Bányaföldtan az ásványi nyersanyagpolitika szolgálatában

DR. KAPOLYI LÁSZLÓ Bányaföldtan az ásványi nyersanyagpolitika szolgálatában T iszteit B ányaföldtani A nkét! Kedves M unkatársaim! Tisztelettel és szeretettel köszöntőm a III. Bányaföldtani A nkét valam ennyi résztvevőjét, köztük elsősorban a 35 éves szénbányászati b á nyaföldtani szolgálatok m egalakításában részt vevő és jelenlévő nyugalm azott főgeológusokat. Köszöntőm a többi bányászati ág 25 30 éves bányaföldtani szolgálatai m egalapításában és tevékenységében részt vevő szakem bereket, kollégákat. Ez az an k ét olyan időpontban k erü l m egrendezésre, am ikor a népgazdaság stabilizációs és kibontatkozási programjának végrehajtása, ezen belül az ipari szerkezetátalakítás van napirenden. Iparpolitikánk kialakítása és a kitűzött feladatok m egvalósítása m egfelelő időhorizontban történő gondolkodást igényel. Az ip ar s tra tégiájába a rövid, a közép- és a hosszú távú elemek úgy épülnek egybe, hogy a rövid távú lépéseinkkel nem keresztezzük, hanem m egalapozzuk a hosszabb táv ú céljainkat. Ezen szem pontok hangsúlyozása különösen fontos a földtani kutatás helyének, szerepének értékelése, illetve feladatainak és stratégiájának kijelölése, esetleges újragondolása során, hiszen a földtani kutatási m unkák többnyire hosszú távon m egvalósítható, illetve m egvalósítandó n y e rsanyag-kiterm elést alapoznak meg. A rövid, közép és hosszabb táv ú ip arpolitika kialakításában ugyanakkor alapvető elvként kezeljük a változó körülm ényekhez való alkalm azkodási rugalm asságot, a dinam ikát, figyelem m el kísérve a technológiák intenzív fejlődését, a piaci változásokat és a társa d alm i-te r mészeti erőforrások folyam atos elemzését. A földtani k u tatá si m unkának, az ásványvagyongazdálkodásnak teh át a hosszú távú kitekintés és a m egkövetelt dinam ika sokszor ellentmondásoktól sem m entes szem ponjait kell ütköztetnie és m egkeresnie a sajátosságait is figyelem be vevő optim ális stratég iáját. A folyam atban lévő stabilizációs, m ajd az azt követő kibontakozási folyam at program ja m egköveteli a rendelkezésünkre álló erőforrások alapos értékelését, ezen belül a term észeti k in cseinkkel való ésszerű és h atékony gazdálkodást is. Társadalm i-term észeti erőforrásaink elem zése egy sor szerkezetátalakítási feladatra hívja fe l a fig yelm et. K iem elten fontos a társadalm i- *Akadém ikus, ip ari m iniszter 12 term észeti erőforrás-adottságainkból, technológiai fejlettségünkből, m unkakultúránkból, az innovációból szárm azó, k om paratív előnyökkel rendelkező alapanyag- és feldolgozóipari term ékek fejlesztése. Az ip ar a társad alm i erőforrások m ellett te r mészeti erőforrásként hazánk ásványvagyonát is igénybe veszi. A term észeti erőforrások é r tékelése során a hazai ásványvagyon nagyságát, kiterm elésének ráfordításigényét, h a té konyságát szükséges vizsgálni, tekintetbe véve az inverzráfordításokat, a helyettesíthetőséget, ill. az im portból történő beszerzés lehetőségeit, gazdaságosságát és biztonságát. Az ásványi nyersanyagok hasznosítását m egalapozó döntések többségében hosszú távú szem pontokat kell m érlegelni, tekintettel arra, hogy e terület fejlesztésigénye viszonylag nagy és növekvő, nem csak a hazai kiterm elés, de nem zetközi együttm űködésben tö rtén ő bekapcsolódás esetén is. Ezért nagy felelősséggel jár az ásványvagyon-gazdálkodás koncepcióit m egalapozó számítások, prognózisok készítése. Az ezzel foglalkozó szakem berektől a szakm ai közvélem ény tudom ányos m egalapozottságú, objek tív m ódszerek alkalm azását, ilyen m ódszerek továbbfejlesztését v á rja el, sokoldalú, alapos elemző m unkát igényel. Ásványi nyersanyagainknak m ár a m ennyiségi szám bavétele sem nélkülözheti a távlatokba kitekintő gazdaságossági értékelést, hiszen csak azt az ásványvagyont tekin tjü k valóságos erőforrásnak, a m elyet gazdaságosan lehet k i aknázni, vagyis am elynek kiaknázási költsége nem halad ja m eg az an n ak m egfelelően szám ba v ett költséghatárát. Az ilyen módon végzett becslések szerint hazánk összes a rem énybelit is m agába foglaló lehetséges szénhidrogén-vagyona a jelenlegi term elés szintjén m integy 40 évig, a szénvagyonunk 250 évig, b au x itvagyonunk 50 évig, továbbá a hazai igén y ek et tek in tv e rézércvagyonunk 40 évig elégséges. U gyanakkor az ásványbányászati és az építőanyagipari nyersanyagok é le tta rta m a általában többszáz éves. A gazdasági megítélés term észetesen időben változó kategória m inthogy annak m indkét eleme a világpiaci áraktól függő költséghatár és a kiaknázási költség is változik. H a a világpiaci árak, illetve az im portköltségek, v alam in t a hazai forrásköltségek alakulását és az e rre épülő ásványi nyersanyagpolitik á n k a t több évtizedre visszam enőleg összevetjük, akkor a következőket álla p íth a tju k m eg: A hazai szénhidrogének m axim ális igénybevétele m ellett, m ár az 1960-as évektől kezdve helyes volt a hazai szén és hasadóanyag-fórrá- FÖ LDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (19SD. év), 1 3. szám

soknál általában jóval kisebb költségű szovjet szénhidrogén-im port növelésére való törekvés. M iután az 1980-as évek elejétől kezdve a szovje t szénhidrogének és a hazai szénterm elés költsége m egközelíti, illetve eléri az ato m en ergia költségét, ez ért helyesnek m inősül a hasadóanyag-bázisú villam osenergia-term elés fejlesztésének korábbi elhatározása is. így teh át az esetenkénti későn reagálásoktól eltekintve a hazai forrásokra is m egfelelően támaszkodó eddigi energiapolitikánkat lényegében éppen úgy helyesnek lehet m inősíteni, m int például a hazai bau x itv ag y o n és az olcsó szovjet vízen ergián alapuló integrációs alum ínium ipari fejlesztést, v alam in t a hazai színesércvagyon hasznosítására irán y u ló kezdem ényezést. A m ennyiben az ásványi nyersanyagok főként az energiahordozók világpiaci árának az elm últ években előállott csökkenését, ill. a világgazdaság d in am ik áján ak tényleges és lehetséges változását összevetjük ásványi-nyersanyagpolitikai célkitűzéseinkkel, akkor a következők adódnak: A fém ek világpiaci árának néhány évvel ezelőtti, v alam in t az energiahordozók világpiaci árának az utóbbi időben bekövetkezett jelentős csökkenése sem m ódosítja azt a hosszú távú elhatározásunkat, hogy tovább növeljük az anyag- és energiatakarékos gyártm ányok és gyártási eljárások arányát. Ennek indoka az a bizonyítható felismerés, hogy az anyag- és energiaracionalizálás költségei a lecsökkent világpiaci árak esetén is lényegesen kisebbek, m in t az anyag- és energiaterm elés növelésének, illetve im p o rtjának költségei. Az energiahordozók világpiaci árá n a k csökkenésétől függetlenül érvényesnek tekin tjü k azt a kom binatív energiapolitikai c é lk itű zést, am ely a szénhidrogéneknek, a szénnek és a hasadóanyagnak egyaránt m egfelelő szerepet szán a hazai energiaigények kie lé gítésében, m égpedig a szénhidrogéneknek elsősorban a vegyipari alapanyag, a m otorhajtóanyag és a h á z ta rtá si tüzelőanyagigények kielégítése terén, a szénnek elsősorban a meglevő nagyrészt rekonstrukció alatt álló szénerőm űvek ellátása terén, a hasadóanyagoknak pedig az ú j erőm űvi k a pacitások tüzelőanyag-igényének fedezésében. A tervezett atom erőm űvi kapacitások m ellett a nyitottan kom binatív energiapolitika keretében indokolt lehet új lignitbázisú erőm űvi kapacitások, ill. víztározó csúcserőm űvek létesítése. A fém ek és fém ipari term ékek világpiaci árá n a k átm en eti csökkenése ellenére is változatlanul reális célkitűzés a hazai bauxités a színesércek fokozott, illetve mielőbbi kohászati hasznosítása, m égpedig ezeknél is a m inél féldolgozottább állapotban történő értékesítésre tö rekedve éppúgy, m in t a h a zai bázis h ián y á b a n im portbázison álló vaskohászat esetében. A fokozott m é rté k ű feldolgozás gazdaságilag h aték o n y érvényesítése term észetesen m egkívánja, hogy a gépipari, és általáb an a feldolgozóipari term é kek exportárai szem ben az eddigi gyak o rla tta l lényegesen em elkedjenek. Enn ek érdekében egyrészt a term ékek m inőségét, m ásrészt a külkereskedelm i m unka hatékonyságát kell jelentősen javítani, m ert ennek h íján a többletráfordítással elérhető feldolgozóipari hozzáadott é rté k az értékesítés során elvész. Az ország gazdaságosan kiterm elhetőként nyilv án tarto tt ipari szénvagyona 4,5 M rd tonna, am elynek 14,6%-a minőségi barnaszén, 6,5% -a gyenge m inőségű barnaszén és 63,6% -a külfejtéssel m űvelhető lignit. (Ehhez 1,5 M rd tonna rem énybeli szénvagyon járul). A m űködő szénbányák, valam in t a m ár elhatározott ú j üzem ek (Ajka II. és Dubicsány) és a 2,5 M t-ra bővítendő bükkábrányi külfejtés együttes termelése 2000-ig 24 25 M t/év szinten alakul. Ezen belül a külfejtéses lignitterm elés 1995-ig 9,5 M t/év-re és hosszabb táv o n tovább növekszik, az egyéb szénterm elés ennek m egfelelően csökken, úgy, hogy a feketeszénterm elés 2000-ig 3,1 M t/év-re növelhető és ez a szint a földtani k u tatást igénylő Máza-Dél szénvagyon term elésbe vonásával több évtizeden keresztül fenntartható. A szénterm elést a gazdaságosan kiterm elhető ásványvagyon legnagyobb hányadát kitevő, k ü lfe jté sre alkalm as lignitvagyon fokozottabb igénybevételével lehet gazdaságosan bővíteni, am inek következtében a Paksi A tom erőm ű 2 x 1000 MW-os bővítését követő időszakra vonatkozóan reális a lte rn a tíva új, lignitbázisú hőerőm űvi kapacitások létesítése is. A kőolajim port költségének m ég a jelenlegi alacsony világpiaci árak esetén is csak alig a felé t kitevő költségű hazai szénhidrogén-term elés legalább 7 millió tonnajév szintentartásához szükséges és az ígéretes geoterm ikus energiaforrások felderítését is szolgáló intenzív földtani kutatás, valam int m ásod- és harmadlagos m ódszerekkel tö rténő kíhozatalnövelés célszerűsége n y ilv á n való. H asonlóképpen nem lehet vitás a szovjet bérfeldolgozás ellenére is hazai bázisúnak te k in te tt urán ércterm elés és dúsítás fejlesztésének célszerűsége sem. A z ásványi nyersanyagok tőkés világpiaci árának nagym értékű csökkenése sem kérdőjele zi m eg az e tá rgyú szocialista integráció, illetve im port célszerűségét. Az előzőekben m ár utaltu n k arra, hogy a szovjet szénhidrogénim port an n ál is inkább kedvezőbb a tőkés kőolajim portnál, m ivel a szovje t á ra k csak késleltetve követik a világpiaci árakat. Egyébként ugyanezen alapon az eseti kivételektől eltekintve általában előnyös részü n k re a m ás ásványi n y ersanyagok m ás szocialista relációkból származó im portja is. A hosszú lejáratú állam közi szerződésekben rö g zített szocialista im port növelésére vonatkozó törekvés tehát v áltozatlanul helyes célkitűzés. FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám 13

Az ásványi nyersanyagok és köztük az en ergiahordozók világpiaci árának mérséklődése, vagyis a hazai forrásokkal való versenyképességük növekedése ugyanakkor tö rv én y szerűen fel kell, hogy erősítse a hazai források gazdasági hatékonyságának növelését célzó azon törekvéseket, am elyek egyrészt a term elés-technika fejlesztésére, m ásrészt a r ra irányulnak, hogy a szűkösen rendelkezésre álló társadalm i erőforrásokat (a m u n k a erőt és a technikát) azokra a kedvezőbb term észeti adottságú ásványi nyersanyag-lelőhelyekre, ill. bányákba koncentráljuk, ahol azok eleve nagyobb népgazdasági h a téko n y sággal hasznosíthatók. A z ásványvagyon-igénybevétel gazdaságosságát nagy m é rték b e n m eghatározza a term észeti adottságoknak legjobban megfelelő művelésm ód, illetve a term elési technológia helyes m egválasztása. O lyan optim ális erőforrás-kom binációt kell érvényesíttetnünk (m ár az ásványvagyon értékelése során is), m elyben akár a term elési veszteségek növekedése árán is javul az eszközhatékonyság és az élőm unka term elékenysége. A szénbányászatban ez azt jelenti, hogy egyrészt a term elési szerkezetet a külfejtéses lig n itte r m elés részarán y án ak és m ennyiségének növelésével kell javítani, m ásrészt a m élym ű- veléses bányászatban a tektonikailag zavart előfordulásokon is uralkodóvá vált, kom plex gépesített frontfejtéseket az ezeken a helyeken a geológiai adottságokhoz jobban alkalm azkodni képes, és így a társadalm i erőforrások hatékonyabb hasznosítását lehetővé tevő m egoldásokkal kell felváltani. Ilyenek elsősorban az egyébként ugyancsak teljesen gépesített, rövidebb hom lokú, esetenként egykijáratú frontfejtések, a nagy teljesítm ényű kam ra-, illetve kam rapillérfejtések, ad o tt esetekben a vertik ális ko n cen tráció növelését biztosító szénom lasztásos technológiák. E célból egyebek m ellett a hazai bauxitbányászatban kialakult ilyen megoldások szénbányászati a d ap tálását is előirányozzuk. A hazai adottságok földtanilag, m űszakilag és gazdaságilag eg y arán t m ély ism erete, valam int a világpiaci prognózisok és a vonatkozó döntéselőkészítő vizsgálatok tudom ányos m egalapozása tehát m últbeli tapasztalatokkal is alátám asztottan kellő g a ran ciát jelen t tá v lati ásványi nyersanyagpolitikánk népgazdaságilag optim ális és a világgazdaság dinam i kája és a hazai ásványi nyersanyagipar fejlesztése közötti perm anens összhangot biztosító kialakítására. A vázolt szemléletű, az ásványi nyersanyagterm elő és feldolgozóipar optim ális arányán alapuló ásványi nyersanyagpolitika biztosítja, hogy az ország ásványi nyersanyag-szükségletét a jövőben is legalább felerészben a hazai ásványvagyon bázisán lehessen, összességében m inim ális társadalm i ráfo rd ítással kielégíteni. 14 K edves E lvtársak! A vázolt gazdaságpolitikai célkitűzésekből azt hiszem m indannyiunk előtt világossá vált, hogy az iparpolitikai, ill. ezen belül az ásványi nyersanyag-előfordulásokkal kapcsolatos stra tégiai célok megvalósítása nem nélkülözheti a tudom ányosan megalapozott földtani ism eretszerzést, ezen belül a bányaföldtani kutatást. A bányaföldtani m unka m ely az ásványi nyersanyaghasznosítás rendszerének egyik fontos alrendszerét képezi sokarcú tevékenység. Ötvöződik benne a geo-tudom ányok fejlesztése és alkalm azása az ipari-term elési feladatok végrehajtásával, a biztonságos m unkavégzés információs feltételeinek m egterem tésével, a gazdaságos bányam űvelés m egtervezésének és irán y ításán ak m unkájával. M int alapvető h a té konysági tényező, integráns elem ét képzei az iparpolitikai célkitűzések nyersanyagpolitikai feladatai m egvalósításának, de a v állalati gazdálkodás racionalizálásának is. Ez a szemlélet kell, hogy áthassa a bányaföldtani szolgálatok teljes tevékenységét, ez adja a bányaföldtani m unka jelentőségét, fontosságát és a szakmai felelősségét is. E ngedjék meg, hogy e gondolatokhoz k a p csolódva néhány alapvető szakm ai fejlesztési asp ek tu sra is felhívjam figyelm üket. B ár a napi bányaföldtani m unkától távolesőnek látszik m égis nagyobb gontosságot kell tu lajdonítani a földtani kutatásban a nagyszerkezetek, a regionális összefüggések feltárásának, ezek genetikai, geom etriai, tulajdonságbeli m egismerésének. A nagyszerkezetek, átfogó földtani m odellrendszerek felism eréséből, kialakulásuk törvényszerűségeiből leh e t legnagyobb valószínűséggel levezetni a nagy re n d szert felépítő részrendszereket, alkotó elem e ket, e lju tv a így az ásványi nyersanyag-lelőhelyek sikeres felderítéséhez, településük, szerkezetük, tulajdonságaik m egism eréséhez. A bányafö ld tan szem pontjából azonban m ég fontosabb annak felism erése, hogy a m akró-rendszerek törvényszerűségei gyakran sajátos transzform ációval m indig m egjelennek a mező- és m ikrorendszerek arculatában is. A földkéreg nagyszerkezeti sajátosságai például tükröződhetnek a nyersanyaglelőhely bonyolultságában, tektonizáltságában, a kőzetm echanikai jellem zők, a bányászati veszélyek fellépésének valószínűségében, a telepek szerkezetében, változékonyságában, v alam in t az ezeket leíró term észeti param éterek kontinuitásában, anizotrópiájában, és számos m ás jellem zőjében. Ezek viszont m á r olyan földtani ism eretek, am elyeket éppen a b án y aföldtani vizsgálatok képesek a legm egbízhatóbban detektálni, prognosztizálni, és am elyek alapvetően h a tá rozzák meg a bányam űvelés számos műszaki, technológiai, biztonsági, gazdasági pozícióját, b eleértve a n ap i term elési feladatok m egoldásának eredm ényességét is. Az ásványvagyonhasznosítás v e rtik ális rendszerében a bán y a földtani k u ta tá st a bányászati term elési folyam at nélkülözhetetlen inform atív, döntéselőké FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1089. év), 1 3. szám

szítő részének kell tekinteni, am elyre éppen az o tt szerzett inform ációk legközvetlenebb hasznosíthatósága, az eredm ényességgel való direkt kapcsolata is jellemző. A bányaföldtani ism eretszerzés szakaszára fokozottan érvényes, kulcsfontosságú követelm ény a kutatási folyam atvezetés és az ásványi nyersanyag-hasznosítás soron következő fázisaihoz, döntéseihez tö rtén ő m egbízhatósági illesztés, a kom plexitás és a reguláció m értékének sajátos figyelem bevétele, a bányam űvelési te vékenység és az állandóan változó, újólag m egism ert term észeti feltételekhez történő ren d szeres visszacsatolás szükségessége. A bányaföldtani kutatás kom plexitásán éppúgy, m int a földtani ism eretszerzés egyéb területein is nem csak a kutatás és értékelés különféle nyersanyagokra történő extenzív kiterjesztését kell értenünk (ami a többterm é- kes bányászatban m ár régóta hangoztatott követelmény), hanem az ism eretszerzés m ódjának, eszközeinek, módszereinek, értékelésének kom plexitását is. A b án yaföldtanban ugyanúgy tág tere v an a különféle m ódszerek legcélszerűbb összeválogatásának a távérzékelési, és fotogram m etriai, geofizikai észlelések és a klasszikus fúrásos, szelvényező, m intavevő, vető- és vállaposodáskutató, geotecnikai, vízföldtani információkat szerző módszerek kombinatív alkalm azásának m in t a földtani k u tató m unka m ás szakaszaiban. Az eredm ényes bányaföldtani m unka éppúgy igényli az ism eretszerzés folyam atosságát, a közel egyidejű értékelést, az ism eretek egym ásra építését, a földtani m odell állandó k o rrigálását, m int a földtani kutatás egésze és m inden m ás fázisa is. A bányaföldtani m unka regulációja a n y ersanyag-hasznosítási rendszerm odellhez illesztett ism eretszerzést, illetve ennek m egfelelő stra tégiát feltételezi, és a term észeti adottságok, jelenségek bányászati, technológiai uralhatóságának fontos feltétele. Nyilvánvaló, hogy a b á nyaföldtani k u tatás hatékonysága annál n a gyobb lesz, m inél m agasabb fokú az ásványi nyersanyagról szerzett információhalmaz komplexitása, és m inél m agasabb a reguláció foka. Tudatában kell azonban annak is lenni, hogy a hatékonyságot csökkentő irreguláciö forrása nem csak a lelőhely bonyolultsága, azaz a nyersanyag rendezetlensége lehet, h a nem a megismerési folyam at rendezetlensége, m értékének, m ódjának, ütem ének a term elési folyam atokhoz történő hibás illesztése is. Az ásványi nyersanyagkutatás és -értékelés korszerűsítésének programja (mely az év elején a KFH-val közösen kiadott utasítás szerint valósul meg), alapvető követelm ényeket fogalmaz meg a bányaföldtani m unka területén is. Ez a program felöleli a bányaföldtani m odellezés, a szám ítástechnika, a geostatisztika, a kom binatív kutatásm etodika, a term észeti param éterek m egbízhatósága, a földtani, n y e rsanyag-hasznosítási modellek hitelessége és a bányászati döntési kockázatok m eghatározása, valam int a m űszerezettség jav ítása te ré n adódó FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám fejlesztési, korszerűsítési feladatokat, alkalm a zási követelm ényeket. A fejlesztő m unkával azonban együtt jár az elm életi felkészültség, a fogadókészség bővítése is. T udatában kell lennünk: ahogy nincs k é t azonos ásványi nyersanyaglelőhely, nincs k ét egyform a feladatm egoldás sem. A korszerűsítés módszereit nemcsak alkalm azni kell, hanem elm élyült szakm ai kutatóm unkával, elm életi m egfontolásokkal adaptálni, a helyi viszonyokra honosítani is kell azokat. R endkívül fontos követelm énynek kell tekinten ü n k a bányaföldtani m űhelym unkák team jellegének érvényesítését, a különböző szakem berek közti jó együttm űködés, az együttgondolkodás feltételeinek m egterem tését, term é szetesen a teljes szakm ai felelősségtudat és felelősségvállalás figyelem bevételével. Az eddigiekhez képest jobban kell tudatosítani, hogy a bányaföldtani szolgálat tulajdonképpeni célja: elégséges m ennyiségű és m egbízható minőségű inform ációkat szolgáltatni a bányatervező és a term elésirányító szervek, ill. szakem berek szám ára. Ebből az is következik, hogy a bányaföldtani kutatásokkal szem beni igényeket a tervező és termelésirányító szerv e k n ek kell m egszabniok és azok teljesítését ellenőrizniük. Ez a kölcsönhatásos kapcsolat egyébként ki kell, hogy terjedjen a preventív ásványvagyonvédelem realizálására, vagyis például annak biztosítására, hogy az ásványvagyon m ennyiségére, és főleg annak minőségére (a term elési veszteségekre és higulásokra) vonatkozó információk a term elési technológia ad ta lehetőségekkel összhangban legyenek. Külön is szeretném kiem elni a bányaföldtani adatok és a term elés során nyert információk közös inform ációs rendszerbe tö rténő kezelésének fontosságát, és a term elési tapasztalatok megfelelő archiválásának szükségességét. Ezek együttese n y ú jth at csak lehetőséget arra, hogy a bányászati CAD/CAM módszerek szélesebb körben terjedjenek, a bányászati hatékonyság jav ításán ak valóban dom ináns eszközévé válhassanak. Alapvető követelm ény azonban az is, hogy ez az inform ációs rendszer aktív kapcsolatban álljon a term elésirányítás és a bányabiztonságot szolgáló védelm i rendszer m ű ködtetésével. K edves Elvtársak! A B ányaföldtani A nkét m egrendezése jó lehetőséget tere m t a rra is, hogy eddigi m unkánkat értékeljük, hibáinkból okoljunk, egyéni eredm ényeinket közkinccsé tegyük, m unkastílusunkon h a kell javítsunk. A Bányaföldtani Szolgálatok m egalakulásával és közel 3 évtizedes működésével a bányaipar alapvető és nem nélkülözhető szakm ai ta rtó pillére ép ü lt ki. Ez a la tt az időszak a la tt osztoztu n k m unkasikerekben, és volt részünk em bert próbálóan nehéz feladatok megoldásában; fejlődésben és kényszerű visszafejlesztésekben egyaránt. Ü gy vélem, hogy az eredm ények el 15

éréséhez és a k ritik u s helyzetekből való kibontakozáshoz m indig m egbízható, szakm ailag felkészült, a fejlődésért harcolni és áldozni is kész partnerekre talált a bányászat a Bányaföldtani Szolgálat geo-szakem bereiben. Engedjék meg, hogy nehéz, felelősségteljes m unkájukat ezúton is megköszönjem. K ülön is köszönöm azoknak a m ár nyugállom ányban lévő főgeológusoknak a m u n k áját, akik a Bányaföldtani Szolgálat m egalakulásában, szervezésében, a bányászati tevékenységhez történő illesztésében úttörő m unkát végeztek. A III. Országos Bányaföldtani A nkét előadássorozata bízom benne reális és alapos szakm ai érték elést ad m ajd az elm últ időszakról; lehetőség lesz a szekcióüléseken arra is, hogy egy-egy bányászati ág a m aga sajátos v i szonyainak figyelem bevételével vitassa meg és foglaljon állást a legfontosabb tennivalókban, fejlesztési célkitűzésekben. Javaslom és szem ély szerint kérem is, hogy ezek a szakmai m egállapítások, indítványok, k ap jan ak m egfelelő publicitást nem csak a geológusok, hanem a bányászatot irá n y ító szervezetek és a geológusokkal együttm űködő m ás szakterületek, szakem berek körében is. Meggyőződésem, hogy az A nkét m unkája hathatós segítséget n y ú jt a b ányászat pozíciójának erősítéséhez, közös feladataink megoldásához. Ehhez a m unkához kívánok sok sikert és jó szerencsét! Ö 16 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám