ÉPÜLETGÉPÉSZ Épületenergetikai előkészítő munkák az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciója 1013 Budapest, Krisztina tér 4. Hrsz: 7596. TERVEZŐ: Épületgépészet - építészet tervezés : 1222 Budapest, Zsineg u. 21. / : 228-2032, 06-30-2227081 e- : gep.haz.kft@gmail.com 1.oldal
IRATANYAG: : A DOKUMENTÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉKE 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 1.1 ELŐZMÉNYEK... 4 1.2 AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA... 4 1.3 A REKONSTRUKCIÓS MUNKÁK ELEMEI... 5 1.3.1 Az épületszerkezetek javítása... 5 1.3.2 Gázkazánok beépítése... 5 1.3.3 Szivattyúk cseréje... 5 1.3.4 Termosztatikus radiátorszelepek beépítése... 6 1.3.5 Napelemek felszerelése... 6 1.4 A TERVEZÉS... 6 1.5 A TERVEZÉSI MUNKA ALAPADATAI... 6 1.6 TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI HATÁROK... 6 1.6.1 Vízellátás-csatornázás... 6 1.6.2 Gázellátás... 7 1.6.3 Központi fűtés... 7 1.6.4 Elektromos rendszer... 7 2. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ISMERTETÉSE... 8 2.1 GÁZELLÁTÁS... 8 2.1.1 Előzmények, meglévő állapot... 8 2.1.2 A tervezés célja, tervezett állapot... 8 2.1.3 Alapadatok... 8 2.1.4 Gázenergia igények... 9 2.1.5 Gázmérők... 9 2.1.6 Bontási munkák... 9 2.1.7 Csőhálózat - szerelvények... 9 2.1.8 Gázüzemű berendezés... 10 2.1.9 Szellőzés - légellátás... 10 2.1.10 Égéstermék elvezetés... 11 2.1.11 Biztonságtechnikai megoldások... 11 2.1.12 Követelmények... 11 2.1.13 Hegesztésnél alkalmazandó követelmények... 12 2.1.14 Szereléstechnológia... 13 2.1.15 Üzembehelyezés... 14 2.2 KÖZPONTI FŰTÉS... 16 2.2.1 Alapadatok - alapkövetelmények... 16 2.2.2 Energia igények... 16 2.2.3 Kazánhelyiség... 16 2.2.4 Átalakítás az épületben... 17 2.2.5 Kiegészítő munkák... 17 3. KÖRNYEZETVÉDELEM... 19 2.oldal
3.1 Szenny- és csapadékvíz elvezetés... 19 3.2 Levegőtisztaság védelem... 19 3.3 Zajvédelem... 19 4. MUNKAVÉDELEM... 20 5. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK... 21 TERVEZŐI NYILATKOZAT MELLÉKLETEK: 1.sz. melléklet: 2.sz. melléklet: Kémény méretezés Légellátás számítás ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS TERVEK: Rajzszám Rajz megnevezése Lépték Dátum Gázellátás GG-01 Alagsor alaprajz és függőleges csőterv M 1:50 2015.12.05. Központi fűtés-hűtés GF-01 Alagsor alaprajz és függőleges csőterv M 1:50 2015.12.05. 3.oldal
1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 ELŐZMÉNYEK Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számos ingatlanát KEOP pályázat keretei között kívánja korszerűsíteni. A beavatkozások alapvető célja az épületek energiafogyasztásának csökkentése a külső térelhatárolók hőszigetelő képességének javítása és a hőtermelő gépészeti rendszerek korszerűsítése által. A pályázatok lényeges eleme a megújuló energiaforrások részarányának növelése a hő és/vagy az elektromos energia felhasználásban. 1.2 AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA Az építkezés helye: 1112 Budapest, Krisztina tér 4. Az építkezés megnevezése: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A tervezés tárgyát képező épület téglaépítésű, vasbeton, ill. boltíves födémekkel, magas tetővel. Az alagsorban főképp raktárak, óvóhely és gépészeti terek, a földszinten és az emeleten osztálytermek helyezkednek el. A padlástér fűtetlen. A legfelső használati szint nem haladja meg a 13,65m-t, aminek következtében az épület nem tartozik középmagas kategóriába. A külső térelhatárolók hőszigetelő képessége nem felel meg a jelenlegi elvárásoknak, az épület hővesztesége, és ebből következően a fűtésére fordított energia költsége igen magas. Az épületet fűtéséhez szükséges szükséges hőenergia a közeli Szilágyi Erzsébet Gimnáziumból érkezik távhő vezetéken keresztül. Az épület energetikai javítása érdekében a nagy hőveszteségű távvezeték és a rossz hatásfokú, elavult kazánok kiváltása nélkülözhetetlen. Az iskola gázbekötéssel rendelkezik, de a gázfogyasztók mindegyike megszűntetésre került. A létesítmény víz és csatorna és gáz oldalon az utcában meglévő közművekre csatlakozik. Víz-csatorna oldalon változás nem lesz. Az új kazánok ellátásához szükséges gázmennyiség rendelkezésre áll. A gépészeti tárgyú átalakítási munkák az épület víz-csatorna hálózatát, valamint a tűzvédelmi rendszerét nem érintik. 4.oldal
1.3 A REKONSTRUKCIÓS MUNKÁK ELEMEI Az épület energiafogyasztásának csökkentése érdekében építészeti és gépészeti jellegű változtatásokat tervezünk. A tervezési folyamat 2.ütemében meghatározásra került az épület adottságainak megfelelő munkálatok köre. Megszűntetésre kerül a távhő ellátás, az épület energetikailag önállóvá válik. Új gázkazánok kerülnek beépítése, így a fűtés üzemköltsége jelentősen csökken. A vízcsatorna hálózat nem módosul. Napkollektorokat az iskola csekély vízigénye következtében nem célszerű telepíteni. A meglévő napelem-park bővítése lehetséges. A víz-csatorna hálózat nem módosul. 1.3.1 Az épületszerkezetek javítása Az energiafogyasztás csökkentésének alapvető feltétele a külső térelhatárolókon keresztül kiáramló hőmennyiség csökkentése. Ennek érdekében pótlólagos hőszigeteléssel kell ellátni a padlásfödémet, valamint szükséges a külső nyílászárók cseréje. A homlokzat hőszigetelése a műemlék jellegű épületen nem megvalósítható. Az épületszerkezetekkel kapcsolatos munkákat az építész terv részletezi. 1.3.2 Gázkazánok beépítése Megszűntetésre kerül a távhő vezeték és a beépítésre kerülő korszerű, kondenzációs kazánok önmagukban is energia megtakarítást eredményeznek, és a fűtés üzemköltségének jelentős csökkenését eredményezik. A kondenzációs üzem szempontjából kedvező körülmény, hogy a leszigetelt épület a korábbinál alacsonyabb hőfokú vízzel fűthető. 1.3.3 Szivattyúk cseréje A jelenlegi fűtési távvezetékre dolgozó keringető szivattyúk nem tekinthetők energiatakarékosnak. Az önálló fűtési rendszerben beépítendő elektronikusan vezérelt állandó mágneses szivattyú önmagában is jelentős energia megtakarítást eredményez. A termosztatikus radiátorszelepek felszerelését követően változó tömegáramúvá váló radiátoros fűtési körök különösen szükségessé teszik a terhelésnek megfelelően teljesítményüket automatikusan változtatni, csökkenteni képes elektronikus szivattyúk beépítését. 5.oldal
1.3.4 Termosztatikus radiátorszelepek beépítése A helyiség hőfokok kívánt értéken tartása, a radiátorok teljesítmény szabályozásával valósítható meg. Ennek érdekében termosztatikus radiátorszelepeket szükséges felszerelni. A helyi túlfűtések megakadályozása energia megtakarítást eredményez. 1.3.5 Napelemek felszerelése Az épület ferde tetősíkja lehetőséget biztosít újabb napelemek elhelyezésére. A napelemek által megtermelt villamos energia megújulónak számit, és mennyisége csökkenti az épület villamos energiafogyasztását. Az adott időpillanatban fel nem használt energia a villamos hálózatba visszatáplálható. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a megtermelt energia elszámolása az ELMŰ-vel évente történik, így a felszerelhető napelemek számát az épület éves elektromos energiafogyasztása korlátozza. 1.4 A TERVEZÉS A tervezési folyamat 3. ütemeként 10 kiemelt épület köztük a tárgyi épület kiviteli terveit kell elkészíteni. Jelen tervezési megbízás a tárgyi épület belső épületgépészeti szakágakra terjed ki: Gázellátás Központi fűtés 1.5 A TERVEZÉSI MUNKA ALAPADATAI Jelen dokumentáció alapjául szolgáltak: A Kima építész iroda által készített építész tervek A tervezés 2.ütemében körvonalazott műszaki tartalom A tervezés 2.ütemében számított energetikai jellemzők, hőveszteségek Az épület üzemeltetőjétől kapott üzemeltetési adatok 1.6 TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI HATÁROK 1.6.1 Vízellátás-csatornázás A vízellátás tekintetében a munka mindössze a meglévő, régóta használaton kívül helyezett nagyvízterű bojler elbontására szorítkozik. 6.oldal
1.6.2 Gázellátás A belső gázhálózat tervezési és kivitelezési határa a meglévő mért gázvezeték szakasz, a meglévő gázmérő közelében, a kazánházba lépést közvetlenül megelőzően, mennyezet alatt. Tartalmazza az új kazánokat, szerelvényeket égéstermék elvezetést kompletten. Az építész és a statikus dokumentáció tartalmazza a kémények tisztítását szolgáló megközelítési lehetőséget. A tervezés nem terjed ki az épület csatlakozó vezetékére, a meglévő gázmérőre. 1.6.3 Központi fűtés A központi fűtés hálózat tervezési és kivitelezési határa a meglévő hőközpontra történő csatlakozás a fűtési távvezeték elbontásának helyén. Tartalmazza a kazánok csatlakozásait, az új szivattyút, csővezetékeket, szerelvényeket kompletten. Tartalmazza a termosztatikus radiátorszelepeket. Nem tárgya a tervezésnek az épület fűtési hálózatának és radiátorainak áttervezése. 1.6.4 Elektromos rendszer A tervezés ennél az épületnél nem tartalmazza a napelemek tervezését. 7.oldal
2. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ISMERTETÉSE 2.1 GÁZELLÁTÁS 2.1.1 Előzmények, meglévő állapot Az épület jelenleg földárokban szerelt csővezetékkel csatlakozik a kisnyomású utcai gáz közműre. A pincei beállástól DN50mm méretű, szabadon szerelt cső vezeti a gázt a lépcsőpihenőn felszerelt meglévő, 16m3/h kapacitású gázmérőhöz. A gázmérőt közvetlenül megelőzően a méretlen csőszakaszra méretlen gázvezeték csatlakozik, mely korábban egy szolgálati lakást látott el, ami megszűnt. Gázmérőjét korábban leszerelték, a csővezeték funkció nélkül maradt. A gázmérőt követően a mért csőszakaszra csatlakozó vezetékek korábban az iskola laborhelyiségeit látták el gázzal, de ez a felhasználási mód is megszűnt. Jelenleg a pince mennyezete alatt és a földszinten szerelt gázvezetékek mindegyike funkció nélküliek, de gáznyomás alatt állnak. 2.1.2 A tervezés célja, tervezett állapot A belső gázhálózat tervezési és kivitelezési határa a meglévő mért gázvezeték, közvetlenül a meglévő gázmérőt követően, a lépcsőpihenő mennyezete alatt. Itt csatlakozik a kazánokat tápláló új gázvezeték. Az épület fűtési hőigényének fedezésére 2db kondenzációs kazán kerül felszerelésre. Az új kazánház főelzárójaként a gázmérő főcsapja szolgál. 2.1.3 Alapadatok Az épület ±0,00 szintje: mbf (földszinti bejárati előcsarnok padlószintje) A telek kisnyomású földgázvezetékre csatlakozik. A kazánoknál felhasznált energiahordozó kisnyomású földgáz. Fűtőérték: kb. 34000 kj/nm 3 A meglévő gázvezetékek mérete és a rendelkezésre álló kapacitás elegendő. 8.oldal
2.1.4 Gázenergia igények A tervezett kazánok gázigénye: Szám Megnevezés Hőterhelés Gázfogyasztás Egyidejűség Egyidejű gázfogyasztás [db] [kw] [m3/h] [-] [m3/h] 2 Viessmann Vitodens 200-W 80 75 7,94 1 15,9 A kazánház tervezett gázfogyasztása: 15,9 m3/h A lekötött gázmennyiséget figyelembe véve a gázigényben növekmény nem lesz. 2.1.5 Gázmérők A meglévő-megmaradó lemezházas gázmérő az alagsori lépcsőpihenőn, zárható területen üzemel. Az üzemeltető gondoskodik a gázmérő őrzéséről. A gázmérőhöz csak az üzemeltető fér hozzá. Típus: G10M DN50 Qmax=16m3/h Qmin=0,1m3/h Pmax=0,5bar Gyári szám: Nr.:0029573764 Lekötött gázmennyiség: 16 m3/h 2.1.6 Bontási munkák A gázhálózat átalakításának első ütemében valamennyi funkció nélküli mért és méretlen gázcsövet lecsatlakoztatjuk a gázhálózatról és elbontjuk. Bontási határ méretlen oldalon a méretlen csőszakasz gázmérőt közvetlenül megelőzően, mért oldalon a meglévő mért gázvezeték, közvetlenül a meglévő gázmérőt követően, a lépcsőpihenő mennyezete alatt. 2.1.7 Csőhálózat - szerelvények A meglévő közelében történő csatlakozástól az új gázvezeték a falon átvezetve, majd mennyezet alatt, oldalfalon, szabadon szerelve éri el az új kazánház falára felszerelt új kondenzációs kazánokat. A gázvezeték az MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10220 szerinti méretsorozat, és anyagminőségben került kialakításra L245NB varratmentes acélcsőből, hegesztett kötésekkel. 9.oldal
Csőmegfogások a csőméretnek megfelelő csőbilincsekkel történnek az érvényben lévő előírások szerint. A csatlakozó és fogyasztói csőhálózat, valamint a gázmérő együttes ellenállása az új kazánok csökkenő gázfogyasztása miatt jelentősen csökken, így nem haladja meg a kisnyomás esetén érvényes 2,5 mbar határértéket. 2.1.8 Gázüzemű berendezés Az épület hőforrásaként 2db Viessmann Vitodens 200-W 80 típusú, kondenzációs gázkazán kerül telepítésre, az alagsori új kazánházban. Minden kazán külön elzáróval csatlakozik a gázhálózatra. Környezetvédelmi szempontból az alkalmazott kazánok és gázégők NO x szegény kivitelűek. A csatlakozási nyomás névlegesen 25 mbar. 2.1.9 Légellátás - szellőzés A kazánok zárt égéstérrel üzemelnek. Az égési levegőt a szabadból vesszük, majd égésilevegő csővezeték szállítja a kazánokig. A csővezeték P1 nyomásfokozatú és párazáró hőszigeteléssel lesz ellátva. A kazánház szellőztetése esővédő fix zsalukon keresztül gravitációs úton biztosított. A szellőzés méretezését a melléklet tartalmazza. 10.oldal
2.1.10 Égéstermék elvezetés A kazánok égéstermékét szerelt kaszkád égéstermék elvezető gyűjti össze és egy meglévő kéménytestet kibélelve vezeti függőlegesen a tető fölé. A készülékből történő kilépés után egy ellenőrző kerül elhelyezésre, biztosítva az alsó ellenőrzési pontot. A kéménybe történő belépést megelőzően ugyancsak ellenőrző kerül elhelyezésre. Az égéstermék elvezetés P1 nyomásfokozatú. A névlegesen d110/160mm méretű rendszer a kémény gyártója által méterezve lett. A méretezést a melléklet tartalmazza. A kondenzációs kazánok kéményeiben üzemszerű körülmények között is kondenzációval kell számolni. A kéményben savas kondenzátum keletkezik, melynek közömbösítéséről egy kondenzátum semlegesítő gondoskodik. A semlegesített vizet a szennyvízhálózat fogadja. MEO átvételhez végleges kéményseprő ipari szakvélemény beszerzése szükséges. 2.1.11 Biztonságtechnikai megoldások 2.1.11.1 Főelzáró A kazánok gázellátása kazánházon kívülről is megszűntethető. A főelzáróként a kazánház közelében elhelyezett gázmérő elzáró csapja szolgál. A kazánház főbejáratán kívül kell elhelyezni az áramtalanítást lehetővé tevő elektromos főkapcsolót. 2.1.11.2 Hasadó nyíló felület A kazánok egységteljesítménye kisebb 140kW-nál, így hasadó-nyíló felületet kialakítása nem szükséges. 2.1.11.3 Kézi oltóberendezés A kazánház környezetében 1 db, legalább 21A 113B, C egységtűz oltására alkalmas MSZ EN 3-as szabvány szerinti hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 2.1.12 Követelmények A kivitelezést csak a Főgáz Földgázelosztási Kft. által engedélyezett tervek alapján lehet megkezdeni. 11.oldal
A kazánhelyiség határoló falainak és ajtajának tűzállósági határértéke: 1,5 óra. A közlekedőre nyíló ajtó tűzálló és kifelé nyílik. A gáz alatt lévő csatlakózó vezetékre történő rákötést csak a Főgáz Földgázelosztási Kft. szakemberei végezhetik el. Valamennyi csövet berendezést és fém alkatrészt be kell kötni az épület EPH hálózatába. A kivitelezés során be kell tartani a vonatkozó szabványok és előírások követelményeit. 2.1.13 Hegesztésnél alkalmazandó követelmények 2.1.13.1 Hegesztési eljárás 4,5 mm falvastagságig acélcsövek hegesztése esetén lánghegesztés alkalmazható 4,5mm falvastagság felett kizárólag ívhegesztési eljárás alkalmazható Mindazon acél vezetékek esetében, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, az MSZ EN ISO 15614-1 szabvány előírásai a mérvadóak. 2.1.13.2 Technikai feltételek Hegesztett kötések készítésénél betartandó a 143/2004. (XII.22.) GKM számú rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat. A hegesztés során alkalmazott berendezések és eszközök feleljenek meg az MSZ EN ISO 15614-1 jogszabályban előírt követelményeknek. 2.1.13.3 Személyi feltételek DN25-nél nagyobb méretű nagyközépnyomású, DN50-nél nagyobb méretű középés a DN100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Hegesztett szerkezet kivitelezésére a 3/1998. (I.12.) IKIM rendelet szerinti engedéllyel rendelkező szervezet, vagy a MSZ EN 287-1 szabvány előírásai szerint minősített hegesztő jogosult. A hegesztés kivitelezőjének meg kell felelnie az MSZ EN ISO 14731:2007 és az MSZ EN 287-1 szabványokban előírt követelményeknek. 2.1.13.4 Hegesztett kötés vizsgálata A hegesztett kötések ellenőrzését az MSZ EN 12732 szabvány előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni. 12.oldal
2.1.14 Szereléstechnológia A tervezett gázvezetékek az MSZ EN 10208-2 szabvány szerinti anyagminőségű szavatolt acélból készült varratnélküli csövek, MSZ EN 10220 szerinti méretekkel, L245NB anyagminőségben. Az alkalmazható szerelvények 2 méret alatt menetesek, 2 méretben és felette karimás kivitelűek legyenek. Oldható kötéseknél kizárólag az MSZ EN 751 szabványban engedélyezett tömítések alkalmazhatóak, növényi eredetű (kenderszál) tömítőanyag alkalmazása nem megengedett. A gázkészülékeket fix bekötéssel kell elkészíteni. A vezetékek 1" külső átmérőig a helyszínen készített ívekkel és idomokkal, efelett patentívekkel ill. előregyártott idomokkal szerelendők. A kötések hegesztett kivitelűek R3/MSZ 6242/, ill. III. /MSZ 4310/5/ szerinti minőségben. A csővezetékek megfogására tüzihorganyzott típus csőbilincseket, csőtartókat, függesztőket kell alkalmazni, amelyek befalazókarmos és dübellel rögzíthető csavaros kivitelűek egyaránt lehetnek. 30 cm-t meghaladó faláttöréseknél védőcső alkalmazása szükséges. A nyomáspróbát az MSZ 11413 szerint kell elvégezni. Gáz MEO-t követően a gázvezetékeket - rozsdamentesítés, ill. felületelőkészítés (K2+Tx+Bo) után - kétszeri alapmázolással (Plumbin 900) és - háromszori fedőmázolással (Durol) kell ellátni. A fedőmázolást az MI 18100-77 és az MSZ 2980 előírásai szerint kell elvégezni citromsárga színnel. A beépített berendezések, szerelvények és anyagok műbizonylatainak, továbbá a sikeres szilárdsági és tömörségi nyomáspróba jegyzőkönyveinek birtokában végezhető el a rendszer üzembehelyezése. Az üzembehelyezést, majd az azt követő beszabályozást csak a gyártó szakemberei végezhetik el. A kazánház és a hőközpont technológiai víz elleni szigeteléssel készül. A csurgalékvizek elvezetésére padlóösszefolyók kerülnek elhelyezésre. A nyomáspróbát a vonatkozó szabvány szerint kell megtartani és dokumentálni kell. A gázüzemű berendezéseket tartalmazó helyiségben rendszersémát kell elhelyezni, mely ismerteti a helyiségen kívüli elzárók elhelyezkedését. Jól láthatóan jelezni kell a lehetséges menekülési útvonalakat. 13.oldal
2.1.15 Üzembehelyezés A gázmérő le- és felszerelését a Főgáz Földgázelosztási Kft. szereli megrendelés alapján. A gázvezetéken munkát végezni csak a vezeték kizárása, a mérőkötés előtt található kötés oldása és a vezeték kiszellőztetése, inert gázzal történő átöblítése után szabad. A csatlakozó - és a fogyasztói vezetékek gáz alá helyezésére a műszaki-biztonsági szempontból sikeres ellenőrzést (MEO) követően kerülhet sor. Ezt a műveletet csak a Főgáz Földgázelosztási Kft. végezheti el! A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték gáz alá helyezését megelőzően gondoskodni kell a bennük lévő levegő eltávolításáról, mely a kazánházi kiszellőző vezetékeken keresztül valósítható meg. A gáz alá helyezést a Főgáz Földgázelosztási Kft. ezen műveletekre vonatkozó technológiai utasítása szerint kell elvégezni. A gáz alá helyező köteles meggyőződni a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárásáról! GMBSZ szerint a csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói berendezés első, vagy ismételt üzembe helyezését - az engedélyes által műszaki biztonsági szempontból felülvizsgált, és kivitelezésre alkalmasnak nyilvánított - tervdokumentáció alapján megvalósított - és az üzembe helyezést gátló hiánypótlás nélküli - műszaki átadásátvételi eljárást követően szabad elvégezni. A használatba vétel illetve üzembe helyezés az üzembentartó igényének megfelelően a gázfogyasztás megkezdését jelenti. A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezésére a műszakibiztonsági szempontból sikeres ellenőrzést követően kerülhet sor. Ezt a műveletet csak az elosztói engedélyes, vagy megbízottja végezheti el. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték gáz alá helyezését megelőzően gondoskodni kell a bennük lévő levegő eltávolításáról. A gáz alá helyezést az engedélyes ezen műveletekre vonatkozó technológiai utasítása szerint kell elvégezni. A gáz alá helyező köteles meggyőződni a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárásáról. Az üzemen kívül helyezett létesítmény újbóli gáz alá helyezésére a tömörségi, hat hónapon túli üzemszünet esetén a szilárdsági és tömörségi vizsgálat eredményes elvégzését követően kerülhet sor. Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a. A gázfogyasztó készülék megfelel a szabályzat IV. fejezet 1.1. pontjában előírtaknak. b. A gázfogyasztó készülékhez a megfelelő elektromos csatlakozás kiépítésre került, a megfelelő feszültség rendelkezésre áll, és a csatlakozás érintésvédelmi megfelelősége dokumentált. c. A gázfogyasztó készülék csatlakozási pontjában a készülék számára előírt minőségű gáz az előírt nyomáson rendelkezésre áll. 14.oldal
d. A gázfogyasztó készülék jelen szabályzatnak, gyártó előírásainak, tűzrendészeti utasításoknak megfelelően került elhelyezésre. e. A gázfogyasztó készülék, illetve annak hőhasznosítója megfelelően fel van töltve és rendelkezik a méret, nyomás és töltet szerinti biztonsági berendezésekkel. f. A gázfogyasztó készülék a hidegüzemi reteszfeltételekkel rendelkezik. g. A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri. Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembehelyezését, amennyiben: a. a fentiekben leírtak nem teljesülnek, b. a beüzemelő élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményt tapasztal, c. akkor is, ha az élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmény az üzembe helyezés folyamata során, annak megkezdése után merül fel (pl. tartós égéstermék visszaáramlás tapasztalható). Az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szakszerűtlenség fennállása esetén megtagadható a gázfogyasztó készülék üzembe helyezése. A gázfogyasztó készülék beüzemelés bármely okból történő megtagadása esetén ennek tényét írásban rögzíteni kell, a tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok és a kijavításhoz szükséges intézkedések megadásával. A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata a kezelő (tulajdonos vagy a kezeléssel megbízott személy) kioktatása a készülék használatát illetően. A készülék üzemképes átadását és a kioktatás megtörténtét - az üzembe helyezési munkalapon - a tulajdonos vagy a kezeléssel megbízott személy aláírásával minden esetben igazoltatni kell. Ennek során a gázfogyasztó készülék kezelési utasításának meglétéről meg kell győződni, szükség esetén azt pótolni kell. 15.oldal
2.2 KÖZPONTI FŰTÉS Az épületben 2 csöves, szivattyús fűtési rendszer üzemel radiátor hőleadókkal. Az acél csővezetékek és a radiátorok állagát e projekt keretében nem vizsgáltuk, mert a pályázat csak energetikai hatásfokot növelő beruházásokra ad lehetőséget. A rekonstrukciós munka elsősorban a kazánok kiépítésére terjed ki. Beépítésre kerülnek a kazánok csatlakozó elemei, szerelvényei, a szivattyú, csővezetékek, szerelvények, a kazánház területén. Kiépítésre kerül a meglévő hőközpontig tartó csővezetékpár az alagsor meglévő csővezetékei alatt szerelve. Az épületben a radiátorok termosztatikus radiátorszelepet és visszatérő szelepet kapnak. 2.2.1 Alapadatok - alapkövetelmények Az épület energetikai számítása a pályázat 2.ütemében megtörtént. A kazánok kiválasztásakor ez az adatot használjuk alapadatként. A fűtési és hűtési rendszerek be kell szabályozni és a beszabályozásáról jegyzőkönyvet kel készíteni és át kell adni Beruházó képviselőjének. 2.2.2 Energia igények A tervezés 2.ütemében végrehajtott energetikai számítás alapján a létesítmény hőközpontjának az alábbi fűtési igényeket kell kielégíteni: - A transzmissziós és filtrációs hőveszteség (2.ütem számítása) 137 kw A hőigényeket új kondenzációs gázkazánok elégítik ki. 2.2.3 Kazánhelyiség A létesítmény transzmissziós hőveszteségének pótlására zárt rendszerű, szivattyús melegvíz fűtést tervezünk. Az energiatakarékosság szem előtt tartásával a fűtés rendszere a teljes épületben változó tömegáramú. A hőfoklépcső 70/55 C. Az épület hőforrásaként 2db kisvízterű, Viessmann Vitodens 200-W 80 típusú, zárt égésterű kondenzációs gázkazán kerül telepítésre, az alagsori kazánhelyiségben. Beépített teljesítmény: 160 kw 16.oldal
A fűtési rendszer primer körét képező szivattyús blokkok és a primer osztó-gyűjtő a kazánok szállítási terjedelmébe tartoznak. A primer és a szekunder kört hidraulikus váltó helyett hőcserélővel választjuk le annak érdekében, hogy az épület meglévő rendszerének esetleges szennyeződései a kazánokba ne juthassanak el. A szekunder körben 1db, üzemi tartalékkal is rendelkező ikerszivattyú keringeti a fűtővizet. A fűtési kör változó tömegáramú, a szivattyú állandó nyomást tartó frekvenciaváltós kivitel. A szekunder fűtési körben szennyfogókat és mágneses iszapleválasztót helyezünk el a szivattyúk és a hőcserélő védelmére. A primer és a szekunder körök víztérfogatának hőtágulását zárt tágulási tartályok kompenzálják. A túlnyomás elleni védelemről rugóterhelésű biztonsági szelepek gondoskodnak. A kazánházból kiindulva mennyezet alatt szerelve halad a csővezeték a meglévő alagsori hőközpontig. A meglévő fűtési körökre a meglévő hőközpontban csatlakozunk a fűtési távvezeték csatlakozásának lebontását követően. A távvezeték másik végét, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban szintén le kell csatlakoztatni az ottani fűtési hálózatról. A csővezetékek anyaga varratnélküli acélcső. Hosszvarratos csövek alkalmazása nem megengedett. 2.2.4 Átalakítás az épületben A helyiség hőfokának tartására, a radiátorok teljesítményszabályozására a meglévő 110db radiátort termosztatikus radiátorszeleppel, és visszatérő szeleppel kell ellátni. A tervezett új fejlesztésű Heimeier Eclipse termosztatikus szelepek automatikus tömegáram korlátozó szerepet is ellátnak, így kiváltják a strangonként telepítendő nyomáskülönbség szabályozó szerelvénypárokat. A termosztatikus szelep betét megfelelő célszerszámmal nyomás alatt is kiszerelhető, megkönnyítve a karbantartást. 2.2.5 Kiegészítő munkák 2.2.5.1 Szerelőkőműves munkák A szükségessé váló, de előre ki nem hagyott faláttöréseket el kell készíteni és valamennyi áttörést helyre kell állítani. Vasbeton szerkezetben az áttöréseket gyémánt-vágófejes fúró ill. vágóberendezéssel kell elkészíteni. Vasbeton szerkezet vágása ill. fúrása előtt minden esetben be kell szerezni a statikus tervező jóváhagyását. 17.oldal
2.2.5.2 Festő, mázoló munkák Az acélcsöveket rozsdamegelőző alapmázolással és fehér fedőmázolással kell ellátni. A festő, mázoló munkák során be kell tartani a festésre vonatkozó technológiai utasításokat, melyeket a gyártó előír. (Szerszámok, anyagok, felület előkészítés, száradási feltételek, stb.) 2.2.5.3 Feliratok, jelzések Minden berendezést, kört, szakaszoló és ürítő szelepet, felszállót, stb. felirati jelzőtáblával kell jelölni. A beszabályozási értékeket tartós feliraton a szelepen meg kell adni! A táblán jól olvashatóan kell szerepeltetni a gép ill. vezeték rendeltetését, a szállítandó közeget, a műszaki adatokat. A gépházban el kell helyezni (bekeretezve falra függesztve) a fűtési rendszer kapcsolási rajzát. 2.2.5.4 Szigetelő munkák, burkolások A fűtővíz vezetékeket a hőveszteség csökkentésére hőszigetelni kell 25mm vtg. műanyag csőhéj szigeteléssel. A hőszigetelő anyagokra általános követelmény, hogy nehezen éghető, önkioltó anyagú legyen. 18.oldal
3. KÖRNYEZETVÉDELEM 3.1 Szenny- és csapadékvíz elvezetés Az épületből kommunális szennyvíz távozik. 3.2 Levegőtisztaság védelem A fűtésen kívül egyéb gépészeti technológiából kifolyólag szennyezőanyag nem keletkezik. Az új kazánok lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak a környezetbe, mint Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban üzemelő, kiváltott kazánok kibocsátása. A kémények mértékadó magassága 16,70m a környező terepszint felett. 3.3 Zajvédelem A kazánok csendesek, a környezet zajszintjét nem növelik. 19.oldal
4. MUNKAVÉDELEM A megvalósítás csak jóváhagyott kiviteli tervek alapján történhet. A szerelési munkák során a hatályos munkavédelmi szabályok és előírások, valamint az ágazati szabványok betartása kötelező érvényű. A létesítéssel kapcsolatos munkavédelem legfontosabb rendeletei, előírásai 1993-évi XCIII. törvény a munkavédelemről 3/2002 (II.8) SZCSM EÜM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeiről Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) Kivitelezés munkavédelmi előírásai A tervezett berendezés építésénél a vonatkozó munkavédelmi előírásokat, utasításokat és szabványokat pontosan be kell tartani. A munka megkezdése előtt a kivitelező köteles a helyszínnel kapcsolatos veszélyforrásokról tájékozódni és a megfelelő munkavédelemről gondoskodni. A szerelés során szükséges munkavédelem a kivitelezési technológiától függ, ezzel kapcsolatban kivitelezéskor a Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak betartása szükséges. A tervezett berendezés kivitelezésének veszélyforrásai A kivitelezéssel kapcsolatos összes munkafolyamat - a szükséges anyagok helyszínre szállításától a műszaki átadásig - munkavédelmi szabályozása a kivitelező feladata. A kivitelezés általános előírásai A kivitelező vállalatnak minden intézkedést meg kell tennie, hogy a munka folyamán fennálló életvédelmi és balesetelhárítási előírásoknak és rendelkezéseknek, különösen a 1993. évi XCIII. törvénynek eleget tegyen. A kivitelezés során megvalósuló takart (gépészeti aknában vezetett, elfalazott, elrabicolt, álmennyezetben szerelt) hálózatokat az eltakarás előtt a tervezővel jóvá kell hagyatni, és a megrendelő részére fényképes dokumentációt kell készíteni. A kivitelezés illetve a próbaüzem során elhasználódott szerkezeteket és, vagy annak alkatrészeit cserélni kell. A beépített berendezések tanúsítványait a műszaki átadás során a megrendelő rendelkezésére kell bocsátani. A hegesztést csak +5 C-nál magasabb külső hőmérsékleten, nyugodt légköri viszonyok mellett szabad végezni. Szabadon történő hegesztésnél az MSZ4306, MSZ EN 287-1 szerinti előírásokat be kell tartani. Elektródaként csak az MSZ 6281 szerinti EB (bázikus bevonatú), vagy ER (rutilos bevonatú) jelű, a csővezeték falvastagságának megfelelő keresztmetszetű elektróda használható. A kötéshez csak gondosan előkészített, kiszárított elektródákat szabad alkalmazni. A tervtől, valamint a műszaki leírásokban foglaltaktól való eltérés esetén a tervezőt semmiféle felelősség nem terheli. A terv, illetve a műszaki megoldások megváltoztatásáról a tervezőt értesíteni kell. 20.oldal
5. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK Általános szabványok és előírások: A teljes tervezési és kivitelezési folyamat alatt figyelembe kell venni a Magyar Szabványok előírásait, és a kivitelre vonatkozó technológiai előírásokat, úgymint: 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet (OTÉK) 211/2012 (VII.30.) Kormány rendelet (OTÉK módosítása) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 37/2007 (XII/13.) ÖTM rend. 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 104/2006. (IV. 28.) Kormány rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól ÉVM műszaki előírások Építő és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ) Munkával kapcsolatos hatósági előírások Szerződéses dokumentumok Műszaki leírások Költségvetés előírásai Gyártók, szállítók előírásai Tűzbiztonság: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet - Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről, Higiénia, egészség- és környezetvédelem: 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 1993. évi XCIII. sz. törvény a munkavédelemről, 5/1993. (XII.26.) MüM. sz. rendelet a munkavédelemről 1995. évi LIII. sz. törvény a környezetvédelem általános szabályairól, Gázellátás: GMBSZ MSZ EN 12007-1,-2,-3 Gázellátó rendszerek - Csővezetékek MSZ EN 10208-2 Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez MSZ EN 10220 Acélcsövek méretsora MSZ EN 287-1 Hegesztési követelmények MSZ EN ISO 15614-1 Hegesztési követelmények MSZ 11425 Hegesztési vizsgálatok MSZ EN 12732 Acélcsövek hegesztése - Műszaki követelmények 51/2000. (VIII.) FVM-GM KöViM együttes rendelet a hegesztési napló vezetéséről MSZ 11423/6-86 Gázfűtő készülékek 43/1999. (VIII.4.) GM számú rendelettel módosított 31/1994. (XI.10.) IKM számú rendelettel hatályba lépett Hegesztési Biztonsági Szabályzat MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. MSZ EN 13384-1,2 Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése (EPH) MSZ274 Épületek villámvédelme Központi fűtés-hűtés: 20/2014 (III.7.) BM Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 21.oldal
176/2008. (VI.30.) Korm. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 7/2006 (V.24.) TNM Az épületek energetikai tanúsításáról MSZ EN 832:1999 Épületek hővédelme MSZ-04140/4-78 Hűtési hőterhelés számítás Budapest, 2015. december 5. Kéry Tamás okl. gépészmérnök épületgépész tervező G 01-0492 22.oldal
ÉPÜLETGÉPÉSZ TERVEZŐI NYILATKOZAT Épületenergetikai előkészítő munkák az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciója 1013 Budapest, Krisztina tér 4. Kiviteli terv A tárgyi gépészeti tervdokumentációban alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű eseti és hatósági előírásoknak, úgy mint: 2008. évi XL. Törvény a földgázellátásról A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA (2008. évi kiadás) Lezárva: 2008. december 3. (GMBSZ) MSZ EN 12007-1,-3 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. MSZ EN 12732 Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. 104/2006. (IV. 28.) Kormány rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. MSZ EN 13384-1,2 Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés 1. és 2. rész 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról MSZ HD 60364-5-54:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő berendezések, védővezeték és védő egyenpotenciálra hozó vezeték (IEC 60364-5-54:2002, módosítva) MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. Alulírott gépész tervező nyilatkozom, hogy a létesítmény tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Alulírott gépész tervező nyilatkozom, hogy a létesítmény tervezése során a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat betartottam. Budapest, 2015. december 5. Kéry Tamás okl. gépészmérnök épületgépész tervező G 01-0492 23.oldal