1 Csıhálózatok hıveszteségének számítása

Hasonló dokumentumok
Közelítés: h 21(1) = h 21(2) = h 21 (B 1 = B 2 = B és h 21 = B) 2 B 1

II. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós)

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer

Ö Ö Ú

ű ű ű ű ű ű ű ű

ű ű ű Ú ű ű ű ű Ó

Ó ű ű ű ű ű

Ú Ö ű Ö

ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű

ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö

Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű

ű ű Ó

ű ű ű Ú Ü Ü Ú ű Ó Ó ű

Ó Ü

Ó

ő Ú ú Ü ú

ű ű Ö Ü

Ó Ó ü ú ú

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS VILLAMOS TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó ó ű ű ó í ó í ó ó ű í í ű Á

Ns/m, y0 3 mm, v0 0,18 m/s. Feladat: meghatározása. meghatározása. 4 2 k 1600 Ns 1. , rad/s, rad/s. 0,209 s.

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai

É í

HŐVÉDELEM Feladatok. Dr. Harmathy Norbert. egyetemi adjunktus

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Statisztika gyakorló feladatok

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK


í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

ö ú ó í ö ó ó ö ü ö ü ó í ö ü ö ú ü í ó ö ú ö í ú ó ó í í ö ú í ó ü ó ü ó ó í ó ú ó í Ő ü ö ü ö ö ö ö ű ű ö í ó í í ö ű ó í ó

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

A dinamikus vasúti járműterhelés elméleti meghatározása a pálya tényleges állapotának figyelembevételével

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

A hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:

ö ü ü ö Ő ü í ü í ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ó ö ö ö í ü í Ő Ü ü ö í Á í ü ü ü ö ű ú ö ö ü í Ü Ő ü ü ó ó ó ó í í ó í ö ú ü ü Ö Ö ű ó í ó ó ü ú ü ü ö í ó Ő Ü ó

ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő

ú ú ű Ó

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ü ű ü ü Ó ü

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

É ö

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ü Ü Ó Ü Ó

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ü í ö í ó ö ö Ö í ü ó ó í ö ö ö ö ö í í ü í ó ö ö í ó ű ö í í ú ó ó í ó ö ü í í ó ó ö ó ó

) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

Anyag- és gyártásismeret II - LBt /

Ö Ö É Ő Ú É

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ö

Ó ú É Ú

Á Á Á ű Á

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ó Ó É ü É ü ü

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő

A folyadékok mechanikája

ű Ú ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ö Ú

Ö Ö Ö í í ü í ű ú í ú

Ö ü Ö Ó ő Ö

ű ú ú ű ú ú ú Ó ú ú ű ú ű ű ű ű ű Ó ű


ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Ö Ó Ó Ó

Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö

ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü Ó ű

Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

í Á ü ű ö ü ü ü ű ö ú ó ő ó ü ő ő ö ö ö ö ü ö ó ö ó ó ó ó ö ú í ü ú ő í üí ő ó ű ö ő ö í í ó ő í ő ö í ö ő ő ő ő ő

ő ő ú Ú Í Í Ó Ú

KYANI TERMÉK TÁJÉKOZTATÓ 1

ö ő ö ö ő ő ő ő ö ú ő ü ü ő ő ő ő ö ö ő ö ő ü ő ö ő ő ö ö ö ő ü ö ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő

Feladatok gázokhoz (10. évfolyam) Készítette: Porkoláb Tamás

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK













Átírás:

Csıhálózaok hıveeséének ámíása. alajba ekee elıieel csıvezeékek Ey rener eseében az üzemeleési paraméerek aoak: elıremenı és visaérı hımérsékle, elhanálók hıiénye, álaos éves léhımérsékle sb. A alajba ekee csıvezeékeke pei csak bizonyos abályok bearásával aba elhelyezni annak érekében, hoy az üzemeleés során a csıben ne lépjenek el úlsáosan nay eülséek. A alaj izikai ulajonsáai az öseéele és erkezee alapján haározzák me. A alaj hıvezeési ényezıjének álaos éréke λ,6 W/mK. Ey ámíás során meállapíhaó, hoy a alaj hıábocsáási ellenállása az öses ellenállásnak 5 0%-a... Álalános ámíási öseüések Ey csıvezeék hıvezeési ellenállása: πλcsı () ahol: a csıvezeék belsı ámérıje; a csıvezeék külsı ámérıje; λ csı a csı anyaának hıvezeési ényezıje. v öbb réeő csı eseén az öses hıvezeési ellenállás az eyes ellenállások ösee: csı v () ahol: a csı hıvezeési ellenállása; a hıieelı rée hıvezeési ellenállása; v a véırée hıvezeési ellenállása. A csıvezeék öses hıábocsáási ellenállása: ö πα πλ πλ πλ i csı v (3) ahol: α i a hıáaási ényezı az áramló köze és a csıvezeék belsı elülee közö; a hıieelı rée ámérıje; v a véırée ámérıje. A yakorlaban az α i éréke olyan nay, hoy a hıáaási ellenállás a ámíások során elhanyaolhaó. Vayis: ö csı A ölakaró hıábocsáási ellenállása: a cosh ( H αλ ) πλ v () (5)

.. alajba ekee csıvezeékpár H C c h H h C c ahol: λ a alaj hıvezeési ényezıje; a külsı ámérı; H a alajin és a vezeék középponja közöi inkülönbsé; α - ekvivalens hıábocsáási ellenállás (0,0685 m K/W). Hıellenállás az eymásra haásból: ( H), πλ C (6) Ey csıvezeék eseében a hıveesé: a csı csı (7) ahol: a csıben áramló köze hımérséklee; a álaos leveı hımérsékle. Csıvezeék pár eseében külön kell vizsái az elıremenı és visaérı vezeéke. ( a)(, r csı, r) ( r a), (, r csı, r)(, csı, ), (8) ( r a)(, csı, ) ( a), r (, r csı, r)(, csı, ), (9) A csıpár álal ösesen leao ajlaos hımennyisé: o r (0)... A alaj ellenállása Az alábbi ábrában a alaj ellenállásá ábrázoluk álaos nevesséő alajra vonakozóan, λ,6 W/mK hıvezeési ényezı és h0,8 m akarási maassáo véve iyelembe. Ey maas érék alacsonyabb hıveeséeke és maasabb csı elülei hımérséklee ereményez. 0, 0,35, [mk/w] 0,3 0,5 0, 0,5 0, 0, 0, 0,3 0, 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9,,, [m]

... Ikercsövek hıveeséeinek ámíása Az ikercsövek hıveeséeinek ámíása öseeebb az elızıekben bemuao móereknél. A kövekezı móer azoka az elsıokú mulipoláris öseüéseke hanálja, amelyeke réleesen bemua a [9] akiroalom. A móer csak ké ellenállás ve iyelembe: a hıieelı rée ellenállásá és a alajé. Az acélcsövek és a véıcsı haásá elhanyaolja a móer, mivel a yakorlaban alkalmazo csıméreeknél ezen réeek ellenállása ien alacsony. A móer alkalmazásával kapo ereményeke ösehasonlíoák a vées elem móerrel kapo ereményekkel. Az elérések,5% közö mozoak, amikor az öses hıveesée vay csak az elıremenı csıvezeéke veék iyelembe. A visaérı csıvezeék eseében az elérések nayobbak volak, e ezeknek neaív haása a véereményre ine elhanyaolhaó, mivel a visaérı vezeékre vonakozóan már eleve alacsonyabbak a hıveeséek. A ámíásoknál ehá a kövekezı öseüések alkalmazhaók: i ker, () i ker, r ahol: iker, hıveeséek az iker csıvezeékpár elıremenı áán; iker,r hıveeséek az iker csıvezeékpár visaérı áán; hıveeséek a immeriá iyelembe véve; hıveeséek az aniimmeriá iyelembe véve. πλ ( a) () πλ (3) r r () ( σ ) γ λ λ σ λ λ λ λ H C σ σ C C C C C C σ H 3 σc C C C σ C C C σ C γ 6 H C C γ σ H ( C ) C γ H. Szababan erel csıvezeékek A aba vezeékek eseében a csı a paláselüleén hı a le a környezı leveınek, amennyiben a környezei e hımérséklenél maasabb hımérsékleő köze állíására olál. A vezeék hıveeséé a köpeny és a környezı leveı közöi α e hıáaási ényezı is beolyásolja. A köze és a környezee közöi hıranpor ámíásánál a kövekezı öses hıábocsáási ellenállással kell ámoi: (5) (6) (7)

ö csı α e e (8) Min láhaó ebben az eseben a hıieel csıvezeék véıköpenyének külsı ámérıjéıl is ü a leao hımennyisé. A külsı olali hıáaási ényezı a léáramlás sebessééıl üı érék. A ajlaos hıveesé: e ö.3 Közmőalaúban erel csıvezeékek ulajonképpen a ámíási móer azonos az elıbbi eseel, e az alaú nyuvó leveıje mia, az α e hıáaási ényezı éréke 8 0 W/m K közöi érék. A léér hımérséklee a külsı leveı hımérséklenél maasabb ( e...5 o C közöi érék, a közmőalaú kivielezési mójáól üıen).. Véıcsaornában erel csıvezeékek A véıcsaorna kisebb léere a hıveesé alakulására ámoevı beolyással van. A vezeék álal leao hı a csaorna ámára hıorrás, a mely a alaj hıellenállása úján ranporálóik a alaj ávolabbi réébe, illeve a ölelínre. A hıveesé ámíásának alapja a csaorna hımérlee. A yakoribb kévezeékes rener véve alapul, a hımérle: (0) ahol: cs az elıremenı vezeék álal leao ajlaos hımennyisé () r cs a visaérı vezeék álal leao hımennyisé () A csaorna álal leao hımennyisé: cs e (3) Az és ámíásánál iyelembe kell venni a külsı olali hıáaási ellenállás. Az α e hıáaási ényezı éréke 6 8 W/m K közöi érék. A (), () és (3) öseüésekbıl: r e cs () A () öseüéssel ámíhaó a hımérsékle a csaornában, maj behelyeesíve a () és () öseüésekbe mehaározhaó az elıremenı és a visaérı csıvezeék ajlaos hıveesée. Ha csaornában csak ey csıvezeék alálhaó, akkor a csaorna hımérséklee: cs e (9) (5)

.5 Szakiroalom [] Büki G.: Enereika, Mőeyeemi kiaó 997. Bp. [] r. Lipák A.: Mérés, abályozás és vezérlés az épüleépéeben, Mőaki könyvkiaó 983. [3] ecknael.: Főés és klímaechnika 000 I-II köe. ialo Campus Kiaó Bp. 000. [] Alsom Power FlowSysems A/S esin Manual (003), Elecronic Version, enmark [5] MSZ 0.0/-78 Épüleek és Épüleerkezeek hıechnikai ámíásai. Hőési hıerhelés ámíás. [6] NM renele az épüleenereikai köveelményekrıl, az eneriaanusíványról és a lékonicionáló renerek iıakos elülvizsálaáról Mellékle, Számíási móerek 006. [7] NM renele az épüleenereikai köveelményekrıl, az eneriaanusíványról és a lékonicionáló renerek iıakos elülvizsálaáról Mellékle, ervezési aaok 006. [8] ezsı Gy. (erk.) Korerő hıállíó vezeékek, -ISOLA. [9] P. Wallenen: Seay sae hea loss rom insulae Pipes, Lun Insiu o echnoloy, Sween 99. [0] E MFK Épüleépéei anék: ebrecen városi ávhıelláó renerérıl örénı hőési eneriaelláás mőaki eléeleinek, és a mevalósíás haásának vizsálaa. KF anulmány, 005