TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézet Dunaújváros 2400 Dunaújváros, Korányi Sándor utca 4-6. Készült: 2015. március 5. Készítette: Tűz és Munkavédelmi Bt. 2161 Csomád, Kossuth Lajos út 82. Tel.: +36/70-330-8488 E-mail: stipkaistvan@upcmail.hu... Weinhandl Zsolt Tűz és Munkavédelmi Bt. okl. sz.: N-131/2013.... Mészáros László Üzemeltetési és vagyonvédelmi részlegvezető Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézet Dunaújváros Tűzvédelmi Szabályzat 1 / 21

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei... 4 A kórház vezetője... 4 Bérlő... 4 Létesítményfelelős/Üzemeltetési vezető... 5 Biztonsági szolgálat, recepció, portaszolgálat, karbantartó személyzet... 5 Tűzvédelmi felelős... 6 Az építményekre, szabadterekre vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályok, előírások... 7 A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások... 8 Általános előírások... 8 Dohányzás... 9 Tárolás szabályai... 9 Tűzoltási út, terület és egyéb utak... 9 Hő- és füstelvezetés... 11 Csatornahálózat... 11 Gépi berendezés... 11 Villamos berendezés... 11 Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés... 12 Rendezvények... 13 Járművek... 13 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT... 13 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység... 17 A tűzvédelmi oktatás, képesítés... 19 Tűzvédelmi alapoktatás... 19 Ismétlődő oktatás... 19 Soron kívüli oktatás... 20 Az oktatás nyilvántartása... 20 A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai... 21 Tűzvédelmi Szabályzat 2 / 21

Bevezetés A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény az alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. Fentiek alapján a (2400 Dunaújváros, Korányi Sándor utca 4-6.) létesítményre az élet-, a testi épség-, és a tulajdonvédelem, valamint a személyi és anyagi javak tűztől való megvédése érdekében az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki. Területi hatály Jelen Tűzvédelmi Szabályzat hatálya kiterjed a valamennyi területére, valamint annak szabadtereire, a létesítmény teljes területére. A bérlőknek amennyiben jogszabályi kötelezettségük van rá kötelesek az e szabályzatban foglaltakkal összhangban lévő Tűzvédelmi Szabályzatot készíttetni. Személyi hatály A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak maradéktalan megtartása, betartása kötelező, valamennyi, a területén tartózkodó személyre, függetlenül azok jogcímétől (látogató, saját dolgozó, alvállalkozó, egyéb kivitelező), tartózkodás időtartamától (állandó vagy alkalomszerű tevékenység végzése). Időbeli hatály A Tűzvédelmi Szabályzat kiadása napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kelt: Budapest, 2015. március 5. Tűzvédelmi Szabályzat 3 / 21

A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei A kórház vezetője Felügyeli a létesítmény területén a tűzvédelmi feladatok végrehajtását és biztosítja az elvégzésükhöz szükséges financiális javakat, erőforrásokat. Elvégezteti a következő feladatokat, ill. a feladatok elvégzését számon kéri (a bérleti szerződésben foglaltak szerint): - a jogszabályokban, szabványokban, stb. előírt tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések állandóan üzemképes állapotban tartása, - villamos berendezések időszakos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata, - villámvédelmi berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata, - a létesítmény alkalmazottai részére a tűzvédelmi előírások ismertetése és betartatása. Kiadja a létesítményre vonatkozóan a Tűzvédelmi Szabályzatot és Tűzriadó Tervet, melyben a fenti feladatokat konkretizálja és szabályozza a létesítmény tűzvédelmi viszonyait. Gondoskodik arról, hogy a cég éves költségvetésébe bekerüljenek a tűzvédelmi eszközök, felszerelések felülvizsgálatával, karbantartásával és készenlétben tartásával kapcsolatos költségek. Lehetővé teszi a tűzoltóság részére a tűz oltására, és műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében, előzetes egyeztetés alapján helyszíni gyakorlatok tartását, illetve abban közreműködik. Biztosítja a tevékenységi körrel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit. Biztosítja a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. Biztosítja az épületüzemeltető számára a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok és ellenőrzések elvégzésének lehetőségét. Intézkedik a tűzvédelmi felelős által feltárt hiányosságok megszüntetéséről. Gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések felülvizsgálatának, szabvány szerinti időszakos ellenőrzésének elvégzéséről, a vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetéséről (bérleti és vonatkozó szerződések szerint). Részt vesz a tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenység igényét, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, leegyezteti az épület üzemeltetőjével. Bérlő A kórház vezetőjének feladatain és kötelezettségein túlmenően: Tűzvédelmi Szabályzat 4 / 21

Megismeri és betartatja jelen tűzvédelmi szabályzatban foglalt követelményeket és előírásokat, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Amennyiben jogszabályi kötelezettsége alapján tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv készítésére kötelezett, úgy azt jelen a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal és tűzriadó tervvel harmonizálva készítteti el illetve adja ki. Az elkészített szabályzatot és tűzriadó tervet az üzemeltetővel egyezteti, annak egy példányát digitális formában az üzemeltetés részére eljuttatja (Szöveges részeket.doc,.docx, rajzos részeket.dwg formátumban). Köteles a tűzvédelmi szabályzatban és tűzriadó tervben foglaltakat az alkalmazásában álló személyekkel, megbízott személyekkel, időszakos tevékenységet végzőkkel a szabályzatban foglaltakat megismertetni és kioktatni. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet legalább évente meg kell ismételni. Biztosítja az üzemeltetés megbízásában álló tűzvédelmi vonatkozású felülvizsgálatot végző, valamint a tűzvédelmi felelős bérlemény területére való bejutás lehetőségét, illetve a használati szabályok betartásának ellenőrzését. Létesítményfelelős/Üzemeltetési vezető Közreműködik a vállat vezetőjére szabott feladatok végrehajtásában. Meghatározza a biztonsági szolgálat, recepció, portaszolgálat tűzvédelmet érintő feladatait és kötelezettségeit. Meghatározza a karbantartó személyzet részére az elvégzendő üzemeltetői ellenőrzéseket. Azokat rendszeresen, de legalább havonta, számon kéri, az elvégzendő feladatok dokumentálását ellenőrzi. Segíti a tűzvédelmi felelős munkájának elvégzését a létesítmény és bérlemények területeire való bejutás tekintetében, az ezt megelőző egyeztetéseket kezdeményezi a bérlemények jogosult személyeivel. Biztosítja a tűzvédelmi felelős számára a szükséges dokumentumok, tervek rendelkezésre bocsátását. Meghatározza az egyes osztályok dolgozói tűzvédelmi oktatásának rendjét. Biztonsági szolgálat, recepció, portaszolgálat, karbantartó személyzet Megismeri és betartatja jelen tűzvédelmi szabályzatban foglalt követelményeket és előírásokat, azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Szabálytalanság esetén a felelős személyt figyelmezteti, az észlelt szabálytalanságot megszünteti, a lehetőségeit meghaladó esetekben felhívja az illetékes vezető figyelmét a szabálytalanságra, javaslatot tesz a szükséges intézkedés megtételére. Ismerje a tűzvédelmi berendezések, tűzoltó készülékek helyét és használatát. Részt vesz az időszakos tűzvédelmi oktatáson, továbbá a részére előírt rendszeres továbbképzéseken. Tűzvédelmi Szabályzat 5 / 21

Jelen Tűvédelmi Szabályzat és a mellékletét képező Tűzriadó Tervben meghatározottakat megismeri, tűzriadó esetén az előírtak szerint jár el. A karbantartó személyzet fentieken túlmenően elvégzi a rá szabott tűzvédelmi eszközök, berendezések üzemeltetői ellenőrzését, azokat meghatározott formában dokumentálja, továbbá együttműködik a tűzvédelmi felelőssel a létesítmény valamennyi területére való bejutás tekintetében. Tűzvédelmi felelős Gondoskodik a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv naprakész állapotban tartásáról. Elvégzi a kórház vezetői állományának időszakos tűzvédelmi oktatását. Ellenőrzi, illetve segíti a tűzvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, ügyvitelt. A létesítmény bérleményi területén időszakosan tűzvédelmi szemlét tart, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésének módjára. Szemléi, ellenőrzései során vizsgálja a tűzvédelmi berendezések meglétét, az előírt kötelező ellenőrzésének megtörténtét. Kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik az illetékes katasztrófavédelmi szervvel. Tűzvédelmi Szabályzat 6 / 21

Az építményekre, szabadterekre vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályok, előírások Amennyiben a létesítmény, vagy azon belül tűzszakaszok, helyiségek rendeltetését meg akarják változtatni a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetéshez képest, a változtatás előtt az illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni. A bérleményben kialakítandó, átépítendő terület kivitelezési munkáinak megkezdése előtt minden esetben a tűzvédelmi felelőssel és az üzemeltetéssel történő egyeztetés szükséges. A beépített épületszerkezet minőségének meg kell felelnie a hatályos előírásoknak, a kivitelező a munka befejezést követően a kivitelezői nyilatkozatot és a beépítet anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumokat az illetékes részére köteles átadni. Tűzvédelmi Szabályzat 7 / 21

A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások Általános előírások A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. Tűzvédelmi Szabályzat 8 / 21

Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. A homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. Dohányzás Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A létesítmény területén csak az arra kijelölt helyeken, valamint a bejárattól számított 5 méteres környezeten kívül szabad dohányozni. Tárolás szabályai Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokkal történő tevékenységet az üzemeltetővel történő előzetes egyeztetést követően, a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak maradéktalan betartása mellett lehet meghatározott helyeken végezni. Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az üzemi helyiségben és a raktározásnál legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: Tűzvédelmi Szabályzat 9 / 21

a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10 15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tároló helyiségekben a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag. A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Tűzvédelmi Szabályzat 10 / 21

Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. Hő- és füstelvezetés A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. Csatornahálózat Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. Gépi berendezés A helyiségekben csak olyan gépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. Villamos berendezés Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. Tűzvédelmi Szabályzat 11 / 21

Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell a) a berendezés üzemképes állapotát, b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. A berendezés közte a tűz- és hibaátjelző tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a) a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, b) a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és d) az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. Tűzvédelmi Szabályzat 12 / 21

Érzékelő, vagy zóna kiiktatására a létesítményfelelős/üzemeltetési vezető adhat utasítást. A védelem nélkül maradt területen amennyiben ott munkavégzés zajlik a területen munkát végzők fokozott figyelmet fordítanak a tűz kialakulásának megelőzésére, valamint tűz esetén annak azonnali jelzésére. Amenynyiben a területen munkát nem végeznek, a védelem nélkül maradt területen, a jelenlévő tűzkockázat figyelembevételével sűrített járőrszolgálatot kell biztosítani. A védelem redukálásának igényét mindenekelőtt le kell egyeztetni a beépített tűzjelző berendezés karbantartójával. A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját. Rendezvények Szabadtéri, valamint zárt téri zenés táncos, és egyéb az alaprendeltetéstől eltérő rendezvényeket a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint, az üzemeltetéssel történő előzetes egyeztetést követően szabad megtartani. Járművek A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. Cseppfolyós (propán-bután) vagy sűrített földgáz üzemanyagú járművel a talajszint alatti és zárt parkolóba behajtani tilos. ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy Tűzvédelmi Szabályzat 13 / 21

b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi: ba) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, bb) sértetlen állapotáról, bc) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, bd) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, be) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és bf) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, Tűzvédelmi Szabályzat 14 / 21

b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy az alábbiakban foglaltak figyelembevételével állapítja meg: Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. Tűzvédelmi Szabályzat 15 / 21

Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Tűzvédelmi Szabályzat 16 / 21

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározása, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolása. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Tűzvédelmi Szabályzat 17 / 21

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyeztetésre a létesítményfelelős/üzemeltetési vezető, a bérlő képviselője, valamint a tevékenységet végző megbízott vállalkozó képviselője és a munkát végző jogosult. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére alkalmazandó minta dokumentum a mellékletek közt található. Tűzvédelmi Szabályzat 18 / 21

A tűzvédelmi oktatás, képesítés A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények Tűzvédelmi alapoktatás A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalók a munka- és tevékenységi körrel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket munkába állásuk előtt elsajátítsák és a tűz esetén végzendő feladatokat megismerjék. A kórház alkalmazásában álló személyeket a munkába állás előtt alapoktatásban kell részesíteni, az oktatás megtartása, és dokumentálása a munkáltató feladata. Az új munkavállaló oktatásának az alábbiakat kell tartalmaznia: - jelen TVSZ fő előírásait; - az adott munkaterületre, munkahelyre vonatkozó egyedi előírásokat; - az adott terület tűzveszélyességét; - tűzvédelmi és tűzoltó berendezések, felszerelések ismertetését, kezelési módját, - a tűzjelzés módját; - a tűz esetén tanúsítandó magatartást; - a tűzvédelmi szabályok megsértésének következményeit; - a munkaterületen lévő éghető anyagok tűzveszélyességét; - tűz és robbanásveszély keletkezésének okait, azok megelőzését; - a munkaterületen lévő anyagok oltásának módját; - kijáratok, vészkijáratok helyét, menekülési lehetőségeket; - közművek, (víz, villany, gáz) főelzáróinak helyét, az elzárás és kikapcsolás módját. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkeznek, annak megszerzéséig az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. Ismétlődő oktatás A kórház alkalmazásában álló személyek részére az ismétlődő oktatást évente kell megtartani. Tematikája megegyezik az alapoktatás tartalmával. Az oktatáson minden munkavállalónak részt kell vennie. A távol lévők oktatásáról külön gondoskodni kell a lehető legrövidebb időn belül. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkeznek, annak megszerzéséig az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. Tűzvédelmi Szabályzat 19 / 21

Soron kívüli oktatás Soron kívüli oktatást kell tartani minden új tűz- és robbanásveszélyes készülék, berendezés, technológia, anyag, stb. bevezetése, illetve alkalmazása előtt, valamint tűzeset után. Soron kívül kell oktatni azt a munkavállalót, aki a tűzvédelmi előírásokat megszegte. Az oktatás nyilvántartása A kórház alkalmazásában álló személyek tűzvédelmi oktatását oktatási naplóban kell dokumentálni, amely az oktatást végző személy feladata. Tűzvédelmi Szabályzat 20 / 21

A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A tűzoltásban, a műszaki mentésben ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével mindenki köteles közreműködni. A tűzjelzés során a bejelentőnek az alábbi adatokat kell közölnie a fogadó személynek: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét, c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait, e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét,a személyi sérülés, haláleset adatait, f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt. Tűzvédelmi Szabályzat 21 / 21