A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége, módszertanának bemutatása

Átírás

1 A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége, módszertanának bemutatása Kajner Péter Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Lajosmizse, március 28. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

2 I. Az éghajlatváltozás már itt zajlik hazánkban, a megyében, a kertkapukon kopogtat... Forrás: Forrás: arviz

3 Az éghajlatváltozás hatásai komplexen érintik az természeti erőforrásokat, a gazdasági ágazatokat és a társadalom minden szereplőjét Vizek Termőföld Biodiverzitás Erdők Emberi egészség Mezőgazdaság Épített környezet Közlekedés Hulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra Turizmus Katasztrófák

4 II. A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége Alkalmazkodási, felkészülési túlélési stratégiák Élelmiszer biztonság Vízbiztonság Energia biztonság Környezet és egészség biztonság Infrastruktúra biztonság Természeti erőforrások ökoszisztémák termőföld vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók Anyagi inputok, gazdasági rendszerek mezőgazdasági alapanyagok öntözési víz műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill. energia, üzemanyagok Humán, társadalmi igények élelem, létfenntartás hajlék infrastruktúra fogyasztási javak, szolgáltatások mobilitás, közlekedés Szennyezések, kibocsátások hulladék szennyvíz levegőszennyezés

5 A megyei klímastratégia elkészítésének szükségessége > Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától (például az áram- vagy a telekommunikációs szolgáltatások hiánya, az út és vasúthálózat használhatatlansága, az egészségügyi ellátórendszer működési zavarai) > A megelőzésben, a felkészülésben és a szemléletformálásban kiemelkedő szerepe van a megyei és települési önkormányzatoknak. Ki kell alakítani a klímabiztos tervezést. A megyei klímastratégia, tehát a megyei éghajlatpolitikai stratégiai kereteit meghatározó dokumentum lesz.

6 A megyei éghajlatpolitika tervezési keretei A tervezési keretrendszer főbb elemei: > teljes kompatibilitás a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, > a megyei települések bevonása, összefogása közvetítő funkció > a megyei és a települési klímastratégiák nyomonkövetése monitoring funkció > hangsúly a klímatudatosságon szemléletformálási funkció > hangsúly a megyei platformokon közérdekűség funkció

7 Miből áll a megyei klímastratégia? I. rész Sérülékenység vizsgálat célok pl. az épületek energia felhasználásának csökkentésére, a közlekedés, hulladékgazdálkodás fejlesztésére helyzetértékelés jövőkép Problématérkép ALKALMAZ- KODÁS célok pl. a mezőgazdaságban, infrastruktúrában, emberi egészség területén Éghajlati szempontú SWOT elemzés célok pl. partnerségi terv, környezeti nevelés, továbbképzés, lakossági figyelemfelkeltő akciók Klímapolitikai célkitűzések, célrendszer

8 Miből áll a megyei klímastratégia? II. rész Végrehajtási keretrendszer ALKALMAZ- KODÁS Eszközök, intézkedések Pénzügyi források Intézményi keretek, partnerek, együttműködések Monitoring, Felülvizsgálat megyei klímastratégia megvalósíthatósága

9 A megyei klímastratégia felépítése - madártávlatból 1. Helyzetértékelés > mitigációs helyzetértékelés, > alkalmazkodási helyzetértékelés, > klíma- és energiatudatossági, helyzetértékelés, > Éghajlati szempontú megyei SWOT elemzés és problématérkép. 2. Stratégiai kapcsolódási pontok meghatározása > nemzeti szintű kapcsolódási pontok bemutatása, > kapcsolódás a megyei stratégiai dokumentumokhoz. 3. Jövőkép és célrendszer kidolgozása > megyei klímavédelmi jövőkép, > megyei dekarbonizációs és mitigációs vízió, > alkalmazkodási és felkészülési célkitűzések, > klímatudatossági, szemléletformálási célkitűzések. 4. A végrehajtás szervezése > megyei szintű intézkedések tervezése, > végrehajtási keretrendszer meghatározása.

10 Mitigációs helyzetértékelés 1. ÜHG Leltár > nincs jogszabályi kötelezettség, módszertani ajánlás eddig nem készült. Kidolgozása feltétlenül javasolt! Bázisév: szoftveres támogatású segédlet áll rendelkezésre. 2. A megyében megvalósult fenntartható energiagazdálkodási projektek bemutatása > A megyében megvalósult (vagy folyamatban lévő) energiahatékonysági és megújuló energiahordozókhoz kapcsolódó projektlista összeállítása megadott táblázati sablonban

11 Alkalmazkodási helyzetértékelés I. 1. Ajánlás az éghajlatváltozási problémakörök megyei jelentőségére általános érintettség megyék differenciált érintettsége Megye Hőhullámok által eü. veszélyeztetettség Épületek viharok általi veszélyeztetettsége Árvíz veszélyeztetettség Belvíz veszélyeztetettség Villámárvíz veszélyeztetettség Aszály veszélyeztetettség Ivóvízbázisok veszélyeztetettsége Természeti értékek veszélyeztetettsége Erdőtűz veszélyeztetettség Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Turizmus veszélyeztetettsége Jelmagyarázat: 3 a probléma kiemelkedő jelentőségű a megyében; kezelése a megyei éghajlati alkalmazkodási tevékenység fókuszában áll (fokozottan ajánlott beavatkozási elemek) 2 a probléma átlagos jelentőségű, az alkalmazkodási tevékenység tervezése javasolt 1 a probléma relevanciája alacsony a megyében, alkalmazkodási tevékenység tervezése opcionális

12 Alkalmazkodási helyzetértékelés II. 2. Éghajlatváltozás várható a megyei hatásainak meghatározása > Kb oldal terjedelmű hatásértékelés, a megye által meghatározott problématerületeken Hatásértékelés tudásbázisa, ismeretforrásai MFGI NAK által biztosított értékelési segédlet a sérülékenység vizsgálathoz KTSZ Módszertani útmutató szakirodalmi ajánlásai Megyei Önkormányzat, megyei platform szakértői bázisa

13 Alkalmazkodási helyzetértékelés II. Példa az éghajlati sérülékenység vizsgálat megyei helyzetértékelésben hasznosítható - eredményeire Hőhullámokkal szembeni sérülékenység - többlethalálozás változása (%), Az ALADIN- Climate klímamodell időszakában az éves átlagos többlethalálozás változása (%), klímamodell időszakához képest

14 Alkalmazkodási helyzetértékelés III. 3. Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett megye-specifikus értékek > Melyek a megyében fellelhető, nemzeti jelentőségű természeti, táji értékek? > Vannak-e a megyében speciális tájfajta agrár- és élelmiszergazdasági termékek, borvidékek? > Vannak-e a megyében a szélsőséges időjárási vagy a vizek kártételének kitett műemlékek? > Vannak-e a megyében éghajlati szempontból kitett turisztikai célpontok? Mind a 19 megyére a megyei értékek indítólistáját a módszertan tartalmazza. Bács-Kiskun megye Forrás: bajaihalfozofesztivalo.hu Forrás:

15 Klíma- és energiatudatossági helyzetértékelés 1. A megyében lebonyolított szemléletformálási projektek összegyűjtése > energiatakarékosságra, megújuló energiahasználatra ösztönző akciók, > fenntarthatóságot, környezetvédelmet, hulladékgazdálkodást érintő szemléletformálási projektek 2. Értékelés a megye társadalmának klímaváltozáshoz való attitűdjéről > már meglévő kutatások és felmérések tapasztalatai alapján, > a megyei útmutató megadja e felmérések elérhetőségét, szerzőit 3. Stakeholder elemzés > a megyei mitigációs és adaptációs törekvésekre milyen szereplők gyakorolnak hatást? > az érintett szereplők hogyan segíthetik elő a megyei klímastratégia végrehajtását.

16 Éghajlati SWOT elemzés és problématérkép Helyzetértékelés leíró/elemző munkarészei A módszertan mintapéldát ad a problématérképre megyei SWOT megyei probléma-fa Célok kitűzése

17 A megyei éghajlatpolitika stratégiai kapcsolódásai

18 A jövőkép: Megyei klímavédelmi jövőkép > klímastratégia megjelenítésének, elfogadtatásának kulcseleme, > olyan vízió, amely a megyei érintettek számára A Nagy Közös Cél lehet, > a jövőkép egy rövid, markáns, megjegyezhető jelmondatban is megjelenik, amelyre a további célok és kommunikációs elemek is épülhetnek. A megyei klímastratégiai jövőkép kommunikációs kapcsolódásai:

19 Megyei dekarbonizációs vízió I. Javasoljuk, hogy legyen a megyének számszerű dekarbonizációs víziója! > dekarbonizációs vízió: a megye ÜHG kibocsátási célértéke (%)-ban kifejezve, évhez képest (ÜHG Leltár!) 2005 bázisév megyei dekarbonizációs vízió X Y (Z) évi megyei ÜHG Leltár megyei éghajlatpolitikai döntés, (megyei szakértői előkészítés, KTSZ támogatás, megyei platform egyeztetés) Példák a megyei dekarbonizációs víziót támogató mitigációs tevékenységekre: > megyei közintézmények (épületek) energetikai korszerűsítése (épületszigetelés, fűtéskorszerűsítés, megújulók alkalmazása, > megyei települések és ipari létesítmények mitigációs és dekarbonizációs tevékenységének elősegítése, nyomon követése, értékelése, > megyei léptékű programokban, pályázati kiírásokban dekarbonizációs célok érvényesítése.

20 Alkalmazkodási és felkészülési célkitűzések I. 1. Átfogó adaptációs célkitűzések > Problématérkép alapján valamennyi lehatárolt problématerületre alkalmazkodási célkitűzéseket kell kitűzni > A célkitűzéseket lehetőség szerint időtávval és konkrét célértékkel kell meghatározni Példák a megyei átfogó adaptációs célkitűzésekre: A megye általános adaptációs céljai például a következők lehetnek: > 2020-ig 50%-kal növeljük az árvizek elöntéseitől védett területeket > 50%-kal növeljük a megyében hőségriadó tervvel rendelkező települések számát > 2020-ig felmérjük a megyei épületállomány sérülékenységét > 2025-ig 25%-kal növeljük a megyében az öntözött területek kiterjedését

21 Alkalmazkodási és felkészülési célkitűzések II. 2. Specifikus célok a megyei értékek megóvására > Helyzetértékelésben lehatárolt értéklista alapján az éghajlati adaptáció területén a konkrét célokat kell kitűzni > Lényeges, hogy valamennyi értéklista elemre készüljön alkalmazkodási célkitűzés. > A célkitűzéseket lehetőség szerint időtávval és konkrét célértékkel kell meghatározni. Példák a megyei specifikus adaptációs célkitűzésekre: > A megye vizes élőhelyeire (pl. Kolon-tó) az éghajlati sérülékenységet figyelembevevő természetvédelmi tervek készítése (NPI-vel együtt). > A megyei erdőállomány éghajlati szempontú felmérése és értékelése, éghajlatváltozást tűrő fafajták telepítési terveinek elkészítése. > Mangalica, a magyar szürke marha és a racka juh tartás éghajlati feltételeinek meghatározása, biztosítása.

22 Klímatudatossági és szemléletformálási célkitűzések I. Megyei Klímastratégia Az éghajlatvédelem integrálása a megyei és települési önkormányzatok jogalkotási tevékenységébe Komplex klímavédelmi társadalmi, lakossági kampányok, szemléletformálási akciók megvalósítása Partnerség a megyei, helyi médiával (TV, rádió stb.) Mintaprojektek, jó gyakorlatok, példák segítése és bemutatása Ismeretátadás, szemléletformálás az oktatásban, a lakosság körében Megyei éghajlatvédelmi hálózatépítés, partnerségépítés pl. Platform Lényeges, hogy olyan szakterületeken, ahol a megyének nincsenek jogi és hatásköri lehetőségei mitigációs, adaptációs, intézkedésekre (pl. jogalkotásra), ott kifejezetten javasolt szemléletformálási célkitűzések megfogalmazása.

23 Megyei szintű intézkedések tervezése A célrendszer valamennyi eleméhez intézkedéseket kell tervezni megadott sablonban, de természetesen egy-egy javasolt intézkedés több célt is szolgálhat: > mitigációs intézkedési javaslatok, > adaptációs intézkedési javaslatok, > szemléletformálási intézkedési javaslatok. Példa szemléletformálási intézkedésre: ALKALMAZ- KODÁS

24 Végrehajtási keretrendszer meghatározása A megyei módszertani útmutató hátteret ad és tervezési javaslatokat tesz a következő tématerületeken : > javaslatok a megyei klímastratégiai tervezés településeket támogató koordinációs szerepének erősítésére > intézményi együttműködési keretek > finanszírozási terv (az intézkedési javaslatok finanszírozási információi alapján) > partnerségi terv, érintettek azonosítása > monitoring terv > a megyei stratégia felülvizsgálati lehetőségei Lényeges, hogy a végrehajtás nemcsak a megyei önkormányzat feladata! A megye»karmester«, a megyei platform, a megyei települési önkormányzatok, civilek, vállalkozók és a megyei kormányhivatalok szakhatóságai a zenekar

25 Karmester és zenekar: de nem így... Köszönöm a figyelmet!