DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2014 FELÜLVIZSGÁLAT DEBRECEN, 2011.

BEVEZETŐ... 4 I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA... 5 I/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS... 5 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME... 14 III. TERÜLETHASZNÁLAT... 18 IV. VÍZGAZDÁLKODÁS... 21 IV/1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA... 21 IV/2. GEOLÓGIA... 24 IV/3. HIDROGEOLÓGIA... 27 IV/4. HIDRODINAMIKAI JELLEMZŐK... 29 IV/5. TALAJ, FELSZÍNALATTI VÍZ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE... 29 IV/6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS... 31 IV/7. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, - GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS... 32 IV/8. AZ IVÓVÍZELLÁTÁS... 41 V. KÖZLEKEDÉS... 46 V/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS, A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA... 46 V/2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, ÖSSZEKÖTTETÉS... 48 V/3. DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE... 81 V/4. A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE... 82 VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS... 84 VI/1. DEBRECEN VÁROS JELENLEGI ENERGETIKAI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA... 84 VI/2. A VÁROSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE... 85 VII. LEVEGŐVÉDELEM... 92 VII/L. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS... 92 VII/2. ÁGAZATOK LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSAI... 98 VII/3. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA... 106 VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM... 121 VIII/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS... 121 VIII/2. KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ ZAJ... 122 VIII/3. VASÚTI KÖZLEKEDÉS... 127 VIII/4. LÉGI KÖZLEKEDÉS ZAJTERHELÉSE, A DEBRECENI REPÜLŐTÉR... 129 VIII/5. IPARI ÜZEMEK ZAJTERHELÉSE... 135 VIII/6. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK... 137 IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 142 IX/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS... 142 IX/2. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS... 143 IX/3. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE... 169 X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA... 187 XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS... 192 XI /1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA... 192 2

XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS... 199 XIII. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGY... 203 XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE... 206 XV. TERMÉSZETVÉDELEM... 212 XVI. MELLÉKLETEK... 247 XVII. CÉLPROGRAMOK... 248 XVII/1. VÍZGAZDÁLKODÁS... 248 XVII/2. LEVEGŐVÉDELEM... 250 XVII/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 252 XVII/4. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM... 254 XVII/5. ZÖLDTERÜLET, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS... 256 XVII/6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS... 258 3

BEVEZETŐ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében készíthetők átfogó-, tematikus- és egyedi környezetvédelmi tervek. Az átfogó környezetvédelmi terv lehet országos, területi (regionális, megyei és települési) környezetvédelmi program. A hivatkozott környezetvédelmi törvény 48/B. (2) pontja előírja az átfogó környezetvédelmi terv tartalmát. Meghatározó első fázis a környezeti elemek állapotának bemutatása és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelés. A környezetvédelmi törvény 48/A. (2) pontja előírja, hogy a tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. Erre tekintettel a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program. A legújabb III. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 tervezetét a KvVM elkészítette. A települési környezetvédelmi program átfogó környezetvédelmi terv. Tartalmára vonatkozóan a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/B. (2) és 48/E. ír elő szempontokat; előírja a program rendszeres felülvizsgálatát (48/B (4), 48/E (3) és 48/F (6)). Jelen felülvizsgálat megújítja Debrecen megyei jogú város 2009-2014. környezetvédelmi programját. A felülvizsgálat időtartama: 2009-2010. A felülvizsgálat célja, hogy - vizsgálja Debrecen város jelenlegi környezeti állapotát - a városi környezetminőség értékelése - cél-területek azonosítása - trendek megállapítása - áttekintse a 2009-2014. környezetvédelmi program, intézkedési javaslatok/feladatok realitását - értékelje az intézkedések időarányos megvalósítását - aktualizálja az intézkedési javaslatokat és feladatokat tekintettel - a környezetállapot változására - 2009-2014. környezetvédelmi programmal kapcsolatos véleményekre - az aktualizált programokra - az EU 7. Környezetvédelmi Akcióprogram (KAP) - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai, irányelvei - módosított/aktuális helyi tervek/programok - a módosított környezetvédelmi jogszabályokra - az új gazdasági/pályáztatási helyzetre - az Önkormányzat lehetőségeire - felmérje a nem teljesült intézkedések okait és hatását - célszerűségi sorrend felállítása - gazdaságfejlesztés érdekütközések feltárása - költségvetési tervezési ciklus prioritásai A környezetvédelmi program készítésében rész vett szakértőket és szakértői jogosultságukat, szakmai pályafutásuk ismertetését a 14. sz. mellékletként csatoltuk. 4

I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA I/1. Általános jellemzés Debrecen elhelyezkedése A települést, mint környezeti rendszert tárgyiasult közlekedési kapcsolataival, településszerkezetével, infrastrukturális hálózataival, jellegzetes gazdasági adottságaival jellemezhetjük. Debrecen, Hajdú-Bihar Megye székhelye. A város területe 46.165 ha, lakossága 207 270 fő (forrás: KSH 2009). Debrecen hazánk legnagyobb vidéki városa. Debrecen megközelíthető közúton: Budapestről az M3 - M35-ös autópályán, vagy a 4-es úton, Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felől, a 471-es úton Mátészalka felől, vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Nagykereki- Sáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd-Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a Tiszalök- Debrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon. Növekvő jelentőségűek légi kapcsolatai: a Debreceni Repülőtér Kelet-magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye. Debrecenből rendszeres távolsági buszjárat összességében hét megyébe indul. Debrecen Budapesttől való távolsága (közúton): 240 km, amely már autópályán is elérhető. A legközelebbi határátkelőtől való távolsága: 35 km. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén terül el. A város története Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. A térségi kapcsolatok mellett meghatározóak a területi viszonyok. A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlődését, ezért a továbbiakban is fontos a kapcsolatok kiterjesztése. Debrecen szerepénél fogva 1876-óta Hajdú megye, 1950-óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. A város szuburbanizációs övezete, az agglomerációt is figyelembe véve, mintegy 250 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A kezdeti fellángolást követően mérséklődött az érdeklődés a Debrecenhez tartozó lakóövezetek iránt: Bellegelő, Dombos, Ondód, Szepes, Nagysándor-telep, Kismacs, Nagymacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Pac, Józsa. Mind között Józsa őrizte meg vonzerejét, valamint a Pallagi lakópark is megépült. Az elmúlt években Debrecen körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben előbb a megyeszékhelyről kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Ezek a térségek központjaikkal, egységes gazdasági, munkaerő piaci teret alkotnak. Debrecen agglomerálódó térségének települései: Balmazújváros, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, 5

Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs. Az agglomeráció belső gyűrűjében 6 község található. A külső gyűrű 11 településének területe a település-együttes 63 %-át fedi le, népességének pedig mintegy harmada él itt. A település szerkezete Tényezői: Beépített terület: terület-felhasználás, HÉSZ kategóriák, építési övezetek. Gazdasági szerkezet: ipari/mezőgazdasági és üzemi területek. Infrastruktúra: áram-, földgáz-, hőszolgáltatás. Közlekedés-szerkezet: úthálózat, közlekedési ágak, forgalmi adatok. Debrecen településszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki. Több tűzvész után, illetve a szocialista városfejlesztések során sem módosították jelentősen. Ezt tükrözi az úthálózat. Az 1960-as években bérházas, 70-80-as években lakótömbös jellegű lakótelepek alakultak ki, többnyire az átszellőzési viszonyok mellőzésével. Fokozatosan felszámolódtak a D-Ny-i peremek kertségei. A házgyári lakótelepeken a zöldövezetek és játszóterek nem tudták betölteni ökológiai és regenerációs szerepüket. A 90-es évektől felgyorsult a társas, és családi-házas építkezés gyakran funkcionális zavarokkal. Spontán lakóparkok jöttek létre gyakran előnytelen zsúfoltsággal. A város ÉK-i és D-i, területein, illetve a Nagy Sándor telepen alkalomszerűen megújultak a családi házak. Természetföldrajzi adottságok A város három kistáj, a Dél Nyírség homokkal fedett hordalékkúp síksága, a déli, illetve nyugati futásirányú eróziós völgyek tagolta, egykori hordalékkúp síkság, a Hajdúhát, valamint a löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp síkság, a Dél Hajdúság találkozásánál fekszik. Az alsó pleisztocén elején az É-i - Kárpátok és az Északi - Középhegység felől érkező folyók É-D-i irányban folytak át a Nyírség - Hajdúság - Hortobágy területén a Tiszával való egyesülésig. A Tisza Szamos futásiránya a Nyírség területén DNy-i irányban húzódott. A hegységkeret felől érkező folyók a medence területén nagy vastagságban rakták le hordalékukat, és kiterjedt hordalékkúp-síkságokat halmoztak fel. A hordalékkúp síkságok épülése klimatikus és tektonikus okok miatt nem volt folyamatos a negyedidőszak folyamán. A folyóvizek ekkor részben bevágódtak hordalékkúpjukba, részben elhagyták azoknak egyes részeit, így kiterjedt területeken szünetelt a folyóvízi elöntés, és az ármentessé vált térszíneken megindult a folyóvízi üledékek áthalmozása és a talajképződés. A pleisztocén végén a Nyírség centruma emelkedni kezdett, aminek következtében a Tisza és a Szamos lecsúszott hordalékkúpjáról, majd azt megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén keresztül folyt déli irányba a fő erózióbázisa felé. A hideg száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a folyóvízi üledékek eolikus átformálása. A felszíni formákat és a talaj adottságokat, a területet felépítő hordalékkúpok anyaga és jellegzetes formái határozzák meg. 6

Éghajlati jellemzők A tájhatáron fekvő város éghajlatáról elmondható, hogy a szomszédos tájak éghajlata is itt találkozik, így a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő, mérsékelten száraz, helyenként száraz, vízhiányos területről beszélhetünk. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C. A csapadék eloszlása változatos, az évi csapadékmennyiség 550-600 mm közötti. Az uralkodó szélirány ÉK-i, a második és a harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Terület felszíni vízfolyásokban szegény, a város területén csak a kis vízhozamú és rossz vízminőségű Tócó - patak található, amely a táj geológia fejlődéstörténete szempontjából jelentős szerepet játszó nyírvízvölgyek egyikében fut. Erdőgazdálkodás, természetvédelem A megyében itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdők, amelyek korábban elsősorban gazdasági (fakitermelés) szempontból voltak jelentősek. Az 1970-es évektől kezdődően azonban egyre inkább előtérbe kerül az erdők rekreációs és környezetvédelmi funkciója. 1939 októberében Debreceni Nagyerdő területén hozták létre Magyarország első természetvédelmi területét, amely ekkor még gyöngyvirágos tölgyesként érdemelte ki a védelmet. A Nagyerdő a Nyírséget egykor összefüggően borító tölgyes maradványa. Mára a talajvíz mélyre süllyedése és a vízhiány miatt sokat veszített természetes növény- és állatvilágából, őshonos vegetációjába több tájidegen flóraelem is keveredik. Debrecent délről-délkeletről, keletről öleli körül az Erdőspusztáknak nevezett táj, amely ma jelentős kirándulóhely tanösvényekkel, kilátókkal. A terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, valamikor a kocsányos tölgy volt az uralkodó fafajta, a Nagyerdőhöz hasonlóan itt is a gyöngyvirágos és nyírségi pusztai tölgyes volt jellemző. Mára csak kisebb nagyobb foltokban maradt meg az egykor összefüggő erdő, például a pusztai tölgyesek helyén legtöbbször erdőnek nem nevezhető akácültetvények vannak, szerencsésebb, ritka esetben homoki legelők találhatók. A mélyebb fekvésű részeken nyír- és fűzlápok, magassásosok, valamint kiszáradó láprétek, ritkábban mocsárrétek jellemzőek. Az Erdőspuszták keleti nyúlványai egészen az országhatárig húzódnak, északkeleten a Guti-erdő a folytatása, de jelentős összefüggő erdőket találunk a Debrecen és Hajdúhadház közötti térségben, Nagycsere, Haláp, és Bánk környékén. Infrastrukturális hálózatok Az infrastrukturális hálózatok az anyag-, energia-, információ áramlását és a közlekedést (szállítást) hivatottak biztosítani. Működőképességük, illetve más hálózatokkal kialakított kapcsolatuk a fejlődés dinamizmusát és minőségét is meghatározza. Lényeges szerepük van a város üzemeltetésében (közmű) és a környezeti hatások továbbításában. Hálózatok jellemzői (2008): Hálózat Hossza (km) Háztartási fogyasztó (db) Kisf. villamos hálózat 1.486,3 113.127 Vezetékes gáz 923,2 69.065 Távfűtés 85,7 30.895 7

Hálózat Hossza (km) Háztartási fogyasztó (db) Vízcsőhálózat 708,1 87.771 Közcsatorna 420,0 88.944 Villamos sín 8,8 - Trolibusz felső vezeték 12,2 - A hálózatot üzemeltetők: - E-ON Zrt. - TIGÁZ Zrt. - Debreceni Hőszolgáltató Zrt. - Debreceni Vízmű Zrt. - DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Gazdasági jellemzők A város szuburbanizációs övezete az agglomerációt is figyelembe véve mintegy 250 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld (Hajdúhát, Dél Hajdúság), és a kiváló gyógy-hatású termálvíz. Előbbi a környék mezőgazdaságát, utóbbi pedig az idegenforgalmat alapozza meg. Debrecen tradicionális iparágai a gyógyszergyártás, műanyag feldolgozás, orvosi műszerek, gyógyászati eszközök előállítása, továbbá a híradás-technikai berendezések, villamos- és háztartási készülékek gyártása. Az élelmiszeripar, biotechnológia, taneszköz-gyártás, valamint környezetvédelmi ipar is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Regisztrált vállalkozások száma: (Forrás: KSH) Idő 2006 2007 2008 2009 Debrecen 28.033 28.828 33.567 34.479 korlátolt felelősségű társaság 5.356 5.783 6.599 7.268 betéti társaság 5.681 5.536 5.252 4.957 egyéni vállalkozás 15.501 16.013 20.164 20.640 Megye 49.816 51.564 84.245 86.714 A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző (97 %). Megyénkben a külföldiek között legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Az utóbbi időben jelentős részben megszaporodott a kínai befektetők érdekeltsége is. A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Gazdasági jellemzők fejezet következő részeiben szereplő adatok aktualizálása, az Idegenforgalom, turizmus rész kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. 8

Ipar Debrecen ipari struktúrájában a hagyományos, elsősorban élelmiszeripari feldolgozó cégek jelentőségét emeljük ki. Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás, a csapágygyártás, valamint az orvosiműszer-gyártás, könnyűipar, elektronika, műanyagipar. Sajnálatosan több megszűnt ipari vállalat (pl. Kefegyár, Bútorgyár, Dohánygyár, Házgyár (ÁÉV), Bőrgyár, BHG, Barnevál) gazdasági szerepét nem pótolták. A hazai érdekeltségű ipari vállalatok/vállalkozások gazdasági szerepe sem jelentős. A külföldi tőke ágazati részvételi aránya 97 %. Ipari parkok Debrecen ipari parkjai: Debreceni Nyugati Ipari Park Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (DELOG) Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park. A város nyugati részén található Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. újabb területeket biztosít a Debrecenben befektetni szándékozóknak. A Debreceni Déli Ipari területe 350 ha lesz, az első ütemben 87 ha-t kívánnak beépíteni. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit. 2006. december 07-én megvásárolta az Airport Invest Kft.-től a közel 87 hektáros területet, majd 2007. július 11-én további 26 hektáros területet vásárolt, így a Déli Ipari Park teljes területe 113 hektár. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park koordinálja az ipari fejlesztéseket: I. NI Hungary Kft. II. Bumet Hungary Kft. III. Lasselsberger Hungária Kft. IV. Újhelyi Autó II. Kft. V. Hajdúsági Sütödék Zrt. VI. M.E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VII. ESTATE Park Ingatlanfejlesztő Kft. VIII. DIP Invest Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. (Regionális és Innovációs Technológiai Központ) IX. Faktor Hungary Kft. X. Reichert Hungary Kft. Szolgáltató ipar Az utóbbi években Debrecen visszanyerte a kereskedelmi központ szerepét a régióban, amit kereskedelmi- és bevásárlóközpontok, áruházak és több kiskereskedelmi cég megtelepedése jelez. A városban 1115 vendéglátóhely van. A pénzintézetek száma kb. 30 db. A jelentősebb bevásárló (szórakoztató) központok is külföldi érdekeltségűek. Bár gazdasági hatásuk megítélése eltérő, kedvezően befolyásolták a városképet és a közlekedési szokásokat. 9

A szállító és építőanyag-forgalmazó vállalkozások kissé megerősödtek. Az ipari parkokhoz és a repülőtérhez szükséges logisztikai cégek szerepe még nem meghatározó. Mezőgazdaság Debrecen kiterjedt területe és termőföldje a legfontosabb természeti erőforrás. A természeti adottságok döntően befolyásolják a művelésági szerkezetet. A legjobb termőföldek a Tócótól Ny-ra találhatók. A Tócótól K-re erdő a domináns művelési ág, rekreációs területekkel. A város belterületén, elsősorban a peremövezetekben az intenzív kertkultúra volt meghatározó. A nagyvárosi területhasznosítás miatt ezek gazdasági szerepe, illetve a hobbikertek jelentősége csökkent. Sajnálatosan kevés a biogazdálkodók köre és hatása. A mezőgazdaság nem/kevésbé látta el a város feldolgozó/élelmiszer iparát. Energetikai növény termesztése nem történik. A (belterületi) állattartás sem jelentős. Míg a 90-es évek előtt a mezőgazdasági termelés főként a szövetkezetekben zajlott, addig 2008. év végén a debreceni település-együttesben összesen 7.260 regisztrált vállalkozás végezte tevékenységét ebben a gazdálkodási formában. A debreceni település-együttesben 52.000 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, akik közül 15.300-an Debrecenben, a hozzá tartozó belső gyűrűben 7.900-an, a külső övezetben pedig 28.700-an gazdálkodtak. A debreceni település-együttesben az egyéni gazdálkodók használatában összesen 41.000 hektár földterület volt, amelynek 72 %-a szántó, majd nagyságrendben a gyep és a kert következett 9, illetve 8 %-kal. Idegenforgalom, turizmus Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Sétautak találhatók a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom, a Bodaiszőlők és a Guthi-erdő felé. Debrecen egyre inkább jelentős úti céllá válik. A szálláshelyek mennyisége és minősége is jelentős javulást mutat. A konferencia- és üzleti turizmus az utóbbi években egyre nagyobb intenzitású lett, főképp miután 2006-ban megnyitották a Kölcsey Központot, Magyarország második legnagyobb konferencia- és rendezvényközpontját. A gyógy-turizmus központja a debreceni Nagyerdőn meglévő és évtizedek óta működő Nagyerdei Gyógy- és Strandfürdő. 2003. év júniusában átadásra került a nemzetközi igényeknek megfelelő Aquaticum Mediterrán Élményfürdő is. Napjainkban a fürdőkomplexum az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont nevet viseli. Beindult a wellness turizmus. A belváros látványa jelentősen javult. A 2006-ban átadott Debreceni Sportuszoda Magyarország egyik legmodernebb sportlétesítménye, mely már több színvonalas eseménynek volt házigazdája (mint például nemzetközi vízilabdatorna, vagy 2007-ben a 11. Rövidpályás Úszó Európa-bajnokság) (Forrás: http://www.sportuszoda.hu/bemutatkozas.html) 10

Társadalmi jellemzők Plánum 97 Kft. A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Társadalmi jellemzők fejezetében szereplő adatok aktualizálása, az Egészségügy és az Oktatás és kultúra részek kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Debrecen az ország legnépesebb vidéki városa, jelentős bázis Kárpátalja, a Felvidék és Erdély több milliós magyarsága számára. Demográfiai adatok Debrecen területe 461,65 km², állandó népessége a KSH 2004. évi adatai alapján 204.083 fő, amely a megye lélekszámának 38 %-a. A területi eloszlása a városon belül jelentős eltéréseket mutat. Debrecen lakosságának 34 %-a, mintegy 72.000 fő lakótelepi jellegű városrészekben él. Ezen városrészek általános jellemzője, hogy a hagyományos beépítésű városrészek folytatásaként, gyakran egymás szomszédságában helyezkednek el, átlagos lélekszámuk 6.000-7.000 fő között van. (Kiemelhető a tócóskerti és az újkerti városrész, melyek népessége eléri a 20.000 főt.) A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, mintegy 61.000 fő, a város népességének 29 %- a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13 %-át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10 %-ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, melyből a józsai városrész szerepe meghatározó. Dinamikus fejlődésének köszönhetően már több mint 12.000 fős lakossága van és ezzel a zóna népességének csaknem 80 %-át adja. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Míg a 14 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva 1990-ben 21,6 % volt, ez az értek a 2001. évi adatok alapján már csak 15,8 %. A népesség korstruktúrája területi elosztásban is változatos képet mutat, a gyermekkorúak aránya a kertvárosokban, az egyéb belterületeken és a lakótelepi övezetekben a legmagasabb (Epreskert, Tócóskert, Nyulas, Veres Péter-kert), míg az idősek aránya a városközpontban, ill. a régebben épült lakótelepeken meghatározó (Libakert). A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben a nőtöbblet jellemzi, 1.000 férfira 1.145 nő jut. A népesség iskolai végzettsége Az elmúlt évek adatait vizsgálva az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Míg 1990-ben a 18 éven felüli lakosság 40 %-a rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, addig a 2001-es felmérés alapján ez az érték már meghaladta az 50 %-ot. Hasonló növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. 1980- ban a város 25 éves és idősebb népességét alapul véve a diplomások aránya 10 % körül mozgott, 1990-ben 16 %, míg a 2001-es felmérés alapján már csaknem 20 %. A diplomás 11

lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre is koncentrálódik (a diplomások 60 % ebben a két zónában él). Foglalkozási megoszlás A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évhez viszonyítva 15 %-kal csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A 2001. évi adatok alapján a debreceni lakosok 37 %-a volt foglalkoztatott, az eltartottak és az inaktív keresők aránya megközelíti a 60 %-ot, míg a munkanélküliségi mutató 4 % körül mozog. Az aktív foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási jelleg dominál (72 %), az iparban és építőiparban munkát vállalók aránya 26 %, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig, alig 2 % volt. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást 175 területi ellátási kötelezettséggel -1993. óta vállalkozóként működő háziorvosok által biztosítja, összesen 82 telephelyen. Egy háziorvosi körzethez tartozó 14-60 év közötti lakosok száma átlagosan 2.142 fő, egy házi gyermekorvosi körzethez tartozó 0-14 éves lakosok száma átlagosan 713 fő, és egy fogorvosi körzethez tartozó 0-60 év közötti lakosok száma átlagosan 4.254 fő. Az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével DMJV Önkormányzatának Közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A felnőtt lakosság ügyeleti ellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel kötött szerződés alapján a FŐNIX-MED Zrt. végzi. A DEOEC I. Belgyógyászati Klinika épületében a felnőtt lakosok, a gyermekek a DEOEC Gyermekklinika épületében vehetik igénybe az ügyeleti ellátást. A fogászati ügyeletet az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő fogszakorvosok közreműködésével a Szent Anna u. 11. sz. alatt található rendelőben, pihenőnapokon és munkaszüneti napokon 8.00-14.00 óra között. A város lakosainak járóbeteg szakellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A járóbetegek tizenöt telephelyen harmincöt féle szakellátási szolgáltatást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül a Kft. alapellátásként működteti az iskolafogászatot (18 fogorvos, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomást, az iskola-egészségügyi ellátást (16 iskolaorvos, 32 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és védőnői szolgálatot (86 védőnő 16 telephelyen). Fekvőbeteg ellátást a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Centrum Egyetemi Klinikáin, valamint az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. által működtetett Kenézy Gyula Kórházban kaphatnak a debreceni betegek. (Forrás: http://portal.debrecen.hu/intezmenyek/egeszsegugyi) 12

Oktatás és kultúra Debrecen a régió oktatási centruma. Az önkormányzat jelenleg Debrecen városában 35 óvodát, 28 általános iskolát és 19 középiskolát működtet; ezek mellett több alapítványi és magániskola is működik. (Forrás: DMJV PH Oktatási Osztály adatszolgáltatása) 2000-ben megalakult az ország legnagyobb egyesített egyeteme, a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetemi Szövetség tagjai: Debreceni Agrártudományi Centrum, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Református Teológiai Akadémia, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Református Tanárképző Főiskola, Debreceni Zeneművészeti Főiskola. 1927-óta működik a Debreceni Nyári Egyetem. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola mindkettőt a Református Egyház működteti. A közművelődés intézményei a Csokonai Színház, a 10 db múzeum, a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ), valamint a Debrecen város által működtetett Debreceni Városi Könyvtár (melynek 16 telephelye van). 2002-ben átadásra került a város és a régió egyik nagyszabású sport és kulturális beruházása, a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok A Modern és Kortárs Művészeti Központ Közép-Európa legkorszerűbb művészeti galériája, Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítóterével, Debrecen történelmi belvárosában található. (Forrás: http://portal.debrecen.hu/intezmenyek/kulturalis) A kulturális és rendezvényturizmus alapját a város nagyrendezvényei adják: Tradicionális farsangi programok Debreceni Tavaszi Fesztivál Nyári rendezvények Cívis Korzó Debreceni Virágkarnevál Karneváli hét Debreceni Őszi Fesztivál Karácsonyi Vásár Főnix rendezvények Mihály napi vásár Farmer expo Campus fesztivál Sportrendezvények 13

Debrecen általános jellemzői: (Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2006. és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyv) Év 2006 2007 2008 2009 lakónépesség (fő) 204.124 205.084 206.225 207.270 lakásállomány (db) 88.160 88.944 89.716 90.124 vill.hálózat (km) 1.486,3 1.486,3 1.486,3 n.a. háztartási 208.085 208.260 2259.83 219.023 Háztartási villamosenergia-fogyasztók 110947 112386 113127 n.a. gázhálózat (km) 923,2 923,2 923,2 n.a. gázfogyasztás (em 3 ) 390.095 384.779 352.621 285.629 háztartási 83.430 80.758 74.186 73.577 háztartási vezetékesgázfogyasztók 68.137 68.219 69.065 n.a. fűtési fogyasztók 56.093 57.845 58.691 n.a. vízhálózat (km) 703,8 707,9 708,1 n.a. vízfogyasztás (em 3 )/ nap 13.192 13.151 12.523 n.a. háztartási 6.800 6.989 6.655 n.a. csatornahálózat (km) 419,6 420,0 420,0 n.a. szennyvíz (em 3 )/ nap 16.925 14.703 13.677 n.a. háztartási 5.554 5.610 5.446 n.a. települési sz. hulladék (t) 175.147 71.515 68.986 n.a. háztartási 60.900 48.428 50.074 n.a. II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48/E. (2) bekezdés ag) pontja Az épített művi környezet a belterületeken elsődleges. Bár ide sorolható az infrastruktúra is, de városüzemeltetési szerepe, illetve hálózati jellege miatt a település részeként kezeljük. Tágabb értelemben az épített környezethez sorolhatók a külterületen átvezetett (közvetett funkcionális feladatokat ellátó) hálózatok (pl.: gázvezetékek, villamos hálózatok, kerülő utak, hidak/felüljárók) is. 14

Természetesen az épített környezetnek sok eleme szoros kapcsolatban van egymással, közösen alakítják ki a városi térszerkezetet és együttműködési tereket. Debrecen városmagja jellegzetes belvárosias jegyeket hordoz: 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A történelmi házak átépítése, rekonstrukciója során a homlokzatmagasság egységesítésére törekednek. A belváros, illetve az azt övező hagyományos lakógyűrű övezetben koncentrálódik a városi közigazgatás közszolgáltatás bank jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakó övezetek is találhatók, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimálisak. A külső övezetek zöldfelülete folyamatos csökkenést mutat, funkcióváltás van folyamatban. A lakóépületek után a kertvárosi lakóövezetben (változatos lakásszámú) társasházak és lakóparkok építése, illetve családi paloták építése is történik. Néhány városrész kivételével megújulnak a lakóövezetek. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a többnyire 10 emeletes panelház-tömbökből álló lakóterületek. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű folyamatosan romló állapotú zöldfelületek vannak. A közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel. Kiemelten fontos ezen lakótömbök tömegközlekedésének megfelelő színvonalú ellátása. Lakáshelyzet A 2005 évi lakásállomány felmérése óta nem történt újabb felmérés. 2005. év végén Debrecen 87.477 darabos lakásállománya Hajdú-Bihar Megye 40%-át foglalta magába. A 2005. és 2008. között az ingatlanpiaci konjunktúra hatására számos társasház és lakóház épült, azonban a 2008-as gazdasági visszaesés óta a beruházások száma minimálisra esett vissza. A 2005. évi lakásállomány felmérés alapján, a lakások jellege: Önálló jellegű lakás 53 % Tömblakás 47 % A lakókörnyezet jellege Belváros 14,2 % Lakótelep 31,8 % Kertváros 54,0 % Az épített környezetet a történeti, építészeti, környezetvédelmi és használati szempontok figyelembe vételével kell fejleszteni: Műemlékek Köztéri szobrok Látnivalók 15

Helyi védettségű épületek jegyzéke (2005-ös állapot): DMJV Önkormányzata a város építészeti örökségének helyi védelméről a 19/2009. (VII.10.) Kr. rendelettel módosított 35/2004. (IX.10.) Kr. rendeletet alkotta meg. A város a helyi értékvédelmi rendelet kiegészítését tervezi, a kortárs építészeti alkotások városképi és értékvizsgálatával, ill. védelem alá helyezésének előterjesztésével (Forrás: DMJV PH, Várostervezési Osztály adatszolgáltatása). HT helyi területi védelem (közterek, parkok, emlékhelyek) alatt álló objektumok a módosított 35/2004. (IX.10.) Kr. rendelet 1. sz. melléklete szerint: 1. Bem tér park 2. Csokonai síremlék park 3. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark 4. Déri tér park 5. Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar területe 6. Egyetem tér park 7. Fazekas Diószegi emlékmű 8. Honvédtemető kegyeleti park 9. Kálvin tér park és romkert 10. Kossuth tér park 11. Kossuth tér, Kossuth emlékmű 12. Köztemető (Sesztina síremlék) 13. Köztemető (Simonffi S. és neje síremlék) 14. Liszt F. tér park 15. Nagyerdei park 16. Ördögárok 17. Petőfi tér park A helyi védettségű köztereket, parkokat és emlékhelyeket bemutató fényképes összeállítást a 1. sz. melléklet tartalmazza. A módosított 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet 2. sz. melléklete szerint a városban 274 db HE helyi egyedi védelmű építmény van. Több esetben a fejlesztési (üzleti) és történelmi szempontok ütköznek. Debrecen fontosabb idegenforgalmi nevezettességei: Történelmi belváros Kossuth tér a Református Nagytemplommal Református Kollégium Déri Múzeum MODEM (Modern Művészetek Múzeuma) Csokonai Színház Vojtina bábszínház Nagyerdő és turisztikai létesítményei Fancsikai természetvédelmi körzet Erdőspuszák Nagyerdei Gyógyfürdő 16

Mediterrán élményfürdő Főnix Csarnok Debreceni Jégcsarnok Plánum 97 Kft. A városban megvalósult fő projektek és látványos művi tényezők: Piac utca Kossuth tér (11.905 m 2 térburkolat, térfigyelő rendszer, 5.000 m 2 zöldterület) Főnix Csarnok (9.600 m 2 multifunkcionális csarnok) Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont (fedett vízcentrum, kupolacsarnok) Kölcsey Kongresszusi Központ (12.285 m 2 alapterület, 1.250 fő befogadóképesség) Élettudományi Központ Kollégium (Kassai út) Auguszta Kardiológiai Centrum Megyei Könyvtár M35 autópálya Görbeháza Debrecen (35 km) M35 autópálya elkerülő szakasz (8,6 km) és 534. sz. főút (4,1 km) Bartók Béla út felújítása Piac csarnok Fórum Debrecen bevásárlóközpont és Latinovits Színház Intézmények: Kulturális Debreceni televíziók, rádiók Debreceni filmszínházak Stadionok Sportcsarnokok Klinikák Szálláshelyek Debreceni egyesületek, klubok, civil szervezetek Gyógyszertárak Játszóterek Az önkormányzat felújította a tiszta udvar rendes ház pályázatokat. A résztvevők és nyertesek lakókörnyezete példaértékű művi környezeti elemek. Debrecen MJV Önkormányzata megbízásából a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék munkatársai felmérték a külterület kultúrtörténeti értékeit; egyedi tájérték katasztert készítettek. Ezek tipizáltak: Településsel kapcsolatos emlékek: Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek: Termeléssel kapcsolatos emlékek: Történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék: Értékes kilátópont: 48 db 12 db 22 db 1 db 1 db Debrecenben 30 bank és hét takarékszövetkezet közel félszáz fiókjában intézik a pénzügyeket. Több mint húsz debreceni posta található a városban. 17

III. TERÜLETHASZNÁLAT A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. A város tervezett terület felhasználását a természeti és történeti adottságokból kell levezetni. Debrecen központi belterülete hat jellegzetesen eltérő terület felhasználási nagy egységre tagolható: 1.) a történelmi Belvárosra 2.) a nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre 3.) a nyugati volt kertségi területekre (a nagykörúttól nyugatra eső Debrecen Tiszalök vasútig) terjedő városrészre 4.) a keleti kertségekre és külsőségekre 5.) a déli kertségekre, külsőségekre 6.) a Debrecen Tiszalök vasútvonaltól nyugatra eső külsőségekre Ezt a tagozódást mint Debrecen terület felhasználásának jellegzetességét meg kell őrizni. 1.) A történelmi Belváros terület felhasználása viszonylag egységes. A városközpontot gyűrűsen keretezik a lakóterületek. A Belvárost a városközponti funkciók további befogadására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében a városközpont területén (a meglévő és tervezett kiskörúton belül) a lakó és hozzákapcsolódó alapfokú intézményi funkciók jelenlétét fokozatosan csökkenteni kell. Ugyanakkor nem cél a homogén városi regionális intézményi használat létrehozása. A városi élet sokszínűségét továbbra is meg kell őrizni. El kell érni, hogy a városközpont egyben exkluzív lakókörnyezetként is funkcionáljon (a lakófunkciót elsősorban a lakásszolgáltatás, szálloda, exkluzív bérlakások képviseljék). A vegyes településközponti terület-felhasználási kategória bővítésével számolni kell, különösen a vasútállomás térségében, de a tervezett kiskörút belső oldalán is. 2.) A nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a lakóterületi, az oktatási és szabadidő intézményi funkció a jellemző. E területen kialakult egyensúlyt, területi arányokat fenn kell tartani. A zöldterületek rovására a beépített területeket növelni nem szabad. A városrészben, vagy a városrésszel szomszédos területeken kerülni kell minden olyan területhasználatot, amely a Nagyerdő körüli városrész jelenlegi presztízsét veszélyezteti. 3.) A nyugati volt kertségi területre a nagyfokú heterogenitás a jellemző. A heterogenitást fokozta a vasútvonal kihelyezése korábban külön élő városrészek összeolvadása indult el. A lakóterületek intenzitása is sokféle. A lakóterületek intenzitását közelíteni kell egymáshoz. A Hatvan utcai kert és a Széchenyi kert fokozatos átépítését, rekonstrukcióját kell előirányozni. A Tócó völgyi lakótelep mérsékelt kiterjedésű kiegészítése szükségessé válik. A vasút mellett tervezett gyűjtőút mentén a mai rendezetlen állapotokat meg kell szüntetni és a 18

Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdősáv mentén kisvárosias lakóterületeket kell kijelölni. 4.) A keleti kertségi területek és külsőségek területhasználata egységes, jellemzően kertvárosias lakóterület. E lakóterületek presztízse közepes az infrastrukturális hiányosságok miatt. A keleti városrészhez kiskertek, majd távolabb az Erdőspusztai erdőterületek csatlakoznak. A Kondoros a város keleti határának hajdani jellegzetes, zöldfelületekkel kísért élőhelyi sávja volt. A környezeti adottságok a lakóterületi fejlesztéseknek kedveznek. Ezért új kertvárosias lakóterületek számára a bővítés irányaként elsősorban a keleti vasúton túli külsőségeket kell megjelölni. 5.) A déli kertségek és külsőségek területhasználata heterogén, az ipari és lakóterületi használat keveredik. E lakóterületek presztízse alacsony az üzemi használatból eredő nagy teherforgalom, zaj- és porszennyezettség, illetve az infrastrukturális hiányosságok miatt. A déli városrészben a lakóterület fejlesztést mérsékelni kell, azok csak a legszükségesebb kiegészítésekre szorítkozzanak. A gazdasági területek bővítésének egyik fontos iránya a repülőtér környéke. A gazdasági és lakóterületek határterületeit véderdősávokkal kell egymástól elválasztani. A véderdősávok kialakíthatók magán területeken (telkeken) belül is. 6.) A Debrecen Tiszalök vasúttól nyugatra eső területek jelenlegi területhasználatát a lakó és ipari területek keveredése és a nagy kiterjedésű használaton kívüliség jellemzi. A gazdasági területfejlesztés egyik fontos területe. A lakóterületek bővítését itt is mérsékelni kell, különösen, ha azok a lakóterületek mozaikos jellegét tovább erősítik. A Nagysándor telep északi kiegészítése nem indokolt. A meglévő és tervezett lakóterületeket és iparterületeket zöld (erdő) sávval egymástól el kell választani. E városrész 33. sz. főúttól északra eső részén, mivel az a város északnyugati szektora, környezetet szennyező terület-felhasználás nem tervezhető. Itt kell megemlíteni, hogy az e területen agráripari park kialakítása problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem megalakulásának következtében ma már egyre kevésbé csak az agrárjellegű üzemi felhasználásról, mindinkább az egyetemi profilok mindegyikének megfelelő tevékenységről van szó. A terület-felhasználás szerkezetében ma is jelentős súlyt képviselnek az erdőterületek. Jövőben az erdőterületek súlya növekedni fog, döntően a nyírségi rossz termőhelyi adottságú területeken. Komolyabb erdőfejlesztések nem valósultak meg az elmúlt időszakban, sőt bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg (pl. TEVA parkoló). A városi területek és az Erdőspuszták közötti kertes sávot ütköző (átmeneti) zónaként fenn kell tartani. Nem cél a kiskertek lakóterületté fejlesztése, mert ez esetben a város aránytalanul nagy kiterjedésű lenne és zavart okozna a városrész működésében. Az 2005- évtől eltelt időszakban megfigyelhető volt ennek ellenére a nagymértékű kivándorlás a kertségi övezetekbe, helyenként komolyabb építések is megvalósultak. Az igények hatására bizonyos területek, lakóterületté lettek átminősítve, a keleti és a déli városrészeken egyaránt. 19

A települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében a területhasználat kapcsán fontos lenne a város zöldterületeinek és erdőterületeinek rendezése, azonban ezen projektek elmaradtak. A településrendezési tervek készítése során ki kell jelölni az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületeket, erdőket a környezet- és természetvédelmi célú erdőket. A városkörnyék zöldfelületben gazdag erdőterületeit összekötő zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: a volt szovjet gyakorlóterület északi és keleti részén a természet közeli területhasználatot fenn kell tartani, hogy a Nagyerdő és az Erdőspuszták közötti élőhelyi összeköttetés megmaradjon, illetve fejleszthető legyen; a Tócó és Kondoros élőhelyi zöldfelületi rehabilitációját elő kell irányozni; a város nyugati határán a mezőgazdasági területek porszennyeződésének mérséklésére összefüggő véderdősávot kell létesíteni; a város belső közparkjait utcafásításokkal esetleg további közparkok, erdőterületek kialakításával össze kell kapcsolni a település határa menti zöldfelületekkel; a keleti, Kondoroson túli kiskerteket (a volt zártkertek) nem beépített területként fenn kell tartani, mert így ütköző (átmeneti) zónaként funkcionálhatnak az urbanizációs és természeti területek között; a tervezett kertvárosias lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki nagy összefüggő telektömbök. Azokat közparkokkal, elválasztó erdősávokkal tagolni kell. Az így kialakuló zöldfelületeket be kell kapcsolni a város zöldfelületi rendszerébe; a meglévő iparterületeket és lakóterületeket véderdősávokkal egymástól el kell választani, hogy az üzemi területek lakóterületeket zavaró hatása csökkenjen. A véderdősávokat ugyancsak össze kell kötni a városi zöldfelületekkel; a kertvárosias lakóterületeken belül a telkek beépítésénél törekedni kell arra, hogy a tömbbelsőkben a telkenkénti zöldfelületek összefüggő felületet adjanak. A Belváros közparkjait különös gonddal és igényességgel rehabilitálni kell, az idős növényállomány megőrzésével. A várost elkerülő gyorsforgalmi utak 100-100 méteres védősávját legalább a város felé eső oldalon fásítani kell. Ezzel a nyugati porszennyezés elleni védelem hatékonyabbá tehető. A további erdőtelepítés elsődleges területei a rossz termőhelyi adottságú nyírségi területek. Itt a szántó művelésű földterületek fokozatos erdősítését kell előirányozni. A szennyvíztisztító és a szemétlerakó körül különösen a lakóterületek irányában a védőterület egészére kiterjedően véderdőt kell létesíteni. Debrecen város lehetséges lakóövezeti besorolásai: 1.1 nagyvárosias lakóterület (Ln) 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 1.3 kertvárosias lakóterület (Lke) 1.4 falusias lakóterület (Lf) 20

2.1 településközpont vegyes terület (Vt) 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.1 kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 3.2 zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 4.1 üdülőházas üdülőterület (Üü) 4.2 hétvégiházas üdülőterület (Üh) 5.1 különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 5.2.1 különleges intézményi terület (Ki) 5.2.2 különleges zöldterület jellegű intézményi terület (Kzi) 5.3 különleges bányászati terület (Kb) 5.4 különleges honvédelmi terület (Kho) 5.5 különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh) 5.6 különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület (Kk) 5.7 különleges közlekedési terület (Kkö) 6.1.0 általános közlekedési terület (Köá) 6.2.0 vasúti közlekedési terület (Köv) 7.0 zöldterület (Z) 8.0 erdőterület (E) 9.1.0 mezőgazdasági kertes terület (Mke) 9.2.0 mezőgazdasági tanyás terület (Mt) 9.3.0 mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 10 egyéb rendeltetésű terület (Egy) Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapját az 2. sz. melléklet tartalmazza. IV. VÍZGAZDÁLKODÁS IV/1. A jelenlegi környezeti állapot bemutatása A geokörnyezeti elemek alapállapota A város geokörnyezeti elemek adottságainak jobb értelmezhetősége érdekében a terület geológiai fejlődéstörténetét némiképpen egyszerűsítve mutatjuk be, az anyagban a negyedidőszaki (quarter) földtani szerkezet és azon belül is a felszíni- felszínközeli földtani képződmények leírása kap nagyobb teret. A földtörténeti újharmadidőszak végén, már a pliocénben megkezdődött a Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő föltöltése. Az Alföld ÉK-i részének ősvízrajzi képe a pleisztocén elején alapvetően eltért a jelenlegitől. A kárpáti hegységkeretből az Alföldre érkező folyók durvatörmelékes üledéküket már a hegylábi előterek süllyedékeiben lerakták. A hegylábi hordalékkúpot elhagyva a Tisza - mellékfolyóival együtt - az akkori erózióbázis felé, előbb a Szarvas-Csongrád, majd a Dunával történt egyesülés után a Dél-alföldi süllyedék irányába tartott. 21

Az alsó-pleisztocén elején az É-i Kárpátok és az Északi-középhegység felől érkező folyók közel É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával történő egyesülésig, a Tisza-Szamos futásiránya a Nyírség területén keresztül DNy-i irányban húzódott. Ezek a folyók a Pannon-medence peremi sávjában és belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságokat építettek, amelyek anyaga az uralkodóan mérsékelten hűvös és csapadékos alsópleisztocénben elsősorban kavicsos homok, durvahomok volt. A quarter éghajlatváltozások során a szárazabb hűvös és hideg, kevésbé csapadékos időszakokban jelentős vastagságú agyag és finomkőzetliszt rétegek rakódtak le. A klimatikus és tektonikus okok miatt a hordalékkúpok épülése nem volt folyamatos a negyedidőszak során, a folyóvizek részben bevágódtak saját hordalékkúpjukba, vagy hosszabbrövidebb ideig elhagyták annak egy-egy részét, így jelentős kiterjedésű területeken szünetelt a folyóvízi üledékképződés. Az ármentes térszíneken megindult a felszín erodálódása, illetve a folyóvízi üledékek áthalmozódása és a talajképződés. Neotektonikus mozgások következtében a Nyírség É-i és K-i előtere is erőteljesen megsüllyedt, a Nyírség centruma tovább emelkedett, ezért előbb az ÉK-i Kárpátokból érkező Tisza, később a Szamos is ebbe az irányba, vagyis a Bereg - Szatmári síkság és a Bodrogköz irányába fordult, majd a Nyírséget megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén folyt D felé, a fő erózióbázis irányába. A síksági területeken a Tisza-Szamos és mellékfolyóik oldalazó erózióval teljes egészében átalakították a felszínt. A Hajdúság Ny-i előterében több nagyméretű, erősen feltöltődött egykori Tisza - meander maradványa azonosítható, ilyen például a Kadarcs-ér néhány szakasza. A Hajdúhát térszínének ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton a felsőpleisztocénben megindulhatott a fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása és a löszképződés. A Nyírség és Hajdúság mezotájainak geológiai fejlődéstörténete föltehetően a középső - würm hűvös-hideg periódusában vált el egymástól, ekkor ugyanis a Nyírség centrumának emelkedése miatt a Hajdúság kvázi domblábi helyzetbe került. A Hajdúság magasabb helyzetű részén - a Hajdúháton - a típusos száraztérszíni lösz képződése történt, a mélyebb helyzetű részeken pedig a nedves térszínre hullott kőzetliszt infúziós lösszé alakult. A szakirodalmi adatok szerint Debrecentől É-ra (Nagymacstól Józsán át Hajdúhadházig) egy magasan maradt és több részre darabolódott pannon rögvonulat húzódik. A rögök felszíne különböző tengerszint feletti magasságú, ezért az azokat borító quarter üledékösszlet a rögtetőkön csak mintegy 50 m-re tehető (Nagymacs, Józsa, Hajdúböszörmény térsége), míg a rögöket tagoló szerkezeti mélyedésekben (Hajdúhadház, Téglás térsége) nagyobb vastagságú, elérheti a 100 métert. Ezeken a területeken az alsó-pleisztocén korú képződmények vagy hiányoznak, vagy csak foszlányosan kifejlettek, a quartert a középső- és felső-pleisztocén reprezentálja. A negyedidőszaki összlet vastagsága - a rendelkezésre álló adatok alapján - Debrecen térségében dél és kelet felé fokozatosan 120 m-ről 200 m-re növekszik. Ez az összlet a Nyírség 22

centrális része felé tovább vastagszik, a D-Nyírség területén 200-250 m-re tehető, majd Nyírbátor környékén - a Nyírség centrumában - meghaladja a 300 métert. Geomorfológia Debrecen város igazgatási területe tájhatáron helyezkedik el. A város K-i része a D-Nyírség kistájon, a NY-i része pedig a Hajdúhát kistájon belül helyezkedik el, míg a két, eltérő földtani fejlődéstörténetű táj érintkezési sávjában alakult ki a Tócó-völgy. A D-Nyírség térszínének emelkedése és a würm közepén megtörtént folyóirányváltások következményeként ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a felső-pleisztocén fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása. Az É - ÉK-i irányú munkaképes szelek a magasabb nyírségi térszín fluviális üledékanyagát könnyen erodálták, és a mozgásba hozott anyagot néhány tíz - száz méteres szállítás után akkumulációs formákban halmozták föl. A Nyírség eolikus formakincsére elsősorban a szélbarázda-garmada-maradékgerinc komplexum formái jellemzőek, azonban a D-i részen meghatározó jellegű formaelemek a parabola- és szegélybuckák. A D-Nyírségnek a város igazgatási területén, az eolikus akkumulációs felszínformák közül a fejletlen NY-i szárú parabolabuckák és a szegélybuckák meghatározóak, a futóhomokformák kialakulása a würm végén indult meg. Ebben a térségben a talajvíz a felszínhez általában relatíve közel helyezkedett el, ezért a szélbarázdákból kifújt homokanyag hamar megkötődött és parabola alakú garmadákba halmozódott fel, majd ezek parabolabuckákká alakultak. A szélbarázdák elsősorban a Nyírség É-i részére jellemzőek, azonban ezen a területen is előfordulnak. Elsősorban ott találhatók, ahol a talajvíz relatíve mélyen helyezkedik el, alakjuk, nagyságuk és mélységük meglehetősen változatos. A Debrecen - Hajdúhadház vonal mentén a keskeny szélbarázdák jellemzőek, amelyek hosszúsága 200-400 méter közötti és mélységük a 6-8 métert is elérheti. A Tócó-völgyhöz kapcsolódik az észak-déli irányban húzódó, a mintegy 10-20 km széles, lösszel, infúziós lösszel borított Hajdúhát. A táj tengerszint feletti magassága átlagosan 120-130 mbf közötti, legmagasabb pontja a Józsától északra található Csegei halom (166 mbf), a térszín a hajdúháti platótól enyhén lejt Ny-i és D-i irányba. A túlnyomórészt neutrális, eolikus eredetű felszínt jellemzően kis mélységű, deráziós völgyeletek tagolják. A Hajdúhát platóját helyenként, főként annak peremén, eróziós völgyek szabdalják, ezek között a vizsgált területen a Vidi-, a Brassó- és a Tócó-völgye említhető. A Tócó-völgy a város igazgatási területének markáns morfológiai eleme. A völgy forrásvidéke Zelemérnél széles, keresztmetszetében tál alakú deráziós völgyekből áll, amelyek közül a legmarkánsabb a Mély-völgy. A Tócóba jutó víz részben a felszíni lefolyásból, részben a talajvíz megcsapolásából származik. 23

A Tócó-völgy józsai szakasza jobban bevágódott, határozott É-D-i tengelyű, eróziós-deráziós jellegű és metszetében erősen aszimmetrikus, ui. a Hajdúhát meredeken, míg a D-Nyírség menedékesen lejt a völgytalp felé. A nyírségi oldalról néhány rövid völgyelet nyílik a Tócó felé. A völgy debreceni szakasza már eróziós jellegű és jellemzője, hogy a város É-i határától D felé tölcsérszerűen kinyílik. A lapos völgyben a Tócó feltehetően többször változtatta futásirányát, erre utalnak a jelenlegi, mesterséges meder mentén, de az attól távolabb is megtalálható, lencsésen kifejlődött, nagy szervesanyag tartalmú és finomkőzetliszt-agyag dominanciájú felszínközeli rétegek. A Tócó-ér Debrecentől D-re, Mikepércs magasságában ér ki a Bihari sík mélyfekvésű, fluviolakusztrikus eredetű, utólagosan elszikesedett, agyagos-iszapos feltöltésű síkjára. E szakaszon a Tócó lefolyási irányai már nyomon követhetetlenek, üledéke összefogazódik a D- Nyírség felől érkező többi vízfolyás finomszemcséjű üledékével. IV/2. Geológia Talaj A Hajdúhát területén típusos a mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. Ennek szelvényében a legfelső, szántott réteg általában leromlott szerkezetű, aprómorzsás, esetleg porosodott. A feltalaj kémhatása semleges, vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4%. A szántott réteg alatti A-szint humusztartalma valamivel kisebb színe sötétbarna, barnás-fekete. Szerkezete kitűnően morzsás, kémhatása enyhén lúgos, szénsavas meszet kis mennyiségben tartalmaz. A termőréteg vastagsága jellemzően meghaladja az 1.0 métert, a szervesanyagtartalom szintje magas (300-400 t/ha). A mészlepedékes csernozjom talaj B-szintjében a szervesanyag-tartalom a mélység felé fokozatosan csökken, ennek megfelelően e szint színe világos barna. A talajszerkezet a humuszanyag-tartalom csökkenéssel együtt változik, a B-szint alsó része tömöttebb. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó. A Hajdúhátnak a Hortobágy felé eső peremi sávjában jellemzőek az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri, ez a talajvíz közelségének vagy az időszakos belvízelöntésnek a következménye. A réti csernozjomok elsősorban abban különböznek a többi csernozjomtípustól, hogy itt a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, erek formájában. A humuszos szintek színe sötétebb, szerkezetük inkább szemcsés. Az egyes szintek átmenete éles, a csernozjom B- szintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kicsi. A szervesanyag mennyisége a felszíni 3.5-4.5 %-ról 1 % alá csökken az alapkőzet közelében. A szervesanyag minőségét a vízhatás befolyásolja, mert a talaj szerves anyagainak egy része vashoz kötött huminsav formájában található, a tápanyag-ellátottság megfelelő. A réti csernozjom talajok vízgazdálkodásában a vízáteresztés és víztartó képesség megfelelő, azonban a magas talajvízállású időszakokban túlnedvesedésre hajlamos. 24

Az igazgatási terület K-i oldalán a D-Nyírségre jellemző talajok találhatók meg, az egyes talajtípusok térbeli eloszlása az alapkőzet elterjedésével szoros korrelációban van. A terület túlnyomó részén, a futóhomok alapkőzeten kialakult, vékony termőrétegű, átlagosan 30 cm vastagságú, gyenge termékenységű, kovárványos futóhomok talaj a jellemző. A talajszelvényben megjelenő kovárvány csíkok e talajtípus termékenységét kedvezően befolyásolják, mert a kovárvány csíkok foszfor, kálium és humusztartalma nagyobb, mint a közrezárt homokrétegeké. A kedvezőbb tápanyag-gazdálkodási feltételek mellett a kovárványos szelvények vízgazdálkodása is jobb, mint a nem kovárványos homokszelvényeké. A kovárvány rétegek tömöttebbek, több finom frakciót és ebből következően több nedvességet is tartalmaznak, mint a köztes homokszintek, ezért a kovárvány rétegek késleltetik a felszínre hulló csapadék beszivárgását. D-Nyírség peremi sávjában helyenként humuszos homoktalajok képződtek. Mésztartalmuk az alapkőzettől függ, löszös alapkőzeten karbonátos, homok alapkőzeten nem karbonátos talajok alakultak ki. Jellemzőjük, hogy a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak alig mutatkozik. A termőréteg humusztartalma 1 % körüli, a humuszos réteg vastagsága 30-40 centiméterre tehető. A humuszos homoktalajok termékenysége a sívó futóhomokénál jobb, nagyobb a víztartó és valamelyest kisebb a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki és így kevésbé vannak kitéve a defláció hatásának. A humuszos homoktalajoknak a futóhomoktól és a jellegtelen homok váztalajoktól történő pontos elhatárolása meglehetősen nehéz, mert e talajok számtalan átmeneti, köztes változata előfordul. A D-Nyírség erővel borított részein megtalálható a kovárványos barna erdőtalaj is. E talaj humuszos rétegének és kilúgozási szintjének vastagsága igen különböző. Általános a 30-50 centiméter vastag kilúgozási szint, aminek színe világosszürke, vagy sárgásbarna, kémhatása általában gyengén savanyú, szerkezete homokos. Humusztartalma csekély, ritkán haladja meg az 1-2 %-ot. A felhalmozódási szint is gyengén savanyú és agyagtartalma meghaladja a kilúgozási szintjét. A savanyúsági értékek a kevés talajkolloid következtében kicsinyek. A kovárványos barna erdőtalajok vízgazdálkodása a futóhomokétól annyiban térnek el, hogy a kovárvány csíkok között több víz raktározódik. Kedvező a kovárvány csíkok hatása e talajok tápanyaggazdálkodására is, mert a kovárvány szalagok magasabb kolloidtartalma több növényi tápanyagot köt meg, másrészt a hosszabb ideig tartó nedves állapot lehetőséget ad a tápanyagok megfelelő hasznosítására. Alapkőzet A város igazgatási területének felszín közeli földtani képződményeit összevontan ábrázoló térképet a Magyar Állami Földtani Intézet Az Alföld földtani atlasza Debrecen lapjának felhasználásával készítettük el, melyet a 3. sz. mellékletként csatoltunk. A dél-nyírségitáj általánosan ismert típusképződménye a futóhomok. E képződmény szemcseösszetételében domináns a 0.1-0.2 mm közötti méretű, apró szemcséjű homokfrakció, amelynek anyaga uralkodóan kvarc. Az apróhomok súlyszázaléka helytől és mélységtől függően tág határok (75-90 %) között változik. A több kőzetlisztet tartalmazó homok 25

szemcseösszetételének eloszlása a folyóvízi homokéhoz hasonlít, azonban több szemcsejellemző (koptatottság, matt felszín) egyértelműen az eolikus eredet bizonyítéka. A nyírségi savanyú és semleges futóhomok jellemzője az, hogy szelvényében gyakran találhatók vöröses, szinte agyagos megjelenésű homokcsíkok, ún. kovárvány rétegek. Ezek a néhány mm-től 35-40 cm-ig változó vastagságú rétegek általában sűrűn települnek egymás alatt. A típusos futóhomok igen jól osztályozott, az egyenlőtlenségi mutató értéke kicsi (U = 2-4 közötti). A nyírségi futóhomok koptatottsága kis mértékű, ami a rövid távú - maximum néhány száz méteres - szállítódást bizonyítja. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-2 - 1 X 10-3 m/s közötti, vagyis vízvezető tulajdonságú. A futóhomok különösen száraz állapotban a szélerózióra (deflációra) hajlamos. Debrecen igazgatási területére az É-ÉK-i irányú szelek jellemzőek, ebből következően a város belterületén észlelhető porszennyezettség részben ezekre az okokra vezethető vissza. A futóhomok kifejlődése igen változatos. Általánosságban az állapítható meg, hogy az akkumulációs formakincsű területeken (a buckás térszíneken) több méteres vastagságot is elérhet. A homogén kifejlődés azonban ritka, a futóhomok rétegeket legtöbbször kőzetlisztes homok, vagy kőzetliszt rétegek tagolják. A buckák közötti mélyedésekben és a deflációs térszíneken e futóhomok azonban jóval vékonyabb, gyakran lepelhomokként települ. A vizsgált nyomvonal szakasz közelébe telepített talajmechanikai fúrások kis (5.0 m-es) talpmélységük miatt nem érték el a futóhomok feküjét. A fúrásos feltárások alapján a futóhomokot több helyen kőzetlisztes homok rétegek tagolják. A képződmény szemcse összetételében uralkodó a homok szemcsefrakció, aránya meghaladja a 70-80 %-ot, ezen belül is domináns a finom- és apróhomok, ezért ez a kőzet víztelítettség esetén - akárcsak a futóhomok - folyósodásra hajlamos. A kőzetliszt tartalom mintegy 20-25 % közötti. A kőzet erősen csillámos, karbonát tartalma kicsi. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-3 - 1 X 10-5 m/s közötti, vagyis gyenge vízvezető tulajdonságú. A Tócó völgy K-i oldalán, a D-Nyírség Ny-i peremének a Hajdúhát felé átmenetet képező térszíneit helyenként homokos lösz borítja. E képződmény szemcseösszetételében a durvakőzetliszt (lösz) szemcsefrakció aránya eléri az 50-60 %-ot, míg a főként finomszemcséjű homok aránya 25-35 % közötti, a többi szemcsefrakció alárendelt. A Tócó-völgyben - a felszín közelében - az areális erózióból származó, áthalmozott és talajosodott agyagos homok és agyagos finomkőzetliszt mutatható ki. Ezek a képződmények változó vastagságban települnek a bázisképződményre, ami többnyire finomkőzetlisztes durvakőzeliszt. A Hajdúhátra jellemző felszíni típusképződmények a száraztérszíni lösz és az infúziós lösz. E két üledéktípus képződése - a szakirodalmi adatok szerint - egyidejűleg, de eltérő paleokörnyezetben történt. Az elterjedtebb, infúziós lösz képződése a ritmikusan kiszáradó és időnként elöntött ártéri területekre jellemző. A szél által szállított durvakőzetliszt a nedves térszíneken leülepedett és ott keveredett-áthalmozódott. A képződmény szemcseösszetételében domináns a durvakőzetliszt (lösz) frakció, ennek aránya - helytől függően - 40-60 súly % közötti. A finomkőzetliszt (iszap) frakció aránya ennél kisebb, általában 20-40 súly %, míg a többi 26

szemcsefrakció aránya együttesen 20-30 súly % közötti. A képződmény sárgás-barna színe a geokémiai zónákban előforduló vas-mangán göbecsektől vöröses elszíneződésű. Szöveti karbonát-tartalma is jelentős, de zónásan a néhány cm-es mészkonkréciók megjelenése is tipikus. A jellemzően ármentes felszíneken képződött száraztérszíni lösz elsősorban szerkezetében különbözik az infúziós lösztől. Szemcseösszetételében kisebb a finomkőzetliszt és az agyag aránya, nagyobb a kőzet porozitása, ugyanakkor magasabb a karbonát-tartalma is. E képződmény területi elterjedése kisebb, Hajdúböszörmény, Józsa, Debrecen környékén összefüggő sávokban, vagy foltszerűen különíthető el az infúziós lösztől, azonban e két különböző genetikájú képződmény pontos elkülönítésében és területi lehatárolásában, a szakirodalomban sem egységes. A város igazgatási területén az ásványi nyersanyagok kitermelése nem tekinthető jelentősnek. A jelenleg működő egyetlen agyagbánya a Kishegyesi úttól D-re fekvő Alföldi Téglagyár, Debrecen II. agyag védnevű bányája. Debrecen másik - jelentős készlettel rendelkező - téglagyári agyagbányáját, ami a Határ úton volt, felhagyták. Az igazgatási területen napjainkban 4 homokbánya működik, ezek elsősorban a közlekedési útvonalak mentén találhatók, azonban sajnálatosan jellemző az illegális (jogosulatlan) bányászkodás is. Az illegális felhagyott homokbányák nagy része rekultiválatlan, ezek számos környezeti probléma forrásai (pl. illegális hulladéklerakás). IV/3. Hidrogeológia Felszín alatti vizek Talajvíz Az egyik legfontosabb geokörnyezeti adottság a talajvíz felszín alatti helyzete, ezért a város igazgatási területére vonatkozóan elkészítettük a talajvíz becsült maximális szintjét ábrázoló térképet 4. sz. melléklet A térkép megszerkesztéséhez a város igazgatási területén és az azzal érintkező területeken elhelyezkedő rendszeres észlelésű talajvíz kutaknak a Vízrajzi évkönyvekben megadott mérési adatait használtuk fel. A talajvízfigyelő kutak havi középvizeinek maximális szintje alapján meghatározott maximális talajvíz (LNV) adatokat az abszolút - Balti tenger feletti - szintre számoltuk át. A talajvíz térképen feltüntettük a kutak elhelyezkedését, a felszín alatti maximális talajvízszinteket és a talajvíz regionális horizontális áramlási irányait. A térkép alapján megállapítható, hogy a talajvíz regionális horizontális áramlási főiránya D- DNy-i, emellett Józsától Ny-ra markánsan kirajzolódik a Hajdúhát platója alatt kimutatható magasan maradt pannon rög, áramlást torzító hatása. Az igazgatási területen a talajvíz felszín alatti nyugalmi szintje a morfológiai adottságoknak megfelelően változatos. 27

A legmélyebb nyugalmi talajvíznívó a Debrecen II. közüzemi vízműteleptől É-ra levő területen található, itt átlagosan 8.0 m körüli mélységben érhető el. A szakirodalmi adatok szerint, az igen mélyen elhelyezkedő talajvízszint kialakulásában szerepet játszhat a II. jelű vízműtelepen történő nagy volumenű víztermelés. Ettől a területtől az ÉK felé emelkedő, dél-nyírségi térszínen a nyugalmi vízszintek a felszínhez közelebbiek - 5.0-6.0 m között -, míg D felé, különösen a Tócó völgyében, egyre közelebb kerül a talajvíz a felszínhez, a város D-i határánál jellemzően már csak 1.0-2.0 m közötti. Rétegvizek A város területén az ivóvíz beszerzésre alkalmas vízadó rétegek alapvetően folyóvízi eredetű homok és kavicsos homok rétegek. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durva homokos rétegeket foglal magában, ezért ez az összlet az ún. vízműves szint - a legjobb vízadó. A középső pleisztocén rétegek fajlagos vízadó képessége jóval kisebb, csak mintegy 10-20 l/p/m, ezért általánosságban ez az ivóvíz beszerzés számára legkevésbé alkalmas összlet. A felső-pleisztocén képződmények vízben gazdagabbak, átlagos fajlagos vízadó képességük 100 l/p/m körüli, ezt a vízadó szintet - főként a kertségekben - egyedi kutakkal a lakosság is nagy mennyiségben termeli. Debrecenben három közüzemi vízműtelep, valamint a város DK-i részén egy lazább kialakítású ipari vízmű-kútcsoport található, ezek elhelyezkedését az 5. sz. mellékletként csatolt hidrogeológiai védőterületek térképén ábrázoltuk. Hévizek Az igazgatási terület termálvízkészlete a felszínhez relatíve közel elhelyezkedő, nagy homokossági fokú pannóniai képződményekben tárolódik. A fő hévízadó szint a felszín alatt jellemzően 550-1200 m között elhelyezkedő, sekélytengeri eredetű, felső-pannon korú homokkő sorozat. A kitermelt hévíz hőfoka - a megnyitott réteg helyzetétől függően 42-68 o C közötti, a mért geotermikus gradiens értéke megfelel az alföldi átlagnak (18-20 m/ o C). A kitermelt hévizek általában alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos típusúak, ezeket elsődlegesen balneológiai célokra hasznosítják. Debrecenben négy helyen történik termálvíz kivétel. Legnagyobb felhasználó a Nagyerdei Gyógyfürdő (9 db hévízkút) évi több mint 600.000 m 3 vízkitermeléssel (termál- és gyógyvíz összesen). További felhasználók a Kerekes telepi fürdő, a Debreceni Csoport Húsipari Kft. és az AKSD Kft. (amely tovább adja a termálvizet más felhasználónak) a Vértesi úti telephelyén. A 2010-es évben a város területén engedélyezett vízkivételek és a tényleges felhasználások: Felhasználás célja Engedélyezett (m³) Fogyasztás (m³) Gazdasági (ipari) 53.000 52.000 Fürdő 775.099 631.151 Összesen: 828.099 683.151 (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) 28

Ma már a termelő kutak mindegyikét gépi víztermeléssel üzemeltetik. A vízhozam - kiépítéstől függően tág határok között (120 1.700 l/p) változik. IV/4. Hidrodinamikai jellemzők A vizsgált terület vízföldtani adottságai regionális hidrodinamikai rendszerben is értelmezhetők. Debrecen térsége és a D-Nyírség egésze ennek a hidrodinamikai rendszernek a beszivárgásitápláló területe, ahol az egymás alatt elhelyezkedő vízadó szintek piezometrikus nyomásszintjei rendre egymás alatt helyezkednek el, a függőleges hidraulikus gradiens negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy lehetőség van a talajvíz mélyebb rétegekbe történő beszivárgására. Ezt az átszivárgást Debrecen térségére vonatkozóan számos - izotóphidrogeológiai adatokkal kellően alátámasztott - szakirodalomi publikáció is megállapítja. Ezek szerint a csapadékból az alsó-pleisztocén vízadókban történő beszivárgás intenzitása 5-7 mm/év, emellett a nagy volumenű vízkivétel hatására - a megnövekedett vertikális hidraulikus gradiens miatt - megindult a középső-pleisztocén korú vízadókban tárolt vizek intenzív leszivárgása a vízműves összletbe. A hidrodinamikai rendszer megcsapolási területén a piezometrikus nyomásszintek a mélység felé haladva növekednek, a függőleges hidraulikus gradiens pozitív előjelű, ezért a talaj- és sekély rétegvízadókból a mélyebb helyzetű vízadókba történő vízátszivárgás - a rendszer természetes állapotában - nem lehetséges, a mélyebb vízadók a felszínről illetőleg a talajvíztérből eredő szennyeződéssel szemben védettnek tekinthetők. Ilyen megcsapolási területnek a vizsgált terület tágabb környezetében pl. a Hortobágy tájegysége tekinthető. Az átmeneti nyomásviszonyokkal jellemezhető területen a különböző vízadó szintek közötti függőleges irányú kommunikáció alárendelt jelentőségű a rétegekben történő vízszintes irányú vízáramláshoz képest. Ilyen több km-es széles átmeneti zóna keretezi a Debrecen környéki beszivárgási területet Ny-on, megközelítőleg a Hajdúböszörmény - Józsa - Ebes - vonalában. IV/5. Talaj, felszínalatti víz állapotértékelése A felszín alatti víztestek szennyezettségi állapota A város igazgatási területén, a különböző felszín alatti víztestek szennyezettségi állapotára vonatkozóan csak szórványos adatok állnak rendelkezésre és ezek egységes értelmezése sem történt meg. A talajvíz összes oldottanyag tartalma (TDS) a földtani térképező és a talajmechanikai fúrásokból vett vízminták vizsgálati eredményei szerint az igazgatási terület dél-nyírségi részén általában 1000 mg/l alatti, a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát domináns. A hajdúsági részen és a Tócó völgyében jellemzően nagyobb a TDS (1000-2000 mg/l közötti), a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium mellett megjelenhet a nátrium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát mellett a szulfát. A rendelkezésre álló adatok szerint - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott - a vízkémiai főkomponens körbe sorolt szennyező anyagok között 29

a legnagyobb kiterjedésben az ammónia és a nitrát fordul elő, míg a szulfát és a foszfát szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja foltszerű. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott többi szennyező anyag előfordulása és a szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja esetleges, de minden esetben valamilyen szennyező forráshoz köthető. A város igazgatási területén belül a felszín alatti víztestek állapotának felmérése érdekében 8 az eltérő területhasználatokat reprezentáló - helyen monitoring kút-hármas, további 2 helyen kútpárok, míg még további 2 helyen talajvízfigyelő kutak létesültek, amelyek az EU Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jellemzéséhez szükségesek. A kutak elhelyezkedését az 6. sz. melléklet térképe szemlélteti. A felszínalatti vizekre irányuló projekt átfogó célkitűzése az volt, hogy alátámassza a geokémiai felmérés kivitelezését, amely a Magyarország sekély víztestei kémiai állapotának jellemzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja. Az egymás alatt szűrőzött figyelő kutakban az átszivárgást és ezáltal a szennyező anyagok transzportját lehet detektálni. A program keretében került sor összesen 31 db, különböző mélységközben szűrőzött kút egyszeri mintavételezésére is. A vizsgált komponenskörbe tartozott az általános vízkémiai paraméterek mérése, továbbá a TPH, BTEX, fenol, PAH, toxikus nyomelemek, a peszticidek és a trícium mérése. A mérési eredmények alapján, a mérési pontokon jelentősebb szennyeződést nem lehetet kimutatni, azonban a trícium koncentrációk a víztestek közötti a szakirodalomban már korábban részletesen vizsgált gyors vertikális átszivárgást igazolják. Mindez azt támasztja alá, hogy a város igazgatási területén a felszín alatti víztestek sérülékenyek és sebezhetők, ezért ezt az adottságot a területhasználat tervezése során figyelembe kell venni. A rétegvizek vízkémiai állapotról a legtöbb adat a közüzemi víztermelő kutakról áll rendelkezésre. Azt már korábban megállapítottuk, hogy a kalcium-hidrogénkarbonátos jellegű nyers rétegvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a mangán és vastalanítás, míg a rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jónak ítélhető. Ezt a megállapítást támasztják alá a közüzemi vízműtelepek diagnosztikai munkafázisában kialakított és egyelőre bizonytalan üzemeltetésű monitoring kutak vízkémiai mérési eredményei is. A város területén belül a rétegvizekben - a jelentősebb és igazolt szennyezőforrások környezetében - relatíve kis kiterjedésben és változó mélységben, a felszínről származó - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott - szennyező anyagok is kimutathatók, e körbe részben a TPH, de emellett a BTEX és VOC vegyületcsoport elemei tartoznak. 30

Potenciális szennyező források A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján a 7. sz. mellékletben csatolt térképen ábrázoltuk a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető telephelyek elhelyezkedését. A térképen összesen 184 db olyan objektum azonosítható, ahol a geokörnyezeti elemeket veszélyeztető tevékenységet végeznek. Tekintettel arra, hogy ez az adatbázis önbevalláson alapul, ezért e telephelyek pontos helye és a veszélyeztetettség mértéke csak korlátozottan ítélhető meg. A rendelkezésre álló információk szerint a potenciális szennyezőforrások egy jelentős részében megindult a jogszabályok által meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő tényfeltárás, vagy az azt követő kármentesítés folyamata. A szennyezőforrások és a kármentesítések aktuális állapotát a XIV. fejezetben ismertetjük. IV/6. Csapadékvíz-elvezetés A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Debrecenben az egyes csapadék főgyűjtőket más-más szervek tartják kezelésben. TIKÖVIZIG Berettyó - Vízgazdálkodási Társulás, Városüzemeltetés. A városban 11 db főgyűjtő van. Ezek egy része mesterséges, egy része pedig természetes. A főgyűjtők az egész város területét lefedik. A hálózatról egy 1994. május. hónapban készült rajz áll rendelkezésre, melyet szükség esetén a Városüzemeltetés rendelkezésre bocsátja. Átmérő és hossz szerinti kigyűjtött adat 1997-ben készült. Ekkor az össz. csatornaszakasz hossza: 61 km, ellenőrző aknák száma: 2100 db, víznyelő aknák száma: 1900 db, víznyelő bekötő vezetékek össz. hossza: 8800 m. Jelen pillanatban az össz csatorna hossza 90 km-re becsült. 2006-ban volt csapadékvízből adódó jelentős belvíz. Ekkor a legproblémásabb belvizes területek elvezetését sikerült megoldani vis maior keretből. A belvíz mindig időjárásfüggő. A Vámospércsi út végénél lévő Mézeshegy, Pipóhegy, Hármashegy utcák által határolt területen lévő drain csöves (szikkasztó elvezető) rendszer felújításra szorulna, mivel eliszapolódik. A Józsai csapadékvíz elvezetése problémát jelent. A Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett egyesített, ill. elválasztott (szennyvíz) rendszerű csatornahálózathoz kapcsolódó lakossági panaszok jelentős része a rendszer csapadék-idei túlterheltségére és illegális csapadékvíz bekötésekre vezethető vissza. Az egyesített rendszerbe szabályosan bekötött csapadék mennyisége az érzékelhető - és talán már bizonyított is - éghajlatváltozás következtében jelentősen növekedett, miközben a hidraulikai kapacitása a korábbi kiépítettség miatt nem változott. Esőzés idején a csatornák nyomás alá kerülnek időszakosan, ami a visszaduzzadás következménye. Az OTÉK által is előírt megfelelő műszaki védelem hiánya, vagy hibás működése esetén előfordulnak időszakos elöntések. 31

Szintén csapadék miatti probléma: az elválasztott szennyvízcsatornák időszakos visszaduzzadása az illegális csapadékbekötések miatt. A panaszok lényegileg megegyeznek az egyesített rendszernél említettekkel. Lakossági panaszok továbbá a csapadékcsatorna szennyezettségére irányuló problémákról érkeznek, mosása indokolt volna, helyenként fedlap és víznyelő lopások bejelentése is történik, ritkábban azok sérülését beszakadását jelentik. Új lakóparkok építésénél a Városüzemeltetés kéri a beruházó részéről zárt csapadékcsatorna kiépítését. Ennek tervezésénél figyelembe kell venni a magánterületekről érkező csapadékvíz mennyiségét is. IV/7. A kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, elvezetés, -tisztítás Szennyvízelvezetés és tisztítás főbb adatai A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen táblázatában szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt csak részben történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Szennyvízelvezetés és tisztítás főbb adatai Ellátott településrészek Szennyvízgyűjtő hálózatba bekötött lakások száma: 2009. 2011. Debrecen, Józsa, Pallag 88.944 db Debrecen, Józsa, Pallag Kismacs Ellátott terület összes lakossága: 205.881 fő n.a. Szolgáltatásban részesülő lakosság aránya: 91,1 % Csatornahálózati bekötések száma: 16.531 db 27.921 Gerincvezeték hossza: 420,2 km n.a. Bekötővezeték hossza: 231,4 km n.a. Elválasztott rendszerű: 207,6 km n.a. Egyesített rendszerű: 212,4 km n.a. Mechanikai szennyvíztisztító kapacitás: 80.000 m 3 /nap 80.000 m 3 /nap Biológiai szennyvíztisztító kapacitás: 60.000 m 3 /nap 60.000 m 3 /nap Mechanikailag megtisztított szennyvíz: 14.730.244 m 3 n.a. Biológiailag megtisztított szennyvíz: 15.074.914 m 3 n.a. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás, DMJV PH adatszolgáltatása, DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Debrecen csatornarendszerének alapjait az 1910-14. között épült csatornák, valamint az 1960-as években lefektetett egyesített rendszerű csatornák alkotják. A városnak a Budapest-Debrecen- Záhony vasútvonaltól keletre eső területein, a nyugati iparterületen és a város külső területén a n.a. n.a. 32

csatornahálózat elválasztott rendszerű. A Debreceni Vízmű Zrt. az egyesített rendszerű (csapadék-, és szennyvíz elvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. Az elválasztott rendszerű csapadékcsatornák kezelője a debreceni önkormányzat. A szennyvízelvezetés gravitációs és nyomott rendszerekkel van megoldva. A rendszeres karbantartás keretében elvégzett hálózatvizsgálat eredményei alapján kerül meghatározásra a tisztítandó csatornák köre. A szennyvízhálózat vonatkozásában 7 db főgyűjtő üzemel, a VII. jelű kivitelezése az ISPA program keretében valósult meg, melyet a Debreceni Vízmű Zrt. üzemeltet. (Forrás: DMJV PH adatszolgáltató levele, www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás) Debrecen és térsége szennyvíz elvezetésének és szennyvíz tisztításának fejlesztése Debrecen és térsége szennyvíz elvezetésének és szennyvíz tisztításának fejlesztése érdekében 2001-ben Debrecen négy környező településsel Hajdúsámsonnal, Ebessel, Sáránddal és Mikepércscsel összefogva közös pályázatot nyújtott be az ISPA európai uniós előcsatlakozási alaphoz. A pályázat kedvező elbírálásnak köszönhetően megkezdődhettek a fejlesztési munkálatok. A fejlesztés célja a térség felszíni és felszín alatti vízbázisainak védelme a csatornázottság növelése, a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítása. Vízbázisvédelmi és közegészségügyi szempontok miatt rendkívül fontos volt a város keleti, délkeleti, déli területén az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózat kiépítése. Az egyesített rendszerű csapadékvíz elvezetésre is használt csatornahálózat szétválasztásával megakadályozható, hogy esőzéskor a záporkiömlőkön keresztül a szennyvíz, tisztítás nélkül felszíni vízfolyásba kerüljön. A fejlesztések az érintett térség alapellátásán túl az ellátás színvonalának javítását is biztosítják. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/fejlesztések) Az ISPA program keretében kizárólag szennyvízcsatorna felújítás és új építés zajlik. LOT1 Debreceni csatornahálózat fejlesztése Belterületi, eddig ellátatlan területek, valamint Kismacs. Kismacs üzembe helyezése megtörtént, ott további csatornaépítési munkák nem várhatók. Debrecen területén a VII. sz. főgyűjtő kivitelezése megtörtént, üzemeltetését a Debreceni Vízmű Zrt. végzi. Az élő befogadóra csatlakoztatott új építésű csatornák kivitelezése befejeződött. A program készültségi foka 100 %, a program lezárult. Új építésű szennyvíz csatornák: Debrecen keleti és déli városrészei: Júlia telep, Csapókert, Kerekestelep, Tégláskert, Nagy Sándor telep, Homokkert, Bihari kert, Lenc telep, Debrecen- Kismacs. LOT2 (LOT7) A program keretében a csatornahálózat 60-70 évesnél idősebb részein történt meg a rekonstrukció, amely kb. 65 km csatornahosszt érintett. A rekonstrukciónak nem része az ingatlanok önálló csapadék bekötéseinek (tetőlefolyók), valamint az utcai víznyelő aknák és bekötővezetékeik felújítása. A tetőelfolyók átkötésre kerültek a felújított vezetékre. 33

A felújítással érintett területek: Nagyerdő, Szent László falva, óváros rész a Csapó, Faraktár, Rakovszky utcák által határolva, belváros a Pesti, Nyugati, Erzsébet, Burgundia Hunyadi utcák által határolva, Postakert városrész. A program lezárult. LOT3 Az I. számú főgyűjtő vízgyűjtő területén a szennyvíz leválasztása az egyesített rendszerű csatornáról. A szétválasztás jelenleg 95-98 %-os készültségű. A csapadék ezt követően közvetlenül a Tócóba lesz bevezetve. Műszaki tartalma: A 3 nagy lakótelep - Tócóskert, Vénkert, Újkert - valamint a csatlakozó kertségi területek (Akadémia utcai kertváros rész, Hatvani kert egy része) egyesített rendszerének szétválasztása. LOT4 Debrecenhez tartozó részek: Józsa városrész ellátatlan területeinek csatornázása. Az új építésű csatornák 100 %-a üzembe lett helyezve. Agglomerációs települések: Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Ebes. Mindegyik település szennyvize a debreceni szennyvíztisztító telepre fog érkezni. Az agglomerációs településeken a csatorna üzemképes. Az üzemeltetéssel kapcsolatos tárgyalások jelenleg folyamatban vannak. LOT5 A program keretében megvalósult Debreceni Szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Vízmű Zrt., mint közszolgáltató, valamint a vele szerződésben álló hulladékkezelő/szállító cégek végzik. (Forrás: a Debreceni Vízmű Zrt.-vel és a DMJV PH val történt egyeztetés) LOT LOT 1 LOT 2 (LOT 7) LOT 3 Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása projekt Főbb műszaki tartalom beépített Név bekötések csatorna száma (db) (km) Debrecen Keleti városrész csatornázása Debrecen belvárosi csatorna rekonstrukció Debrecen egyesített csatornahálózat szétválasztása átemelők (db) ~120 9547 21 A munkák során közel 65 km csatorna rehabilitálását kell elvégezni Debrecen legintenzívebben beépített lakóterületein /Vénkert, Újkert, Tócóskert lakótelepek/ ~ 55 km egyesített rendszerű csatornahálózat szétválasztása történik csapadék- és szennyvíz csatornára. 8 34

LOT LOT 4 Debrecen térsége csatornázása (agglomeráció) Plánum 97 Kft. Név beépített csatorna (km) Főbb műszaki tartalom bekötések száma (db) átemelők (db) Debrecen-Józsa 41 1843 4 Ebes 22 910 3 Mikepércs 27 1211 7 Sáránd 27 1076 7 Hajdúsámson 59 2750 17 Hajdúsámson- Sámsonkert 9 283 3 LOT 4 összesen 185 8073 41 Debreceni LOT 5 Szennyvíztisztító telep fejlesztése --- (Forrás: DMJV PH adatszolgáltatása) Szennyvízkezelés A városból és a környékbeli településekről beérkező <60.000 m 3 /nap mennyiségű szennyvizet (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az Üzemben - ez alatt két lépcsős tisztítási folyamat zajlik - majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócó-patakba kerül. A szennyvízből kinyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. A szennyvíztisztító telep legújabb, 2009-ben kezdődött fejlesztése lezárult. Az átalakítást, bővítést próbaüzem követte 2010. június - 2011. március között. Az átalakítás szinte minden telepi létesítményt érintett. Debrecen és térségének csatornázás fejlesztése megvalósulása esetén ~75.000 fő lakos új bekötésével, csatlakozásával kell számolni. A fajlagosan figyelembe vehető 112 l/fő/nap vízfogyasztás, továbbá 95 %-os rákötési arány, ill. mintegy 5 % tartalék (intézmény, csapadékvíz, infiltráció) mellett a keletkező többletszennyvíz mennyiség ~9.000-10.000 m³/nap. A fenti szennyvízmennyiség alapvetően kommunális, illetve közintézmény jellegű. Az ipari üzemek szennyvízmennyiségében jelentős változás, növekedés nem várható. A csatornázás fejlesztés megvalósulása esetén száraz idei szennyvízterhelés várható értéke 53.000-58.000 m³/nap nagyságrendű lesz. Az előzőek értelmében a szennyvíztisztító telep biológiai tisztító kapacitása a távlatban 60.000 m³/nap nagyságrendű lesz. (Forrás: www.debreceni-vizmu.hu/szennyvízelvezetés és tisztítás; Debrecen megyei jogú város szennyvíztisztító telep Kezelési (Üzemeltetési) és karbantartási utasítás, 2011.) 35

Debrecen városi szennyvíztisztító telep által kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége [m3/év] [m3/év] 20 000 000 18 000 000 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 É v e k (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) A szennyvíztisztító üzem működése A szennyvíztisztító telepre száraz időben jellemzően 2.500-2.800 m 3 /h csúcshozammal érkezik a szennyvíz a csatornahálózat bővítése után. Tekintettel arra, hogy a város csatornahálózatának jelentős része továbbra is egyesített rendszerű, így csapadékos időben az érkező szennyvíz mennyisége elérheti a 10.000-12.000 m 3 /h csúcsértéket is. A jelenleg meglévő 10 mm pálcaközű gépirácsok előszűrik az érkező szennyvizet. A rácsok után az átemelőbe kerül a szennyvíz, ahol külön-külön szivattyúk biztosítják a száraz idei, ill. a csapadékos időszaki szennyvizek, ill. szennyvíz/csapadékvíz átemelését. Többéves adatsorok feldolgozása azt igazolta, hogy a "kisebbik" csapadékvíz átemelő szivattyú működésére 10-12 alkalommal is sor kerülhet évenként (5 000 m 3 /h átemelő teljesítmény), míg a "nagy" teljesítményű csapadékvíz átemelő (12 000 m 3 /h átemelő kapacitás) alkalomszerűen kerül bekapcsolásra, évenként 1-2 alkalommal. Az a kikötés, miszerint szennyvíz/csapadékvíz keverék nem kerülhet a Lovászzugi tavakba, alapvetően meghatározta a szennyvíztisztító telep hidraulikai kialakítását, azaz valamennyi beérkező szennyvizet a tisztítótelepen belül kell kezelni. A "kisebb" csapadékvizek (5.000 m 3 /h alatt) kezelését úgy kell megoldani, hogy ezek leválasztására ne kerüljön sor, azaz az 5.000 m 3 /h hidraulikai kapacitás fogadására alkalmas legyen a bővített szennyvíztisztító telep. Évenként 1-2 alkalommal jelentkező "nagy" csapadékoknál viszont az 5.000 m 3 /h feletti rész leválasztásra és átmeneti tárolásra kerül a szennyvíztisztító telepen belül. Az átmeneti tározó 17.000 m 3 térfogatú, két rekeszből álló szigetelt és szilárd burkolattal ellátott medence. A csapadékvíz terhelés megszűnte után az átmeneti tározóból a hígított szennyvíz "azonnal" visszavezetésre kerül a rendszer elejére és a tározó szükség szerinti takarítása elvégezhető, így bűzhatással számolni nem kell. 36

Az átmeneti tározóba kerülő csapadékvíz/szennyvíz keverék várható minőségénél az alábbiakat kell figyelembe venni: A csapadék kezdeti időszakában számolni kell azzal, hogy a burkolt felületekről homok, olaj, stb. bemosásra kerül a csatornába, ami a szennyvíztelepre jut. Ugyanakkor a csapadék felfutása időszakában még a szárazidei szennyvíz szivattyúk, illetve a "kisebb" csapadékvíz szivattyúk működnek, így az "első túlterhelés" gyakorlatilag a tisztítósorra kerül. A bemosott szilárd anyagok (nagyobb darabok) a meglévő gépirácson, illetve a tervezett 3,0 mm-es finomrácson kifogásra kerülnek. Amennyiben szükségessé válik a 12 000 m 3 /h kapacitású "nagy" csapadékvíz szivattyú beindítása (azaz a telepen belül leválasztásra kerül sor), a csapadékvíz/szennyvíz aránya jellemzően (3-4):1 nagyságrendre tehető, azaz a szennyvíztelepre "híg" szennyvíz érkezik, amely leválasztásra kerül a tározó felé. A tározóban a lebegőanyag döntő része leülepedik, amelyet a tározóból történő csapadékvíz/szennyvíz leürítés után gépi berendezéssel el lehet távolítani. A "híg" csapadékvíz/szennyvíz keverék a tározás "rövid" időszaka alatt nem rothadó képes, így bűzhatással számolni nem kell. Az átmeneti tározás minél kedvezőbb vízminőségének biztosítására, illetve a technológia részbeni tehermentesítésére 2 db, egyenként 6.000 m 3 /h kapacitású, 3,0 mm résméretű gépi finomrács került beépítésre rácsszemét prései, zsákos rácsszemét gyűjtéssel. A gépirácsok új építményben kerültek elhelyezésre, "zárt" kivitelben. A finomrács után a szennyvíz a homokfogóra jut. A homokfogó létesítménye alapvetően nem változott (homok-eltávolító rendszer, homok-víztelenítés), csak kiegészítésre került. Az optimális levegő bevitel érdekében a légellátást biztosító fúvókra - motor csere után - frekvenciaváltó is került. A homok kifogás javítása érdekében a homokkiemelő szivattyúk frekvenciaváltóval lettek ellátva, ezen kívül a homokkivezető vezetékbe áramlásmérő lett beépítve. Ugyancsak szükséges a homokfogónál a zsírfölözők intenzifikálása, illetve a leválasztott zsír közbenső tározó után rothasztóba való juttatása. A homokfogó után a szennyvíz a meglévő vezetékrendszeren keresztül az előülepítőkbe jut. A nitirifikációhoz szükséges szén/nitrogén arány beállítása érdekében viszont a homokfogóktól kiépült egy megkerülő vezeték az előülepítők utáni osztóaknáig (az előülepítők "jelentősen" csökkentik a szén jellegű terhelést, ugyanakkor nem csökkentik az ammónium terhelést, továbbá a szerves nitrogén egy része is átalakul az előülepítőkben szervetlen nitrogénné). Az előülepítők technológiailag megfelelő létesítmények, betonfelületek javításán túlmenően egyéb beavatkozásra nem volt szükség. A nyers iszap elvétel, a meglévő csővezetékeken keresztül történik azzal a kiegészítéssel, hogy új szárazaknás nyers iszap átemelő épül, ahonnan nyomóvezetéken jut a nyers iszap az iszapkezelő gépházba. Az előülepítők uszadék fölözése megmaradt azzal a kiegészítéssel, hogy az uszadék fölöző aknákba szivattyúk kerülnek beépítésre. Az előülepített szennyvíz új osztóműre kerül. Az új osztómű feladata, hogy a maximálisan érkező 5.000 m 3 /h szennyvizet egyenletesen ossza két irányba, azaz a meglévő biológia, illetve az új biológia felé. A meglévő és az új biológiai egység egyenkénti maximális hidraulikai terhelése 2.500-2.500 m 3 /h. Biológiai tisztítás, ezen belül a meglévő biológiai blokk fejlesztése (2.500 m 3 /h max. hidraulikai terhelés) 37

Mechanikai tisztítás A szennyvíztisztítás folyamatábrája Feladata a szennyvíz fogadása és a nagyobb szennyeződésektől való megtisztítása. A mechanikai tisztítást szolgáló műtárgyak és gépészeti berendezések a szennyvíztelep bővítése során felújításra kerültek. Rácsszűrés, átemelés A szennyvíztisztító telepre gravitációsan befolyó szennyvizet az átemelés előtt rácson szűrik meg. A beépített rács 10 mm pálcaközű, a 2 db ROSHARD típusú gépi rács kapacitása 9000 m 3 /h. A két rács együtt és külön külön is üzemeltethető. A szennyvízben úszó, lebegő szennyeződések kifogására szolgál. Rácsszemét prés: A keletkező rácsszemét 1-1 db rácsszemét présen keresztül a gyűjtő konténerbe jut. A durva rácson szűrt szennyvizet az átemelő szivattyúk az új rácsgépházba emelik fel, a 3 mm-es pálcaközű 2 db rácsra, ahol a rácsszemét két rácsszemét présen és zsákolón keresztül jut a gyűjtő konténerbe. A rácsszemét prés csökkenti a rács által leválasztott szemét térfogatát illetve víztartalmát. A víztelenített rácsszemét a hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. Víztelenítési fok: 35 % szárazanyag. A szennyvíz átemelése Átemelő szivattyúk: A beérkező szennyvizet olyan magasságra emeli át, hogy gravitációsan végigfolyhat a tisztítási technológián. Típus: 4+1 db szárazidei szivattyú FLYGT CP 3355. MT típusú, 2 db záporvíz szivattyú. Teljesítmény: 3,6 és 1,2 m 3 /mp. Homokfogás, zsírfogás Homokfogó: Az iker elrendezésű, 2x35 m hosszúságú és 2x38 m szélességű 2 db kétfokozatú légbefúvásos homokfogó medence feladata a szennyvízből a 0,2 mm-nél nagyobb 38

szemcseméretű homok kifogása a további berendezéseken okozott koptató hatás kivédése érdekében. Teljesítménye 206-533 m 3 /óra. Homokeltávolítás: A homokfogóban kiülepedő homokot a telepített kotró szivattyúi távolítják el, ill. juttatják a homokfogó műtárgy alá telepített 2 db homokmosó berendezésbe. A homokfogóra telepített kotró további feladata a felúszó zsírrészek eltávolítása is. A szennyvíz osztása: A rácsszűrt és a homokfogón áthaladt szennyvíz előülepítők felé történő osztását és a szintszabályozást a homokfogók végén lévő 1-1 db automatikus működésű zsilip biztosítja. Homokmosás Homokmosó: Feladata a homokzagy szivattyúk által ezekbe a berendezésekbe táplált zagyból a víz leválasztása és a homok szerves szennyezőktől való megtisztítása. Előülepítés Előülepítő: A 2 db 40 m átmérőjű DORR típusú, peremhajtású kotróval ellátott előülepítőben az ülepíthető lebegő anyag kiválása zajlik. Itt ülepszik ki a mechanikai nyersiszap és a biológiai tisztítóból elvett fölös eleveniszap. A homokfogást és előülepítést követő eleveniszapos biológiai tisztítás a tömbösített kialakítású műtárgyakban lett megvalósítva 1993-as üzembe helyezéssel. Az előülepített szennyvíz osztása: Új osztómű műtárgyban történik az előülepített szennyvíz egyesített áramának két részre való osztása. Az osztómű segítségével a meglévő, illetve az újonnan megépített tisztítóblokkra kerül az előülepített szennyvíz. Biológiai tisztítás Feladata a mechanikai tisztítást követően a vízben oldott szerves anyagok baktériumok és gombák segítségével történő lebontása, a környezet számára ártalmatlan anyagokká történő alakítása. A lebontást végző baktérium és gombatömeg eleven iszapként viselkedik, ülepíthető és fölös részét az iszapkezelés során hasznosítják. A biológiai tisztítómű 2000.-ben készült el, kapacitása kb. 60.000 m 3 / nap. Biológiai tisztító műtárgy: A meglévő műtárgy átalakítása történt. Hidraulikai kapacitása: 2500 m 3 /óra, illetve 30.000 m 3 / nap. A változó hidraulikai és szennyezőanyag terhelésre reagálva a szimultán medencék alacsony koncentráció esetén denitrifikáló medencévé (anoxikus), magas koncentráció esetén oxikus (levegőztetett) térré alakíthatók. Utóülepítő: A tisztított szennyvízből az elveniszapot 4 db, egyenként 40 m átmérőjű, illetve 2 db 55 m átmérőjű, DORR rendszerű utóülepítőben választják le. Az ülepítőkből elfolyó szennyvíz gravitációsan folyik a befogadó Tócóba. Iszapkezelés A biológiai fokozat üzembe helyezésével olyan mértékben megnőtt a keletkező iszap mennyisége, hogy a mezőgazdasági területeken injektálással való elhelyezését már nem lehetett 39

megoldani. Az iszapvíztelenítő első üteme 1994.-óta üzemel. 1998.-óta két, egyenként 4.500 m 3 -es, 35 C -ra felfűtött rothasztó toronyban ment végbe a szennyvíziszap anaerob rothasztása, amelyhez a fejlesztés során tovább 1 db 6.000 m 3 térfogatú rothasztó épült. Az együttes, mintegy 15.000 m 3 térfogat mintegy 18-20 napos tartózkodási időt biztosít. A technológia célja, hogy az iszap szervesanyag tartalmának legalább 40 %-a kirothasztásra kerüljön. A rothasztás során biogáz keletkezik, amelyet kéntelenítés után négy darab gázmotor éget el. A keletkező szennyvíziszapok teljes mennyisége tengelyen az AKSD Kft. komposztáló telepére kerül. A Debrecen, Vértesi út 9. alatt elhelyezkedő komposztáló telepen nyílt téri komposztálással, strukturáló anyagok hozzáadása mellett prizmákban kerül a szennyvíziszap komposztálásra. A komposztálási idő két hónap, mely időtartam alatt a prizmák speciális komposztforgató géppel többször átforgatásra kerülnek. Iszapsűrítés: Az előülepítőkből elvezetett nyersiszapot és az utóülepítőből elvett fölösiszapot sűríteni szükséges az iszaprothasztókra történő szivattyúzás előtt. A nyersiszap sűrítésére 1 db Hiller DT 54-422 típusú centrifuga áll rendelkezésre. A fölös iszapot 2 db Hiller DT 58-422 típusú centrifugán sűrítik. A sűrített nyersiszap és fölös iszap az 50 m³-es homogenizáló medencébe kerül. A medence kevert, feladata az, hogy a sűrített iszap feladása folyamatos legyen az iszprothasztókra. Iszaprothasztó: az iszaprothasztók az elősűrített iszap anaerob úton mezofil tartományban (+35 ºC ) történő rothasztást végzik az iszap biológiai stabilitása, jobb vízteleníthetősége és a maximális biogáz kinyerése érdekében. 2 db 4.500 m 3 térfogatú és 1 db 6.000 m 3 utófeszített vasbeton műtárgy és kiszolgáló műtárgy. Az iszap tartózkodási ideje ~ 18-20 nap. Az iszap hőmérséklete: +35-38 o C. Összes biogáz termelés:3.500-5.500 Nm 3 /nap. A biogáz CH 4 tartalma: 55-65 %. Biogáz rendszer Gáztárolás: A rothasztóban keletkezett biogázt egy V =1.000 m 3 hasznos űrtartalmú állandó, p= 47 mbar nyomású úszóharangos, és egy fóliás, 1.000 m 3 hasznos űrtartalmú gáztároló tartályban lehet betárolni a felhasználásidejéig. A gáztartály egy meghatározott 80 % teltséget jelentő szintje fölött, a tartály túltöltés védelmeként automatikusan begyújt az új gázfáklya és a biogáz elfáklyázásra kerül. Üzemszerű állapotban a biogáz kazánban illetve gázmotorokban ég el, a fáklya nem üzemel. Kéntelenítés: A gázmotorok védelme, és élettartamának meghosszabbítása miatt a biogázban található kénhidrogént el kell távolítani, illetve mennyiségét le kell csökkenteni. Ezért a biogáz hálózatba egy kéntelenítő rendszer van beépítve, amely biztosítja a biogázból a gázmotorok üzeme szempontjából káros kénhidrogén lecsökkentését. Kéntelenítő: 1 db EISENBAU-HEILBRONN gyártmányú nemesacélból készült berendezés. Átmérője: 1,8 m Térfogata: 12 m Tisztítási teljesítménye: 250 Nm 3 /óra Kéntelenítő töltete: SULPHUREX-N 40

Gázmotorok: A telephelyen a bővítés után 2 db 253 kw, 1 db 659 kw és 1 db 625 kw elektromos teljesítményű Jenbacher típusú gázmotor üzemel. A gázmotorok által termelt villamos energiát az üzem technológiai berendezései használják fel, de lehetőség van az E ON hálózatába is juttatni. A gázmotorok által termelt hőenergia biztosítja az iszaprothasztó és az egyéb épületek fűtését. Így energiaszükséglet szempontjából a szennyvíztisztító telep önellátó. (Forrás: Debrecen megyei jogú város szennyvíztisztító telep Kezelési (Üzemeltetési) és karbantartási utasítás, 2011.) IV/8. Az ivóvízellátás A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása az alapadat szolgáltatás hiánya miatt csak részben történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Az ivóvíz szolgáltatás főbb adatai 2007.-es adatok szerint. Ellátott településrészek: Debrecen, Józsa, Pallag, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Dombos-Tanya, Vekeri-tó Ellátott terület összes lakossága: 204.124 fő Szolgáltatásban részesülő lakosság aránya: 99,9 % Víztermelő kapacitás: 55.000 m 3 /nap Termelt ivóvíz: 11.868.300 m 3 Vízhálózat hossza: 707,9 km Bekötővezeték hossza: 245,63 km Vízhálózati bekötések száma: 34.965 db Debrecen ivóvízhálózata vegyes körvezetékes jellegű, amely alapnyomású hálózat 3-5 bar nyomású vizet szolgáltat. A Gerincvezeték hossza: 645,3 km (bekötővezetékkel együtt 873,7 km), átmérője: 80-800 mm, anyaga: öntöttvas, acél, azbesztcement, PVC, polietilén. A vízellátó rendszeren 1 db magaslati tározó (a Dobozi-lakótelepen lévő, 1963. óta üzemelő 3.000 köbméteres víztorony) és 13 db, a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett nyomásfokozó található. A nyomásfokozók feladata a magasházak (4. szint felett) megfelelő nyomású vízzel történő ellátása. Víztermelés A legnagyobb víztermelőket mutatja be az alábbi táblázat (a 2010. évi víztermelési adatok): Felhasználó neve m 3 /év Debreceni Vízmű Zrt. 9.108.000 DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum 434.000 TEVA Gyógyszertár Zrt. 200.000 E.ON Energiatermelő Kft., Debreceni Erőmű 158.000 CGC Hungary Kft. 145.000 Grampet Debreceni Vagongyár Kft. 95.000 41

Felhasználó neve m 3 /év Ráthonyi Kft. 46.000 Agrárgazdaság Kft. 43.000 AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft. 36.000 R & J Kft. 32.000 ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. 25.000 (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Debrecen város közműves ivóvízellátását három víztermelő telep biztosítja saját kutas rétegvíz termeléssel és a Keleti-főcsatornára települt Felszíni Tisztítóműből érkező felszíni vízzel. Ezt a felszíni vízkészletet 1976. óta használja a város, jelenleg a napi átlagos vízigény 20%-át biztosítja. Debrecenben a közüzemi vízmű által termelt nyersvízben a vas- és mangántartalom haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. Azonban a megfelelő tisztítási technológia alkalmazása révén a szolgáltatott ivóvíz minősége már megfelel a határértékeknek. (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) A vízműtelepek adottságait részben a TIKÖVIZIG, részben a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Zrt. adatszolgáltatása alapján - részletesebben ismertetjük. I. számú Víztermelő Telep A város nyugati részén az I. számú Víztermelő Telep fogadja a Keleti-főcsatornából érkező tisztított felszíni víz 50 %-át. Ezen kívül 35 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1913-ban üzembe helyezett, azóta többször bővített Debrecen-I. jelű vízműtelepen napjainkig több mint 60 kutat fúrtak, ezek közül jelenleg 28 db a termelő és 8 db a tartalék kút. Az engedélyezett vízkitermelés 15000 m 3 /nap. A víztermelő kutak jellemzően 85,0-133,0 m között vannak szűrőzve, mert a város e részén - a korábban ismertetett szerkezeti okok miatt - az alsó-pleisztocén vízadó a felszínhez relatíve közel helyezkedik el. II. sz. Víztermelő Telep A város északi részén 33 db mélyfúrású kúttal és az I. számú Víztermelő Telepről érkező felszíni vízzel biztosítja az ivóvízellátást. Az 1952-ben üzembe helyezett, többször bővített és legnagyobb kapacitású, Debrecen-II. jelű vízműtelepen 33 db termelő és további 21 db tartalékként értelmezhető - kút található, az engedélyezett vízkitermelés 25000 m 3 /nap. A kutak szűrőzésének helye 86,0-181,0 m közötti, jellemző a kétszakaszos szűrőzés. Ebben a térségben a pannon aljzat erős DK-i lejtése miatt az alsó-pleisztocén összlet mélyebben (átlagosan 115-185 m között) található, a szűrőzések helyzete alapján látható, hogy itt részben a középső-pleisztocén korú vízadókat is termelik. IV. sz. Víztermelő Telep A város keleti részén kizárólag rétegvíz termelést végez, 28 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1964-ben üzembe helyezett, többször bővített Debrecen-IV. jelű vízműtelepen jelenleg 29 db termelő kút található, az engedélyezett vízkitermelés 15000 m 3 /nap. A szűrőzések helye általában 150,0-200,0 m közötti, mert a quarter összlet itt kivastagszik. Jellemző a kutak két, vagy többszakaszos szűrőzése. 42

A három telepen jelenleg 96 db mélyfúrású kút található, melyek működési állapotáról a beépített mérőeszközök folyamatosan információt szolgáltatnak. A műszaki kapacitás, az előírásoknak megfelelően vas-, mangántalanított, gázmentesített, lebegőanyagtól mentes rétegvíz-szolgáltatást tesz lehetővé folyamatos üzemben. Kapacitások: I. számú Víztermelő Telep: 15.000 m 3 /nap II. számú Víztermelő Telep: 25.000 m 3 /nap IV. számú Víztermelő Telep: 15.000 m 3 /nap Összesen: 55.000 m 3 /nap Térszíni víztározó medencék: A megtisztított vizet a víztározó medencékbe gyűjti a rendszer és innen szivattyúkkal adagolja a városi hálózatba. A víztározó medencék zárószerelvényei motorikus hajtásúak, így alkalmasak a távműködtetésre. A telepek tározási kapacitása: I. számú Víztermelő Telep: 10.000 m 3 II. számú Víztermelő Telep: 12.000 m 3 IV. számú Víztermelő Telep: 2.000 m 3 Összesen: 24.000 m 3 Az I-es és II-es számú Víztermelő Telepen a tisztavíz medencékbe egyszerre jut be a tisztított rétegvíz és a kezelt felszíni víz. Az ún. kevert vizet és a IV.-es számú telep tisztított rétegvizét 20 db hálózati szivattyú juttatja el a városi közcsőhálózatba. A hálózati szivattyúk működése a városban jelentkező vízigényhez igazodik, melyről a város különböző pontjain elhelyezett nyomásmérők szolgáltatnak adatot. A közüzemi vízműveken kívül a városban több üzemnek (BIOGAL/TEVA Gyógyszergyár, a volt GÖCS, Konzervgyár, volt Barnevál stb.) jelentős méretű saját vízbázisa van. A kitermelt nyersvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a vas- és mangántalanítás. A rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jó, azonban egyes helyeken a jelentősebb szennyezőforrások környezetében, relatíve kis kiterjedésben - a felszínről származó szennyező anyagokat is ki lehet kimutatni. A közüzemi vízműtelepek víztermelésében a csúcsot egyrészt az 1970-es évek közepe jelentette amikor a termelés megközelítette a 20 millió m 3 /év értéket majd az 1980-as évek közepén meg is haladta azt. Az 1980-as évek közepétől a közüzemi rétegvíztermelés folyamatosan csökken, 1998-ban 13 millió m 3 /év volt. Megemlítendő, hogy a város vezetékes, közüzemi vízellátásban - ugyan egyre csökkenő mértékben, ami jelenleg mintegy 20 % - szerepet játszik a Keleti-főcsatornából kivett és előkezelt, majd távvezetéken beszállított Tisza víz is. A kommunális vízfogyasztás maximuma 1987-ben volt (rétegvíz és felszíni együttesen 32,2 millió m 3 ), ez azóta folyamatosan csökken. 43

Vízbázisvédelem A Debreceni Vízmű Zrt. alaptevékenységén túl környezet- és vízvédelmi feladatokat is ellát. 1996. óta a cég részt vesz a vízbázisvédelmi programban, melynek célja a 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegek védelme a felszíni szennyeződésektől. Egy 1996-ban elvégzett vizsgálat alapján a város vízellátását alapvetően meghatározó mélységi vízbázisok közül hármat nyilvánítottak sérülékenynek. E szerint a felszíni szennyeződések - amennyiben nem megfelelően kezelik - károsíthatják a felszín alatt 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegeket. A jelenlegi adatok alapján a hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több mint 90 %-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10 %-át felszíni vizekből szerzik be. Az egészséges ivóvíz a természet lételeme, ugyanakkor a légkört és a litoszférát szennyező emberi tevékenységek, kedvezőtlen hatások veszélyeztethetik a felszín alatti vízbázisokat is. A WHO ajánlása szerint lehetőleg felszín alatti vizeket kell igénybe venni a közüzemi ellátásban, mert a haváriaszerű szennyezésekre kevésbé érzékenyek, ugyanakkor vízkezelési technológiájuk egyszerűbb és olcsóbb. A fenti tények együttesen indokolták Magyarországon is az üzemelő felszín alatti vízbázisok védelmét szolgáló célprogram alapelveinek kidolgozását (1985-86). Az anyagi fedezet és a korszerű jogi szabályozás megteremtésével csak 1995-ben vált lehetővé az ivóvízbázisok védelmi célprogramjának tényleges elindítása. Az országban közel 700 különböző típusú (földtani viszonyok, kutak száma, kapacitás, vízminőség, prognosztizált védőterület nagysága, szennyező források száma, eddigi intézkedések) vízbázis került a célprogramba, melyek közül öt található Debrecenben és környékén. Az előzőekben említett települési közüzemi vízbázisok mindegyike - a TIKÖVIZIG tájékoztatása szerint - a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján - sérülékenynek minősül. 1998-ban megkezdődött ezek biztonságba helyezésének folyamata. Lezárult Debrecen ivóvíztermelő telepeinek diagnosztikai vizsgálatai, mely alapján megállapították, hogy az I. és II. sz. vízmű telep vízbázisa sérülékeny, ennek megfelelően meghatározásra került az 50 éves elérési idejű vízbázis védőterület. A IV. sz. vízmű telep esetében csak előzetes védőidom meghatározás történt, amely alapján a vízbázis nem minősült sérülékenynek, de a 100 éves elérési idejű vízbázis védőterület meghatározásra került. A felügyelőség 2011. évben kötelezést adott ki a Debreceni Vízmű Zrt. részére az I. és II. számú vízművek vízbázis védőidom, védőterület meghatározás felülvizsgálatára és a Debrecen IV. számú vízmű vízbázis védőidom, védőterület meghatározására 2013. december 31-ig. A II. sz. vízműtelep védőterületén található a TEVA Zrt. (az egykori BIOGAL) területén feltárt környezetszennyezés, amely hosszú távon veszélyt jelenthet a víztermelésre. Saját célú vízbázis védőidom kijelölés csak a Ráthonyi Kft. esetében történt meg. (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) Debrecen város közigazgatási területének nagy része érzékenynek minősül a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából, azonban a vízbázis védőterületek (lila színnel jelzett) fokozottan érzékenynek minősülnek, ahogyan ez a térképeken is jól látható. 44

Szennyeződés érzékenységi besorolás (Forrás: DMJV Környezeti Atlasza 2011.) A rendelkezésre bocsátott adatok alapján a védőterületeket a fenti térképén ábrázoltuk. 45

A vonatkozó jogszabály - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján az ügydöntő hatóságnak határozatban, és az érintett földrészletek azonosítására alkalmas térképen kell rögzítenie a hidrogeológiai védőterületet. Hatósági határozat hiányában tehát nem ismertek azok, a hidrogeológiai védőterületre eső ingatlanokat érintő a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szabályozási elemek (korlátozások, vagy tiltások), amelyek az érintett területeken a földhasználatot befolyásolhatják, továbbá nem ismertetek a vízbázisok biztonságban tartásának lényeges elemei sem. V. KÖZLEKEDÉS V/1. Általános jellemzés, a jelenlegi állapot bemutatása Debrecen kapcsolatainak meghatározó eszköze, lehetősége a közlekedés. A kistérségi és regionális kapcsolatok, ill. a nemzetközi viszonylatok szerepe növekszik. Utóbbiak közül dominál az idegenforgalom. Debrecen szerepe miatt a közlekedés ágazatai közül elsősorban a közúti közlekedés az elsődleges, ezért főleg környezeti hatásaival foglalkozunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az EU, a hazai és a térségi fejlesztési terveket, hiszen ezek mindegyike ütemez közlekedésfejlesztést. Az új Széchenyi-terv kitörési pontként azonosítja a közlekedésfejlesztést. Közlekedési/fejlesztési tervek EU közösségi közlekedési előírásai, elvárásai Európai Unió városi közlekedési zöld könyve Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programja Észak-alföldi Régió Akcióterve Észak-alföldi Régió Stratégiai Terve Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája Operatív Programok Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Hazai közlekedési programok Kerékpáros Magyarország Program (2007-2013) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 (EKFS) Debreceni stratégiák és tervek Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Debrecen megyei jogú város fejlesztési programja 2007-2013 Debrecen kerékpárút-hálózatának tanulmányterve Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve Az EU új közlekedéspolitikai programja szerint a jövő közlekedésfejlesztési irányait, technológiáit két alapvető elem fogja meghatározni: a szektor kőolajfüggőségének csökkentése, valamint a közlekedés szén-dioxid-kibocsátási szintjének jelentős mérséklése. Természetesen a közlekedéspolitika kapcsolódik egyéb EU célokhoz is, különösen a túlzott növekedés kezelése, az új technológiák és infrastruktúrák létrehozása, környezet/közlekedés-biztonság stb. 46

A közlekedéspolitikának a (helyi) adottságok ismeretéből kell kiindulni. - Észak-Alföldön a személygépkocsi-állomány az országos átlagot meghaladóan, 36 %-kal bővült; 2010-ben számuk 376 ezret tett ki (az országos állomány 13 %-a). - Hajdú-Bihar megyében 2010 elején ezer lakosra 261 személygépkocsi jutott (országos 301). - 2000-2009. között a személygépkocsik átlagéletkora 12,4-ről 11,0 évre mérséklődött. - 2000-2010. között számos alkalommal módosították a KRESZ-t (2010. évtől kb. 60 ponton). - 2010-ben Hajdú-Bihar megye közútjain 49 ember halt meg, 305 súlyosan-, 888 könnyebben sérült. Debrecenben is megkezdődött, ill. folytatódik - a gyorsforgalmi utak építése, csatlakozás nemzetközi vonalakhoz, - az elkerülő útszakaszok kialakítása, - a kerékpárút-hálózat építése, - a közlekedési innováció (tarifa, üzemanyag, tiszta járművek stb.) Paradigmaváltás zajlik a közlekedésben is; létérdekünk, hogy felkészülten fogadjuk/ismerjük a változásokat. Az a folyamat, aminek végeredménye a közlekedési rendszer megújítása, évtizedek alatt fog lezajlani. Minél előbb kapcsolódunk be ebbe az áramlatba, annál könnyebben tarthatunk lépést az elkerülhetetlen változásokkal. A jogszabályok is módosulnak. 2010. december óta törvény, 2011. március óta pedig annak végrehajtási rendelete írja elő a közúti járművek környezeti és energetikai jellemzők kötelező figyelembe-vételét a közbeszerzéseken és a közlekedési közszolgáltatók beszerzésein. Kötelező a közúti biztonsági hatásvizsgálat. Az előbbiekben érzékeltettük, hogy a közlekedés olyan rendszer, amely szoros kapcsolatban van a környezethasználattal (igénybevétel + terhelés). Minden elemének, ill. ezek változásának van környezeti hatása. Debrecen szerepe Debrecen regionális központ, növekvő térségi és interregionális szereppel. Ez növekvő mobilitási igényeket generál. Ezt a városlakók védelme érdekében a városközponttól távol kell kiszolgálni, a belső városi térség védelme érdekében pedig a környezetbarát közlekedést kell fejleszteni. A város szerkezete Erősen centralizált, a belvárosba koncentrálódó közszolgáltatásokkal. A gazdasági és kereskedelmi területek jellemzően a nyugati városrészekbe települtek, és ennek forgalomgeneráló hatása az úthálózat szerkezete miatt a belvárosi forgalomra is hatással van. Növekvő vonzereje miatt a város tágabb értelemben vett területe (vonzáskörzete) növekszik, ez a folyamat pedig a közlekedési rendszer terhelésének növekedését eredményezi. 47

V/2. Megközelíthetőség, összeköttetés A közúthálózatra vonatkozó adatokat, jellemzéseket a COWI Magyarország Kft. által készített, DMJ Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési tervéből származtattuk. Közúton A város elhelyezkedése közlekedés-földrajzi szempontból kedvező. Minden égtáj felől megközelíthető elsőrendű vagy másodrendű főutakon. Országos jelentőségű útvonalak találkoznak itt, igen jelentős tranzitforgalmat is levezetve. A város kb. 240 km-re található Budapesttől, az Alföld keleti felének legnagyobb vasútvonala mellett fekszik és az észak-alföldi térség legjelentősebb közúti csomópontja. A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, a Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Az autópályától és a legközelebbi határátkelőtől egyaránt 35 km-re fekszik. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhető. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. A városon áthalad a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) részét képező jelentős nemzetközi útvonal, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó, amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen nagy lakos száma, kiterjedése és térségi szerepe miatt jelentős mobilitási igény jelentkezik a városban és környékén. A város forgalma jellemzően az országos főutakra (azok 48

belterületi szakaszaira) és az ezeket összekötő alsóbbrendű hálózatra koncentrálódik, a többi útvonal tulajdonképpen csak a lakóövezetek helyi forgalmát szolgálja ki. Mivel a sugár irányú országos fő- és közutak között a nyugati elkerülő mellett csak helyenként van a város környékén kapcsolat, és a város belterületét elkerülő szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot, a fő tranzit irányokban a forgalom a belső városrészeket határoló kis- és nagykörúton bonyolódik le. Ugyanezeket az útvonalakat veszi igénybe a tömegközlekedés, a városkörnyéknek nem a városközpontba irányuló forgalma és a helyi forgalom is. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: - déli és keleti szakasza (Erzsébet utca Wesselényi utca Hajnal utca Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút; - északi szakasza (Füredi utca Hadházi utca Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; - nyugati szakasza (Böszörményi út Pesti utca Nyugati utca Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával. A nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti össze, valamint északon a Bolyai utca Nagyerdei körút Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők rendelkezésére a nagykörúton kívül. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami az M35 autópálya átadása után elsősorban a környékbeli nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése. 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása. 471. számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Debrecenből nyolc megyeszékhely irányába indul rendszeres távolsági buszjárat. 49

Debrecen városában hasonlóan az országos tendenciához évek óta folyamatosan növekszik a gépjárműállomány. 2004-ben a város közigazgatási területén a személygépkocsik száma 62 576 darab volt. 2008- ban már megközelítőleg 80 000 darab jármű fokozott forgalmi terhelést jelent a városnak és a lakosságnak. Ezen túlmenően a város vonzáskörzetéből és az ország más részeiből Debrecenbe érkező, mintegy 10-12 000 db gépjármű is tovább növeli az utak leterheltségét. Az egyes utcákra lebontva, külön forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre. A 2004-ben elvégzett forgalomszámlálás felszorzása alapján Debrecen határát átlépő 12 úton összesen (kétirányban) kb. 120 ezer jármű (mintegy 137 ezer Ejm) halad át, aminek kb. 19 %-a teherforgalom. A legnagyobb forgalmú út a 35. számú főút, ahol az egész napi átlagos keresztmetszeti forgalom kb. 24 ezer Ejm. Ezen kívül a 4. számú főút Szoboszlói úti szakaszán és a 47. sz. főúton adódik kb. 20 ezer egységjármű. A legkevesebb jármű a Kishegyesi úton lépi át a városhatárt, itt a kétirányú napi forgalom kevesebb, mint 1.700 Ejm. 50

(Forrás: KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya) ÁNF: átlagos napi forgalom (jm/d) (Forrás: http://internet.kozut.hu/szakmai/orszagos_kozutak_adatai/eredmenyek/lapok/default.aspx ) jel Jármű (1) sz. gk. (2) kis tgk. (3) busz (4) buszcsuklós (5) közép tgk. (6) nehéz tgk. (7) pótk. tgk. (8) nyerges tgk. (9) spec. tgk. (10) motor (11) kerékpár Út: út jele; Sz.: szelvény jele; tgk.: tehergépkocsi. Levegővédelmi járműkategóriák I: (1); II: (2), (3), (5), (10); III: (4), (6), (7), (8), (9). 51

2007. év Út Sz. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) M3 3.770 5.206 1.059 59 0 153 258 215 921 2 16 0 M35 3.527 3.887 747 28 0 113 160 135 525 3 30 0 4 6.722 14.907 2.752 948 458 512 809 473 728 9 165 63 4 6.723 15.497 3.536 744 552 618 722 511 724 6 184 96 4 1.039 19.879 3.819 555 516 501 614 387 644 17 137 71 4 4.138 8.893 2.211 123 50 501 422 239 604 2 42 0 33 6.666 21.435 3.890 211 51 487 541 210 334 11 216 176 35 7.198 17.370 2.654 252 277 350 518 264 452 11 112 33 47 1.674 14.086 1.566 329 55 267 241 324 669 3 80 21 48 3.398 12.460 2.152 235 258 287 227 85 131 2 186 82 471 4.160 11.102 2.125 129 190 180 292 193 269 2 115 0 4814 7.328 9.665 1.800 91 263 713 630 174 239 4 124 203 2008. év Út Sz. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) M3 3.770 6.772 1.490 102 0 223 484 251 1642 16 19 0 M35 3.527 3.967 790 35 0 116 247 174 790 4 23 0 4 6.722 14.999 2.769 739 357 457 722 422 650 8 170 27 4 6.723 15.593 3.558 580 431 552 644 456 646 5 189 41 4 1.039 19.629 3.162 516 424 808 605 353 825 1 184 63 4 4.138 9.075 2.093 121 48 306 348 265 526 0 79 43 33 6.666 21.567 3.914 165 40 435 483 187 298 10 222 76 35 7.198 17.477 2.670 197 216 312 462 236 403 10 115 14 47 1.674 14.040 1.638 352 46 255 214 295 767 1 83 1 48 3.398 13.437 2.109 331 322 210 236 122 163 0 241 146 471 4.160 11.170 2.138 101 148 161 261 172 240 2 118 0 4814 7.328 9.895 1.843 89 257 696 615 170 233 4 115 187 2009. év Út Sz. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) M3 3.770 6.909 1.661 42 0 199 396 241 1405 6 18 0 M35 3.527 3.827 749 25 0 40 236 92 674 2 29 3827 4 6.722 13.886 2.564 707 342 456 720 421 648 8 142 26 4 6.723 14.436 3.294 555 412 550 643 455 645 5 158 40 4 1.039 18.878 3.132 474 418 769 577 305 753 1 175 48 4 4.138 8.988 2.041 119 47 298 338 258 511 0 79 42 33 6.666 19.967 3.624 157 38 434 482 187 297 10 185 74 35 7.198 16.180 2.472 188 207 312 461 235 403 10 96 14 47 1.674 14.768 1.702 173 23 253 203 256 683 1 135 1 48 3.398 12.339 1.841 347 317 188 193 114 154 0 213 157 471 4.160 10.342 1.979 96 142 160 260 172 240 2 99 0 4814 7.328 9.756 1.817 106 306 1062 938 259 356 6 130 207 52

A tranzitforgalom nehéz-tehergépjármű aránya kiemelkedően magas. (Forrás: KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya) A városba belépő személygépjárművek kb. 56 %-ának nem Debrecenben van a telephelye, míg a tehergépkocsik esetében 63 % volt vidéki. A felvételek alapján átlagosan 1,8 ember ült a városhatárt átlépő személygépjárművekben. A legnagyobb forgalom a Burgundia utcán (a Kiskörúton), a Rakovszky utcában (a nagykörút keleti ágán) és a Mikepércsi úton (a 47.sz. főút bevezető szakaszán) tapasztalható, itt az egész napi forgalom 41-44 ezer Ejm, és 35 ezer fölötti volt a forgalom a Böszörményi úton (a nagykörút nyugati ágán) is. A legnagyobb órás forgalom mind reggel (7 és 8 óra között közel 1.600 Ejm/óra), mind délután (1530 és 1630 között 2100 Ejm/óra) a Burgundia utcán a Csapó utca felé adódott. Debrecenben a csúcsforgalom időszaka reggel 7 15 és 8 15, míg délután 15 45 és 16 45 között jelentkezik. A belvárosi kiskereskedelmi koncentráció áruszállítási igénye jelentős, valamint a városban vannak rendkívül nagy logisztikai igényű kereskedelmi központok (pl. Tesco, Metro, Cora, Interspar) és iparterületek (pl. Biogal-TEVA, MGM-FAG, logisztikai központok és ipari parkok). 53

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Debrecen belterületén átmenő országos közúthálózatba tartozó utakat és azok belterületi szakaszainak hosszát: Átkelési szakaszok listája Hajdú-Bihar megye állami közúthálózatán Pálya Kezdőszelvény Végszelvény Átkelési szakasz hossza km + m km + m m Település 15130 Debrecen 4: Budapest-Debrecen-Záhony elsőrendű főút 0 221 + 794 226 + 265 4.493 Debrecen (15130) 1 226 + 265 226 + 399 67 Debrecen (15130) 2 226 + 265 226 + 399 67 Debrecen (15130) 0 226 + 399 228 + 385 1.954 Debrecen (15130) Össz: 6.581 35: Nyékládháza-Debrecen másodrendű főút 0 74 + 017 75 + 018 993 Debrecen (15130) 0 78 + 696 81 + 194 2.507 Debrecen (15130) Össz: 3.500 48: Debrecen-Nyírábrány másodrendű főút 0 0 + 000 3 + 629 3.620 Debrecen (15130) Össz: 3.620 471: Debrecen-Mátészaka másodrendű főút 0 0 + 000 2 + 820 2.829 Debrecen (15130) Össz: 2.829 54

Átkelési szakaszok listája Hajdú-Bihar megye állami közúthálózatán Pálya Kezdőszelvény Végszelvény Átkelési szakasz hossza km + m km + m m Település 4814: Debrecen-Létavértes összekötő út 0 0 + 000 3 + 196 3.236 Debrecen (15130) Össz: 3.236 4908: Debrecen-Martinka-Hajdúsámson összekötő út 0 0 + 000 1 + 182 1.181 Debrecen (15130) Össz: 1.181 33122: Nagymacs bekötőút 0 1 + 344 2 + 445 1.101 Debrecen (15130) Össz: 1.101 35103: Józsa bekötőút 0 0 + 000 0 + 1000 1.000 Debrecen (15130) Össz: 1.000 m 47801: Homokkerti Nyugati lejáró ág 0 0 + 000 0 + 116 116 Debrecen (15130) Össz: 116 47802: Homokkerti Keleti feljáró ág 0 0 + 000 0 + 281 281 m Debrecen (15130) Össz: 281 47803: Homokkerti Keleti lejáró ág 0 0 + 000 0 + 187 187 Debrecen (15130) Össz: 187 47804: Homokkerti Nyugati feljáró ág 0 0 + 000 0 + 181 181 Debrecen (15130) Össz: 181 94006: 4-471 csomóponti ág 0 0 + 000 0 + 030 30 Debrecen (15130) Össz: 30 Összesen: 31.773,5 (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) 55

A helyi közutak útkategória szerinti hossza, a kiépített utak területe és átlagszélessége: Sorsz. Hossz Kiépített utak Útkategóriák a 19/1994. átlag KHVM-rendelet kiépített kiépítetlen területe szélessége besorolása szerint kilométer ezer m 2 m A b c d e f 01 Belterületi elsőrendű főutak 0,037-0,402 10,9 02 Másodrendű főutak 2,964-26,630 9,0 03 Gyűjtő utak 11,680 2,148 79,555 6,8 04 Belterületi közutak Kiszolgáló és lakó utak 451,267 92,899 2.350,098 5,2 05 Belterületi közutak összesen (01+02+03+04) 465,948 95,047 2.456,685 XXXXXXX 06 Külterületi közutak 41,382 591,074 238,463 5,8 07 Bel- és külterületi közutak összesen (05+06) 507,33 686,121 2.695,148 XXXXXXX 08 Kerékpárutak 25,339 XXXXXXX 34,462 1,4 09 Gyalogutak és járdák 574,471 4,226 907,194 1,6 (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) Kiépített helyi közutak burkolatának hossza: Sorszám Útkategóriák a 19/1994. KHVMrendelet besorolása szerint Aszfaltbeton és öntött aszfalt Kő Új burkolat fajtája Utótömörödő aszfalt kilométer Beton Összesen A b c d e f g 10 11 Belterületi elsőrendű főutak Másodrendű főutak 0,037 - - - 0,037 2,964 - - - 2,964 12 Gyűjtő utak 5,116 6,564 - - 11,680 13 14 Belterületi közutak Kiszolgáló és lakó utak Belterületi közutak összesen (10+11+12+13) 439,566-0,115 11,586 451,267 447,683 6,564 0,115 11,586 465,948 56

Sorszám Útkategóriák a 19/1994. KHVMrendelet besorolása szerint Aszfaltbeton és öntött aszfalt Kő Új burkolat fajtája Utótömörödő aszfalt kilométer Beton Összesen A b c d e f g 15 Külterületi közutak 41,382 - - - 41,382 16 Bel- és külterületi közutak összesen (14+15) 489,065 6,564 0,115 11,586 507,33 17 Kerékpárutak 25,339 - - - 25,339 18 Gyalogutak és járdák 288,284 11,979-275,442 574,471 (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) A kiépített helyi közutak burkolatának területe: Sorszám 19 20 Útkategóriák a 19/1994. KHVMrendelet besorolása szerint Aszfaltbeton és öntött aszfalt kő Új burkolat fajtája Utótömörödő aszfalt ezer m 2 Beton Összesen A b c d e f g Belterületi elsőrendű főutak Másodrendű főutak 0,402 - - - 0,402 26,630 - - - 26,630 21 Gyűjtő utak 45,609 33,946 - - 79,555 22 23 Belterületi közutak Kiszolgáló és lakó utak Belterületi közutak összesen (19+20+21+22) 2.288,962-0,598 60,538 2350,098 2.361,603 33,946 0,598 60,538 2456,685 24 Külterületi közutak 238,463 - - - 238,463 57

Sorszám Útkategóriák a 19/1994. KHVMrendelet besorolása szerint Aszfaltbeton és öntött aszfalt kő Új burkolat fajtája Utótömörödő aszfalt ezer m 2 Beton Összesen A b c d e f g 25 Bel- és külterületi közutak összesen (23+24) 2.600,066 33,946 0,598 60,538 2.695,148 26 Kerékpárutak 34,462 - - - 34,462 Gyalogutak és 27 445,341 24,408-437,445 907,194 járdák (Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/ 6.3.0./ Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmánya.) A szilárd burkolatú úthálózaton a felújítások ellenére romlik a burkolat minősége, állapota sok helyen főleg a nagy forgalmú útvonalakon és csomópontokban, valamint sok lakóutcában elmarad a megfelelőtől. A városkörnyéki és a külső városrészek közúthálózatának hiányzó elemei miatt a városi főúthálózat szolgálja ki a tranzitforgalmat, az ingaforgalmat, valamint a helyi forgalmat is, az úthálózat pedig ezeket az igényeket már nem tudja megfelelő szinten kielégíteni. Elsősorban a csomópontok, néhány helyen a vonali szakaszok jelentik a forgalmi kapacitások szűk keresztmetszetét. Ennek egyik fontos oka, hogy a jelenlegi forgalomirányítás nem képes alkalmazkodni a forgalmi változásokhoz. A központi forgalomirányítás kiterjesztésével várhatóan a jelenleginél kedvezőbb, dinamikusabb forgalomlebonyolódás érhető el. A nagykörút túlterheltsége, valamint forgalomkorlátozó intézkedések hiányában a belvárosi úthálózatot nem csak a célforgalom veszi igénybe, hanem jelentős a területen csak átmenő járműszám. 58

A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %-a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A 2005-ös önkormányzati közúti statisztikai adatlap szerint a belterületi közúthálózat kb. 80 %- a volt burkolt. A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94 %. A város közúti hálózatát az első és másodrendű főutak, gyűjtő utak és mellékutak hierarchikus felépítése alkotja, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. 59

Parkolás A belvárosba jutás elsődleges eszköze változatlanul a személygépjármű, emiatt pedig a parkolási rendszer problémákkal küzd, túlzsúfoltak a közterületek, a felszíni közterületi parkolási kapacitásnál nagyobbak az igények. Az elmúlt években több mélygarázs is épült, de ezek az olcsóbb díjtételek ellenére még alacsony (bár növekvő) kihasználtsággal működnek. Ennek legfőbb oka a gyaloglási távolság fontos szerepe, a megszokás, a parkolóházaktól való idegenkedés. A parkolóhelyet kereső járművek feleslegesen terhelik az amúgy is zsúfolt belső utcákat. A parkolásirányító rendszer első elemei a nagykörút északi szakaszán ugyan a felszíni parkolókkal szemben a zárt létesítményekre terelik az autósok figyelmét, ugyanakkor a mélygarázsok elhelyezkedése miatt a személygépjárműveket továbbra is a belvárosba irányítják. A szabálytalanul parkolóhelyre várakozók, illetve parkolók akadályozzák a közúti és sok helyen a gyalogos forgalmat is, sokszor balesetveszélyesek. A parkolás és a tömegközlekedés park and ride rendszerű összekapcsolása a belvárosba jutás eszközválasztásának befolyásolására nem jelenik meg Debrecenben. Az egyes, időszakosan igénybe vett parkolók hasznosítása nem megoldott; a lakótelepeken pedig kapacitáshiány várható a motorizáció növekedésével. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A városmagban a gyaloglás feltételei a gyalogoszóna kialakításával nagymértékben javultak, ugyanakkor a belvárosban és a főúthálózat mentén jellemző jelentős közúti forgalom a biztonságot és a komfortérzetet csökkentik. Jelentős elválasztó hatást jelentenek a város főútjai (legproblémásabb a Kiskörút, ahol a gyalogosok számai is igen magas), ezek mentén a légszennyezés és a zaj, jelentős problémát jelent, az átkelési helyeken pedig sok a lehetséges konfliktuspont a kanyarodó közúti forgalmi irányokkal. Debrecenben a kerékpárutak folyamatos fejlesztés alatt állnak, ösztönözve ezzel a lakosságot arra, hogy az autós és tömegközlekedés helyett, egy biztonságos és egyben környezetbarát közlekedést részesítsenek előnyben. Debrecen jelentősebb kerékpár útjai Helyszín\(db/d) KÁNF KÓF GÓF ÁNF ÁNF EJM Kossuth u. az Újházy Ede u. és a Liszt Ferenc u. 651 60 677 20.507 8,1 23.008 Szent Anna u. a Klapeida u. Varga u. 762 71 907 17.725 3,1 18.557 Csapó u. a Szappanos u. Kölcsey u. 1.255 154 440 14.950 6,7 16.453 Péterfia u. az Ajtó u. - Eötvös u. 934 97 265 14.734 0,6 14.859 Egyetem sugárút a Gyöngyösi u. Thomas Mann u. 1.359 139 198 14.252 2,8 14.857 Piac u. a Széchenyi u. - Arany J. u. 782 84 405 9.207 7,9 10.301 Hadházi u. a Gyöngyvirág u. - Apafi u. 654 65 88 14.326 1,7 14.693 Mester u. a Csemete u. - Tanító u. 595 52 176 27.124 3,7 28.634 Szabó Lőrinc u. a körforgalom Bay Zoltán u. 522 57 23 11.610 5,7 12.606 60

Helyszín\(db/d) KÁNF KÓF GÓF ÁNF ÁNF EJM Nagyerdei körút az Egyetem tér Csanak József u. 360 46 68 15.351 0,8 15.527 Nyugati u. a Bajcsy-Zsilinszky u. Széchenyi u. 511 69 225 27.192 10,3 31.376 Burgundia u. a Csapó u. - Blaháné u. 803 105 475 28.180 4,8 30.203 Honvéd u. a Viola u. - Görbe u. 615 65 167 5325 2,1 5.492 ÁNF: átlagos napi forgalom; ÓF: maximális órai forgalom; KÁNF: kerékpár ÁNF; KÓF: kerékpár ÓF; GÓF: gyalogos ÓF; JÁNF: jármű ÁNF; TÁNF: tehergépkocsi ÁNF; EJM: egységjármű (db/d). Az útvonalak helyi forgalomszabályozásától/kiépítettségétől függően jelentősen változik az EJM-KÁNF kapcsolat; megközelítően: EJM=-4,07KÁNF+21270. Tehát a kerékpárhasználat hatására csökken a járműforgalom. A környezeti hatásokkal most nem számolunk. Kerékpározási jellemzők (Forrás: Debrecen város kerékpárforgalmi hálózati terve c. COWI jelentés 2010.) - jelentős a kerékpáros közlekedés - infrastruktúra elmarad más, hasonló adottságú városokhoz képest - nőtt a kerékpáros közlekedés népszerűsége - 2006-ban a kerékpáros közlekedés részaránya 9 % volt - lakosság több mint 40 %-a sohasem ül biciklire - lakosság negyede rendszeresen biciklizik - kerékpározók nagy része szabadidős tevékenységre használja - legtöbbet a külterületen lakók ülnek kerékpárra - kerékpározók száma a város belseje felé haladva csökken - legjelentősebb közúti terhelések a nagykörúton és a kiskörúton jelentkeznek - reggeli csúcsóra 7-8 óra közötti időszakra tehető a délutáni pedig 15-16 óra között - tehergépjárművek aránya a városi forgalomban 5-10 % - legtöbb kerékpáros az Egyetem sugárutat (1400), és a Csapó utcát (1300) használja - legnagyobb gyalogosforgalom a Szent Anna utcában adódott (907) - 344 kerékpáros baleset (338 sérülés, 6 halálos) - legjelentősebb baleseti ok a járművek ütközése (178) - Rigó utca-gizella utca kereszteződés veszélyesnek minősíthető - problémás: Szabó Kálmán utca, Kassai út, Vécsey utcai csomópont - veszélyes: Petőfi tér Erzsébet utcai része, a Wesselényi utca-irinyi utca csomópont és környéke, a Kossuth utca-klapeida utca kereszteződés, a Bem tér déli része, illetve a Pesti utca-böszörményi út-bartók Béla út csomópont környéke - meglévő kerékpáros útvonalak továbbra sem képeznek összefüggő hálózatot - gyakoriak a gyalogos-kerékpáros konfliktusok - jelentős probléma a gépjárművek nagy sebessége - hálózati akadályt képeznek az egyirányú utcák - általánosan jellemző a burkolat rossz minősége - akadályozó tényező a jelzőlámpák hosszú periódusideje - sétáló övezetében engedélyezik a kerékpáros behajtást - meglévő közúti útátjárók többségén nincs semmilyen kerékpáros infrastruktúra - szórványosan találhatóak közterületi kerékpártámaszok (33 helyszín) - MÁV-Start számos járata kerékpárszállításra kijelölt kocsival közlekedik 61

- Nagyállomás és környezete, a szerelvények megközelíthetősége nem akadálymentes A hivatkozott COWI jelentés a kerékpározás fejlesztését kapcsolja az általános közlekedésfejlesztéssel: A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája: 1 A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása 1.4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása 2 A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása 3 A környezetbarát közlekedési módok elősegítése a személygépkocsi-használat gátolása 3.8. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása 4 A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása 5 A város, illetve a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségének javítása Vasúton Debrecen város elhelyezkedése a vasúti összeköttetés szempontjából is kedvező. A város a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony fővonalon fekszik, amely kapcsolatot jelent a főváros (ezen keresztül a Dunántúl és Ny-Európa), az ország keleti részének nagyvárosai, valamint nemzetközi forgalomban a szomszédos országok (Románia, Ukrajna, Szlovákia) felé. A fővonalon kívül számos mellékvonal fut itt össze (Debrecen Sáránd Nagykereki, Debrecen Sáránd Létavértes, Debrecen Tiszalök, Debrecen Nyírbátor Mátészalka), amely a Hajdúság és a Nyírség települései, valamint a Hortobágyon át Füzesabony irányába bonyolítja a forgalmat. Debreceni csomópontba befutó vonalak: - Budapest-Záhony (100): kétvágányú, villamosított vonal. Debrecen meghatározó vasútvonala. Budapest-Záhony közötti nemzetközi törzsvonal. Ütemes menetrend szerint óránként közlekedik IC, sebes és gyorsvonatok, kétórás ütem szerint közlekednek a vonatok a mellékvonalakon. A főváros InterCity vonattal 2 óra 30 perc alatt elérhető. - Debrecen-Nyírábrány (105.) 31 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 3 pár nemzetközi és 8 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Füzesabony (108.) 103 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. A vasútvonal Debrecen felől a 100-as, illetve Füzesabony felől a 80-as vasúti fővonalakhoz csatlakozik. Debrecennél továbbá csatlakozik a 105., 106., 107. és 110. mellékvonalakhoz, Tócóvölgy vasútállomásnál pedig a 109. vasútvonal ágazik ki. Füzesabonynál a 87. vasútvonalhoz csatlakozik. Ohat-Pusztakócsnál a 117. mellékvonal, Tiszafürednél a 103. vasútvonal ágazik ki. Személyszállító vonatok napi szinten: 15 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Nagykereki (106. sz. vonal) 53 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 10 pár belföldi személyszállító. A vasútvonalat egykor Nagyváradig építették ki, ám a trianoni békeszerződés elcsatolta a vonal végét. A kialakult államhatárok közötti rövid vonalszakaszt az elbontása után, a mai napig nem építették újra. 62

A vonal Sárándnál ágazik el a Debrecen-Sáránd-Létavértes-vasútvonaltól, a Sáránd- Létavértesi vonalon 2009.12.13-tól a személyszállítás szünetel. - Debrecen-Mátészalka (110.) 78 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonal. A vonal kiépítési sebessége 80 km/h, azonban a hagyományos, hevederes illesztésű vonalszakaszon napjainkra 60 és 40 km/h sebességkorlátozások kerültek bevezetésre. Személyszállító vonatok napi szinten: 1 pár IC vonat és12 pár belföldi személyszállító. - Debrecen-Tiszalök (110.) 64 km hosszú egyvágányú, nem villamosított mellékvonal. Személyszállító vonatok napi szinten: 12 pár belföldi személyszállító. Nemzetközi szerepű vonalak a Debrecen-Nyírábrány és a Püspökladány-Biharkeresztes vonal. Debrecen Területi Központ területén közlekedő személyszállító vonatok: 2009: 138.476 db 2010: 119.301 db Hálózati szinten közlekedő személyszállító vonatok: 2009: 1.085.043 db 2010: 1.014.810 db Debrecen állomás: Debrecen állomáson az utazóközönség kiszolgálására a személypénztár, utas csarnok, kultúrváró van kialakítva; a vizuális utas tájékoztatásra PRAGOTRON típusú berendezés van telepítve. Az akusztikus gépi utas tájékoztatásra a DIGITON típusú berendezés szolgál. A térség vasúti térképét 8. sz. mellékletként csatoljuk. A megye vasúthálózatának főbb műszaki jellemzőit az 1. sz. táblázat tartalmazza 1. táblázat: A vasúthálózat főbb műszaki jellemzői Jellemző Hossz [km] %-os megoszlás A megyei vasúthálózat hossza 492 100,00 % A 1 kategóriájú nemzetközi törzshálózati vonal 131 26,63 % A 2 kategóriájú belföldi törzshálózati vonal 31 6,30 % B 1 kategóriájú egyéb fővonal 99 20,12 % B 2 kategóriájú mellékvonal 231 46,95 % 210 kn tengelyterhelésre alkalmas vágány 428 86,99 % V 100 km/h sebességre alkalmas vágány 131 26,63 % V = 80 km/h sebességre alkalmas vágány 130 26,42 % V 60 km/h sebességre alkalmas vágány 231 46,95 % Néhány jellemző vasúthálózati fejlettséggel kapcsolatos adat, a 2. táblázatban található. 63

2. táblázat: Néhány jellemző mutató összehasonlítása Jellemző EU országok (déli országok nélkül) Magyarország Hajdú Bihar megye Vonal km/ezer lakos 0,44 0,74 0,89 Vonal km/ezer km 2 55,3 81,8 79,21 Villamosított vonalhossz részaránya [%] Kétvágányú vonalhossz részaránya [%] 46,4 28,8 16,24 43,7 15,5 16,24 Vasútvonalak belterületi hosszai: - 100. számú vasútvonal (Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza) hossza: 9.500 m - 105. számú vasútvonal (Debrecen-Nyírábrány) hossza: 5.000 m - 106. számú vasútvonal (Debrecen-Sáránd-Nagykereki) hossza: 3.000 m - 108. számú vasútvonal (Debrecen-Füzesabony) hossza: 7.300 m - 109. számú vasútvonal (Debrecen-Tiszalök) hossza: 9.700 m - 110. számú vasútvonal (Debrecen-Apafa-Mátészalka) hossza: 0 m - 105. számú vasútvonal (Debrecen-Nyírábrány) hossza: 5.000 m A vasúthálózat nyomvonala az alábbi térképen látható: A debreceni vasútállomások napi kétirányú személyszállítási forgalmát a 3. táblázat tartalmazza: 64

3. táblázat Az egyes debreceni vasúti megállók munkanapi vonatforgalma (2006. december) Állomás személy gyors ICR, IC, IP nemzetközi Nagyállomás 171 18 30 2 Csapókert 56 14 0 0 Kondoros 25 0 0 0 Szabadságtelep 25 0 0 0 Tócóvölgy 55 0 0 0 Józsa 23 0 0 0 A Debrecent érintő teherszállítás alakulása az elmúlt években: A teherszállítás mennyiségében az elmúlt 3 évben nem történt változás. Az éves teherforgalmat a 4. táblázatban és az 5. táblázatban összesítettük. 4. táblázat Debrecen állomásról indult tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 849 936 928 328 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 662 652 712 166 villamosított Apafáig a Debrecen- Debrecen-Apafa-Mátészalka Nyíregyháza vonalon 313 316 334 119 (110) közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 651 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 109) 300 296 299 199 Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 2.775 2.862 2.959 1.102 5. táblázat: Debrecen állomásra érkezett tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 1.076 936 927 326 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 846 653 652 166 villamosított Apafától a Debrecen- Debrecen-Apafa-Mátészalka Nyíregyháza vonalon 329 328 334 124 (110) közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 563 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 109) 302 311 498 199 Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 3.116 2.890 3.097 1.105 65

A tehervonatok napszakbeli megoszlása: A Debrecen-Nyíregyháza; Debrecen-Szolnok (100) fővonalon az éjszakai időszakban a napi összes forgalom 30 %-a közlekedik, a Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) vonalon pedig 10 %- a. A 105; 106; 107; 108; 109 vonalakon nincs éjszakai teherforgalom. A 100-as és 110-es vasúti vonal forgalma 42 személyvonat/nap 23 pár tehervonat/nap A 105-ös vasúti vonal forgalma 11 pár személyvonat/nap A 106-os és 107-es vasúti vonal forgalma 10+10 pár személyvonat/nap A 108-as vasúti vonal forgalma 12 pár személyvonat/nap A 109-es vasúti vonal forgalma 16 pár személyvonat/nap A 333-as vasúti vonalon (ez a keskeny nyomtávú Zsuzsi Erdei Vasút) a vonatok menetrend szerint csak időszakosan, április és október között közlekednek (szeptemberig munkanapokon és hétvégén is, utána csak hétvégén). Debrecen város közigazgatási területén, a MÁV vonalakon 45 közúti átjáró van, ezek több mint 70 %-a biztosított. Összesen 13 útátjáró biztosítás nélküli. A fejlesztés mellett a karbantartás elmaradása rányomta a bélyegét a térség vasútvonalainak műszaki állapotára. A vonalhálózat nagy része meglehetősen leromlott állapotban van, helyenként már már a közlekedés biztonságát veszélyezteti, a fenntartások további elmaradása a vasúti közlekedés ellehetetlenülését eredményezheti. A táblázatok adataiból leszűrhető, hogy a megyei vasúthálózat - az országoshoz hasonlóan - az EU átlaghoz viszonyítva sűrűnek mondható. A vonalhálózat minőségi jellemzőit értékelve a megyében - az előző okból (is) kifolyólag - a villamosított és a V 100 km/h sebességű vonalak részaránya messze elmarad nemcsak az EU átlagtól, hanem a magyarországi átlagtól is. Emellett viszont jelentős a kis tengelyterhelésre és kis sebességre (V 60 km/h) engedélyezett vonalhossz. Debrecen vasúti csomópont jelenlegi helyzete A csomópont szerepe a városban és a térségben A város a megye, illetve régióközponti szerepéből következően számos nagyvárosi funkciót (területi igazgatás, egészségügy, kereskedelem stb.) lát el. Debrecen egyben tanulóváros is, az oktatási rendszer teljes skálájával rendelkező egyetemi centrum. A csomópont szerepe a régióban és a magyar vasúthálózatban A csomópontba befutó vasútvonalak műszaki jellemzői A debreceni csomópont - nagyvárosi jellegéből adódóan - jelentős szerepet tölt be az Észak alföld közlekedésében. A csomóponton egy fővonal halad át, míg abból közvetlenül vagy közvetve 6 normálnyomtávú vasútvonal ágazik ki, illetve a városban 1 keskeny nyomközű vonal található. A csomópontba befutó vonalakat a 3. sz. táblázat mutatja be. A (Budapest Szolnok ) Szajol Debrecen Nyíregyháza ( Záhony oh.) (100 sz.) A 1 kategóriájú, kétvágányú, villamos üzemű vasútvonal a TINA hálózat része. Összeköttetés biztosít a IV. páneurópai folyosó részeként működő Budapest Szolnok Békéscsaba Lőkösháza és az V. páneurópai folyosó Budapest Miskolc Nyíregyháza Záhony 66

vasútvonala között. Kedvezőbb, alföldi jellegű vonalvezetése, jobb hálózati kapcsolatai miatt a tranzitforgalom jellemzően ezt a vonalat veszi igénybe. A vonalszakasz legutóbbi átépítése 1969 1984. között történt. Ekkor a megnövekedett - elsősorban záhonyi - teherforgalom miatt a felépítmény korszerűsítése vált szükségessé, illetve az előző átépítés óta vízzsákossá vált szakaszokon kellett az alépítményt kijavítani. Ekkor kezdődött az 54-es sínrendszer LX, illetve LM aljra történő beépítése. A GEO sínleerősítésen kívül épült be Skl 2-es és Skl 3-as rendszer is. 1985-től a talpfás kitérők átépítésekor is fokozatosan betonaljakat fektettek. A legtöbb közúti útátjáró Bodan, majd az 1990-es évek közepétől Strail elemekkel épült át. Légi közlekedés (Forrás: http://www.xanga.hu/doc/xanga_cargo_web.pdf, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/6.3.0./Z a Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai zajtérképének és Zajcsökkentési Intézkedési Tervének elkészítése című részletes megvalósíthatósági tanulmány) Debrecen város önkormányzata 1994-ben vásárolta meg a repülőteret az államtól, és azóta több mint 2 milliárd forintot fektetett be a repülőtér fejlesztésébe, működésébe. Ennek a fejlődének egy fontos állomása volt, hogy a Magyar Kormány a Debreceni Repülőteret 2001. december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré minősítette. A 2.500 méter hosszú beton kifutópálya a legnagyobb utasszállító repülőgépek fogadására is alkalmas. A repülőtér forgalma az alábbi főbb csoportokba sorolható be: - nyári utasszállító charter szezon - ún. Kisgépes, business forgalom (elsősorban maximum 15 fő befogadóképességű légijárművek) - ad-hoc, eseti járatok (pl. katonazenekar szállítása, DVSC labdarugócsapat vagy szurkolók szállítása) - cargo járatok (az elmúlt évben a debreceni katonai kontingens szállításával merültek fel ilyen igények) A Debreceni Repülőtér forgalmi adatai 2000-től 2006-ig az alábbi táblázat és grafikon mutatja: Év Műveletszám Nemzetközi Belföldi Műveletszám összesen Utasforgalom 2000. 165 970 1.135 1.883 2001. 269 1.301 1.570 4.435 2002. 250 1.098 1.348 5.922 2003. 248 1.378 1.626 6.122 2004. 372 1.832 2.510 14.476 2005 896 2.833 3.729 33.119 2006. 681 2.855 3.536 40.540 67

A repülőtér forgalma az utóbbi évtizedben dinamikusan növekszik, míg 2000-ben 165 repülőtéri műveletet végeztek el külföldi viszonylatban, addig 2005-ben már 896-ot, belföldi viszonylatokban pedig ugyanez a szám 970, illetve 2.833. Az utasforgalom nagysága a repülőtéren 2000-óta évente hozzávetőleg megduplázódik, 2005-ben megközelítette a 35 ezer főt. A repülőtéri műveletek eloszlását a 2009. évben a főbb csoportokon belül, illetve az utasforgalmat az alábbi táblázat mutatja: Repülőtéri művelet (db) GAT Ad-hoc Charter Cargo Érk. Ind. Érk. Ind. Érk. Ind. Érk. Ind. Havi Öszz. Január 15 15 2 2 0 0 0 0 34 Február 10 10 1 1 0 0 1 1 24 Március 23 23 1 1 0 0 1 1 50 Április 44 42 0 0 1 1 0 0 88 Május 34 34 0 0 2 2-0 72 Június 37 37 3 3 15 15 0 0 110 Július 28 29 7 7 24 24 2 2 123 Aug. 30 29 4 4 23 23 0 0 113 Szept. 49 49 11 11 17 17 2 2 158 Okt. 49 50 1 1 0 0 0 0 101 Nov. 44 39 4 4 0 0 0 0 91 Dec. 28 33 2 2 0 0 0 0 65 391 390 36 36 82 82 6 6 1.029 Személyforgalom (fő) GAT Ad-hoc Charter Érk. Ind. Érk. Ind. Érk. Ind. Havi Öszz. Január 31 31 0 161 0 0 223 Február 25 23 0 163 0 0 211 Március 29 27 0 123 0 0 179 68

Személyforgalom (fő) GAT Ad-hoc Charter Érk. Ind. Érk. Ind. Érk. Ind. Havi Öszz. Április 59 55 0 0 78 66 258 Május 38 40 0 0 235 197 510 Június 37 43 291 206 1.273 2.088 3.938 Július 53 58 139 331 3.260 3.227 7.068 Aug. 5 5 144 144 3.130 2.895 6.323 Szept. 51 50 1.088 1.105 1.969 1.363 5.626 Okt. 43 36 66 89 0 0 234 Nov. 46 36 96 74 0 0 252 Dec. 36 61 89 89 0 0 275 453 465 1.913 2.485 9.945 9.836 25.097 Általánosságban megállapítható, hogy a business gépek napi szinten használják a repülőteret, míg a charter járatok a június és szeptember közötti időszakban járnak. A repülőtér a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. -a szerint nyilvános, nemzetközi, kereskedelmi repülőtér. A repülésbiztonság növelése érdekében fontos előrelépés volt, hogy a 2003. év folyamán átadásra került a Debreceni Repülőtéren Magyarország egyik legkorszerűbb ILS berendezése, a hozzá tartozó bevezető fénysorral, szegélyfényekkel. Elkészült a schengeni normáknak megfelelő fogadóépület, az utasváró korszerű műszaki kiszolgáló eszközökkel, utasbiztonsági berendezésekkel történő felszerelése is megtörtént. A futópályák és gurulóutak folyamatos fejlesztés alatt állnak. A Debreceni Repülőtér forgalmát jelenleg a magán repülőgépek, illetve a szervezett charter járatok képezik. Jelenleg folyamatos vám és útlevél ellenőrzéssel működő nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Tervezési szinten előrehaladott állapotban van regionális, és nemzetközi központtá alakítása, e beruházás megvalósítására jelentős források várhatóak az Európai Uniótól. 69

A repülőtér elhelyezkedése: Plánum 97 Kft. Logisztika A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2000-ben készült kutatásai alapján a Közlekedési Minisztérium 2001-ben tizenegyedik körzetként felvette Debrecent a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatába. Debrecen három logisztikai szolgáltatásra alkalmas területtel rendelkezik, így alakult ki az országos LSZK-k között egyedülálló módon egy háromhelyszínes logisztikai szolgáltató központ, amely a különböző közlekedési ágak kiszolgálását teszi lehetővé. Nevezetesen: 1. a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ma központi telephelyéül szolgáló Vámraktár utcai 25 hektáros terület, amely közúti és vasúti kiszolgálásra alkalmas. 2. a vasútállomási terület, amely vasúti és közúti (konténer és csereszekrény) kiszolgálásra alkalmas három iparvágánnyal; 3. a 10,5 hektáros repülőtéri terület, amely iparvágányos, közúti és légi kiszolgálásra alkalmas. A repülőtér jelenlegi fejlesztési tervei. A debreceni repülőtér területén cargo- és logisztikai bázis kialakítására írt ki nyilvános pályázatot a város közgyűlése 2010. május 5-én. A tervezett fejlesztések egy külön vállalkozás keretében, a SAIGO PORT Kft. beruházásában kerül megvalósításra. 70

(Forrás: cargo- és logisztikai bázis látványterve) A debreceni nemzetközi repülőtéren a folyamatos fejlesztésekkel és beruházásokkal rendszeres járatok fogadására alkalmas alapinfrastruktúra alakult ki. A repülőtér elsősorban személyforgalmat bonyolít le, azonban kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt alkalmas lehet teherforgalom bonyolítására és logisztikai tevékenység folytatására is. A cargo- és logisztikai bázis kialakítása és működtetése segíthetné a repülőtér forgalmának fellendülését és ezáltal Debrecen gazdasági növekedését is. A reptér földrajzi elhelyezkedése Debrecen város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a repülőtér elhelyezkedése is kiváló, a román határtól mintegy 50 km-re, az ukrán határtól 120 km-re fekszik. Így a repülőtér potenciális vonzáskörzete messze túlnyúlik Magyarország keleti határain is. A légikikötő elhelyezkedése Európa teljes egészét tekintve is optimális. A shengeni övezet legkeletebbre fekvő állandó vámúttal rendelkező nemzetközi légi határátkelőhelye. Keleti irányból a Nyugat-Európai hub-okhoz képest a Debreceni Nemzetközi Repülőtér segítségével a schengeni övezet akár 2 órával korábban is elérhető. A légiforgalom más közlekedési formákhoz való kapcsolódása is kiváló, a Magyarországon áthaladó fő európai vasúti és közúti közlekedési útvonalak (TEN) érintik Debrecent. A város vasútállomása, mely jelentős mértékű hazai és nemzetközi teheráru forgalmat bonyolít napi rendszerességgel, alig 1 km-re északra található a repülőtértől, potenciális iparvágány csatlakozást biztosítva. Az M35 autópályának az elkövetkező években a román határig megépítendő szakasza a repülőtér mellett fog elhaladni, és a beruházással egyidejűleg megépítendő Mikepércsi úti autópálya lehajtó közvetlenül érinti majd a terminál épületét. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér környezete kiválóan alkalmas multimodális logisztikai központ kialakítására. A határmenti logisztika fejlesztését kormányprogram támogatja, mely elsősorban a záhonyi övezetre fókuszál. Indokolt lenne a kormányprogram támogatásának kiterjesztése a debreceni légikikötő schengeni határövezetére is. 71

A repülőtér műszaki adottságai (Forrás: http://www.xanga.hu/doc/xanga_cargo_web.pdf) A repülőtér kifutópályája, gurulóútjai és forgalmi előtere alkalmas a légi személy- és teherszállításban használt valamennyi jelentősebb gép fogadására. A kifutópálya 2.500 méter hosszú, 40 méter széles (NE-SW 05R/23L), a gurulóutak szélessége 18-20 méter, az ívekben 23 méter, a 700 x 50 méter nagyságú, 35.000 m 2 -es forgalmi előtér akár 8 repülőgép egyidejű parkolására és kiszolgálására is alkalmas. A Cat. I. ILS/DME navigációs rendszer és ICAO Cat. I. fénysor, valamint az Airport Debrecen Kft. tulajdonában álló hóeltakarító gépek lehetővé teszik a légijárművek rossz látási viszonyok között történő biztonságos felszállását és landolását, akár téli időszakban is. A fenti adottságokat figyelembe véve a Debreceni Nemzetközi Repülőtér alkalmas a cargo forgalomban leggyakrabban használt valamennyi géptípus fogadására. Boeing B737-200 Max felszállósúly (tonna) 15 Kifutópálya igény (m) 1.886 Hatótávolság (km) 3.439 Utazósebesség (km/h) 905 Boeing B727-200 Max felszállósúly (tonna) 23,5 Kifutópálya igény (m) 3.035 Hatótávolság (km) 3.967 Utazósebesség (km/h) 983 Boeing B757 F Max felszállósúly (tonna) 39 Kifutópálya igény (m) 2.225 Hatótávolság (km) 7.060 Utazósebesség (km/h) 935 Airbus A300 B4 Max felszállósúly (tonna) 43,5 Kifutópálya igény (m) 2.240 Hatótávolság (km) 7.050 Utazósebesség (km/h) 870 Ilyushin IL-76 Max felszállósúly (tonna) 45 Kifutópálya igény (m) 1.800 Hatótávolság (km) 3.650 Utazósebesség (km/h) 720 Lockheed L1011 Tristar Max. felszállósúly (tonna) 55 Kifutópálya igény (m) 2.800 Hatótávolság (km) 9.815 72

Utazósebesség (km/h) 973 Plánum 97 Kft. Boeing B767 300F Max felszállósúly (tonna) 60 Kifutópálya igény (m) 2.652 Hatótávolság (km) 7.860 Utazósebesség (km/h) 910 McDonnell Douglas MD 11 Max felszállósúly (tonna) 80 Kifutópálya igény (m) 3.127 Hatótávolság (km) 15.000 Utazósebesség (km/h) 946 Boeing B747-100 Max felszállósúly (tonna) 96 Kifutópálya igény (m) 3.170 Hatótávolság (km) 11.380 Utazósebesség (km/h) 940 Antonov An 124 Max felszállósúly (tonna) 120 Kifutópálya igény (m) 3.000 Hatótávolság (km) 4.500 Utazósebesség (km/h) 865 A Cargo és Logisztikai Bázis megvalósításának indokoltsága A Debreceni Nemzetközi Repülőtér hatósági szinten egyenrangú a Budapest Nemzetközi Repülőtérrel, azonban adottságai mindezidáig nem lettek megfelelő mértékben kihasználva. A debreceni repülőtér forgalmát szinte teljes mértékben a nyári szezonban működő charter járatok indítása és fogadása jellemzi. Az utasok száma a járatok beindításától kezdve folyamatos növekedést mutatott, azonban a gazdasági válság hatással volt a repülőtér üzemeltetésére is. A korábbi 10 charter járat helyett tavaly csak 5, idén 3-5 indul a nyári szezonban a Debreceni Repülőtérről, ezzel tovább rontva az amúgy is veszteséges üzemeltetés helyzetét. A debreceni légikikötő schengeni normáknak megfelelő, állandó vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtéri státusza olyan állandó személyi állományt és működési költségeket követel meg, melyek kapacitása messzemenően túlnyúlik a jelenlegi, de a korábbi magasabb számú charter járatok kiszolgálásán. A veszteséges üzemelésre, sok más nemzetközi példát alapul véve, rendszeres cargo forgalom bonyolítása jelenthet megoldást már középtávon is. A cargo tevékenység beindításához és folytatásához azonban elengedhetetlen a megfelelő színvonalú infrastrukturális háttér megléte. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér adottságai semmivel sem rosszabbak sok más, cargo bázist üzemeltető, nyugat-európai vidéki repülőtérnél. Az itt kialakítandó Cargo és Logisztikai Bázis a város földrajzi elhelyezkedését, az autópálya csatlakozás és a vasúthálózat közvetlen szomszédságát figyelembe véve kiválóan alkalmas lehet nemzetközi intermodális logisztikai tevékenység bonyolítására. A bázis nagy űrt pótolna mind Debrecen, mind pedig a keletmagyarországi térség logisztikai piacán felmerülő igények kielégítése terén. 73

A kötelezettségvállalások a pályázati kiírásban szereplő 1. sz. helyszín beépítésére és infrastruktúra ellátására vonatkozik az alábbiak szerint: I. ütem: A területet feltáró út és az energiaellátást biztosító közmű infrastruktúra első üteme 2011. szeptember 31-ig, 1 db kb. 2.500 m 2 alapterületű logisztikai kiszolgáló csarnoképület 2011. december 31- ig. További ütemek: Az I. ütemmel együtt összesen 45.000 m 2 bruttó alapterületű Cargo és Logisztikai Bázis, 5 év alatt, az igényekhez ütemezve a létesítményeket ellátó út és közmű infrastruktúrával 2015. december 31-ig. Közösségi közlekedés A vonalhálózat kialakítása illeszkedik a városszerkezethez. A tömegközlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre és Debrecen közigazgatási határán belüli, a városhoz szorosan kötődő agglomerációs kistelepülésekre is (Debrecen-Józsa, Pallag, Nagycsere, Haláp, Bánk, Szepes, Ondód, Kismacs, Nagymacs). A város közösségi közlekedésének centruma a Debrecen-Nagyállomás, amely intermodális csomópont, azaz kapcsolódási pont a vasút, a helyi és helyközi autóbusz, a trolibusz és a villamos között. A városközponttól távoli lakóterületeket kiszolgáló sugaras és átlós vonalak a városközponton áthaladnak, többségük érinti a Nagyállomást, ezáltal közvetlen eljutást biztosítanak a belváros felé, valamint lehetővé teszik az átszállást más irányokba. A tömegközlekedési hálózat további fontos csomópontjai, a város decentrumai az alábbiak: helyi autóbusz és trolibusz végállomás a Segner téren, nagyobb helyi autóbusz végállomások: Vincellér utca, Doberdó utca. Debrecen helyi tömegközlekedési vonalhálózata A lakosság az egyedi gépjármű használatot szabadság-jogként/lehetőségként értékeli, de (az EU problémákra is tekintettel) korlátozni kell a gépkocsi használatot. Előtérbe kell kerülni a közösségi (tömeg-) közlekedés fejlesztésének. Debrecen adottságai is sürgetik az ilyen irányú fejlesztéseket. 74

A helyi (településen belüli) közösségi közlekedést is jellemzően autóbuszok bonyolítják, villamos- és trolibusz-közlekedés az Alföld városai közül csak Szegeden és Debrecenben van jelen. A növekvő személygépjármű-forgalom és az emelkedő közlekedési tarifák következtében a térség helyi autóbusz-közlekedésének utasforgalma 2000 2008 között csaknem ötödével esett vissza. Debrecenben egyre inkább háttérbe szorul a menetrendszerinti távolsági buszközlekedés; nincs közvetlen távolsági autóbusz összeköttetése Budapesttel. Nemzetközi autóbuszforgalma jelentéktelen. Jelenleg Debrecenben egyetlen vonalon közlekedik villamos, a viszonylat hossza 8,8 km. A leromlott állapotú FVV típusú villamosok többségét Ganz-Hunslet csuklós villamosok váltották ki. Jelenleg Debrecenben 3 trolibuszvonal üzemel. A városban a trolibusz felsővezeték-hálózat teljes hossza 12,2 km, a 3E útvonalának elemei ezt 6,8 km-rel egészítik ki. A kötöttpályás járműállomány 2008. Járművek száma kapacitás* utasok** Villamos 21 3.259 18.903 Trolibusz 33 2.827 13.125 *: fő; **: ezer fő. A helyi közösségi közlekedés szolgáltatásai iránti igény az utóbbi években csökkent; 2008-ban Debrecenben 25 %-kal kevesebb, mint az évtized elején. A 2000-2008. év átlagában számított napi 376 ezer ill. 324 ezer utasból a villamossal utazók hányada Debrecenben 17 %, a trolibuszokat igénybe vevőké 11 % és az autóbuszra szállóké 72 % volt. Debrecenben 2009 júliusától a helyi tömegközlekedést működtetése egy kézbe került: a DKV üzemelteti a helyi autóbusz-közlekedést is. Debrecenben megkezdődött a 2-es villamos-vonal és a kapcsolódó teljes infrastruktúra megvalósítása. Összességében kb. 7,5 km villamos-pálya készül; a szükséges 18 új jármű tenderezése elhúzódik. A tömegközlekedés változásai: (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/debrecen_t%c3%b6megk%c3%b6zleked%c3%a9se) Debrecen tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. gondoskodik. A DKV 2009. július 1-jén vette át teljesen a város tömegközlekedésének üzemeltetését; eddig csak a villamos- és trolibuszüzemet működtette, míg az autóbusz közlekedésről a megye buszközlekedését ellátó Hajdú Volán gondoskodott. A DKV 1 villamos, 5 trolibusz és 58 autóbusz járatot üzemeltet Debrecenben, ezen kívül a Hajdú Volán 3 ingyenes CORA járatot. A városban összesen 67 járat közlekedik a DKV és a Hajdú Volán társaságok által. Hosszú évek óta érik az elképzelés, mely szerint a 31-es, 32-es buszokat a 2. sz. villamossal váltaná ki. A vénkerti és újkerti lakótelepet egyaránt kiszolgáló viszonylat a Nagyállomás és a Doberdó utca között közlekedik, a Dózsa György út - Thomas Mann u. tengelyen. Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagyprojektet. A város és a DKV távolabbi terveiben szerepel egy esetleges 3-as jelzésű villamos-vonal, amely a Tócóskertbe vezetne. 75

DKV villamos járműpark: Plánum 97 Kft. 1962 és 1984 között 32 úgynevezett bengáli villamost állítottak forgalomba, ezek nagy részét a budapesti széria alapján Miskolc és Szeged részére is a DKV gyártotta. Jelenleg hat villamos van a társaság állományában, kivétel nélkül kétirányú, kétoldali ajtósok. A jellegzetes kék villamosokat az (KCSV6-1S Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel, 1. sorozat) 1993-ban gyártott prototípus alapján gyártották 1997-ben, az egész világon csak ez a 11 darab van belőlük. A DKV Zrt. villamos járműállományának adatai 2010. december 31.-én Üzembe Gyártási életkor Ssz. Pályaszám Típus helyezés év (év) időpontja 2010.12.31-ig összesen futott km 1 484 FVV 1200-6a 1972 1972.07.11 38 1.350.071 2 486 FVV 1200-10a 1975 1975.09.30 35 1.396.018 3 489 FVV 1200-10a 1978 1978.07.14 32 1.370.885 4 490 FVV 1200-10a 1963 1963.06.10 47 1.514.413 5 491 FVV 1200-10a 1963 1963.06.10 47 1.534.456 6 492 FVV 1200-10a 1963 1963.06.10 47 1.677.961 7 500 KCSV6-1 prototípus 1993 1994.01.13 17 589.560 8 501 KCSV6-1S 1997 1997.01.09 13 590.101 9 502 KCSV6-1S 1997 1997.01.29 13 733.459 10 503 KCSV6-1S 1997 1997.03.11 13 457.785 11 504 KCSV6-1S 1997 1997.03.18 13 697.845 12 505 KCSV6-1S 1997 1997.04.03 13 746.629 13 506 KCSV6-1S 1997 1997.04.15 13 639.404 14 507 KCSV6-1S 1997 1997.04.26 13 709.933 15 508 KCSV6-1S 1997 1997.05.20 13 729.762 16 509 KCSV6-1S 1997 1997.06.09 13 678.255 17 510 KCSV6-1S 1997 1997.06.16 13 625.624 18 101 Motorkocsi 1961 1975.12.15 49 7.427 19 203 Mozdony Ganz 1951 1951 59-20 204 Tehermozdony 1983 1983.09.07 27-21 205 Módosított UV 1979 2009.12.09 31 153 22 260 Nosztalgia motorkocsi 1913 2007.03.14 97 734 23 303 Sínszállító 1990 1990.06.05 20 7.427 76

Ssz. Pályaszám 24 1884-1984 Típus Nosztalgia motorkocsi Gyártási év Üzembe helyezés időpontja életkor (év) 2010.12.31-ig összesen futott km 1984 1984.10.01 26 7.577 Ssz. A járművek reggel 6 és 8 óra, valamint délután 14 és 17 óra között 2-4 percenként követik egymást. Az alacsonyabb utasforgalmú órákban 6-10 perc, a hajnali és a későesti órákban 15 perc, míg hétvégén 4-8 perc a jellemző követési idő. A villamosok a követési időközöket jó pontossággal tudják tartani. DKV trolibusz járműpark: A ZIU-9 típusú trolibuszokat a Szovjetunióban gyártották, 1985-től 26-ot helyeztek forgalomba belőlük, ezekből már csak 6 közlekedik. A 4 db csuklós IK280 trolibuszt 1991-ben állították forgalomba. A DKV Zrt. trolibusz járműállományának adatai 2010. december 31.-én Pályaszám Típus Gyártás i év Üzembe helyezés időpontja életkor (év) 1 9-301 ZIU-9 1985 1985.06.04 25 2 9-323 ZIU-9 1987 1987.06.22 23 3 9-327 ZIU-9 1987 1987.06.22 23 4 9-328 ZIU-9 1987 1987.06.22 23 5 401 6 402 7 403 8 404 IK.280.T- 9.90 IK.280.T- 9.90 IK.280.T- 9.90 IK.280.T- 9.90 2010.12.31 -ig összesen futott km 996.461 859.198 806.939 806.078 1991 1991.08.29 19 420.223 1991 1991.08.29 19 366.834 1991 1991.11.14 19 418.235 1991 1991.11.14 19 379.169 Megjegyzés szóló trolibusz szóló trolibusz szóló trolibusz A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) szóló trolibusz - csuklós trolibusz - csuklós trolibusz - csuklós trolibusz - csuklós trolibusz - 9 341 GST-12 2005 2005.04.08 5 209.426 szóló trolibusz 10 342 GST-12 2005 2005.04.11 5 284.423 szóló trolibusz 11 343 GST-12 2005 2005.04.11 5 321.980 szóló trolibusz 12 344 GST-12 2005 2005.04.11 5 245.523 szóló trolibusz 13 345 GST-12 2005 2005.04.13 5 346.392 szóló trolibusz - - - - - - - - 77

Ssz. Pályaszám 14 346 Típus GS-MAZ 103T Gyártás i év Üzembe helyezés időpontja életkor (év) 2010.12.31 -ig összesen futott km Megjegyzés 2007 2007.10.11 3 86.639 szóló trolibusz 15 371 GST-12D 2005 2005.05.18 5 218.239 16 372 GST-12D 2005 2005.04.14 5 225.332 17 373 GST-12D 2005 2005.04.13 5 255.372 18 374 GST-12D 2005 2005.04.13 5 249.182 19 375 GST-12D 2005 2005.04.14 5 233.218 20 376 21 377 22 378 23 379 24 380 25 381 26 382 27 383 28 384 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 GST- 12D-2 2007 2007.11.07 3 144.546 2007 2007.11.07 3 173.657 2007 2007.11.07 3 192.101 2007 2007.11.08 3 171.009 2007 2007.11.08 3 142.224 2007 2007.12.04 3 190.191 2007 2007.12.04 3 150.938 2007 2007.12.05 3 176.338 2007 2007.12.05 3 118.863 szóló trolibusz; önjáró; Euro-III. szóló trolibusz; önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-III. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) - 7 7 7 7 7 10 10 10 10 10 10 10 10 10 78

Ssz. Pályaszám 29 385 30 386 Típus GST- 12D-2 GST- 12D-2 Gyártás i év Üzembe helyezés időpontja életkor (év) 2010.12.31 -ig összesen futott km 2007 2007.12.11 3 178.392 2007 2007.12.11 3 123.507 Megjegyzés szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. szóló trolibusz;önjáró; Euro-IV. A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) 10 10 Jelentésmagyarázat: A környezetvédelmi A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző osztály jelzés (kód) az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás 7 kód és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.) az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B) és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, 10 kód OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.); A csúcsidőszakokban (reggel 5-8 óra között, délután 13-17 óra között) a 2-es viszonylat járatai 6-10 percenként, míg a 3-asok 8-10 percenként közlekednek, így a közös szakaszokon 3-5 perces követés adódik. Csúcsidőn kívül a 2-es és a 3-as trolibusz is a nappali időszakban 8-12, az esti időszakban 10-15 percenként jár. Hétvégén mindkét viszonylaton 10-15 perc az indítási időköz. A 3E jelű trolibusz munkanapokon reggel 645 és este 1800 óra között 25, illetve 30 perces időközönként közlekedik. Hétvégén naponta összesen 8 járat közlekedik. Helyi autóbusz-közlekedés A debreceni buszhálózatot az önkormányzati tulajdonú DKV üzemelteti konzorciumban az Inter Tan-Ker Zrt.-vel, a szolgáltatást 2009 júliusában vették át a Hajdú Volán Zrt.-től. A DKV Zrt. pályázaton nyerte el Debrecen buszközlekedését, új buszokat ígért, illetve azt, hogy járműparkjának 100 %-a alacsonypadlós, 50 %-a légkondicionált lesz. Az Ikarus buszok már kiöregedtek, a Volánnak igen vegyes volt a járműparkja (Ikarus, Maz, Solaris Urbino 12, Solaris Urbino 18, Arc, Jecz, Man), a DKV pedig új buszokat szerzett be, az úgynevezett CIVISBUSZ-okat (VOLVO 7700). A DKV-nak 140 db busz áll a rendelkezésére, ebből 100 db szóló, 40 db csuklós. Modern GPSes utas-tájékoztató rendszer található rajtuk, amit a DKV a trolikon és a villamosokon is alkalmaz. DKV busz járműpark: Darabszám Típus Pályaszám Beszerzés éve 100 Volvo B9L-Alfa Cívis 12 szólóbusz 001-100 2009 40 Volvo B9LA-Alfa Cívis 18 csuklós busz 101-140 2009 79

1996-ban Debrecen a Közlekedéstudományi Intézettel elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, mely a trolibuszhálózat bővítését javasolta az alábbiak szerint: 2000-2003 között: 2-es trolibusz: Vincellér utca - Derék utca - Kishegyesi út - Segner tér, a továbbiakban változatlan 3-as trolibusz: Segner tér helyett Széchenyi utca - István út - Vincellér utca útvonal 4-es trolibusz: Vincellér utca - Derék utca - Kishegyesi út - Segner tér, továbbiakban a 4A útvonalán 2003-2015 között: 5-ös trolibusz: Vígkedvű Mihály utca - Sumen utca - Klaipeda utca - Csapó utca - Kassai út - Baksay/Zákány utca - Hadházi út 6-os trolibusz: Vígkedvű Mihály utca - Sumen utca - Szent Anna utca - Miklós utca - Nyugati tehermentesítő út - Hatvan utca - Kishegyesi út - István út - Vincellér utca 7-es trolibusz: Segner tér - Nyugati utca - Széchenyi utca - Kossuth utca - Rakovszky Dániel utca - Kassai út - Baksay / Zákány utca - Hadházi út A bővítési javaslat ellenére a DKV 2000-ben megszüntette a 4A vonalat is, melynek vonala csak az új Solaris trolibuszok megérkeztével kapcsolódott be újra a rendszerbe a 3E (egyetemi intézményeket összekötő) járat részeként. A tömegközlekedés átszervezése és vonzóvá tétele a levegőkörnyezeti- és zajterheléseket jelentősen csökkentheti. Szorosan kapcsolódik a közutak fejlesztési üteméhez és lehetőségéhez, ill. Debrecen légszennyezettségi zóna intézkedési programjához (LIP 2004-15). Debrecen helyi közösségi közlekedési rendszere jól szervezett, a hálózat a város fő utasforgalmi csatornáit jól lefedi, a szolgáltatás minősége jónak mondható, a járatok megbízhatóan működnek. Emellett érzékelhető, hogy cél a hosszú távon is megfelelő szolgáltatást nyújtó, és a vonzó alternatívát kínáló rendszer létrehozása és fenntartása. Hasonlóan a többi nagyvároshoz, Debrecenben is évek óta tart az a kedvezőtlen tendencia, hogy csökken a tömegközlekedő utasok száma, és ezen közlekedők döntő része nem az egyéb környezetbarát eszközöket (pl. kerékpár, vagy esetleg gyaloglás) veszi igénybe, hanem egyéni gépjárművel közlekedik. A helyi tarifaközösség egyértelműen az utasok érdekeit és kényelmét szolgálja, a tömegközlekedés vonzerejét növeli. A város kiterjedése elsősorban az alacsony beépítésű, központtól távol eső területek irányába indult meg, a helyi tömegközlekedés az alacsony laksűrűségű területek lefedését nem tudja megfelelő színvonalon megoldani. Az átszállási kapcsolatok szempontjából kedvezőtlen, hogy a trolibuszok és az autóbuszok megállói több helyen nem fedik egymást, felesleges gyaloglási utat jelentenek az átszállóknak. A helyi tömegközlekedést kiszolgáló járművek állapota 2009. július 1.-e óta rendkívül magas szintű. A járműpark homogenitása csökkenti az üzemeltetési és a fenntartási költségeket. Az utas tájékoztatás, a villamos vonal belvárosi megállóit leszámítva statikus menetrendi információk nyújtását jelenti, a valós idejű információk eljuttatása az utazóközönséghez nem megoldott. A tömegközlekedés nem kap prioritást a városban, minimális mértékben jelenik meg a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése. Emiatt a nagy közúti forgalmat bonyolító főúthálózaton, illetve a nagy forgalmú csomópontokban gyakori a tömegközlekedési járművek forgalmi akadályoztatása. A vasúttal kapcsolatban problémákat okoz a távolsági járatok kapacitáshiánya, a nem megfelelő csatlakozások, az elővárosi forgalomban az alacsony vonali sebesség, illetve a MÁV járműparkjának állapota. Az állomási épületek ráadásul a fokozatos 80

felújítás mellett sem nyújtják az elvárható szolgáltatási színvonalat. A megállóhelyek épületei, létesítményei csaknem megszűntek, sem mellékhelyiségek, sem váróhelységek, sem esőbeállók nem állnak mindenhol rendelkezésre. A vasúti hálózat sugaras elrendeződése lehetőséget biztosít a kistérségek megfelelő elérhetőségére, és iparvágányai által az ipari parkok kiszolgálására. A környező településeken azonban a vonalak sokszor csak érintik a lakott területet. A repülőtér a fejlesztéseknek köszönhetően a nemzetközi utasforgalom számára is biztosítani tudja a megfelelő kiszolgálást, ugyanakkor terminálépülete közösségi közlekedéssel csak időszakosan érhető el. Közlekedésbiztonság Debrecenben évente 400-430 személyi sérüléssel járó baleset történik, és ez a szám kismértékben ugyan, de folyamatosan növekszik. A városon átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszain történik a balesetek kb. harmada, a legjellemzőbb ok az elsőbbségadás elmulasztása, illetve a sebességtúllépés. A balesetek 27 %-a gyalogosok elütése, melyek közel harmada a kijelölt gyalogátkelőhelyen történt, és többségében a járművezető hibájából. A belvárosban kiemelkedően magas (50 % fölötti) a gyalogos balesetek aránya. A balesetek közel 15 %-ban kerékpáros is részt vett, melyek többségében maga a kerékpáros volt a hibás. A mozgásukban korlátozottak helyzete A mozgáskorlátozottak a tipikus nagyvárosi problémákkal Debrecenben is találkoznak, ráadásul főleg a belvárosban a szabálytalanul parkolók is nehezítik a közlekedést. Emellett a gyalogátkelők közül csak néhány van a vakok és gyengén látók átkelését segítő hangjelző berendezéssel felszerelve. A tömegközlekedési járművek alacsony padlósak, ezek legtöbbjén van lehetőség kerekes székesként utazni. A megállók, állomások, pályaudvarok sok esetben rendelkeznek a mozgássérülteket segítő megoldásokkal. Környezeti terhelés A közlekedés eredetű zajterhelés Debrecen szinte minden mért főút-menti pontján határérték feletti. A legfontosabb levegőtisztasággal kapcsolatos megállapítások Hajdú-Bihar megye szerint, hogy ugyan Debrecen összességében mérsékelten szennyezett térségnek tekinthető, a városok belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén azonban jelenleg is magas szennyezőanyag-koncentrációk mérhetők, helyenként növekvő gyakorisággal. A közlekedés nitrogén-oxid és illékony szerves anyag kibocsátási aránya nő. V/3. Debrecen közlekedési rendszerének elemzése Erősségek - Debrecen regionális központ, közúti és vasúti csomópont, - rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, - összességében jó a tömegközlekedési hálózat, - a központi forgalomirányítás bevezetése folyamatban van, - levegőtisztasági szempontból kevésbé szennyezett város. 81

Gyengeségek - hiányos, túlterhelt közúthálózati elemek, - romlik az útburkolat állapota, - a változó forgalmi viszonyokhoz (még) nem alkalmazkodik a jelzőlámpás forgalomirányítás, - magas az egyéni közlekedés aránya a tömegközlekedéshez képest, - a belváros közlekedési problémái, különös tekintettel a parkolásra hiányos kerékpáros infrastruktúra. Lehetőségek - a várost elkerülő országos utak fejlesztése, - régióközponti szerepéhez kapcsolódó EU források, - az infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódóan elérhető pályázati lehetőségek, - a Térségi Közlekedési Szövetség megalakulása (növekvő hatékonyság). Veszélyek - központi szerep miatti forgalom-növekedés, - a Debrecent érintő, tervezett országos úthálózat-fejlesztések késése, elmaradása, - az egyéni közlekedés további térnyerése a tömegközlekedés kárára, - a közlekedés okozta környezeti terhelések növekedése a tömegközlekedés finanszírozásának átalakulása. V/4. A fenntartható városi közlekedés fejlesztése A jelenlegi helyzet, valamint a területrendezési és fejlesztési elképzelések alapján, az uniós és a nemzeti közlekedéspolitikák céljai és a CIVITAS élhetőbb várost célzó alapelvei szerint a városi közlekedés-fejlesztés általános célja a fenntartható közlekedési rendszer megteremtése. Ehhez a fejlesztési koncepció legfontosabb célkitűzései a következők: A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása a gépjármű forgalom lehetőleg a célforgalomra korlátozódjék, felszíni parkolóhely-kínálat korlátozás, jó színvonalú tömegközlekedés, kerékpár utak építése, teherforgalom egységes (idő- és súly-) korlátozása. A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása: a várost elkerülő úthálózat hiányzó szakaszainak kiépítése (állami feladat), a kiskörút nyugati szakaszának kiépítése, a külső városrészeket összekötő gyűrű irányú útszakaszok megvalósítása, a torlódások csökkentése az út-kapacitások jobb kihasználásával, illetve bővítésével, a csomópontok áteresztő képességének növelése, a kritikus csomópontokban körforgalmi rend, vagy jelzőlámpás irányítás bevezetése, a forgalomirányítással összekapcsolva a közúti tájékoztatás és a parkolásirányítás fejlesztése, 82

a mellékúthálózat fejlesztése, közút-vasút találkozási pontok fejlesztése, közlekedésbiztonság javítása (gócpontok felülvizsgálata, gyermekek védelme, közlekedési morál javítása). A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi-használat előretörésének elsősorban városon belüli meggátolása: a közlekedési társaságok szakmai munkájának összehangolása, az elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatás javítása, helyi és helyközi közlekedés kapcsolatának javítása, a tömegközlekedési hálózat illesztése a városszerkezet változásaihoz, az utazási idők csökkentése a tömegközlekedési eszközökön, a közlekedési eszközválasztás befolyásolása a P+R rendszer fejlesztésével, a tömegközlekedési szolgáltatási színvonal javítása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása: lakó- és zöldterületek védelme a forgalom csillapításával, korlátozásával, az oktatási intézmények környezetét védendő területként javasolt kezelni, a város zöldterületein a gyaloglás és kikapcsolódás zavartalanságának biztosítása szükséges pl.: Nagyerdő. A város, illetve a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségének javítása: a város külső kapcsolatainak javítása, a repülőtér elérésének javítása, a fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása. Egyéb ajánlások: városi tájékozódás segítése, közszolgáltatások elérhetőségének könnyítése, e-önkormányzat, e-közigazgatás, illetve a telefonos ügyintézés bevezetése, a belső területek rehabilitációja vagy barna mezős beruházások előnyben részesítése, a közlekedés környezeti hatásaival, a biztonságos közlekedés alapelveivel foglalkozó előadások, tájékoztatók tartása már kisiskolás kortól. Közúti hálózat fejlesztési tervek A Debrecenhez kapcsolódó tervezett nevesített nagyprojektek listáját a következő táblázatok tartalmazzák: Közúti projektek M35 Debreceni repülőtér bekötése Fejlesztés jellege Gyorsforgalmivá fejleszthető út Össz. km Sáv Kivitelezés várható kezdete (év) Kivitelezés várható vége (év) 5,0 2x1 2011 2013 83

Városi, elővárosi projektek Fejlesztés jellege Össz. km Kivitelezés kezdete (év) Kivitelezés várható vége (év) Debrecen villamoshálózat fejlesztése Villamoshálózat bővítése 7,8 2011. 2013. VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS A Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ezen fejezetében szereplő adatok aktualizálása, a Távhőellátás kivételével, az alapadat szolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. VI/1. Debrecen város jelenlegi energetikai helyzetének bemutatása Debrecen város energiaellátásában a három vezetékes energiahordozó a földgáz, a távhő és a villamos energia játszik meghatározó szerepet. A három terület felhasználásának arányát az alábbi táblázat foglalja össze: Vezetékes energiahordozók fogyasztásának megoszlása (erőműi fogyasztás nélkül): Energiahordozó Energiastratégia 97 2009- es állapot TJ/év % TJ/év % Villamos 1.814 19 % 2.318 18 % Földgáz 5.424 58 % 8.518 66 % Energiahordozó Energiastratégia 97 2009-es állapot TJ/év % TJ/év % Távhő 2.139 23 % 2.059 16 % Összesen 9.377 100 % 12.896 100 % 10 év alatt jentős növekedés mutatkozik meg a földgázfogyasztásban, szerényebb növekedés a villamos energiában. Mivel a szilárd és folyékony energiahordozók szerepe a városi energiaellátásban elenyésző, és a jövőben ezek további visszaesésére lehet számítani, a jövőben a vezetékes energiahordozókra kell koncentrálni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezek jelenlegi helyzetét. Villamos energia A villamos energiafogyasztásban mind a háztartási, mind az egyéb fogyasztók esetén 25-27 % növekedés mutatkozott, a fogyasztás megoszlása 1997- óta változatlan: 32 % lakossági és 68 % egyéb fogyasztó. Az elosztóhálózat fejlesztése hatására az Energiastratégia 97 anyagban jelzett problémák (a főelosztó hálózaton jelentkező hiba minden alállomást érint) megszűntek. A kettős vezetékrendszer és a kéttranszformátoros állomások az alaphálózati ellátáshoz hasonlóan 84

kielégítik az (n-1) tartalékolási elvet, az éppen üzemelő rendszeren esetlegesen bekövetkező hiba esetén rövid idejű automatikus átkapcsolásokat követően a szolgáltatás helyreáll. Földgáz A földgázfogyasztás 1997- óta 8.348 TJ/évről 10.692 TJ/évre nőtt, a növekedés mértéke 28 %. Ezen belül a lakossági fogyasztók igényeinek növekedése csak 7 %-ot tett ki, a jelentősebb növekedés az ipari fogyasztók igénynövekedéséből és a DKCE, illetve a gázmotoros erőmű belépéséből adódott. 1997-ben egyrészt ellátás-biztonsági gondok jelentkeztek (a város földgázellátását csak egy betáplálási pont biztosította, így ennek meghibásodása az egész város gázszolgáltatásból történő kiesését okozhatta), másrészt a gázellátást a kis-, közép- és nagyközépnyomású gázelosztó vezetékek szűkös kapacitása terhelte. Azóta ezek a gondok megoldódtak. Debrecen város gázellátása jelenleg két gázátadó állomáson keresztül, két különböző irányból biztosított (Hajdúszoboszló felé vezető régi 4-es út mellett, illetve Felső Józsa északi határában). A gázátadó állomások kapacitásának kihasználtsága kb. 64 %-os, így a forrás oldali gázellátás biztosított a város számára. A város nagy részén jelentkező gázigény kiszolgálása gond nélkül megoldható, kivétel ez alól a Sámsoni u. Vámospércsi u. Létavértesi u. Mikepércsi u. és Monostorpályi utak városszéli része. Az itt jelentkező lakossági igények jelenleg még kiszolgálhatók, viszont a nagyobb, (1.000 m 3 /h vagy a feletti) igényeket már csak jelentős hálózatfejlesztést követően. Távhőellátás A távhőfogyasztás mértéke bár 1997-óta nem elhanyagolható mértékű piacbővülés történt a távhő szektorban nem változott. A távhőszolgáltatásban a következő változások történtek az elmúlt években: 1. A rendszer az energetikailag kedvezőbb változó tömegáramra lett átalakítva és a sugaras hálózat hurkolt hálózattá változott. 2. A rosszul szabályozható, energiaigényesebb szolgáltatói hőközpontokat a korszerűbb, jól szabályozható fogyasztói hőközpontok váltották föl. 3. Az indirekt hőközpontok száma mára már meghaladja a direkt hőközpontokét. 4. A szabályozhatatlan egycsöves átfolyós szekunder rendszerek aránya tovább csökkent és megjelentek a legkorszerűbb vízszintes elosztású kapcsolások. 5. Új felhasználási helyek rendszerre kötése (3 db, 0,75 MW) 6. Új hőközpontok építése és felújítások 7. Gerincvezeték építése (Nyugati kiskörút) 8. Távfelügyeleti rendszer bővítése VI/2. A városi energiafelhasználás jövője A villamos energiaellátás jövője A természetes fogyasztásnövekedés kielégítését a távlati terveink figyelembe kell venni. A konkrétan jelentkező nagyobb teljesítményigényeket mindig egyedileg vizsgáljuk meg. Ezen műszaki-gazdasági vizsgálat során a szükséges hálózatfejlesztés, valamint az érvényes jogi szabályozás szerinti költségviselés kerül megállapításra. A villamosenergia-igény változását alapvetően két hatás okozza: 85

a lakossági fogyasztás változása A háztartási villamos berendezések száma nő, az új készülékek fajlagos energia felhasználása csökken. Összességében a lakossági energiaigény vonatkozásában feltételezve a légkondicionálás terjedését, növekvő energiaigénnyel számolunk. az ipari fogyasztók energiaigényének változása és új fogyasztók jelentkezése Az ipari fogyasztóknál a meglévők energiaigényének enyhe felfutásával számoltunk, de lényegesebb a kialakítás alatt lévő és tervezett ipari övezeteknél jelentkező teljesítményigény. A jelenleg meglévő alaphálózati táppont nem kizárólag Debrecen ellátását szolgálja, így optimista terhelés becslés beigazolódása esetén, középtávon a MAVIR alállomás 2x160 MVA kapacitása tartalék üzemállapotban nem lesz elegendő. A helyzeten a DKCE javít, de az egyszeres üzembiztonsága miatt második alaphálózati betáplálásnak nem tekinthető. A szükséges kapacitás új MAVIR alaphálózati táppont megépítésével hozható létre. Az új alaphálózati táppont létesítésének terve a MAVIR fejlesztési elképzeléseiben is szerepel. A korábbi tervek szerint az új 400/132 kv-os alállomás Bánkon valósulna meg. Másik változat szerint az új alállomás Kismacs közelében, a 400 kv-os szabadvezeték nyomvonalában, vagy a 750 kv-os távvezeték mellett épülne meg. Konkrét tervek nincsenek, az építés időpontja sem ismert. A bizonytalanság oka, többek között a 750 kv-os vezeték hosszú távú funkciójának a kérdése. A központi 22/11 kv-os transzformátorállomás terhelése a belvárosban jelentkező új teljesítményigények és a környező lakótelepek teljesítményigényének növekedése miatt a meglévő kapacitást meghaladta. Szükségessé vált a központi transzformátorállomás átépítése. A betáplálás a MAVIR alállomásból a 22 kv-os kábelek helyett, két 132 kv-os kábellel lett megoldva, a kábelek a 22 kv-os kábelek nyomvonalának felhasználásával kerültek elhelyezésre. A transzformátorállomásba két 25 MVA-es transzformátor került beépítésre. A megnövelt kapacitás hosszú távon megoldja Debrecen központjának biztonságos ellátását. Az építés befejeződött és megtörtént az üzembe helyezés. A város nyugati, jellemzően ipari, kereskedelmi területének ellátását biztosító ipartelep 132/22 kv-os transzformátorállomásba egy 16 és egy 25 MVA-es transzformátor van beépítve. Az ipari parkba betelepülő új fogyasztók és a 33. sz. főút mellé tervezett kereskedelmi egységek energiaigénye miatt várhatóan rövid időn belül szükségessé válik a transzformátor kapacitás növelése. A város új déli ipari területének ellátására új transzformátorállomás építése szükséges 132/22 kv-os transzformációval, 3x25 MVA kapacitással. Az építéshez a terület a városrendezési terv szerint biztosítva van. Az állomás a keleti csápról indított létavértesi kétrendszerű 132 kv-os szabadvezetékről látható el. A leágazásnál 132 kv-os kapcsolóállomást kell építeni. A kapcsolóállomás járulékos hatása, hogy üzembe helyezése után a létavértesi leágazás leválik a keleti csápról, ezáltal csökken a városi transzformátorállomások Létavértes távvezetéki hibák okozta zavartatása, továbbá a távlatban a város második alaphálózati betáplálási pontjává válhat. A déli ipartelep transzformátorállomás és a kapcsolóállomás megépítését a természetes igénynövekedés még hosszú ideig nem indokolja. Megépítésükre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett fejlesztési területen, más módon ki nem elégíthető, nagy teljesítményigény jelentkezik. A megvalósítást segítheti, ha a város, vagy az ipari terület más érintettje az igények összefogójaként lép fel és előközművesítéssel elindíttatja a fejlesztést. 86

Távhőellátás A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. hőteljesítmény igénye jelenleg 228 MW. Jelenleg 30.895 db lakás 4,79 millió lm 3 fűtött légtér, illetve 2.048 db egyéb 3,53 millió lm 3 fűtött légtér energiaellátását biztosítja a társaság. Tíz év alatt 6,64 millió lm 3 -ről 8,35 millió lm 3 nőtt a fűtött légtérfogat. A távvezeték nyomvonalhossza 87 km-re nőtt a 78,5 km-ről. A hőforgalom 2007. évben 1.832 TJ, 2008. 1.899 TJ, 2009. évben 1.841 TJ, 2010. évben 1.931 TJ. A korábbi évek lekötött 228 MW hőteljesítmény igényéből az tűnik ki, mintha nem változott, bővült volna a fogyasztói kör. A fejlődést mutatja, hogy Magyarországon elsőként lépett a távhűtési piacra a társaság 8,5 MW hőteljesítménnyel. A 2002-2008. években a majd 60 MW os piacbővítés hőteljesítmény igénye, amely évente 400-500 egj hőmennyiség többletértékesítést tett lehetővé. Az energiahatékonyság növelése a távhőrendszeren végzett korszerűsítések, hőkozponti rekonstrukciók, felhasználói oldalon végzett energetikai beruházások megközelítőleg kiegyenlítette a bővülésből adódó többletigényt. A lakossági állomány felében (14.712 db) korszerűsített a fűtési rendszer. A szabályozhatóságot termosztatikus radiátorszelepekkel a díjmegosztást fűtési költségmegosztók felszerelésével biztosították a lakásokban. A hőenergia megtakarítás 17-25 %-os eredményét további 20-30 %-al növelte a panelprogramban részt vevő lakóépületek. Debrecenben a távhőszolgáltatás kiterjesztése csökkenti a város légszennyezését, javítva az élhetőséget. Hőigény növekedésre nem számítunk, inkább a csökkenés prognosztizálható. 1. Debrecen északi része: Doberdó - Kartács - Komlóssy - Martonfalvi - Poroszlay - Bólyai - Mikszáth -Gyöngyösi - Thomas M. - Egyetem sgt. - Füredi - Dózsa Gy. - Hortobágy Böszörményi utcák által határolt terület. 2. Debrecen keleti része: Hajnal - Dobozi - Virág - Dembinszki - Ótemető - nyíregyházi vasútvonal Munkácsy utcák által határolt terület; Bocskai tér; Sennyei O. - Árpád tér - Csapó - Pacsirta - Monostor - Berek utcák által határolt terület; Faraktár - nyíregyházi vasútvonal- Vágóhíd - Hajnal utcák által határolt terület. 3. Debrecen belvárosi része: Erzsébet - Petőfi tér - Ispotály - Salétrom utcák által határolt terület; Mester - Hunyadi - Péterfia - Kálvin tér - Piac - Erzsébet - Nyugati tehermentesítő utcák által határolt terület; Petőfi tér - Piac - Kálvin tér - Péterfia - Egymalom - Rákóczi - Csapó - Berek - Kígyó - Méliusz tér - Kossuth - Kandia - Szent Anna - Wesselényi utcák által határolt terület. 4. Debrecen nyugati része: Déli sor - István - Szoboszlói - Salétrom utcák által határolt terület; Kishegyesi - István - Déli sor - Tócó csatorna által határolt terület; Dorottya - Bartók - Pesti - Kishegyesi utcák által határolt terület. 5. Debrecen déli része: Repülőtéri lakótelep; Repülőtér üzemi területen kívüli "Ipari és Intézményi" terület; Repülőtér üzemi terület; Repülőtér és állomás között található - un. Majorsági - terület; Ghilányi - Bégány - Epreskert utcák által határolt terület. 87

Erőművi fejlesztések megvalósítása Jelenleg az E.ON Hungária tulajdonában lévő erőművek (Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű, Debreceni Erőmű és Debreceni Gázmotoros Erőmű) biztosítják Debrecen város forróvíz-alapú távhőszolgáltatásának forrás oldalát és a keleti iparnegyedben működő Debreceni Konzervgyár gőzigényét. A hőigények kielégítése nagyrészt kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel történik. A csúcshőigények lefedésére és a biztonságos ellátás érdekében tartalék hőtermelőként elegendő nagyságú forróvíz kazán kapacitás áll rendelkezésre. Az E.ON Hungária a jövőben is a nagy hatékonyságú hő- és villamos energiát kapcsoltan előállító erőműi berendezések telepítését részesíti előnyben. Ilyen jellegű fejlesztésekre akkor kerülhet sor, ha hőigény oldalon megfelelő biztonsággal megalapozott potenciál áll rendelkezésre. Ez egyrészt adódhat a városi forró vizes távhőszolgáltatás teljesítményigényének növekedéséből, másrészt olyan ipari jellegű gőzigény megjelenéséből, amely az esetlegesen szükséges távvezeték építés költségét is figyelembe véve gazdaságosan kielégíthető. Rendelkezésünkre áll a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. prognózisa, amely konkrét új fogyasztók megnevezésével stabilan növekvő hőpiacot vázol fel az elkövetkező évekre. Ezt a trendet ellensúlyozza a távhőszolgáltatás árának jelentős emelkedése, amely fokozott takarékosságra és az alternatív energiaforrások növekvő mértékű kiaknázására ösztönzi a fogyasztókat, ezért a két hatás eredőjeként középtávon a jelenlegi igények változatlansága, illetve esetleges enyhe csökkenése tűnik inkább valószínűnek. Az erőművek jelenlegi telephelye lehetőséget ad a fejlesztések barna mezős megvalósítására a meglévő infrastruktúra kihasználásával. Főleg az ipari gőzigények esetében, amennyiben a feltételek kedvezőek, nem zárható ki a fogyasztóközeli zöldmezős beruházás megvalósítása sem. Földgáz Az elmúlt évek adatai alapján Debrecen városában évente megközelítőleg azonos nagyságrendben jelentkeztek elosztóhálózat építési igények. A 2006. évben több mint 60 project megvalósítására kötöttünk szerződést, ami több mint 10 km vezeték megépítését jelenti. Gázelosztó vezeték építés iránti lakossági új igény elsősorban a kertségekből, illetve új telek kialakítások, lakóparkok építése miatt jelentkezik, ezért szükséges bizonyos esetekben a meglévő gázelosztó vezetéket meghosszabbítani. Nagyobb gázigénnyel főleg külső városrészeken épülő lakóparkok jelentkeztek (Pallag, Józsa, Acsádi u. és térsége stb.). Konkrét igénybejelentés nélkül előzetes megkeresésre vizsgáljuk a TEVA területén a Benczúr G. u. mellett egy 15.000 m 3 /h-ás gázigény, a DEKO-FOOD Monostorpályi u. melletti területén egy 1.100 m 3 /h-ás, valamint a METRO és Cora melletti területeken jelentkező kb. 1.000 m 3 /h nagyságú gázigények kiszolgálhatóságát. A Déli Ipartelepen és a Repülőtéren jelentkező, összesen mintegy 15.000 m 3 /h gázigény kiszolgálási lehetőségét az utóbbi években többször vizsgáltuk. Itt is az okoz gondot, hogy a konkrét gázigények nagysága, a felhasználás módja mai napig nincs pontosan meghatározva. A távlati fejlesztés tervezése szempontjából hasznos lenne, ha az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújtana, hogy a város mely részein tervez nagyobb volumenű beruházást, telek értékesítést, lakópark kialakítást, útépítést. Az előzetes tervek szerint az alábbi alternatívákat célszerű megvizsgálni: Konkrét elképzelés van a DEOC és a TEVA Gyógyszergyár hőigényeinek gázturbinás kombinált ciklusú erőművel történő ellátására. 88

A repülőtér környékén beépülésre tervezett Déli Ipari Park hőigényeinek ellátása, a hőigények nagyságára való tekintettel célszerűen ugyancsak egy kombinált ciklusú erőművel. Regionális hulladékégető mű a város területén belül vagy kívül. Ha a hulladékégető a városon belül kerül megépítésre, akkor a keletkezett hőt célszerű a városi távhőhálózatnak átadni. Biomassza (faapríték vagy pellet) tüzelésű fűtőerőmű. A termálhő hasznosítás lehetőségének vizsgálata. Hulladékégetőmű telepítésének vizsgálata Települési hulladékból válogatott égethető frakció termikus hasznosítására épülő erőmű és meglévő szilárd tüzelésű erőművekben folytatandó TSZH-ból válogatott égethető hulladék együttégetés megvalósításával kapcsolatos engedélyezési folyamatok három fő időszakra oszthatók: A kísérleti égetésre, ill. az előkészítés időszakára, mely a helyszíni kivitelezési munkák megkezdéséig tart és magába foglalja a szükséges engedélyek azonosítását is, a gyártás, szállítás, építés, szerelés időszakára, mely a próbaüzem befejezéséig tart, a használatba vételi, üzembe helyezési időszakra, mely az aktiválás befejezésével zárul. Égetési, együttégetési technológiák A települési hulladékok hasznosítása történhet a gazdaságba történő visszakeringtetéssel, elsősorban anyagában történő újrahasznosítással, vagy az energia tartalom termikus hasznosításával. A termikus hasznosítás történhet: - égetéssel (oxidációval) - oxigén szegény környezetben történő gázosítással - Plazmabontással A legelterjedtebb, nagyszámú referenciával rendelkező megoldás az égetés, de az innovációs folyamatok eredményeként a jövő technológiája elsősorban az alacsony környezetterhelés miatt lehet a pirolízis, ill. a plazmabontás is. A megfelelő füstgáztisztítóval üzemelő hulladékhasznosító égetőművek maradéktalanul eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak, működésükkel jelentősen csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyiség. A hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat alkalmazó gazdag referencia háttérrel rendelkező -, igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, amely jól kapcsolható más hulladékfeldolgozási eljárásokhoz és alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek. A hulladékégetés előnyei és hátrányai: A hulladékégetés előnyei jelentős mértékű térfogat- és tömegcsökkentés A hulladékégetés hátrányai nagy beruházási és üzemeltetési költségek, amelyek a nagyobb teljesítményű berendezések telepítésével és kapcsolt hőhasznosítással csak részben csökkenthetők 89

A hulladékégetés előnyei a hulladékok mineralizálódása és inertté válása, higiénikus a keletkező hőenergia hasznosítható és értékesítése nincs kitéve a piaci bizonytalanságoknak korszerű és hatékony égetési és füstgáztisztítási technológiák biztosítják a környezet eredményes védelmét A hulladékégetés hátrányai a bonyolult berendezésekben számos hibalehetőséggel kell számolni, különösen a belső korróziós jelenségek ronthatják az üzembiztosságot a hulladék heterogén jellemzői miatt a megfelelő tüzeléstechnikai és energia hasznosítási paraméterek eléréséhez különféle hulladék előkészítési műveletek beiktatására lehet szükség A hulladékégetés történhet erre a célra épített hulladék-égetőműben vagy együttégetéssel szilárd tüzelésű erőmű/fűtőműben, biomassza erőműben, cementműben. Faapríték tüzelésű fűtőerőmű vizsgálata A biomassza alapú energiatermelés technológiái közül a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a biomassza eltüzelése és gőzciklus alkalmazása tekinthető kereskedelmileg érettnek. Hőszolgáltatást kétféle gőzciklusú technológiával lehet megvalósítani: ellennyomású turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés között szoros kapcsolat áll fenn, áram csak hőszolgáltatás egyidejű fennállása esetén lehetséges, elvételes turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés közötti kapcsolat kevésbé szoros, áram hőtermelés nélkül is termelhető (nyári üzem), de a legnagyobb hőigény esetén is kondenzátorba kell küldeni a gőz egy részét. Egy bioerőmű-beruházás gazdaságossága a teljesítmény növekedésével javul, mert a nagyobb teljesítményű műnek kisebb a fajlagos beruházási költsége és jobb a hatásfoka. Nem állandó hőszolgáltatási lehetőség más téli és nyári hőigény esetén a teljesítmény növelésével romlik a mű kihasználása. Összesen négy változat vizsgálható: A DH Zrt. hálózatára csatlakozó fűtőmű (csak hőtermelés). 25 MW hőteljesítményű ellennyomású fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak elhanyagolása). Ez a teljesítmény fedezi a nagy rendszer teljes nyári hőigényét, figyelembe véve az abszorpciós hűtők hőigényét is. Télen hasonló hőteljesítményre képes, de nyáron csak 4 MW hőt kiadó elvételeskondenzációs fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak tiszteletben tartása). DH Zrt. ugyanis 4 MW-ra becsüli azt a hőkiadást, ami a Debreceni Erőmű nyári üzemét alapjaiban nem zavarná. A változó kiadott hőteljesítmény indokolttá teszi, hogy nyáron a fölösleges gőzt elvételes-kondenzációs turbinában villamos áram termelésre hasznosítsuk. Ez a fűtőmű nagyobb villamos teljesítményű, ugyanakkor a kondenzációs turbinavég és a hűtőtornyok miatt beruházása költségesebb, mint az előző változaté. Télen-nyáron egyaránt 4 MW hőteljesítményre méretezett, kis teljesítményű ellennyomású fűtőerőmű. 90

Valamennyi esetben a lehetséges telephely a meglévő erőmű közelében, a szennyvíztisztító telep mellett lenne. Itt rendelkezésre állnak üres telkek és a távhőre való csatlakozás szempontjából ez a hely az optimális. Biomassza tüzelésű fűtőmű létesítése a tanulmány írásakor érvényes erőművi hőárak (1.260 Ft/GJ) és tüzelőanyag árak (10.000 Ft/tonna) mellett nem gazdaságos megoldás. Ennek oka, hogy a lakossági távhő célra előállított földgáz árát az állam támogatja, ez a támogatás így az erőművi hőárban is megjelenik. A távhő rendszer nyári hőigényére méretezett biomassza tüzelésű ellennyomású fűtőerőmű gazdaságos alternatíva lehet. Ugyanakkor ez a megoldás a Debreceni Erőmű nyári üzemét ellehetetlenítheti, vagy annak gazdaságosságát nagymértékben lerontja. Az elvételes kondenzációs fűtőerőmű átlagos hatásfoka (57 %) a nyári alacsony hőkiadás miatt rosszabb, mint az ellennyomású fűtőerőmű 85 %-os hatásfoka. A létesítmény beruházási költsége a magasabb teljesítményű elvételes-kondenzációs turbina és a léghűtés szükségessége miatt magasabb. Így a beruházás gazdaságossága leromlott. Hasonlóan rossz a kis teljesítményű fűtőmű gazdaságossága a fajlagosan magasabb beruházási költségek miatt. Termálhő hasznosításának vizsgálata A Debrecen város területe alatt található, korábban ismertetett termálkincs hasznosításához több, egymással szorosan összefüggő problémát kellene megoldani. Az ipari méretekben történő geotermikus hő hasznosításához állandó, nagy felvevő-képességű fogyasztó(k)ra van szükség. Ez (eltekintve az ipari üzemektől) csak a legnagyobb intézményekben, és a távhőszolgáltatási rendszeren keresztül, a lakossági fogyasztók esetében áll rendelkezésre. A legkézenfekvőbb megoldást a távhő rendszer kiegészítése nyújtaná, termálhőt hasznosító berendezések (rendszerek) kialakításával és bekapcsolásával. A megvalósítás nehézségeit és korlátait a meglévő rendszer sajátosságai jelentik. Jelenleg a város távhő- szolgáltatási rendszere a Debreceni erőműből kapja a hőenergiát, mely, mint kapcsolt energiaként áll rendelkezésre a villamos energiatermelés során. A fűtési időszakon kívül a fogyasztás mértéke, a távfűtési rendszer összes hőigénye jelentősen lecsökken, így a rendszerben többlet hőenergia áll rendelkezésre. A meglévő kutak talphőmérséklete Debrecenben átlagosan 60 C (max. 68 C). A rendszer hőfoklépcsője az év nagy részében 90/70 C, vagy azt meghaladó érték. Így a 70 C alatti termálvíz a távhő- rendszerben nem hasznosítható. A másik jelentős akadály, hogy az ipari méretű hőhasznosítás során felszínre hozott termálvíz további hasznosítása nem megoldott, visszasajtolása, pedig technológiailag bizonytalan. A visszasajtolás során a 100 %-os teljesítmény meg sem közelíthető, a többlet termálvíz elhelyezése nem megoldott. A gazdaságossági szempontokon túl, a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt kell tartani. A környezetvédelmi szempontokat egy konkrét eset kidolgozásánál lehet felelősen meghatározni, mert az általános hatóság által képviselt koncepció a termálvíz hasznosításnál nem minden esetben támogatja a műszaki megoldásokat és a gazdaságosság elvét. A kis és közepes városi intézmények egyedi ellátása még tőke és munkaigényesebb feladat, de a felhasználható technológiák már lényeges kiforrottabbak és sok esetben garanciát is vállalnak a kivitelező cégek. Ilyen technológia lehet például a talajhő szivattyúk alkalmazása, kiaknázva a felső néhány tíz méter talaj hőtározó képességét. 91

Kevésbé jelentős, de gyors eredményeket a már meglévő termálkutak által felszínre hozott, és még nem hasznosított energia kiaknázása hozhatna. Ehhez elsősorban a működő kutak és az azokhoz kapcsolódó rendszerek energetikai vizsgálata szükséges. Az így szerzett tényleges működési adatok alapján lehetne ezen szegmens lehetőségeit felmérni. VII. LEVEGŐVÉDELEM A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/E. (1) pontja szerint a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell a levegőterheltség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a levegőterheléssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program központi része a tematikus akcióprogramok (5. fejezet). Ennek az alábbi fejezetei közvetlenül érintenek levegőkörnyezeti feladatokat: 5.2. Éghajlatváltozás 5.3.1. Beltéri levegőminőség 5.4.2. A települések levegőminőségének javítása 5.4.4. Közlekedés és környezet 5.3.5. Klíma és egészség 5.9.3. Kémiai és sugárbiztonság Debrecen MJV környezetvédelmi programjának ezen fejezete a város levegőkörnyezetének jellemzőit, a levegővédelemmel kapcsolatos célállapotokat, főbb intézkedéseket, ellenőrzési és értékelési eszközeit, ill. ezek várható költségigényét vizsgálja. Áttekintjük a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus fentiekben felsorolt akcióprogramjaival összefüggő levegőkörnyezeti jellemzőket és városi adottságokat. VII/l. Általános jellemzés A város természetföldrajzi elhelyezkedése bizonyos meteorológiai helyzetekben kedvez a tartós levegőterheltség kialakulásának. A homokos, laza talajt a szél könnyen felkavarja, porfelhő keletkezik. A környezeti levegő igénybevétele (mobilitása miatt) nem korlátozott, használatát a terhelése jelenti. A levegőkörnyezet állapotát folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport: terhelés, átalakulás, levegőterheltség. Végső cél a megfelelő életminőséget biztosító levegőminőség tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek, ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A technológiai rendszerek levegővédelmi követelményeit a BAT, az elérhető legjobb technika szempontjai tartalmazzák. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén eredetű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás ún. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A külső levegőkörnyezet használatának, terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok határozzák meg. A jelen felülvizsgálat levegővédelmi fejezetét már az új (2011. január 15-től hatályos) jogszabályok értelmében készítettük. 92

Az időközben megjelent és hatályossá vált levegővédelmi jogszabályok: Új Régi (helyett) 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet Ezekre tekintettel (többek között) módosultak az alapfogalmak és a légszennyező anyagok köre: Régi Új Légszennyezés Levegőterhelés Légszennyező pontforrás Levegőterhelő pontforrás Légszennyezettség Levegőterheltség NOx légszennyezettség NO 2 levegőterheltség TSPM légszennyezettség PM 10 levegőterheltség Hatásterület* -- -- Hatásterület lehatárolás** *: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. 5a szerint **: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklet 13. pont NOx: nitrogén-oxidok; NO 2 : nitrogén-dioxid; TSPM: totális szálló-por; PM 10 : szálló-por frakciója MSZ EN 12341:2001 szerint; PM 2,5 : szálló-por frakciója MSZ EN 14907:2006 szerint. A régi rendeletekben a NOx miatt összehangolható volt az emisszió-transzmisszió-immisszió. Az új levegővédelmi rendeletekben ez az összhang megbomlott. Ezért módosítani kell az emisszió/immisszió-mérési gyakorlatot és adatbázist. A joghézagra tekintettel a jelen felülvizsgálat során a következőképpen járunk el: - az NO 2 és PM 10 levegőterheltséget az NOx és PM kibocsátások okozzák - a mért/számított NOx levegőterheltséget NO 2 immissziónak tekintjük. Összesítve: biztonsági megfontolásból a teljes NOx és PM kibocsátást NO 2 és PM 10 anyag-ként értelmezzük. Az előbbi feltételezések a levegőterhelés és levegőterheltség vonatkozásában biztonsági megoldást jelentenek. A környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékekkel és küszöbértékekkel kapcsolatos szabályokat az Európai Tanács 1999/30/EK és 2008/50/EK irányelvei tartalmazzák. Az új levegőminőségről szóló 2008/50/EK irányelv alapján az EU tagállamoknak 2020-ig a 2010-es értékekhez képest átlagosan ötödével kell mérsékelniük a finom por koncentrációját a városi területeken. 2015-ig már 20 µg/m 3 alá kell csökkenteni a por jelenlétét. Utóbbira tekintettel a 14/2001. (V. 09.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosító 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet új tájékoztatási/riasztási határértékeket állapított meg. Ezért Debrecen MJV Önkormányzata a 36/2003. (XII. 15.) Kr. szmogriadó rendeletét módosította (28821/2009) ill. 28821/2009. számon új szmogriadó tervről szóló rendeletet alkotott: 50/2009. (XII.16.) Ö.r. Ezzel is magyarázható, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi zöldhatóság (TIKTVF) az OLM keretében (a PM 10 mellett) megkezdte a PM 2,5 szálló-por levegőterheltség mérést is 93

Debrecen városban, ill. egy automata mérőállomást áttelepített. Ez a (Debrecen, Benedek téri) mérőállomás közlekedési eredetű levegőterheltségeket mér. Több jelentős nemzeti/országos program is megszületett, ill. módosult. Új levegővédelmi célok fogalmazódtak meg. Az új tervek/programok közül a levegővédelem szempontjából fontosabbak: - A kormány által elfogadott Új Széchenyi Terv 7 programja közül a Zöldgazdaságfejlesztési Programja, valamint a környezetbarát fejlődés elősegítésére született Környezet és Energia Operatív Program hívatott elsősorban biztosítani a fejlesztéseket megtámogató pályázati lehetőségeket. - Felülvizsgálatok alapján módosultak a Levegőminőségi Intézkedési Programok. (Debrecenre vonatkozóan: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=47&hid=1078 ). Az 1999/30/EK irányelv által a PM 10 -re vonatkozó egészségügyi határértékek betartásával kapcsolatos intézkedéseket a http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2029 fájlok tartalmazzák (Debrecenre vonatkozóan: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/9_zona_debrecen_mod.pdf). - A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) átfogó célja a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése, ill. a környezeti fenntarthatóság; új pályázati lehetőségeket teremt. (Elérhetősége: http://www.nfu.hu/doc/356 ). - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programja fejlesztési régiókra és ágazatokra határoz meg fejlesztési forrásokat. (Az Észak-alföldi OP EAOP elérhető: http://www.eszakalfold.hu/uploads/file/eszakalfoldioperativprogram/eaop_adopted_hu. pdf). A jogérvényesítési feladatok többsége a területi környezetvédelmi hatóságra hárul. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük, a közlekedés és a (lakossági) tüzeléstechnika, ill. a diffúz levegőterhelés adatai számíthatók. Egyes tevékenységek (pl. benzinkezelés) levegőterhelése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. Levegőterhelés A levegőterhelés (emisszió) oka a levegőterheltségnek és a főbb levegőkörnyezeti folyamatoknak. A levegőterhelés mértéke és szerkezete (aránya) szemlélteti, hogy milyen mértékben bocsát ki légszennyező anyagokat. A határértékekhez való viszonyítással/értékeléssel képet kaphatunk az elmaradt területekről és a legfontosabb technikai/műszaki feladatokról. Ezért jelen felülvizsgálat során nem csak DMJV levegőterheléseit összesítjük, hanem (összehasonlítandó) szemléltetjük az EU/nemzeti/megyei adatokat és törekvéseket is. A levegőterhelés legfontosabb jellemzőit, a jelen felülvizsgálat módszereit és eredményeit a 9. sz. mellékletben közöltük. Az 1990-es években Debrecenben jelentős mértékben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, az utóbbi években azonban ismét növekszik a levegőterhelés. 2008-ban a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 236 db, pontforrások száma 435 db, technológiák száma: 153 db. Nyilvántartott légszennyező anyag: 81 db. 94

Debrecenben is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználás; ózonkárosító anyagot 3 db telephely használ fel. A városban az erősen szennyező ipari technológiák visszaszorultak, az új vállalatok ipari parkokban helyezkednek el. 2009. évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 680 db, míg Debrecen városban 236 db. A Felügyelőség Központjának illetékességi területen légszennyező technológiák száma 357 db, a pontforrások száma 1140 db volt. A kibocsátott anyag 105 típusú. Ugyanezen mutatók alakulása 2009. évben Debrecen városban: technológiák száma 158, a pontforrások száma 415 db, a kibocsátott anyag 78 féle. 2009. évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtái (t/év) illetékességi terület és Debrecen vonatkozásában Szennyező anyag Illetékességi terület Debrecen t/év t/év SO 2 102 21 CO 1037 96 NOx 494 219 szilárd anyag 147 11 egyéb 195 24 összesen: 1975 371 (Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2011.) Az ózonkárosító anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (2010. január 1-től az 1005/2009/EK rendelet), a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 9. -a, valamint az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 824/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (F-gáz rendelet) 3. cikke a helyhez kötött berendezések kötelező évenkénti, nagyobb rendszereknél ennél gyakoribb szivárgásvizsgálatot ír elő. Az üzemeltetőknek LAL/FL lapon levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás keretében jelenteni kell a hűtő, légkondicionáló, hőszivattyú berendezés hűtőköreit, ill. az LM/FL légszennyezés éves mértéke bejelentéssel a legalább 3 kg ózonréteget lebontó anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gáz terheléseket 2010. évtől. Ezen terhelések összesítése ill. OKIR/LAIR adatbázisba illesztése még nem történt meg. Debrecen egyes külterületein a mezőgazdasági eredetű levegőterhelés is jelentős. A legjelentősebb problémák az állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer-, műtrágya kiszórása, a betakarítás, a terményszárítás és -tárolás. Mára a közlekedési, a kommunális és a 140 kw bemenő hőteljesítmény alatti tüzeléstechnikai eredetű levegőterhelés meghatározóvá vált. Ezen tevékenységek levegőterhelési terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok részben szabályozzák, így speciális módszerekkel lehet meghatározni. A jogérvényesítési feladatok döntő része a debreceni önkormányzatra hárul. A levegőterhelés diszperziója (transzmissziója, terjedése stb.) döntően a klíma és a szél jellemzőitől függ. A levegőterhelés okozta immisszió modellekkel is számítható. A légnyomás, 95

a szél, ill. az időjárás szerepe is vitathatatlan a levegőterheltség eloszlásában vagy felhalmozódásában. Például anticiklonok idején a légszennyező anyagok feldúsulásának megvannak a feltételei (különösen hőmérsékleti inverzió esetén). Ronthatják ezt a helyzetet a kedvezőtlen beépítési viszonyok is. A városban a zöldterületek csökkenése, az átszellőzés változása, a megváltozott hőfokeloszlás is gondot okoz. A szmogképződés szempontjából különös jelentőségűek a szénhidrogének (per)oxidációs termékei, mivel az illékony szerves vegyületek (VOC) anyagokból fotóoxidáció útján toxikus anyagok keletkeznek. A levegőterheltség mérése történhet kémiai-, illetve bio-hálózati módszerekkel. Meghatározó az OLM mérőhálózat használata; ebben a jelentősebb kémiai légszennyező anyagok (NOx, SO 2, ÜP, ózon, CO, PM 10, BTEX) koncentrációját méri a zöldhatóság: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TI-KTVF). Az EU jogszabályokra tekintettel kiterjesztették a mérendő légszennyező anyagok körét (p1. PM 2,5, toxikus fémek, PAH). Az Országos Levegőterheltségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. Debrecen város az ország mérsékelten szennyezett, ill. tiszta területei közé tartozik. A város lakosságának körülbelül a harmada mérsékelten szennyezett levegőjű területen él. Oksági kapcsolat mutatható ki a környezeti levegő minősége és a légzőszervi és egyéb megbetegedések között. A szilárdanyag (PM) és troposzferikus ózonkoncentráció viszonylag magas értéke növekvő probléma. A város levegőminőségét a szálló por kedvezőtlenül befolyásolja. A szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Az NOx és az ózon (O 3 ) környezeti koncentrációjának utóbb tapasztalt általános emelkedése a növekvő gépjárműállománnyal magyarázható. A város belterületein és a forgalmas (4., 35. és 47. sz.) főútvonalak mentén a légzési zónában magasak a szennyezőanyag-koncentrációk. A fotokémiai szmog keletkezéséhez a gépjárművek nagymértékben hozzájárulnak. A levegőkörnyezeti problémákat megelőző intézkedésekkel lehet kezelni, pl. forgalomszervezés, a szálló por megkötése a zöldfelületek növelésével. A Debrecen környéke zónacsoport levegőterheltségének javítására Levegőkörnyezeti Intézkedési Program (LIP) készült 2004. áprilisban, végrehajtását a zöldhatóság, a TIKTVF koordinálja. A LIP 8. pontjában meghatározott és ütemezett intézkedések első értékelése 2004. novemberben történt meg a TKTVF illetékességi területe évenkénti állapotértékelése során. A LIP 8.3. fejezetében megjelölt, a levegőterhelés javítását tervező 10 db jelentős légszennyezőt minden évben a végrehajtás szempontjából ellenőrzik. A TIKTVF a 2004-2015. évekre vonatkozó LIP-ot 2008. évben kiegészítette a PM 10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervvel. 96

A legfontosabb intézkedések: - TEVA Gyógyszergyár Zrt. területén a Regeneratív Termikus Oxidáló (RTO) kiviteli tervei elkészültek; 8 db üzemhez csatlakozó gyűjtővezetéket kiépítették; az RTO beszerelése befejeződött. - Sellaton Hajlítottbútor Gyár Zrt. a lakossági panaszokat kiváltó széntüzelést beszüntette; bioforgácsot és tűzifát használ tüzelőanyagként; az adagolás automatizált; csak leválasztó ciklont használnak. Egyes tipizált termékeknél vízoldó lakkot alkalmaznak; a környezeti oldószerpanaszok megszűntek. (2009. évben megszűnt a Sellaton Hajlítottbútor Gyár Zrt; jogutódjának a vonatkozó intézkedéseket érvényesíteni kell.) - A DAEWOO MGM Zrt. egységei a korábbi telephelyről ki-, ill. áttelepültek. Ezek közül legjelentősebb a FAG Magyarország Ipari Kft. áttelepülése és új üzem építése a Debreceni Ipari Parkban. A LIP végrehajtásába bevont telepek végrehajtják saját (elsősorban a levegőterhelés csökkentését tervező) feladataikat. A zöldhatóság a LIP céljainak és szempontjainak figyelembevételével engedélyezi Debrecen egyéb tervezett nagyberuházásait, építkezéseit is. Ezek közül jelentősebbek: Debrecen Déli Ipari Park, Debrecen Repülőtér, Debrecen Fórum Vásárcsarnok és Vásárközpont, Nyugati Tehermentesítő Kiskörút, Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ, 2-es villamosvonal, Emlékkert, kerékpárút-hálózat, BT új tudásközpont, Airport Debrecen üzleti Park. Az előzőekben felsorolt fejlesztések mellett az alábbi fejlesztéseknek is van közvetett levegővédelmi hatása: Tudományos Park, Város-rehabilitáció, Megújuló Apolló tömb, BT új tudásközpontja, Airport Debrecen üzleti Park, Regionális Kiállítási és Vásárközpont, Arculatformáló fejlesztések. (Elérhető: http://portal.debrecen.hu/gazdasag/fejlesztes ). Debrecen MJV rendszeresen módosítja a közigazgatási terület településszerkezeti tervlapjait. A módosításokat a (levegő)környezetvédelmi fejezetek figyelembevételével engedélyezik. Figyelemre méltó a körforgalmi közlekedésszervezés, a Nagyerdő-fejlesztések (Gyógyfürdő, Stadion, Parkerdő) és a tömegközlekedés átalakítása. Utóbbiak társadalmi (civilszervezeti) vitákat generálnak. Elhózódik (egy NGO szervezet hozzáállása miatt) a 4. sz. főút Debrecent elkerülő szakasz második üteme (KÖZOP-3-1.1-07-2008-0029). Ez jelentős forgalomi korlátozást és levegőterhelést okoz Debrecen 4. főút menti belterületi szakaszán. A beruházás jellemzői és a környezetvédelmi megoldások, ill. a belterületi levegőterhelések miatt gyorsítani kell a létesítést. A LIP fejezeteiben megjelölt feladatok pontosításával és kiegészítésével az alábbi intézkedések segítik a PM 10 levegőterheltség csökkentését 2013. évig Debrecen levegő-környezetében: - a 2. sz. villamos megindítása - tömegközlekedés támogatása - parkolóházak építése - elkerülő utak megépítése - úttisztítás, sószórás átszervezése - zöldfelületek bővítése, gondozása - kommunális tüzelés-szerkezet átalakítása. A LIP keretében nem csak az ipari/építési légszennyezőket értékelik, hanem a háztartási tüzeléstechnika és a közlekedés tervezett feladatait is. 97

A földgázfogyasztó háztartások száma növekedett, ugyanakkor a (fajlagos és abszolút) földgázfelhasználás csökkent. Ennek több oka van (p1. technikai fejlődés, a távhőszolgáltatás és távfűtött fogyasztói rendszerek korszerűsítése: a hőleadónkénti szabályozhatóság, költségmegosztás, megújuló energiák - nap- és bioenergia - használata.) Sajnálatosan az alternatív energiák használata nincs hatóságilag ösztönözve, bár a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumán tematikus központ alakult. Míg az ipari és tüzeléstechnikai levegőterhelések továbbra is csökkennek, a közlekedés hatása arányaiban is növekszik, így Debrecen levegőterheltségét döntő módon meghatározza. Az útfejlesztések következetes megoldásáig a levegőterheltség növekedése várható. VII/2. Ágazatok levegőkörnyezeti hatásai A városban az alábbi tevékenységek határozzák meg a környezeti levegő terhelését: - gazdálkodás, - közlekedés, - (lakossági) tüzeléstechnika. A gazdálkodáshoz sorolható az energetika, ipari, és mezőgazdasági termelés, szolgáltatások (kereskedelem, turizmus stb.) Energetika Környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. Az egészség- és klímakárosító légszennyező anyagok kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Az 1997. óta eltelt időszakban a város energiafelhasználása alig növekedett. A városban villamos áram ellátását a hagyományos földgáz vagy tüzelőolaj tüzelőanyag felhasználó erőmű, a földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőmű és földgáz, biogáz üzemű gázmotoros erőművek biztosítják. A város energiagazdálkodási hatékonysága mintegy fele az EU országok átlagának. A város összes energia-fogyasztásában a földgáz a meghatározó. A jelenlegi energiagazdálkodás nem aknázza ki a másodlagos és vagy megújuló energiahordozók által nyújtott lehetőségeket. A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei a megvannak, Debrecen földtani és hidrogeológiai viszonyai kedvezőek pl. a termálhő hasznosítás szempontjából. Lehetőség volna a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék égetésére és energetikai hasznosítására, ipari termelés hulladékhőjének továbbhasznosítására. A Környezetvédelmi Program végrehajtása keretében ki kell munkálni a fenntartható energiagazdálkodás kritériumait, különös tekintettel az energia hatékony előállítására, szállítására és takarékos felhasználására, továbbá a megújuló energiahordozók elterjesztésére. Bár a termelés célú energiahasználat hatásfoka folyamatosan javul, nem mondható el ugyanez a háztartásokról, a közlekedésről és a szolgáltatásokról. A lakossági és a közlekedési szektor energiahatékonysága gyenge és figyelmet kíván. Nagy kihívás Debrecen számára is a jövő gazdasági fejlődése és az ezt megalapozó környezetbarát energetikai szektor harmonizálása. Az ország legjobb adottságú bio-erőműve épülhetne meg a Vértesi úti hulladéklerakó szomszédságában. A tervezett erőmű lágy szárú biomasszát, elsősorban szalmát hasznosítana: villamos energiát termelne, a hulladékhőt hőszolgáltatásra hasznosítaná. 98

Az EU politikailag elkötelezett a megújuló energiák hasznosításának bővítése iránt. A hazai megvalósítás lassan halad, hosszú távon nehézségekbe ütközik. Mivel a megújulók versenyképességét jelenleg magas fajlagos költségeik is gátolják, az állami szerepvállalás elengedhetetlen széleskörű elterjedésükhöz. Európai gyakorlat szerint országonként eltérően, de beruházási támogatással, adókedvezményekkel, ártámogatással, illetve zöld bizonyítvány kiadásával kell támogatni az ilyen beruházásokat annak érdekében, hogy teljesítsék a 2001/77/EK irányelv előírásait. Ipar A Debrecenben működő jelentősebb gazdasági társaságok tevékenységüket tekintve alapvetően három nagyobb csoportra oszthatóak. Az ipari tevékenységet végzők közül kiemelkedik a német FAG Magyarország Ipari Kft. (kúpgörgős csapágyak gyártása), az amerikai, NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) és az izraeli tulajdonban lévő TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszeripar). 2007/2008 folyamán mind a három cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A közeljövőben újabb nagyvállalatok letelepedése várható, amelyek nagymértékben alapoznak a helyi tudásbázisra is. A jelentősebb vállalatok: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszerkészítmények gyártása) 2. E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. (villamosenergia-elosztás, -kereskedelem) 3. COLAS ÚT Zrt. (autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése) 4. Friesland Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. (tejtermékek gyártása) 5. NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) 6. Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. (tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem) 7. Debreceni Hús Zrt. (hús-, baromfihús-készítmény gyártása) 8. FAG Magyarország Ipari Kft. (csapágyak, erőátviteli elemek gyártása) 9. Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. (vízi és egyéb létesítmények építése) 10. Hunép Universal Építőipari Zrt. (épület, híd-, alagút-, közmű-, vezetéképítés) A jelenlegi jogi szabályozás elsősorban a jelentéskötelezett ipari pontforrásokra vonatkozik. A kötelező adatszolgáltatás, a rendszeres mérési kötelezettség, a BAT szerinti üzemeltetés, az engedélyezés kötelezettsége stb. eredményeként ezen források levegőterhelése fokozatosan csökkent és mára elvesztette domináns szerepét. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak: - egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező vállalkozások: 16 db - környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező vállalkozások: 30 db - környezetvédelmi engedélyt kapott létesítmények: 41 db. Ezen telephelyek listáját a 10. sz. melléklet tartalmazza. Az EU rendszeres jelentést kér, az ún. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Az EPER jelentés az IPPC hatálya alá tartozó cégek levegőbe és felszíni vízbe (közvetlenül és közvetetten) bevezetett éves, megadott küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza üzemenként, valamint szennyezőanyagonkénti és országos összesítésben. 99

Ezek a kibocsátók: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (Debrecen, Pallagi út 13.) 2. Debreceni Hús Zrt. (Debrecen, Vágóhíd u. 9.) 3. DKCE Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (Debrecen, Mikepércsi út 1.) A korábban jelentős szennyezőanyag kibocsátó Deko-Food Zrt. tulajdonosváltás miatt (CGC HUNGARY Kft.) átszervezte/csökkentette termelését: levegőkörnyezeti hatása jelentéktelen. OKA: ózonkárosító anyagokat használó telepek száma: 3 db 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt., 2. Hűtő-Klima 96 Kft., 3. ICE-STAR Kft. A SO 2, CO, NOx és PM komponensek esetében az energiaszektor számít a fő kibocsátónak. Kibocsátók\kg/év SO 2 CO NOx PM DKCE Kft. Debrecen - 101361 125434 - E.ON Energiatermelő Kft. Központ 238 408 35448 78 E.ON Energiatermelő Kft. GM Erőmű -- 75825 98354 -- TEVA Zrt. Debrecen -- 1227 23822 1397 (ahol SO 2 : kén-dioxid, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok, PM: szilárd anyag szálló por; mértékegységek: kg/év, 2008. évi adatok). Radioaktív izotóp kibocsátó telephelyek száma: 5 db (26 tanszékkel, klinikával). Üzemanyagtöltő helyek száma: 39 db. Jelentéskötelezett hűtőkört alkalmaz 17 légszennyező (48 hűtőkör). Az ipari eredetű levegőszennyezésért döntően néhány telephely kibocsátása felelős. Az ipari termelés új technológiái jobb hatékonyságot és általában kisebb környezetterhelést, környezetigénybevételt jelentenek. Az új beruházások esetén az ún. barna mezős beruházásokat kell támogatni a zöld mezős beruházásokkal szemben. Magyarország 2007. és 2013. közötti fejlesztési pólus-programja keretében Debrecen nyolc fejlesztési kulcsprojektet fogalmazott meg: - Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont - Pharmapolis - Agár-Innovációs Tudásközpont - Szilíciummező - Airport Debrecen Business Park - Debreceni Regionális Kiállítási és Vásárközpont - Accent Tudásközpont - Debreceni Egyetem Humánerőforrás-fejlesztési és Üzleti Tudásközpont Ezek a kulcsprojektek tudományos és technológiai innovációt, ill. a BAT elterjedését biztosítják. Mezőgazdaság A város természeti erőforrásai kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági termelés számára. Számottevő az állattenyésztés és a mezőgazdasági hulladékok kezelésének bűzkibocsátása. 100

A mezőgazdasági kemikáliák és a szerves trágya felhasználása csökkent. A termőképesség javítását célzó meliorációs célú beavatkozások területe is jelentősen csökkent. A talajhasználat kedvezőtlen eróziós, deflációs jelenségei időszakos porképződéssel párosulnak. A földhasználat és a termelési szerkezet csak részben van összhangban a természeti adottságokkal. A mezőgazdasági hulladék, mint potenciális (megújuló) energiaforrás hasznosítása megoldatlan. Az Európai Unió fokozatosan leépíti a termelési típusú támogatásokat és azokat nagyrészt egyéb, nem termelési, így pl. környezet- és tájgazdálkodási, valamint vidékfejlesztési célokra fordítja. A meglévő lehetőségeket a továbbiakban csak akkor lehet kihasználni, ha az árutermelés szempontjai és a környezetvédelem igényei között a jelenleginél nagyobb összhangot teremtenek. Közlekedés A közlekedés az anyagi javak cseréjét biztosítja az alapfunkciók között: a térszerkezet működésének feltételrendszere. A közlekedési infrastruktúra a területi munkamegosztásban is fontos szerepet játszik; a területi egyenlőtlenségek csökkentésének fő eszköze. A városi közlekedés önálló rendszert alkotva szolgálja ki az igényeket. A közlekedési hálózatok hierarchikus rendszerek. Az előbbi szempontok is igazolják, hogy az élhető város fontos eleme a fenntartható közlekedés. A komplexitás a rendszer egyes elemeinek (ember, műszaki-technikai háttér, infrastruktúra, szállítás) együttműködését, harmonizálását jelenti. Debrecent több európai fontosságú közlekedési folyosó érinti, így ideális kiindulópontul szolgál az Oroszország, Ukrajna, Románia és Szlovákia felé irányuló kereskedelmi kapcsolatoknak. A közút-, vasút-hálózat és közlekedés jellemzőit, ill. a repülés adottságait az V. sz. fejezetben részleteztük Debrecen tömegközlekedését egységesítették. A DKV szervezi a helyi forgalmat (átvette a Hajdú Volán Zrt.-től a belterületen működő buszokat, korszerűsítette járműállományát, új járatokat indított, létrehozta a Cívisbusz Konzorciumot, új rendszert vezetett be a mobilparkolásban és az utas-tájékoztatásban stb.) Az utóbbi években a debreceni közlekedés minősége romlott: szinte kezelhetetlen mértékben megnövekedett a közúti forgalom, amely eltolódott az egyéni közlekedés felé. Utóbbi kevésbé hatékony, jobban szennyezi a környezetet, fajlagosan több útfelületet igényel. A megnövekedett forgalom miatt látványos torlódások alakultak ki. A nagyvárosi közlekedési problémák megoldási lehetőségei: - területhasznosítás megváltoztatása, - közlekedés költségeinek erőteljesebb átterhelése, - forgalom korlátozása, - közforgalmú (tömeg)közlekedés fejlesztése, - kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése. A város levegőterheléséért döntő mértékben a gépjárművek a felelősek, elsősorban a CO, CO 2, NOx, SO 2, szerves szénhidrogén-vegyületek (CH) és illékony vegyületek (VOC) kibocsátása, majd a kémiai reakciók következtében (NOx és VOC reakciója) keletkezett troposzférikus ózon révén. 101

A levegőszennyező anyagok közül a CO és NOx tekintetében a legjelentősebb kibocsátó a közlekedés. Ugyancsak jelentős a közlekedés felelőssége az ún. illékony szerves vegyületek (VOC: volatile organic compounds) kibocsátásában. Az elmúlt időszakban a közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb okozóivá váltak, amit jól mutat a levegőszennyezettségnek a nagy belső és/vagy átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. Pozitív változások: - az ólmozott benzin forgalmazásának megszűnése. - közlekedésszervezés. - korszerű járművek, technikai megoldások elterjedése, - útrekonstrukciók, - szervezeti átalakulások, - egységesített tarifa, - a 2. sz. villamos megindítása, - intermodiális központ kialakítása, - tömegközlekedés támogatása, - parkolóházak építése, - elkerülő utak megépítése, - úttisztítás, sószórás átszervezése, - zöldfelületek bővítése, gondozása. Lakossági tüzeléstechnika A háztartási hőigényeket (fűtés, melegvíz, főzés) villamos energiával és tüzelőanyagok felhasználásával biztosítják. Utóbbi történhet távhőszolgáltatás, tömbfűtés, ill. egyedi fűtések keretében. A tárgyi zónában meghatározó a földgázzal történő egyedi fűtés: A lakossági fűtés szerkezete jelentősen megváltozott. A földgázhasználat elterjedése kedvezett a felületi jellegű terhelés csökkentésének, háttérbe szorult az olaj és a szén égetése. A lakótelepeken és egyes belvárosi körzetekben a távhőszolgáltatás kedvező energetikai és környezeti hatású. Az energiahatékonyság az ún. panelprogram segítségével növelhető. Az energiahordozók árarányainak változása, a műszaki lehetőségek kibővülése miatt Debrecenben tovább növekedett a vezetékes lakossági gázellátás. Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen jelenség, hogy az újonnan épülő társasházak egyedi gázfűtést alkalmaznak, mert a hőszigetelés és a szabályozhatóság ellenére a lokális levegőterhelés növekszik. A külterületeken hagyományos kazánokban (csomagolási) hulladékot is égetnek, az Országos fatüzelési program hatására a tűzifa ellátás akadozik. Bár a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a sugárzásból keletkező levegőterhelésre, a levegő munka-egészségügyi védelmére, a zárt terek levegőminőségének szabályozására, ill. a klímavédelmi törvényt még csak előkészítik, a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjaira tekintettel az alábbi szakterületek levegővédelmi jellemzőit is ebben a fejezetben vizsgáljuk: 102

- éghajlatváltozás - beltéri levegőminőség - a levegőminőség javítása - klíma és egészség - kémiai és sugárbiztonság Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás a gazdaságot és társadalmat is érintő kockázat. A klímapolitikánk irányait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elkészített és elfogadott stratégia jelöli ki. Folyamatban van a kapcsolatos törvény elfogadása. Fő célkitűzések: - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, - az energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése, - növényborítottság növelése, - ökológiai károk megelőzése, enyhítése, - sztratoszférikus ózonréteg védelme, - klímatudatosság erősítése. A nemzeti célkitűzéseket a települési környezetvédelmi programnak is figyelembe kell venni. A településeknek is hozzá kell járulnia az EU 2020-ra elérendő céljaihoz: - üvegházhatású gázok 20 %-os kibocsátás-csökkentése, - az emisszió-kereskedelmi rendszer megújítása, - megújuló energiák felhasználási arányának 20 %-ra növelése, - az új gépjárművekre vonatkozó környezeti normák szigorítása (95 gco 2 /km). Elméleti számításaink szerint Debrecen város légszennyezői által kibocsátott CO 2 tömege: - tüzeléstechnika: 299.170 t/év - közlekedés (belterület): 422.677 t/év. Beltéri levegőminőség A beltéri levegőminőséget meghatározza: - a környezeti levegő minősége, - belső terekben termelődő szennyező anyagok - égéstermékek, dohányfüst, - illékony szerves szennyezők, - radon (gáz), - bűz (intenzitásának mértékegysége: olf), - penészgombák, baktériumok. A baktérium- és penészproblémák mindig akkor jelentkeznek, ha túl sok nedvesség van jelen, amely származhat magából az épületből, vagy a használó tevékenységéből. A radon nagy része a talajból kerül a lakásokba, kisebb része az építőanyagból, a vízből, a konyhai gázból és a levegőből származik. A hévizek radioaktivitása döntően a geológiai környezetben felvett radontól és rádiumtól ered. A beton sugárterhelése 40 Bq/kg. Depresszió (szellőztetés, padlófűtés) segíti a radon bejutását a belterekbe. 103

A beltéri levegőminőség egészségre gyakorolt hatása még nem kellően ismert, az adatbázis hiányos. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM rendeletben három fajta határérték (koncentráció) található: - megengedett átlagos koncentráció (AK) - csúcskoncentráció (CK) - műszak során eltűrt legmagasabb (maximális) koncentráció (MK) Ezek a koncentrációértékek tekinthetők a beltéri levegőminőség minimális feltételeinek. A levegőminőség javítása Az élhető település elsőrendű feltétele a jó levegő: a levegőkörnyezet minősége. A környezeti levegőminőség előírt értékeinek betartásához a LIP ütemezett végrehajtása szükséges. A levegőterhelés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. A Genfi Egyezmény előírásai, az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv a városi levegőtisztaság-védelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgálnak. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra az SO 2 -kibocsátást 82 %-kal, az NOx kibocsátást 60 %-kal, a VOC-t 51 %-kal, az NH 3 -at 27 %-kal és a primer PM 2,5 -t 59 %-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. Biztosítandó e célok időarányos teljesítése. Debrecen levegőminőségi jellemzői: - levegőterhelést okozó tényezők: ipari szennyezés, fűtés, gépkocsi közlekedés, - jelentős probléma a gépjárművek kipufogógáz kibocsátása, - a gépkocsikból származó szennyeződést befolyásoló tényezők: - forgalom nagysága - sebesség - gépjármű állomány korszerűsége - úthálózat/karbantartás minősége. - a város levegőminőségéről pontos képet adnak a monitoring hálózatok. Debrecen levegőminősége javítható, ha - a gépjárművek műszaki állapota lényegesen jobb lenne, - a személygépkocsikat felszerelnék katalizátorral, - a lakosság a tömegközlekedést preferálná, - a vezetési mód megváltozna (gyorsulások nélkül), - elterjedne a P+R rendszer (parkol és utazz tovább), - a nem motorikus közlekedést preferálnánk, (pl. kerékpározás, gyalogos-közlekedés), - a gázüzemű gépjárművek közlekedési alkalmazása széles körben elterjedne, - az átmenő teherforgalom jelentősen lecsökkenne (körgyűrű teljes megépítése), - széles körben leterjedne a földgázrendszerű energiatermelés, - megvalósulna a csúcsidőre eső forgalom időbeli széthúzása, - biztosítható lenne a folyamatos haladás a zöldhullám megvalósításával, - tovább drágulna a magánközlekedés. A város szellőzési viszonyai közvetlen és hangsúlyozott hatást gyakorolnak az emberi egészségre, a városi életminőségre, a fűtés, illetve a légkondicionálás energiafogyasztására, a levegőterheltség koncentrációjára stb. 104

A levegőterheltségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet eredményeként meghatározásra került a szálló por (PM 10 ) tájékoztatási és riasztási küszöbértéke. Az önkormányzati szabályozás ellenére továbbra is történnek nyílttéri hulladék- és avarégetések jelentős lokális levegőterhelést okozva. Szigorítani kell a vonatkozó rendeletet. Klíma és egészség A városi környezetben jelenleg a hőmérséklet hatása, az extrém meteorológiai események jelentenek jelentős egészségi kockázatot. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség mértéke. Klimatikus tényezőkkel kapcsolható a biológiai allergének. A légköri pollenkoncentráció növekvő tendenciát mutatott: jelentős volt az igen magas (>100 pollenszem/m 3 ) pollenkoncentrációjú napok száma. A levegő allergén virágportartalma azonban nem mutat lineáris csökkenést a parlagfű területcsökkenésével, mivel pollenképzése igen intenzív. A parlagfű-mentes környezet fenntartása folyamatosan igényli a hatóság következetes közreműködését. A beépített területeken a meteorológiai elemek módosulnak a környező természetes felszínekhez képest: a város saját klímát alakít ki. A városklíma jellegzetes eleme az ún. városi hősziget. A város és vidéke közt legerősebb hőmérsékleti különbség derült, szélcsendes éjszakákon, anticiklonális helyzetekben alakul ki. Debrecen beépítési szerkezete sajátosan féloldalas, ami a hősziget kialakulása szempontjából is érdekes feltételeket teremt. A város keleti részén a kertes családi-házas beépítés dominál, míg a nyugati oldalon a lakótelepek 4-14 emeletes panelházai uralkodnak. A mesterséges talajfedés aránya keleti oldalon nagyrészt 50 % alatt, míg nyugaton 50-75 % között van. Az átlagos maximális hősziget intenzitása Debrecenben 2,4 o C: a fűtési félévben 1,8 o C, a nem fűtési félévben elérte a 3,l o C-ot. A nagy beépítési sűrűségű, 10-14 emeletes házakból álló lakótelepeken, ahol a mesterséges talajfedés aránya megközelíti az 50 %-ot, 1,3-2,3 o C-ot ér el az átlagos maximális intenzitás. Ez Debrecen sajátos beépítési szerkezetének a következménye. A hősziget kialakulásának oka a mesterséges felszínek eltérő hőgazdálkodásából származó hőtöbblet (nem az antropogén települési hőterhelés). A fő klimatológiai tényező, amely befolyásolja a város szellőzési viszonyait, a városi szél szerkezete. Ez függ egyrészt az atmoszférikus széláramlástól, amely klimatológiai tényező, másrészt a városszerkezet sajátosságaitól, vagyis a beépítettség mértékétől, a házak magasságától, az utak szélességétől és vonalvezetésétől, illetve ezeknek az uralkodó szélirányokhoz viszonyított irányítottságától. A város szellőzési viszonyainak kifejezésére legalkalmasabb a levegő szennyezettség koncentrációjának alakulása. A toronyházak jelentős mértékben módosítják a légáramlás szerkezetét az utcákban, az úttest szintjén: hozzájárulnak a levegőminőség javulásához. Kémiai és sugárbiztonság A sugárzás (radioaktív, röntgen, mikrohullám, gamma vagy ultraviola sugárzás, radongáz) műszeresen érzékelhető jelenség; az emberi érzékszervek nem jelzik. A sugárzásvédelem szempontjából a sugárzásokat feloszthatjuk ionizáló (radioaktív és a röntgensugárzás) és nem ionizáló (UV sugárzások, elektromágneses terek) sugárzásokra. 105

A technikai sugárzások alatt az ember alkotta elektromos- és mágneses berendezések által létrehozott sugárzásokat értjük; az elektromos berendezések és mobil kommunikációs eszközök használata során keletkeznek. Ilyen eszközök: rádiótelefon átjátszó antenna, távvezetékek és transzformátor állomások, villamos háztartási/híradástechnikai készülékek, mikrohullámú sütő, világítótestek, TV antennák és erősítők, villamos járművek stb. Mágneses-, ill. elektromágneses teret hoznak létre, amelynek a térereje a forrástól távolodva csökken. Az utcai transzformátorállomások védőtávolsága 50 m, a városi felső vezetéké 15-30 m, a 120-400 kv-os távvezetéké 70-100 m. Az elektroszmog kioltja azt a 99,5 Hz frekvenciájú rezgést, melyre az agynak szüksége van. VII/3. A jelenlegi állapot bemutatása A levegő terhelés állapotát a hatótényezőkkel és azok hatásaival tudjuk jellemezni. A levegő sok esetben elsődleges hatásviselőként szennyeződik, azonban a további folyamatok hatására más környezeti elem vizsgálatánál a levegőbe kerülő szennyeződés hatótényezőként értékelendő. A levegő terhelésének folyamatos ellenőrzése kiértékelése és a szennyezésének megelőzése nagyon fontos feladat. A levegőterhelés jelentősebb hatótényezői: Gazdaság, Közlekedés, A lakosság által okozott levegőterhelés, Lerakott hulladék (pl. települési hulladék, szennyvíziszap) bomlása, Állattartás, Növénytermesztés, Talajművelés, Illékony anyagok kezelése, tárolása. A levegőkörnyezet terhelése (emisszió-mérleg) A levegőkörnyezet terhelését a légszennyező források kibocsátásaival jellemezhetjük. A források köre, területi elhelyezkedése, kibocsátási jellemzői (a terjedési folyamatok segítségével) elsősorban, a levegőminőséget befolyásolják. A kibocsátás (emisszió) anyagai és mértékei a technikai, üzemeltetési, technológiai folyamatoktól függenek. A kibocsátásokat a TIKTVF által nyilvántartott ipari eredetű emissziók, a tüzeléstechnikai és közlekedési levegőterhelést fajlagos értékek segítségével számítva jellemezzük. A levegőterhelés döntő részét a közlekedésből és a lakossági célú hőtermelésből adódó kibocsátás adja. Az összesített emisszió értékek t/év (2009): SZA\év Technológia Közlekedés* Repülőtér Tüzelés** Összes (t) Σ (%) SO 2 1,3 45,9 1,5 18,7 67,3 0,3 CO 240,0 12365,0 8,1 1553,0 14166,1 68,0 106

SZA\év Technológia Közlekedés* Repülőtér Tüzelés** Összes (t) Σ (%) NOx 338,7 3228,5 16,4 366,5 3950,1 19,0 PM 10,8 682,4 0,6 110,4 804,2 3,9 egyéb 44,0 1705,5 5,9 83,6 1839,0 8,8 Összes (t) 634,8 18027,2 32,5 2132,1 20826,6 100 Σ (%) 3,0 86,6 0,2 10,2 100 *: közúti; **: háztartási, ahol: PM szilárd anyag; egyéb 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok, döntően illékony szerves vegyületek. Az emisszió-mérleg értékelése Debrecen belterületi levegőterhelése döntő módon a közúti közlekedéssel kapcsolatos; domináns légszennyező anyag az NOx. Debrecen város légszennyező anyag kibocsátása arányaiban és mértékében jelentősen változott a vizsgált időszakban. A TIKTVF adatbázisa, ill. Debrecenre vonatkozó számítási eredményeink összehasonlításával megállapítható, hogy Debrecen illetékességi területén - 2007. évhez viszonyítva 8,4 %-al csökkent a technológiai emisszió, - a legnagyobb kibocsátó továbbra is a közlekedés 86,6 %-kal (aránya csökkent) - az ipar/technológia részaránya 3,0 % (2006. évben 1,9 %) - a belterületi tüzeléstechnika részaránya 10,2 %. A kibocsátásra került szennyezőanyagok közül a legjelentősebb mennyiség a CO, az összkibocsátás 68,0 %-a, az NOx aránya 19 % a szilárd anyag 3,9 % az SO 2 0,3 % míg az egyéb anyagok aránya 8,8 %. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar levegőterhelését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan. A 2009. év összesített emissziós adataiból a légszennyező anyagok és tevékenységek egymás közötti aránya állapítható meg (%): SO 2 0,3 CO 68,0 NOx 19,0 PM 3,9 egyéb 8,8 Debrecen 100,0 Ipar Közlekedés Tüzelés Összesen 3,0 86,8 10,2 100,0 - igen jelentős az NOx terhelés, - az egyéb szerves vegyületek részt vesznek a szmog-képződésben, - a jelenlegi jogi szabályozás következtében az ipari levegőterhelés aránya csökken, 107

- jelenleg a tüzelés levegőterhelése nem meghatározó, - riasztóan magas a közlekedési eredetű levegőterhelés (az SO 2 kivételével minden légszennyező anyagra). Egyes légszennyezők (pl. állattartó-, szennyvízkezelő-, komposztáló-, hulladéklerakó-telepek) bűzanyagot is kibocsátanak. A környezeti levegő bűzzel történő terhelése tilos, ill. az üzemeltetés BAT szempontok alapján történhet. A belterületi avarégetés, a külterületi tarló-, nádas égetése korlátozandó. Ezek (illegális és esetenként jelentős) levegőterhelése nem számítható, utólag felmérhető és szankcionálható. A lakossági (<140 kw névleges bemenő hőteljesítmény) és intézményi (<500 kw névleges bemenő hőteljesítmény) tüzeléstechnikai források a jegyző hatáskörébe tartoznak. Szabályozásuk (nyilvántartás, engedélyezés, szankcionálás stb.) alapvetően megoldatlan. A panellakások és néhány közintézmény (táv)fűtése szempontjából meghatározó a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű üzemelése. Az alkalmazott technológia 80 %-os hatásfok feletti értéket tesz lehetővé, szemben a hagyományos erőművek 35 % körüli teljesítményével. Az úgynevezett kapcsolt energiahasznosítás során a gázturbinában elégett földgáz közvetlenül villamos energiát termel. Az erőmű villamosenergia-teljesítménye 95, hőenergia-teljesítménye, pedig 90 MW. A DKCE az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. áramszükségletének 15 %-át állítja elő, a turbinából elvett gőz pedig, Debrecen város egyharmadának, mintegy 30 ezer lakásnak és több intézménynek a távfűtését teszi lehetővé. Az E.ON vállalatcsoport 3 erőműve (DE, DKCE, DGE) által termelt hőt a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. értékesíti. A 3 erőművön kívül a debreceni távhőrendszernek van két különleges hőtermelője is: - az Alföldi Nyomda Zrt.(technológiai hulladékhő) - a DEVIZ Zrt. szennyvíztelepén lévő 3 gázmotor (biogáz felhasználás). A debreceni távhőrendszer elosztóhálózata 3 fő részből áll, ebből a legrégebbi a belvárost látja el. A forró vizes keleti ág döntően a nagy lakótelepeket szolgálja ki, míg a nyugati ág a Tócóskertet és a Tócó-völgyet. A közlekedési levegőterhelés hatósága a (Regionális) Közlekedési Felügyelet. A közlekedési levegőterhelést a KvVM megbízásából, a Közlekedéstudományi Intézet Zrt. fajlagos emisszióértékeinek, ill. a városi közutak hossza és járműforgalma (ÁNF) ismeretében számíthatóak. A közlekedési egyéb légszennyező anyagok között (a CH szerves komponenseken túl) toxikus fémek (pl. arzén, kadmium, nikkel, ólom és egyéb nehézfémek) és karcinogén anyagok (pl. benzol, benz(a)pirén) is találhatók. Különösen veszélyes, hogy a levegőterhelés a talajszint közelében történik, ill. a PM anyagok többsége az alveusokig hatoló PM 2,5 anyag. A közlekedés másodlagos légszennyező hatása: - az üzemanyagok szállítási, tárolási veszteségei: - benzin 0,65 % (töltőállomáson 0,175 %), diesel-olaj 0,03 % - a fék- és gumiabroncskopás 10 mg/km, gk. - az emittált szilárdanyag -30 %-a toxikus fém. A belterületi (pl. bevásárlás célú) járműforgalom jelentős parkolási nehézségekkel küzd. A parkolóknál intenzív terhelés jelentkezhet a (hideg)indítás és forgalomcsúcsok miatt. 108

A közlekedési levegőterhelés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Önmagában egyetlen megoldás nem hatékony. Például a 35 sz. főút belvárosi határszakaszán 2000. évhez képest közel 2,3-szeresére nőtt az átlagos napi forgalom. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok, energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. Levegőterheltség (immisszió) A levegőkörnyezet minőségét a jelentősebb légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A minősítés céljából ezek összehasonlítandóak a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megadott egészségügyi (esetleg ökológiai, ill. tájékoztatási/riasztási) határértékekkel. Debrecen közigazgatási területe a többszörösen módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 9. levegőterheltségi zónához sorolható. Anyag Csoport HÉ SO 2 : kén-dioxid F 250 NO 2 : nitrogén-dioxid C 100 CO: szén-monoxid F 10000 PM: szilárd (PM 10 ) C 50 a B: benzol E 10 O 3 : talaj-közeli ózon B 120 b* As, Cd, Ni, Pb F BaP D, ahol a felső indexek: a: 24 órás; b: 8 órás átlag; b*: 8 órás mozgó átlag; c: éves. As Arzén, Cd Kadmium, Ni Nikkel, Pb Ólom, BaP benz(a)pirén PM 10 anyagban. A PM 10 arzén, kadmium, nikkel, ólom vonatkozásában F és PM 10 benz(a)piren vonatkozásában D, zónacsoporthoz tartozó levegőterhelési határértékeknek kell teljesülni. Csoport LSZ B > HÉ+TH C HÉ - TH D FVK - HÉ E FVK - AVK F < AVK, ahol HÉ: egészségügyi levegőterheltségi határérték (órás); TH: tűréshatár; FVK: felső vizsgálati küszöb; AVK: alsó vizsgálati küszöb; LSZ: levegőterheltség (µg/m 3 ). 109

A vonatkozó levegőterheltségi határértékek: 1. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez µg/m 3 órás 24 órás éves SO 2 250 (24) 125 (3) 50 CO 10000 5000* 3000 NO 2 100 (18) 85 40 PM 10 -- 50 (35) 40 B 10 -- 5 ( ): túllépés db/év; *: napi 8 órás mozgó átlag 9. melléklet a 6/2011. (I. 14.) VM rendelethez µg/m 3 FVK AVK SO 2 75 (12) 50 (8) CO 3500** 2500** NO 2 +NOx 70/32* (24) 50/26* (19,5) PM 10 35/28* 25/20* PM 2,5 17* 12* B 3,5* 2,0* *: éves; **: nyolcórás; ( ): ökológiai; A légszennyező források által okozott levegőterheltséget modellszámításokkal becsülhetjük, ill. mérési adatokkal jellemezhetjük. A levegőterhelés átalakulásának folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. A transzmissziós modellek az emissziós tömegáramok és a választott (pl. leggyakoribb) meteorológiai állapot ismeretében számítják a várható járulékos levegőterheltséget. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a várható levegőterheltség, megbízhatóbbak az immisszió mérések eredményei. A levegőminőség változásának nyomon követésére az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szolgál (automata hálózat 28 településen 51 mérőállomással és 3 háttér állomással, valamint a manuális hálózat mérőpontjai 123 településen). Debrecenben 3 mérőállomás és 3 manuális mérőpont található. Az automata mérőállomásokon mért levegőterheltségi adatok on-line módon lekérdezhetők, ill. az éves értékelések is elérhetők. A levegőterheltség alakulása a TKTVF OLM Immissziómérő Laboratórium mérései alapján (2009. évben): A manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi helyek száma: Település NO 2 Ülepedő por Szálló por Debrecen 3-1 110

A környezeti levegő SO 2 tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008-tól az egész országban, így Debrecenben is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan SO 2 mérés. 2008-tól a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por (ÜP) mennyiségének monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. Az NO 2 mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent. 1. Átlag µg/m 3 ; 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés 2008/2009. fűtési félév 2009. nem fűtési félév 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. NO 2 39,34 98,97 10 Megfelelő 27,21 95,99 0 Jó A 24 órás átlagos levegőterheltség változása: Debrecen SO 2 NO 2 ÜP* PM 10 2006 2,29 33,19 6,53 38,33 2007 2,06 34,18 6,11 40,06 2008 -- 31,74 -- 32,36 2009 -- 31,17 -- 30,77 *ÜP: ülepedő por 30 napos átlagértékek Debrecenben a szálló por PM 10 frakció éves átlagértékei 2008: 32,37 µg/m 3 ; 2009: 30,77 µg/m 3. A 2007. évi szennyezett minősítés jó -ra változott. A PM 2,5 szálló por frakció 2009. évi átlagértéke a Kalotaszeg téri manuális ponton: 30,77 µg/m 3. Értékelések (TI-KTVF) (Forrás: http://tiktvf.zoldhatosag.hu/files/2009allapot_x_12_b.pdf ) Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb. A nitrogén-dioxid szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. A szálló por PM 10 frakciójának mintavétele Debrecen, Kalotaszeg tér mérőállomáson történt. 2008-2009. évben az éves átlag, az 50 %-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008. január. 01-től az egész országban megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés. 2008. január. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (2008. évben megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65., Műhelytelepi Ált. Iskola). A manuális NO 2 -levegőterheltséget Debrecenben már csak 3 helyen méri a TIKTVF: - ÁNTSZ Dósa nádor tér 5-6. 111

- Bölcsőde, Ősz u. 1. - Környezetvédelmi Oktatási Központ Kartács u. 25. A szálló por PM 10 frakciójának mintavétele 2005-2009. években, valamint a PM 2.5 frakció mintavétele 2009. évben az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson. 2007. évben Debrecen város a PM 10 terheltség tekintetében még szennyezett, míg 2008. évben megfelelő és 2009. évben már jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A 2006. és 2009. évben elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM 10 /PM 2.5 frakciók tömegkoncentrációnak átlagos aránya 25/75 % körüli érték. Fűtési időszakban a 10/90 %-ot is meghaladja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez. 2007. évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében még szennyezett, míg 2009. évben jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. Az automata mérőhálózat mérési adatai alapján: Mérési helyek: 1.: Kalotaszeg tér 2.: Klinika Nagyerdei körút 98. 3.: Hajnal u. (Benedek tér); *: közlekedési Az 1. monitor állomás ipari-lakóterületi típusú. A 2. mérőállomás védendő zöldterületen (Klinikák) található; a TEVA levegőkörnyezeti hatását is mérheti. A 3. mérőállomás (áthelyezés után) 2009. 01. 29-től működik üzemszerűen; besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. A kén-dioxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H I J Hajnal u. * * * * * * * * * * Kalotaszeg tér 8,4 109,1 6,4 10,3 27,6 45,1 8183 93,4 0 0,0 Klinika 3,7 87,5 3,0 4,6 12,8 31,1 8482 96,8 0 0,0 2010. A B C D E F G H I J Hajnal u. 6,2 42,6 5,5 7,5 17,2 36,8 5113 58,4 0 0,0 Kalotaszeg tér 9,0 114,7 7,4 10,7 27,9 76,7 8382 95,7 0 0,0 Klinika 6,4 80,0 5,3 7,3 16,6 57,9 4902 56,0 0 0,0 A Éves átlag (µg/m 3 ) B Maximum (µg/m 3 ) C 50 % percentilis (µg/m 3 ) D 75 % percentilis (µg/m 3 ) E 98 % percentilis (µg/m 3 ) F 99,9 % percentilis (µg/m 3 ) G Darabszám (db) H Adat rendelkezésre állás (%) 112

I Határérték túllépés (db) J Határérték túllépés (%) A nitrogén-dioxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H I J Hajnal u. 36,3 161,3 31,5 46,3 92,2 143 7674 87,6 79 1,03 Kalotaszeg tér 18,2 115,5 14,0 23,3 64,5 93,2 8696 99,3 1 0,01 Klinika 28,1 228,4 21,4 35,4 101,2 190,2 8485 96,9 149 1,76 2010. A B C D E F G H I J Hajnal u. 33,2 178,3 28,4 43,9 86,8 137,0 8465 96,6 67 0,79 Kalotaszeg tér 18,8 113,3 13,7 24,4 68,2 99,3 8390 95,8 8 0,10 Klinika 27,2 177,7 21,5 34,8 90,2 136,0 8739 99,8 107 1,22 A nitrogén-oxidok levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H I J Hajnal u. 74,7 768,7 55,4 92,2 253,1 558,1 7674 87,6 342 4,46 Kalotaszeg tér 26,3 410,2 17,9 30,1 112,3 297,7 8696 99,3 50 0,57 Klinika 35,7 624,2 24,7 42,2 149,5 393,9 8485 96,9 80 0,94 2010. A B C D E F G H I J Hajnal u. 71,6 1049,9 51,4 91,8 260,7 644,9 8465 96,6 352 4,16 Kalotaszeg tér 27,3 423,2 17,7 31,2 127,3 309,8 8390 95,8 58 0,69 Klinika 35,6 325,0 25,4 42,5 142,0 263,6 8739 99,8 50 0,57 A szén-monoxid levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H I J Hajnal u. 513 4957 430 540 1533 3419 7477 85,4 0 0,00 Kalotaszeg tér 456 4447 349 559 1407 3358 8657 98,8 0 0,00 Klinika 529 3319 421 615 1443 2513 8209 93,7 0 0,00 2010. A B C D E F G H I J Hajnal u. 600 4982 480 646 1730 3240 4830 55,1 0 0,00 Kalotaszeg tér 547 5764 478 662 1623 3654 8110 92,6 0 0,00 Klinika 597 2260 498 730 1590 2094 7921 90,4 0 0,00 Az ózon levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H Kalotaszeg tér 55,0 147,3 50,9 78,7 124,2 140,4 8626 98,5 Klinika 57,6 159,1 53,4 82,7 127,5 146,9 8204 93,7 113

2010. A B C D E F G H Kalotaszeg tér 49,1 129,5 47,1 68,4 108,1 125,4 8397 95,9 Klinika 45,7 132,8 43,8 62,5 102,2 122,9 8592 98,1 A PM 10 levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H Hajnal u. 30 298 26 37 83 177 7489 85,5 Kalotaszeg tér 28 233 24 35 90 174 8725 99,6 Klinika 29 253 24 37 93 197 7497 85,6 2010. A B C D E F G H Hajnal u. 31 323 26 38 99 251 8467 96,7 Kalotaszeg tér 26 265 21 33 85 185 8176 93,3 Klinika 30 213 25 41 93 152 8498 97,0 A benzol levegőterheltség 1 órás átlagok (µg/m 3 ) 2009. A B C D E F G H Kalotaszeg tér 3,8 40,2 3 5,3 12,1 27 8203 93,7 2010. A B C D E F G H Kalotaszeg tér 3,9 40 3,2 5,4 12,4 25,6 7843 89,5 Értékelések (TI-KTVF) (Forrás: http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf http://www.kvvm.hu/olm/docs/2009_automata_ertekeles.pdf ) Ezeken a web-helyeken a mérési pontok (városok) levegőterheltségi adatai is megtalálhatók: összehasonlíthatók Debrecen immissziós jellemzőivel. 2009. évben az egészségügyi határérték túllépések száma az ózon és a nitrogén-dioxid esetében meghaladta a megengedett mértéket. 2009. évben Debrecen város levegője az ózon, nitrogéndioxid és nitrogén-oxidok, a szálló por PM 10 frakciója és benzol tekintetében jó, szén-monoxid és kéndioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat eredményeinek éves átlaga alapján. 2003-2009. évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gázáremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatólag hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására, és a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettséget valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni a város egyes részein. Ózon esetén az egészségügyi határérték átlépések éves száma 2006. évtől lassan növekvő tendenciát mutat, és 2009. évben (és az utolsó 3 év átlagában is) a Kalotaszeg téren és Klinika merőállomáson meghaladta a megengedett mértéket. Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek 114

hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. A Hajnal utcán (közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re) az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50 %-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 79 db, nitrogén-oxidok: 342 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5-10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogén-dioxid esetében megfelelő, a nitrogén-oxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén. 2003-2008. évben Debrecen levegője összességében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. 2003-2009. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A PM 10 határérték túllépések száma a folyó építkezésekkel, a megnövekedett gépjárműforgalommal és terület jellegéből adódó rosszabb átszellőzési viszonyokkal magyarázható. 2009. évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A 2008. X. 25-től hatályos 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete a PM 10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM 10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt 2003-2009. között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem. A PM 10 rendkívüli levegőterheltségek: Tájékoztatási esetek Db Időpont µg/m 3 2008. 1 XI. 14-15. 108,7 2009. 1 I. 13-14. 85,3 Riasztási esetek Db Időpont µg/m 3 2008. 1 II. 13-14. 126, 9 2009. 1 I. 9-11. 146, 3 Szemléltetésül közlünk félóránként frissülő on-line immissziós adatokat: On-line levegőterheltség (Forrás: http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=25 ) 2011. 05. 23 17:00 2011. 05. 23 19:00 2011. 05. 23 23:00 µg/m 3 A B C* A B C* A B C* SO 2 5,2 5,1 1,6 5,3 4,3 1,7 3,4 4,5 0,7 NO 2 28,4 31,2 47,5 11,7 26,4 47 38,5 33,1 61,3 NOx 33,1 36,1 79,4 14,3 28,7 60,7 41,3 35,5 99,6 CO 568,7 269,7 613,7 471,4 299 528,5 673,7 293,4 731,7 115

2011. 05. 23 17:00 2011. 05. 23 19:00 2011. 05. 23 23:00 µg/m 3 A B C* A B C* A B C* O 3 60,6 102,3 -- 86,6 89,1 -- 19,1 49,9 -- PM 10 15,6 14,7 37,6 36,1 5,1 36,8 34,5 18,6 36,1 Egyéb levegőterheltségi jellemzők Biomonitoring A TIKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegő biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a debreceni légtér ózon, ülepedő por és ennek nehézfémtartalom, ill. policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) tartalmát. 2009- évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából nem folytatta a biomonitoring vizsgálatokat. Internetes elérhetőség A levegőterheltségi adatok on-line és validált formában elérhetők az interneten: (http://www.kvvm.hu/olm/docs/2010_automata_ertekeles.pdf (http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=25 ) Ezen adatok függetlenek a terhelési (LAIR) adatbázistól és közvetlenül nem használhatók előrejelzéshez, ill. modellszámításhoz. Néhány KSH kiadvány kapcsolt formában (verbálisan) közöl terhelési és terheltségi jellemzőket és állapít meg kapcsolatot. Ezek többsége azonban csak tematikus: koncepcionális célokat igazol. Többnyire kitekintéseket is tartalmaz. Ennek szemléltetésére (az összehasonlíthatóság érdekében) az alábbiakban közlünk néhány levegőterheltségi adatot. A környezeti levegő NO 2 terheltsége (manuális hálózat µg/m 3 ) Év: 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Budapest 34,6 56,2 50,1 56,4 48,2 36,7 39,2 34,5 Pécs 22,4 32,8 22,1 25,4 23,0 25,8 20 31,7 Komló 18,5 28,4 23,0 25,2 9,1...... Kecskemét 40,5 55,0 37,1 41,0 42,5 40,1 33,8 21,4 Békéscsaba 8,8 22,9 28,9 30,5 24,2 18,6 19,4 21,9 Miskolc 27,6 35,3 40,1 36,5 34,2...... Kazincbarcika 17,6 22,4 24,8 18,6 14,8 16,5 27,5 30,4 Tiszaújváros 13,2 15,2 19,3 17,8 16,8 14,7 17,9 19,9i Ózd 26,2 33,3 29,1 26,4 22,3 19,3 19,4 24,8 Szeged 47,0 58,9 36,8 35,8 35,4 37,7 33,6 32,7 Székesfehérvár 38,6 43,1 34,5 41,7 34,6 38,7 30,2 27,8 Dunaújváros 30,0 29,9 22,4 25,6 29,3 26,4 26,8 24 Győr 35,0 40,6 37,2 43,4 41,2 45,6 30 34,1 Debrecen 29,0 42,4 31,1 33,7 33,2 34,2 31,7 31,2 Eger 25,3 36,4 39,8 28,3 23,0 20,8 26 30 Szolnok 12,0 13,6 15,0 14,9 13,5 21,2 22,5 31,6 Tatabánya 28,9 32,7 24,8 31,6 22,3 33,1.... Dorog 35,8 29,9 31,0 42,4 30,2 33,4 24,8 27,6 116

Év: 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Salgótarján 35,1 34,7 35,6 29,9 27,2 22,5 29 22 Vác 41,4 40,9 34,5 49,7 32,6 35,5 38,8 33,7 Kaposvár 14,5 39,2 29,0 37,0 29,1 32,6 20,3 31,1 Nyíregyháza 24,8 33,9 27,8 27,2 28,1 30,4 31,6 30,6 Szekszárd 29,9 45,5 38,0 33,8 40,6 33,3 37,8 30,1 Szombathely 12,5 35,4 28,7 33,4 37,1 42,5 41,3 36,7 Veszprém 29,9 47,5 28,6 31,1 32,4 27,2 30,5 29 Ajka 15,8 22,1 17,7 15,8 10,9 9,7 13 14,7 Várpalota 15,3 29,9 10,7 11,1 14,7 12,6 14,9 17 Zalaegerszeg 22,1 58,0 43,5 45,9 46,1 45,1 44,4 42,3 A környezeti levegő terheltsége Debrecenben (manuális hálózat) Év: 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. SO 2 (µg/m 3 ) 2,1 3,0 1,8 1,9 2,3 2,1.... NO 2 (µg/m 3 ) 29,0 42,4 31,1 33,7 33,2 34,2 31,7 31,2 ÜP (g/m 2 30d) 4,6 5,6 6,1 6,5 6,5 6,1.... ÜP: ülepedő-por A környezeti levegő terheltsége Debrecen Kalotaszeg-téren (automata hálózat µg/m 3 ) 2002. 2006. 2007. 2008. 2009. Á T Á T Á T Á T Á T SO 2 15,2 0,00 10,6 0,00 9,4 0,00 6,2 0,00 8,4 0,00 CO 353 0,00 575 0,00 509 0,00 515 0,00 456 0,00 NO 2 14,3 0,00 20,0 0,04 17,8 0,00 20,2 0,01 18,2 0,01 NO 18,4 0,38 29,1 0,95 25,5 0,59 30,6 0,95 26,3 0,57 PM 10.... 32,3 12,68 28,2 6,52 29 9,47 28 7,97 O 3 23,5 0,00 53,0 7,46 52,4 10,17 51,4 3,58 55 7,20 Á: átlag (µg/m 3 ); T: túllépés (%). A környezeti levegő háttér-terheltsége K-pusztán (automata hálózat µg/m 3 ) Év: 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. SO 2 5,71 5,1 4,42 4,81 3,41 2,29 1,8 1,43 2,75 2,7 NO 2 5,34 5,73 5,44 5,45 5,02 4,64 5,9 5,24 6,19 6,2 NH 3.... 0,53 1,66 1,31 1,72 1,46 1,64 1,87 1,6 HNO 3 1,2 0,97 0,88 1,19 0,94 1,08 0,83 0,91 1,39 1,3 NH 3 : ammónia; HNO 3 : salétromsav A környezeti levegő háttér-terheltsége K-pusztán (automata hálózat g/m 2 ) Év: 2000. 2002. 2003. 2004. 2007. 2008. S-ülepedés 0,47 0,57 0,63 0,37 0,31 0,44 N-ülepedés 0,49 0,43 0,59 0,33 0,42 0,53 117

A K-pusztai (Kecskemét) eredmények háttér-levegőterheltségnek tekinthetők Debrecenben. Általános levegőminőségi bemutatás (DMJV) (Forrás:http://portal.debrecen.hu/gazdasag/koncepciok/varosfejlesztesi/varosfejlesztes2007_ko ncepciok.html?page=4#5.3.1 ) Debrecen a közepesen szennyezett városok közé tartozik, amiben szerepe van annak, hogy a dominánsan északkeleti délnyugati szelek gyakran szinte átmossák a légrétegeket. A légszennyező források megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb terhelést a közlekedés jelenti a város számára (82 %), a második helyen a tüzelés következik (11 %), s csak a harmadik helyet foglalják el a pontszerűen elhelyezkedő ipari üzemek (7 %). A gázprogram megvalósítása (szinte teljes a gázzal ellátottság) következtében javultak a levegőszennyezettségi mutatók, és különösen a fűtési szezonban csökkentek a kibocsátási értékek. Az utóbbi években a kén-dioxid koncentrációja fokozatosan visszaesett, ezzel szemben azonban csekély mértékben növekedett az ülepedő por, s annál jelentősebb mértékben a szálló por és a nitrogén-dioxid mennyisége. Ez utóbbi elsősorban közúti közlekedés növekedésének köszönhető, s a fő közlekedési útvonalak mentén nagyobb mennyiségben van jelen, hasonlóan a szén-monoxidhoz. A forgalomnak a belváros központjából kijjebb helyezése és a körútrendszer bevezetése miatt egyértelmű a légszennyezettség csökkenése a belvárosban. Változatlanul környezeti gondokat, zaj- és légszennyezést okoz az a körülmény, hogy a várost érintő országos főutak többsége (4, 33 és 35) teljes hosszában terhelik a nagykörút vonalát, amelynek bizonyos részein a fő szennyezőként jelentkező tranzit-szállítók (kamionok) még mindig jelentős levegőszennyezést okoznak, még ha rövidebb időt töltenek is a városban. Ugyanakkor jelentős eredmény a gyalogos városközpont régi gondolatának a megvalósítása, mely zöldfelületi fejlesztésekkel is párosult. Habár a várostól északra és nyugatra levő szántóterületekről származó szállópor-terhelés csökkent az ezredfordulót követően, még mindig túl gyakran haladja meg a határértéket, főleg a város nyugati részén. Ez részben annak eredménye, hogy a védő erdősávok telepítése nem zajlik a kívánatos ütemben. A főleg a várostól nyugatra elterülő mezőgazdasági területekről származó szálló por által okozott szennyezés csökkentésére a város támogatta a nyugati városszélen történő erdősítést. Mindmáig hiányzik azonban a mezővédő erdősávok telepítésének támogatása a várostól távolabbi területeken és a várostól nyugatra fekvő erdőterületek védelme, illetve az itt kivágott erdők újratelepítésének elősegítése. Ebben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a HTVR Továbbfejlesztése/CIVAQUA Program című, engedélyezési fázisban levő projekt keretében a Tócó mentén létrehozandó zöld folyosó a remények szerint segít majd a szálló porterhelés okozta szennyezés csökkentésében. A város belterületén a zöldfelületek kialakítása, a parkosítás új lendületet vett az elmúlt három évben, de főleg csak a Belvárosban, és a város egészét tekintve még messze van a célul kitűzött tiszta, virágos Debrecen. A zöldfelületek mennyisége országos átlagban még mindig az átlagos körül van, de területi eloszlása egyenlőtlen, hiszen a város keleti és déli részén igen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. A zöldfelületek látványosan gondozottabbak lettek a 2004-2006 közötti időszakban, különösen a belvárosban. Az országos átlagot jelentős mértékben meghaladó pollenterhelés csökkentésére indított országos program helyi feladatainak kidolgozása megtörtént az önkormányzatnál és a környezet-egészségügyi hatóságnál. A parlagfű és egyéb allergének elleni fellépés főleg a város nyugati részén felhagyott mezőgazdasági területeken és a belső városrészek építkezésein 118

található gyomos területek felszámolásában fontos. A program konkrét megvalósításának eredményei biztatóak, de még nem haladnak megfelelő ütemben. Debrecen levegőminőségi programja Debrecen levegőterheltségének javítására 2004-ben elkészült a Levegőterheltségi Intézkedési Program (LIP). Ez elsősorban a közlekedési eredetű levegőterheltséget hivatott csökkenteni. A TIKTVF ezt kiegészítette Debrecen környéke levegőterheltségi zóna területén a PM 10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési programmal. Intézkedési Program Debrecen környéke légszennyezettségi zóna területén a PM 10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére (http://www.kvvm.hu/cimg/documents/9_zona_debrecen_mod.pdf ) A tisztább levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2008/50/EK Irányelve szükségessé tette a kijelölt légszennyezettségi zónákban a határérték túllépések felülvizsgálatát. A PM 10 csökkentési program a Debrecen környéke zónacsoport intézkedési programjának (LIP) kiegészítését szolgálja. A LIP fejezeteiben megjelölt feladatok pontosításával és kiegészítésével az alábbi intézkedések segítik a PM 10 légszennyezettség csökkentését 2013. évig Debrecen levegő-környezetében (zárójelben a PM 10 terhelés csökkenése kg/év): - a 2. sz. villamos megindítása (2.100) - tömegközlekedés támogatása (5.470) - parkolóházak építése (800) - elkerülő utak megépítése (10.900) - úttisztítás, sószórás átszervezése (30.000) - zöldfelületek bővítése, gondozása (6.600) - kommunális tüzelés-szerkezet átalakítása (24.300) Az intézkedések hatására a PM 10 terhelés 80,2 t/év értékkel csökkenhet. A TIKTVF álláspontja: Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a közlekedés, mint legnagyobb kibocsátó terhelő hatásának csökkentését a jó minőségű levegőkörnyezet elérése és megtartása érdekében kiemelt célként kell kezelni. Jelen értékelés következtetéseként megfogalmazódó új elemek, a 2004. évben elfogadott intézkedési program elemeivel együtt eredményezhetik a PM 10 határérték átlépések elfogadható számúra történő csökkentését. Az intézkedések eredményeként a szennyezőanyagok kibocsátásában elért csökkenés feltételezhetően a szennyezőanyagok feldúsulására kedvező hatással lévő időjárási körülmények - alacsony szélsebesség, inverziós légrétegzettségi állapotok - ellenére sem fog 2011. után a PM 10 terhelés tekintetében kifogásolható minőséget eredményezni. Debrecen szmogriadó terve DMJV Önkormányzata 36/2003. (XII. 15.) Kr. rendeletével elfogadta Debrecen város szmogriadó tervét, melyet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján készítettek el. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM rendelet 2008. október 25-i hatállyal módosította a szálló por (PM 10 ) vonatkozásában figyelembe veendő tájékoztatási és riasztási küszöbértékek is. Erre tekintettel 2008-2009. telén több esetben volt tájékoztatási küszöbérték túllépés. 119

2009. november 30-án új szmogriadó terv készült: 50/2009. (XII.16.) Ö.r. Elérhetősége: DMJV Önkormányzatának Közlönye 22/2009. Levegővédelmi problémák Jelenlegi vizsgálatunkat a 2007. évi adatokra alapoztuk. Általános levegővédelmi problémákat fogalmaztunk meg. Ezek jellege nem/alig változott. Változatlan maradt DMJV önkormányzat, ill. a TIKTVF vezetése. A levegővédelmi rendeletváltás miatt csak formális változásokra van szükség. A legfontosabb levegővédelmi problémák: - Jelentős a közlekedési eredetű levegőterhelés. - A város belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén növekszik a levegőterheltség. - A talajközeli ózonkoncentráció tartósan a határérték közelében van. - Növekedett a (nyári) szmog-képződés veszélye. - Ismeretlen a toxikus fémek és szerves illékony (karcinogén) vegyületek által okozott levegőterheltség mértéke. - A levegőterhelés egyes hatótényezői szabályozatlanok. - Nem ismert a lakossági levegőterhelés (pl. oldószer, növényvédő-szer felhasználás) mértéke. - A megújuló energiaforrások használata és ösztönzése nem hatékony. - Elsősorban a téli és (kora) tavaszi időszakban megnő a levegő szálló por tartalma. - A diffúz források, ill. a bűzkibocsátás szabályozása hatóságilag, jogilag kezelhetetlen. - A lakossági állattartás esetén nem kerül betartásra a szükséges védőtávolság. - A kiskertekben, háztartásokban gyakran előfordul az avarégetés. - A városi zöldfelületek aránya csökken. - Az elhanyagolt területeken elterjedt a parlagfű; virágpora allergiás tüneteket okoz. - Az üvegházhatás csökkentésének globális és nemzeti programjaiba nehéz bekapcsolódni. - A levegőkörnyezeti információs rendszer hiányos és integrálatlan. Kedvező tényezők: - Debrecen város levegője mérsékelten szennyezett. - A fűtéskorszerűsítések következtében csökkent a tüzeléstechnikai levegőterhelés. - Az ipari levegőterhelés államigazgatási eszközökkel szabályozható, jelentősen csökkent. - A város területén működő jelentéskötelezett légszennyező pontforrások ismertek. - A földgáztüzelés elterjedt, a tüzelőolaj felhasználás minimális. - Az Ipari Parkok beruházásai levegővédelmi szempontból sikeresek. - A városban energetikailag hatékony kombinált ciklusú erőmű is üzemel. - A távhőszolgáltatás szabályozott. - A LIP végrehajtása ütemezett. - A lakosság figyelemmel kíséri a légszennyező tevékenységeket, ezek engedélyezését. DMJV Önkormányzat környezetvédelmi feladatait a Városfejlesztési Főosztály Városépítési Osztály szervezi. Segíti a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság munkáját. 120

VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A fejezet elkészítésénél a Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/6.3.0./Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek címmel kiírt pályázat megvalósíthatósági tanulmányban összefoglalt adatokat használtuk fel. VIII/1. Általános jellemzés Zajon értünk minden olyan hangjelenséget, amely az egyénben kellemetlen, zavaró érzést okoz, valamint a tevékenységében zavarja. A zaj által okozott hatások függnek a zaj fizikai tulajdonságaitól (nagyságától, frekvenciaösszetételétől, hatásidejétől, időbeli eloszlásától), de függhetnek a zajnak kitett személyek éppen folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pihent vagy fáradt állapotától is. A nem kívánatos hangok kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetünket és egészségünket. Nagyon jól ismert tény, hogy a zaj nem csak kellemetlen, de komoly egészségkárosító is, melyek orvosi vonatkozásúak is lehetnek, mint például magas vérnyomás, mentális stressz, szívroham és halláskárosodás. A zajnak negatív hatása van a tanulásra. Az egészséget befolyásoló zajhatás az emberiség számára egyre nagyobb probléma, mindemellett a zaj figyelmet von el, a koncentrálást nehezíti, a kapcsolatteremtést, kapcsolatfenntartást gátolja, az embert tevékenységében zavarja. A mai folyamatos zajszennyezés hatásai: 1. Ingerlékenység, viselkedészavarok, stresszel kapcsolatos pszichológiai problémák, kommunikációs zavarok, relaxációs- és alvászavarok. 2. Káros hatások a jövő nemzedékére (romló lakó-, társadalmi- és tanulási körülmények, az emberi fejlődés visszaesése). 3. Szocio-kulturális, esztétikai és gazdasági problémák (szociális elszigetelődés, romló szomszédi viszonyok, csökkentett értékű épületek). A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: alvást zavaró hatás vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás beszédérthetőség csökkenése pszichés terhelő hatás stresszfokozó hatás halláskárosodás mértéke A város lakosait terhelő zajokat hat csoportba lehet sorolni eredetük alapján: Ipari jellegű zajok Közlekedésből eredő zajok: közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés Építkezések zaja Szabadidős tevékenységekkel összefüggő zajok Zajos munkahelyek zajai Egyéb zajok: 121

katonai tevékenységek zaja természeti eredetű zajok A zajterhelés csökkentésére két lehetőség áll rendelkezésre. Egyik esetben a forrás kibocsátását csökkentik (aktív eljárás), a másikban a hang terjedését gátolják (passzív eljárás). Az aktív zajcsökkentés során csendesebb gépeket, termékeket, járműveket hozunk létre. Passzív beavatkozással a hang terjedési útjába helyezünk el valamilyen akadályt, általában a forrás és a terhelési pont közé. Pl.: ha a hangforrás jól körülhatárolható, akkor tokozás, egyébként zajárnyékoló fal, növénysáv, vagy elegendő védőtávolság alkalmazása szükséges. Közlekedési eredetű zajok csökkentése érdekében, a repülést kivéve, jó hanggátlású vagy jó elnyelő tulajdonságú falak építhetők. A zaj elleni védelem mai épületeink egyik legfontosabb követelménye. Az építészek és mérnökök egyik alapfeladata az épületek tervezésénél a megfelelő akusztikai környezet kialakítása. Egyes lakások és irodai egységek közötti hangterjedés elleni védekezésen túl, a külső zajok elleni védekezés is különösen nagy szerepet játszik. Az ember egészsége érdekében a megelőzésnek és a tájékoztatásnak egyre nagyobb fontossága van. A legtöbb európai országban már felfigyeltek erre a problémára, és bevezettek zaj-ellenes szabályokat, hogy az új épületekben növeljék az akusztikai komfortot. Európai Zaj Szabályzat elképzelései: "Elkerülni mindenféle forrásból kiáramló zaj káros hatásait és megvédeni a csendes területeket." "Senkit nem szabad kitenni olyan zajszintnek, amely veszélyezteti egészségét vagy élete minőségét." Zaj és rezgés elleni védekezés jogi szabályozása Magyarországon: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Zaj és rezgés elleni védekezés helyi szabályozása: a) DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelete a DMJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, melynek a 29 -át a 9/2010. (II. 23.) Önkormányzati rendelet módosította. b) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 37/2009. (XI. 30.) rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról. VIII/2. Közlekedési eredetű zaj Debrecen város közlekedési zajterhelése a közúti, vasúti és légi közlekedésből származik. A város közlekedésének leírását, jellemző forgalmi adatait a V. fejezetben részletesen ismertetjük 122

Közúti közlekedés: Zajterhelés tekintetében a közlekedési zajokat tovább csoportosíthatjuk. Az országos főúthálózat várost átvezető szakaszán jelentős a tranzitforgalom mellett nagy helyi forgalom is kialakul. A helyi forgalomban a tömegközlekedés is szerepet játszik. A főúthálózat mellett élő lakosságot jelentős, határérték feletti zajterhelés jellemzi. A tömegközlekedés viszonylatában pozitív hatásként kell kiemelni, hogy a város helyi buszközlekedését összesen 140 db új VOLVO típusú busz - 100 db szóló és 40 db csuklós autóbusz - látja el. 2009 nyarától a Határúti Ipari Parkba épített új telephelyen kerültek a buszok elhelyezésre, így a Keleti sor lakóépületeinél csökkent a zajterhelés. Az új telephelyen zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni. A telephely átköltöztetése az ipari parkba a zajterhelési problémát megoldotta. Debrecen város villamoshálózatának fejlesztése (2-es vonal) az EU Kohéziós Alapja által támogatott nagyprojekt (KÖZOP-5.2.0-07-2008-0001). Jelenleg a városban a 31-es és a 32-es buszjárat szállítja fajlagosan a legtöbb utast, csúcsidőben minden jármű zsúfolásig telve van. Az új villamos nagyobb befogadó kapacitású, így a zsúfoltság ezen az útvonalon enyhülni fog. A 4,4 pályakilométer hosszon új, kétvágányos villamospálya épül a Hunyadi utca - Csemete utca - Dózsa György út - Nádor utca - Thomas Mann utca - Mikszáth Kálmán utca - Békéssy Béla utca - Kartács utca - Doberdó utca - Böszörményi út - Békéssy Béla utca nyomvonalon. A beruházást követően a 31-es és 32-es buszok zajterhelése megszűnik, viszont az új villamosok zajterhelése megjelenik. A beruházást követően a zajterhelés a nyomvonal mellett nem romlik, egyes szakaszokon javulás várható. A DKV Zrt. a környezetre ható zajterhelések csökkentése érdekében fejlesztési és beruházási tevékenységei során az alábbi szempontokat veszi figyelembe, illetve valósítja meg: A villamosjárművek közlekedéséből adódó, a környezetre ható zajterhelések jelentős csökkentése érdekében 1995. évtől kezdődően csak RAFS Rugalmas Alátámasztású Folyamatos Sínágyazású - villamospálya szerkezeteket építenek. Ilyen szakaszok: az Ajtó u. és a Nagyerdei krt. közötti, valamint a Petőfi tér Erzsébet u. kereszteződése és a Rákóczi u. Péterfia u. Kálvin tér kereszteződése közötti villamospálya szakaszok. A járműveken utazók, valamint az azokon munkát teljesítők (járművezetők) egészségének védelme érdekében a trolibuszjármű rekonstrukció óta az Európában elfogadott ISO 3381 szabvány szerinti zajterhelési követelmények az irányadók. E szerint az utastérben 60 km/h sebességgel közlekedve 75 dba, míg a vezetőfülkében 70 dba maximális zajszintet engednek meg. A megvalósítás alatt álló 2-es számú villamospálya építése és az új járművek beszerzése során a fenti szempontokat a DKV Zrt. maximálisan betartja. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása szerint zaj tekintetében a lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja, a beérkező panaszok elsősorban a közlekedéssel kapcsolatosak. A környezet terhelése a mérések szerint is alapvetően a közlekedésből származik. A Felügyelőség illetékességi területén időszakosan és szezonálisan változik a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma. A kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: a 65 db fölötti 123

környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút mellett, főként az éjszakai órákban. A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség tovább romlott. Közlekedési zajterhelés mérés eredményei, és a határérték túllépések nappal- éjjel: A táblázatban szereplő adatok aktualizálása az adatszolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Az L AM értékek a védendő homlokzat előtt 2 m távolságra vonatkoznak Mérés helye Mérés ideje Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel Debrecen, Rakovszky Dániel utca 2001. 05. 16-17. 71/66 6/11 Debrecen, Bajcsy Zsilinszky utca 2004. 06. 23-24. 62/58 7/13 Debrecen, Bethlen u. 2004. 06. 24-25. 68/61 13/16 Debrecen, Hunyadi út 2004. 06. 24-25. 69/58 4/3 Debrecen, Kossuth utca 2004. 06. 30-07. 01. 68/63 3/8 Debrecen, Sámsoni út 2004. 06. 29-30. 61/58 0/3 Debrecen, Széchenyi út 2004. 06. 28-29. 71/66 6/11 Debrecen, Vámospércsi út 2004. 06. 28-29. 65/61 0/6 Debrecen, Ady Endre utca 2005. 06. 27-28. 45/37 0/2 Debrecen, Böszörményi út 2005. 07. 06-07. 65/61 0/6 Debrecen, Vár utca 2005. 10. 13-14. 61/53 0/0 Debrecen, Erzsébet út 2005. 06. 28-29. 72/67 7/12 Debrecen, Hadházi út 2005. 07. 04-05. 66/58 1/3 Debrecen, Kassai út 2005. 07. 07-08. 71/66 6/11 Debrecen, Pallagi út 2005. 06. 27-28. 58/50 3/5 Debrecen, Rákóczi út 2005. 10. 14-15. 69/62 4/7 Debrecen, Vár utca 2005. 10. 13-14. 64/55 4/5 Debrecen, Wesselényi út 2005. 06. 28-29. 72/67 7/12 Debrecen, Dózsa György út 2006. 07. 06-07. 64/57 0/2 Debrecen, Füredi út 2006. 07. 17-18. 70/64 5/9 Debrecen, Gázvezeték utca 2006. 12. 05-06. 68/58 8/8 Debrecen, Gázvezeték utca 2006. 12. 05-06. 67/57 7/7 Debrecen, Hadházi út 2006. 05. 25-26. 67/58 2/3 Debrecen, István út 2006. 07. 17-18. 62/55 2/5 Debrecen, Nagyerdei körút 2006. 05. 25-26. 59/53 0/3 Debrecen, Nyíl utca 2006. 07. 11-12. 72/67 7/12 Debrecen, Péterfia út 2006. 07. 06-07. 69/63 4/8 Debrecen, Bem tér 2006. 07. 19-20. 64/58 0/3 124

Mérés helye Plánum 97 Kft. Mérés ideje Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel Debrecen-Józsa, 2008. 04. 03-04. 69/61 4/6 Szentgyörgyfalvi utca Debrecen, Oszmán utca 2008. 05. 14-15. 58/54 0/4 A Felügyelőség munkatársai 2010. évben forgalomszámlálással egybekötött szabvány szerinti méréseket végeztek Debrecenben: a Faraktár úton, a Mikepércsi úton, a Sámsoni úton, valamint panaszbejelentés alapján a Debrecen 4. sz. főút Kassai úti szakaszon. Út jele, neve ÁNF ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 Zajterhelés db nappal 47. sz. út - Mikepércsi út 16895 14626 1260 1009 70 66 471. sz. út - Sámsoni út 16699 14878 917 904 70 63 48. sz. út - Faraktár u. 11793 10484 1000 309 69 62 4. főút - Kassai u. 17978 15326 1502 1150 67 61 (Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza 2011) A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74 %) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagyarányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 db-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A 4. sz. főút Debrecent elkerülő eddig megépült szakaszával sajnos nem csökkent jelentősen a városi szakasz átlagos napi forgalma, mivel a forgalomba részvevő járművek száma is évről évre nő. A jelenlegi számottevő túllépések csak további műszaki intézkedésekkel csökkenthetők, ill. szüntethetők meg. Zajterhelés-csökkenés várható a létesítendő 2. sz. villamos vonal hatására megszűnő 31. és 32. sz. buszvonal mentén is. A várost elkerülő utak csak részben épültek meg, a 4-es elkerülő 35-ös számú főút és a 4-es visszatérő ág közötti szakasz kivitelezése jelenleg folyamatban van, emiatt még mindig nagy az átmenő forgalmi zajterhelés. Számításaink szerint, a 4-es főút várost átszelő szakaszán a közúti zajterhelés az elkerülő út megépítésével 1 db-el fog csökkenni. Az elkerülő megépítésével a nehéztehergépjármű forgalom 40 %-os csökkenése valószínűsített. További zajcsökkenés az aszfaltburkolat éjjel 125

javításával, burkolat felújítással érhető el. A burkolat javításával és az elkerülő megépítésével a nagykörút forgalmi zajterhelése nappal 3, éjjel 4 db-el csökkenne. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2004-2009 évi közúti zajkibocsátás mérési eredményeinek térképes feldolgozását az alábbi két térkép mutatja. A közlekedési utak nappali zajkibocsátása: 126

A közlekedési utak éjszakai zajkibocsátása: VIII/3. Vasúti közlekedés A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A kisvárosias és nagyvárosias beépítésű területeken a zajterhelési határérték: L TH,nappal = 65 dba L TH,éjjel = 55 dba A debreceni vasúthálózat zajterhelése, a jelenlegi személy- és tehervonat menetrend szerint, a nappali terhelési határértékeknek megfelel, a 100-as és a 100; 110-es közös városi szakaszokon viszont, ahol a lakóépületek a sínpályától kevesebb, mint 40 m távolságra vannak, éjszakai időszakban 1-5 db határérték túllépés számítható. 127

A vasúti zaj számításánál saját mérési eredményeinkre (2008.) támaszkodtunk. Személy- és tehervonatok elhaladási zajszint mérések eredményeit átlagolva meghatároztuk az egyes vonatszerelvények elhaladási zajesemény-szintjeit (L AX ). Személyvonatok esetén L AX =90 dba Tehervonatok esetén L AX =94 dba A Debrecen-Nyíregyháza; Debrecen-Szolnok (100) fővonalon az éjszakai időszakban a napi összes forgalom 30 %-a közlekedik, a Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) vonalon pedig 10 %- a. A 105; 106; 107; 108; 109 vonalakon nincs éjszakai teherforgalom. A 100-as és 110-es vasúti vonal forgalma 42 személyvonat/nap 23 pár tehervonat/nap. A 105-ös vasúti vonal forgalma 13 pár személyvonat/nap. A 106-os és 107-es vasúti vonal forgalma 8+8 pár személyvonat/nap. A 108-as vasúti vonal forgalma 12 pár személyvonat/nap. A 109-es vasúti vonal forgalma 16 pár személyvonat/nap. A 333-as vasúti vonalon (ez a keskeny nyomtávú Zsuzsi Erdei Vasút) a vonatok menetrend szerint csak időszakosan, április és október között közlekednek (szeptemberig munkanapokon és hétvégén is, utána csak hétvégén). A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vasúti zajkibocsátás méréseinek eredményei: Mérés helye Budapest-Záhony vasúti Fővonal Debrecen, Keresszegi utca Mérés ideje A vasúti útvonalak nappali zajkibocsátása: Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel 2008. 08. 07-08. 65/62 0/7 128

A vasúti útvonalak éjszakai zajkibocsátása: VIII/4. Légi közlekedés zajterhelése, a Debreceni repülőtér A repülőtérnek, a Kristály 99 Kft (2005-2008.) felülvizsgálati dokumentációja alapján, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1931/28/2009. számú határozatában környezetvédelmi működési engedélyt adott. Az Airport Debrecen adatszolgáltatása alapján a repülőtér zajvédelmi tevékenységéről az alábbiak állapíthatók meg: A zajvédelmi felülvizsgálat 2010 februárjában készült. A felülvizsgálat megállapította, hogy a jogszabályban meghatározott zajterhelés határértékeit, a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés nem haladja meg. Zajgátló védőövezet kijelölése a repülőtér tervezett forgalma mellett nem szükséges. A környezetvédelmi engedély, illetve hatástanulmány szerint az engedélyezett reptéri tevékenység nem lépheti túl a tanulmányban és az engedélyben rögzített forgalmi adatokat, amelyek a következők. Az engedély szerint éjszakai repülés (22 h-06 h) nem történhet, mely előírást a repülőtér betartja. A repülőtér megközelítési eljárásait a Repülőtér rend tartalmazza. A repülőtér környezetében a hatályos DMJV építési szabályozása alapján a közlekedésből származó környezeti zajterhelési határértékek megállapításához a 27/2008 (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 3. melléklet táblázatának 2. sorszámú Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterületek és a 4. sorszámú Gazdasági terület 129

oszlopát kell figyelembe venni. A repülőtér környezetében nappal 65 dba zajterhelési határértéket kell figyelembe venni. A repülőtér éjszaka nem üzemel. Zajvédelmi számítások szerint a repülőtér környezetében a zajterhelés sehol nem éri el a megengedett határértéket. A futópálya körül ábrázolt 65 db értékű isophon görbe az üzemi terület határain belül található, sehol nem érintenek olyan zajtól védendő területet, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladná a közlekedésből származó zajnak a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit. AIRPORT DEBRECEN ZAJGÁTLÓ VÉDŐÖVEZETE Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a 176/1997. (X.11) Korm. rendelet 20. értelmében minden évben közmeghallgatást tart a repülőtér zajszennyezésével, illetve zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatban. A közmeghallatásokon zajszennyezésre vonatkozó panasz nem volt. A repülőtér zajvédelmi programja és működtetése: 2003 márciusában az Airport Debrecen Kft. elsőként a vidéki repülőterek közül zajmonitoring rendszert telepített a Debreceni Repülőtéren. (telepítő: ASSISTA Kft., zajmonitoring állomások száma: 3 db). A rendszerrel lehetővé vált az aktuális zajadatok mérése, a repülőtéren és környezetében. Az Airport Debrecen Kft. folyamatosan kívánja mérni, értékelni, és ennek megfelelően felülvizsgálni a repülőtér üzeméből származó zajterheléseket, melyre az alábbi elemeket tartalmazó zajvédelmi programot dolgozta ki: a) a zajmonitoring rendszer adatainak napi letöltése, b) a zajhatások évente történő felülvizsgálata a forgalom függvényében, c) mobil állomással történő mérések végzése időszakosan, d) folyamatos kapcsolattartás, egyeztetések a tulajdonos DMJV Önkormányzatának illetékes osztályaival, illetve az illetékes hatóságokkal (PLH, TIKÖFE, stb.), e) amennyiben a légi forgalom növekedése indokolttá teszi a szükségessé váló indulási/érkezési eljárások legkedvezőbb profiljainak megterveztetése, 130

f) a repülőtéri kiszolgáló épületek nyílászáróinak cseréje hangszigetelt nyílászárókra, g) a zajvédelmi program végrehajtásáról évenkénti jelentés készítése a légi közlekedési hatóság részére. A zajmonitoring rendszer 2010. november óta üzemel. Kiértékelt adatokat az alábbi grafikonokon szemléltetünk. DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2010 november 2020 Zajmonitor pont 60,0 napi egyenértékszint (db) 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 10.11.02 10.11.04 10.11.06 10.11.08 10.11.10 10.11.12 10.11.14 10.11.16 10.11.18 10.11.20 10.11.22 10.11.24 10.11.26 10.11.28 10.11.30 LAeq Napi zajszint (db/nappal) LAeq Napi zajszint (db/éjjel) 131

DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2010 november 2021 Zajmonitor pont napi egyenértékszint (db) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 10.11.02 10.11.04 10.11.06 10.11.08 10.11.10 10.11.12 10.11.14 10.11.16 10.11.18 10.11.20 10.11.22 10.11.24 10.11.26 10.11.28 10.11.30 LAeq Napi zajszint (db/nappal) LAeq Napi zajszint (db/éjjel) DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2020 Zajmonitor pont napi egyenértékszint (db) 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2020 nappal 2020 éjjel 2011 január 132

DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2021 Zajmonitor pont 35,00 napi egyenértékszint (db) 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2021 nappal 2021 éjjel 2011 január DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2020 Zajmonitor pont napi egyenértékszint (db) 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2020 nappal 2020 éjjel 2011 február 133

DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2021 Zajmonitor pont 50,00 napi egyenértékszint (db) 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2021 nappal 2021 éjjel 2011 február DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2020 Zajmonitor pont napi egyenértékszint (db) 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2020 nappal 2020 éjjel 2011 március 134

DEBRECENI REPÜLŐTÉR 2021 Zajmonitor pont napi egyenértékszint (db) 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 2021 nappal 2021 éjjel 2011 március VIII/5. Ipari üzemek zajterhelése A TIKTVF 10620/2/2010. iktatószámú tájékoztatása alapján Debrecenben és egyéb belterületén 17 db IPPC engedéllyel rendelkező üzemi létesítményt tart nyilván. A debreceni telephelyek elhelyezkedését az alábbi térképen mutatjuk be: 135

Debrecen Látóképen 1 db, Halápon 1 db, Macson szintén 1 db és Bánkon 1 db IPPC engedélyes telephely található. A hatósági nyilvántartásban közel 600 zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi telephely szerepel. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4083/2011 iktatószámú adatszolgáltató levele alapján az alábbi telephelyek környezetében került sor műszeres zajkibocsátás ellenőrzésre: - ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. Debreceni Gyára Debrecen-Bánk külterület 0817 hrsz. - Hűséné Nagy Enikő Debrecen, Mészáros Gergely kert 32. (0220/2 hrsz.) - DEKO-FOOD Zrt. Debrecen, Monostorpályi út 92. - Hajdúhús 2000 Kft. Debrecen, Diószegi út 7. Valamennyi telephely esetében a zajkibocsátást ellenőrző mérések azt igazolták, hogy a telephelyek zajkibocsátása megfelel a határértékeknek, határérték feletti túllépést az ellenőrzések során nem tapasztaltak. A zajterhelési határérték felett működő IPPC engedéllyel üzemelő telephelyről a Felügyelőségnek nincs tudomása. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség zajtérkép készítésére alkalmas szoftverekkel nem rendelkezik, zajtérképes adatbázisa nincs. Debrecen ipari parkjaiba települt cégek, vállalkozások zajkibocsátásával nincsenek problémák. A zajos panaszok általában a lakóövezetbe beékelődött kisvállalkozásokra, illetve régen a város szélére települt nagyobb üzemekre vannak. Ilyen lakóépületekkel körbeépített iparterületek vannak É-on a volt MGM területén, Ny-on a Böszörményi út mellett lévő Alföldi Nyomda, Hajdúsági Sütödék és a Tűzoltóság, a volt Medicor és Tanszergyár területe, K-en a Monostorpályi út két oldalán lévő ipartelepek, kiemelkedő szereppel a Konzervgyár és a hűtőház. Az ipartelepek valamikor a város szélén helyezkedtek el, majd a város növekedésével az üzemterületek körbeépültek. A környezet lakóterületté válása a termelő tevékenységet folytató telepekre komoly zajcsökkentési, sok esetben fizikailag megoldhatatlan feladatokat rótt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években, a jogi szabályozás és a zajbírságok kivetése miatt, a zajos üzemek zajterhelései folyamatosan csökkentek, sok esetben a lakossági panaszok megmaradtak. A lakosság részéről igény lenne az ipartelepek lakókörnyezetből való kitelepítésére. A város szabályozási terve szabályozza a különböző zajossági érzékenységi zónákat, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy ipari tevékenység esetén a zaj terjedése nem minden esetben tartható a telephely területén belül. A zajos iparterületek mellett védőzónák kialakítása, valamint az építésügyi eljárásokban akusztikai szempontokat figyelembe vétele elengedhetetlen. A város fejlődésében akusztikai szempontból nagyon előnyös az új lakóparkok épülése, mint például a Vezér utcai, a Liget I, Liget II, Fészek, Lenz és Júlia telepi lakóparkok, de ide sorolható a Tócós kerti, Tócó völgyi lakótelep is. Ezek a lakóövezetek távol vannak a forgalmas utaktól, ipari tevékenységtől mentesek, pihenésre, feltöltődésre kifejezetten alkalmasak. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a közösségi épületekben meg kell oldani a belső zajok elleni védekezést, a szomszéd helyiségek egymástól való hangszigetelését. 136

Zaj- és rezgés-védelemmel kapcsolatos panaszügyek a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi lés Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén: A táblázatban szereplő adatok aktualizálása az adatszolgáltatás hiánya miatt nem történt meg, így a felülvizsgálat során a korábbi, a Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2009-2014. című dokumentációban szereplő adatokat használtuk fel. Év Panaszbejelentések száma Zajmérések (db) Nem megalapozott panaszok száma Megalapozott panaszok száma Továbbküldött ügyek száma 2004 24 22 17 4 3 2005 7 5 4 2 1 2006 3 3 3 0 0 2007-2008-ban az 56 zajvédelmi szempontból jelentő üzem közül csak 5 üzemmel volt zajprobléma. Minden év vonatkozásában megemlítendő, hogy a zaj- és rezgésvédelem területén nem volt rendkívüli ügy. Az ismertetett (zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos) panaszügyek sem szakmai, sem veszélyeztetési szempontból nem voltak rendkívüliek. Havária eset miatt nem volt szükség zajvédelmi hatósági beavatkozásra. A környezetvédelmi hatóságnál a 2010. évi ellenőrzési tervben 4 telephely ellenőrzése volt előirányozva. A 4 telephely ellenőrzése során a határértékek túllépése miatt 1 (Friesland Campina Hungária Zrt.) esetben kellett az üzemeltetővel szemben intézkedni, amely kötelezettséget vállalt a határértékek teljesülésének betartására, műszaki intézkedések megtételére. 2010 évben 1 db panaszbejelentés érkezett, mely megalapozottságát hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzéssel, illetve szabvány szerinti zajméréssel vizsgálta a hatóság. Megalapozott volt a panaszbejelentés. Az üzemi zajforrás üzemeltetőjét a határértékek megkérésére és intézkedések megtételére kötelezték, melynek eredménye képen nem érkezett az üzem ellen több bejelentés. (Forrás: A város 2011 évi Környezetvédelmi Atlasza) VIII/6. Szabadidős, kulturális, sport és szórakoztató tevékenységek DMJV Önkormányzat Jegyzője 102348/2011. ügyiratszámú tájékoztatása szerint a szabadidős zajforrások tekintetében érkezik a leggyakrabban panaszbejelentés, részben a vendéglátó egységben alkalmazott hangosító berendezések (a továbbiakban: zajforrás) működése miatt, részben a vendéglátó egység zárt teréből kiszűrődő beszélgetés, a kerthelyiségében tartózkodó vendégek beszélgetése, illetve az érkező, távozó vendégek hangoskodása miatt. Abban az esetben, ha a panasz kizárólag a vendéglátó egységben üzemeltetett hangosító berendezés zajkibocsátása miatt érkezik, a hivatal megvizsgálja, hogy a vendéglátó egység üzemeltetője a zajforrás tekintetében rendelkezik e zajkibocsátási határértékkel. DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelete a DMJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 29 -át a 9/2010 (II. 23.) Önkormányzati rendelet módosította. A jogszabály módosításával a rendelet harmóniába került az érvényes országos zajvédelmi jogi szabályozással. 137

Debrecen területének belső körzeteinek meghatározásánál Debrecen Város érvényes Településszerkezeti Tervében szereplő városrendezési körzetekből indultak ki. A város szerkezete, a beépítettség jellege alapján a következő 4 körzetcsoportot alakítottak ki: belvárosi terület ( A ), kertvárosias lakóterület ( B ), nagyvárosias lakóterület ( C ), egyéb, nem lakóterület (ipari, gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató) ( D ). 138

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 37/2009. (XI. 30.) rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásával és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról. A rendelet célja az üzletek éjszakai nyitva tartásának differenciált szabályozásával, továbbá a hangosító berendezések használatára, a hangosítást igénylő közterületi rendezvények megtartására vonatkozó feltételek meghatározásával, a közterületi szeszes ital fogyasztás korlátozásával az ifjúság védelmének előmozdítása, a lakosság egészséges életkörülményeinek, pihenéshez, éjszakai nyugalomhoz való jogának biztosítása. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 4. -a határozza meg, hogy a Jegyző mely zajvédelmi ügyekben rendelkezik hatáskörrel. A vizsgálati időszakban a Zr. 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek közül a nagy-, kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint sport, szórakoztató, szabadidős tevékenységgel okozott zaj esetében nyújtottak be közérdekű bejelentést. A legtöbb bejelentés a vendéglátó egységek működése által keltett zaj miatt érkezik. Az ilyen típusú panaszokat a Zr. és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény 9. (4)- (5) bekezdéseinek együttes alkalmazásával sikeresen megoldódott. Azokban az utcákban, ahol több vendéglátó egység is tevékenykedik, és a közterületen tartózkodó, érkező, távozó vendégek száma magas, sikerült a vendéglátó egységek és a környező lakók között egyezséget létrehozni. Az egyezségekre vonatkozó eredményekről, tapasztalatokról, még nem érkezett lakossági jelzés. Sok probléma adódik a nem közterületi szabadidős rendezvényekkel is, különösen a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzata által a Campus és az Műszaki Főiskola területén megrendezésre kerülő rendezvényekkel kapcsolatosan. Az egyetemi rendezvényeken alkalmazott gépek, berendezések (hangosító berendezés) vonatkozásában a Zr. 10. (1) bekezdése értelmében a zajforrás üzemeltetője; zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Amennyiben a rendezvény szervezője e kötelezettségének nem tesz eleget a Zr. 10. (2) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság - megfelelő határidő tűzése mellett - felhívja annak teljesítésére. Tekintettel arra, hogy e rendezvények csupán néhány napot vesznek igénybe és a panasz a rendezvényt ideje alatt, vagy csak azt követően érkezik, a zajkibocsátási határérték iránti kérelem benyújtására irányuló felszólításra, esetleges benyújtása esetén elbírálására nincs mód. E szabály megsértőire a Zr. jogkövetkezményeket nem helyez kilátásba. Utólag a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6. -a alapján az elkövetővel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezésére van lehetőség csendháborítás címén, amennyiben elkövető személye ismert. A fentiekből is kitűnik, hogy a jegyző ezen ügytípusokban szűkös lehetőségekkel bír. A közterületi szabadidős rendezvények tekintetében a jegyzőnek a Zr. 1. (2) a) pontja alapján egyáltalán nincs hatásköre. 139

E rendezvényekre vonatkozóan a közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendeletet, melynek 8. -a tartalmaz csak némi szabályozást. Az ilyen típusú rendezvények zajkibocsátása vonatkozásában is érkeznek osztályukra jelzések, melyek esetében jogi szabályozás hiányában legfeljebb szabálysértési eljárás lefolytatására kerülhet sor, azonban ez az intézkedés az érintett lakók szempontjából nem jelent megoldást. 2011. március 16-án hatályba lépett a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.), mely az 1.000 fő résztvevőt meghaladó szabadtéri rendezvényekre is kiterjed. A Kr. alapján e rendezvények esetében rendezvénytartási engedélyt kell beszerezni, mely eljárásba bevonásra került a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, aki többek között a zajvédelemi követelmények teljesülését vizsgálja, azonban a fent részletezett jogi szabályozás hiányában közterületi rendezvények zajkibocsátására vonatkozó követelmények előírására nincs lehetősége. A fentiekben nem említett minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a zajvédelmi rendelet 1. számú mellékletében felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban az elsőfokú zajvédelmi hatáskört a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: TIKTVF) gyakorolja. Az ipari, kereskedelmi tevékenységekkel okozott zajjal kapcsolatos eljárások egyik problematikus eleme, hogy tényleges jogsértés esetén csak hosszú idő eltelte után hoz eredményt. A legtöbb esetben megállapítást nyer, hogy a zajforrás üzemeltetője nem rendelkezik zajkibocsátási határértékkel. Ebben az esetben a zajforrás üzemeltetőjét zajkibocsátási határérték iránti kérelem benyújtására szólítjuk fel. A kérelem benyújtását követően zajkibocsátási határérték megállapítása mellett, a határérték méréssel történő ellenőrzését írják elő. Amennyiben a mérés eredménye határérték túllépést mutat, zajbírság kiszabása mellett intézkedési terv benyújtására kötelezik a zajforrás üzemeltetőjét. A zajforrások korlátozására, felfüggesztésére, megtiltására abban az esetben kerülhet sor, ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem, vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket. Az esetek túlnyomó többségében határérték túllépés megállapítására nem kerül sor. Ilyen ügytípusok esetében gyorsabb megoldást eredményez a birtokvédelmi eljárás. A város előtt álló feladatok a zajterhelés csökkentésében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program KEOP 2010/ 6.3.0./ Z kiírása alapján pályázatot nyújtott be a Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai zajtérképének és Zajcsökkentési Intézkedési Tervének elkészítése témában. A pályázat elbírálása, folyamatban van. 140

A beruházás tervezett teljes költsége: 100.000.000.- forint. Az igényelt támogatás összege: 95.000.000.- forint. A megvalósítás ütemezése, a projekt mérföldkövei: MÉRFÖLDKŐ HATÁRIDŐ A PROJEKT KEZDETE 2011.01.01. STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP JÓVÁHAGYÁSA 2012.06.30. INTÉZKEDÉSI TERV JÓVÁHAGYÁSA 2013.07.18. A PROJEKT VÉGE 2013.12.31. Az átfogó stratégiai zajtérképek a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, valamint a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló jogszabályok előírásainak megfelelően készítendők. A stratégiai zajtérképek elkészítésének célja és egyben előnyei Bemutathatóvá válnak a meglévő környezeti zajforrások zaj jellemzőinek hatásterületei színes térképen. Rendelkezésre fog állni olyan adatbázis a városra, amely áttekintő helyzetképet ad a környezeti zajállapotról. Szemléltethető módon tervezhető a zajterhelés csökkentése. Megfelelő lesz a lakossági tájékoztatás a környezeti zajállapotra vonatkozóan. Megszűnik a gyakori információhiány, amely megnehezíti a várostervezés, közlekedésszervezési feladatok végrehajtását. A zajvédelem szabályozási szinten szemléltethetően kezelhetővé válik. Elkerülhető lesz az újabb szennyezett területek kialakulása. A zajterhelés nagysága mellett a lakosság, és az érzékeny intézmények (iskolák, kórházak) érintettségére vonatkozóan is adatok fognak rendelkezésre állni. Jobb minőségű, csendesebb környezet kialakítása tervezhetővé válik. Döntési helyzetben a zajvédelmi kérdések hatásai közérthetővé, tervváltozatok akusztikai különbségei láthatóvá tehetők. A stratégiai zajtérkép nemcsak a jelenlegi helyzet bemutatására szolgál, hanem lehetőséget ad jövőbeli akár hosszú távú térségi tervezések következményeinek, minden érintett szint számára, bemutatására. A stratégiai zajtérképek a közúti, a vasúti forgalom okozta zajterhelésre, az IPPC üzemek okozta zajterhelésre és a repülőterek okozta zajterhelésre vonatkozóan külön-külön elkészülnek. A megfelelő zajtérképek után a stratégiai küszöbértékekkel összehasonlítva elkészíthető a konfliktustérkép, amely megjeleníti a meglevő zajterhelés okozta tényleges problémákat, konfliktushelyzeteket. A stratégiai zajtérkép kiválóan alkalmas zajvédelmi intézkedések hatásosságának eldöntésére, melyre az úgynevezett akciótervben kerülhet sor. Az akciótervben a különböző forgalomtechnikusokkal is egyeztettet zajvédelmi intézkedések hatásosságát lehet összehasonlítani a zajterhelés illetve az érintettek számának változása függvényében. Ez alapján lehet kiválasztani a legköltséghatékonyabb eljárást, illetve eljárások kombinációját. 141

IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IX/1. Általános jellemzés A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának alapjait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. adja meg, míg a hulladékgazdálkodás rendszerének kialakítására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény az irányadó. A hulladékkezelési tevékenységet ezen törvények végrehajtási rendeletei, valamint a fenti jogszabályokkal összhangban megalkotott önkormányzati rendeletek szabályozzák. Önkormányzati rendeletek: o DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 32/2004. (IX. 10.) Kr. rendelete a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi hulladékgazdálkodási tervéről o 5/2005. (III. 10.) Kr. Rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról (módosította az 52/2010. (XII. 20.) Ö.r. Hatályos 2011. január 1- jétől.) o 39/2002. (XII. 23.) Kr. Rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról (módosított) o 7/1996. (II. 19.) Kr. számú rendelet a víz- és csatornaszolgáltatási díjak megállapításáról (kiegészítette az 51/2010. (XII. 20.) Ö.r. Hatályos 2011. január 1-jétől) o 46/2007. (X. 25.) rendelete az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól A hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeleteinek célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, valamint a környezet hulladék által okozott terhelésének csökkentése, a szennyezések elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése, és a képződő hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. Ezen célok elérése érdekében a törvény jogokat ad és kötelezettséget ró a hulladékgazdálkodással kapcsolatba kerülő valamennyi jogalanyra, azaz a gyártóra, a forgalmazóra, a hulladék termelőjére, szállítójára, kezelőjére, az ingatlantulajdonosra, valamint a települési önkormányzatra. A települési önkormányzat kötelezettségei közé tartozik az illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, és elfogadása. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatás megszervezése és fenntartása, amelynek keretében biztosítania kell az ingatlantulajdonosoknál keletkező hulladékok megfelelő gyűjtését és kezelését, valamint az Önkormányzati törvény értelmében a településtisztaságot és a köztisztaságot. Debrecenben a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat 1992- óta az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., míg a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat a Debreceni Vízmű Zrt. látja el. 142

A.K.S.D. Kft. Az A.K.S.D. Kft. 1992-ben alakult debreceni székhelyű gazdasági társaság. A Társaság tulajdonosa 51 % -ban a külföldi érdekeltségű A.S.A. + AVE Környezetvédelmi Holding Kft., míg a maradék 49 % tulajdoni részt Debrecen Vagyonkezelő Zrt. birtokolja, jegyzett tőkéje 345.000.000,- HUF. A Kft. tulajdonában lévő mintegy 22 ha-os területen 1993. évben átadta az ország akkori legmodernebb, osztrák szabvány alapján épített egyetlen, kombinált szigeteléssel rendelkező hulladéklerakóját. A lerakó 3,3 ha felületen épült meg, amely 1996. évben további 3,5 ha szigetelt felülettel egészült ki. Ezen szigetelt felületek 2003. évben további 1 ha felülettel egészültek ki, amely szigetelése azonban már az időközben megjelent 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásai alapján került kialakításra. A hulladéklerakón 1993. év óta ártalmatlanított hulladékok mennyisége mintegy 1 millió tonna volt. A lerakóhoz depóniagáz kinyerő és csurgalékvíz elvezető rendszer kapcsolódik. A keletkező depónia gázokat hőenergia előállítására használják fel. A hulladéklerakó megépítésével párhuzamosan az A.K.S.D. Kft. korszerű pormentes gyűjtő és szállítójárműveket vásárolt, illetve ellátta a várost különböző űrtartalmú szabványos gyűjtőedényekkel. A lakossági hulladékgyűjtés mellett a Kft. ellátja a város közterületein lévő gyűjtőszigetek és hulladékgyűjtő edények ürítését is. Az elmúlt években az A.K.S.D. Kft. szolgáltatási területét kiterjesztette a régió más településeire is, mely települések hulladékai szintén a debreceni hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. A hulladékkezelési közszolgáltatáson túl az Önkormányzat megbízásából az A.K.S.D. Kft. üzemelteti a Debreceni Városi Köztemetőt, továbbá a város egyes parkjainak és zöldfelületeinek karbantartását mintegy 1,2 millió m 2 felületen. A munkavégzés során keletkező gallyhulladékok az évente visszagyűjtött karácsonyfákkal együtt aprításra és közterületekre történő visszaforgatásra kerülnek. A városon átmenő főutak kivételével a Kft. speciális gépekkel ellátja Debrecen közútjainak nyári pormentesítését, téli síktalanítását. Debreceni Vízmű Zrt. A Debreceni Vízmű 1995. július 1.-től 100 %-os önkormányzati tulajdonú részvénytársaságként működik. (2000. július 7.-től a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megalapításával a részvények tulajdonjogának átruházásával 100 %-os tulajdonos a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. lett.) A részvénytársaság kiemelt önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet víztermelés, ivóvíztisztítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, települési folyékony hulladékkezelés, szennyvíz-iszapkezelés feladatait az illetékes területi Vízügyi Igazgatóság és Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett látja el. A Debreceni Vízmű az egyesített rendszerű (csapadék- illetve szennyvízelvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. A városból és a környékbeli településekről beérkező átlagosan 45.000 m 3 /nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az üzemben. IX/2. Kommunális hulladékkezelés IX/2.1. Települési szilárd hulladékok gyűjtése A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 20. 1. bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak 143

begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek - jelen esetben az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.-nek - átadni. Fenti törvény 21. 1. bekezdése kimondja: "A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn." Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének többször módosított 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendelete alapján a hulladékszállítás a település teljes területén kötelező közszolgáltatásnak minősül. Valamennyi beépített, lakott, használatban lévő ingatlan tulajdonosa, lakója köteles a szolgáltatást a rendeletben meghatározott módon igénybe venni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a.) a települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja, b) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat egyenlítse ki. Lakossági hulladékgyűjtés (Forrás: az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása és a http://www.aksd.hu/) A lakossági szilárd hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, elszállítására az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 120, 240, 770, és 1100- literes űrméretű, a gépi ürítésre rendszeresített tároló edényzetet biztosít a lakosság részére. Családi házas ingatlanok esetén a 120 és 240 literes tárolók igényelhetők. A 120 literes tároló használata a kötelező közszolgáltatás minimális mértéke az egyéni (kertes ingatlanok) esetén. A háztartási hulladék gyűjtése a közszolgáltató által biztosított edényzetben történik. Többlet hulladék keletkezése esetén lehetőség van arra, hogy az edényzet mellé műanyag zsákban helyezzék el a kommunális hulladékot. Az edényzetek ürítése a településrésztől és a beépítettségtől függően az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint hetente egy vagy két alkalommal történik. Az ingatlantulajdonosok a keletkezett háztartási hulladékukat évente legfeljebb egy alkalommal max. 1 m 3 vagy 200 kg mennyiségig maguk is beszállíthatják a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe. Lakossági hulladékudvar A gyűjtőudvar létesítését támogatja a 2000. évi XLIII. Törvény: a hulladékgazdálkodásról 32/2004. (IX. 10.) Önkormányzati rendelet: "Debrecen Megyei Jogú Város Hulladékgazdálkodási Terve" Az A.K.S.D. Kft. István úti telephelyén kialakított hulladékgyűjtő udvar a kommunális hulladék még hasznosítható alkotóit és veszélyes összetevőit fogadja. A hulladékgyűjtő udvar létesítése azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a hulladékok további kezelése a legjobb módon megvalósítható legyen, továbbá megtakarítást eredményez a lakosság (családok) számára a kukákba kerülő hulladék mennyiségének csökkenése miatt. 144

A hulladékudvarban leadható hulladékok fajtái: - Papír hulladékok (újságpapír, kartonpapír stb.) - Fém hulladékok (háztartásban fellelhető nem használt fémek, fémtárgyak) - Fa hulladékok (fanyesedékek, ágak, lomblevelek, raklapok, stb.) - Üveg hulladékok (színes üveg, fehér üveg, öblösüveg, stb.) - Textil hulladékok (elhasznált ruhaneműk, takaró, stb.) - Gumiabroncsok (melyek tovább már nem hasznosíthatók) - Elektromos és elektronikai berendezések (elhasznált fénycsövek, hűtőszekrények, rádiók, televíziók, számítógépek, monitorok, mobiltelefonok, olajradiátorok, darálók, mikrohullámú sütők, szárazelemek, akkumulátorok stb.) - Irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái, melyek festékport még nyomokban tartalmaznak - Zöldhulladékok (kertekben lenyírt fű, gally, gyümölcs-zöldség maradványok, lehullott lomb stb.) - Lom hulladékok (kiselejtezett szekrények, ágyak, konyhai felszerelések, fürdőszoba felszerelések, stb.) - Műanyagok (mindennemű háztartásból kivont műanyagot tartalmazó eszközök, palackok) - Háztartási vegyszerek, kozmetikai eszközök (körömlakk, krémek, szórópalackos dezodorok) A hulladékudvarba beszállítható veszélyes hulladékok listája: EWC kódszám Megnevezés 02 01 08* Veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok 08 01 11* Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok 08 03 17* Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált toner 08 04 09* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai 13 02 05* Ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motorhajtómű- és kenőolajok 15 01 10* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó 15 01 11* fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat 16 01 14* Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 16 02 11* Klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HCF) tartalmazó használatból kivont berendezések Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, 16 02 13* amelyek különböznek 16 02 09*-től 16 02 12*-ig felsorolt tételektől 16 06 01* Ólomakkumulátorok 16 06 02* Nikke-kadmium elemek 20 01 13* Oldószerek 145

EWC kódszám Megnevezés 20 01 14* Savak 20 01 15* Lúgok 20 01 19* Növényvédő szerek 20 01 21* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 20 01 23* Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 20 01 26* Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től 20 01 31* Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01*, 16 06 02* 20 01 33* vagy a 16 06 03* kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 20 01 35* Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21* és 20 01 23* kódszámú hulladékoktól A gyűjtőudvar célja csak a háztartási mennyiségű hulladék fogadása, ezért az alkalmanként leadható mennyiségek ennek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A hulladékudvar szolgáltatásai minden debreceni lakos számára - a háztartásokban keletkező hulladékok szokásos mennyiségéig - ingyenes. Az udvar csak a háztartásokban - tehát nem az iparban vagy a vállalkozásokban - képződő hulladékok befogadására szolgál. A hulladékudvar megközelíthető gépjárművel (személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb teherautóval). A hulladékudvarban begyűjtött hulladék mennyiségek 2009-2010-ben. (Forrás: az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása.) EWC Mennyiség (kg) Megnevezés kódszám 2009 2010 15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladék 257 876 371 048 15 01 02 Műanyag csomagolási hulladék 13 131 17 228 15 01 04 Fém csomagolási hulladékok 3 061 2 673 15 01 07 Üveg csomagolási hulladékok 3 558 4 216 16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 19 360 25 090 16 02 14 Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09*-től 16 02 13*-ig felsoroltaktól 12 680 11 615 17 01 07 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06*-tól 497 300 907 460 17 04 07 Fémkeverékek 23 555 26 952 20 01 25 Étolaj és zsír 1 300 950 20 01 36 Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21*, 20 01 23* és 61 565 58 976 20 01 35* kódszámú hulladékoktól 20 01 39 Műanyagok 47 870 56 320 20 02 01 Biológiailag lebomló hulladékok 227 640 350 500 146

EWC Mennyiség (kg) Megnevezés kódszám 2009 2010 20 03 07 Lom hulladék 444 800 527 730 08 01 11* Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk- hulladékok 10 753 12 437 08 03 17* Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner 2 699 2 933 08 04 09* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai 0 0 13 02 05* Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 5 460 4 820 15 01 10* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 8 279 12 154 15 01 11* Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, 279 483 ide értve a kiürült hajtógázos palackokat 16 01 14* Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 301 504 16 02 13* Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 170 170 16 02 09*-től 16 02 12*-ig felsorolt tételektől 16 06 01* Ólomakkumulátorok 105 512 69 550 16 06 02* Nikkel-kadmium elemek 927 8 080 20 01 13* Oldószerek 557 872 20 01 19* Növényvédő szerek 422 371 20 01 21* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 1 917 2 087 20 01 26* Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től 819 917 20 01 31* Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 736 493 20 01 33* Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01*, 16 06 02* vagy a 16 06 03* kódszám alatt felsorolt 307 36 elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 20 01 35* Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21* és 20 01 23* kódszámú hulladékoktól 775 7 370 Lomtalanítás: 2009. évtől változás történt a lomtalanítás és az elektronikai hulladékgyűjtés menetében. Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 2009. évben április elejétől, november végéig a város 13 körzetében, körzetenként 10 alkalommal végezte a lomtalanítást. 2009-ben is a 2008. évben bevezetett lomtalanítási rendszernek megfelelően a lakosságnak az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára történő jelzése alapján, az A.K.S.D. Kft. által kiajánlott napon végezték a lomtalanítást. A házhoz menő lomtalanítás kiváltja az Elektronikai hulladékgyűjtést is, ezáltal a lomtalanítással egy időben fogják az elektronikai és elektromos hulladékokat begyűjteni. A változtatást az Önkormányzattal történt előzetes egyeztetés értelmében és a lakossági visszajelzések alapján vezették be. A változtatástól a lomtalanításkor már megszokott városkép minőségi javulását várják. A jövőben a lomtalanítás időpontja jobban alkalmazkodni fog a lakossági elvárásokhoz, igényekhez. Évi kétszeri lomtalanítás helyett a szolgáltatás többször is igénybe vehető, ráadásul kulturáltabb formában. 147

Az új lomtalanítási részletei 2010-ben harmadik éve, hogy a lomtalanítási rendszer megváltozott. A lomtalanítást március közepétől november közepéig folyamatosan, lakossági megrendelésre végezik. A lom elszállítását az ügyfélszolgálaton jelenthetik be a lakosok és az így egyeztetett időpontban gyűjtik be a kihelyezett holmikat. A régi rendszer során jelentkező szabálytalanságok, (gondolva itt a meghirdetett időpontok előtti, illetve utáni kipakolására vagy az előlomtalanításra ) valamint a lomtalanítás ideje alatt kialakult kedvezőtlen városképre, tette indokolttá, hogy egy új, korszerűbb módszert találjanak és alakítsanak ki erre, az évek óta jelentkező problémára. A konkrét lomtalanítási időpontok, körzetek, utcák szerint sajtóközleményben jelennek meg, ill. a mindenkihez eljuttatott hírlevélben, de tájékoztatást kérhetnek az érdeklődők az A.K.S.D. Ügyfélszolgálat telefonszámán is. Ezeken túl a média is információt nyújt: a DTV képújság, helyi rádió révén. Az Interneten a weboldal szintén tartalmazza a szükséges tudnivalókat. 2010. március elsejével elkezdődött és egészen november végéig tartott a lomtalanítás Debrecen területén, 10 cikluson keresztül 13 körzetre osztva gyűjtötték be a háztartásokban felhalmozott lomot. Az ingatlanokon feleslegessé vált, elhasználódott bútorok, háztartási eszközök, háztartási gépek, egyéb lomok elszállítására szolgál. Nagy mennyiségű építési törmelék sem minősül lomnak. Lomtalanításkor minden olyan nem kommunális szemétnek minősülő - holmit ki lehet helyezni, ami nem fér el a lakosság részére átadott kukákban. Nem lehet kihelyezni veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat (pl. vegyszerek, akkumulátorok, autógumik, stb.) ill. építési törmeléket és minden olyan anyagot, ami a begyűjtést végzők egészségét veszélyezteti. A lomtalanításkor ki nem helyezhető - a háztartásokban keletkező! - anyagok az A.K.S.D. Kft. Hulladékudvarában ingyen leadhatók. A lomtalanítási hulladékot a szedési útvonalon (lakóingatlanok előtt) úgy kell elhelyezni, hogy az a begyűjtő gépjárművel megközelíthető legyen. A kihelyezett hulladék nem akadályozhatja a gyalogos- és gépjárműforgalmat. Az apróbb, kisméretű hulladékot bekötözött zsákokban kell kihelyezni. A lomtalanítás menete és rendje - A lakosság bejelentése alapján, címre érkezve történik a háztartásban felgyülemlett lom és elektronikai hulladék begyűjtése. - Debrecen város közigazgatási területén 13 körzet került kialakításra, az eddigi tapasztalatok alapján egy évben begyűjtött súlyok figyelembe vételével. - Egy körzetből a lomot egy munkanap alatt fogják begyűjteni (7-15 óráig). - A hulladék kihelyezése az Ügyfélszolgálattal egyeztetett napon reggel 7 óráig, úgy: hogy a gyűjtőautó által megközelíthető legyen az ingatlan, hogy a gyalogos- és a gépjárműforgalmat ne akadályozza, hogy a kisebb hulladékok be legyenek zsákolva. - A lomtalanítási időszakban 14 munkanaponként ciklikusan ismétlődik a körzetek begyűjtési napja, 13 alkalom/év gyakoriságot jelent. E szerint maximum 3 heti ciklusban tudják adott körzet lakóinak igényét kielégíteni. - Egy adott napra, egy adott körzethez felvehető mennyiség az előre jelzett összes m 3 alapján kerül meghatározásra. Ha az előre jelzett mennyiség (m 3 ) eléri az egy munkanapon biztonsággal begyűjthető lommennyiség felső határértékét, akkor arra a napra már nem vesznek fel több címet. 148

- Az egyeztetés során az alábbi adatokat kell megadni: név, cím (utca, házszám) elszállítandó lom mennyisége (m 3 ) elszállítandó elektronikai hulladék típusa, mennyisége elérhetőség (vezetékes, vagy mobil telefonszám) - Társasházak, lakóközösségek esetén kérik, hogy a közös képviselő egyeztesse az Ügyfélszolgálattal a lomtalanítás tervezett időpontját. A bejelentés nélkül történő hulladék kihelyezése illegális hulladéklerakásnak minősül. Az illegális hulladék elhelyezése hatóságilag tilos! A 2000. évi XLIII. tv. 49. (1) bekezdése értelmében a törvénysértőknek bírságot kell fizetnie! A lomtalanítások során begyűjtött hulladék mennyisége évente: 2008. év 610 452 kg 2009. év 533 400 kg 2010. év 566 020 kg Közületi hulladékgyűjtés Az intézményeknél keletkező háztartási hulladékokhoz hasonló összetételű hulladékok begyűjtését és szállítását a közszolgáltató, valamint a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szakcégek végzik. A begyűjtött hulladékok ebben az esetben is a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe kerülnek. A helyi közszolgáltató a vállalkozások, intézmények részére, igény szerint, különböző méretű hulladékgyűjtő edényzetet biztosítanak: o Hagyományos, a lakossági hulladék gyűjtésénél is alkalmazott edényzeteket lehet igénybe venni kisebb vállalkozások, intézmények számára. Ez lehet 120, 240, 770 és 1100 literes tárolóedény. o Jellemzően nagyobb hulladékmennyiség összegyűjtése esetén már a konténeres hulladékgyűjtést alkalmazzák, mely 3; 4,3; 5; 6; 7,5; 10 m 3 űrtartalmú konténerek használatát jelenti. o Nagyüzemek, intézmények nagy mennyiségű kommunális jellegű hulladékának összegyűjtése esetén 7,5-32 m 3 űrtartalmú konténereket használnak, mely lehet nyitott illetve zárt, vagy nem tömörítős illetve tömörítős kialakítású. o Nagyüzemek, intézmények részére, melyek tevékenysége során nagy mennyiségű hulladék keletkezik, gazdasági szempontból realitása van nagykonténerek, préskonténerek alkalmazásának. Belső edények alkalmazása Bármilyen hulladék gyűjtése esetén alkalmazhatóak ún. belső edények, amennyiben kialakításra kerül egy központi gyűjtőhely, ahol a nagyobb méretű konténer elhelyezése valósul meg. Ez viszonylag nagy területen elhelyezkedő gyárakban, üzemekben, intézményekben alkalmazható. A hulladékot kisebb (120, 240, 600, 770, 1100 vagy 1200 literes) gyűjtőkben gyűjtik, melyeket a nagyobb konténerbe ürítenek. Zöld hulladék gyűjtése A város hulladékgazdálkodási tervében bemutatott állapothoz képest nagy előrelépést jelent, hogy 2006. évben megvalósult a zöldhulladékok gyűjtése és feldolgozása. A közterületekről a 149

levágott gallyakat, lombot és egyéb zöldhulladékot az A.K.S.D. Kft. begyűjti, és a Vértesi úti kommunális hulladéklerakó telepére szállítja. A telephelyre nemcsak a közszolgáltató által begyűjtött zöldhulladék kerül be, hanem a lakosság is beszállíthatja a kertjében keletkező ilyen típusú hulladékot. Itt a beérkezett lombot, gallyakat speciális aprítógéppel feldarabolják. A telephelyre beszállított szennyvíziszapot az aerob kezelőtéren megfelelő arányban szalmával, illetve fanyesedékkel és oltóanyaggal kezelik, majd a faaprítékot a szennyvíziszap prizmákra juttatják. A prizmákat speciális komposztkeverő géppel megfelelő időközönként megforgatják. Az elkészült komposztot a zárt komposztálócsarnokban átszellőztetik, majd a komposzt amelyet virágföld készítéséhez is felhasználnak értékesítésre kerül. A 2008-2010. évben begyűjtött biohulladékok: Év 2008 2009 2010 Mennyiség (tonna) 841 836 751 A begyűjtött biohulladék teljes mennyisége komposztálásra kerül, majd ebből terméket állítanak elő. Kísérleti jelleggel 2007. április 6.-tól Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvakért területen heti rendszerességgel végezték a biohulladék begyűjtést, melyre 120 literes barna edényt biztosítanak az ingatlantulajdonosok részére. A lakosság nehezen fogadta el a kéthetente történő kék kuka ürítést, erre az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára korábban számtalan jelzés érkezett. 2010 januárjától ez a rendszer megváltozott, az Önkormányzat döntése értelmében mind a két hulladék gyűjtőt, barnát és kéket egyaránt, hetente egyszer ürítik. A járatterv változását az A.K.S.D. Kft. részéről az indokolta, hogy a szerves hulladék minősége nem megfelelő, a lakosság részéről pedig a kezdetektől igény volt a heti egyszeri minkét gyűjtő ürítésére. A barna kukás hulladékgyűjtési rendszerben Epreskert, Tégláskert, Boldogfalvakert városrészek 1200 ingatlana került bevonásra. Ingatlanonként évi 650-700 kg biohulladék kerül elszállításra, amely mintegy 10 % nem komposztálható idegen anyagot tartalmaz. A biohulladék válogatás után komposztálásra kerül. Fenti témában készült közvélemény kutatás adatai: Megkérdezés helye: Epreskert, Tégláskert, Boldogfalvakert Ügyfelek száma: 1222 db (ingatlan) kiosztott barna gyűjtők alapján megkérdezettek kor és nem szerinti összetétele nem lett vizsgálva. Megkérdezése aránya: 100 % (minden ingatlan) Megkérdezés ideje: 2010.05.20.-2010.06.15. Kérdezőbiztosok: 6 fő kivizsgáló Feldolgozott adatlap száma: 688 db Válaszadók aránya: 56,30 %. A 688 feldolgozott adatlap kiértékeléséből az alábbiak állapíthatóak meg: - a megkérdezettek 92 %-a örömmel fogadta a szerve hulladékok különgyűjtésének lehetőségét, - a válaszadók 94 %-a jónak találta a korábbi gyűjtési gyakoriság visszaállítását, - a megkérdezettek 71 %-a minden héten kiteszi a barna gyűjtőt elszállításra, 150

- a válaszadók 97 %-a környezettudatos magatartást tanúsít, mivel csak szerves anyagot helyez el a barna edényben, - a megkérdezettek 94 %-a megfelelőnek ítélte a tájékoztatást a gyűjtési rendszerről, - a válaszadók 92 %-a elégedett a szolgáltatással. A kommunális hulladéklerakó telep (Forrás: TIKTVF 376/71/2009. számú egységes környezethasználati engedély és az A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása.) A lerakó telep adatai: 0439/33 hrsz.: a hulladéklerakó I., II., IV. ütemei; tervezett V. ütem; üzemi épületek egy része (központi-szociális épület, mérlegház, raktárak, E-hulladékbontó); az olajos veszélyes hulladék kezelésére alkalmas aerob, kezelő terület és a hozzá tartozó vízi létesítmények, a gépjármű-, kukamosó, a csurgalékvíz tisztító; üzemanyagkút, a veszélyes hulladék és a nem veszélyes hulladék aerob kezelő területi és vízi létesítményei. 0439/34 hrsz.: kivett önkormányzati út 0439/35 hrsz.: a hulladéklerakó III. üteme 0439/36 hrsz.: zárt komposztáló csarnok, válogatócsarnok, fedett bálatározó, nyílt, szigetelt tároló felületek, nyílt komposztáló terület, és a munkafolyamatokhoz kapcsolódó előkészítő, áttároló területek 0438/37 hrsz.: a cég tulajdonában lévő saját használatú út 0439/38 hrsz.: a telephely része, tervezett bővítési terület 0441/11 hrsz.: átminősítés alatt álló, tervezett bővítési terület A telephely területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint 2 besorolású, azaz a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. Jelenleg a kommunális hulladék befogadására szolgáló hulladéklerakó kapacitása az érvényes egységes környezethasználati engedély alapján a következőképpen adható meg: o a depónia szigetelt alapfelülete 3,01 ha (I. ütem), 3,21 ha (II. ütem), 3,3 ha (III. ütem) 3,25 ha (IV. ütem), összesen 12,77 ha (127.700 m 2 ). A tervezett bővítési területek területe: 4,93 ha. o A hulladéklerakó depónia I. és II. üteme 2006. december 31-én bezárt. A III. ütem területén és a IV. ütem egy részén (IV/1.) megépült a depóniaaljzat, a hulladékokkal feltöltés folyamatban van. A IV. ütem második részén (IV/2.) pedig folyamatban van a depóniaaljzat kiépítése. A tervezett V. és VI. ütemek tartalékterület, ennek területe 7,8 ha. o A tervezett depónia maximális magassága a környező terepszinttől: 25 m. Az V. ütem tervezési és előkészítési munkái 2011-ben elkezdődnek, a tényleges kivitelezés 2012.-ben indul, és még abban az évben be is fejeződik. Az I. II. ütemek végleges rekultivációját 2015.-re tervezik. Kapacitás adatok (számítások alapján) I.-IV.ütem - Lerakó szigetelt felülete (összesen): 126 837 m 2-2010. évben lerakott hulladék mennyisége: 174 216 tonna (~118 147 m 3 ) - Összes lerakott hulladék mennyisége 2008. év végén: 1 644 061 m 3 151

- Összes lerakott hulladék mennyisége 2009. év végén: 1 739 284 m 3 - Összes lerakott hulladék mennyisége 2010. év végén: 1 857 431 m 3 Összes befogadó kapacitása (I-II-III-IV.): 2 471 264 m 3 Összes szabad kapacitás (III-IV.): 613 833 m 3 A hulladékkezelő telepre az alábbi településekről kerül be kommunális szilárd hulladék: Debrecen, Hosszúpályi, Derecske, Hajdúbagos, Hajdúszovát, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd, Álmosd, Bagamér, Fülöp, Hajdúsámson, Kaba, Kokad, Nagyhegyes, Nádudvar, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs, Hajdúszoboszló. A lakosságtól, intézményektől begyűjtött, beszállított hulladékot mérlegelik, számítógépes nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel során rögzítik a hulladék beszállítójának adatait (név, gépjármű rendszáma), a hulladék fajtáját EWC kód szerint, a beszállítás időpontját, a beszállított anyag súlyát. Ezután a szállítójárművek az üzemelő szektorhoz hajtanak, ahol bányamesteri irányítás mellett történik a hulladék dombépítéses lerakása. A lerakott hulladékot kompaktorral tömörítik, majd földdel takarják. A hulladékdomb rézsűjén a rekultiváció folyamatos. Az elkülöníthető bontási építési törmeléket a hulladék takarására használják fel. A lerakó kialakításakor a humuszt a telepen deponálják, innen használják fel a földet a takaráshoz, rekultiváláshoz. A debreceni lerakóra beszállított, lerakott és kezelt nem veszélyes hulladékok mennyisége 2009-2010-ig. (Forrás: A.K.S.D. Kft. 20772/2011. hivatkozási számú adatszolgáltatása) 2009. évben átvett hulladékok Kezelés módja EWC kódja Megnevezés Lerakás D5 (kg) Komposztálás R3 (kg) 01 05 04 édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok 531 900-01 05 07 báriumot tartalmazó fúróiszapok és hulladékok 268 300-01 05 08 klorid- tartalmú fúróiszapok és hulladékok 276 280-02 03 01 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok 3 720 183 740 02 03 04 fogyasztásra illetve felhasználásra alkalmatlan anyagok 13 620 92 620 04 01 08 krómot tartalmazó cserzett bőr 39 140 - folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő 07 01 12 kezelésből származó iszapok - 211 820 07 02 13 hulladék műanyag 14 320-08 02 01 por alapú bevonatok hulladékai 5 720-10 01 01 hamu, salak, kazánpor 13 800-10 11 12 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 32 612-12 01 17 homokfúvási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 6-tól 3 960-15 02 03 törlőkendők 1 120-16 01 19 műanyagok 3 828-16 01 20 üveg 5 400-152

2009. évben átvett hulladékok Kezelés módja EWC Lerakás Komposztálás Megnevezés kódja D5 (kg) R3 (kg) 16 01 22 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 2 640-16 03 04 szervetlen hulladékok 66 380-17 01 01 beton 85 460-17 01 03 cserép, kerámia 4 520-17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció keveréke 36 050 076-17 03 02 bitumen keverékek 20 580-17 05 04 föld és kövek 15 178 020-17 06 04 szigetelő anyagok 138 500-18 01 04 nem veszélyes kórházi hulladék 806 160-19 03 05 stabilizált hulladék 18 980-19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt 25 800-19 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladék 9 959 320-19 08 01 rácsszemét 273 000-19 08 02 homokfogóból származó hulladék 871 290-19 08 05 szennyvíziszap 343 305 14 730 965 19 08 14 szennyvíziszap 6 020 283 440 19 01 02 üveg 86 720-19 12 12 egyéb hulladékok 139 501-20 01 01 papír és karton 2 300-20 01 02 üveg 6 500-20 01 10 ruhanemű 671 140-20 01 11 textíliák 28 200-20 01 39 műanyagok 518 130-20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok - 3 960 114 20 03 01 kevert települési hulladék 87 845 349 797 300 20 03 02 piacokon keletkező hulladék 627 020-20 03 03 úttisztítási hulladék 8 579 096-20 03 07 lom hulladék 1 173 710 - EWC kódja 01 05 04 2010. évben átvett hulladékok Kezelés módja Megnevezés Lerakás Komposztálás D5 (kg) R3 (kg) édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és 882 260 - hulladékok 01 05 08 klorid- tartalmú fúróiszapok és hulladékok 1 148 120-02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek 8 5180-02 01 04 műanyaghulladék (kivéve csomagolóeszközöket) 5 520-02 02 04 02 03 01 02 03 04 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra illetve felhasználásra alkalmatlan anyagok - 3 840-132 880-252 980 153

EWC kódja 03 01 05 Plánum 97 Kft. 2010. évben átvett hulladékok Kezelés módja Megnevezés Lerakás D5 (kg) faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től Komposztálás R3 (kg) - 7 380 04 01 08 krómot tartalmazó cserzett bőr 12 100 - folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő 07 01 12 kezelésből származó iszapok - 1 337 060 07 02 13 hulladék műanyag 209 360-07 06 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11-től 206 480-08 02 01 por alapú bevonatok hulladékai 15 192-10 01 01 hamu, salak, kazánpor 15 178-10 11 12 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 23 700-12 01 05 gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 1 225-12 01 21 elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól 2 410-15 01 01 papír és karton 18 180-15 02 03 törlőkendők 65 760-16 01 19 műanyagok 5 620-16 01 20 üveg 2 020-16 01 22 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 11 200-16 03 04 szervetlen hulladékok 5 980-16 03 06 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től 460-17 01 01 beton 13 520-17 01 03 cserép, kerámia 11 100-17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció keveréke 33 008 298-17 02 03 műanyag 7 215-17 03 02 bitumen keverékek 86 040-17 05 04 föld és kövek 15 549 760-17 06 04 szigetelő anyagok 4 360-17 08 02 gipsz alapú építőanyagok 2 520-17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 10 820-18 01 04 nem veszélyes kórházi hulladék 995 860-19 02 03 kevert hulladék, amelyek kizárólag nem-veszélyes hulladékokat tartalmaz 39 260-19 03 05 stabilizált hulladék 348 260-19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt 1 549 200-19 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladék 7 878 560-19 08 01 rácsszemét 353 320-19 08 02 homokfogóból származó hulladék 1 055 280-19 08 05 szennyvíziszap - 6 126 740 154

2010. évben átvett hulladékok Kezelés módja EWC Lerakás Komposztálás Megnevezés kódja D5 (kg) R3 (kg) 19 08 14 szennyvíziszap - 499 400 19 12 02 fémvas 704 220-19 12 05 üveg 167 100-19 12 12 egyéb hulladékok 1 869 964-20 01 01 papír és karton 60-20 01 02 üveg 1 1040-20 01 10 ruhanemű 478 080-20 01 11 textíliák 9 880-20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-től 47 080-20 01 39 műanyagok 686 840-20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok - 5 818 800 20 02 02 talaj és kövek 52 060-20 03 01 kevert települési hulladék 99 496 283 751 220 20 03 02 piacokon keletkező hulladék 532 340-20 03 03 úttisztítási hulladék 5 146 780-20 03 07 lom hulladék 1 276 322 - Komposztálás Nyílt téri komposztálás: A telephelyen bio- és zöldség hulladékok nyílt téri komposztálása is történik, melynek fő kiindulási anyaga a városi szennyvíztelep víztelenített iszapja. A komposztálás a VII. ütem helyén kialakított komposztáló területen történik. A VII. ütem helyén kialakított komposztáló területen a techonlógia nyitott rendszerű forgatásos prizmakomposztálás. A komposztálási tevékenység során az iszaphoz kevernek Debrecen város zöldterületeinek gondozásából származó gally, nyesedék levél hulladékot, valamint fűrészport, szalmát, szénát, zöldhulladékot és faaprítékot. A komposztálás előkészítése során eltávolítják a hulladékban lévő idegen, nem komposztálható anyagokat. Nyílt téri komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 30 000 tonna/év. Zárt téri komposztálás: A biológiailag lebomló hulladékok teljesen zárt térben komposztálódnak. A zárt téri komposztáló alapterülete 3 105 m 2. A beérkező szerves hulladékok az aprítás után kerülnek 4 db, zárt bunkerbe. Itt a szerves anyagok, mikroorganizmusok és oxigén jelenlétében lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek. A Debrecen város szennyvíztisztító telepén keletkező, a technológiai folyamatból származó szennyvíziszap is itt kerül komposztálásra. Zárt komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 15 000 tonna/év. A kezelés során felhasznált segédanyagok: fűrészpor, szalma, széna, zöldhulladék, faapríték. 155

IX/2.2 Szelektív hulladékgyűjtés Debrecenben a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az A.K.S.D. Kft., valamint az ÖKO Pannon Kht. Együttműködésében valósul meg a szelektív hulladékgyűjtési rendszer üzemeltetése. A szelektív hulladékgyűjtéssel a hasznosítható anyagok nem kerülnek a lerakóra, így nem terhelik környezetünket, egyben a kisebb lerakóba kerülő hulladékmennyiség miatt megnő a hulladéklerakó élettartama. A szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható, így segít az elsődleges nyersanyagok megkímélésében, valamint energiatakarékosságot is eredményez. A térségben 2002-ben kezdődött a szelektív szigetes hulladékgyűjtést. A gyűjtőedényekben eddig papírt, üveget és PET palackot gyűjtöttek, de 2006 májusától néhány intézményben és iskolában már italos kartonok és alumínium dobozok elhelyezésére is lehetőség van. A statisztikai adatok alapján, ezzel a módszerrel begyűjthető mennyiség lakosonként ~9 kg/év. A gyűjtő szigetek kialakításánál logisztikai és jogszabályi feltételeknek kell megfelelni, ami az újabb sziget kialakításának lehetőségét jelentősen korlátozza. Számolni kell az illegális lerakásokkal, így azok költségeivel. Összegezve: sűrűn lakott (bérházas) városrészek ideális (költséghatékony) gyűjtési módja, szükséges a lakosságot környezettudatosabbá nevelni (nincs közvetlenül érdekelve), reálisan a mennyiségben néhány %-os növekedést lehet elvárni. A kihelyezett gyűjtőszigetek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt időszakban: Év Gyűjtőszigetek száma 2008. évben 132 db + 70 db 1100 l-es gyűjtőedény 2009. évben 202 db 2010. évben 237 db gyűjtősziget (820 db edény) 156