Mikológiai Közlemények, Clusiana 9(1): 66. (010) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES A 7. EURÓPAI CORTINARIUS KONFERENCIA MIKOLÓGIAI EREDMÉNYEI DIMA Bálint 1, SILLER Irén, ALBERT László, RIMÓCZI Imre és BENEDEK Lajos 1 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 10 Gödöllő, Páter Károly u. 1; cortinarius1@gmail.com Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Zoológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 100 Budapest, Pf. ; Turcsanyine..Iren@aotk.szie.hu 111 Budapest, Karthauzi u. /a; gasztromiko@freemail.hu Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék,1118 Budapest, Ménesi út ; imre.rimoczi@uni-corvinus.hu, lajos.benedek@uni-corvinus.hu A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei. A 7. Európai Cortinarius Konferencia 009. október 18. került megrendezésre a Nyíregyházi Főiskolán. Az öt terepnap alkalmával (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget, Miskolc (Csanyik-völgy)) gyűjtött és meghatározott nagygombataxonok száma 91, melyből 1 előfordulását Magyarországon korábban még nem publikálták. Ezek a következők: Bovista furfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosoumbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argutus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporigerum, Flammulaster granulosus, Hebeloma fusisporum, H. gigaspermum, H. lutense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Hohenbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abramsii, M. capillaripes, M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M. terena, Naucoria salicis, N. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiota elegans, P. limonella, Pholiotina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. A rendezvény előtti időszak száraz és hűvös időjárásának köszönhetően a vizsgált területek mindegyikére jellemző volt, hogy a mikorrhizás fajok száma messze elmaradt a szokásostól, míg a szaprotróf gombák dominanciája jelentős volt. A teljes anyagból 198 taxon 6 herbáriumi példányát dokumentáltuk. Ezek közül az MTM Növénytárában (BP) 11 példányt helyeztünk el, míg a fennmaradók többnyire magángyűjteményekbe kerültek. A teljes fajlista közlése mellett, számos ritka és érdekes taxon esetében mikroszkópos tulajdonságokat, taxonómiai és morfológiai megjegyzéseket, valamint irodalmi adatokat is feltüntettünk, továbbá a Cortinarius argutus és a C. lucorum fajok korábbi publikált gyűjtéseinek herbáriumi példányait ellenőriztük és revideáltuk. Mycological results of the 7th European Cortinarius Conference. The 7th European Cortinarius Conference was organised between 18 October 009 at the College of Nyíregyháza, East Hungary. A total of 91 macrofungi taxa was collected and identified during the five field excursions (Vámosatya, Baktalórántháza, Kállósemjén, Bátorliget, Miskolc (valley Csanyik-völgy)), from which 1 are new to Hungary: Bovista furfuracea, Clitocybe anisata, C. metachroa var. aquosoumbrina, C. truncicola, Clitopilus cystidiatus, Conocybe graminis, Cortinarius argutus, C. diasemospermus var. leptospermus, C. phaeosmus, C. platypus, C. safranopes, Entoloma bisporigerum, Flammulaster granulosus, Hebeloma fusisporum, H. gigaspermum, H. lutense, H. nigellum, Hemipholiota heteroclita, Hohenbuehelia grisea, Hypholoma xanthocephalum, Marasmius setosus, Mycena abramsii, M. capillaripes, Mikológiai Közlemények, Clusiana 9(1), 010 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest
6 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. M. citrinomarginata, M. corynephora, M. leucogala, M. terena, Naucoria salicis, N. scolecina, Paxillus obscurisporus, P. validus, Pholiota elegans, P. limonella, Pholiotina aeruginosa, P. velata, Steccherinum bourdotii, S. robustius, Tulostoma cyclophorum, Xerocomus cisalpinus. All of the studied localities were characterised by low number of micorrhizal species and relatively high number of saprobionts, due to the dry and cool weather conditions in the region before the conference. The documented 6 herbarium specimens represented altogether 198 taxa, from which 11 specimens were deposited in BP, while the others are available mostly in private herbaria. Detailed microscopical characterisations, taxonomic, morphological notes and literature records are given for several rare and interesting taxa. Furthermore the herbarium specimens of the formerly published records of Cortinarius argutus and C. lucorum in Hungary were checked and revised. Kulcsszavak: Bükk, Európai Cortinarius Konferencia, fajlista, nagygombák, Nyíregyháza, Nyírség Key words: Bükk Mts, checklist, European Cortinarius Conference, macrofungi, Nyíregyháza, Nyírség BEVEZETÉS A Magyar Mikológiai Társaság szervezésében, közel 60 külföldi (9 országból) és több mint 0 hazai résztvevővel (1. függelék) 009. október 18. és. között Nyíregyházán került megrendezésre a 7. Európai Cortinarius Konferencia, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének közreműködésével. A mikológiai rendezvény folyamán öt alkalommal került sor terepbejárásra, melyek közül négy terület (Bockerek-erdő, Baktalórántházi-erdő, Nagymohos, Fényi-erdő) Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található. Egy alkalommal a Bükkben (Csanyik-völgy) került sor a gyűjtésre. Mind a négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszín természetvédelmi terület, így a belépéshez és a kutatáshoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükségeltetett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei mikológiai szempontból a viszonylag jól kutatott területek közé tartoznak. Jelentős számú hazai irodalomban találhatunk a régió nagygombáiról előfordulási adatokat (pl. ALBERT és DIMA 00a, b, ALBERT és mtsai 00, BABOS 1989, BARTHA 1986, BERNÁTSKY 1900, 1901, HOL- LÓS 1898, LUKÁCS 007, RIMÓCZI 199, 00, RIMÓCZI és mtsai 1997, 009, UBRI- ZSY 190, 191, 19, 19a, b, 197, 19), sőt nemzetközi publikációkban is szerepel számos ritka, külföldi mikológusok által gyűjtött taxon is (pl. Crepidotus calolepis var. squamulosus (Cout.) Senn-Irlet (CONSIGLIO és SETTI 008), Pholiotina brunnea (Watling) Singer, P. filipes (G. F. Atk.) Singer, P. mairei (Watling) Enderle, P. nemoralis var. dentatomarginata (Watling) Hauskn., P. sulcata Arnolds et Hauskn., P. velata (Velen.) Hauskn., P. vestita (Fr.) Singer (HAUSKNECHT 007), Entoloma pluteisimilis Noordel. et Hermosilla (NOORDELOOS és HAUSKNECHT 007)). Az ÉK-i Bükkből (Miskolc és környékéről) is rendelkezünk mikológiai információkkal, egyrészt korábbi munkákból (pl. BABOS 1989, LUKÁCS 00), újabban pedig a Miskolci Gombász Egyesület tevékenységének köszönhetően is (MIGE 010). Ennyi mikológus szakember azonban egyszerre még nem kutatta ezeket az élőhelyeket, így a nagygombák termőtestképzéséhez kedvezőtlen időjárás ellenére is 91 taxon került elő (. függelék) a konferencia hete alatt. Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
ANYAG ÉS MÓDSZER A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 7 A vizsgált területek rövid jellemzése 1) Vámosatya (Bockerek-erdő), 009. október 19. A Bockerek-erdő 700 hektáron elterülő természetvédelmi terület, melyből hektár erdőrezervátum. Természetközeli erdőtársulásai a magyar Alföld ősi erdeinek maradványai: fűzlápok (Salicetum cinereae), égerlápok (Alnetum glutinosae), tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-ulmetum), gyertyános-kocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum). Az utóbbi két erdőtársulás állományainak keveredése nagyobb területeken megfigyelhető. ) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), 009. október 0. A Baktalórántházi-erdőben a szubboreális korszakból megmaradt gyertyános-tölgyes (Querco robori-carpinetum) 1 hektáros állománya az Alföldön egyedülálló. Az ugyanitt élő pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) kisebb foltjaiban Tilia tomentosa és Acer tataricum is előfordul. Talaja mészben szegény, kissé savanyú homok. a) Baktalórántháza (erdészet) A Baktalórántházi-erdő látogatása előtt az erdészet területén, parkosított részen került sor néhány gombafaj gyűjtésére, többnyire mulcson, bolygatott részeken és mohás, nyírt gyepben. ) Kállósemjén (Nagymohos), 009. október 1. A Nagymohos Kállósemjén községtől km-re található, homokbuckák veszik körül. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egykor kiterjedt lápvilágának utolsó maradványai közé tartozik, 19 óta védett. Az egykor hektáros tó az elmúlt fél évszázadban a vízszint csökkenése, a belső feltöltődést eredményező szukcesszió miatt nyílt víztükrét csaknem teljesen elvesztette. A Nagymohos partját kiterjedt fűzláp (Salicetum cinereae) és keskeny éger-kőris láperdő (Fraxino pannonicae-alnetum) veszi körül. Az égerláp szárazabb részein Populus canescens és Quercus robur is elegyedik. A Nagymohos partjától nem messze néhol Populus euramericana, Quercus rubra és Robinia pseudacacia ültetvények is találhatók. a) Apagy, b) Oros A két terület homokpusztagyepjeiből néhány pöfetegfélével gazdagodott a konferencia fajlistája. c) Nyíregyháza (Campus) A főiskola területén a szállás és a labor közötti területről több gombafaj is előkerült, köztük egy Európa-szerte nagyon ritka nyelespöfetegfaj, a Tulostoma cyclophorum. ) Bátorliget (Fényi-erdő), 009. október. A Fényi-erdő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egykor nagy kiterjedésű erdőségeiből megmaradt reliktum erdőfolt. Messze túlnyúlik a magyarromán országhatáron. Magyarországi területe a kisebbik, 76 hektár. Ebből 8 hektár 19 óta védett. Erdőtársulásai közül a homoki erdőssztyepp (Festuco rupicolae-quercetum roboris) jól mutatja, hogy a Kárpátmedencében van a keleti erdőssztyeppzóna legnyugatibb nyúlványa. A tölgy-kőrisszil ligeterdő (Fraxino pannonicae-ulmetum) és a gyöngyvirágos-tölgyes (Convallario-Quercetum roboris), valamint az alföldi gyertyános-tölgyes (Querco robori- Carpinetum) mozaikszerű foltjai váltják egymást, keverednek. a) Bátorliget (Nagy-legelő) A fokozottan védett területen ma már többnyire homoki legelő (Potentillo arenariae-festucetum pseudovinae) társulás az ural- Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
8 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. kodó, de megtalálható még a homoki sztyepprét (Pulsatillo hungaricae-festucetum rupicolae) is (LENTI és mtsai 00). Több unikális értékű növényfaj él a területen (pl. Pulsatilla patens). A bátorligeti Nagy-legelő nagygombáiról már jelent meg publikáció (LENTI és mtsai 00), a konferencia alatt azonban további, főleg ritka csillaggomba- és pöfetegfajokkal gazdagodott ennek az értékes területnek a fajlistája. ) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy), 009. október. A Csanyik-völgy a Bükk hegység ÉK-i részén található, Miskolc és Lillafüred között. Geológiailag nagyrészt üledékes, főleg meszes kőzetek alkotják, melyeken főleg bázikus vagy gyengén savanyú erdőtalajok alakultak ki. A jellemző erdőtípusok a mészkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum), a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a középhegységi gyertyános-tölgyesek (Carici pilosae-carpinetum), de a patak partját égerfák és bükkök is kísérik. a) Tiszavasvári Néhány mikológus gyűjtött a környék homoki gyepjeiben, de mindössze egy faj került be a végleges fajlistába. Gombahatározás, gombadokumentálás A konferencia résztvevőinek többsége saját mikroszkóppal határozta a gyűjtött anyagot, de a Nyíregyházi Főiskola is biztosított mikroszkópokat az ezt igénylők számára. A meghatározott gombák minden este kiállításra kerültek a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének folyosóján. A kiállított fajokból minden nap végén kiválasztottuk a dokumentálandó, herbáriumra szánt példányokat, melyeket aszalógépekkel szárítottunk le. A fajlistát a kiállított példányok, valamint Francesco, Anton Hausknecht, Mikael, Esteri Ohenoja által dokumentált taxonokból állítottuk össze. A példányok nagy részét az MTM Növénytárába (BP) helyeztük el, de Bécsbe (WU), Ouluba (OU), Leidenbe (L) is kerültek további anyagok. Ezen kívül a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén (RI), valamint Albert László (AL), Giovanni Consiglio (GC), Dima Bálint (DB), Finy Péter (FP), Mikael (MJ), Günter Saar (GS) és Irén (HSI), magángyűjteményében is találhatók példányok. A kérdéses fajok egy részét a rendezvény után revideáltuk. A mikroszkópos vizsgálatokat Zeiss Laboval /I/C mikroszkóppal, 100-szoros nagyítású immerziós objektív segítségével végeztük el. A spóramérések Melzer-reagensben vagy %-os KOHoldatban történtek. A gombákat az alábbi monográfiák és cikkek segítségével határoztuk meg: ARONSEN (010), BERNICCHIA és GORJÓN (010), CONSIGLIO és SETTI (008), KNUDSEN és VESTERHOLT (008), KRIEGLSTEINER (000a, b, 001, 00), NOORDELOOS (00), ROBICH (00), VESTERHOLT (00). A nevezéktan revíziója és egységesítése nagyrészt a Funga Nordica (KNUDSEN és VESTERHOLT 008) nómenklatúrája, kisebb részben az Index Fungorum (CABI 010) alapján történt. A herbáriumok rövidítéseihez THIERS (010) munkáját használtuk. A taxonok irodalmi adatainak megadásakor a szögletes zárójelben szereplő szám az adott irodalomra vonatkozó adatszámot jelenti (pl. [1] = 1 adat). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 9 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A. függelékben alfabetikus sorrendben ismertetjük a konferencia alatt gyűjtött és meghatározott taxonokat. A hazai szakirodalom alapos áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy a 91 taxonból 1 első magyarországi adatait publikáljuk dolgozatunkban. A Magyarországra új taxonokat csillaggal (*) jelöltük. A résztvevők mindössze két védett gombafajt találtak a héten: Cortinarius paracephalixus Bohus Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Saar, G. 009.10.1. Hypsizygus ulmarius (Bull.) Redhead Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kowalenko, O. 009.10.., det., F.; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. MIGE 009.10.., herb. RI. A konferencia alatt vizsgált helyszíneken a taxonok megoszlásának alakulását az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat. A konferencia gyűjtési helyszínei és a dokumentált taxonok száma. A gyűjtések helyszíne A gyűjtések dátuma Taxonok száma 1) Vámosatya (Bockerek-erdő) 009.10.19. 16 ) Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő) 009.10.0. 161 a) Baktalórántháza (erdészet) 009.10.0. ) Kállósemjén (Nagymohos) 009.10.1. 117 a) Apagy 009.10.1. b) Oros 009.10.1. 1 c) Nyíregyháza (Campus) 009.10.1. ) Bátorliget (Fényi-erdő) 009.10.. 107 a) Bátorliget (Nagy-legelő) 009.10.. 7 ) Bükk (Miskolc, Csanyik-völgy) 009.10.. 67 a) Tiszavasvári 009.10.. 1 A rendezvény előtti héten a térségben a gombák termőtestképzésének szempontjából megfelelő mennyiségű csapadék esett, azonban az ősz korábbi időszaka igen aszályos volt, és a konferencia előtt meglehetősen hideg, néha télies időjárás volt a jellemző a Nyírségben. Ennek köszönhetően a nagyobb termőtestű, főleg mikorrhizás fajok dominanciája elmaradt, míg a szaprotróf gombák jelenléte említést érdemlő volt. A gombataxonokat három nagy morfológiai gyűjtőzsákban foglaltuk össze HAUSKNECHT és KLOFAC (008), illetve HAUSKNECHT és mtsai (006, 009) csoportosítása alapján. Az alábbiakban áttekintést adunk ezek előfordulási gyakoriságáról. Agaricales s. l. Számos, Magyarországon nem vagy alig kutatott nemzetség ritka vagy ritkának tartott fajának sikerült értékes adatait dokumentálnunk, főként a szaprotróf életmódot folytatók közül. A legfajgazdagabb nemzetségek az alábbiak voltak: Clitocybe s. l. (Infundibulicybe is) (1 taxon), Gymnopus (8), Marasmius s. l. (Marasmiellus és Mycetinis is) (11), Mycena (7), Pluteus (8), Psathyrella (1). Ezekhez többnyire kisebb termőtestű fajok tartoznak. A mikorrhizás nemzetségek fajszáma messze elmaradt a szokásostól, pl. Amanita (), Boletus (), Cortinarius (1), Hebeloma (1), Hygrophorus (1), Inocybe (), Lactarius (), Leccinum (), Russula (), Tricholoma (6), Xerocomus (1). Annak ellenére, hogy a Cortinarius nemzetség a J.E.C. konferenciák történetében negatív rekordot jelentő 1 fajjal képviseltette csak magát, még így is a pókhálósgombákból Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
10 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. gyűjtöttük a legtöbbet a héten a mikorrhizások közül. Számottevő volt a fakógombák (Hebeloma) jelenléte, melyekből 1 fajt dokumentálhattunk. Aphyllophorales s. l. Praktikus okokból minden olyan bazídiumos gombát (pl. taplók, pöfetegfélék, korallgombák, osztott bazídiumú gombák stb.), mely nem az Agaricales s. l.-ba (lemezes vagy csöves termőrétegtartójú kalaposgombák) tartozik, ebben a csoportban tárgyalunk. A lignikol életmódú taplók köréből 8 fajt sikerült meghatározni a résztvevőknek, a legfajgazdagabb nemzetségek a Phellinus (), a Steccherinum (), a Stereum () és a Trametes (7) voltak. A zárt termőtestű pöfetegszerűekből fajt dokumentáltunk, köztük nagyon ritka csillaggombákat (pl. Geastrum pseudolimbatum) és nyelespöfetegeket (pl. Tulostoma cyclophorum). A korallgomba-, illetve a gerebengomba-szerűekből faj, míg a kocsonyás állagú, osztott bazídiumú gombák csoportjából 8 faj került a listába. Ascomycota A tömlősgombákból kevés, mindössze 1 faj került elő a hét alatt. Adatok és megjegyzések Magyarországra új, ritka vagy érdekes taxonokról A következőkben felsorolt Magyarországra nézve új (*), ritka vagy ritkának vélt taxonoknál több esetben feltüntettük mikroszkópos tulajdonságaikat, illetve egyes taxonokat megjegyzésekkel is kiegészítettünk, míg a ritka fajok esetében az eddigi hazai irodalmi adatokat is megadtuk. Sok fajnál mindössze egy vagy két hazai termőhely volt ismert eddig. Bolbitius pluteoides M. M. Moser Irodalmi adatok: RIMÓCZI (199): [1] Soproni-hg.; SILLER (1986): Bükk. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19.; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I. 009.10.1., herb. RI. Calvatia candida (Rostk.) Hollós Irodalmi adatok: BABOS (1999): [] Kecskemét, Kecskemét-Talfája, Lakitelek, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy; BÁNHEGYI és mtsai (19); NAGY és GORLICZAI (007): [1] Örkény; RIMÓCZI (199, 199, 1999): [1] Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det., M. 009. 10.0., herb. MJ 887; Apagy, leg. et det., M. 009.10.1., herb. MJ 889. Clitocybe agrestis Harmaja Irodalmi adatok: RIMÓCZI (199): [] Kerecsend, MTB 7981. (Csesztve?). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Finy P. 009.10.1., det. Hausknecht, A., herb. BP 10180. *Clitocybe anisata Velen. (1. ábra) 1 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis, nyújtott ellipszis alakúak, sima felületűek, hialinok, gyakran összetapadnak, (,8),,6(6,),,1(,) µm, átlag:,1,7 µm, Q átl. = 1,8. 1 Lásd a 19. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 11 Megjegyzések: A Clitocybe nemzetség néhány faja jellegzetes ánizsillattal rendelkezik. Legismertebb és leggyakoribb közülük a zöld ánizsgomba (Clitocybe odora). A többi hasonló illatú tölcsérgomba fehéres, krémszínű, és jóval kisebb termetű. A C. anisata jellemző tulajdonságai az ánizsillat mellett a higrofán és fiatalon hamvas kalap, a viszonylag ritkán álló lemezek, valamint többnyire nyújtott ellipszis alakú, nagyon keskeny spórák. Leginkább hasonló hozzá a C. albofragrans, melynek lemezállása sűrűbb, spórái pedig rövidebbek, de szélesebbek, nem annyira nyújtottak. A szintén ánizsillatú és higrofán kalapú, de hamvasság nélküli C. fragrans (= C. depauperata, C. obsoleta, C. suaveolens) jóval nagyobb spórákkal rendelkezik (6,9, µm). A C. anisata termőtestei, hazánkból először a Fényi-erdőből (Bátorliget) kerültek elő, nedves, mohás, világos erdőszélről. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi, G. 009.10.., det. Dima, B., herb. DB 780. Clitocybe collina (Velen.) Klán Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Aggtelek, sub nom. C. herbarum; VASAS és LOCSMÁNDI (009): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.1. Clitopilus hobsonii (Berk. et Broome) P. D. Orton Megjegyzések: Egyetlen magyarországi termőhelyét kiparcellázták és beépítették (BABOS 1989). A vámosatyai Bockerek-erdőből előkerült példányokat a vadaknak kiszórt kukoricacsutkán találták. Valószínűleg nem ritka hazánkban. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Horány (ex.); RIMÓCZI (199): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.19., herb. BP 10177. Conocybe ambigua Watling Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): [1] Fülöpszállás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.., herb. BP 10187. Conocybe rickenii (Jul. Schaeff.) Kühner Irodalmi adatok: RIMÓCZI (199): [1] Csévharaszt. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.19., herb. BP 101776. Conocybe subpallida Enderle Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [] Bugac, Kecskemét. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Ohenoja, E. 009.10.., det. Hausknecht, A., herb. OU. Conocybe subpubescens P. D. Orton Irodalmi adatok: SILLER (00): [] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
1 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.19., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.0., herb. BP 10181. *Cortinarius argutus Fr. (. ábra) Megjegyzések: BRANDRUD (1996), valamint BRANDRUD és mtsai (1989) nevezéktanát követve az obligát nyármikorrhizás C. argutus a Phlegmacium alnemzetség Phlegmacium szekciójának Arguti alszekciójába tartozik a szintén nyárakkal élő C. paracephalixus Bohus és C. populinus Brandrud fajokkal együtt. A fajcsoport további tagjai a hegyvidékeken, lucfenyő (Picea) alatt élő C. fraudulosus és C. rosargutus, valamint a mediterrán régióban megtalálható cédrusmikorrhizás C. herculeus. A C. argutus legközelebbi rokona a C. paracephalixus, melyhez makro- és mikrobélyegekben is hasonlít, valamint fapartnerük is azonos. Mindkettő nyárfákkal él mikorrhizakapcsolatban, az előbbi főleg Populus tremula, míg az utóbbi P. alba és P. canescens partnere. Mindkét faj húsa vágásra vörösödik, majd kékesfeketésre színeződik, valamint jellegzetes dohos földszaggal vagy főtt kukoricára emlékeztető illattal rendelkeznek. Biztosan elkülöníteni a két fajt főleg a tönkön lévő makrobélyegek, valamint mikroszkópos tulajdonságok alapján lehetséges. A C. paracephalixus a tönkön jóval fejlettebb vélumövekkel és nagyobb (főleg szélesebb) spórákkal rendelkezik, mint a C. argutus. Ezen kívül a C. paracephalixus húsa KOH hatására sárga színű reakciót ad, míg a C. argutus-é negatív marad. A két faj elterjedésben is különbözik, hiszen a C. paracephalixus síksági faj, a meszes homoktalajokat kedveli, míg a C. argutus inkább hegyvidéki faj, és kötöttebb, savanyúbb talajokon is előfordul. A C. argutus magyarországi előfordulását eddig az Alföldről (NAGY 00), valamint a Cserehátból (RUDOLF és mtsai 008) jelezték. A herbáriumi példányok ellenőrzése után (. táblázat) azonban megállapítottuk, hogy ezekben a munkákban félrehatározás történt, és nem a C. argutus-t gyűjtötték a fenti területekről, így ennek a fajnak az első magyarországi lelőhelye a vámosatyai Bockerek-erdő.. táblázat. A Cortinarius argutus első magyarországi példányának, valamint a korábban ezen a néven publikált példányok morfológiai tulajdonságainak összehasonlítása (NL = Nagy László herbáriuma). Vizsgált példányok C. argutus (BP 101777) (jelen munka) Spóraméret (µm) / (spóramérések száma, db) 1011,(11,9),6,6 / (0) C. argutus (NL 90) (NAGY 00) = C. paracephalixus (9,)10,1, 6,7 / (0) C. cf. argutus (RUDOLF és mtsai 008) = Cortinarius sp. (Tel.) 8,810,66,(6,9) / (1) Spóraalak mandula, csaknem citrom mandula ellipszoid Spóraornamentáció durván érdes durván érdes izoláltan szemcsés, főleg a csúcsán Átlag (µm) 10,9 6,1 11,1 6,7 9, 6 Q átl. 1,8 1,66 1,6 KOH-reakció a negatív sárga nincs adat húsban Élőhely Populus sp. alatt Populus alba alatt Melittio-Fagetum Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 1 A NAGY (00) által publikált példányok KOH-reakciója a húsban sárga színű volt, valamint jól fejlett vélumövekkel rendelkeztek (a szerzőnek a példányon tett megjegyzése alapján), továbbá a spórái nagyobbak voltak (10,1, 6,7 µm), mint a C. argutus-é (1011,,6,6) (. táblázat). A termőtestek meszes talajú homokterületről kerültek elő (Kecskemét-Nyír). Ezek a tulajdonságok teljesen megegyeztek a C. paracephalixus jellemzőivel. A RUDOLF és mtsai (008) dolgozatában szereplő C. cf. argutus valószínűleg egy Telamonia alnemzetségbe tartozó faj, tekintettel a herbáriumi példány igen kis méretére, valamint a spórák alakjára, ornamentációjára. Irodalmi adatok: NAGY (00): [1] Kecskemét (Nyír), 00.09.1. = C. paracephalixus; RUDOLF és mtsai (008): [1] Szendrőlád = C. sp. (Tel.). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Kovács D. 009.10.19., det., F., Saar, G., herb. BP 101777. *Cortinarius diasemospermus var. leptospermus H. Lindstr. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák nyújtott ellipszis, kissé mandula alakúak, 8,810(10,),7,6 µm, átlag: 9,,1 µm, Q átl. = 1,8. Megjegyzések: Ez a kis termetű, barna színű, a Telamonia alnemzetség, Incrustati szekciójába tartozó taxon (BRANDRUD és mtsai 1998) könnyen felismerhető muskátlira (Pelargonium) emlékeztető illatáról, valamint hosszúkás, keskeny spóráiról. Az alapváltozat (var. diasemospermus) spórái rövidebbek és szélesebbek. Általában nedves élőhelyeken terem, füzek (Salix) alatt, de bükk (Fagus) és hársak (Tilia) közelében is előfordul. Magyarországon minden bizonnyal gyakori, elterjedt taxon. Több, még publikálásra váró adata származik Nyugat-Magyarországról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19.; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 009.10.1., herb. DB 77. Cortinarius lucorum (Fr.) J. E. Lange Megjegyzések: A C. lucorum kizárólag Populus fajokkal él szimbiózisban, azon belül is főleg rezgő nyárral (P. tremula). Morfológiailag legközelebbi rokona a C. saturninus, mely füzek (Salix) mikorrhizapartnere. Ez utóbbi faj Magyarországon viszonylag elterjedt füzek alatt. A C. lucorum-ról ellenben nem sok ismeretünk van, egyetlen adata Farkasgyepüről (Bakony) származik (BABOS 1989, RIMÓCZI 199, 1998, RIMÓCZI és ALBERT 199). Makroszkóposan könnyen összetéveszthetők egymással, viszont a C. lucorum spórái nagyobbak (9,11,6, µm) (KNUDSEN és VESTERHOLT 008), mint a C. saturninus-é ((7,)89(9,),, µm (BP 1018)). Az MTM Növénytárában található C. lucorum példány (BP 111) spóráinak mérete 911(11,),6, µm, alakjuk többnyire ellipszis vagy ovális, a szárítmány színe szürkésbarnás. Mivel a nemzetközi irodalmakban (BRANDRUD és mtsai 199, KNUDSEN és VESTERHOLT 008) szereplő tulajdonságokkal ezek az adatok megegyeznek, a farkasgyepüi gyűjtés azonosítható a C. lucorum-mal, bár termőhelyként mészkerülő bükköst (Luzulo-Fagetum) adott meg Bohus Gábor és Babos Margit. A Kövesd-patak völgyében gyűjtötték, ahol esetleg elképzelhető, hogy előfordult rezgő nyár (Populus tremula) vagy más nyárfaj (Populus spp.). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
1 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Farkasgyepü; RIMÓCZI (199, 1998), RIMÓCZI és ALBERT (199): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19.; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det., F. 009.10.1. *Cortinarius platypus (M. M. Moser) M. M. Moser Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula alakúak, néha kihegyesedő végűek, 9,11,,66,6 µm, átlag: 10 6,1 µm, Q átl. = 1,6. Megjegyzések: A Phlegmacium alnemzetség, Calochroi szekciójába tartozó faj főbb jellemzői a halványsárgás, krémszínű kalap a fiatalon szürkéslilás lemezek, a feltűnően széles peremes gumó, a termőtest minden részén negatív KOH-reakció, valamint a mandula alakú spórák. Jóllehet ez a faj első publikált adata C. platypus néven, a nemzetség hazai revíziós vizsgálatainak jelen állapotában kijelenthető, hogy a C. platypus az ország több területéről is ismert (Dima és Albert, publikálatlan), és többnyire C. calochrous vagy C. calochrous var. coniferarum néven közölték. A bátorligeti Fényi-erdőből korábban gyűjtött C. calochrous-ként meghatározott gomba (ALBERT és DIMA 00b) szintén a C. platypus (Színes oldalak 1718 o.). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Rossi, C., Rimóczi I. 009.10.19., det. Saar, G., Dima B., Rimóczi I., herb. DB 7, RI. Cortinarius uliginosus Berk. Megjegyzések: A fűzlápok karakterfajaként ismert C. uliginosus a hazai irodalmi adatok alapján csak a Bakonyban található öcsi Nagy-tóról és az Őrségből (Fekete-tó) volt ismert (ALBERT és mtsai 00). Az öcsi Nagy-tóról az elmúlt három évtized alatt több alkalommal is előkerült, ami feltételezi, hogy a fajnak biztos populációja él ezen a tőzegmohás élőhelyen. A konferencia első napján a Bockerek-erdő bokorfüzeseiben kb. 0 termőtestből álló termőhelyet fedeztünk fel, mely a C. uliginosus harmadik magyarországi lelőhelye. Az egyik korábbi öcsi gyűjtésről jellemzés és fénykép is megjelent a Mikológiai Közleményekben (ALBERT 1998). Irodalmi adatok: ALBERT (1998): [1] Öcs; ALBERT és mtsai (00): [1] Farkasfa (Fekete-tó), [] Öcs; BABOS (1989): [1] Öcs, sub nom. Dermocybe uliginosa; RIMÓCZI (199, 1998): u. a., mint BABOS (1989). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Albert L., Dima B., Rimóczi I. 009. 10.19., herb. BP 101780. Crepidotus caspari Velen. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Bakony (Vinye-major), Visegrádi-hg. (Apátkúti-völgy); RI- MÓCZI (199): [1] u. a., mint BABOS (1989) bakonyi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (009): [] Aggtelek, Égerszög. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.19., herb. BP 10178, BP 10178. Crepidotus macedonicus Pilát Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles ellipszis, ellipszis alakúak, finoman szemcsés felületűek,,67,(7,) (,) µm, átlag: 6,6,8, Q átl. = 1,6. Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 1 Keilocisztídiumok hengeresek, görbültek, a csúcsukon kiszélesedők, sokszor szabálytalanul elágazók. Irodalmi adatok: LUKÁCS és HORVÁTH (010): [1] Budakeszi. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Masera, G. 009.10.0., det. Dima B., herb. BP 10181. Crepidotus subverrucisporus Pilát Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [] Kecskemét (Nyír), Lakitelek (Tőserdő); RIMÓCZI (199): [] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det., F. 009.10.. *Entoloma bisporigerum (P. D. Orton) Noordel. (. ábra) Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák szabálytalanul sokszögűek, 69 csúcsúak, (8,8)9,111,(11,6) (6,)7,9,(9,7) µm, átlag: 10, 8, µm, Q átl. = 1,. Bazídiumok kétspórásak. Megjegyzések: A Bockerek-erdő bokorfüzesében gyűjtött döggomba az Entoloma alnemzetségbe, azon belül a Polita szekcióba tartozik, ahová főleg collybioid vagy omphalioid gombák tartoznak, többnyire szabálytalan, tölcséresedő kalapalakkal és sima, fénylő tönkkel (NOORDELOOS 00). Nedves élőhelyeken fordulnak elő, lombos fák alatt. Az E. bisporigerum kétspórás bazídiumával különbözik a szekcióba tartozó többi fajtól. Ezen tulajdonság mellett a makroszkóposan hozzá nagyon hasonló E. politum-nak kisebbek (7,10, 6,8, µm), az E. caccabus pedig más alakú spórákkal (Q átl. = 1,1,) rendelkezik. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Albert L., Dima B. 009.10.19., det. Dima B., herb. BP 101788. Exidia recisa (Ditmar) Fr. (. ábra) Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (19); RIMÓCZI és mtsai (1997): [1] Bátorliget; RUDOLF és mtsai (008): [1] Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix-on, leg. et det. Dima B., I. 009.10.19., herb. BP 101789; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. I. 009.10.1. Flammula alnicola (Fr.) P. Kumm. Pholiota alnicola (Fr.) Singer Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszismandula alakúak, vastag falúak, simák, 7,9,6 µm. Keilocisztídiumok bunkósak, kissé fejecskések. Megjegyzések: Korábban a Pholiota nemzetségbe tartozó fajt újabban ismét a Flammula nemzetségbe sorolják (KNUDSEN és VESTERHOLT 008). Míg a Pholiota nemzetség maradt a Strophariaceae családban, addig a Flammula nemzetség molekuláris vizsgálatok alapján a Hymenogasteraceae családba tartozik (MATHENY és mtsai Lásd a 19. oldalon (Színes oldalak). Lásd a 161. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
16 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. 006), többek között a Hebeloma (fakógombák) és a Galerina (sisakgombák) genusokkal együtt. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Barcs, Sopron, Szakonyfalu, sub nom. Pholiota alnicola; BOHUS és mtsai (191); RIMÓCZI (199): [] Bakonyoszlop, Erdőbénye, sub nom. P. alnicola. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg., F. 009.10.19., det., F., Dima B., herb. BP 101790. *Flammulaster granulosus (J. E. Lange) Watling (6. ábra) Megjegyzések: A F. granulosus-t Magyarországról még nem publikálták korábban. Ennek oka valószínűleg az, hogy a faj meglehetősen kis termetű (kalapja max. 1, cm), és fakó, okkeres, fahéjbarnás színével beleolvad környezetébe, ezért nehéz észrevenni. A termőtestet, főleg fiatal korban apró, finom szemcsék fedik. Tápanyagban gazdag élőhelyeket részesíti előnyben. KRIEGLSTEINER (00) szerint sík vidékeken elterjedt, de erősen visszaszorulóban lévő faj. A konferencia alatt két területről is előkerült. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Forstinger, H. 009.10.19., det. Hausknecht A., herb. WU 9998; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Finy P. 009.10.1., herb. FP; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. RI. Flammulaster limulatus (Fr.) Watling Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák bab alakúak, vastag falúak, 7,8,(8,8),1,7() µm, átlag: 7,8, µm, Q átl. = 1,78. Keilocisztídiumok hengeresek, kissé bunkósak, 8 6, µm, hifák csatosak, kalapbőr pikkelyhifái hosszúkás, hengeres végsejtekkel. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Lenti; FODOR és mtsai (001): [] Szigetköz; RIMÓCZI (199): u. a., mint BABOS (1989); RUDOLF és mtsai (008): [1] Nyésta; SILLER (00): [] Bükk (Őserdő), [] Mátra (Kékes); SILLER és TURCSÁNYI (00), SILLER és mtsai (00): u. a., mint SILLER (00). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G. 009.10.., det. Dima B., herb. BP 101860; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Laber, D. Geastrum pseudolimbatum Hollós Irodalmi adatok: BABOS (1999): Hollós László korábbi adatait foglalja össze. Ezek a gyűjtések mind a 0. század első éveiből származnak (HOLLÓS 1901, 190, 190, 191). FINTHA és mtsai (00): [1] Zám (Kenderhántó-telek). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Nagy-legelő), leg. et det., M. 009.10.., herb. MJ 8868. Gymnopus hybridus (Kühner et Romagn.) Antonín et Noordel. Irodalmi adatok: RIMÓCZI (199): [] Kerecsend, Újszász. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19.; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Betta, F. 009.10.1., det. Hausknecht, A. Lásd a 161. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 17 *Hebeloma fusisporum Gröger et Zschiesch. Megjegyzések: A Sacchariolenta szekcióba tartozó fajok (VESTERHOLT 00) legfőbb makroszkópos ismertetőjegye a jellegzetes és igen intenzív narancsvirágillat. Ebbe a szekcióba több faj is tartozik, melyeket a spórák, a cisztídiumok, valamint a termőhelyi különbségek alapján lehet elkülöníteni. A gyakoribb, lomberdei H. sacchariolens mellett a ritkább fajok többnyire füzesekben élnek, üde, higrofil termőhelyeken. A H. fusisporum a szekcióba tartozó fajok közül a legkisebb termetű (kalap max. cm), csaknem teljesen fehér színű és jellegzetes orsó alakú spórákkal rendelkezik. Többnyire füzek (Salix) alól ismert előfordulása, de hárs (Tilia) alatt is találták már (VESTERHOLT 00). Első magyarországi adata a Bockerek-erdő bokorfüzeseiből származik. Valószínűleg elterjedt hazánkban. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt, leg. et det. Ohenoja, E. 009. 10.19., herb. OU. *Hebeloma gigaspermum Gröger et Zschiesch. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák széles mandula vagy citrom alakúak, 1,17 7,9 µm, átlag: 1, 8, µm, Q átl. = 1,86 (BP 101796); 1,16, 7,9 µm, átlag: 1, 8, µm, Q átl. = 1,88 (BP 10186). Megjegyzések: A kellemes narancsvirág-illatú H. gigaspermum a legnagyobb spórával rendelkező faj a Sacchariolenta szekcióban. Tipikusan fűzlápok, ritkábban égerlápok gombája (KNUDSEN és VESTERHOLT 008). A konferencia alatt két termőhelyről is megtalálták, mindkét esetben fűz (Salix) alatt. A jövőben bizonyára több magyarországi fűzlápból is előkerülhet. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19., herb. BP 101796; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Zanforlin, O. 009.10.., det. Rossi, C., herb. BP 10186. Hebeloma hetieri Boud. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák citrom alakúak, 1,16, 7,9 µm, átlag: 1, 8, µm, Q átl. = 1,7. Keilocisztídiumok ± rövidek (0 µm alattiak). Megjegyzések: A H. hetieri is a Sacchariolenta szekcióba tartozik, és az ide tartozó fajokhoz hasonlóan jellegzetes narancsvirágillattal rendelkezik. A fentebb említett H. fusisporum-mal és a H. gigaspermum-mal együtt nedves élőhelyeken füzek (Salix) vagy égerek (Alnus) alatt fordulnak elő. A H. hetieri-t nemezes kalapjával és más mikroszkópos tulajdonságokkal (spóra, keilocisztida) lehet elkülöníteni az előbbi két fajtól. Irodalmi adatok: NAGY (00): [1] Szeged (botanikus kert), sub nom. Hebeloma sacchariolens var. tomentosum; NAGY és GORLICZAI (007): u. a., mint NAGY (00). Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Betta, F. 009.10.., det. Rossi, C., herb. BP 10186. Hebeloma hiemale Bres. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Ócsa, Soroksár, Szabadszállás; BABOS (1999): [] Ócsa, Szabadszállás; RIMÓCZI (199): [] Salgóvár hegy; RIMÓCZI (1998, 00), RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
18 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. I. 009.10.0., det. Saar, G., herb. BP 101819. *Hebeloma nigellum Bruchet Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ± mandula alakúak, 9,1,,6,7 µm, átlag: 10,8,9 µm, Q átl. = 1,8. Keilocisztídiumok hengeresek, keskeny palack alakúak, a közepüknél kiszélesedők, a csúcsuk felé elkeskenyedők. Megjegyzések: Ez a faj a Hebeloma szekcióba tartozik, ahol pókhálós részleges burokkal rendelkező fajok találhatók. A H. nigellum burokmaradványa a tönkön és sokszor a kalap peremén is megfigyelhető. A tönkje lefelé sötétedik, húsa retek szagú. Fűzfajok (Salix) mikorrhizapartnereként főként nedves élőhelyeken fordul elő. Annak ellenére, hogy ez az első hazai adata, bizonyára gyakoribb előfordulású és a hazai fűzlápokban, illetve tavak melletti bokorfüzesekben karakterfajnak tekinthető. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Albert L. 009.10.1., det. Albert L., Dima B., herb. AL 09/7. Hebeloma pusillum J. E. Lange (7. ábra) 6 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandula vagy nyújtott mandula alakúak, 10,1,(1,8),6,7 µm, átlag: 1 6 µm, Q átl. =. Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (00): [] Öcs, Szigetcsép; BABOS (1989, 1999): [] Fülöpszállás, Tabdi; NAGY és GORLICZAI (007): [] Kecskemét (Nyomási-erdő), Lakitelek (Tőserdő); RI- MÓCZI (199): [1] Tabdi, u. a., mint BABOS (1989); RIMÓCZI (1998, 00); RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 009.10.1., herb. DB 77. Hemimycena candida (Bres.) Singer Megjegyzések: Ez a kis termetű Hemimycena faj kizárólag élő fekete nadálytő (Symphytum officinale) szárának tövén fejleszti termőtesteit. Ez a harmadik adata Magyarországról, de minden bizonnyal sokkal elterjedtebb, hiszen gazdanövénye gyakori. Irodalmi adatok: LUKÁCS (010): [1] Budakalász; RIMÓCZI (199): [1] Nagykálló. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.., herb. BP 101881. Hypholoma ericaeoides P. D. Orton Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszismandula alakúak, csírapórussal, 91 67,(7,8) µm, átlag: 10,9 6,7 µm, Q átl. = 1,6. Keilocisztídiumok gyakoriak, keskeny palack alakúak, pleurocisztídiumok, mint krizocisztídiumok, palack alakúak. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Szenta; RIMÓCZI (199, 199, 1999): [1] Soroksár. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Salix alatt, leg. Albert L., Dima B. 009. 10.19., det. Dima B., herb. BP 101798. 6 Lásd a 16. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 19 Hypholoma laeticolor (F. H. Møller) P. D. Orton Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (00): [] Hangony, Kelemér; RIMÓCZI (199): [1] u. a., mint ALBERT és mtsai (00) hangonyi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (199): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19. Hypholoma subericaeum (Fr.) Kühner (8. ábra) 7 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszisovális alakúak, 7,9,, µm, átlag: 8,9,6 µm, Q átl. = 1,9. Keilocisztídiumok hengeresek, pleurocisztídiumok bunkósak. Megjegyzések: Nedves élőhelyekhez kötődő faj, főleg tőzeges, lápos területeken fordul elő (KRIEGLSTEINER 00). Ennek ellenére Magyarországról több adata is származik az alföldi homokterületekről (BABOS 1989, 1999), de tőzegmohalápról is dokumentálták már (VASAS és LOCSMÁNDI 199). A bükki példányokat egy éppen állandó víztől mentes időszakos vízfolyásban találtuk. KRIEGLSTEINER (00) szerint főleg északi elterjedésű faj, délebbre nagyon ritka és erősen veszélyeztetett. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Tabdi, Újszentmargita; BABOS (1999): [] Bugac, Kecskemét (Talfája), Tabdi; RIMÓCZI (199): [1] u. a., mint BABOS (1989) tabdi adata; VASAS és LOCSMÁNDI (199): [1] Farkasfa (Fekete-tó). Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. Dima B. 009.10.., det. Albert L., Dima B., herb. BP 10188. Lactarius hepaticus Plowr. Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (001): [1] Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det., F. 009. 10.0. Macrotyphula juncea (Alb. et Schwein.) Berthier Macrotyphula filiformis (Bull.) Rauschert Irodalmi adatok: BÁNHEGYI és mtsai (19): sub. nom. Clavaria juncea; LUKÁCS és mtsai (001): [1] Nagyrákos, sub nom. M. filiformis; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget, sub nom. M. filiformis; SIL- LER (1999): [1] Mátra (Kékes), sub nom. M. filiformis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Finy P. 009.10.0., herb. FP. Marasmius limosus Boud. et Quél. Irodalmi adatok: ALBERT és mtsai (00): [1] Velencei-tó (Kerék-víz); RIMÓCZI (199): [] Nagykálló. Gyűjtési adatok: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Szász B. 009.10.19. Mycena albidolilacea Kühner et Maire Irodalmi adatok: RIMÓCZI (199): [1] Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. Hausknecht, A. 009.10.19., det., F., Hausknecht, A., herb. BP 101799; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 009. 7 Lásd a 16. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
0 DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. 10.0., det. Hausknecht, A., herb. WU 9999; Kállósmején (Nagymohos), leg. et det. Rimóczi I. 009. 10.1., herb. RI; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10..; Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 009.10.. Mycena erubescens Höhn. Irodalmi adatok: FODOR és mtsai (001): [] Szigetköz; PÁL-FÁM (001): [1] Mecsek; RUDOLF és mtsai (008): [1] Nyésta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Hauke, E., Kowalenko, O. 009.10.., det. Hausknecht, A., herb. BP 101866; ibid., leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M., herb. BP 101867. Mycena flavescens Velen. Irodalmi adatok: BALÁZS (007): [1] Kaposvár; RIMÓCZI (199): [] Hortobágy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.19. Mycena flavoalba (Fr.) Quél. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [1] Budakalász; BOHUS és mtsai (191); RIMÓCZI (1999): [1]: Soroksár; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Neuhäusler, M., Schlatter, M. 009. 10.., herb. BP 101868. Mycena meliigena (Berk. et Cooke) Sacc. Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 8,810, 8,19,7 µm. Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csúcsukon. Irodalmi adatok: PÁL-FÁM (001): [1] Mecsek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Dima B. 009.10.., herb. DB 776. Mycena pseudocorticola Kühner (9. ábra) 8 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák gömbölydedek, amiloidok, 1011, 8,810,6 µm (AL 09/70), 9,1, 8,811, µm (BP 10186). Keilocisztídiumok bunkó alakúak, rövid ujjszerű kinövésekkel a csúcsukon. Irodalmi adatok: NAGY (00): [1] Lakitelek (Tőserdő); NAGY és GORLICZAI (007): [1] Bácsalmás. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), Alnus-on, leg. Pál-Fám F. 009.10.19., det. Dima B., herb. AL 09/70; ibid., leg. et det. Rimóczi I., herb. RI; Baktalórántháza (Baktalórántházierdő), leg. et det. Saar, G., Rimóczi I. 009.10.0., herb. RI; Kállósemjén (Nagymohos), leg. Takács K. 009.10.1., det. Dima B., herb. BP 10186. Mycena speirea (Fr.) Gillet Irodalmi adatok: RIMÓCZI (00); RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (00): [] Bükk (Őserdő). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19.; Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det., F. 009.10.1. 8 Lásd a 16. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei 1 *Mycena terena Aronsen et Maas Geest. Megjegyzések: A Polyadelphia szekcióba tartozó kígyógomba teljesen fehér színű, azonban a tönkbázis felé kissé sötétedő. Csak néhány lemezzel rendelkezik (max. 8 db), és kalapátmérője legfeljebb mm. Kizárólag fűzfaleveleken fordul elő. Valószínűleg elterjedt, de kis mérete miatt nagyon nehéz rátalálni. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Dima B. 009.10.1., herb. DB 77. Mycoacia uda (Fr.) Donk Megjegyzések: A Mycoacia nemzetség közeli rokonságban van a Phlebia nemzetséggel, ezért egyes szerzők (NAKASONE 1997) a Phlebia-k között tárgyalják a Mycoacia fajokat. Mindkét nemzetségnek ugyanis viasszerű a termőteste. A Mycoacia fajok termőrétege tüskés vagy bibircses, színük változó, szürkés, halványsárga, barnássárga, barna. KOH hatására sötétlila, vörös vagy sötétbarna reakciót adnak. A nemzetség gyakoribb faja a M. aurea már több helyről ismert Magyarországon (SILLER 00, TRECZKER és SZABÓ 00). A M. uda hazánkból csak Lakitelek környékéről ismert (NAGY 00, NAGY és GORLICZAI 007). Irén őrségi gyűjtéseiben (009010) is előfordul (publikálatlan közlés). Irodalmi adatok: NAGY (00): [1] Lakitelek; NAGY és GORLICZAI (007): [] Lakitelek. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det. I. 009.10.19., herb. BP 101801. *Naucoria scolecina (Fr.) Quél. (10. ábra) 9 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák mandulaorsó alakúak, (9,)9,71, (,),76 µm, átlag: 10,6, µm, Q átl. = (BP 10189). Keilocisztídiumok palack alakúak, erősen elkeskenyedő csúccsal, 6 67, µm. Megjegyzések: A Naucoria (korábban Alnicola) nemzetség Magyarországon kevéssé kutatott, szinte egyáltalán nem ismert a hazánkban élő taxonok száma és elterjedése. A kis termetű fülőke habitusú fajokat csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni, ahol mindenekelőtt cisztídiumainak és spóráinak tulajdonságait kell ellenőrizni. Nedves élőhelyeken fordulnak elő, égerek és füzek partnereként. A N. scolecina égermikorrhizás, nedvesen sötét gesztenyebarna, kifakulva sárgásbarna színű, íze nem keserű, spóráinak hossza 10 µm feletti, keilocisztídiumai urticoidak. A nyírségi példányok jelentik a faj első magyarországi adatait. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg et det. Schrimpl, L. 009.10.1., herb. BP 10188; ibid., Alnus, Salix alatt, leg. Albert L., Dima B., det. Dima B., herb. BP 10189. *Paxillus obscurisporus C. Hahn (11. ábra) 10 Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, (8)8,10,(11) (),7(7,) µm, átlag: 9, 6,1 µm, Q átl. = 1,. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők. 9 Lásd a 16. oldalon (Színes oldalak). 10 Lásd a 16. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Megjegyzések: A Paxillus-ok modern rendszertanát HAHN és AGERER (1999a, b) dolgozta fel, és eredményeikben több új faj is leírásra került a Paxillus involutus alakkörből, a spórapor színe, a termőhely, valamint a termőidőszak különbözőségei alapján. Az egyik ilyen faj a P. obscurisporus, melynek spóraporszíne sötét vörösbarna, és tápanyagban gazdag talajokon fordul elő, számos lombos és fenyőfa mikorrhizapartnereként (pl. Betula, Corylus, Quercus, Tilia, Abies). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya, Betula alatt, leg. Dima B., Albert L., Takács K., Szőke Zs. 009.10.19., det. Hausknecht, A., herb. BP 10180; Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.0., herb. WU 9997. *Paxillus validus C. Hahn Mikroszkópos tulajdonságok: Spórák ellipszis alakúak, 911,(1),7, µm, átlag: 9,9 6, µm, Q átl. = 1,. Keilocisztídiumok orsó alakúak, a csúcsuk felé hirtelen elkeskenyedők. Megjegyzések: A P. obscurisporus-tól csak más árnyalatú spóraporszíne (olívbarna) és valamivel nagyobb spórái különítik el. Szintén tápanyagban gazdagabb talajokat részesít előnyben, különböző lombos fával képez mikorrhizát (pl. Carpinus, Populus, Tilia). A hazai P. involutus példányok revíziója szükséges annak megállapításához, hogy ezek a taxonok milyen elterjedéssel és gyakorisággal képviseltetik magukat Magyarországon. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det., F. 009.10.0.; ibid., leg. Schrimpl, L., det. Dima B., herb. BP 1018. Piptoporus quercinus (Schrad.) P. Karst. Irodalmi adatok: LUKÁCS (010): [6] Budapest (János-hegy), Budakeszi, Csikóváralja, Esztergom, Komló, Salgóbánya; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget; SILLER (00): [] Debrecen, Káló, Sopron. Gyűjtési adatok: Bükk: Miskolc (Csanyik-völgy), leg. et det., F., Rimóczi I. 009.10.., herb. RI; ibid., leg. Bühler, E., det. Forstinger, H., herb. HSI. Psathyrella corrugis (Pers.) Konrad et Maubl. Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [] Kecskemét (temetőben), Lakitelek (Tőserdő), sub nom. P. gracilis f. corrugis; RIMÓCZI (199): [1] Tarnalelesz; RIMÓCZI (199): [] Bugacpuszta, Csévharaszt, Tarnalelesz; RIMÓCZI (00): Bátorliget; RIMÓCZI és mtsai (1997): Bátorliget. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Wasstorp, B. 009.10.1., det. Hausknecht, A., herb. BP 10180; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.., herb. BP 10187. Psathyrella fatua (Fr.) Konrad et Maubl. Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [1] Kecskemét (Törökfái). Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.1. Psathyrella noli-tangere (Fr.) A. Pearson et Dennis Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [1] Kunszentmiklós. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. Ohenoja, E. 009.10.1., det. Hausknecht, A. Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
A 7. Európai Cortinarius Konferencia mikológiai eredményei Psathyrella obtusata (Pers.) A. H. Sm. Irodalmi adatok: BABOS (1989, 1999): [] Bugac, Kiskőrös; NAGY és GORLICZAI (007): [] csak a P. obtusata var. aberrans-ról Kecskemét (Nyír), Kecskemét (Nyomási-erdő), Kunbaracs. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg. et det., F. 009.10.1. Psathyrella odorata Sacc. Psathyrella bipellis (Quél.) A. H. Sm. Irodalmi adatok: BABOS (1999): [1] Pusztavacs, sub nom. P. bipellis; NAGY és GORLICZAI (007): [] Fülöpháza, Kecskemét (Millenáris-erdő, Nyír), sub nom. P. bipellis. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. et det., F. 009. 10.0.; Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det., F. 009.10.. Psathyrella orbitarum (Romagn.) M. M. Moser Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [1] Kecskemét (Nyír), sub nom. P. prona f. orbitarum); RIMÓCZI (199): [1] Kerecsend. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det., F. 009.10.. Psathyrella pseudocorrugis (Romagn.) Bon Irodalmi adatok: NAGY és GORLICZAI (007): [1] Kerekegyháza és Kunbaracs között; RIMÓCZI (199): [] Bugacpuszta. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. Hausknecht, A. 009.10.., herb. BP 101876. Psathyrella spadicea (Schaeff.) Singer Irodalmi adatok: BOHUS és mtsai (191); NAGY (00): [1] Kecskemét (Nyír); NAGY és GORLI- CZAI (007): [1] Kecskemét (Nyír); RIMÓCZI (199): [] MTB 8967.1 (Jeli Arborétum?), Uzsapuszta; SILLER (00): [1] Mátra (Kékes). Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19. Pseudoclitocybe expallens (Pers.) M. M. Moser Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Bugac, Farkasgyepü; BABOS (1999): [] Bugac, Kecskemét (Talfája, Nyír), Nagykőrös, Nyárlőrinc. Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Zanforlin, O. 009.10.0., det., F., herb. BP 10189. Psilocybe crobula (Fr.) Singer Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Csévharaszt, Nagykovácsi; RIMÓCZI (199): [1] u. a., mint BABOS (1989) csévharaszti adata; SILLER (00): [] Bükk (Őserdő), Mátra (Kékes), sub nom. P. inquilina var. crobula. Gyűjtési adatok: Nyírség: Vámosatya (Bockerek-erdő), leg. et det., F. 009.10.19. Ramaria eumorpha (P. Karst.) Corner Ramaria invalii (Cotton et Wakef.) Donk Irodalmi adatok: VASAS és LOCSMÁNDI (199): u. a., mint VASS (199); VASS (199): [1] Bajánsenye, sub nom. R. invalii. Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010
DIMA B., SILLER I., ALBERT L., RIMÓCZI I. és BENEDEK L. Gyűjtési adatok: Nyírség: Kállósemjén (Nagymohos), leg.? 009.10.1., det. Hausknecht, A., herb. BP 1018. *Steccherinum bourdotii Saliba et A. David Megjegyzések: Kalaposodó termőtestéről és mm hosszú, krém- vagy okkersárga színű csapos termőrétegéről ismerhető fel. Vörösesbarna, rozsdabarna színű, nagy kiterjedésű. A csapok/tüskék hossza mm, a termőréteg széle rojtos, nem felhajló. Biztos elkülönítése a S. robustius-tól csak az újabb határozókönyvek (pl. BERNICCHIA és GORJÓN 010) alapján lehetséges. Magyarországon BÁNHEGYI és mtsai (19) szerint két faj volt ismert: a S. ochraceum és a S. fimbriatum. Az újabb munkákban (NAGY 00, NAGY és GORLICZAI 007, SILLER 00) is e fajokkal találkozhattunk csupán. Irén őrségi gyűjtéseiben (009010) már előfordul (publikálatlan közlés). Gyűjtési adatok: Nyírség: Baktalórántháza (Baktalórántházi-erdő), leg. Ohenoja, E. 009.10.0., det. I., herb. HSI; Kállósemjén, leg. Ohenoja, E. 009.10.1., det. I., herb. OU. *Steccherinum robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss. (. ábra) 11 Megjegyzések: Teljesen reszupinátus termőteste narancsvörös, rozsdabarna, vörösesbarna színű, nagy kiterjedésű. Termőrétege csapos, a széle rojtos, nem felhajló, a tüskék hossza mm. A szakirodalom sokáig több fajt szinonimként összemosott. JÜLICH-nél (198) a S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker szinonimjaként, mint Mycoleptodon robustior J. Erikss. et S. Lundell szerepel. KRIEGLSTEINER (000a) a S. bourdotii Saliba et A. David szinonimjai között jegyzi (S. dichroum sensu Bourdot et Galzin, S. laeticolor (Berk. et M. A. Curt.) Banker, S. robustius (J. Erikss. et S. Lundell) J. Erikss.). Egyedül BERNICCHIA és GORJÓN (010) tesz világos különbséget az említett fajok között, és közöl részletes leírást erről a fajról. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. et det. I. 009.10.., herb. BP 101870. Stropharia inuncta (Fr.) Quél. Irodalmi adatok: BABOS (1989): [] Csobánka, Gödöllő, Horány, Pilisszentkereszt; RIMÓCZI (199): [] Dejtár, Pilisszentkereszt, Szolnok; ZAGYVA (1997): [1] Kétvölgy. Gyűjtési adatok: Nyírség: Bátorliget (Fényi-erdő), leg. Kutszegi G. 009.10.., det. Albert L. *Tulostoma cyclophorum Lloyd Megjegyzések: Ezt az Európa-szerte nagyon ritka nyelespöfetegfajt Nyíregyházán, a Főiskola területén, a járda melletti füves területről gyűjtötte Mikael, svéd pöfetegszakértő. Elmondása szerint Spanyolország után ez a fajnak a második európai adata. Erről az értékes gyűjtésről külön, részletes publikáció készül ( és mtsai, in press). Gyűjtési adatok: Nyírség: Nyíregyháza (Campus), leg. et det., M. 009.10.1., herb. MJ 886, AL 6/10. 11 Lásd a 160. oldalon (Színes oldalak). Mikol. Közlem., Clusiana 9(1), 010