A Civil összefogás a nem halálos hatású (gumilövedékes) önvédelmi eszközök legalizálásáért mozgalom beadványa
2 A jelenlegi jogi helyzet Magyarországon jogi hiányosságok és ellentmondások Új Alaptörvényünk, és az éppen módosítás alatt álló BTK örvendetes módon kiterjeszti a jogos védelmi helyzet lehetőségeit, vagyis az állampolgárok azon jogát, hogy egy erőszakos, jogtalan támadás esetén megvédhessék saját maguk, vagy embertársuk életét, testi épségét, illetve vagyonát. A jogi szabályozás nagy hiányossága azonban, hogy nem biztosítja, illetve nem kellőképpen szabályozza az ezen alapjog gyakorlásához szükséges eszközök használatát, sőt, még jogi anomáliát is okoz a jelenlegi jogrendben. E problémák rendezésére terjesztünk elő javaslatot az alábbiakban. A védekezés eszközei és ezek jogi szabályozása A jogi szabályozás és a józan emberi meggondolások alapján is kívánatos, hogy jogos védelmi helyzetben a védekezés lehetőleg ne járjon halálos sérüléssel. Az ily módon használható eszközök az ún. nem halálos hatású fegyverek (non lethal weapons). Jelenleg Magyarországon két ilyen eszközkategória létezik, amelyet jogszabály elismer, vagy legalábbis nem tilt és jogos védelmi helyzetben egy átlagpolgár hatékonyan használhat védekezésre: - a gáz- és riasztó fegyver és - a muzeális kategóriájú, gumilövedékes fegyver. Az ezen eszközökre vonatkozó előírásokat a 2004. évi XXIV. tv. A lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet tartalmazza. A gáz- és riasztó fegyverek szabadon beszerezhetők, de közterületen történő viselésük engedélyhez kötött. A viselési engedély önvédelmi célra szól. A jelenleg muzeális kategóriába sorolt gumilövedékes fegyverek riasztótölténnyel és külön betöltött gumilövedékkel működtethető eszközök. Ezek is szabadon beszerezhetők, de viselési engedélyt jelenleg nem lehet rájuk kérni, csak magánterületen használhatók. A gumilövedékes (ún. traumatikus), nem halálos hatású fegyverek jogi szabályozása a tömeges igények ellenére sajnos rendezetlen, és egy nemsokára hatályba lépő (nem kellően átgondolt) törvénymódosítás hatására több ezer állampolgárnak fog jogsérelmet okozni!
3 Az ilyen gumilövedékes fegyverek veszélyessége elenyésző, emberélet kioltására gyakorlatilag alkalmatlanok, ugyanakkor több tízezer ilyen fegyver került a lakossághoz az utóbbi 8 évben. Anyaguk, felépítésük eleve kizárja, hogy emberélet kioltására alkalmas, éles lőfegyverré lehessen őket átalakítani! Ezen fegyverek egy része jelenleg gáz- és riasztó, egy része pedig muzeális fegyver besorolás alá tartozik. Félő, hogy a Palermo-i Egyezmény kapcsán módosított 2004. évi XXIV. törvény új definíciója szerint, 2013 január 1.-től az utóbbiak illegális lőfegyverré válnak! Lőfegyverré nyilvánítja őket az új definíció, ugyanakkor nincs olyan legális tartási cél, amelyre megszerezhetők lennének. Utólagos engedélyhez kötésük, ismerve a flóbert fegyverekkel kapcsolatban kialakult helyzetet, reménytelen és végrehajthatatlan, továbbá hazai munkahelyeket is veszélyeztet a gyártás és kereskedelem területén. A jogszabályi kategória nem kellően átgondolt megváltoztatása indokolatlanul kriminalizálna olyan fegyvertartókat, akik veszélytelen, legálisan megvásárolt terméket birtokolnak, és azokba jelentős összegeket fektettek. (A 200 ezer egykori flóbert-fegyver tulajdonosból is alig 10 ezer kért engedélyt!). A gumilövedékes, traumatikus fegyverkategóriát célszerű lenne különválasztani az emberélet kioltására elméletileg alkalmas antik fegyverektől, és besorolni őket a gáz-riasztó fegyverek kategóriájába (vagy egy ahhoz hasonló új kategóriába), amelyekkel műszakilag is sokkal több közös vonásuk van. A gumilövedék kilövésére is alkalmas gáz- és riasztó fegyverek már eleve ide vannak besorolva, ezért műszakilag is nehezen elhatárolható a két kategória. EU-s példák Az EU-ban több helyen lehetséges ilyen fegyverek könnyített megszerzése és tartása önvédelmi, vagy lakásvédelmi célra. Pl. a szomszédos Romániában a szerelt lőszeres gumilövedékes fegyverek alanyi jogon megszerezhetők (nem szükséges a veszélyeztetettség bizonyítása), engedéllyel tarthatók és viselhetők. A második legnagyobb EU-államban Franciaországban a hatóság által ebbe a kategóriába besorolt fegyverek szabadon tarthatónak minősülnek. A balti államokban is a megfelelő jogi szabályozás mellett, szabadon tarthatók ezek a fegyverek.
4 Ezek a polgári, önvédelmi célra használatos gumilövedékes (traumatikus) fegyverek nem tévesztendők össze a céljukban és hatásukban jelentősen eltérő, rendvédelmi célokra szolgáló gumilövedékes fegyverekkel! A hazai jogi helyzet rendezésére vonatkozó javaslataink a következők: BTK-módosítás A jelen pillanatban is az Országgyűlés napirendjén szereplő BTK módosítás, a kormányzati kommunikáció alapján kiterjesztené a jogos védelem, és benne a lakásvédelem kereteit. Ez esetben meglehetősen kontraproduktív lenne, ha a Rendőrség és a BM kifejezetten a polgárok védelmi képességeit igyekezne korlátozni, betiltani! Megoldási módozat javaslataink: 1. Az Országgyűlés egy egyszerű, két mondatos módosítóval vonja vissza a muzeális fegyverek definiciójának 2013. január 1.-vel történő megváltoztatását! Ezzel a jelenlegi, félig ex-lex állapot konzerválódna ugyan, de legalább nem tenne automatikusan bűnözővé a jog több ezer jóhiszemű, jogkövető állampolgárt. 2. Az összes ilyen jellegű, emberélet kioltására alkalmatlan eszköz kerüljön bele a hozzájuk legközelebb álló gáz- és riasztófegyver kategóriába, és ezekre is az azokra vonatkozó szabályozás legyen érvényes! Ez lényegében a jelenlegi helyzetet tenné világossá, legalizálná, rögzítené. (Az alábbi javaslat a szerelt lőszeres, gumilövedékes fegyvereket is bevonná ebbe a körbe, amelyek célja, jellege és hatásmechanizmusa azonos a már említett muzeális, gumilövedékes fegyverekével, de indokolatlanul jelenleg éles lőfegyvernek minősülnek, ezért önvédelmi célra gyakorlatilag megszerezhetetlenek.) A Fegyvertörvény normaszövegét módosító javaslatunk az új, összevont kategória definiciójára:
5 Gáz-riasztó és traumatikus (gumilövedékes) fegyver: fémlövedék kilövésére és fémlövedékes lőszer működtetésére alkalmatlan, a CIP által elismert gáz-riasztó-, vagy traumatikus (gumilövedékes) kaliberjelű fegyver, amely lövedékének a lövedék keresztmetszetére eső mozgási energiája a csőtorkolattól 1 méter távolságra mérve a 0,5 J/mm2 fajlagos értéket nem haladja meg, csőtorkolati energiája pedig maximálisan 150 (százötven) Joule. Gáz-riasztó és traumatikus (gumilövedékes) töltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező, a CIP által elfogadott gáz-riasztó kaliberjelű töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmazhat, valamint a kizárólag elasztikus anyagú lövedékkel rendelkező, a CIP által elfogadott, traumatikus (gumilövedékes) kaliberjelű töltény. Értelemszerűen, a törvényben és a kormányrendeletben, valamint ezek mellékleteiben a "Gáz- és riasztófegyver" kifejezést minden egyes megjelenésekor fel kell váltani a "Gáz-riasztó és traumatikus (gumilövedékes) fegyver" új kategóriamegjelöléssel! 3. Külön (új) kategória definiálása az eddig muzeálisnak minősülő, gumilövedékes fegyverek számára: Traumatikus (gumilövedékes) fegyver: fémlövedék kilövésére és fémlövedékes lőszer működtetésére alkalmatlan, a CIP által elismert gáz-riasztó kaliberjelű riasztótölténnyel üzemeltetett fegyver, amely lövedékének a lövedék keresztmetszetére eső mozgási energiája a csőtorkolattól 1 méter távolságra mérve a 0,5 J/mm2 fajlagos értéket nem haladja meg, csőtorkolati energiája pedig maximálisan 150 (százötven) Joule. Megszerzésük és tartásuk, nagykorú állampolgár számára engedély nélkül legyen lehetséges. Ezen fegyverek közül a rövid lőfegyver definíciójában szereplő méretadatoknak megfelelőekre a gáz- és riasztófegyverekkel azonos módon lehessen viselési engedélyt kérni, míg a hosszú lőfegyvernek megfelelő méretűeket kizárólag lakásvédelmi fegyverként lehessen tartani/alkalmazni.
6 Az új definiciót az Országgyűlés tudná a törvénybe beiktatni, a részletszabályokat pedig a kormányrendelet minimális módosításával lehetne létrehozni. 4. A 3. pont megvalósulása esetén, előremutató lenne a szerelt lőszeres - jelenleg sajnos egyértelműen lőfegyvernek minősülő, de emberéletre talán még kevésbé veszélyes - gumilövedékes lőfegyverek kérdését is rendezni. Erre komoly társadalmi igény mutatkozik, valamint megfelelő eszközt biztosítana az új BTK jogos védelemmel kapcsolatos új rendelkezései által deklarált jogok humánus eszközökkel történő gyakorlására. Traumatikus (gumilövedékes) lőfegyver: fémlövedék kilövésére és fémlövedékes lőszer működtetésére alkalmatlan, a CIP által elismert, traumatikus (gumilövedékes) kaliberjelű lőfegyver, amely lövedékének a lövedék keresztmetszetére eső mozgási energiája a csőtorkolattól 1 méter távolságra mérve a 0,5 J/mm2 értéket nem haladja meg, csőtorkolati energiája pedig maximálisan 150 (százötven) joule. 4. /a, A traumatikus (gumilövedékes) lőfegyver megszerzésére, tartására, viselésére stb. az önvédelmi célú maroklőfegyverrel azonos feltételeket lehetne megállapítani, azzal a könnyítéssel, hogy: - a veszélyeztetettség bizonyítása szükségtelen - az engedély visszavonásig érvényes - a 2 darabos korlát szükségtelen. 4./b, A traumatikus (gumilövedékes) lőfegyver megszerzésére, tartására stb. a flóbert fegyverek megszerzésére vonatkozó, egyszerűsített eljárással azonos feltételeket lehetne megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy: - a tartási cél: önvédelem - az engedély a lőfegyver viselésére is jogosít A fentiek a kormányrendelet egyszerű módosításával végrehajthatók.
7 Néhány példa a nem halálos hatású, gumilövedékes fegyverekre: A magyar Keserű Fegyvergyár által gyártott Omerta típusú, muzeális, gumilövedékes fegyver A magyar Keserű Fegyvergyár által gyártott Onesta típusú, muzeális, gumilövedékes fegyver. Ezeket engedély nélkül, otthonvédelemre megvásárolhatták, és meg is vásárolták az állampolgárok. Ezek válhatnak a Palermo-i Egyezmény kapcsán módosított 2004.évi XXIV.törvény definíció-módosítása alapján 2013. január 1-től illegális lőfegyverré!
8 Gumilövedékes, szerelt lőszer Szerelt lőszeres, gumilövedékes revolver