Témakörök A közigazgatási jogi tan I. Közigazgatási jogviszonyok közigazgatási cselekmények II. A közigazgatási cselekmények rendszerezése III. Az ok érvényessége 1. Érvényességi kellékek 2. Jogszerűség /joghoz kötöttség 3. Hibás ok IV. Az hatálya I.1. Közigazgatási cselekmények Közigazgatási cselekmény: a közigazgatás alanyainak - joghatás kiváltására irányuló (=ok) vagy - egyéb tudatos cselekvései I.2. Közigazgatási cselekmények - jogviszonyok A közigazgatás joghoz kötöttségének elve 1. A közigazgatási cselekmények jogilag szabályozott módon, jogviszonyokban keletkező/végbemenő cselekmények 2. A közigazgatási cselekmények általában, de nem mindig jogi hatás kiváltását célozzák, azaz jogviszonyokat alakítanak: létrehoznak / megszüntetnek / módosítják a tartalmát Jogviszonytípusok a közigazgatás mûködése során Más jogági II. 1. A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai közigazgatás intézményrendszerén belül irányítási törvényességi ellenõrzési/ felügyeleti mellérendeltségi "Külső" jogviszonyok közhatalmi/ hatósági jogalkalmazói mellérendeltségi közintézeti munkajogi pénzügyi jogi nemzetközi jogi - Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? - Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? - Mi a cselekmény tartalma? - Milyen jogi jellemzői vannak? 1
II.2. A közigazgatás cselekményei jogi hatásuk léte/nem léte szerint Tényleges cselekmények reálcselekmények Aktusok döntéselőkészítés ( igazgatási cselekmények ) nyilvántartási cselekmények ellenőrzés materiális cselekmények Minden közigazgatási jogviszonytípusban megjelenhetnek. II.2.1. Ellenőrzés Fogalma: A közigazgatási szervek tényleges (nem jellegű) cselekményeinek egyike: a közigazgatási szerv vizsgálódása, informálódása az ellenőrzött jogalany működéséről Jogosítványai: információkérés (szóban, írásban), iratok, tárgyak, munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle, képhangfelvétel készítés, mintavétel stb. II.2.2. Ellenőrzés fajtái 1. Vezetés része: belső ellenőrzés 2. Hierarchikus ellenőrzés: az irányítás egyik részjogosítványa: törvényességi, célszerűségi, eredményességi ellenőrzés 3. Autonómiával rendelkező szervek feletti törvényességi felügyelet egyik részjogosítványa, vagy önállósult törvényességi ellenőrzés (nem hierarchikus ellenőrzés): csak törvényességi szempontú lehet 4. Hatósági ellenőrzés: a hatósági felügyelet része vagy önállósult hatósági ellenőrzési jogkör általában a jogszerűség ellenőrzése II.3. A közigazgatás cselekményei a normativitás szerint Tényleges cselekmények Normatív (szabályozó) jogszabályok közjogi szervezetszabályozó eszközök belső normák Aktusok Egyedi (individuális, szűk értelemben vett ) II.4. Egyedi (individuális) ok jogágak szerint II.5. ok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint Más jogágak rezsimje alá tartozó ok Polgári jogi ok Kétoldalú ok Közigazgatási szerződés Egyoldalú ok Pénzügyi jogi Nemzetközi jogi Munkajogi Együttműködési megállapodás Társulási megállapodás Hatósági szerződés 2
Cél/rendeltetés: Felek viszonya: II.5.1. A közigazgatás kétoldalú ai közig. jogi A közigazgatási szerv, mint polgári jogi jogalany szükségletének kielégítése Teljes mellérendeltség (Másokat szolgáló) közfeladat megoldása A közig. szerv többletjogai Szabályozás: Polgári jog Közig. jog (mögöttes: polgári jog) Jogérvényesítés: Pp. Közig. szerv egyoldalú a + Pp. 6.1.Közigazgatás működési ai II.6. Egyoldalú közigazgatási jogi ok 6.2.Közintézeti ok Hierarchikus irányítási ok Hierarchián kívüli irányítási ok Belső vezetési ok Együttműködési ok 6.3.Hatósági (közhatalmi) ok II. 6.1.1.Hierarchikus irányítási ok Irányítási jogosítványok Irányítás nem jogi eszközei = irányítás tényleges cselekményei Irányítás jogi eszközei = hierarchikus irányítási ok: konkrét utasítás egyedi döntés - szervi döntés - személyi döntés - finanszírozási felülvizsgálati II.6.1.2. Hierarchián kívüli irányítás ai Törvényességi felügyeleti ok: a normasértést kiküszöbölő, vagy/és szankcionáló jogi ok: - egyedi döntések - felülvizsgálati ok - eljárást kezdeményező ok Egyéb egyedi ok: pl. - külön felhatalmazás alapján konkrét utasítás nem alárendelt szervnek; II. 6.2.1. Közintézeti ok Fogalma: A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti, közjogi jellegű jogviszonyt alakító, egyedi, jogi hatású cselekmények. Jellemzői: - kibocsátója: a közintézet vezetője (vagy az általa felhatalmazott dolgozója) - címzettje: a szolgáltatást igénybe vevő - egyoldalú - feltételeit, tartalmát és kibocsátásának rendjét a közintézetre vonatkozó jogszabály(ok) + felhatalmazás alapján a közintézeti belső normák határozzák meg II. 6.2.2. Közintézeti ok fajtái Polgári jogi Normatív Konkrét Kétoldalú Egyoldalú Intézeti hatalmi Közhatalmi 3
II. 6.3. Hatósági (közhatalmi) T é n yle g e s cs e le k m é n yek A k ö z ig a z g a tá s c s e le k m é n y e i A k tu s o k HATÓSÁGI DÖNTÉS (határozat, végzés) Szakhatósági hozzájárulás Hatósági intézkedés igazgatási (döntéselõkészítõ ) c s e le k m é n y e k re g is z tra tív cs e le k m é n y e k e lle n õ rzé s re á lc se le k m é n y e k m ate riá lis c se lek m é ny ek n o rm a tív jo g s za b á ly o k ( r e n d e le te k) állami irányítás egyéb jogi eszközei n o rm a tív u ta s ítá s n o rm a tív h a tá r o z a t s ta tis z tik a i k ö zlem ény jo g i ir á n y m u ta tá s o k m á s jo g á g i pénzügyi jogi n em ze tkö zi jo gi m u n ka jo g i egyedi ok k é to ld a lú a k a r a tm e g - e g y e z é s e n a la p u ló k ö zig a z g a tá si s z e r z õ d é s e g yü ttm û - k ö d é si m eg állap od ás tá rs u lá si m eg állap od ás h a t ó s á g i s z e rzõ d é s közigazgatási jogi e g y o ld a lú k ö zig a z g a tá s k ö zin té ze ti m û k ö d é si a i h ie r a rc h ik u s ir á n y ítá si konkrét utasítás fe lü lv iz sg á la ti s z e rv i, sz e m é lyi d ö n té s h a t ó s á g i ( k ö zh a t a lm i) a k t u s o k h a tós á gi h a táro z a t h a tós á gi in tézk e d é s s z a k h a tós á gi h o z z á já ru lá s Eljárást kezdeményező fin a n sz íro zá si h ie r a r c h iá n k ív ü li ir á n y ítá si felügyeleti e ljá rá s t k e z d e m é n y e zõ a k tus egyedi döntés b e ls õ v e z e té si e g yü ttm û k ö d é si III. 1. Az ok érvényességi kellékei Jogi követelmények A/ általános - felhatalmazás - jogszerűség (anyagi, alaki) - akarat valódisága - tárgyilag és jogilag lehetséges eredmény B/ speciális Alkalmassági követelmények: célszerűség, érthetőség, egyértelműség, hatásosság, hatékonyság, eredményesség stb. Teljesen kötött III. 2.1. Az ok jogszerűsége (jogi kötöttsége) Részlegesen kötött ok Jogilag kötetlen III.2.2. Diszkréció III.2.3. Mérlegelés sine lege Mérlegelést nem engedő normák Döntési alternatívát tartalmazó normák contra legem praeter legem tényálláselemek bizonyítás általános jogi fogalmak a hipotézisben Jogilag kötöttebb többféle döntési lehetőség a diszpozícióban csonka hipotézis Jogilag kevésbé kötött nincs hipotézis 23 tág jogi korlátok közötti mérlegelés 24 megengedő vagylagos mértékrendelkezéses kiüresített diszpozíció 4
Érvénytelen ok Semmis ok Nem létező: nem lehetnek joghatásai, a keletkezésére visszamenőleg nem létezik (Ket.:semmisség) III.3. Hibás ok Megsemmisítendő: az t meg kell semmisíteni, de megsemmisítésig vannak joghatásai Hibás, de érvényes ok Orvosolható: az javítható: -kijavítás(csere) -kiegészítés -módosítás IV. Az hatálya Érvényesség hatályosság Hatály = az érvényes mikor, hol, ki/mire vonatkozóan fejti ki joghatását. Időbeli Területi --------------------------------------------------- o Tárgyi o Személyi o Szervi 5