Hetedik óra. Téma: Család, jellemzés. Nyelvtani rész: helyviszonyt jelölő ragok

Hasonló dokumentumok
5. óra HELYHATÁROZÓK. Finn nyelvi előkészítő 1. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 2012/13., I.

Ötödik óra. Téma: melléknevek. Nyelvtani rész: melléknevek fokozása, ragozása

4. ÓRA. talo ház > talo-n * tyttö lány > tytö-n tuoli szék > tuoli-n * katu utca > kadu-n

Hatodik óra. Téma: ház, otthon. Nyelvtani rész: névszótövek típusai, birtokos eset

Első óra. Téma: Bemutatkozás

1. lecke. Ismerkedés, bemutatkozás

Harmadik óra. Téma: színek. Nyelvtani rész: egyes számú partitívusz

1. lecke 1 Téma: A bemutatkozás

2. LECKE BUZGÓ ANITA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ /13., II. FÉLÉV

Negyedik óra. Téma: nyelv, ország, nemzetiség. Nyelvtani rész: fokváltakozás

Finn nyelvi előkészítő 1. Nyelvi kvíz. Gyakorlás a ZH-ra

Finn nyelvi előkészítő /2014. I. félév. 2. óra

Első óra. Téma: Bemutatkozás

BŰDI REGINA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK 2013/14., I. FÉLÉV. 3. óra

az -i kiesik, s hozzácsatoljuk a -ta/-tä ragot. pieni > pientä suuri > suurta ääni > ääntä saari > saarta kieli > kieltä vuori > vuorta

2. lecke Téma: Kérdések

4. lecke. KÓKAI KRISZTINA FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ /15. I. FÉLÉV

3. lecke Téma: Számok

Első óra. Téma: Ismétlés

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Finn nyelvi előkészítő 2. Nyelvi kvíz. Gyakorlás a ZH-ra

3. LECKE. Finn nyelvi előkészítő 1. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 2012/13., II. félév SZÁMOK

Finn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Negyedik óra. Téma: közlekedési eszközök, hobbi. Nyelvtani rész: befejezett múlt, régmúlt, múlt idők használata

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NÉZZÜK, HOGY KI MILYEN?

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Harmadik óra. Téma: finn himnusz. Nyelvtani rész: egyszerű múlt idő, befejezett melléknévi igenév

Személyes Levél. Levél - Cím. Mr. N. Summerbee 335 Main Street New York NY Matti Meikäläinen Puistokatu 17 A Helsinki Finland

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

4. ÓRA. Buzgó Anita Finnugor Nyelvtudományi Tanszék FINN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 2.

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Finn nyelv és kultúra

Boldog, szomorú dal. 134 Tempo giusto. van gyer - me- kem és. már, Van. Van. már, fe - le - sé - gem. szo-mo - rít - sam? van.

BEMELEGÍTÉS. Lecke (Kezdő 2. / 1.) MELLÉKNEVEK. Olyan mellékneveket választottunk, amelyeket a hétköznapokban remekül lehet alkalmazni.

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. vendég.

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV

Második óra. Téma: számok, köszönési formák. Nyelvtani rész: kérdő mondat

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Jelentkezés Motivációs levél

Családfa. Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Nincs adat. Spitzkopf Jenő?





Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) Izsák Sámuel? Legmann Rudolf

Családfa. Schwartz?-né (szül?) Kallós?-né (szül?)?? Schwartz? Kallós??? Apa. Anya. Kallós Zoltán

MagyarOK 1.: munkalapok 3

Személyes Levél. Levél - Cím. Clarisse Beaulieu 18, rue du Bac Paris.

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem

Családfa. Engelsmann Sománé (szül. Szabó Franciska) Engelsmann Soma Boros Jánosné (szül Perlfiszter Anna)

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Magyartanítás Finnországban felnőtt nyelvtanulók számára A magyar mint idegen nyelv napja Budapest, jan. 9

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? Schillinger Lipót

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek Brichta. Deutsch Ignác

2015. november 25. Sinikka Sipilä: A könyvtárak és az átalakulás (Libraries and Transformation) 1

FINN NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) Neuser Lipót Kb

Családfa. Moskovits Zsigmond? Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Hirsch Leonóra)? Hadinger Edéné (szül. Hoffmann Hermin) 1870-es évek Deutsch Ignác?? Hadinger Ede?

Személyes Jókívánságok

Személyes Jókívánságok

Magyaroktatás Finnországban, finnoktatás Magyarországon MATICSÁK SÁNDOR

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József?

Petteri parka és tyttöraukka Egy finn szócsalád vizsgálata

A melléknevek képzése

A birtokos szerkezet

Családfa. Anyai nagyapa. Fried Miklós? Interjúalany. Rosenberg Imre 1921

Érdeklődés, hogy adódhatnak-e költségek, ha pénzt vesz fel egy bizonyos országban

Jelentkezés Motivációs levél

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

Megoldások. I. Osztályozás, rendezés, kombinatorika. 1. osztály

Tizenegyedik lecke. lecsónak. salátanak. betegnek lánynak

Generációk közötti együttműködés. Tehetséggondozó foglalkozások

A tárgyeset. hal könyvek hörcsög hó

A vastagon szedett betű a munkaszüneti, a dőlt betű a szabadnapokat (szombatokat) jelöli.

Az iskolai magyar oktatás helyzete Finnországban

45. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY HARMADIK OSZTÁLY

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) Seiger Gottlieb

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából évesek számára

Magyar országismereti könyvek finnül

Finnország, Kertészmérnök Bsc., Bevezető. Szállás

Shaggy szőnyeg 51 Bone

Családfa. Krén Jakabné (szül.? Rozália)? Huber? (szül.?)?? Krén Jakab? Huber??? Apa. Anya. Huber Jakab

1. LOGIKAI (FORMÁLIS) SZEMANTIKA

bibliai felfedező B12 1. történet: József és az angyal Bibliaismereti Feladatlap

Tizenegyedik lecke. lecsónak. salátanak. betegnek lánynak

1. tábla SZTK főbejárat. 2. tábla Szent I. u. főbejárat

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ

Ember: Állat: Növény:

Csodájára jár a világ A finn könyvtárakról és könyvtárügyről

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Átírás:

Endresz Brigitta 1. PhD Debreceni Egyetem - Finnugrisztika endresz.brigi@gmail.com Nyelvtan + gyakorlatok: Helyhatározók: A finnben 6 helyhatározó van, 3 belső és 3 külső. A belső sor: Hetedik óra Téma: Család, jellemzés Nyelvtani rész: helyviszonyt jelölő ragok -ból/-ből - ragja a finnben: -sta/-stä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni) - Honnan? (mistä?) kérdésre felel - van fokváltakozás (Helsinki : Helsingistä 'Helsinki : Helsinkiből') - minusta, sinusta, hänestä, meistä, teistä, heistä (személyes névmások -ból/-ből alakja) - tästä, tuosta, siitä (mutató névmások -ból/-ből alakja) -ban/-ben - ragja: -ssa/-ssä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni) - Hol? (missä?) kérdésre felel - van fokváltakozás (Helsinki : Helsingissä 'Helsinki : Helsinkiben') - minussa, sinussa, hänessä, meissä, teissä, heissä (személyes névmások -ban/-ben alakja) - tässä, tuossa, siinä (mutató névmások -ban/-ben alakja) -ba/-be - háromféle ragja lehet: -Vn (többtagú, rövid magánhangzóra végződő tövek után): talo-on 'házba', kirjaan 'könyvbe' -hvn (egytagú tövek után): maa-han 'földbe', työ-hön 'munkába' -seen (többtagú, hosszú magánhangzóra végződő tövek után): huonee-seen 'szobába', konee-seen 'gépbe' - nincs fokváltakozás (a névszó erős fokban marad) - Hová? (mihin?) kérdésre felel - minuun, sinuun, häneen, meihin, teihin, heihin (személyes névmások -ba/-be alakja) - tähän, tuohon, siihen (mutató névmások -ba/-be alakja) 1. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a magánhangzó-harmóniára!

Mistä?(-sta/-stä) Missä?(-ssa/-ssä) Mihin?(-Vn/-hVn/-seen) Helsinki Suomi koulu kauppa pankki posti maa kirja pöytä 2. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a magánhangzó-harmóniára! A finnben a jelző mindig megkapja ugyanazt a ragot, mint a jelzett szó. Mistä? He tulevat...(hyvä RAVINTOLA). Äiti tulee...(työpaikka). Minä tulen...(turku). Opiskelijat tulevat kotiin...(kiva KOULU). Missä? Kukka on... (KAUNIS HUONE). Perhe istuu...(valkoinen KEITTIÖ). Me asumme...(jyväskylä). Auto menee...(metsä). Mihin? A külső sor: Äiti ja Emma menevät... (MODERNI UIMAHALLI). Me menemme... (KIRJASTO). Perhe menee...(iso TALO). Alex menee...(kuuma SAUNA). -tól/-től, -ról/-ről -on/-en/-ön - ragja: -lta/-ltä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni) - Honnan? (mistä?) kérdésre felel - van fokváltakozás (katu: kadulta 'utca : utcáról') - minulta, sinulta, häneltä, meiltä, teiltä, heiltä (személyes névmások -tól/-től, - ról/-ről alakja) - tältä, tuolta, siltä (mutató névmások -tól/-től, -ról/-ről alakja) - ragja: -lla/-llä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni) - Hol? (missä?) kérdésre felel - van fokváltakozás (katu : kadulla 'utca : utcán')

- minulla, sinulla, hänellä, meillä, teillä, heillä (személyes névmások -on/-en/-ön alakja) - tällä, tuolla, sillä (mutató névmások -on/-en/-ön alakja) -hoz/-hez/-höz, -ra/-re - ragja: -lle - Hova? (mihin?) kérdésre felel - van fokváltakozás (katu : kadulle 'utca : utcára') - minulle, sinulle, hänelle, meille, teille, heille (személyes névmások -hoz/-hez/- höz, -ra/-re alakja) - tälle, tuolle, sille (mutató névmások -hoz/-hez/-höz, -ra/-re alakja) 3. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a magánhangzó-harmóniára! A finnben a jelző mindig megkapja ugyanazt a ragot, mint a jelzett szó. Szövegértés Mistä? (-lta/-ltä) Minä tulen...(kurssi). Minä otan kirjan...(pöytä). Mikko tulee...(asema). Minä ostan perunat...(tori). Missä? (-lla/-llä) Minä olen...(kurssi). He käyvät...(bensiiniasema). Minä käyn usein...(tori). Kirjakauppa on...(mikonkatu). Mihin? (-lle) Minä panen kirjan...(hylly). Bussi menee...(asema). Menettekö huomenna...(tori). Lapset menevät ulos...(piha).!!! kotoa - kotona - kotiin ulkoa - ulkona - ulos Minä olen Olga. Minä olen naimisissa Veijon kanssa. Veijo on suomalainen. Minä rakastan häntä. Meillä on yksi lapsi. Hän on söpö 4-vuotias tyttö ja hänen nimi on Julia. Me asumme Helsingissä, mutta Veijo on töissä Espoossa. Hän on bussikuski. Minulla ei ole töitä Suomessa vielä, mutta minä etsin työpaikkaa. Nyt olen opiskelija suomen kurssilla. Olen samalla kurssilla Pedron ja Aleksin kanssa. Minä olen Alex. Olen 31 vuotta vanha. Olen pitkä mies ja vähän ujo. Minulla on vaalea tukka ja siniset silmät. Minulla ei ole perhettä Suomessa. Kotona Etelä-Afrikassa minulla on iso perhe: äiti, isä, isoveli ja kaksi pikkusiskoa. He asuvat Johannesburgissa.

Minä olen nyt helsinkiläinen. Asun Itä-Helsingissä. Minun talossa on neljä kerrosta. Minun asunto on pieni. Minulla on kaksi huonetta ja keittiö. Minun nimi on Pedro. Olen puhelias ja iloinen brasilialainen. Minulla on musta kihara tukka ja tummat silmät. Olen 178 cm pitkä. Minun tyttöystävä on suomalainen. Hänen nimi on Hanna. Hän on opiskelija, mutta hän on myös töissä kaupassa. Meillä ei ole autoa. Ajamme paljon pyörällä. Minulla on myös suomalainen ystävä Mikko, mutta hän ei asu nyt Suomessa. Hän on töissä Brasiliassa. Kérdések a szövegértéshez: Kuka on Olgan mies? Kenen äiti Olga on? Missä Veijo on töissä? Onko Olgalla työpaikka? Millainen mies Alex on? Asuuko Alexin perhe Suomessa? Millainen asunto Alexilla on? Onko Pedro vaalea? Mikä on Pedron tyttöystävän nimi? Kuka Mikko on? Szóbeli gyakorlat: 1. Millainen sinun perhe on? 2. Millainen sinä olet? 3. Millainen hän on? 1. Példa: Minulla ei ole niin isoa perhettä. Minulla on isä, äiti ja yksi veli. Minun veli on kolmekymmentäkaksi vuotias. Hänellä on vaimo ja yksi pieni poika. He asuvat Szolnokissa. Minä en ole naimisissa ja minulla ei ole lasta. Minä olen töissä Debrecenissä ja opiskelen vielä myös. 2. Példa: Minä olen unkarilainen tyttö. Minä olen lyhyt. Olen 160 cm pitkä. Olen kaksikymmentäviisi vuotias. Minulla on vaalea tukka ja minulla ovat ruskeat silmät. Olen vielä nuori ja en ole ujo. Olen puhelias ja tavallisesti iloinen. 3. Példa: Hän on unkarilainen mies. Hän on kaksikymmentäviisi vuotias. Hän asuu Debrecenissä. Hän on nuori, iloinen, puhelias, pitkä mies. Hänellä on musta kihara tukka ja hänellä ovat siniset silmät. Finn kultúra: Néhány szó pár finn városról TURKU - egykori főváros, Finnország legrégibb városa - itt épült az első vár (1300) és itt alapították az első egyetemet (1640)

- fontos kikötőváros Svédország felől - a turkui dóm érseki székhely, az ország legjelentősebb temploma; itt mutatják be a karácsonyi ökomenikus istentiszteletet TAMPERE - ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központ; ipari hagyományai miatt Finnország Manchesterének is nevezik - itt található többek között a híres Múmin gyűjtemény - A múminok (svédül Mumintroll) a központi szereplői egy könyvsorozatnak és képregényeknek, melyet eredetileg a finnországi svéd anyanyelvű író és illusztrátor, Tove Jansson jelentetett meg svédül Finnországban. A múminok egy troll (a skandináv mitológiában egy óriásokhoz hasonló ijesztő faj, de azoknál gyakran kisebb méretűek) család tagjai, fehérek és kerekdedek, nagy orral, amely a vízilovakhoz hasonlóvá teszi őket. A gondtalan és kalandvágyó család a Múmin-völgyben él, habár korábban az ideiglenes lakóhelyük között szerepelt világítótorony és színház is. Számos kalandban vesznek részt barátaikkal. A sorozatban 9 könyv található, valamint 5 képeskönyv és egy képregény-sorozat is, melyek mind Jansson alkotásai, és 1945 és 1993 között jelentek meg. Azóta a múminok több rajzfilmsorozat, film, illetve egy tematikus park alapjául szolgáltak, melynek neve Moomin World ( Múmin Világ, finnül: Muumimaailma), és a finnországi Naantaliban található. Magyarországon az 1990-es évek elején rövid ideig ment a televízióban a múminokról szóló rajzfilmsorozat. JYVÄSKYLÄ - egyetemi város - itt található például az Alvar Aalto múzeum, a Keski-Suomen museo vagy a Kansallispuku museo, ahol különböző népviseleteket figyelhetünk meg HELSINKI - Finnország fővárosa, kulturális, oktatási, gazdasági és politikai központ - 1550-ben alapították, és 1812-ben nyilvánították Turku helyett fővárossá - a finn-öböl (Suomenlahti) partján található - itt van a svéd korszak legnagyobb erődítménye, a Suomenlinna; az ország leghatalmasabb ortodox temploma; Finnország legrégibb áruháza, a Stockman; a legértékesebb finn művészeti gyűjtemény, az Ateneum ÅLAND - 6500 szigetecskéből álló miniállam Finnországban - 1921 óta önálló tartomány, saját alkotmánnyal, parlamenttel, zászlóval (piros-sárga-kék) és bélyegkiadással rendelkezik - hadsereg nélküli, semleges tartomány, amely Finnország része, ám kultúrájában a svédekhez áll közelebb: a hivatalos nyelv is a svéd, a finnt választható idegen nyelvként tanulják - a turizmus ma a tartomány legfontosabb bevételi forrása a tartomány fővárosa Mariehamn, amelyet 1861-ben alapítottak, és akkor még csak 33 lakosa volt. 7. óra szószedete: (első rész - család) isovanhemmat nagyszülők veli fiútestvér isoisä nagyapa sisko lánytestvér isoäiti nagymama poika fia valakinek vanhemmat szülők tytär lánya valakinek mies férj vauva csecsemő vaimo feleség perhe család

isä apa tyttöystävä barátnő äiti anya poikaystävä barát lapsi gyerek 7. óra szószedete: (második rész - jellemzés) iloinen vidám puhelias beszédes onnellinen boldog hiljainen csendes surullinen szomorú vihainen mérges ystävällinen barátságos kohtelias udvarias epäystävällinen barátságtalan epäkohtelias udvariatlan nuori fiatal ujo félénk vanha öreg, régi pieni kicsi iso nagy lyhyt rövid pitkä hosszú pehmeä puha kova kemény terve egészséges sairas beteg valoisa fényes pimeä sötét ohut vékony paksu vastag puhdas tiszta helppo könnyű likainen koszos vaikea nehéz hidas lassú kaunis szép nopea gyors ruma csúnya kallis drága kylmä hideg halpa olcsó kuuma meleg uusi új hyvä jó rikas gazdag paha rossz köyhä szegény leveä vastag kapea széles