II. Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola (Simon István Utcai Általános Iskolájának) Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzat Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola OM azonosító: 200897 II. Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola (Simon István Utcai Általános Iskolájának) Szervezeti és Működési Szabályzata Szombathely 2014 1

AZ SZMSZ TARTALOMJEGYZÉKE 1. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2. Az intézmény legfontosabb adatai... 4 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése... 5 2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 5 2.1. Az intézményegység vezetője... 7 2.2. Az intézményegység-vezető helyettes... 7 2.3. Az intézményegység vezetősége... 7 2.4. Az intézményegység-vezető által átadott feladat- és hatáskörök... 7 A helyettesítés rendje... 7 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 8 3.1. A belső ellenőrzés szabályai... 8 3.2. A belső ellenőrzésre jogosult személyek... 8 3.3. Az ellenőrzés módszerei... 9 3.4. Az ellenőrzés területei... 9 3.5. A folyamatba épített vezetői belső ellenőrzés működése... 9 4. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK... 9 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 9 4.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 11 4.3. Elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 15 4.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 15 5. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE... 16 5.1. Az intézményegység-vezető munkarendjének szabályozása... 16 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 17 5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 19 5.4. Az intézményegység nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 21 5.5. Munkaköri leírás-minták... 21 5.6. Kiemelt munkavégzésért járó elismerések, jutalmazási formák... 24 6. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG NYITVA TARTÁSA, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE... 26 6.1. Az intézmény nyitva tartása... 26 6.2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 26 6.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 27 6.4. A Nemzeti köznevelési törvény értelmében kötelezően szervezendő egyéb foglalkozások rendje... 28 6.5. Erkölcstan /Hit- és erkölcstan oktatás szervezése... 31 6.6. Mindennapos testnevelés szervezése... 32 6.7. Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés szervezése... 33 7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 33 7.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 33 7.2. Az intézményegység hagyományos rendezvényei és ünnepei... 34 7.3. A hagyományápolás külsőségei... 34 2

8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK... 34 8.1. Az intézményegység iskolaközössége... 34 8.2. A nevelők közösségei... 35 8.3. A szülők közösségei... 37 8.4. Tanulók közösségei... 37 8.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 39 9. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI.. 44 10. VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK... 47 10.1. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 47 10.2. Ifjúságvédelmi feladatok... 51 10.3. A dohányzással kapcsolatos előírások... 52 10.4. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 52 11. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 53 11.1. A tanulói hiányzás igazolása... 53 11.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 53 11.3. A tanulói késések kezelési rendje... 54 11.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 54 11.5. Osztályozó vizsga rendje... 55 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 56 11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 56 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 57 12. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT... 58 13. MELLÉKLET... 60 3

1. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezéseinek egybeszerkesztett szövege, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan. 1.2. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézményegység neve: Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola (Simon István Utcai Általános Iskola) Olad Primary School and High School Simon István Street Primary School 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. Az intézményegység székhelye: Szombathely, Simon István utca 6. OM azonosítója: 200897 Szakmai alapdokumentum: száma: 3096-1/2013/KLIK/168 4

kelte: 2013. szeptember 1. Az intézményegység körbélyegzőjének felirata: Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola, Olad Primary School and High School Simon István Street Primary School 9700 Szombathely, Simon István utca 2-6. Az intézményegység képviseletére jogosult: az intézményegység-vezető valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére jogosult: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. (3)-(4) bekezdései alapján létrehozott Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Intézményi Tanácsa, melynek működését az Intézményi Tanács ügyrendje szabályozza. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, a szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az intézményegység-vezetői irodában, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. január 27-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat, valamint mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával, 2014. január 27-ével lép hatályba. 2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2. Az intézményegység-vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 5

OLADI ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA és SZAKISKOLA SIMON ISTVÁN UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK VEZETÉSI SZERKEZETE INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ Feladatát: - SZMSZ szabályozza Továbbá: - Osztályfőnöki munkaközösség nevelőoktató munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése (1-8. évf.), - Humán munkaközösség (3-8.évf.) - Idegen nyelvi munkaközösség - Minőségfejlesztő munkacsoport nevelő-oktató munkájának tartalmi szervezése, irányítása, ellenőrzése. INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ HELYETTES - A nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs tevékenység vezetése, szervezése, irányítása, ellenőrzése; - A nevelő-oktató munka feltételeinek tervezése, szervezése, irányítása; - A reál, az egészségnevelési és alsós munkaközösségek, tanórán kívüli tevékenységek nevelő-oktató munkájának tartalmi szervezése, irányítása, ellenőrzése. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK - osztályfőnöki - humán - reál - alsós - egészségnevelési - idegen nyelvi PEDAGÓGUSOK 6

2.1. Az intézményegység vezetője Az Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola (Simon István Utcai Általános Iskolája) élén az intézményegység-vezető áll. Vezetői tevékenységét az intézményegység-vezető helyettes közreműködésével, az Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján látja el. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogosult az intézményegység hivatalos képviseletére. 2.2. Az intézményegység-vezető helyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményegység-vezető helyettes vezetői tevékenységét az intézményegység-vezető irányítása mellett látja el. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz A helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményegységvezető választja, és az intézményvezető bízza meg. Helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. 2.3. Az intézményegység vezetősége Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményegység-vezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A szakmai vezetőség tagjai: az intézményegység-vezető az intézményegység-vezető helyettes a munkaközösség-vezetők Az intézményegység-vezető által megállapított munkaprogram alapján havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az intézményegység-vezető feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az intézményegység érdekképviseleti szerveinek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az intézményegység-vezető, intézményegység-vezető helyettes heti rendszerességgel megbeszélést tart. (A mindenkori éves munkatervben rögzített időpontban.) 2.4. Az intézményegység-vezető által átadott feladat- és hatáskörök A helyettesítés rendje 2.4.1 Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az intézményegység-vezető helyettes a megbízott. Az intézményegység-vezető helyettes hatásköre az intézményegység-vezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 7

Az intézményegység-vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a helyettes felhatalmazását. 2.4.2 Az intézményegység-vezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az intézményegység-vezető helyettesnek: az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. A helyettes, az intézményegység-vezető tartós távolléte esetén gyakorolja a vezető kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 2.4.3 Mindkét vezető távolléte esetén az intézményegység-vezetőt ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást a minőségfejlesztő munkacsoport vezetője a minőségfejlesztő munkacsoport vezetőjének akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. 2.4.4 Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményegység-vezető és helyettese minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, valamint hivatalos bejegyzések esetén. 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1. A belső ellenőrzés szabályai A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért az intézményegység-vezető felelős. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményegységvezető dönt. 3.2. A belső ellenőrzésre jogosult személyek A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: intézményegység-vezető intézményegység-vezető helyettes munkaközösség-vezetők Az ellenőrzést munkaköri leírás alapján, továbbá az intézményegység-vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint végzik. (A munkaköri leírásokat legalább 8

háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni.) Az intézményegység-vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a vezetőség tagjainak munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A intézményegység-vezető helyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő tartalmi és adminisztrációs területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményegység-vezetőt vagy a helyettest. 3.3. Az ellenőrzés módszerei a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata a tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 3.4. Az ellenőrzés területei - pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések - tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások - írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések 3.5. A folyamatba épített vezetői belső ellenőrzés működése Gazdasági információk elemzése A kötelezettségvállalás során a szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának előkészítése, vizsgálata A beosztott vezetők és dolgozók írásban vagy szóban történő beszámoltatása, tájékozódás a konkrét feladat végrehajtásának helyzetéről, a végrehajtás problémáiról, a szükséges vezetői beavatkozás lehetséges irányairól Munkahelyen végzett közvetlen helyszíni ellenőrzés 4. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézményegység törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend 9

Az intézményegység tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 4.1.1. Szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézményegység legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézményegység nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 4.1.2. Pedagógiai program A pedagógiai program képezi az intézményegységben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A pedagógiai program megalkotásához a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézményegység pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, a választott kerettanterveket, ennek keretén belül az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, a felvétel és átvétel rendjét, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményegység-vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 10

4.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézményegység hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézményegység pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézményegység éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 4.1.4. Tantárgyfelosztás órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket kell figyelembe venni: kötelező óraszámok, órakedvezmények, az osztály osztályfőnöke saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson, felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot, a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak, arányos terhelés, egyéni kívánságok. 4.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: A nemzeti köznevelés tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) Emmi rendelet előírásai alapján. 4.2.1. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 4.2.1.1. Az intézményegység-vezető minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai tankönyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napján kell elvégezni. 4.2.1.2. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, 11

c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokon túl. Az a) b) pont szerinti igényeket a mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 4.2.1.3. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 4.2.1.4. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 4.2.1.5. Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 4.2.1.6. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. 4.2.1.7. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 4.2.1.8. Az intézményegység-vezető a (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. 4.2.1.9. Az iskola a (5) bekezdésben meghatározott ideig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 4.2.1.10 A két tanítási nyelvű osztályok azon szakjegyzeteinek értékét, amelyek nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken, a szülők átvállalják, mivel e kiadványokra a normatív támogatás nem vehető igénybe. Ennek dokumentumai a helyi pedagógiai programban találhatók. 4.2.2. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 4.2.2.1. A tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, 12

b) a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés) d) A két tanítási nyelvű osztályok szakjegyzeteinek megrendelését a szülők megbízásából az idegen nyelvi munkaközösség vezetője szervezi meg. 4.2.2.2. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások (amennyiben ismertek) feltüntetésével. 4.2.2.3. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. Módosításra lehetőség van akkor is, ha az adott tanévi tankönyvjegyzék a határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola fenntartója engedélyével ezek közül választott. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 15%-ban térhet el. 4.2.2.4. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti, és az érintett kiadóknak továbbítja. 4.2.2.5. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. 4.2.2.6. Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. 4.2.2.7. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. 4.2.2.8. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. 4.2.2.9. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. 13

4.2.3. A tankönyvek kiválasztásának elvei 4.2.3.1. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az alkalmazott tankönyveket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. A tankönyvek kiválasztására a tanítók és a szaktanárok javaslatukat a munkaközösségük elé terjesztik, majd a döntést közösen hozzák meg. A munkaközösség döntése innen kezdve a tanítóra és szaktanárra nézve kötelező érvényű. 4.2.3.2. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4.2.3.3. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel egyetértési joggal rendelkezik. 4.2.3.4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 4.2.3.5. Az intézményegység-vezető a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 4.2.4. Az iskolai tankönyvellátás rendje 4.2.4.1. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az intézményegység-vezetőnek meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. 4.2.4.2. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének 14

elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 4.2.4.3. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. 4.2.4.4. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az intézményegység-vezető az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 4.2.4.5. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 4.2.4.6. Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. 4.2.4.7. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 4.3. Elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítése és tárolása Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 4.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 15

A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 4.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 4.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 4.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az udvar. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 4.4.5. Amennyiben a bombariadó vizsgák időtartama alatt történik, az intézményegységvezető haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 4.4.6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 4.4.7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 5. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE 5.1. Az intézményegység-vezető munkarendjének szabályozása Az iskola nyitva tartási idején belül reggel 7.45 óra és délután 16.00 óra között az intézményegység-vezető vagy helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 16

Egyébként munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A heti munkaidő első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus, vagy pedagógusok meghatározott csoportja számára, de általában a pedagógusok a napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain átlagban 8-óránál hosszabb, legfeljebb 12 órás munkaidőre számítva. 5.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, ami 32 óra kötött munkaidőből, valamint a maradék 8 órában a szakfeladatuknak megfelelő nevelő-oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A hatályos jogszabályok alapján a 32 óra kötött munkaidő is két részre oszlik: a) a neveléssel oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra) b) a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (6-10 óra) 5.2.1.1. A neveléssel-oktatással lekötött óraszámban (22-26 órában) ellátott feladatok, melyeket a 326/2013.(VIII.30.) kormányrendelet 17. (2) bekezdésében szereplő előírás szerint a tantárgyfelosztásban is szerepeltetni kell, az alábbiak: 1. a tanítási órák megtartása 2. egyéb foglalkozások a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, 17

h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, l) tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A pedagógusok munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a neveléssel-oktatással lekötött óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket a vezetőség rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 5.2.1.2. A kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében (6-10 órában) ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, l) osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 18

y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. z) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha intézményvezetői engedéllyel, kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. Fennmaradó kötetlen unkaidejének (32-40 óra) felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő előírásait a pedagógus maga dönt. 5.2.1.3. Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a heti kötött 32 óra munkaidő terhére az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: az 5.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike az 5.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül is végezhető feladatok: a 5.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, k, l, p, r, u, w pontokban leírtak. 5.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 5.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység-vezető és helyettese állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 5.3.2. A pedagógusok számára a neveléssel-oktatással lekötött óraszámon felüli a nevelőoktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja, helyettese és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.3.3. A pedagógusnak, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy 19

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. A tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. 5.3.4. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus, a várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor, köteles tanmeneteit az intézményegység-vezető helyetteshez eljuttatni. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 5.3.5. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményegység-vezetőtől kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, elcserélésére, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. 5.3.6. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. 5.3.7 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.3.8. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A munkaidő nyilvántartás vezetésének rendje az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik. A munkaidő nyilvántartás alapja a kötött munkaidő terhére elrendelt feladatvégzés. Az elrendelt kötött munkaidőt az órarend, valamint a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása határozza meg. Ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A munkaidő nyilvántartás az aktuálisan elrendelt és közzétett nyilvántartási rend szerint történik. Az iskola munkaidő-szükségleteihez legjobban alkalmazkodva, 4-heti munkaidőkeret alkalmazásával kell számolni, melynek keretében a heti kötött munkaidő az egyes hetek között átcsoportosítható. Az egyéni munkaidő nyilvántartás naprakész vezetéséért a pedagógus felel, melyet az elszámolási időszak végén aláírásával dokumentál. A nyilvántartás vezetését az intézményegység-vezető és helyettese folyamatosan ellenőrzi, és az elszámolási időszak végén hitelesíti. 20

A pedagógus az elrendelt kötött munkaidő feletti munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. 5.4. Az intézményegység nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató és az intézményegység-vezető közösen állapítja meg. Munkaköri leírásukat is közösen készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményegység-vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. 5.5. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 5.5.1. Tanár munkaköri leírása A munkakör megnevezése: tanító, tanár Közvetlen felettese: az intézményegység-vezető helyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, 1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat előkészíti és végrehajtja, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi a vezető helyettesnek, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos vezetői utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően beírja a tananyagot a naplóba, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, 21

összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, fogadóórát tart a munkaterv által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében az intézményegység-vezető helyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményegység-vezetőnek vagy helyettesének. 22