Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten

Hasonló dokumentumok
Útmutató települések éghajlatvédelmi stratégiájához, munkájához

A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége, módszertanának bemutatása

A dekarbonizáció regionális sajátosságai Magyarországon

E M L É K E Z T E T Ő. A Tolna Megyei Éghajlatváltozási Platform január 26-i üléséről

BÉKÉS MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

Budapest klímastratégiájának adaptációs helyzetértékelése és célkitűzései

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei

2017. augusztus 2. szám

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

GYENESDIÁS KLÍMASTRATÉGIÁJA

A NATéR Projekt általános bemutatása

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 28-AI ÜLÉSÉRE

Módszertani útmutató a fővárosi kerületek klímastratégiáinak kidolgozásához

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Módszertani útmutató megyei klímastratégiák kidolgozásához

A NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (NATÉR) ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS FOLYAMATA

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

Térségi és települési klímastratégiák szakmai támogatásának eredményei. Dr. Sági Zsolt

Módszertani útmutató városi klímastratégiák kidolgozásához

BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA

Módszertani útmutató települések és településegyüttesek klímastratégiáinak kidolgozásához

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ÉRTÉKTEREMTŐ KÖZBESZERZÉSI STRATÉGIA AZ ÉLHETŐ VÁROSOKÉRT. Kihívások a fenntartható közbeszerzésekben

BUDAPEST KLÍMASTRATÉGIÁJA

Budapest klímastratégiájának szemléletformálási célkitűzései

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTMÉNYEK KLÍMAKOCKÁZATI ELEMZÉSÉNEK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

A hazai klímapolitika helyzete új Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Budapest klímastratégiájának mitigációs helyzetértékelése és célkitűzései

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

A NATéR használatának lehetőségei az önkormányzatok számára

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

ZALA MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

H/ számú. országgyűlési határozat

A hazai klímaalkalmazkodás helyzete, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer bemutatása

Partnerség az éghajlatért szemléletformálási feladatok a NÉS-2 megvalósítása érdekében

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia

második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

ALKALMAZKODJ OKOSAN! DR. FEGYERES FISKÁL GÁBOR DR. VÁRADI ZSUZSANNA

BUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

A NATéR továbbfejlesztése

Tolna Megyei Klímastratégia KEHOP Dipolcsoport. Tolna megye

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ

as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Klímastratégiája

Vízgazdálkodással kapcsolatos információk és elemzések a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben

FENNTARTHATÓ ENERGIA- AKCIÓTERV (SEAP) FELÜLVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS III. WORKSHOP

PEST MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA

PÁRIZS UTÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÉTJE ÉS A HAZAI / NEMZETKÖZI KLÍMAFINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

KEHOP HELYI KLÍMASTRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA, VALAMINT A KLÍMATUDATOSSÁGOT ERŐSÍTŐ SZEMLÉLETFORMÁLÁS

BÁCS-KISKUN MEGYE KLÍMASTRATÉGIA

Putting Regions on Track for Carbon Neutrality by 2050

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

Klímabarát Települések Szövetsége

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Átírás:

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten Fővárosi klímastratégia készítésének módszertana Dr. Pálvölgyi Tamás BME tanszékvezető egyetemi docens NYITÓKONFERENCIA 2017. május 31.

I. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MÁR A AJTÓN KOPOGTAT...

VILÁGSZERTE FELMELEGEDÉS Hőmérsékleti anomáliák a 2016. június-augusztus időszakban (eltérés az 1981-2010. időszak átlagától) Forrás: NOAA

MIRE SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON? I. A hőhullámos napok számának növekedése az 1981 2015 időszakban

MIRE SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON? II. Két óra alatt egy havi csapadék Budapesten (2017.május 23.)

II. HOGYAN KÉSZÜLHET A FŐVÁROSI KLÍMASTRATÉGIA?

A FŐVÁROSI KLÍMASTRATÉGIA MADÁRTÁVLATBÓL 1. Helyzetértékelés > mitigációs helyzetértékelés, > alkalmazkodási helyzetértékelés, > klíma- és energiatudatossági, helyzetértékelés, > Éghajlati szempontú SWOT elemzés és problématérkép. 2. Stratégiai kapcsolódási pontok meghatározása > nemzeti szintű kapcsolódási pontok bemutatása, > kapcsolódás a térségi és helyi tervdokumentumokhoz. 3. Jövőkép és célrendszer kidolgozása > fővárosi klímavédelmi jövőkép, > fővárosi dekarbonizációs célérték, > alkalmazkodási és felkészülési célkitűzések, > klímatudatossági, szemléletformálási célkitűzések. 4. A végrehajtás szervezése > fővárosi szintű intézkedések tervezése, > végrehajtási keretrendszer meghatározása.

MITIGÁCIÓS HELYZETÉRTÉKELÉS 1. ÜHG Leltár > nincs jogszabályi kötelezettség, módszertani ajánlás eddig nem készült. Kidolgozása javasolt! > szoftveres támogatású segédlet áll rendelkezésre. 2. A fővárosban megvalósult fenntartható energiagazdálkodási projektek bemutatása > A fővárosban megadott táblázati sablonban - a megvalósult (vagy folyamatban lévő) (energiahatékonysági és megújulós) projektlista összeállítása.

ALKALMAZKODÁSI HELYZETÉRTÉKELÉS I. A főváros szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök meghatározása Kiemelt éghajlati problémakörök Aszály okozta terméskiesés Árvíz Belvíz Villámárvíz, elöntések Természetes élőhelyek csökkenése Erdők gyakoribb erdőkár Allergének, betegségterjesztő rovarok elterjedése Hőhullámokra visszavezethető egészségügyi problémák Viharkár Károk a közlekedési infrastruktúrában Főváros levegőminősége Főváros turisztikai vonzereje Főbb hatások, elsődleges következmények agrárgazdasági terméskiesés (növénytermesztés) visszatérő árvízi elöntések a folyók mentén tartós és visszatérő belvíz elöntések nagy mennyiségű lokális csapadék rövid idő alatti lehullása következtében a kisvízfolyásokon kialakuló árvizek biológiai sokféleség csökkenése, invazív fajok előretörése száraz erdő spontán tüzek, rovarok okozta károk Allergiás megbetegedések gyakoriságának növekedés szív- érrendszeri tünetek, hőguta homlokzati és tető károk, extrém csapadék okozta károk Utak megolvadása, felfagyása Légzőszervi megbetegedések vízparti, téli és városlátogató desztinációk veszélyeztetettsége

ALKALMAZKODÁSI HELYZETÉRTÉKELÉS II. 3. Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett helyi értékek > Melyek a fővárosban fellelhető, nemzeti jelentőségű természeti, táji értékek? > Vannak-e a fővárosban speciális tájfajta agrárgazdasági termékek? > Vannak-e a fővárosban az időjárási vagy a vizek kártételének kitett műemlékek? > Vannak-e a fővárosban éghajlati szempontból kitett turisztikai desztinációk?

KLÍMA- ÉS ENERGIATUDATOSSÁGI HELYZETÉRTÉKELÉS 1. Értékelés a főváros társadalmának klímaváltozáshoz való attitűdjéről > a) korábbi helyi felmérések alapján attitűd értékelés, VAGY > b) új lakossági felmérés elvégzése és ez alapján helyzetértékelés készítése a helyi társadalom energia-, a környezet- és klímatudatosságáról. 2. Stakeholder elemzés > a helyi mitigációs és adaptációs törekvésekre milyen szereplők gyakorolnak hatást? > az érintett szereplők hogyan segíthetik elő a helyi klímastratégia végrehajtását? 3. Helyi klíma-, környezet- és energiatudatossági, szemléletformálási projek > projektlista, megadott táblázat formájában > rövid szöveges értékelés

ÉGHAJLATI SWOT ELEMZÉS ÉS PROBLÉMATÉRKÉP Helyzetértékelés leíró/elemző munkarészei fővárosi SWOT fővárosi probléma-fa Célok kitűzése A módszertan mintapéldát ad a problématérképre

FŐVÁROSI KLÍMAVÉDELMI JÖVŐKÉP A jövőkép: > klímastratégia megjelenítésének, elfogadtatásának kulcseleme, > olyan vízió, amely a helyi érintettek számára A Nagy Közös Cél lehet, > a jövőkép egy rövid, markáns, megjegyezhető jelmondatban is megjelenik, amelyre a további célok és kommunikációs elemek is épülhetnek. A fővárosi klímastratégiai jövőkép kommunikációs kapcsolódásai:

FŐVÁROSI DEKARBONIZÁCIÓS CÉLKITŰZÉS Javasoljuk, hogy legyen a fővárosnak számszerű dekarbonizációs célja! > dekarbonizációs cél: a főváros ÜHG kibocsátási célértéke (%)-ban kifejezve, pl. 2005. évhez képest (ÜHG Leltár!) > nincs jogi kötelezettség, ám a főváros éghajlatpolitikai tevékenységének komolysága és az társadalmi partnerség szempontjai végett szükséges. bázisév 2020 2030 2050 javasolt érték intervallum 0-3% Min. 7% Fővárosi dekarbonizációs vízió X Y (Z) 2005. évi fővárosi ÜHG Leltár fővárosi éghajlatpolitikai döntés, (helyi szakértői előkészítés, KBTSZ támogatás

ALKALMAZKODÁSI ÉS FELKÉSZÜLÉSI CÉLKITŰZÉSEK 1. Átfogó adaptációs célkitűzések > probléma-térkép alapján - valamennyi lehatárolt problématerületre - alkalmazkodási célkitűzéseket kell kitűzni, > A célkitűzéseket lehetőség szerint időtávval és konkrét célértékkel kell meghatározni. Példák a főváros átfogó adaptációs célkitűzésekre: A főváros általános adaptációs céljai a következők: A-1. célkitűzés: 2020-ig 50%-kal növeljük a villámárvizek elöntéseitől védett területeket A-2. célkitűzés: 2020-ig új hőségriadó-tervet fogad el a fővárosi önkormányzat. A-3. célkitűzés: 2020-ig felmérjük a fővárosi épületállomány éghajlati sérülékenységét 2. Specifikus célok a fővárosi értékek megóvására

KLÍMATUDATOSSÁGI ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁSI CÉLKITŰZÉSEK Az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv és a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete szerint az alábbi területek érintése kiemelten javasolt : > > > > > > Éghajlatvédelem integrálása a fővárosi és kerületi önkormányzatok jogalkotási tevékenységébe Partnerség a helyi, megyei médiával Szemléletformálás az oktatásban Társadalmi, lakossági kampányok Éghajlatvédelmi hálózatépítés Helyi mintaprojektek, jó példák segítése és bemutatása Lényeges, hogy olyan szakterületeken, ahol a fővárosi önkormányzatnak nincsenek jogi és hatásköri lehetőségei mitigációs, adaptációs, intézkedésekre (pl. jogalkotásra), ott kifejezetten javasolt szemléletformálási célkitűzések megfogalmazása.

FŐVÁROSI SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A célrendszer valamennyi eleméhez intézkedéseket kell tervezni, de természetesen egy-egy javasolt intézkedés több célt is szolgálhat: > mitigációs intézkedési javaslatok, > adaptációs intézkedési javaslatok, > szemléletformálási intézkedési javaslatok. Példa egy mitigációs intézkedésre:

Köszönjük a figyelmet!