Feladatmegosztás a köznevelésben augusztus Készítette: Szüdi János

Átírás

1 Feladatmegosztás a köznevelésben augusztus Készítette: Szüdi János

2 2 A feladatmegosztás rendje a köznevelésben közhatalmi jogosítványok emberi erőforrások minisztere Oktatási Hivatal Klebelsberg Központ megyei kormányhivatalok járási kormányhivatalok fenntartói jogkörök c í m z e t t j e i települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzat belügyminiszter nemzetgazdasági m. vidékfejlesztési m. honvédelmi m. tankerületi központ egyházi jogi személy alapítvány felsőoktatási intézmény intézményi jogkörök óvoda iskola kollégium szakszolgálat szakm. szolg. szakképzési centrum

3 3 A közhatalmi jogosítványok a rendszer működésére irányulnak A fenntartói jogosítványok az intézmény működtetésére irányulnak Az intézményi jogkörök a feladat végrehajtását szolgálják Ennek a prezentációnak az a célja, hogy bemutassa, miképpen érvényesül a feladatmegosztás rendje a köznevelés rendszerében. Ennek kapcsán lehet választ kapni arra, milyen összefüggések vannak az irányítás és az intézményi önállóság között. Választ lehet kapni arra is, milyen következményekkel jár, ha összemosódnak az egyes jogosítványok címzettjei.

4 4 A közhatalmi jogosítványok Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányítási jogosítványai köznevelés stratégiájának kidolgozása, a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése, jogszabály előkészítése, jogszabály kiadása, köznevelési rendszert érintő központi támogatások előkészítése, pályázatok előkészítése, felügyelete, köznevelés-fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása, fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési terv készítése,

5 5 országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének működtetése, szakmai ellenőrzés, hatósági ellenőrzés, törvényességi ellenőrzés, tankönyvfejlesztés, tankönyvkiadás, tankönyvforgalmazás feladatainak ellátása, nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása, az állami nevelési-oktatási intézményeknek az ingyenes pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezése és nyújtása, az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, középiskolai felvételi eljárás megszervezése, pedagógus-továbbképzés rendszerének működtetése, érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,

6 6 az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele, kormány hivatalnál törvényességi, szakmai ellenőrzés, pedagógiai-szakmai mérés, átvilágítás, elemzés kezdeményezése, rendkívüli intézkedés elrendelése az állami vizsgák lebonyolítása során, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezése jogának megvonása, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményének megsemmisítése, a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilvánítása.

7 7 A kormányhivatal jogosítványai nyilvántartásba veszi a nem állami köznevelési intézményt, engedélyezi a működés megkezdését, törli a nyilvántartásból a nem állami köznevelési intézményt, legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését.

8 8 Az oktatási hivatal jogosítványai országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervezi, működteti a minősítési rendszert, megszervezi az állami pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. A fenntartói jogosítványok dönt - a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

9 9 meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket,

10 10 dönt a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásáról, kinevezéséről, a megbízás visszavonásáról, a jogviszony megszüntetéséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett, jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

11 magán köznevelési intézmény fenntartója megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet, az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit. 11

12 12 Intézményi jogosultságok Az intézmény A köznevelési intézmény jogi személy, amely - a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény alapítását nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, a tankerületi központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében az oktatási hivatalnál, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell teljesíteni.

13 13 A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal. Az intézményi jogosultságok A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

14 14 Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.

15 A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. 15

16 16 A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt.

17 17 A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,

18 a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. 18

19 19 A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

20 20 A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon. A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.

21 21 A települési önkormányzatok helye, szerepe a köznevelés rendszerében A megyei önkormányzatnak semmilyen feladata nincsen. A települési önkormányzat - község, város - óvodát tarthat fenn. Az óvoda tekintetében érvényesül a feladatmegosztás. Az egyházi és a magán köznevelési intézményfenntartók helye, szerepe a köznevelés rendszerében Közös szabályok Az intézménylétesítés jog korlátjai Pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt az a fenntartó hozhat létre, amelyik nevelési-oktatási intézményt is fenn tart.

22 22 A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal. A törvényességi ellenőrzés A kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

23 23 Fenntartói többlet jogosítványok a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, a fenntartó, óvoda esetében a települési önkormányzattal, más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés részt vehet a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában, a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján a fenntartó működési támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában.

24 24 A vallási közösségekre vonatkozó külön fenntartói szabályok Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn az intézményvezető-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol, a fenntartó előírhatja valamely - az oktatásért felelős miniszter által kiadott - kerettanterv választását és meghatározhatja az intézményben használható tankönyveket, taneszközöket, a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé,

25 a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást alapján, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal, óvoda esetén a települési önkormányzat részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. Az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal a nevelési-oktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére nemzetközi szerződés alapján jogosult. Az egyoldalú nyilatkozat megtételére a belső egyházi jogi személy is jogosult. 25

26 26 A vallási közösségekre vonatkozó külön intézményi szabályok a pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be, korlátozhatja, kizárhatja a pedagógusnak azt a jogát, hogy saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, SZMSZ-ében és házirendjében a vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, e kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható.

27 27 A tankerületi központ helye, szerepe a köznevelés rendszerében Szervezeti kérdések Jogi személyiségű szervezeti egység A köznevelési intézmény a tankerületi központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Költségvetése nincs. Alapító okirat helyett szakmai alapdokumentum van. Nincs pedagógiai intézet. Felszámolták a többcélú intézmények többségét.

28 28 Munkáltatói jogok Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel.

29 29 Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt. Ha a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére.

30 30 Az oktatásért felelős miniszter fenntartói döntések körébe tartozó jogosítványai Dönt a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, az intézmény típusának, feladatellátási helyének - székhely, tagintézmény, telephely -, alapfeladatának meghatározásáról, módosításáról, megszüntetéséről. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. A miniszter jogosult továbbá a vezetői megbízás visszavonására.

31 31 A Klebelsberg Központ fenntartói döntések körébe tartozó jogosítványai Dönt a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézménybe feladatellátási helyenként - felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámról, iskolatípusonként az évfolyamok számáról, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezéséről, szakképzés esetén a szakmacsoportokról, szakgimnázium esetén az ágazatokról, a feladatellátást szolgáló vagyonról, a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogról. Meghatározza a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.

32 32 A tankerületi központok fenntartói jogosítványai A tankerület dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. Csak a megyei intézmények átvételével kerülhetett óvoda az állami intézményfenntartóhoz. Meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, de a tankerület fenntartásában működő intézménynek nincs költségvetése. Helyette meghatározza azokat az előirányzatokat és összegeket, amelyekből, amelyek erejéig a köznevelési intézmény vezetője kötelezettséget vállalhat.

33 33 Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. A fenntartó ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását. Ellenőrizni a köznevelési intézmény működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

34 34 A tankerületi központ gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett. A tankerületi központ jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

35 35 A tankerületi központ nevelési-oktatási intézményekhez kötődő szervezési feladatai A tankerületi központ érvényesíti és - szakmai iránymutatást nyújtva érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit. A tankerületi központ értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését a szükséges gazdálkodási keretek biztosításával. A tankerületi központ a fenntartásába tartozó köznevelési intézményekre vonatkozó fejlesztési tervet készít. [K. K. r. 2. (1) bek. e)-f), j) pont]

36 36 A tankerületi központ részvétele a miniszteri döntések előkészítésében A tankerület nincs közvetlen kapcsolatban az oktatásért felelős miniszterrel. A tankerületi központ a Klebelsberg Központ útján tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek a fenntartási körébe tartozó köznevelési intézmény létesítésére, a miniszteri jogkörbe tartozó átszervezésére, megszüntetésére, alapfeladatának módosítására, nevének megállapítására. A javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joggal rendelkezők véleményét, egyetértését.

37 A tankerületi központ a Klebelsberg Központ útján javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek a fenntartásában lévő köznevelési intézmény vezetőjének megbízására, megbízásának visszavonására, előkészíti és a Klebelsberg Központnak megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait. [K. K. r. 2. (1) bek. b)-c) pont] 37

38 38 A tankerületi központ közreműködése az ágazati irányítás feladataiban A tankerületi központ közreműködik az alapkészségek, képességek országos mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatok elvégzésében, továbbá az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek megszervezésében, a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgái megszervezésének lebonyolításában, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel kapcsolatos szakmai vizsga központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában, [K. K. r. 2. (1) bek. g)-h) pont]

39 39 A tankerületi központ egyéb feladatai A tankerületi központ feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt. Ellátja továbbá a jogszabályban és az alapító okiratában meghatározott további feladatokat. Részt vesz a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében. [K. K. r. 2. (1) bek. i)-k) pont, (2) bek.] A tankerületi tanács A tankerületi központ a Nemzeti Pedagógus Kar, a feladatellátási területén működő területi és helyi szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a települési és a nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló tankerületi tanácsot működtet. A tankerületi tanács jogállásáról, működéséről feltehetően a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzata fog rendelkezni. [K. K. r. 2. ]

40 40 A tankerületi központ irányítása Az állami irányítás összehangolása A Klebelsberg Központ a tankerületi központok fenntartói tevékenységét illetően biztosítja a központi, ágazati oktatáspolitikai szakmai iránymutatások tankerületi központokban történő egységes érvényesülését. A Klebelsberg Központ középirányító szervként jóváhagyja a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzatát. A Klebelsberg Központ jogosult a tankerületi központ részére egyedi utasítást adni feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A Klebelsberg Központ a tankerületi központot jelentéstételre vagy beszámolásra kötelezheti.

41 A Klebelsberg Központ érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti a tankerületi központok tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen a tankerületi központ költségvetési előirányzatával, létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, valamint ellenőrzi és számon kéri azok megvalósulását. A Klebelsberg Központ szervezi, irányítja és ellenőrzi a tankerületi központok gazdálkodását, valamint figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését. 41

42 42 A Klebelsberg Központ gondoskodik az irányadó jogszabályok betartásáról, illetve betartatásáról, a jogszerű működés követelményeinek betartatásáról, feltételeinek biztosításáról, így szükség esetén javaslatot tesz a jogszabályi előírások kiegészítésére, pontosítására az irányító szerv felé. A Klebelsberg Központ felterjeszti az oktatásért felelős miniszterhez a tankerületi központ alapító okiratát, annak módosító vagy megszüntető okiratát, a tankerületi központok éves költségvetési javaslatát, javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek a tankerületi központ feladatellátási területe módosítására, közreműködik a döntés előkészítésében,

43 43 meghatározza a tankerületi központok gazdálkodásának keretszabályait, meghatározza a tankerületi központok előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket, szükség esetén javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek az erőforrások tankerületi központok közötti átcsoportosítására, illetve egyéb intézkedésre, elkészítteti a tankerületi központok éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik annak határidőre történő benyújtásáról, felülvizsgálatáról, majd az irányító szerv felé történő továbbításáról,

44 jóváhagyja a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzatát, illetve - a köznevelési intézményeknek a jogszabályban előírt belső szabályzatait ide nem értve - a kötelező belső szakmai szabályzatát, továbbá a fenntartói tevékenységére vonatkozó éves munkatervét. vagyongazdálkodási stratégiát és beruházási tervet készít, a tankerületi központokra, meghatározza a tankerületi központok informatikai stratégiáját, meghatározza a tankerületi központok kommunikációs tevékenységének stratégiáját. 44

45 45 A szakképzési centrum A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki. A szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki.

46 46 A szakképzési centrum tagintézmény-vezetőjét a munkáltató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. E törvény szakképző iskolára vonatkozó rendelkezéseit a szakképzési centrumra is alkalmazni kell. A szakképzési centrum tagintézménye a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában, valamint gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerinti delegált - különösen a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntésekre kiterjedő - hatáskörökkel rendelkezik.

47 47 A szakképzési centrum tagintézményeiben intézményegységek hozhatók létre. Az intézményegység működhet a tagintézmény feladatellátási helyén kívül is. A tagintézmény feladatellátási helyén kívül működő intézményegység - az Nkt. 4. -ának 28. pontjában meghatározott esetben - fiók-tagintézményként működik. Az intézményegység élén intézményegység-vezető, a fiók-tagintézmény élén tagintézményegységvezető-helyettes áll. A tagintézmény és a fiók-tagintézmény kapcsolatát a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szakképzési centrum - az egyes tagintézmények rendelkezésére álló előirányzatok összegét elkülönítve tartalmazó - költségvetését a tagintézmény igazgatója véleményének kikérésével kell elkészíteni.

48 48 A szakképzési centrum tagintézményének igazgatója a tagintézményben alkalmazottak tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tagintézménybe történő kinevezés, vezetői megbízás kiadása és annak visszavonása, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a tagintézmény igazgatójának javaslatára a főigazgató által történik. A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a főigazgató a szakképzési centrum szakszervezeti szervezetével, az igazgató a tagintézmény szakszervezete alapszervezeti titkáraival egyeztet.

49 A szakképzési centrum fenntartói jogának gyakorlásában részt vesz az állami szakképzési és felnőttképzési szerv. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja a fenntartó által az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogköröket. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30/A. szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben terheli, ha az oktató munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei. 49