata.

3.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Jog címek közösségi Célterületek Kisértékű Kisértékű Komplex Komplex A helyi identitástudat és a közösségi Ifjúsági közösségek Helyi és erdei termékek Helyi kulturális értékek élet erősítését szolgáló és a kulturális megerősítését szolgáló kisértékű mintafarmja és módszertani megőrzését és és természeti értékek ápolásával kulturális és sporteszközök rendszerközpontja - oktatatás, hasznosítását szolgáló megvalósuló kisértékű fejlesztés beszerzése feldolgozás, kutatás, fejlesztés hálózatépítés Tájkarbantartó mikro-térségi központok támogatása Térségi közösségi igényeket kielégítő digitális nyomdai eszközbeszerzés célú Forrás 18 500 000 4 000 000 55 000 000 105 000 000 30 000 000 8 000 000 220 500 000 vállalkozási alapú Helyi termékek termelésének, előállításának, feldolgozásának és népszerűsítésének támogatása Vállalkozások támogatása megújuló energia területén Forrás 25 000 000 20 000 000 45 000 000 rendezvény Kisértékű rendezvények szervezése a kulturális örökség, a helyi identitástudat és közösségi élet erősítése jegyében Négy Évszak kulturális fesztivál Forrás 5 000 000 12 000 000 17 000 000 Összesen 282 500 000 Nem tervezett jogcím: képzés;tervek és tanulmányok; Térségen belüli együttműködés

3.5. Forrásallokáció II. CÉLKITŰZÉSEK A helyi identitástudat erősítése a kulturális és természeti értékek ápolásával A helyi ifjúsági közösségek erősítése HPME sorszáma 01 02 HPME címe A helyi identitástudat és a közösségi élet erősítését szolgáló és a kulturális és természeti értékek ápolásával megvalósuló kisértékű fejlesztés Ifjúsági közösségek megerősítését szolgáló kisértékű kulturális és sporteszközök beszerzése III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) A1. A2. Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím szerint, betűjellel) közösségi célú közösségi célú Célterülethez allokált forrás (Ft) 18500000 4000000 Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 4 DB) Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0;) Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). Minimum 45%. Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 10%. 0 0 1 1 0 0 0 0 18500000 4000000

II. CÉLKITŰZÉSEK A helyi identitástudat erősítése a kulturális és természeti értékek ápolásával Közösségi kezdeményezések erősítése a gazdaság fejlesztése érdekében HPME sorszáma 03 04 HPME címe Kisértékű rendezvények szervezése a kulturális örökség, a helyi identitástudat és közösségi élet erősítése jegyében Helyi és erdei termékek mintafarmja és módszertani rendszerközpontja - oktatatás, feldolgozás, kutatás, hálózatépítés III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) B1. B2. Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím szerint, betűjellel) rendezvény közösségi célú Célterülethez allokált forrás (Ft) 5000000 55000000 Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 4 DB) Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0;) Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). Minimum 45%. Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 10%. 0 1 1 0 0 1 0 55000000 5000000 0

II. CÉLKITŰZÉSEK Közösségi kezdeményezések erősítése a gazdaság fejlesztése érdekében A tájkarbantartás és a megújuló energia szinergiája HPME sorszáma 05 06 HPME címe Helyi termékek termelésének, előállításának, feldolgozásának támogatása Tájkarbantartó mikro-térségi központok támogatása III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) B3 C1 Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím szerint, betűjellel) vállalkozási alapú közösségi célú Célterülethez allokált forrás (Ft) 25000000 30000000 Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0; LEGFELJEBB 4 DB) Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0;) Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány). Minimum 45%. Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum 10%. 1 1 0 0 0 0 25000000 30000000 0 0