Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. november 08-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./C kötet

I/C kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. november 08-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet Hódmezővásárhely mezőgazdasági helyzete, földhivatal általi szabályozottság, termőföldek alakulása, földhasználat...2 A Közgyűlés egyes hatásköreinek átruházásáról szóló 30/1995.(09.07.) Kgy. sz. rendelet módosításáról...43 A helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló 13/2007. (03.05.) Kgy. rendelet módosításáról...51 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 41/1999. (12.13.) Kgy. sz. rendelet módosítása...56 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Bakay Lajos Ösztöndíja alapító okiratának meghatározása (egységes szerkezetben)...71 Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány felügyelő bizottságába tag jelölése...76 Tájékoztató a Védőnői Szolgálat és a testnevelők tevékenységéről a mindennapos testnevelés mérésében...79 Tájékoztató a kamarai ellenőrzésről a Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskolában.93

I/C kötet 2. oldal Iktatószám: /2007 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely mezőgazdasági helyzete, földhivatal általi szabályozottság, termőföldek alakulása, földhasználat Az anyagot készítette: Juhász István mezőgazdasági referens Kovács Pál Városstratégiai főtanácsadó Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: - Nagy-György János Hódmezővásárhelyi Gazdakör elnöke - Huszár Lajos, Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület vezetője

I/C kötet 3. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Tárgy: Hódmezővásárhely mezőgazdasági helyzete, földhivatal általi szabályozottság, termőföldek alakulása, földhasználat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város jelentős tradicionális mezőgazdasági település, melynek közigazgatási bel- és külterülete közel 50 ezer hektáron terül el. Figyelemmel arra, hogy a város természetes gazdasági adottságai a mezőgazdaság felé orientálták az itt élőket illetve, hogy ma is prioritással bír ezen ágazat más gazdasági szektorokhoz képest, indokolt egy rövid áttekintés biztosítása a mezőgazdaság helyzetéről mind gazdasági mind jogi aspektusból. Agrárgazdasági ágazatok összefoglaló adatai a Központi statisztikai Hivatal adatai szerint: Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 Évben, ezer fő Ágazatok 3 870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 összesen Mezőgazdaság 223,7 199,7 189,4 178,4 173,7 Erdőgazdálkodás 17,2 15,5 15,5 15,5 15,0 Élelmiszeripar 161,2 152,0 141,1 140,4 141,8 Együtt 402,1 367,2 346,0 334,3 330,5 Részesedési arány, % Ágazatok 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 összesen Mezőgazdaság 5,8 5,1 4,9 4,6 4,4 Erdőgazdálkodás 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 Élelmiszeripar 4,2 3,9 3,6 3,6 3,6 Együtt 10,4 9,4 8,9 8,6 8,4

I/C kötet 4. oldal Az agrárgazdasági ágazatok kibocsátása és hozzáadott értéke. Bruttó kibocsátás, milliárd Ft. Megnevezés 2002 2003 2004 2005 évben (folyó alapáron) Nemzetgazdaság 35 514,9 38 640,6 42 074,3 45 503,1 összesen Mezőgazdaság, 1 762,7 1 708,8 1 911,5 1 831,4 halászat Erdőgazdálkodás 76,0 74,0 75,1 74,5 Élelmiszeripar, 2 176,6 2 232,0 2 225,9 2 125,0 dohánytermékek gyártása Együtt 4 015,3 4 014,7 4 212,6 4 031,0 Részesedési arány, % Megnevezés 2002 2003 2004 2005 évben (folyó alapáron) Nemzetgazdaság 100,0 100,0 100,0 100,0 összesen Mezőgazdaság, 5,0 4,4 4,5 4,0 halászat Erdőgazdálkodás 0,2 0,2 0,2 0,2 Élelmiszeripar, 6,1 5,8 5,3 4,7 dohánytermékek gyártása Együtt 11,3 10,4 10,0 8,9 Hozzáadott érték, milliárd Ft. Megnevezés 2002 2003 2004 2005 évben (folyó alapáron) Nemzetgazdaság 14 873,4 16 235,6 17 564,4 18 891,6 összesen Mezőgazdaság, 657,3 668,0 816,5 789,0 halászat Erdőgazdálkodás 30,8 29,7 29,7 29,1 Élelmiszeripar, 525,4 517,4 494,8 485,9 dohánytermékek gyártása Együtt 1 213,5 1 215,1 1 341,0 1 304,0

I/C kötet 5. oldal Részesedési arány, % Megnevezés 2002 2003 2004 2005 évben (folyó alapáron) Nemzetgazdaság 100,0 100,0 100,0 100,0 összesen Mezőgazdaság, 4,4 4,1 4,6 4,2 halászat Erdőgazdálkodás 0,2 0,2 0,2 0,2 Élelmiszeripar, 3,5 3,2 2,8 2,6 dohánytermékek gyártása Együtt 8,2 7,5 7,6 6,9 A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint. Összes beruházás. 2002 2003 2004 2005 2006 Ágazat évben, ezer fő folyó áron, millió Ft. Nemzetgazdaság 2 657 435 2 709 649 3 014 605 3 103 581 3 214 496 összesen Mezőgazdaság 96 383 132 007 100 771 111 486 93 759 Erdőgazdálkodás 5 549 5 107 6 080 5 961 6 830 Élelmiszeripar 108 002 96 943 112 168 111 281 99 655 Együtt 209 934 234 057 219 019 228 728 200 244 Építési beruházás: 2002 2003 2004 2005 2006 Ágazat évben, ezer fő folyó áron, millió Ft. Nemzetgazdaság 1 245 554 1 166 861 1 320 061 1 472 520 1 614 765 összesen Mezőgazdaság 27 752 28 606 30 460 36 743 34 575 Erdőgazdálkodás 3 142 2 546 2 771 2 855 4 061 Élelmiszeripar 29 439 25 954 36 123 33 971 27 412 Együtt 60 333 57 106 69 354 73 569 66 048

I/C kötet 6. oldal Gépberuházás: 2002 2003 2004 2005 2006 Ágazat évben, ezer fő folyó áron, millió Ft. Nemzetgazdaság 1 370 509 1 500 489 1 656 626 1 595 146 1 567 135 összesen Mezőgazdaság 37 331 69 659 38 727 45 801 32 593 Erdőgazdálkodás 2 096 2 286 3 042 3 052 2 674 Élelmiszeripar 76 460 69 015 74 427 74 519 70 147 Együtt 115 887 140 960 116 196 123 372 105 414 Az agrárgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak havi bruttó és nettó átlagkeresete. Bruttó átlagkereset, forint: Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 Nemzetgazdaság összesen 122 482 137 193 145 520 158 343 171 239 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 84 251 89 273 97 014 102 801 111 978 és halászat Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 108 877 116 661 126 937 131 038 138 127 Nettó átlagkereset, forint: Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 Nemzetgazdaság összesen 77 622 88 753 93 715 103 149 110 896 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 58 556 65 927 70 959 76 356 82 110 és halászat Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 71 008 78 981 85 114 89 962 94 806

I/C kötet 7. oldal A földrészletek számát a tulajdonfelosztás, a tulajdonosi struktúra alapismérvének tekinthetjük. Ezen szempontból áttekintve Hódmezővásárhely belterületi földrészletek darabszáma jelenleg 15.384 db. Ugyanakkor a növénytermesztés szempontjából sokkal lényegesebb a külterületi tagolódás, ahol a Körzeti Földhivatal 14.533 db földrészlet nyilvántartásról számolt be. A mintegy 3.834 zártkerttel együtt az összes földrészlet száma Hódmezővásárhely teljes közigazgatási területén mindösszesen 33.751 db. A terület művelési ágak szerinti megoszlása a Körzeti Földhivatal 2007. évi ingatlan-nyilvántartási adatai alapján az alábbi: Művelési ág Belterület (ha.m2) Külterület (ha.m2) Zártkert (ha.m2) Összesen (ha.m2) Szántó 64.9620 35592.1378 81.2496 35738.3494 Gyep (rét) 3.4823 503.6089 5.2050 512.2962 Szőlő - 58.0692 4.7928 62.8620 Kert - 2.8965 193.8264 196.7229 Gyümölcsös - 74.7551 134.0743 208.8294 Gyep (legelő) 28.6561 3843.5566 20.0337 3892.2464 Nádas 2.4646 80.3057 0.7328 83.5031 Erdő 36.7154 1958.1255 9.7553 2004.5962 Kivett 2056.2872 3964.6224 64.4815 6085.3911 Halastó - - - - Fásított terület 0.1099 12.7592 0.3988 13.2679 Összesen: 2192.6775 46090.8369 514.5502 48798.0646 Hódmezővásárhely külterülete számokban 2004. évben az alábbiak szerint alakult: Kivett földterület: Termőföld: szántó: 35.176 ha. 3.847 hektár 41.733 hektár gyümölcsös: 80 ha. (tanyák, ipari kert: 0,4 ha. létesítmények, szőlő: 74 ha. utak, stb.) legelő: 3.773 ha. Rét: Erdő: Nádas: Halastó: 450 ha. 2.084 ha. 88 ha. 415 ha. Megállapítható, miszerint 3 év alatt több mint 550 ha nagyságban nőtt a szántók mértéke. Ezzel szemben csökkent a rét művelési ág. Míg a kertek és gyümölcsösök nagysága 3 év alatt a többszörösére emelkedett hivatalosan, addig a legelők, erdők és halastavak az ingatlan-nyilvántartás szerint érzékelhetően, illetve radikálisan lecsökkentek. A kivett földterület is közel másfélszeresére nőtt. A folyamatok tendenciaszerűek, látható és érzékelhető a beművelési szándék. A termőföldek értéke mindösszesen 1.115.232 Aranykorona, ennek megfelelően a termőföldek vonatkozásában 1 ha. Átlagosan 26,72 AK értékű.

I/C kötet 8. oldal Gazdálkodók Hódmezővásárhely közel ötvenezer lakosából jelenleg több mint 3500 őstermelő, és ezek hatvan százaléka hivatásszerűen űzi tevékenységét. A foglalkoztatottak további egytizede mezőgazdasági nagyüzemek alkalmazottjaként szintén az agráriumi szektorban dolgozik, valamint nem elhanyagolható a mezőgazdasági társas vállalkozások, családi gazdaságok száma sem. Tipikusan az agráriumból élőknek tekinthetők a tanyán élők, helyzetükre vonatkozó lényeges adatok a következők: Hódmezővásárhely külterületi tanyaszám és lakosságszám megoszlása 2001 szétszórt 1691 Tanyaszám: 2430 Tanya lakosság: Tanyaközpont 739 Szétszórt 2908 fő 4086 fő Tanyaközpont 1178 fő A Polgármesteri Hivatal Adócsoportja a vonatkozó hatályos adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő gazdálkodókat az alábbiak szerint kategorizálta 2007-ben: Nem nyugdíjas őstermelők Nyugdíjas őstermelők Őstermelők, egyben vállalkozók Nyugdíjas őstermelők, egyben vállalkozók Mindösszesen: 1946 fő 1336 fő 179 fő 72 fő 3533 fő

I/C kötet 9. oldal Az őstermelők jövedelemtermelő képessége a 2006. évi adóbevallás alapján, a vállalkozási szintű adóalap arányában az alábbiak szerint alakultak. 0-100.000 Ft 55,97 % 1978 fő 100.001-300.000 Ft 10,54 % 372 fő 300.001-500.000 Ft 12,25 % 433 fő 500.001-1.000.000 Ft 11,03 % 390 fő 1.000.001-3.000.000 Ft 9,07 % 320 fő 3.000.001-5.000.000 Ft 0,74 % 26 fő 5.000.001-10.000.000 Ft 0,2 % 7 fő 10.000.001-0,2 % 7 fő Mezőgazdasággal, vadgazdálkodással foglalkozó társas vállalkozások száma (TEÁOR SZÁM: 01..) 765 db. Erdőgazdálkodással foglalkozó társas vállalkozások száma (TEÁOR: 02..) 11 db. Az őstermelők jövedelemtermelő képessége tekintetében kijelenthető, a kormegoszlás vonatkozásában kimutatható a korfa elöregedése (nyugdíjasnak minősül az őstermelők mintegy 59%-a), azaz a közép- és fiatalkorú népesség egyre kisebb hányada kíván mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni. Ez természetesen szoros korrelációban áll az ágazat szerény, más szektorhoz képest csekélyebb jövedelemtermelő képességével, illetve a kialakult birtokszerkezeti rendszerrel. Ezt bizonyítja, hogy az őstermelői adóbevallások szerint a jelenleg érvényes minimálbér-szintet meg nem haladó jövedelemmel rendelkezett az őstermelők 85,6%-a. Jogi szabályozás Az előbbi bekezdésben már megemlített birtokszerkezeti struktúra is döntő módon befolyásolja az agrárium jövőjét. Természetesen a birtok-struktúra ki- és átalakulását alapvetően a mindenkor hatályos jogi szabályozás határozza meg. Ennek megfelelően a továbbiakban a termőföldek jogi helyzetéről adunk tájékoztatást a hatályos magyar szabályozás tükrében (a tulajdonjog megszerzése és korlátai, az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok). A termőföldek helyzetét szabályozza a 1994. július 27-én hatályba léptetett, azóta több alkalommal módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.). Az Ftv. szabályai az ország területén lévő összes termőföldre vonatkoznak. A törvényi szabályozás értelmében termőföldnek minősül minden olyan földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A termőföld tulajdonjogának megszerzése tekintetében a Ftv. komoly korlátokat állít fel, egyrészt a megszerezhető termőföld-mennyiséget maximálja, másrészt meghatározott jogalanyokat kizár a tulajdonjog megszerzésére jogosultak köréből. Ebből eredően elmondható, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden jogalany korlátozott a termőföld-tulajdon szerzés szempontjából. A tilalmak és korlátok alól azonban lehetnek kivételek, a szerzés módja szempontjából az Ftv. alapján ezek a következők: törvényes öröklés, elbirtoklás, ráépítés, kisajátítás, kárpótlási célú árverés. Ezen jogcímeken tulajdonképpen bármely jogalany, állampolgárságára és honosságára való tekintet nélkül, korlátlanul megszerezheti termőföld tulajdonjogát. Külföldi magánszemély és jogi személy termőföld terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. Külföldi magánszemélynek a Ftv. szempontjából a nem magyar állampolgárokat kell tekinteni,

I/C kötet 10. oldal kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt. Külföldi jogi személy a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A tulajdonszerzés szempontjából lényeges szabály, hogy az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni, és legalább 3 éve folyamatosan Magyarországon laknak és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, ebből a szempontból belföldinek minősülnek. A belföldi magánszemélyek termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában összesen tehát a már meglévő termőfölddel együtt - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. A 300 hektáros mennyiségi korlát ennek megfelelően csak akkor léphető át, ha rosszabb minőségű a termőföld, ebben az esetben a 6000 AK érték lesz az irányadó. További korlát, hogy a belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. Belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek termőföld tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Kivétel ez alól a Magyar Állam, az önkormányzatok, valamint a közalapítványok. Ezen jogi személyek számára a jogcímre tekintet nélkül, korlátlanul nyitva áll a lehetőség a termőföld tulajdonának megszerezésére. A tulajdonszerzési korlátokba ütköző minden szerződés semmis, a rendelkezések érvényesülését a földhivatalok feladata és hatásköre ellenőrizni. A földhivatali eljárásban széles körű bizonyítás felvételére nincs lehetőség, és a földhivatal elsősorban az iratok alapján dönt, így a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozattételi kötelezettség terheli a szerző felet arra vonatkozóan, hogy a tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátokba. A földhivatal természetesen a nyilatkozat valóságtartalmát bármikor ellenőrizheti. A korábbi ún. zsebszerződések elszaporodása miatt ma az Ftv. kimondja, hogy amennyiben valamely szerződés oly módon kíván termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló célt elérni, hogy az Ftv.. tulajdonszerzési korlátaiba ütközik, az ilyen szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ugyancsak az egész szerződés érvénytelensége jogkövetkezményét rendeli alkalmazni az Ftv. arra az esetre, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. A semmisség megállapítása iránt az ügyészség keresetet indíthat. A tulajdonjog megszerzésének egyik leggyakoribb módja, jogcíme az adásvétel. Termőföld vagy tanya eladása esetére a Ftv. kötött sorrendben, meghatározott jogalanyok részére elővásárlási jogot biztosít, amelynek keretében az eredeti tulajdonos, ha a termőföldet vagy tanyát el kívánja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát megismerve úgy dönt, hogy azokkal a feltételekkel maga is megkötné a szerződést, a szerződés közöttük és nem a tulajdonos és az eredeti ajánlattevő között jön létre. Az elővásárlási jog megsértése esetén az ilyen szerződés a jogosulttal szemben hatálytalan, aki ennek megállapítását a bíróságtól kérheti. Ennek megfelelően, a törvény alapján az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót; d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. A törvény alapján b) c) pontban meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

I/C kötet 11. oldal 1. a családi gazdálkodó; 2. nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó; 3. jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese. Az elővásárlási jog korlátja azonban, hogy nem áll fenn a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely az Ftv. hatálybalépéséig zártkertinek minősült. Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó. Fontos, hogy az a) pont alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony. A földhasználat A Ftv. három további speciális termőföld-használati jogintézményt is nevesít: a feles bérletet, a részesművelést és a szívességi földhasználatot. Ezek közül az első a feles bérlet, amely valójában speciális haszonbérlet, a haszonbérlet szabályait is kell alkalmazni rá. Lényege, hogy a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. Az ellenszolgáltatás a haszonbér tehát legalább részben terményben, vagy termékben kerül meghatározásra. A részesművelés ugyancsak speciális haszonbérlet. Esetében a szerződő felek közösen döntenek arról, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek és a művelés egyes feladataiból (szántás, vetés, metszés stb.) melyik fél milyen részt vállal, valamint hogy a megtermelt terményből milyen arányban részesednek. Meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat is. A részesművelés tehát valójában több személy létét jelenti a termőföld használói, haszonbérbe vevői oldalán. A feles bérletre és a részesművelésre is a haszonbérlet szabályait kell alkalmazni, de nem kell alkalmazni a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó megkötéseket. Létezik továbbá az Ftv. alapján az ún. szívességi földhasználat. Ez esetben a tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának ingyenesen átengedheti. Az Ftv. csak a hozzátartozók között kötött ilyen megállapodást tekinti szívességi fölhasználatnak. Ettől függetlenül mással is köthető ingyenes szerződés termőföld használatára, de az nem minősül szívességi földhasználatnak, és földalapú támogatás nem igényelhető utána. Abban az esetben, ha valamely szerződésben alapított haszonbérleti jog a Ftv. valamely olyan rendelkezésébe ütközik, amely a termőföld haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó korlátot határoz meg, az ilyen szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. A tulajdon-szerzési korlátok megszegésére vonatkozó jogkövetkezményhez hasonlóan, ugyancsak az egész szerződés érvénytelensége jogkövetkezményét rendeli alkalmazni a Ftv. arra az esetre, ha a felek a szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a haszonbérleti jog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. A semmisséget a az ügyész keresete alapján az illetékes bíróság állapítja meg. Földhasználati nyilvántartás A termőföld-használati nyilvántartást a területileg illetékes körzeti földhivatal vezeti. A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról a törvény szerint önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A nyilvántartásnak egységesen, területi határ nélkül valamennyi termőföldre ki kell terjednie, valamint naprakésznek és a földhivatal számára teljes körűnek kell lennie. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek helyrajzi számát,

I/C kötet 12. oldal alrészleteit, a terület nagyságát, a termőföld értékét, használójának nevét és adatait, a használat jogcímét, valamint a használat időtartamát. A termőföld használójának nyilvántartásához szükséges adatokat maga a földhasználó köteles szolgáltatni bejelentéssel vagy a termőföld használatát a földhasználó részére biztosító szerződés benyújtásával. Az a természetes személy vagy szervezet aki (amely) szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. A használatba vételtől számított harminc napon belül ugyancsak bejelentési kötelezettség terheli azt a természetes személyt vagy szervezetet, aki (amely) saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll. A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból ellenőrizheti. A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a Ftv-ben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni. A bejelentés elmulasztásának kettős következménye is van. Egyrészt, a földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után, másrészt a szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja. Törvényi vélelem, hogy ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni. Itt meg kell jegyezni, hogy az erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés részben vagy egészben jogszabályba ütközik, a földhivatal annak megküldésével értesíti az ügyészt. A földhivatal akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be. Az ügyész az értesítést kivizsgálja, és ha azt megalapozottnak találja, polgári peres eljárást kezdeményezhet az illetékes bíróságnál annak megállapítása érdekében, hogy a szerződés érvénytelen. Végezetül szükséges megemlíteni azon törekvéseket, melyek tapasztalhatóak az 1994. évi LV. földtörvény sorozatos módosításaival kapcsolatosan. A Kormány folyamatosan lebegteti a földtörvény oly módon történő módosítását, hogy jogi személyek a meglévő korlátok lebontása mellett vásárolhassanak termőföldet. Így lényegében ezeken a gazdasági társaságokon keresztül külföldiek is vásárolhatnak termőföldet. Növénytermesztés Hódmezővásárhely gazdag növénykultúrával rendelkezik, a növénytermesztés 2006-ban 37.908 hektár területen folyt az alábbi megosztásban: növény őszi búza őszi árpa tritikálé tavaszi árpa zab repce takarmány borsó mák cukorrépa szója burgonya terület 11615 ha 3018 ha 761 ha 879 ha 417 ha 1039 ha 286 ha 58 ha 548 ha 128 ha 45 ha

I/C kötet 13. oldal napraforgó kukorica zöldségfélék fűszerpaprika lucerna melyből új vetésű lucerna 5420 ha 9327 ha 80 ha 517 ha 3580 ha 250 ha Hódmezővásárhelyen és térségében túlnyomórészt szántóföldi növénytermesztés folyik. Növény Hódmezővásárhelyi kisterség vetésterület (ha) Hódmezővásárhelyi kistérség termésátlag (t/ha) Megyei vetésterület (ha) Megyei termésátlag (t/ha) Napraforgó 8400 2,45 24500 2,3 Kukorica 14350 3,9 6300 3,8 Szója 220 1,8 840 1,7 Cukorrépa 600 40 2000 40 Árpa 3100 3,7 17000 3,3 Búza 16000 4 70000 3,7 Tritikálé 800 4,1 9100 3,15 Tavaszi árpa 1200 4,2 6000 3,14 Zab 800 2 4700 2,4 repce 2000 1,7 9000 2 Az adatok azt bizonyítják, hogy Hódmezővásárhelyi Kistérségben szinte minden szántóföldi növény esetén magasabb a termésátlag a megyei átlagnál, ami a gazdálkodók megfelelő technológiai szakértelmét tükrözi. Az olyan területre, melyen gabona, rozs, illetve olajos magvak került elvetésre, a támogatás mértéke kb. 35e Ft/ha, míg az egyéb területekre a támogatás kb. 14e Ft/ha. Fagykár Térségünket is érintette a 2007. április 22-23-án, majd május 1-2-án éjjel bekövetkezett fagy. Az alma esetében 70-80 %-os a terméskiesés, az őszibarack és a kajszibarack esetében mintegy 60 %- os a terméskiesés. Ezek az értékek rendkívül szórtak, hiszen vannak termelők akiknél kevesebb és vannak akiknél szinte az egész termésmennyiséget elvitte a fagy. A fedezetként szolgáló termés kiesése miatt kevesebb pénz (még úgy is, hogy a termékek árai emelkedtek) áll rendelkezésre az ültetvények ápolására, valamint az eddig felvett hiteleket is vissza kell fizetni A Nemzeti Kárenyhítési Alap kiemelt fontosságú része a kedvezményes hitelkonstrukció, melynek keretében a kárenyhítési rendszerhez csatlakozó, a fagykárt előírás szerint bejelentő termelők a várható hozamkiesés 70%-áig kedvezményes hitelhez juthatnak. A kevésbé hitelképes kistermelők esetében a termelőeszköz beszerzést halasztott fizetési konstrukcióval segíti a kormány. De a Nemzeti Kárenyhítési Alap és a kormány által javasolt hitel konstrukciók a gazdák jelentős része számára elfogadhatatlan, hisz szinte minden gazdának van már ingatlanán jelzáloghitel, és nem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket a megyében a természeti katasztrófának tekinthető fagykárok okoztak. Aszálykár Július hónapban kialakult időjárási fejleményeinek együttes hatására Magyarországon aszályhelyzet alakult ki, melynek a mezőgazdasági termelésre, ezen keresztül az élelmiszer-feldolgozásra, az élelmiszerek kínálatára és fogyasztói árának alakulására rendkívüli hatással voltak.

I/C kötet 14. oldal Hódmezővásárhelyen, július hónap első dekádjában esett eső (27 mm), majd ezt követően a levegő hőmérséklete fokozatosan emelkedett sok esetben 40 C fok fölé és ez tartósan megmaradt július végéig. A kukorica és a napraforgó állományok még a hónap elején ígéretes képet mutattak. A közel két hétig tartó hőség miatt a növények jelentős kárt szenvedtek. Kukorica (árú): kb. 10 % kipusztult, illetve kényszersilózásra kerül a nem megfelelő fejlettség miatt. Ilyen becsült adatokkal számolva a kukorica várható termésátlaga a termőterületre vetítve 4,23 t/ha. Július elején az állomány kb. 6,5 t/ha termésátlagot mutatott, így a várható hozamkiesés 35 % jelenleg, mely 30 ezer Ft/t egységárral számolva 4,3 md. Ft. Ha a jelenlegi piaci árral (40.000.- Ft/t) számolunk, akkor a kiesés még nagyobb (5,7 md Ft) Hibridkukorica: 45 %-os kieséssel lehet számolni. Normál időjárás esetén az egy hektárról elérhető árbevétel attól függően, hogy két vagy háromvonalas 420.000.- 600.000.- Ft/ha lehet. A fenti átlagkieséssel és 130-160.000.- Ft/t felvásárlási árral számolva a kár 350 millió Ft-ra tehető Napraforgó: a jelenlegi állapot szerint 17 % kiesés várható. Vannak olyan területek, ahol már annyira megégett a növény, hogy számottevő termés nem lesz. A július elején 2,3 t/ha termésátlagot mutatott az állomány, jelenleg viszont nem éri el a 2 t/ha -t. A fenti kieséssel és 65.000.- Ft/t felvásárlási árral számolva a kár kb. 613 millió Ft. Az őszibaracknál a tavaszi fagy okozta jelentős károkon felül a hőség okozta kényszerérés miatt a becsült kár értéke 35 %. Az almánál napégés következett be, ami kb. 30 % kiesést okoz. Állattenyésztés Súlyos problémák jelentkeznek ugyanakkor az állattenyésztésben, ezen belül különösen az egyébként is kritikus helyzetben lévő abrakfogyasztó ágazatokban, a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartásban, ahol a robbanásszerűen megemelkedett takarmánygabona árak jelentős költségnövekedést és jövedelmezőség romlást okoznak. A gazdálkodók jelentős része az irreálisan magas áron nem tudja a szükséges takarmányt megvásárolni. Ennek következtében tenyészállat kivágásra és állatállomány csökkenésre kell számolni. Előfordulhat, hogy a hizlalási fázis előtt már kivágják az állatot, mert nem tudják továbbtartani (például malac kivágás, húsként történő értékesítés, stb.). A sertésállomány országos szinten a 3 millió egyedre süllyedt. E folyamat az állattartókat és az egész termékpályát kritikus helyzetbe hozza, mivel a piaci helyzet és a korlátozott vásárlóerő miatt csak részben van mód a növekvő költségek fogyasztói árakban történő elismertetésére. Így a többletköltségeket a termékpálya résztvevőinek kell lenyelniük, amit csak az átlagnál jobb, hatékonyabb termelők tudnak átvészelni. Emiatt a termelők jelentős része kényszerül a termelés abbahagyására, ami megélhetési problémákhoz, árualap csökkenéshez és hosszabb távon további fogyasztói áremelkedéshez vezethet. A jelenlegi helyzetben a felvásárlási árak és a fogyasztói árak kiszámíthatatlanok, nehezen prognosztizálhatók és számos bizonytalanságot tartalmaznak. A magyar I. osztályú sertésnek elsősorban, a lengyel 3-4. osztályú sertéssel kell versenyeznie. Ebből több ezer érkezik hetente az országba, olcsón, mivel a lengyelek, ha túlkínálat van, különböző támogatásokat adnak a gazdáiknak, illetve ezeket megemelik. Ehhez jön még, hogy a magyar kereskedők ÁFA nélkül hozzák be az országba, így a lengyel sertés a magyarral szemben 20 %-os kamatmentes finanszírozást is kap. A magasabban támogatott holland, szlovák, dán sertés élő-hasított-feldolgozott állapotban érkezik hazánkba, ráadásul ezek jelentős része feketén kerül a boltokba. Nagy mennyiségben érkeznek be különböző feldolgozottságú, majdnem nyesedék húsok (pl. lapocka, oldalas stb) olcsó áron, melyek magyar húsokkal keverve akciós áron jelennek meg az áruházláncok polcain. Ezekkel a magyar kiváló minőségű sertések árban nem tudnak versenyezni. 2007. évi adatok alapján Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén a gazdálkodók nagyüzemi és háztáji szinten az alábbi állatállomány rendelkeznek:

I/C kötet 15. oldal Nagyüzem/db Háztáji/db (becsült adat) Ló 85 350 Szarvasmarha 7.675 2.850 Sertés 28.890 8.200 Anyajuh 1.440 2.200 Baromfi 541.000 93.000 Nyúl 0 1.500 Méhcsalád 0 4.400 Költségvetés Az állam az agrárköltségvetés finanszírozásából folyamatosan kivonul, kizárólag az uniós források bevonásától reméli a magyar agrárágazat versenyképességének fenntartását. A 2007-es költségvetésben az utóbbi négy-öt évben tapasztaltaknak megfelelően nem található a családi gazdaságok számára olyan biztos pont, mely ezeknek a családoknak a mezőgazdaságban betöltött szerepét biztonsággal szolgálhatná. Az agrárgazdaság helyzetét a kormányzat egyébként is hajlamos a társadalom előtt valamiféle sajátos, elszigetelt problémaként megjeleníteni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a vidék népességmegtartó képességének kérdése nemzeti stratégiai kérdés, az agráriummal kapcsolatos kormányzati stratégia ezért nem csupán egy ágazat, hanem a magyar társadalom távlati céljai szempontjából is meghatározó jelentőségű kérdés. Ebben a vonatkozásban kritikus helyzetet alakít ki a kormányzat azzal, hogy a magyar agrárgazdaságot a nemzeti beavatkozás eszköztárának folyamatos leépítésével gyakorlatilag teljes mértékben kiteszi a nagyságrendekkel magasabb tőkeerővel bíró külföldi versenytársakkal folytatott versenynek. Az egyre inkább csak EU-s forrásokra támaszkodó magyar agrárköltségvetés lényegében teljes mértékben kiszolgáltatja a hazai agráriumot a magyar érdekek számára zömében kedvezőtlen EU-s támogatási kurzusnak, illetve a piaci logika érvényesülésének, amelyet persze nyíltan nem vállal fel a kormányzat, helyette az esélyegyenlőség és modernizáció retorikáját veti be, de ez a gyakorlatban mit sem segít a családi gazdaságok versenyképességének megteremtésében vagy a hazai termelőket a piacról dömpingárral kiszorító külföldi termelőkkel és forgalmazókkal folytatott küzdelemben. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések rendszere Az Európai Unió támogatási rendszerének 2007. és 2013. között 3 ága van. Az első, a közvetlen kifizetések és piaci támogatások. Ezek a régi eszközök a mennyiséghez kötöttek, ami a termelés volumen növelésére ösztönöz. Ezek a SAPS, európai földalapú direkt támogatások (gabona, olaj, fehérje, rostnövények), és átmenetileg a nemzeti kiegészítő támogatás, a Top Up. Ami addig létezik, míg 2011-ig el nem érjük az Európai Unió támogatási szintjét. Ez tehát a termeléshez kötődik, és csak azt határozza meg, hogy mit és mennyit termeljünk, ettől teszi függővé a támogatást. Arról nem rendelkezik a támogatási ág, hogy hogyan gazdálkodjunk, hogy milyen a környezeti hatása, milyen minőséget állít elő, ad- e munkát embereknek, vagy sem. Ezekre érzéketlen, és gyakorlatilag a piacra is mert meghatároz egy adott termésszintet és odáig automatikusan adja a direkt támogatást. Ehhez szervesen kapcsolódik még az intervenció, valamint az exporttámogatás. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után 2005. 2006-ban az intervenciós készletek 90%-át egymaga termelte meg. Az Unió ezt nem finanszírozza tovább. Az intervenció egy piaci eszköz, amit a felesleg levezetését oldja meg. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés

I/C kötet 16. oldal költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. Tehát, a régi rendszer arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy többet termeljenek, a többletet felvásároljuk közpénzből, majd miután meg kell szabadítani a belső piacot ettől a többlettől exporttámogatást ad a kereskedőnek, hogy vigye ki az unióból. Épül viszont egy másik ág, a vidékfejlesztés ága. Ide kerülnek azok a gazdálkodási rendszerek, amelyekben megjelennek a minőségi termelés, környezeti szempontok, és a foglalkoztatási, munkahely-teremtési szempontok. Erre egy önálló alapot hozott létre az Európai Közösség, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Régen EMOGA-nak nevezték. A harmadik ág a nemzeti hatáskörben finanszírozható támogatások. Itt több mint 100 jogcímet elfogadtatott a az EU-val Magyarország, amelyek mentén támogatást adhatna. Magyarország számára a közvetlen piaci támogatásokra, és vidékfejlesztésre 10 milliárd euro, 2500 milliárd forint áll rendelkezésre. (Magyoroszág összes struktuális alapjaira 8000 milliárd forint fordítható). Ebből 4 milliárd forint vidékfejlesztésre jut. Ehhez kell 20-25%-os nemzeti finanszírozást hozzátenni. Az UMVST 1400 milliárd forinttal számol. Pályázatok, hozzáférési szabályok A kormány olyan szabályokat szab, hogy többségének még arra, se legyen lehetősége, hogy pályázatokat adjon be. Ennek ugyan az lehet a végeredménye, mint az AVOP-nál, hogy Magyarország 2004. és 2006. között elköltött 107,8 milliárd forintot. Ezt az összeget 4044-en vitték el. Az össz szereplők száma pedig 208 ezer. Ez tehát 1,8%-a a regisztrált gazdaságoknak. Ha az őstermelőket is ide vesszük, akkor 0,5%-a. Most olyan életképességi határt állítanak fel, hogy csak nagyon kevesen adhatnak be egyáltalán pályázatot, tehát még a nyerési esélyeket is elveszik. Jelen pillanatban az 5 EUME mértékegységről a határt leszállították 4 EUME-ra. HA megnézzük hány gazdaság tartozik ide (lásd. 1. és 2. számú melléklet) akkor láthatjuk, hogy a gazdálkodók 6,8%-a adhat be pályázatot. Ez 48800 gazdaság. Állattartó telepeknél 500 számos állat a forrásokhoz való hozzájutás határa, ami nem egy családi gazdálkodási méret. Ez tehát a nagy szakosított telepek helyzetbe hozását mutatja, és nem kedvez az állattartás jelenlegi katasztrófális helyzetének sem. A gazdaságilag életképes üzem meghatározása, az EUME fogalma Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-tõl már országos lefedettséggel működik a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelése történik, amelyek meghaladnak, egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján határozta meg, és Európai Mértékegységnek (EUME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 255 Ft/euróval számolva egyenlő 306 000 Ft-tal. Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezőgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik és előírt metodikával történik. A Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH): elsődlegesen a mezőgazdasági Termelőtevékenységek, egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. A termelőtevékenységek, fajlagos SFHértékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennél fogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység-csoportjai

I/C kötet 17. oldal által előállított SFH-értékeknek, az üzemi SFH-ból való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhető.az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott - az alábbi táblázatban feltüntetett - fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaságnak a üzleti évre vonatkozó vetésszerkezete szerinti területi adataival és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 5 EUME (ha egy euró=255 Ft. akkor 5 EUME 1.530 000 Ft), az üzem gazdaságilag életképesnek tekinthető. A tesztüzemi rendszer adatbázisa alapján kialakított SFH értékek listája A magyarországi SFH Kód Megnevezés (FSS) Mérték-egység SFH 2004 D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha 91 638 D02 Durum búza Ft/ha 85 022 D03 Rozs Ft/ha 65 432 D04 Árpa Ft/ha 81 107 D05 Zab Ft/ha 67 006 D06 Szemeskukorica Ft/ha 123 278 D07 Rizs Ft/ha 128 296 D08 Egyéb gabonafélék Ft/ha 78 056 D09 Száraz hüvelyesek, Ft/ha 107 006 összesen D09E Száraz hüvelyesek: Ft/ha 107 119 borsó, száraz bab, csillagfürt D09F Száraz hüvelyesek: Ft/ha 102 126 lencse, csicseri borsó, bükkönyfélék D09G Száraz hüvelyesek, Ft/ha 101 675 egyéb D10 Burgonya Ft/ha 615 308 D11 Cukorrépa Ft/ha 350 141 D12 Takarmánygyökerek Ft/ha 115 211 és -káposzták D23-D35 Ipari növények Ft/ha 104 835 D23 Dohány Ft/ha 524 263 D24 Komló Ft/ha 684 726 D25 Gyapot Ft/ha - D26 Káposztarepce és Ft/ha 101 766 réparepce D27 Napraforgó Ft/ha 97 053 D28 Szója Ft/ha 99 315 D29 Olajlen Ft/ha 72 875 D30 Egyéb olajosmagvú Ft/ha növények 106 942 D31 Rostlen Ft/ha 73 713 D32 Rostkender Ft/ha 149 825 D33 Egyéb rostnövények Ft/ha - D34 Illóolaj-, gyógy- és Ft/ha fűszernövények 438 275

I/C kötet 18. oldal D35 Egyéb ipari növények, Ft/ha egyéb 55 106 Friss zöldségfélék, Ft/ha D14 dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás 445 409 (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) alatt Friss zöldségfélék, Ft/ha D14A dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, 405 920 szántóföldi vetésforgóban Friss zöldségfélék, Ft/ha D14B dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás alatt, 558 769 kertészeti vetésforgóban Friss zöldségfélék, Ft/ha D15 dinnye, szamóca - járható takarás 5 850 489 (üvegház, fóliasátor) alatt Virágok - szabadföldi Ft/ha D16 és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, 3 682 765 hollandiágy) Virágok - járható Ft/ha D17 takarás (üvegház, 18 895 293 fóliasátor) alatt D18 Takarmánynövények, Ft/ha összesen 87 238 D18A Takarmánynövények - Ft/ha időszaki gyep 37 480 Takarmánynövények - Ft/ha D18B egyéb zöldtakarmányok, 99 784 összesen Takarmánynövények - Ft/ha D18B1 egyéb zöldtakarmányok, 142 044 silókukorica Takarmánynövények - Ft/ha D18B3 egyéb zöldtakarmányok, 77 324 egyéb Szántóföldi Ft/ha D19 szaporítóanyag 128 299 (magvak és palánták) D20 Egyéb szántóföldi Ft/ha 84 077

I/C kötet 19. oldal növények D21 Parlag, ugar Ft/ha - támogatás nélkül Parlag, ugar Ft/ha - D22 támogatással (setaside) E Konyhakert Ft/ha 590 154 F Állandó rét és legelő, Ft/ha összesen 36 102 F01 Belterjes (intenzív) Ft/ha gyep (rét és legelő) 39 360 F02 Külterjes (extenzív) Ft/ha gyep (rét és legelő) 35 386 G01 Gyümölcsültetvények, Ft/ha összesen 420 405 G01A Gyümölcsültetvények, Ft/ha mérsékelt égövi friss 420 405 G01B Gyümölcsültetvények, Ft/ha - szubtrópusi friss G01C Gyümölcsültetvények, Ft/ha héjasok 166 280 G02 Citrus-ültetvények Ft/ha - G03 Olajfa ültetvények Ft/ha - G03A Olajfa ültetvények - Ft/ha - étkezési olíva G03B Olajfa ültetvények - Ft/ha - olajtermelésre G04 Szőlőültetvények, Ft/ha összesen 328 662 G04A Minőségi borszőlő Ft/ha ültetvények 356 946 G04B Egyéb borszőlő Ft/ha ültetvények 303 758 G04C Csemegeszőlő Ft/ha ültetvények 244 076 G04D Mazsolaszőlő Ft/ha - ültetvények G05 Faiskolák Ft/ha 1 648 764 G06 Egyéb ültetvények Ft/ha - G07 Járható takarás (üvegház, fóliasátor) Ft/ha 5 945 607 alatti ültetvények I01 Másodvetésű Ft/ha növények összesen 266 755 I02 Gomba Ft/ha 1 215 483 J01 Lófélék Ft/ha 37 528 J02 Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, Ft/ha 10 865 összesen J02A Egy évesnél fiatalabb Ft/ha szarvasmarha, 14 034

I/C kötet 20. oldal hímivarú J02B Egy évesnél fiatalabb Ft/ha szarvasmarha, nőivarú 7 693 Egy és két év közötti Ft/ha J03 szarvasmarha, 18 368 hímivarú J04 Egy és két év közötti Ft/ha szarvasmarha, nőivarú 10 759 Kétéves és idősebb Ft/ha J05 szarvasmarha, 21 052 hímivarú J06 Kétéves és idősebb Ft/ha szarvasmarha, üsző 11 282 Kétéves és idősebb Ft/ha J07 szarvasmarha, 220 550 tejhasznú tehén Kétéves és idősebb Ft/ha J08 szarvasmarha, egyéb 11 955 tehén J09 Juh, összesen Ft/ha 3 126 J09A Juh, tenyész nőivarú Ft/ha (anyajuh) 3 619 J09B Juh, egyéb Ft/ha 2 668 J10 Kecske, összesen Ft/ha 22 099 J10A Kecske, tenyész Ft/ha nőivarú (anyakecske) 23 391 J10B Kecske, egyéb Ft/ha 17 371 J11 Sertés, malacok 20 kg Ft/ha alatt 2 577 J12 Sertés, tenyészkoca Ft/ha 50 kg felett 47 924 J13 Sertés, egyéb Ft/ha 11 710 J14 Pecsenyecsirke Ft/ha 36 721 J15 Tojótyúk Ft/ha 96 726 J16 Egyéb baromfi Ft/ha 180 802 J16A Pulyka Ft/ha 114 029 J16B Kacsa Ft/ha 124 921 J16C Liba Ft/ha 197 522 J16D Egyéb baromfi Ft/ha 130 302 J17 Nyúl (tenyész Ft/ha nőivarú) (anyanyúl) 10 974 J18 Méhcsaládok Ft/ha 11 456 Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 1. Területalapú támogatások 2. Termelési támogatások 3. Állatszám alapú támogatások 4. Tejkvóta-nyilvántartás

I/C kötet 21. oldal 5. Belpiaci intézkedések 6. Külpiaci intézkedések 7. Nemzeti hatáskörbe tartozó támogatások 8. Nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer 9. Intervenciós intézkedések 10. EMVA támogatások 11. EHA-támogatás 1. Terület alapú támogatások, és az ahhoz kapcsolódó jogcímek: Egységes területalapú támogatás (SAPS: a föld hasznosításától függetlenül kérhető. A 2007/2008. támogatási évre az EU-15-ök gazdálkodóit megillető támogatások 40%-a. Kiegészítő támogatás: azon gazdálkodók, akik az EU-15-ök esetében is támogatást élveznek, kiegészítő támogatást is igényelhetnek 2007. évben előreláthatóan a következő növénykultúrák részesülhetnek kiegészítő támogatásban: o Gabonafélék, olaj-magvak-, fehérje- és rostnövények (a GOFR növények ), komló, továbbá a támogatott szárított takarmányok alapjául szolgáló növények, valamint egyes vetőmagvak. o Rizs o Dohány (Virginia és Burley fajtacsoport o Héjas gyümölcsűek (dió, mogyoró, mandula) o Egyes, energianyerés céljára termesztett növények E támogatásokat, a területet hasznosító azon mezőgazdasági termelő igényelheti, aki az annak igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket és kockázatot viseli. Az igénylőnek rendelkeznie kell ún. regisztrációs számmal, amihez az ügyfélregiszterbe történő bejelentkezéssel lehet hozzájutni. Elkülönített cukortámogatás: A támogatás célja a cukorrépa termelők cukorárak csökkenése miatti árbevétel-kiesésének kompenzálása. A forrását, amely mértéke (2009- ig) évente növekszik, az EU biztosítja. A 2007. évi keretösszeg 31,986 millió euró. 2. Termelési támogatások Keményítőfelhasználás támogatása: A termékeik előállításához búzából, kukoricából, illetve burgonyából kivont keményítőt, vagy keményítőszármazékot felhasználó vállalkozások támogatást (árvisszatérítést) igényelhetnek. A támogatás célja az árak versenyképességének megőrzése a harmadik országokban előállított és olyan áruként importált keményítővel szemben, amely esetében az importszabályozás nem nyújt elegendő védelmet. Rostgyártás támogatása: Az Európai Unióban a kenderrost termelése, bár kvótákkal korlátozott, területalapú támogatást is élvez, e mellett a kenderkóró elsődleges feldolgozói, valamint a kórót saját költségükön feldolgoztató termelők is támogatásban részesülhetnek. Rostgyártáshoz támogatást akkor igényelhet az MVH által előzetesen jóváhagyott feldolgozó üzem, ha a termelő vagy a föld használója területalapú támogatási kérelmet is benyújtott a rost nyersanyagául szolgáló kenderkóró termőterületére. Szárított takarmány támogatása: Az intézkedés célja, hogy a szárított takarmányok előállításának támogatása révén a takarmányfehérje tekintetében mérséklődjön az EU importfüggősége, s hogy bővítse a növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelő választási lehetőségeit. A támogatási rendszerhez egy kvótarendszer kapcsolódik, amely behatárolja a támogatásban részesíthető termékek mennyiségét. Magyarország kvótája egy gazdasági évre vonatkozóan 49.593 tonna. A támogatás mértéke 33 /tonna.

I/C kötet 22. oldal 3. Állatszám alapú támogatások. E támogatási jogcímek finanszírozása a nemzeti költségvetés terhére történik. A 2007-es támogatási évtől megkezdődik a fokozatos áttérés az EU legtöbb tagországában már alkalmazott, a termeléstől független, ún. egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme, SPS). Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz. Hízottbikatartás támogatása: A támogatásra jogosult állatok számát állattartónként az MVH által 2006-ban visszaigazolt támogatható állatlétszám, az ún. történelmi bázis szabja meg, amely után jogszabályban meghatározott mértékű támogatás jár. (Ha a termelő az elmúlt évben nem értékesített támogatható hízóbikákat, nem részesülhet a támogatásban.) Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása: A támogatásra jogosult állatok számát állattartónként az MVH által 2006-ban visszaigazolt támogatható állatlétszám, az ún. történelmi bázis szabja meg, amely után jogszabályban meghatározott mértékű támogatás jár. (Ha a termelő az elmúlt évben nem értékesített támogatható hízóbikákat, nem részesülhet a támogatásban.) Kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás: A támogatásra jogosult állatok számát állattartónként az MVH által 2006-ban visszaigazolt támogatható állatlétszám, az ún. történelmi bázis szabja meg, amely után jogszabályban meghatározott mértékű támogatás jár. (Ha a termelő az elmúlt évben nem értékesített támogatható hízóbikákat, nem részesülhet a támogatásban.) Anyatehéntartás támogatása (termeléstől elválasztott rész): A támogatásra jogosult állatok számát állattartónként az MVH által 2006-ban visszaigazolt támogatható állatlétszám, az ún. történelmi bázis szabja meg, amely után jogszabályban meghatározott mértékű támogatás jár. (Ha a termelő az elmúlt évben nem értékesített támogatható hízóbikákat, nem részesülhet a támogatásban.) Anyajuhtartás támogatása: a jogszabályban meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe. Magyarország számára a 2007. évre 1 146 000 egyedben szabták meg a támogatható állományt (az országos felső határt). A kérelmezők rendeletben meghatározott állategyedenkénti támogatásban részesülhetnek, ha juh fajú, nőivarú, s a kötelező birtokontartás utolsó napján legalább egy éves, vagy már legalább egyszer ellett állatokról van szó Anyatehéntartás támogatása: Anyatehéntartáshoz jogszabályban meghatározott feltételek szerinti és mértékű, termeléshez kötött támogatás igényelhető. Magyarország számára folyó 2007. évre 117 000 egyedben szabták meg azt a támogatható állományt, amely tekintetében a kérelmezők támogatásban részesülhetnek, ha a jogosultsági feltételeket teljesítik. 4. tejkvóta-nyilvántartás: Az EU tejkvóta rendszere a piaci egyensúly megteremtését, megőrzését célozza, különböző szabályozó elemek tejpor és vaj intervenció, tejpor és vaj magántárolás támogatása, vajfelhasználás támogatása, iskolatej-program, non-profit intézmények vajfelhasználásának támogatása, stb. alkalmazása révén. 5. Belpiaci intézkedések Szőlő-bor termékpálya: o Szőlőkészítés támogatása: A támogatást az EU-ban termelt olyan szőlőre, szőlőmustra és sűrített szőlőmustra lehet igényelni, amit szőlőlé, vagy szőlőléből készített egyéb élelmiszer előállításához használnak fel. A támogatás kedvezményezettjei az ezen alapanyagokat időszakosan vagy folyamatosan előállító feldolgozók. o A borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált must után járó támogatás: A támogatás az EU-ban termelt asztali borok és meghatározott termőhelyről származó minőségű borok alkoholtartalmának növelésére használt, ugyancsak az EUban termelt szőlőmust-sűrítményre és finomított szőlőmust-sűrítményre vehető igénybe.