Kozák András köznevelési szakértő

Kozák András köznevelési szakértő

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Nkt. Vhr.) 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (R.) 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)

A tanügyigazgatás a köznevelés mint alkotmányos közfeladat megszervezésének, irányításának, ellenőrzésének államilag meghatározott rendszere, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységek összessége. A tanügyi szervezetrendszer igazgatására vonatkozó jogi normák (jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök) összessége a közigazgatási jog különös részi ún. szakjogi jogágába (köznevelés igazgatása, szervezeti irányítása és ellenőrzése) tartoznak. A tanügyi jog a tanügyigazgatás jogilag szabályozott rendszere, melynek tárgya a tanügyi jogviszony, ami alatt szűkebb értelemben véve a tanulói jogviszonyt értjük. Ennek alanyai: gyermek/tanuló köznevelési intézmény tárgya: a tanulmányokkal kapcsolatos magatartások tartalma: jogok és kötelezettségek összessége

Szűkebb értelemben a tanügyigazgatáson hatósági, egyedi ügyek intézését értjük, melynek során a tanügyigazgatási szerv az ügyfélnek (magánszemély vagy intézmény) meghatározott jogot biztosít vagy kötelezettséget ír elő, és ezzel jogalapot teremt a jog érvényesítésére illetve a kötelezettség kikényszerítésére (hatósági jogalkalmazás). Pl. a járási hivatal iskolát jelöl ki a megszűnt intézménnyel jogviszonyban állt tanuló tankötelezettségének tejesítése érdekében

Szélesebb értelemben a tanügyigazgatás magába foglalja a legmagasabb szintű, tehát a törvényi, kormányzati és ágazati szabályozást, a köznevelési és a közneveléssel összefüggő jogviszonyok során e jogszabályok alkalmazását, végrehajtását, továbbá a végrehajtás szervezését és ellenőrzését így jogalkotó szervek szabályozás (irányítás) jogalkalmazás intézményi oldal ellenőrzés fenntartó, kormányhivatal, Oktatási Hivatal (OH POK)

Állami köznevelési feladatellátás szervei Kormány miniszter Oktatási Hivatal Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal OH POK Kormányhivatal JÁRÁSI HIVATAL települési nemzetiségi egyházi és állami önkormányzat magánfenntartó intézmény KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY

A köznevelési közfeladat-ellátás keretében az ÁLLAM GONDOSKODIK : - a köznevelési intézmények pedagógusainak bérezéséről; - egyes tanügyigazgatási feladatok (pl. nyilvántartásba vétel) ellátásáról; - az intézmények szakmai irányításáról (pl. pedagógusok végzettségi és képesítési kritériumai) és ellenőrzéséről (pl. tanfelügyelet); - az intézményvezetői feladatokat ellátók feletti munkáltatói jogkör gyakorlásáról illetve az azzal összefüggő döntések meghozataláról.

I. szint: állam oktatásért felelős miniszter a tankerületi központok és a Klebelsberg Központ útján 2017. 01. 01. szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NSZFH) útján 2015.07.01. állami központi közigazgatási szerv (minisztérium) állami felsőoktatási intézmény II. szint: önkormányzati fenntartók települési önkormányzatok önkormányzati társulások nemzetiségi önkormányzatok (helyi, országos) III. szint: egyházi és magánfenntartók egyházi jogi személy vallási tevékenységet végző szervezet más jogi személy természetes személy

A tanügyigazgatási szervezetek csoportosítása aszerint is történhet, hogy milyen szervek, mely terület vonatkozásában, milyen tartalmú döntéseket hozhatnak, s kikre terjed ki az igazgatási jogkörük. 1. Ágazati irányítás szintje: e szinten hozott döntések valamennyi szervre kötelezőek. Ide tartoznak a jogszabályt alkotó szervek (Kormány, miniszter), a köznevelésért felelős szaktárca: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal. Jellemző közhatalmi aktus: jogalkotás. 2. Területi tanügyigazgatási szint: a központi és a települési szint között helyezkedik el, s jogszabályban meghatározott igazgatási (hatósági) feladatokat keretében a jellemző közhatalmi aktus itt a hatósági jogalkalmazás. Hatósági szervek: - megyei és fővárosi kormányhivatalok - járási (fővárosi kerületi) hivatalok - települési önkormányzat

3. Fenntartói szint: a helyi tanügyigazgatási feladatokat az intézmény fenntartására, valamint működtetésére jogosult szervezetek illetve személyek feladatkörébe helyezte a jogalkotó. Feladatköri statútumok: törvények, kormány- és miniszteri rendeletek, önkormányzati rendeletek, normatív határozatok, utasítások. Ezen a szinten jelenik meg az Klebelsberg Központ és a tankerületi központok, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttoktatási Hivatal, a települési és a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más személy vagy szervezet (természetes, jogi személy), amely a fenntartói jogosultságot megszerezte. 4. Intézményi szintű tanügyigazgatás szervek: a köznevelési intézmények (közintézetek), melyeknek a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos igazgatási feladatai igen sokrétűek.

A fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik, valamint jogszabályban meghatározott fenntartói jogokat gyakorol, s fenntartói kötelezettségeket teljesít.

A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell: állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel; állandó saját alkalmazotti létszámmal; Műkr. 2. mellékletében nevesített kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltakkal; dokumentumokkal, szabályzatokkal (alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, tantárgyfelosztás, használatba vételi engedély);

A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell (folyt.): önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak.

Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban közalkalmazotti vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik.

Dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának átadásáról (kiv. a tankerületi központok és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények esetén). Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. Meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá 2017. január 1-től a tankerületi központ által fenntartott intézmények kivételével a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.

Ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak. A köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, az ágazati kerettörvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett (kiv. állami fenntartású intézmények).

Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) azok jogszabályi megfelelősége tekintetében.

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás rendszerének koncepcionális elvei: decentralizáció: központi költségvetési szervként működő állami köznevelési közfeladat ellátását fenntartóként végző tankerületi központok és egy középirányítói és stratégiai tervezési funkciót betöltő központi szerv; szubszidiaritás: az érdemi döntések meghozatalának az érintettekhez legközelebb eső, leginkább kompetens szinthez telepítése (az intézményi költségvetés meghatározása a tankerületben történik); racionalizáció: az ésszerű és szakszerű döntési mechanizmus és gyakorlat (intézményvezető munkáltatói jogköre bővül a kinevezés és a felmentés esetére szóló javaslattételi jog gyakorlásával).

2017. januárjában 59 tankerületi központ jött létre a 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti illetékességgel. A tankerületi központ: a) az állami köznevelési közfeladat ellátásban fenntartóként részt vevő szerv, mely az Nkt. 83. (2) bekezdésében foglalt fenntartói (irányítási, szervezési) hatásköröket gyakorolja; b) a Nemzeti Pedagógus Kar, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a települési és nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló tankerületi tanácsot működtet; c) értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését a szükséges gazdálkodási keretek biztosításával.

A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv (központi hivatal). A tankerületi központot a tankerületi igazgató vezeti. KLIK jogutódja a tankerületi központ lett 2017. január 1-től a fenntartói jogok és kötelezettségek, valamint a KLIK területi szervei által megvalósított támogatásból megvalósuló projektek terén az átadás-átvételi megállapodásban foglaltak alapján. A KLIK a tankerületi központnak az átadás-átvételi megállapodás keretében 2016. december 31-ig adta át a fenntartott köznevelési intézmények szakmai alapdokumentumait, a vagyonnyilvántartást, a foglalkoztatottak személyi anyagait, vagyonnyilatkozatait, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos személyi és tanügyi dokumentumokat.

Meghatározza a fenntartásában működő köznevelési intézmény költségvetését. Dönt az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számáról. Betölti a fenntartásában működő köznevelési intézmény törvényes és szakszerű működése feletti ellenőrzés feladatait. Képviselője, a tankerületi igazgató révén munkáltatói jogkört gyakorol a köznevelési intézményekben alkalmazottak és vezetőjük felett. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját. Javaslatot tesz a Klebelsberg Központ útján a köznevelési intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, közreműködik a döntés előkészítésében.

Javaslatot tesz a Klebelsberg Központ útján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízására. Érvényesíti és érvényesítteti a köznevelési intézményekben az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit. A Klebelsberg Központ számára javaslatot tesz az Nkt. 83. (2b) bekezdése szerinti átszervezésre. Közreműködik az országos és nemzetközi mérések, az országos tanulmányi versenyek és a középfokú írásbeli felvételi vizsgák megszervezésének lebonyolításában, a szakmai vizsgák írásbeli tételeinek szétosztásában. Közreműködik a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében. Ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. Jogforrás: 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 2. (1)-(2) bek.

Az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szervként működő oktatási központ feladatait a Klebelsberg Központ látja el. Az oktatási központ a miniszter ágazati irányítási feladataihoz kapcsolódóan javaslatot tesz a tankerületi központok feladatellátási területe módosításának kezdeményezésére, statisztikai adatokat gyűjt és elemez. Az oktatási központ: a tankerületi központok tekintetében középirányító szervként irányítási, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzési hatásköröket (költségvetési szervi jogállás); a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében egyes fenntartói jogköröket (tanügyigazgatási státus) gyakorol.

Az oktatási központ dönt: a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézménybe felvehető maximális tanulólétszámról, az évfolyamok számáról, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok, szakképzés esetén a szakmacsoportok, a szakképesítés és annak azonosító száma és az ágazatok megnevezéséről, a vagyon feletti rendelkezésről [Nkt. 83. (2b) bek. a) pontja]; a térítési díj és tandíj fizetése megállapításának szabályairól, a szociális kedvezmények feltételeiről [Nkt. 83. (2b) bek. b) pontja] ; a Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézmények kijelöléséről [Nkt. 14. (3) bek.]; a köznevelésben résztvevőkre tekintettel a felzárkóztatás és tehetségsegítés érdekében adható támogatások nyújtásában való részvételről [Nkt. 99/A. ].

A tankerületi központ kezdeményezése alapján az oktatásért felelős miniszternek javaslatot tesz a köznevelési intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, vezetőjének megbízására. Országos szinten közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatározásában. Ellátja az uniós pályázatok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, a kiemelt projektek esetén konzorciumvezetői teendőket lát el. Európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési tervet valósít meg. Az informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat lát el, biztosítja a tanügyi információs rendszer működését. Biztosítja a köznevelési intézmények fejlesztéseinek országos és térségi szintű összehangolt megvalósítását.

Jóváhagyja a tankerületi központok által elkészített fejlesztési terveket. Központosítottan folytatja le a közbeszerzéseket. Koordinálja saját maga és a tankerületi központok vonatozásában az egységes státusgazdálkodási rendszert. Kizárólagos joggal ellátja a tankerületi központok által használt egységes informatikai rendszerek, elektronikus adatbázisok és alkalmazások üzemeltetésével és informatikai fejlesztésével kapcsolatos adatfeldolgozói, üzemeltetési és fejlesztési feladatokat. Közreműködik a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében. Ellátja a jogszabályban és az alapító okiratában meghatározott további feladatokat. Jogforrás: 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. (2) bek., 6. c) pont, 7-8.

A nemzeti köznevelési törvény szerinti hármas munkamegosztás a tanügyi igazgatásban: az intézményvezető hozza a tanulói jogviszonnyal összefüggő döntéseket [Nkt. 50. (1) bek. int.vez. feladatai: 69. (1)- (2) bek.]; a nevelőtestület hoz döntést a tanulmányi előmenetel kérdésében és fegyelmi ügyekben [Nkt. 70. (2) h)-i) bek.]; a pedagógus értékeli a tanulók tudását [Nkt. 54. (1) bek. 62. (1) bek.].

A kormányhivatal a Kormány általános területi államigazgatási szerve. Kiemelt tanügyigazgatási szerepkörei egyházi és magánintézmények nyilvántartásának vezetése, működésük engedélyezése és ellenőrzése; másodfokú döntési jogkör gyakorlása a települési önkormányzatok képviselőtestületének, valamint a járási hivatal vezetőjének döntéseivel szemben; köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzésének végzése. Vonatkozó jogszabály: 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról

A köznevelési feladatokat ellátó hatóságként a következő szerveket jelölte ki (tripartid hatásköri megosztás): 1. fővárosi, megyei kormányhivatal [Nkt. Vhr. 38/A. (1) bek. a) pont] (törvényességi kontroll szint) 1. a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. (1) bek. b) pont] (intézményi szint) 2. a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala [Nkt. Vhr. 38/A. (1) bek. c) pont] (személyi szint).

Érettségi vizsga vizsgabizottságának működtetése [Nkt. 38. (7)]; Nem kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló által jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott fellebbezés elbírálása [Nkt. 38. (7)]; Vallási közösség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvétele a fenntartó köznevelési közfeladatok ellátásában való részvételére irányuló egyoldalú nyilatkozata alapján [Nkt. 32. (2)];

Önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntés elleni törvényességi felügyeleti eljárás elbírálása [Nkt. 39. (3)]. Települési önkormányzati fenntartó döntése érvénytelenségének kérelem alapján történő megállapítása [Nkt. 40. (1)]. Az Nkt. 40. (1) bekezdése alapján deklarált érvénytelenség megállapításához kapcsolódó hatósági intézkedések meghozatala [Nkt. 40. (3)]. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv elkészítésében való közreműködés [Nkt. 75. (1)].

A nem állami szakképző intézményfenntartóval szakképzési megállapodás megkötése [Nkt. 88. (6)]. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság és a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézmény által kiállított okirat külföldön történő felhasználása esetén a hitelesítés és a felülhitelesítés elvégzése [Nkt. 93. ]. Jogkörök: 9 nevesített hatósági feladat Szervi státus: Fővárosi és megyei kormányhivatal oktatási főosztálya

Magán és egyházi fenntartású, valamint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartásba vétele [Nkt. 21. (2)]; Magán és egyházi fenntartású, valamint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények közhiteles hatósági nyilvántartásának vezetése [Nkt. 21. (4a)]; Nyilvántartásból törölt nevelési-oktatási intézmény helyett más, a gyermek óvodáztatási kötelmének, a tanuló tankötelezettségének folytatását aránytalan teher nélkül lehetővé tevő nevelési-oktatási intézmény kijelölése [Nkt. 21. (9)];

Magán és egyházi fenntartású, valamint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények működési engedélyének kiadása [Nkt. 23. (6)]; Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetését a megyére vagy fővárosra kiterjedően lehetetlenítő veszélyhelyzet esetén rendkívüli szünet elrendelése [Nkt. 30. (5) c)]; Új nevelési-oktatási forma működéséhez szükséges feltételek teljesülésének évenkénti rendszerességgel történő törvényességi ellenőrzés keretében való vizsgálata [Nkt. 23. (3)].

Köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján működési támogatásra jogosult egyházi vagy magán köznevelési intézmény által kötelezően felveendő tanulólétszám meghatározása kérdésében vélemény nyilvánítása a fenntartó felé [Nkt. 33. (1)]; A működési támogatásban részesülő egyházi vagy magán köznevelési intézmény Nkt. 33. (1) bekezdésében meghatározott gyermek illetve tanuló felvételi kötelezettsége megsértésének esetén a működési támogatás folyósítása felfüggesztésének javasolása az oktatásért felelős miniszternél [Nkt. 33. (5)].

Az egyházi, magán köznevelési intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékének elkészítése és vezetése [Nkt. 34. (1)]. Egyházi, magán köznevelési intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények fenntartói tevékenységének minimum kétévenkénti törvényességi ellenőrzése [Nkt. 34. (2)]. A KIR központi nyilvántartásának adataihoz a feladat-ellátáshoz szükséges adatok tekintetében az Oktatási Hivatal által biztosított hozzáférés [Nkt. 44. (2a)].

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása [Nkt. 50. (9)]. Kizárás az iskolából vagy kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés hatálya alatt álló tanuló számára befogadó nevelési-oktatási intézmény szükség esetén történő kijelölése [Nkt. 58. (5)]. A köznevelési feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére határidő kizárásával való felszólítása a települési önkormányzatnak [Nkt. 77. (4)].

A nem települési önkormányzati fenntartók jelentései alapján a gyermek- és tanulóbalesetek regisztrálása [Nkt. 83. (2) e)]. Működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változásának tanítási, nevelési évben történő engedélyezése [Nkt. 84. (6)]. A köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján jelentés készítése [Nkt. Vhr. 1. (2) 17.]. Nyilvántartásba vételi és működési engedélyezési eljárással összefüggő feladatok elvégzése [Nkt. Vhr. 7. (1) a), (3); 9. (3).; 12. (4); 13. (2) b)].

A köznevelés-fejlesztési terv elkészítésében való közreműködés [Nkt. Vhr. 21/B. (1)-(5), (7) b), (8)]. A köznevelési intézmények körzethatárainak megállapítása [Nkt. Vhr. 22. (1) a), (3)]. A rendkívüli tanítási szünet elrendelésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítése [Nkt. Vhr. 25. (2)]. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatás [Nkt. Vhr. 29. (1)]. A köznevelési szerződés tekintetében történő véleménynyilvánítás [Nkt. Vhr. 29/A. (3)].

A nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó hatósági tevékenységek elvégezése [Nkt. Vhr. 37/B. (4); 37/D. (3) e); 37/I. (3); 37/O. (2) és (6)]. Hatósági ellenőrzés meghatározott tárgykörökben történő lefolytatása [Nkt. Vhr. 38. ]. Az előírt időponttól eltérő időben történő engedélyezése a tanulmányok alatti vizsga letételének [Műkr. 65. (3)]. Független vizsgabizottság előtti tanulmányok alatti vizsga megszerezése [Műkr. 73. (1)]. A felnőttoktatásban a tanulmányi időt rövidítő osztályozó vizsgára vizsgabiztos kirendelése [Műkr. 143. (11)].

Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartótól érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvnek a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig történő megküldése az oktatásért felelős minisztérium részére [Műkr. 169. (8)]. Amennyiben a Köznevelési Hídprogramban a jelentkezők vagy a program megismétlésére az évfolyam megismétlésére vonatkozó szabályok szerint kötelezettek létszáma nem éri el a nyolc főt a tankötelezettség teljesítéséről történő gondoskodás [Műkr. 182. ]. Jogkörök: 30 nevesített hatósági feladat Szervi státus: fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala

Az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli szünet esetén tájékoztatás tudomásul vétele [Nkt. 30. (5) a)]. Településre kiterjedő veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli szünet esetén tájékoztatás tudomásul vétele [Nkt. 30. (5) b)]. A KIR központi nyilvántartás adataihoz a feladatellátáshoz szükséges adatok tekintetében az Oktatási Hivatal által biztosított hozzáférés [Nkt. 44. (2a)]. A tanköteles gyermek, tanuló Nkt. 44. (5) bekezdés a), c), e)-h) valamint m)-o) pontjaiban meghatározott adatainak a tankötelesek nyilvántartása céljából történő kezelése [Nkt. 44. (6b) b)].

Hatodik életévét be nem töltött gyermek tankötelezettségének engedélyezése a szülő kérelme és a szakértői bizottság véleménye alapján [Nkt. 45. (2)]; A tankötelesek nyilvántartásáról való gondoskodás és az ezzel kapcsolatos törvényben meghatározott adattovábbítási teendők ellátása, továbbá a tankötelezettség teljesítésének, szakértői vizsgálatokon való megjelenésnek hivatalból történő elrendelése és felügyelete [Nkt. 45. (8)]. A tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén szabálysértési eljárás lefolytatása [Nkt. 45. (9)].

A tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás területileg illetékes tankerületi központ útján történő megküldése a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának [Nkt. 45. (10)]. A szülő hatósági kötelezése arra, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [Nkt. 47. (6)]. Az első évfolyamra történő beíratás időpontjának meghatározása és közzététele [Nkt. 50. (7)]. iskolába még be nem iratkozott tanköteles gyermek tanulmányai külföldön történő folytatásának nyilvántartása a szülő bejelentése alapján [Nkt. 91. (2)].

A szülő hatósági kötelezése arra, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz, és annak a szülő nem tesz eleget [Nkt. 72. (4)]. Jogkörök: 12 nevesített hatósági feladat Szervi státus: fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala

Az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja: az egyenlő bánásmód követelményére; a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására; az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására; az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára; a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére; a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.

Van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatásához. Összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program. A nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében milyen intézkedéseket tettek. A fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, valamint a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét. A fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítjae az Nkt.-ben meghatározott feladatok ellátását.

Az Nkt. 23. (3) bekezdése szerinti ütemtervben foglaltak teljesülnek-e. Egyházi nevelési-oktatási intézmény fenntartója esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e. Vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. A fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

A hatóság intézkedései az ellenőrzés során: az intézményvezető felhívása a szabálytalanság megszüntetésére (fenntartó értesítésével egyidejűleg, határidő tűzésével); a Magyar Államkincstárnál eljárást kezdeményezése a közfeladat-ellátás költségvetési támogatásának felülvizsgálata, felfüggesztése céljából, illetve a tanulók más intézménybe való átvétele ügyében (csak a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményeknél); az Oktatási Hivatal a szakértői névjegyzékből való törlésről is dönthet (Nkt. 82. ); felügyeleti bírságot szab ki, melynek mértéke az 1 000 000 Ft-ot nem haladhatja meg (a döntés az ügy összes enyhítő és súlyosító körülményének alapos vizsgálata útján, mérlegelés alapján a tettarányosság elve szerint történik); intézményi döntés semmisségének (!) vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. A hatósági ellenőrzés során megállapított jogsértésnek az első felszólítás, majd a felügyeleti bírság kiszabását követő nem teljesítése súlyos jogszabálysértésnek minősül.

Az Oktatási Hivatal az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, amely egyes feladatait országos illetékességgel, más teendőket a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) útján látja el. Feladat- és hatáskörébe tartoznak a közneveléssel, a felsőoktatással, a szakképzéssel és a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos egyes szakmai feladatok elvégzése, valamint egyes hatósági jogkörök gyakorlása. Az Oktatási Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseinél a miniszter bírálja el a fellebbezést. Ágazati statútum: 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról

Adatkezelő a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) és az integrált nyomon követő rendszer (INYR) keretében folyó adatkezelés tekintetében [Nkt. 44. (1); 44/A. (2)]. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság döntéseivel szemben [Nkt. 38. (7)]. Elbírálja a hatósági és törvényességi ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekben megyeszékhely szerinti járási hivatal által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezést [R. 4. (1)]. Szervezi a pedagógus minősítő vizsgákat és pedagógus minősítési eljárásokat [Nkt. 64. (6)]. Szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyelet) [Nkt. 87. (2)].

Országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat lát el, és elvégzi az Országos szakértői, érettségi és szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat (hatósági ellenőrzés) [Nkt. 82. (4)]. Vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket [Nkt. 61. (4a)]. Ellátja a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését [Nkt. 62. (4)]. Az iskolai intézményi tanács hatósági nyilvántartását vezeti [Nkt. 73. (5) a)]. Előterjeszti a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével az oktatásért felelős miniszternek megyei szintű bontásban a feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv [Nkt. 75. (1)].

Ellátja az országos mérési feladatokat és a tanév rendjéről szóló rendeletben szereplő tanulmányi, művészeti versenyek szervezésével kapcsolatos feladatokat [R. 6. a)] Az állami közfeladat-ellátás keretében biztosítja a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. [Nkt 19. (5)]. Elvégzi a miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai méréseket, átvilágításokat, elemzéseket, továbbá a miniszter egyedi intézkedése alapján végzi az intézmény törvényességi, szakmai ellenőrzését [R. 7. (2)]. Ellátja a középfokú beiskolázással kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott feladatokat [R. 7. (4)] Vezeti a tankerületi központok és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartását [Nkt. 21. (2)].

A jegyző feladatai: ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el [Nkt. 30. (5) b)], a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben hozott döntés ügyében másodfokú döntéshozóként jár el [Nkt. 37. (4)], adatot szolgáltat a KIR-be az önkormányzati feladatellátással érintett köznevelési intézmény vonatkozásában [Nkt. 44. (2)], gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára [Nkt. 45. (8)], az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának [Nkt. 45. (10)], Elsőfokú gyámhatósági jogkörében jár el (RGYK, HH-HHH státus megállapítása) [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) g) és i)].